Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

ßSZAKM AGY ARORSZ AG Szerda, 1967. január C Érdekes előadások A miskolci művelődési há­zakban és otthonokban érde­kes és figyelemre méltó elő­adások lesznek januárban. A diósgyőri Ady Endre Művelő­dési Házban két régi, nagy sikerű magyar filmet vetíte­nek ankéttal egybekötve. Ja­nuár 13-án a Talpalatnyi föld, január 27-én az Űri muri cí­mű filmet mutatják be. Ugyanitt tart előadást január 27-én Réti Ervin, az Esti Hír­lap külpolitikai rovatvezetője Halló, itt Szabad Európa Rá­dió címmel. A Bartók Béla Művelődési Házban január 20-án A modern lakásművé­szet címmel rendeznek vetí­tettképes előadást a Kohóipa­rt Technikum által kezdemé­nyezett sorozatban, 27-én pe­dig Margittay Áginak, a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vésznőjének előadói estjében gyönyörködhetnek a nézők. A Megyei Művelődési Házban január 5-én a munkásmozga­lom veteránjai találkoznak fiatalokkal, 30-án pedig a Felolvasó Színpad Korunk Színháza című műsorában bemutatják. Camus színművét, a Caligulát. Megöltek egy öregasszonyt December 25-én este felber­reg a telefon Miskolcon, a megyei rendőrfőkapitánysá- ! gon. — Halló! Igen, a rendőrfő­kapitányság! — Itt a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányság ügyeletes tisztje. Jelentem, hogy ma Tolcsván, a Dózsa György utca 4. szóm alatti lakásban halva találtunk egy idős asz- szonyt, Greszing Mária hely­beli lakost. Minden jel arra mutat, hogy bűncselekmény történt. Rövid idő elteltével rendőr­ségi gépkocsi érkezik a meg­adott címre. A nyomozók helyszíni szemlét tartanak. A külső ajtón eltört lakatpánt, karcolások, feszítések nyoma. Valaki erőszakkal hatolt be. Egy 81 éves öreg nénike élt itt. A nyitott kéményű kony­hai tűzhelyen bordó zomán­cé fazék, benne leves. Mel­lette egy lábasban aludttej. Arrább tésztaszűrő, szita, más konyhai felszerelés. A kony­hából a szobába nyílik az ajtó. Régimódi, tömör deszka­ajtó. Ezen nincs feszítés nyoma, bizonyára sosem volt bezárva. A szobában, a fal mellett szemétlapát, cirok­seprő, mosdó. A nénike nyil­ván nagyon szerette a tiszta­ságot, ügyelt a rendre. Az ab­lakban szigetelő párna, for­gáccsal kitömve. Szegényem­ber készít ilyen párnát. Ar­rább orvosságos üvegek, ima­könyv, olvasó, ébresztőóra, amott egy puha „mamusz” cipő. Minden hozzáöregedve, hozzáidomulva az anyókához. Az anyóka most ott fekszik az ágyban. Halva. Szétdúlt ágyban fekszik, dunyhával takarva, nyakán fojtogató ujjak nyomai. Ki volt a néniké? K. Gy-né így szól Greszing Máriáról és a lakásról: — A lakás férjem és még két testvérének tulajdona. A ftelyi tanács kért meg ben­nünket, adjuk ki a lakást Gre­szing Máriának. Mi szívesen tettük. Lakbért nem fizetett, a kéményseprő díját is én fizettem ki. KoráFBan az apá­cáknál dolgozott, takarítónő­ként. Havonta 650 forint nyugdíjat kapott, abból élt. \ Amit a tanúk láttak ; A. Gy-né: j — December 24-én este fél Itiz tájban az utcán találkoz­tam három cigánnyal. Az jegyik egy erős termetű férfi jvolt, Bandi nevezetű, határo- Izottan felismertem, mert jó :estét is köszönt. A másik Hor- iváth Sándor nevű volt, a Iharmadik egy idegen, azt jnem ismertem. A három férfi iGreszing Mária háza felé ha­ladt. : j ; Nagyjából ugyanezt mondta lel több más tanú is. Mit jmond a három férfi közül az jegyik, Horváth Sándor: — December 24-én Balogh ; Andrással és Krajczár Imré­ivel mentünk karácsonyt kö- jszöntgetni. Amikor a köszönt­jgetést befejeztük, Balogh And­rás sógoromat a lakására ha- [zakísértem, bementem vele la szobájába és ott átadtam ;részére 55 forintot. A kereset­iből ennyi jutott rá. Sem én, |sem társaim nem voltunk it- I tasak. Tehát, akit a tanúk nem I ismertek fel, Krajczár Imre. ;így beszél: — Balogh erősködött, hogy |ő mindenáron bemegy S-ék- hez. Én Horváth Sándorral el- ;indultam a cigánytelep felé. :Balogh, mikor tőlünk elvált, ;azt mondta, várjuk meg. Vár­ltunk, de beleuntunk és visz- jszamentünk S-ék lakásához. lOtt a kiskapu zárva volt.. Ba- doghot sem a lakásban, sem-az [udvaron, sem az utcán nem I láttam. i Módosított vallomás Horváth Sándor ugyan már itett vallomást, de — talán a űelkiismeretére hallgatva — [úgy gondolta, helyesebb, ha Imég egy újabbat is tesz. Eb­iben elmondta, hogy az ünnep jköszöntése alkalmával fejen­ként öt-öt pohár bort ittak |meg, és amikor már hazafelé tartottak, S-ék háza előtt Ba­logh lemaradt. Majd így foly­tatja: — Amikor 24-én 22 órakor Balogh András lakására men­tem, hogy a részesedést át­adjam, Baloghot még nem ta­láltam otthon. Hová ment Balogh? Horváth és Krajczár tehát azt állítja, hogy azon a bizo­nyos estén Balogh S-ékhez akart bemenni, hogy ott még muzsikáljon. Hallgassuk meg most S-nét: — December 24-én, éjjel fél tizenkettőkor a kiskapun zör­gést hallottam. Éppen akkor Víztársu’at létesítését tervezik Monokon Monok is azok közé a közsé­gek közé tartozik, melyeknek kűtjai nem adnak teljesen egészséges ivóvizet. A vízellátás javításával, az ezzel járó gon­dokkal már sokat foglalkozott a községi tanács. A tanács vezetői úgy vélik, hogy a leg­helyesebb megoldás itt is a víztársulat megalakítása le­het, mely megfelelő anyagi alapot teremthet a község vízellátásának megoldásához. A Víztársulat ' megalakítá­sához még'nem dolgozták ki a pontos terveket, erre csak később kerül sor. Egy cv alatt «— 700 újítás ' Az újitómozgalom a Lenin Kohászati Művekben is régi hagyományokra tekint visz- sza és évről évre hatalmas összegű megtakarítást ered­ményez. Az újítók az elmúlt évbefl is sokat tettek a gyár ered­ményeiért. 1966-ban az LKM- ben mintegy 700 újítási javas­latot. fogadtak el és valósítot­tak meg. Az újítások révén hozzávetőlegesen körülbelül 30 millió forintot takarítottak meg. Tanácselnökök Tapolcán Az encsi járás községi ta­nácselnökei részére nemrégi­ben háromnapos továbbképző tanfolyamot rendeztek Tapol­cán. A tanfolyam programjában igen érdekes előadások szere­peltek. Szó volt a közoktatás időszerű kérdéseiről, az ok­tató-nevelő munka tárgyi fel­tételeinek megteremtéséről, a tanulóifjúság szocialista em­berré nevelésének feladatai­ról és még több, fontos kér­désről. Az előadásokat köve­tő csoport-foglalkozásokon igen termékeny viták alakul­tak ki. A tanfolyamot Simaházi Sándor, az Encsi járási Ta­nács vb-elnöke zárta be. Dr. Pásztor Sándor tanulmányi felügyelő Ifjúgárdisták századgyűlése az LKM-ben Ünnepélyes századgyfllést Bertalan századparancsnoK tartottak nemrégiben a Lenin számolt be az elmúlt évbeí Kohászati Művek ifjúgárdis- végzett munkáról, és ismertet- tái a diósgyőri Ifjúság Házá- te az 1967-es esztendő felad*- ban. A gyűlésen Horváth tait. Jártamban— keltemben Nézelődő.,i a S-zntpétcri-kapui új lakótelepen. Meg­állók a tizenkilenc emeletes házóriás tövében. Nya­kam tekerve bámulok fölfelé, s elbűvöl, miként olvad össze az épület csúcsa a szürke égbolttal. Elképzelem a látványt is, milyen érdekes lesz, ha esténként mind* egyik ablakból fény szökken elő. Egy ember lép mellém. Aprótermetű, gyorsbeszédú. Szemüvege mögött indulatos tekintet. — Én bizony nem laknék ebben a házban... — Miért? — Hát nem tudja? Süllyed, kérem, a szó szoros ér­telmében süllyed. — Szabad neki. Így tervezték. Beszéltem mérnö­kökkel. akik. azt mondták, tíz centit süllyedhet. Gyak­ran ellenőrzik az épület mozgását. Eddig öt centit süllyedt. — Es mi a garancia rá. hogy nem süllyed tovább* Alig épült meg, máris öt centit... Uram. ez felelőt­lenség! — Szintén mérnökök mondták, hogy azért ilyen gyors az ülepedése, mert a föld felső rétege kavicson fekszik, "• — Kavicson? Nohát! Ha ezt tudták, miért építették pont ide! Es egyáltalán minek kell nekünk ilyen óriá­si épület? — Ez az építészet jövője. Gazdaságos, ésszerű. A fej­lett országokban mindenütt így építkeznek. — De nem ütik össze azt a házat néhány hónap alatt! En láttam, uram, hogyan építették ezt. Roham­munkával! Hát szabad így építkezni?! Fejét ingatta s dohogva odébb állt. rosszalló tekin­tettel búcsúzva tőlem., aki vem méltányoltam kellő­képpen az ő bölcs érveit. Pedig bizonyisten nem hara­gudtam rá. Sőt, némi tiszteletet éreztem iránta. Hi­szen 6 volt az első ember, aki arra panaszkodott, mi­lyen gyorsan építkezünk ... (csata) 4. szerda: JOHANNA ÉJSZAKA JA. Bérletsrünet. este 7 órakor. 5. csütörtök: AZ ESERNYÖS KIRÁLY. Látványos esték, Huszka bér­let. este 7 órakor. 6. péntek: AZ ESERNYOS KIRÁLY. Látványos esték. He]táj bérlet, este 7 órakor. 7. szombat: AZ ESERNYÖS KI­RA LY. Bérletszünet. déluían 3 órakor. AZ ESERNYOS KIRÁLY. Lát­ványos esték. Csiky bérlet, es­te fél 8 órakor. 3, vasárnap: AZ ESERNYOS KI­RÁLY. Bérletszünet, délután 3 órakor. AZ ESERNYOS KIRÁLY. lát­ványos esték. Szigligeti bérlet, este fól 8 órakor. Ifl, kedd: AZ ESERNYÖS Kf RALY. Bérletszünet, este 7 órsr kor. 11. szerda. AZ ESERNYÖS K* RALY. Látványos esték. Leb** bérlet. Este 7 órakor. 12. csütörtök. AZ ESERNYÖS ¥& RALY. Bérlc-tszünet. Este 7 őr? kor. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsor* lé. 183 métere» hullámhosszon 18—19 óráig.) Megyei körkép. Közétkeztetésünk fejlődéséről. Nívódíjasok. Szólóhangszer a szájharmonika- Lányok, asszonyok. A megye életéből. Előadó a sicrw. akartam lefeküdni. A zörgésre én magam mentem ki. Balogh Andrásné állt ott, mellette egy bottal Balogh András édesanyja. Balogh Andrásné azt kérdezte, hogy itt van-e a férje. En közöltem vele, hogy nincs, de ezen a napon nem is volt. Sem egyedül, sem a társaival. „A (örvény nevében“ Balogh András hát. elvált társaitól és: — Mikor egyedül maradtam, az ötlött az agyamba, hogy felkeresem Greszing Máriát. Annyit tudtam róla, hogy mint idős néni, lányként él — mondja. Balogh ezek után a kapu­hoz ment,'megnyomta, köny- nyen kinyílt, nem volt bezár­va. Balogh az udvarra lé­pett, majd elindult a ház be­járatához. Hadd következzék most né­hány mondat Balogh portré­jához. 1937-ben született, fog­lalkozása nincs, írni-olvasni nem tud. Nős. 1954-ben erő­szakos nemi közösülésért másfél évi szabadságvesztés­re ítélték. 1962-ben egy idős asszonyon követett el erőszakot, ezért öt évi sza­badságvesztéssel büntették. Ebből négy évet töltött el a börtönben. Fejlett, erős férfi. Tehát belép a kapun és el­indul a ház bejáratához. Az ablak sötét, benn semmi moz­gás. Hegedűjét leteszi a bejá­rat melletti padkára, majd nagy erővel megnyomja az ajtót. Az nagyot pattanva ki­nyílik, és Balogh a konyhába zuhan. Feltápászkodik és a koromsötétben kitapogatja a szobába nyíló ajtót. Régimódi, tpmör deszkaajtó. Könnyen nyílik, ez már nincs bezárva. A szobát halványan megvilá­gítja az utcáról beszűrődő villanyfény. Ebben a félho­mályban Balogh az ágy felé indul. A szobában szép rend van, de ezt Balogh nem lát­hatja. A nénike — 81 eves — alszik a szalmazsákos ágyban. Balogh felborít egy széket, a zajra a nénike felriad. Felül az ágyban és ijedten megszó­lal: — Ki az? Mit akar?! Balogh nem válaszol. Cse­lekszik. Mit? Így mondja el: — Jobb kezemmel úgy fogtam meg a nyakát, hogy hüvelykujjam a gégéjére ke­rült .., Az öregasszony erejéből csak rövid ideig tartó, gyen­ge karmolászásra telt. Ba­logh ránehezedett. Megerő­szakolta. És megfojtotta. Néhány perc múlva Balogh felemeli a halott öregasz- szonyt, a ládára teszi. Ki­gombolja a dunyhahuzatot és leveszi. A párnahuzatokat is. A szekrényhez lép, onnan is kivesz valamit. Inget, kenyér­kendőt, ágyneműt rak egybe, a nénike holttestét visszateszi az ágyba, aztán az összesze­dett holmival kilép az ajtón. A padkáról felveszi hegedű­jét és hazaindul. Másnap, december 25. Ba­logh hegedűjével járja a há­zakat és kellemes karácsonyi ünnepeket kíván. Elmegy Greszing Mária háza előtt is. Benéz az udvar­ra. Csend van, semmi sem mozdul. Még nem vették ész­re. December 26-án három rendőr lép be Balogh András házába. — A törvény nevében elő­állítom! Velünk jön! — mond­ja vezetőjük. Harmadszor viszik bfróság elé. Priska Tibor mesés és ifjúsági könyvek > művelődési hasznosságát és! értékét nem kell külön ki-: emelnünk. Jóleső érzéssel ál-’ lapíthatjuk meg, hogy a nagy: választékban jelentkező gyér- j mekjátékok döntő hányada j igen jó illusztráció ahhoz a’ tételhez, amely szerint a játék nevel, tanít, szórakoztat. És» azt is jó feljegyezni, hogy a’ szülők és egyéb felnőtt aján-: dékozók nagy hányada ilyen; játékokat keresett és vásárolt: gyermeke, unokája, stb. szá- J mára. : rn ajnos, adódnak másfajta: előjelű játékok is. Aj helytelén igények és azs azok kielégítésére születő mer- J kantil szolgálatkészség, vala- > mint állami és szövetkezeti [ játékiparunk, nem utolsó-J sorban játékimportunk nem = éppen szerencsés ténykedései- jj nek találkozásából adódik *. aztán, hogy állami kereske- íj delmünk indián és cowboy sj felszereléseket árusít drága jj áron, nagy tömegben kerül íj forgalomba sokféle pisztoly jj és a valódihoz a megtévesz- jj tésig hasonlító, szikrázót játék-géppisztoly, tör (magán- jj trafikokban és egyéb helyeken t miniatűr, éles tőröcskék is), 5 és sok egyéb olyan játék,* amely csak a legritkább eset-* ben lehet nemes gondolatokj ébresztője. Nem akarunk* egészen messzemenő követ- jj keztetésekhez eljutni, tudjuk, í hogy a játék-géppisztoly mégj nem formálja eleve helytelen > irányba a fiúcska tudatát, dej ha indián és cowboy felsze-j relése, meg forgópisztolya, t tőre és szikrázó géppisztolya2 van, a könyv, a társasjáték, a j korának megfelelő technikai * játék még hiányzott a fenyő- j| fája alól, érdeklődése határo- sj zottan egyoldalú lesz, és nemi is jó irányba forduló. Gyerme-íj keink romantikára vágynak —jj mondják ellenvetésként. Ezjj igaz. de ha romantikát aka-H runk gyermekeinknek nyúj-j] tani, aligha a hazug indián- * romantika a legelső, amit ad-Jj nunk kell, s talán a szikrázó j| géppisztoly is nélkülözhető jj lenne. * • • j* Az új társadalom embere >; tudatának formálását már a jj gyermekkorban ért hatások* elkezdik. így természetesen azjj életkor sajátosságainak meg-3 felelő játékok is. És itt már=í nem beszélhetünk csak keres- í kedelmi kérdésről. A gyér-3 mekek, az ifjak tudatának jj formálása, még ha az a ke-* reskedélem keretein belül isjj történik, nem lehet csak ke-* reskedelml kérdés. * \ kereskedelem a magajj sajátos eszközeivel kell,* hogy segítse a tudatfor- 4 málást.. Célszerűbb árukíná-% lattal, az érdeklődés jobb4 irányításával. A játékcikke- jj két gyártó ipar és a külkeres-jj kedelem pedig célszerűbb, jj jobb, hasznosabb ajándékok * rendelkezésre bocsátásával * Benedek Miklós 3 A tudatformálás, a kultúra sohasem kereskedelmi kérdés — hangzott el a kongresszusi vita zárszavában. A párt első titkárának megál­lapítása a kultúra minden munkását, a művelődési élet minden munkálóját, a művé­szetek ápolóit és befogadóit egyaránt megnyugtathatta, hogy a gazdaságosság jelszava alatt nem lehet utat nyitni a sekélyesnek, nem lehet esz­mei-elvi engedményeket ten- ni. A kultúra sohasem lehet ke­reskedelmi kérdés, ami viszont nem zárja ki, hogy a keres­kedelem ne csak kulturál­tabbá .váljék, hanem tevékeny­ségével segítse a közművelő­dést, a tudatformálást. Termé­szetesen vannak a kereske­delemnek olyan területei, amelyeken nehéz a közvetlen ráhatást jelentő tudaformáló munka, közvetett úton azon­ban szinte minden kereske­delmi szakágazatban hatni lehet az emberekre, mert pél­dául a ruházati kereskedelem­ben az ízléses öltözködés, a lakberendezési boltokban a korszerű és célszerű környe­zetteremtés is cél, nemcsak az egyszerű adás-vétel. Vannak azonban olyan kereskedelmi ágazatok, amelyek már köz­vetlenebb módon hatnak a vásárlóra, amelyeknek árucik­kei igen jelentős mértékben formálják tudatát, segítik mű­velődését. A könyv, a hang­lemez, a műtárgy, a hangszer, a díszműáru és nem utolsósor­ban a gyermekjáték ebbe a kategóriába 'sorolandó. M aradjunk a legvégsőként említett' játéknál. Kü­lönösen időszerű né­hány mondat erejéig elidőz­nünk ennél az árucikknél, hi­szen az elmúlt napokban igen sok fenyőfa alá kerültek új játékok. Hihetetlenül nagy mennyisé­gű játékot vásároltunk az idén Miskolcon is. Kell a já­ték, hiszen a gyermek, a ser­dülő, ifjúvá érő fiatal életé­nek fontos tartozéka, egyben pedig — a szórakoztatáson kí­vül — készségének fejlesztője, nagy mértékben tudatának formálója. Igen sok hasznos és értékes játék jutott el a gyermekek­hez. A különféle épitőszekré- nyek, gondolkodásra késztető, készséget fejlesztő technikai játékok hasznosságát szük­ségtelen külön hangsúlyoz­nunk. Hasonlóan hasznosnak ítélhető a társasjátékok nagy többsége. Elmét csiszoló, el­gondolkoztató eszközök ezek, kombinációs készséget kíván­nak és fejlesztenek, tartalma- tan szórakoztatnak, jól neve­tik a versenyző hajlamot. A szépérzéket fejlesztik a külön­féle babák (bár egyik-másik ellen adódhat ilyen vonatko­zásban kifogás!), öltözteigeté- sük nemcsak időtöltés, hanem mar kombinációkra, apróbb ruhadarabok készítésére is ösztökéli a gyermekeket. A JÁTÉKOS GONDOLATOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom