Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

ÉSZAKMAGYAROBSZAG Csütörtök, 1987. január ti Családi ünnepségek szónokainak képzése Miskolcon az elmúlt héten kezdődött meg a városi párt­bizottság, a városi tanács mű­velődésügyi osztálya, a városi népfrontbizottság és a Megyei Művelődési Ház rendezésében a családi ünnepségek szóno­kainak képzését segítő tanfo­lyam. A második foglalkozást ma, január 19-én, csütörtökön délután három órakor tartják. Előadó Radics László az Eöt­vös Lóránd Tudományegye­temről. A foglalkozás témá­ja: az ünnepi beszéd hatása, pszichológiai követelményei. A harmadik foglalkozást feb­ruár 2-án tartják. InihZ-i fodrászatok Megyénk több nagyobb köz­ségében hiányolta a lakosság a női fodrászüzleteket. A MÉ­SZÖV kezdeményezésére a földművesszövetkezetek eddig már nyolc borsodi községben létesítettek női fodrászatot. A jövőben tovább bővítik ezt a szolgáltatást. A földművesszö­vetkezetek 16 ipari tanulóval kötöttek szerződést, akik, mi­után a fodrász ktsz-ben meg­ismerkednek a szakmával, az fmsz-ek új falusi. fodrászüzle­teiben vállalnak munkát. Az idén négy borsodi község kap női fodrászüzletet. A karácsonyi ünnepek után fölkeresett, egy fiatal borbélynő, és elpanaszolta a következőket: — Kél hétre százhatvankét forintot kerestem. Igaz, hogy munkaidőm java részét üléssel töltöttem, el, de ennyi pénzért két héten ülni is túlságosan megerőltető. Mondanom sem kell, hogy egy szót sem értettem az egészből, de a lányka szívesen adta meg a további felvilágosítást: — Tavaly nyá ron szabadultam a fodrász szövet­kezetnél. Azt hit­tem, ha szorgal­masan dolgozom megkeresek én if annyit, mint a mát szakmában levő fiatal segédek. Sok menyasszony va­♦ ♦ ♦ ♦ ♦ é ♦ * ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ «-»te» »❖»♦♦♦♦♦♦♦ ♦ Várás magyar mádra mindenre lenne szükségem, mivel gyök, szeretnék egyet-mást beszerezni. Karácsony előtt túlságosan is sok volt a vendég, mi, fiatal segé­dek mégis munka nélkül maradtunk. Az üzlet, ahová kihelyeztek, húsz-harminc éves szakmai gyakorlattal rendelkező fodrászokkal dolgozik. Volt olyan kolléga, akire huszonhármán váriak, mi pedig ketten — meri ketten voltunk fiatalok -—, ölhetett kézzel ültünk. Mit szól ehhez? Nem tudtam mit szólni. Másnap érdeklődtem, meg­engedett dolog-e az ilyenfajta „füstrevárásAzt mondták, igen. Es akkor elgondolkoztam: Mi lenne, ha a diák kijelentené, hogy fiatal, kezdő tanárhoz nem hajlandó iskolába járni? Ha. én elvin­ném a cipőmet a javító ktsz-be és kötném magamat, hogy csak ez és ez a mester talpalhatja meg, más nem nyúlhat hozzá. Ingemet csak ez, meg ez moshatja a Patyolatban, kiflimet csak ez meg ez sülheti, és UJV tovább. — Ja, a borbélyipar egészen más, mondta egy fod- K rászati pénztárosnő. A vendégnek joga van arra várni, jí akire akar. Mintha nem is szövetkezeti, hanem ma­is szék borbélynál lenne! £ Borsodi Gyula W************#***-x-****-x-****-*-x- ********* *•*** Százötven mázsa hal terven felül A miskolci járás hely­zete meglehetősen sajátos. 46 települése van, köztük olyan nagy is, mint Sajószentpéter, és olyan kicsi is, mint Mocsolyás. A járás széles sávban körülöle­li Miskolcot, lakóinak nagy része a városban dolgozik. Majdnem minden községet kétarcúság jellemez. Nagyon sok a bejáró dolgozó, s ez kétféle hatással van a község életére, különösképpen a mű­velődési életre: egyrészt a városban sok időt töltő la­kos művelődési igényeit is Miskolcon próbálja kielégíte­ni, másrészt, megismerkedve a fejlettebb városi kultúrá­val, bizonyos fokú lenézéssel fogadja mindazt, amit faluja tud nyújtani. Ha Miskolcot nem számítjuk, akkor is nagy a járásban a mozgás. Sajóbá- bony, Kazincbarcika, a Hari- ca-völgy a fő vonzási terüle­tek, ahová igen sok község­ből járnak dolgozni. Ilyen körülmények között sok nehézségbe ütközik az egységes művelődési élet megteremtése, s egyáltalán a művelődés alapjainak leraká­sa. A miskolci járás népmű­velési életét irányítók, első­sorban a járási tanács illeté­kes vezetői azonban a mosto­ha körülményekkel dacolva próbálnak életet teremteni a községekben. Legfőbb gond­jaik a bejáró munkások, a termelőszövetkezetek tagjai­nak művelődése, és igen sok gondot okoz a megfelelő mű­velődési objektumok hiánya. Már az előbbiekben emlí­tettük, milyen sok a bejáró. Életkörülményeik, szabad idejük alakulása sajátos, hi­szen napi ÍO—15 órát vannak távol lakóhelyüktől. Sajnos, műveltségi szintjük alacsony, több mint 50 százalékuknak ' nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Az elmúlt évben a tanács intézkedési tervet dolgozott ki a járás művelődési életének megjaví­tására, s ebben igen nagy hangsúlyt kapott a bejáró munkásokkal való foglalko­zás. Számba vették a műve­lődést vonatkozásban ellátat­lan, kis településeket. Szerve­zetileg, s tartalmi munkában szinte helyenként megvizsgál­ták az ott alkalmazható mód­szereket, s intézkedéseket tet­tek. Első feladatként az ál­talános iskola elvégzését, a politikai felvilágosító mun­kát és szakmai rendszerű előadássorozatok rendezését jelölték meg. azokon a he­lyeken pedig. ahol háztáji művelést is folytatnak a be­járó dolgozók, kertészeti, nö­vénytermelési előadásokat látnak szükségesnek. Mind­ezeket. színes, változatos is­meretterjesztő programokkal. S zorosan a bejáró dol­gozók problémájához kapcsolódik a mun­kásszállásokon élők kulturá­lis helyzete is. A munkás- szállásokon élők kulturális helyzetének javítására több községben javasolták tiszte­letdíjas pedagógus, népműve­lő munkába állítását, illetve a helyi művelődési otthonnal való kapcsolat élőbbé, gyü­mölcsözőbbé tételét. Ahol szakszervezeti művelődési otthon van, ott a munkás- szállás és a művelődési in­tézmény együttműködése in­kább biztosítottnak látszik. Itt is elsősorban az iskolai végzettség megszerzésére ser­kentenek, színes, vonzó for­májú ismeretterjesztési al­kalmakat, közös művelődési és szórakozási lehetőségeket, könyvtárat teremtenek, vala­mint a szakképzettségre for­dítanak különös gondot A járás a sok ipari telepü­lés ellenére mezőgazdasági jellegű, és sajnálatos módon a. termelőszövetkezetek nap­jainkban még nem tudatfor-. máló közösségek, legalábbis kevésről lehet ezt elmondani. A termelőszövetkezeti pa­rasztság Jíözötti népművelési munka a legfehérebb foltok egyike a járásban. Sajnálato­san kialakult egy olyan szem­lélet is a szövetkezetekben, amely a művelődéspolitikai feladatokat mindenkor a leg­utolsó sorba helyezte. Ezek a kérdések azonban lermé- tezetesen a szövetkezetek más, többségében gazdasági jelle­Képeskönyv Székesfehérvárról Aki forgatja nemzeti tör­ténelmünk lapjait, tudja, hogy ez a szépségekben gaz­dag dunántúli város minden időben fontos szerepet ját­szott. Aki nemcsak átrobog ezen a városon, hanem hu­zamosabb időt tölt falai kö­zött, tudja, hogy ez a törté­nelmi eseményekben gazdag város mennyi szépséget kí­nál látogatóinak. A Panorá­ma képeskönyvek sorozat­ban most megjelent mű kü­lönlegesen szép felvételekkel és könnyed hangvételű, sok érdekes adattól gazdag, von­zó szöveggel mutatja be a magyar városok egyik büsz­keségét. Nemcsak az idegenforgal­mi nevezetességek között ka­lauzol, hanem felfigyel a háztetők és utcakövek fur­csa mozaikjára, rögzíti a legjellemzőbb sajátosságokat a városképben, bepillant a szűk közökbe, lépcsoházak- ba, árkádos udvarokba, len­A tokaji Tiszavirág Halásza­ti Termelőszövetkezet tagjai készülnek a közeledő zár­lovábiiirépzö tanfolyam Miskolcon Állatállományunk fejleszté­sében nagy feladatok várnak megyénkben az állategészség­ügy dolgozóira. Ezért az ál­latorvostudományi egyetem, a megyei tanács, valamint a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let Borsod megyei szervezete továbbképző tanfolyamot ren­dez Miskolcon a megye állat­orvosai részére. A tanfolyam megnyitó ülését január 23-án, hétfőn délelőtt 1.0 órai kezdet­tel tartják meg a MTESZ Szemere utca 4. sz. alatti székházában. A tanfolyam első előadója dr. Kádár Tibor, a Földmű­velésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője lesz. A további előadásokat Miskolc-Tapolcán rendezik meg. számadásra. Jó eredménnyel zárták az elmúlt esztendőt. A Tiszából, a Bodrogból, a kör­nyék holt-ágaiból tavaly 950 mázsa halat fogtak ki. Bár a halászszerencse igen változó, a halfogásnak is van évi terve a Tiszavirágban. Ezt a tervet mintegy 150 mázsával sikerült túlteljesíteniük. A legzordabb téli hónapok­ban sem szünetel a halászati termelőszövetkezet munkái1 A jégpáncéllal borított folyót rá ugyan nem merészkedni ki a halászok, de a holt-ága kon, a tároló tavakban zavat tálán a halászat. Felvágják > állóvizek jegét, s a mélyebi vízrétegekből gazdag zsák mányt húznak fel a hálókká A htsz halászcsárdáit így téli hónapokban Is állandó«! friss hallal tudják ellátni. MOZIMŰSOR Napirenden a kórusok és bányász szocialista brigádok munkája A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának kulturális bizottsága a január 23-án reg­gel kilenc órai kezdettel tar­tandó ülésén elsőként a szak- szervezeti énekkarok munká­ját vitatja meg. Ezt a napi­rendi pontot Varga István ter­jeszti elő. Bizonyára nagy ér­deklődést vált ki a második napirendi pont: a Borsodi, il­letve az özdvidéki Szénbányá­szati Tröszt kultúrvezetőjének, Perényi Istvánnak és Orbán Istvánnak referátuma alapján a bányász szocialista brigádok kulturális munkavállalásait vi­tatják meg. Végül megtárgyal­ják a bizottság első félévi munkatervét. Orvos és énekes Beszélgetés a jubiláló dr. Szedő Miklóssal Érdekes, kettős jubileumot ünnepelt dr. Szedő Miklós, a Péterfy Sándor utcai klinika kiváló főorvosa. Most töltöt­te be hetvenedik évét, s negyven éve Indult el a si­keres énekesi pályán. — Orvosnak készültem. Még egyetemre jártam, ami­kor egy alkalommal Pesta Miklós újságíró énekelni hallott — mondotta. — El­vitt egy énektanárhoz, aki meghallgatásom után, tekin­tettel nehéz anyagi körülmé­nyeimre, vállalta ingyenes oktatásomat. Egy év múlva megtartottam első önálló hangversenyemet, később, mint ösztöndíjas az Opeához kerültem, majd a Városi Színházba Közben befejez­tem az egyetemet, s meg­kezdtem orvosi működése­met Abban az időben ugyan­is az énekes pálya nem volt stabil. Később megszerettem az orvosi praktikumot épp­úgy, mint az éneklést. Ma sem tudom eldönteni, me­lyikhez. vonzódom jobban. — Ügy tudom, sokat járt külföldön. — Valóban: Buenos Airés­től Helsinkiig szinte az egész világot bejártam. 1939—1948- ig Dél-Amerikában éltem és szerepeltem. — Mennyi Ideig készül egy- egy előadásra? — A jubileumi hangverse­nyemre például hat hétig, készültem. Többek között Schubert, Brahms dalait, Bar­tók és Kodály népdalfeldol­gozásait énekeltem. Nem szá­mítottam arra a sikerre, amelyben részem volt. Meg­vallom őszintén, nagyon jól esett. — Mik a tervei, elképzelé­sei? — A jubileumi koncerten elhatároztam, hogy többé nem lépek közönség elé. Ezt az elhatározásomat azonban nem tudtam megtartani. Ügy érzem, még énekelnem kell. November óta már két fellé­pésem volt, most készülök a harmadikra. (Szűcs) BEKE: 19—21: Pipák. Színes csehszlovák. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 22: Limonádé Joe. Színes cseh­szlovák. Széles! 23: Hajsza a gyé­mántokért. Francia. Széles! 24: Lot felesége. NDK. Széles! 25: Hófehérke és a 7 vagány. Színes nyugatnémet. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M. 22. í. 10 és f. 12: A kapitány. N KOSSUTH-filmszinház délelőtti műsora: 19—20: Pipák. Színes csehszlovák. Széles! 21: Drága John. Svéd. Szé­les! Csak 18 éven felülieknek! 23: Vörös sivatag. Magyarul beszélő színes olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 24: Folytassa, Kleó! Magyarul beszélő, színes angol. Széles! 25: Csipkerózsika. Magya­rul beszélő, színes amerikai. Sze­les! K: vasárnap kivételével na­ponta de. í. ll-kor! KOSSUTII-filmszínház délutáni műsora: 19—22: Drága John. Svéd. Sze­les! Csak 18 éven felülieknek! 23: Vörös sivatag. Magyarul beszélő, színes olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 24—25: Csipkerózsika. Magyarul beszélő, színes amerikai. Széles! K: naponta 4 és f. 7. M. 22. f. 10 és f. 12: Pesti háztetők. rAKLYA: 19—20: Az éjszaka vilaga. Színes olasz. Széles! 21—24: Sándor Má­tyás. Színes francia. Széles! K: hétköznap 5 ép f. 8. vasárnap f. 4 és 6. M. 22. L U-kor! A nagy manőver. TÁNCSICS: X9—20: Találkozások. Jugoszláv. Széles! 21—22: Szárnyak. Szovjet. 23—24: Hintónjáró szerelem. Szí­nes magyar. K: naponta f. 5 es hn. 7. M. 22. 10-kor: Karambol. SZIKRA: 19—20: Békeben élni. Olasz. 21 — 32: Apa. Magyar. Széles! 23—24: Szárnyak. Szovjet. K: naponta hn. 5 és 7. m. 22. í. U-kor: Bolondos halaszfalu. SAGVARI: 19-20: Szárnyak. Szovjet. 21—23: Találkozások. Jugoszláv. Széles! 23—21: Apa. Magyar. Széles! K: naponta f. 5 és hn. 7-kor! PETŐFI: 10—20: Apa. Magyar. Szélest 21 —22: Bekében élni. Olasz. 23—24: Nikki. Magyarul beszélő, színes amerikai. K; hétfő, csütörtök, va­sárnap f. 5 és 7 kedd. péntek, szombat csak 7. M. 22. 19-kor: Kár a benzinért! ADY—Tapolca: 1 szélő olasz. 25: Tolvajok szigeté I Lengyel. K: szerdán 6, vásárnál1 1 í. 4 és 6-kori BÜKK: (Miskolc — Hámor) 21: Kallódó emberek. Magyar^' beszélő amerikai. Széles! 22: Sakk' matt. Magyarul beszélő romái1 Széles! 24—25: A szárnyas Flf1: Magyarul beszélő francia. Széles' K: naponta 6 és 8-kor! alsözsolca: 20: Kaland az Aranyparton. Szí' nes bolgár. 21—22: A kisasszonyoK később jönnek. Magyarul beszóló csehszlovák. Csak 16 éven felüli' eknek! 24—25: Utazás a hitvesi ágy korül. Színes NDK. Széles1 K: kedden, szerdán, szombaton 7» péntekért, és vasárnap 5 és 7. M. 22. 10-kor: Komédia a kilinccsel. MISKOLC—SZIRMA: (keskeny filmszínház.) 20 es 22: A fáraó I—II. Magyarul beszélő lengyel. Széles! K: mind­két nap f. 4. M. 22. 10-kor: Rob­bantsunk bankot! MISKOLC—GORÜMBÖLY: (keskeny filmszínház) 21—22: Apa. Magyar. K: szómba- ton 7, vasárnap 5 és 7-kor! ZÍNHAZ 19, csütörtök. HARC A SZALA' MANDRAKKAL. Ifjúsági elő- adás. Ady bérlet. Délután 3 órakor. HARC A SZALAMANDRÁK­KAL. Látványos esték. Hustka bérlet. Este fél 8 órakor. 20, péntek. HARC A SZALAMAND­RÁKKAL. Bérletszünet. Este t órakor. * 21, szombat. HARC A SZALA­MANDRÁKKAL. Ifjúsági elő­adás. József Attila bérlet. Dél­után 3 órakor. AZ ESERNYŐK KIRÁLY. Me?­hitt estek, soralay b értet. Este fél 8 órakor. 22, vasárnap AZ ESERNYÖS KI­RÁLY. Bérletszünet. Délután t órakor. AZ ESERNYÖS KIRÁLY. Bér- lets/.ünet. Este fél 8 órakor. 23, hétfő. HOFFMANN MESÄT. Udvarhelyi bérlet. Este 7 ór$ kor. (Debreceni Csokonai S.vít ház vendégjátéka.) 24, kedd. HARC A SZALAMAND­RÁKKAL. Bérletszünet. Est« 1 órakor. 25, szerda. HARC A SZALA­MANDRÁKKAL Bérlet* rünet. Este 7 órakor. 28. csütörtök. AZ ^ESERNYÖS KI­RÁLY. Berletszünet. Este 7 ór»* £3: A siker ára. Magyarul be- kor. vetési vonalon. Két témái említünk. Az egyik a járás népművelési életének társa­dalmi irányítása. A járási népművelési tanács élő szer­vezet, a fehér foltok felszá­molására készített intézkedési terv is egy kollektíva mun­kája, és a megvalósítás is közös erővel történik. Jó a járási szervek együttműködé­se, a különféle társadalmi és állami szervek az egész nép­művelési évad folyamán együttesen váltják valóra e kitűzött tervfeladatokat. A másik, sikeres népművelési ágazat a miskolci járásban a járási könyvtár, illetve a könyvtárhálózat. Erről az el­múlt évben lapunkban már több alkalommal szó esett. A Sajószentpét.eren megfelelő körülmények között működő járási könyvtár a módszerta­ni irányításon kívül a közsé­gi könyvtári feladatokat is ellátja. 47 könyvtári egységet irányít ez a járási könyvtár, azok közül 28-nak önálló he­lyisége van, s igen nagyará­nyú volt a járásban a könyv- ellátottság fejlődése. Az el­múlt évben 320 ezer forintot fordítottak könyybeszerzésre. A könyvtárak irányításával igen sok helyen megszületett a komplex ismeretterjesztő és egyéb tudatformáló rendez­vény, általában a járási könyvtárhálózat a népműve­lési élet szinte legfontosabb összetevője. N ehéz a város körül jó népművelő munkát végezni —, éppen a város vonzereje miatt. De a miskolci járás jól keresi azo­kat az utakat, amelyeken sa­játos helyzetében a legtöbbet tehet. Benedek Miklós gű problémáival is kapcsola­tosak. A járási tanács célki­tűzései szerint a nagyobb termelőszövetkezetekben tisz­teletdíjas kultúrfelel ősök munkába állítását tervezik, klubokat kívánnak szervezni vagy önállóan, vagy a község­gel, esetleg más szervekkel közösen, hogy azok a tsz-pa- rasztság művelődési szintjé­nek emelését segítsék. Itt is az iskolai végzettségi szint eme­lése, a tudományos világné­zet kialakítása és a termelést segítő népművelési segítség az elsődleges feladat. N agy nehézséget jelent, hogy a járásnak nincs módszertani irányí­tást is ellátó központi műve­lődési otthona, mert 1966. január 1-vel az akkor meg­alakult Megyei Művelődési Ház vette át ezt a szereoet. Az akkor született megálla­podás értelmében ez új in­tézménynek kellene ellátni a miskolci járás módszertani munkáját. Erre létszámot is, anyagi fedezetet is kaptak, azonban a járás nem kapta meg a Megyei Művelődési Háztól a várható segítséget. Mindössze a továbbképzés­ben nyújtott jelentősebb se­gítséget az új intézmény, de mindez kevés, hiszen több helyen kezdő népművelők irányítják a községek életét. Az egyetlen -járási népműve­lési felügyelő, Zsíros Sándor, sokféle tevékenysége miatt nem képes ezt a munkát is maradéktalanul ellátni. Egyébként a járás területén 25 művelődési intézmény van, . közöttük mintegy tíz olyan, amely jobbnak mondható. Mindeddig a nehézségekről szóltunk. De a miskolci já­rás büszkélkedhet is népmű­Népművelés a város körül csevégre kapja a régi cégé­reket, címereket. A kellemes látványt nyújtó könyv érzékelteti Székesfe­hérvár gyors ütemű mai fejlődését is. A régi templo­mok tornyai mellett helyet kapnak az új épületek s közintézmények is. A hazai tájak iránt érdek­lődő és megismerésüket szép feladatnak tartó olvasó gaz­dag ismeretekhez és kelle­mes szórakozáshoz jut a Pa­noráma új kiadványával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom