Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

GSZARM AG Y ARORSZÁC Csütörtök, 15)66. október ST. Párferíekazlet a Borsodi Szénbányászati Trösztnél A Luna—12 holdkiiriili pályára téri 1966. október 22-én a Szov­jetunióban a Holdhoz vezető pályára bocsátották a Luna —U2 önműködő űrállomást. A programnak megfelelően ok­tóber 23-án, moszkvai idő sze­rint 22.12 órakor módosították a Luna—12 mozgását. A Holdhoz vezető repülés során 1966. október 25-én, moszkvai idő szerint 23.47 óra­kor bekapcsolták az állomás fékező rakétáit. A sikeresen végrehajtott manőver eredményeképpen a Luna—12 önműködő űrállo­más.' holdkörüli pályára tért és a Hold harmadik szovjet mesterséges holdjává vált. Pá­lyája csaknem azonos a szá­mításokban szereplő pályá­val. A távmérési adatok ’ szerint a fedélzeti rendszer és a holdkörüli térség kutatására rendelt tudományos berende­zés kifogástalanul működik. A kapcsolat a Luna—12-vel meg­bízható. A beérkező adatok feldolgo­zását a földi koordinációs szá­mítóközpont végzi. KISZ aktíva ülés Miskolcon A KISZ Miskolc városi Bi­zottsága október 25-én dél­utánra összehívta a középisko­lai és szakmunkásképző in­tézetek KISZ-szervezeteinek vezetőit. Mintegy 300 .fiatal gyűlt össze a városi pártbi­zottság tanácstermében. Az ülésen Juhász György, a városi pártbizottság munka­társa tartott előadást a har­madik ötéves terv célkitűzé­seiről és gazdaságpolitikánk főbb vonásairól. Ezután Len­kei Tibor, a városi KISZ-bi- zottság munkatársa beszélt a KISZ eszmei-politikai nevelő munkájáról. Az előadásokat élénk esz­mecsere' követte. ! Az aktívaülést a IX. párt- kongresszusra készülés jegyé­ben tartották meg. Megfiaft BöbHiczöiii fiífilniüáM festőm ás vész 1 Döbröczöni Kálmán festő­művész, a miskolci képzőmű­vészek nesztora, hatvanhét éves korában elhunyt. Mis­kolc szegényebb lett egy, a várost rajongásig szerető mű­vésszel. akinek vásznain örökéletűvé váltak a miskolci házak, utcák. Szegényebb lett egy értékes alkotóval az egye­temes magyar képzőművészet. Baranya megye szülötte volt A küzdelmes gyermekkorban az aszlalos szakmát tanulta. Asztalosinas, majd Veged lett, de közben tanult mást is. Érdeklődése igen hamar szorgalmas önképzésre, ki­tartó továbbtanulásra sar­kallta. Szabadiskolai keretben szerezte meg a szükséges kö­zépfokú műveltséget, és 1922- től már a Képzőművészeti Főiskola tanulója lett, majd diplomájának megszerzése után két évig ugyanott volt tanársegéd. Ezt követően köl­tözött Miskolcra, hogy az Avas-alji város elválaszthatat­lan szerelmese, tájainak meg- örökítöje legyen. Jóllehet, sokat dolgozott Szentendrén is, műveiben is fel-feltűnnek az ottani motívumok, egész életével, művészetével idakö- tődölt Miskolchoz. 1029-től 1947-ig a rniskolci művészte­lep műterem-ösztöndíjasa volt, közben 1930-tól 1942- ig Iparitanuló intézeti tanár, később 1950-ig igazgató is. 1950-ben nagy megtiszteltetés érte: kinevezték az Iparmű­vészeti Főiskola tanárává Budapestre. Ekkor sem sza­kadt el Miskolctól, s mikor a jól megérdemelt nyugalom­ba vonult, ismét a miskolci Major utca lakója lett, fárad- íatatlanul dolgozott, hogy a /árost vásznain olyannak lát­tassa, mint amilyennek ő negszerette. Először 1929-ben szerepelt tárlaton Budapesten a Nem­ied Szalonban, első önálló kiállítása pedig 1930-ban Pé­csett volt. Ezt követően ott áttuk műveit az összes je-i entős országos és tájegységi kiállításokon. Miskolcon a' larmincas években több al-'* valómmal volt egyéni tárlar. a, és az mindenkor a város J[ képzőművészeti élele rangos/ in népi eseményének számi- J1 •ott. Uiolsó egyéni kiállításai“ íz elmúlt év végén volt a!" Képcsarnok Szőnyi István téri, neben. i * Gazdag, termékeny éleipályá ^ lárult le Döbröczöni Kálmán p íalálával. A két világhá-e, oorú közötti miskolci kép- v lőművészetJ élet egyik leg-1( jelentősebb alakja volt, aki t festőként úgy nőtt bele a 2 nai éleibe, hogy — bár mű­vészi { eszközei jellegükbe:-,},, nagyjából azonosak marad-'j( iák — képei a mi új vilá- ^ junkat tükrözik. Témájukkal* ö nég inkább mondanivalójuk. ^ tál éppúgy, mint kompon- dójukkal, felfogásmódjukkal, ^ työnyörű színeikkel, embersze- v •ételükkel, humanizmusukkal* * iriss látásmódjukkal a mi éle- j. ülik színhelyeire irányítják ^ figyelmünket., annak látva- e íyát tárják elénk. Ezt tük­rözte legutóbbi kiállítása is. Smberség, derű áradt képei­ből, a mi világunknak apró jelenségeit, az utca járókelőit* í várost együttesen akarta fi­gyelmünkbe, szeretetünkbe , íjánlani. Szerette a várost, izerette az embereket. Es a niskolciak is szerették Dob- j •öezöni Kálmánt. v> * A miskolci képzőművészek lem rég válogatták össze azt Jl i kiállítási anyagot, amely a * vözeljövőben megnyíló cseh- j. izlovákiai tárlaton fogja rep- t ■ezentálni Borsod és Miskolc k ilkotóit. Az anyagban talál- a iat.ó Döbröczöni Kálmán al- jj tolása is. A kiállítás meg- t> íyitásán a művész már neiá í ehet jelen. Festményei* £ trafikéi, tanításai köztünk ma- ^ •adtak. Műveiben továbbra 13 li vöztünk fog élni. ® felelőtlen dolgozók és kai1 okozók szigorú felelősségrí vonására.” • IiitéielíiMleít n bűxíekt dt'si VáltnEiil >' „Béke téri apróságok” cír.v mel szeptember 28-i lapszá-; munkban szóvá tettük, hogs' a Béke téri autóbuszállomás környéke szemetes, az új bér­letek számának felírásához, i sem tinta, sem toll nem áj' 1 az utások rendelkezésére. Irá-j sunkra a Miskolci Közieke' : dési Vállalat igazgatója, Pász­tor Sándor válaszolt: „A Köztisztasági Vállalattá' karöltve az érkezési oldalra ’ darab szemétgyűjtőt, az iá' 1 dulási oldalon minden jóra' i megállójában a megálló osz­lopokra is szemétgyűjtők** helyeztünk el. Az ulasvárs" kozó helyiségben tintát é? tollat raktunk ki, és kiszállli toltunk 10 darab széket. Téves az a megállapító^ hogy bérlelet csak a Béke téren és a Tiszai pályaudva­ron lehet váltani, mert bét' letel árusítunk még a vaj' gyári végállomáson, killÖ kihelyezett bérletpénztárául vannak a Nehézipari Műst&k1! Egyetemen, a Földes GíirtBÓ’1 ziumban is. Az igaz, hogy a Béke tón autóbuszpályaudvar nagy köz­ségekkel épült és 1 utasok kényelmét is száv gálja. de sajnálattal ke' megállapítanunk, hogy vsá­nak olyan egyének, akik roá- gá'ják a népgazdaság tulajdo-; nát, leltári tárgyukat viszn*'* el és a várakozó helyiséget éj­jeli szállásként próbálj^ igénybe venni. Különösen sok gondot okef a Béke tér környéki ilalboH tokban lerészegedett egyének­nek a váróhelyiségből torién® á távolítása." szállításával kapcsolatban készpénzben kifizetett. Felelősségre vonták a liáruliozúkat Tóth Julianna nyíri és Oravetz András miskolci la­kosok a miskolci Patyolat Vállalat munkájára leltek pa­naszt lapunkban, a Napi pos­tánkból című rovatban. A panaszokat Miskolc városi Ta­nácsának ipari osztálya kivizs­gálta. Az eredményről if j. Benyák Béla osztályvezető a következőket közölte szerkesz- , tőségünkkel: „Tóth Julianna 1966. már­cius 19-én tisztításra és fes­tésre beadott a vállalat sátor­aljaújhelyi fiókjába egy darab női kiskosztümöt. A vál­lalat négy hétre vállalta a munkát. A tétel az ígért határidőre elkészült, de a lói kifogásolta a festés minő­ségét, és nem vetle ál a kis­kosztümöt. A vállalat a rekla­máció során csak többszöri helyszíni kiszállással tudta nevezettet lakásán felkeresni. Tóth Julianna végül is júni­us 23-án vette át, az újból megmunkált darabot. Nem veszett tehát el a kosztüm. A vállalat a technológiai fegye­lem megsértéséért felelősség­i-e vonta a festődé illetékes dolgozóját. Oravecz András miskolci la­kos vegytisztítúsra beadott nadrágját a vasalás során megégették. Az április 10-én felvett jegyzőkönyvből meg- : állapítható, hogy a fél hozzá­járult nadrágja műsjoppolása- ; hoz. A vétkes dolgozót a vál­lalat kártérítésre ítélte. i Osztályom a fenti hibák , megszüntetése céljából ismé­telten utasította a vállalatot, illetve annak igazgatóját, i hogy tegyen intézkedéseket a : szolgáltatások minősegének i hathatósabb ellenőrzésére, a t Kicserélték a selejtes szekrényt Lapunk szeptember 4-i szá­mában Rossz vásárt csinál­tam címmel arról írtunk, hogy a kazincbarcikai Szarka Bertalan selejtes kombinált szekrényt vásárolt. Cikkünkre a szekrényt ké­szítő kisvárdai Bútor és Fa­ipari Vállalat igazgatója vá­laszolt: „Megállapítottam, hogy a cikk tartalma teljes mérték­ben fedi a valóságot. Intéz­kedtem, hogy Szarka Bertalan kazincbarcikai lakos a legrö­videbb időn belül megkapja a kicserélt Szikra szekrényt. A mulasztók ellen fegyelmi eljá­rást. indítottam ... Vállalatunk egyes beosztott vezetői által ez ügyben elkö­vetett felelőtlen magatartá­sukért szíves elnézésüket ké­rem.” Szarka Bertalan a minap örömmel közölte szerkesztősé­günkkel, hogy az új kombinált szekrényt megkapta. Most már csak az a kérése, hogy a kisvárdai vállalat azokat, a többletköltségeket is mielőbb térítse meg számára, amelye­ket a sok bosszúság és utána­járás közben, a rossz szekrény Illetékes szerv válaszol tanácsok időszerű feladatait, különös tekintettel azokra, amelyek az új gazdasági mechanizmusban várnai: rá­juk. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének képviselői azok­ról a jogoki'ól és kötelessé­gekről beszélnek majd, ame­lyek az új gazdasági mecha­nizmusban a szakszervezetek­re hárulnak. Ma, október 27-én a Mczö- ;kövesdi járási Tanács szak- »szérvezeti bizottsága a végre- [hajtó bizottság vezetőivel kö- >zösen munkaértekezlet jellegű [szakszervezeti napot tart. > Az értekezleten, amely dél- [előtt 9 órakor kezdődik a »járási pártbizottság tanácskozó [nagytermében, dr. Papp La- >jos, a megyei tanács vb-elnö- *ke tart előadást. Ismerteti a SzaWervczeli nap Mezőkövesden nak javítását, a jobb minősé­gű, darabosabb széntermelés megvalósítását és a frontfej- tési előrehaladási sebesség nö­velését. Nagyobb figyelmet kell fordítani a termeléssel kapcsolatos politikai kérdések­re. Az új gazdaságirányítási rendszerben növekszik a párt- szervezetek jelentősége és ha­tásköre. Érvényesülnie kell az üzemi demokrácia elvének. A pártoklatásban kiemelten kell foglalkozni a gazdaságépítő munka feladataival, állandó felvilágosítással kell segíteni a dolgozók körében . a felada­tok helyes megértetését, a gazdasági folyamatok össze­függéseinek tisztázását. Azt is meg kell értetni, különösen a párttagokkal. hogyan függ össze a párt vezető szerepének növelése a gyakorlati munka hatékonyságának fokozásával. Végül meg kell erősíteni a szakszervezet: zetést is. © A beszámoló élénk vitát váltott ki. Egymás után kér­lek szót a bányászok és mond­ták el véleményüket. Szóba került a munkafegyelem mi­nél jobb megszilárdítása, az egészséges kritikai légkör biz­tosításának fontossága, és az aknák elengedhetetlen kor­szerűsítése. Kifogásolták az agitációs és a politikai munka leegyszerűsítését, valamint az informálás időnkénti késedel­mességét. Az egyik felszólaló elmondotta, hogy értelmiségi dolgozóink közül egyesek oly­kor elfelejtik, milyen társa­dalmi osztályt képviselnek, milyen rendszer tette lehető­vé, hogy értelmiségiek legye­nek. Többen szóvá tették a bányászasszonyok munkába állításának gondját. Simon Antal, a Bányász Szakszervezet főtitkára ki-- emelte, hogy a gazdasági ve­zetést ki kell egészíteni a konkrét párti rányí lássál és erősíteni kell a szakszervezeti munkát, mert az is pártmun-' ka. Monos János, a tröszt igazgatója hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetők egyben politikai vezetők is, erre min­dig ügyeljenek. A vállalat eredményeinek elérésében nagy szerepük van a szocia­lista brigádoknak és a mun­ka közvetlen irányítóinak, te­hát a trösztnél nincs baj a középkáderekkel. Az új gaz­dasági rányítási rendszer élet­belépése kétségtelenül ered­ményez majd bizonyos moz­gást, de ezt úgy hajtják vég­re, hogy senki se maradjon kenyér nélkül. A pövő év augusztusáig mindenki pon­tosan tudja majd, mit kell tennie a reform életbelépése Idején és után. O Utoljára Szűcs István szó­lalt fel, és a megyei pártbi­zottság üdvözletét tolmácsolta. Az elmúlt időkben a tröszt a változó igényeknek megfe­lelően teljesítette termelési feladatait — mondotta —, és ez jó alap a további munká­hoz. Ezt kejl! szolgálnia a pártmunkában is. A nemzet­közi munkásmozgalom esemé­nyei és a gazduságiránvítás új rendszerének életbelépése több politizálást követel min­den párttagtól. Alátc Iván detesen fokozódott. Az egy ak­nára jutó napi termelés vi­szont, ugyanezen idő alatt 37 vagonról 58-ra emelkedett. A balesetek gyakorisága csök­kent az elmúlt 5 esztendő alatt, súlyosságuk azonban ' emelkedett. Jelenleg a tröszt dolgozóinak körülbelül fele dolgozik szocialista, brigádban, a párttagság 70, százaléka részt vesz ebben a szép küz­delemben. Növekedett a szervezett pártoktatásban, a KISZ- és a szakszervezet tanfolyamain részvevők száma, de még nem sikerült elérni, hogy az agi­tációs munkában a tagság ál­landó jelleggel vegven részt. A tudatformálást gátolja, hogv sokan lebecsülik a munkás- szállásokon folytatandó politi­kai munkát. 1964-ben 14,3, ma viszont már a dolgozók 17 százaléka párttag, a tömeg- szervezetek párt irányítása azonban még nem elég haté­kony. © A helyzet felmérése alap­ján készült jelentés a felada­tok között említi a termelő tevékenység gázda.ságosságá­Százhetvenhat küldött rész­vételével tartotta meg pártér­tekezletét a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt járási jogú pártbizottsága. A megyei pártbizottság képviseletében Szűcs István, a\ végrehajtó bizottság tagja, a megyei NEB elnöke vett részt az ér­tekezleten. Megjelent Bárczi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Varga Zoltán. a Miskolc városi Pártbizott­ság titkára és Simon Antal, a Bányász Szakszervezet főtit­kára. A jelentést Váczí Mi­hály, a tröszt pártbizottságá­nak titkára te-!-sztette'elő. © A pártbizottság jelentése el­sősorban leszögezi, hogy a tröszti, járási jogú pártbi­zottság létrehozása előmozdí­totta a pártmunka fejlődését. Ennek eredményeként végre­hajtották a második ötéves terv trösztre jutó részét. A túlteljesítést szinte kizárólag a termelékenység növelésével érték el. Problémát okoz azonban még mindig a terme­lés minőségének javítása. Ta­valy. sajnos, megtört az a ja­vulás, amely 1961 óta örven­„Govbó&z ébredés*.* parlamentben, a munkáspárt konferenciáján pedig Wilson csak vereségnek beillő ne­hézségek után tudott nagy nehezen talpon maradni. Az angol fővárosban már meg­jelentek a munkáselbocsátá­sok „első fecskéi”, s a szak­értők szerint hamaros i csaknem félmillióan kerül­nek az utcára. Az angol problémák alapvető oka az ország külföldi katonai ki­adásai, a nagyhatalmi és „birodalmi” presztizs-politi- ka költségei okozzák a f'nt válságát, s a kormány taka- rékoskodási intézkedései alig érintik ezt a fronts fa­kaszt. A nyugati gazdasági kér­dések egy jelentős területe még az arany-probléma. A gyökerek messzire nyúlnak: a második világháború befe­jező szakaszában pénzügyi konferenciát tartottak Bret­ton Woodsban. A határoza­tok lényege az volt, hogy a tőkés országok jegybankjai csak részben aranyban, rész­ben viszont „teljesjogú” dol­lárban és fontban tartalékol­ták készleteiket. Az ameri­kai hegemóniának köszön­hetően a dollárt túlzottan felértékelték az aranyhoz mérten, ezért egyre könnyeb­ben törhet be a nyugat-euró­pai piacokra. Az elvi megállapításokat, elsősorban francia részről, a közelmúltban konkrét lépé­sek követték. Az amerikai pénzügyminisztérium megál­lapította: Franciaország másfél év óta aranyat' vásá­rol az Egyesült Államokban. Párizs látványos gesztus­képpen a dollárért vett ara­nyat hajókra rakatta és Pá­rizsba szállíttatta. A lényeg tehát az, hogy az aranycsa­tában is kiéleződött Francia- ország és az Egyesült Álla­mok viszonya. Washington aranyvesztesége 1965 óta fe­lerészben a francia bank arany vásárlására vezethető vissza. 4 fentiekből kitűnik, hogy éppen a nagy nyugati hatalmak gazdasági helyzetében sok a bizonytalan tényező és az el­lentmondás. Különösen fi­gyelemre méltó jelenség a dollár-politika bírálata fran­cia és más részről, ami né­hány évvel ezelőtt elképzel­hetetlen lett volna. Elhang­zanak kritikai hangok Wa­shington monopoli.sztikus vo­nalvezetése ellen bonni és londoni berkekből is. ami az­zal is magyarázható, hogy az említett országokban so­kasodnak á problémák. A kibontakozás nem látszik könnyűnek, mert az akadá- Ivok lebontását éppen az a hides', és forróháborús po­étika sátolia. amely a ne- "ősanyja volt. Sümegi Endre j»j»einrich Nordhoff, a W& Volkswagen művek vezérigazgatója ko­moran állapította meg: „Go­nosz ébredés lesz, ha a ró­zsaszínű felhők közötti cso­dálatos repülés után egy na­pon ismét vissza kell tér­nünk a földre. Pedig ez a nap elhárithatatlanul el fog jönni”. A nyugatnémet gaz­dasági szakember pesszimiz­musát alapvető tények iga­zolják. A nyugatnémet gaz­dasági helyzetre pillanatnyi­lag az jellemző, hogy a kon­junktúra egyenlőtlenné vált. Néhány'iparágban még tart, másutt azonban már pangás mutatkozik. Eddig csak a szénbányászat küzdött súlyos gondokkal, néhány hónapja azonban már az acél- és a textilipar stabilitása is meg­ingott. Egyes nyugatnémet köz­gazdászok úgy vélik, hogy a beruházások megszorításával eredményt érnek el. Bizo­nyos fokú és korlátok között tartható munkanélküliséget akarnak létrehozni elsősor­ban azért, hogy csökkenthes­sék a bérszínvonalat. Vannak azonban olyanok is, akik meglátták e politika veszé­lyességét. Főleg azzal érvel­tek, hogy mindez bizalmat­lanságot okozhatnak külföl­dön, a hitelezők megvonnák a fövi dl ej ára tű hiteleket; így egy sereg válla1"! fizető- képtelenné válna. Más szó­val, a korlátozott munkar.éi- küliség'elmélete fából vaska­rika. Az alapprobléma ugyanis az: az állami kiadá­sok csaknem egyharmadát fegyverkezésre fordítják! Hasonló jelenségek ta­pasztalhatók más nyugati or­szágokban is, így például a gazdasági szaklapok bőven tárgyalják az amerikai gaz­dasági élet problémáit. A londoni Observer washing­toni tudósítója feltette a kér­dést: „Szétpattan-e az ame­rikai szappanbuborék?” Az Egyesült Államok gazdaságá­ban főleg a bizonytalanságot hangsúlyozzák a szakembe­rek. Ennek elsősorban az az oka. hogy senki sem tudja, a belátható jövőben milyenek lesznek a katonai erősítés arányai Vietnamban. „Kü­lönleges vietnami költségek” címen úgyszólván minden hónapban új dollár-milliár- dokat irányoznak elő. Ez a vonálvezetés 1966 el­ső felében még háborús tí­pusú fellendülést hozott, ugyanakkor jelentősen sza­porította az inflációs jelensé­geket. A téma Immár hónapok óta Angliát is fosrVWoztatja. Zajlik a font-csata London­ban amit az utóbbi hetek­ben miniszterlemondások, k onn á n y é t n 1 a k ítá s o k tarkí­tottak, A .miniszterelnököl sarlatánnak bélyegezték a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom