Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

ESZAKMAGYARORSZAG 3 Csütörtök, I960, október VL „Ero§ít§nk tovább pár tünk vezető szerepét!“ JogJ’S eteli as ósdi járási párt értekezletről GtaglÓ ca.lt jk >zí calf zc­calt :le< jak vá< lk' is. )ei-1 prá 5it> fi­cbe >st,l /f z emberekben él az igény a találkozásokra, a baráti C~/f eszmecserékre. .Ezt azért szükséges aláhúzni, mert némelyek szerint a televízió „forradalmasító” hatá­sára most már esténkint mindenki kuckójába húzódik, és tekintetét a képernyőbe fúrva, művelődik. Műsora válogatja, hogy művelődik-e, vagy sem, az azonban bizonyos, hogy nem csupán így, egyedül üdvözítő módon. Az élőszó varázsát, a kellemes baráti együttlétek erejét, a közvetlen szópárbajok izgalmát nem helyettesítheti a televízió. Persze, az unalmas előadásokra senki se kiváncsi, és ha áporodottság üli meg az ankétokat, ne csodálkozzunk az ürességtől ásitozó széksoro­kon és a megjelentek egy részének páni menekülésén. Az embereket sokféle kérdés foglalkoztatja, és szívesen veszik, ha beszélgethetnek róluk. Qleven a közlési vágy, a véleményalkotás igénye, a népetek kicserélésének gondja, a polémiák iránti fogékonyság, amelyekből, ha azok jó légkö­rnek és célratörőek, megizmosodva, felfrissülve cs szellemi­ekben gazdagodik kerülnek ki. Egy szó, mint száz,'— akár egyetlen szó vagy száz is, meg­fogja a hallgatót., ha a meggyőződés heve. az igazság szen­vedélye, a tudás szépsége fűti. Nem csupán költői estek si­kere, színházi, előadások lélekmozgató hatása vall az élőszó e reneszánszáról, hanem a szaporodó retorikai élmények is, amelyekről szívesen szólnak részvevőik. Ügy idézik, forgat­ják, ízlelik s vitatják őket, mint a legmegragadóbb olvas­mányokat. A rendező szervek és Intézmények versengenek a jó elő­adók megnyeréséért. Tudunk róla, hogy megyénkbe és Mis­kolcra több helyről meghívták a, kitűnő tudóst, a nem ke­vésbé lebilincselő toliforgatót, és a legjobb hagyományokat őrző előadót, Benedek Istvánt, aki tv-sorozatában annyi báj­jal, szellemességgel, finom humorraj és gazdag tudással mu­tatja be a darwinizmus előzményeit, kialakulását, a modern biológiai-természettudományi gondolkodás úttörőit, hogy ezrekben ébreszti Jel az érdeklődést ezek iránt a tudomá­nyos területek iránt. Másokra is hivatkozhatnánk, akiknek tolmácsolásában mindig szívesen hallgatjuk a nemzetközi helyzet megvilágítását, a közgazdasági elemzéseket, vagy a művészi irányzatok bemutatását. Nem vizsgáljuk, hogy elő­adásaikban követik-e a klasszikus. Quintilianus-i retorika szabályait, azok szerint csoportosítják-e érveiket, és vonják le következtetéseiket. Annyit, tudunk, hogy személyiségük varázsa, a hallgatók iránt érzett mélységes megbecsülésük cs tiszteletük, gondos felkészülésük nem téveszti hatását. Népművelési tanácskozásokon gyakran igénylik a szüksé­ges eszközöket az ismeretterjesztő előadások szemléltetésé­hez. persze, szükség van rájuk, hisz az érzékelés fontos sze­repet játszik az értelmi, gazdagodásban. Csak talán arról szoktak megfeledkezni, hogy van belső szemléltetés is, és ennek eszköze, forrása, alanya az előadó, aki példáival, szí­nes fordulataival, stílusával, még hanglejtésével is nagyon plasztikussá, megfoghatóvá teheti a gondolatokat, a legel- vontabb igazságokat is. Forró színházi- és hangversenyeslek emlékei között őr­zöm Vámbéry Rusztemnek (a híres utazó és orientalista Vámbéry Ármin fiának) miskolci előadását, (az évszámot szemérmesen hallgassuk el!), aki csodálatos retorikával hoz­ta lázba hallgatóságát. Olyan szónoki művészettel, amely csillogó keretben, nagyszerű tartalmat őrzött. Mélységesen emberi mondanivalót. Előremutatót. Progresszivitást. S tanulságnak annyit: ez a leglényegesebb. Sárközi Andor tta' a 4 in.' irat JSZ'I ira­1967. augusxíus 25—szeptember 17: 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a 6(1. orszá­gos mezőgazdasági kiállítás és vásár megrendezéséről. A ki­állítás időpontja: 1967. augusz­tus 25—szeptember 17. Fő cél­ja a többi között bemutatni a mezőgazdasági termelés és a tudomány legújabb eredmé­nyeit, a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatait, va­lamint a gazdaságirányítás új módszereit. A uéprajzi gyűjtők találkozója A Magyar Néprajzi Társa­ság és a Néprajzi Múzeum nbvember 5—7-én Szentend­rén rendezi meg az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűj­tők harmadik országos talál­kozóját. Az első napon díja­kat, kitüntetéseket adnak át. A tanácskozás második nap­ján az időszerű témákról hangzanak cl előadások, 7-én pedig a résztvevők megtekin­tik a Szentendre határában létesülő országos szabadtéri néprajzi múzeumj építkezését. Lángoló főpróba Több mint 160 kilométer hosszúságban húzódik a Kardoskút—Dunaújváros közötti gázvezeték, amely óránként mintegy százezer köbméter gázt továbbit az ipari létesít­ményeknek és háztartásoknak. A műszaki szakemberek az 50 atmoszféra nyomással száguldó gáz útját kísérték végig a napokban megtartott műszaki átadáson. A nyomáspróba ;itán szabadba engedték és meggyiijtották a sze.ni>; hogy a fogyasztóhoz inár csak tiszta anyag érkezzen. A kiállításon részt vehetnek mindazok a termelőszövetke­zetek, gazdaságok, tudomá­nyos intézmények és mezőgaz­dasági vállalatok, amelyeknek bemutatásra kerülő anyaga hozzájárul a kiállítás céljai­nak megvalósításához. A jelentkezés és a részvétel részletes feltételeit tartalma­zó szabályzatot hamarosan va­lamennyi mezőgazdasági üzem és intézmény megkapja. ezzel még adós, pedig sro cialista építőmunkánk ered­ményeinek megismertetése különösen ifjúságunkkal fon­tos tényezője lehet a szocia­lista hazaszeretetre nevelés nek — mondotta Deine elvtárs Másrészt pedig pártunk általá­nos politikájának megyei és or. szagos eredményeire utalt, vá. zolva a további feladatokat amelyeknek megvalósításán megyénk egész párttagsági eszmeileg-politikailag eggyé forrva készen áll. Asszociáció Nem tudom, sikerült-e ér zékeltetni, miért jutottal eszembe Majakovszkij szép okos szavai a pártról Ózdon a Liszt Ferenc Művelődés Ház emeleti nagytermében Egy hét alatt kétszer is. Mer a városi-üzemi pártértekezle mondanivalója, egész atmosz férája, és a járási is, egybe hangzó volt. Ugyanazokat a: érzéseket és gondolatokat vál tóttá ki a tárgyilagos szemlé lődőből: A párt sokrétű, szer vező-irányító-ellenőrző szere pének érvényesülése nélkül, i kommunisták élenjáró, pél damutató, nevelő tevékenysé ge nélkül szocialista építőmun kánk eredményei egyszerűd elképzelhetetlenek. A fris, munkásgondok enyhítése é orvoslása is. — Ezért hang súlyozta a pártbizottság be számolója is, több felszólalt isi erősítsük tovább pártunl vezető szerepét! . Az újjáválasztott pártbizott. ság első titkára, Tajti Gyűlt elvtárs is e gondolatok jegyé­ben köszönte meg a kommu­nista küldöttek bizalmát. A bizalmat, amely pártunl egész politikájának szólt. t Csépányl Lajos tolmácsolta a nádasdl gyár igazgatója. Meg arra, hogy az ilyen gondolkodásmódú, élet- szemléletű „értelmiségitől” aligha kell bárkinek is félte­nie a munkásosztály vezető szerepét.) Kis Pap Béla elvtárs, a put-, noki bánya üzemvezetője az energiahordozók felhasználá­sának arányaiban bekövetke­zett eltolódás okaira hívta fel a figyelmet. (Az olaj és a gáz javára, a szénnel szem­ben.) Hangsúlyozta, hogy csakis a szén minőségének javításával, a villamosenergia­ipar és a háztartások — mint fő fogyasztók — igényei, nck jobb kielégítésével tud­nak a jövőben „versenyképe­sek” maradni a szénbányák dolgozói. Elismerte a jogos kifogásokat a kitermelt szén minőségével kapcsolatosan, ígérte, hogy a putnoki bányá­szok javítani fodják a minő­séget. Ajánlotta, hogy a szén­bányászat tartalékainak fel­tárásában, általában a gaz­dasági feladatok megoldá­sában, mindenütt támaszkod­janak bizalommal és bátrab­ban a fizikai dolgozók véle­ményére. Mint mondotta: kö­vetkezetesebben kell erősíteni a „tulajdonosi szemléletet” — elsősorban azzal, hogy rend­szeresebben tájékoztassuk a fizikai dolgozókat a felada­tokról, a gondokról is, kér­jük ki véleményüket, s von­juk be őket ténylegesen a vezetésbe. — Ezzel összefüg­gésben mutatott rá a gazda­ságirányítási rendszer reform­jának szükségességére is. Leszkovár István elvtárs, a farkaslyuki akna üzemveze­tője is a széntermelés minősé­gének és gazdaságosságának javításáról szólt, s a dolgo­zókra való támaszkodás jelen­tőségét fejtegette. Kitért hoz­zászólásában arra is, hogy a munkás-paraszt szövetséget az üzemi munkások tudatosan erősítik — a tsz-ek szervezé­séhez és megszilárdításához nyújtott segítség eredményei már jelentkeznek. A továb­biakban felhívta a járás je­lenlevő vezetőinek figyelmét a hegyháti dolgozók egészség­ügyi ellátottságának javítá­sára. r Es a többiek... Számadás a vitathatatlan eredményekről .és a jelentkező friss gondokról. A többre és jobbra törés gondjairól per­sze. — Ez jellemezte a többi felszólalást is. Meg a felelős­ségérzet és az őszinte szándék, tettrekészség a gondok enyhí­tésére, megoldására- Az észre­vételek és az okos javasla­tok is ennek érdekében hangzottak el. Tulajdonkép­pen minden elhangzott szó és hangnem, az egész tanács­kozás atmoszférája ide kí­vánkoznék. Ez persze képte­lenség. De hadd említsük meg Érsek József lemezgyári kül­dött, felszólalását, aki kérte és javasolta, hogy a pártbizott­ság tagjai, munkatársai az üzemekbe is gyakrabban lá­togassanak el, személyesen is győződjenek meg a munká­sok véleményéről egy-egy idő­szerű kérdéssel kapcsolatosan. Az utazási problémák, a TÜZÉP munkája, a lemez­gyár sorsa, jövője mind-mind azt bizonyította felszólalá­sában, hogy a munkásélet hétköznapi gondjai a kommu­nisták szívügye. Szinte vala­mennyi felszólalás külön is téma lehetne. Deme László elvlárs, a me­gyei pártbizottság jelenlevő titkára egyrészt a megyei párt- bizottság elismerését tolmá­csolta a járás kommunistái­nak, akik a párlonkíviili dol­gozókkal együtt eredménye­sen munkálkodtak az elmúlt négy év során a .VIII. kong­resszus határozatainak meg­valósításán. — Eredmé­nyeinkre joggal lehetünk büszkék — mondotta egyebek közt, megjegyezve, hogy vem mindig népszerűsítjük követ­kezetesen eredm ‘nycinket. _ Propagandánk és agitációnk a munkásosztály vezető szere­pe? Egész fejtegetése ide kívánkozna! Sajnos, erre itt nincs lehetőség. Egyebek kö­zött így érvelt: — Járásunkban — az Ózdi Kohászati Üzemek 13 ezer dolgozóján kívül — csaknem 15 ezer munkás él ... Politi­kailag fontos kérdés, hogy ez az osztály a proletárdikta­túra rendszerében miként tölti be vezető szerepét. Az elmúlt években ugyanis gyakran vitatták érvényesü­lését, és ezzel összefüggésben téves nézetekkel találkoztunk szövetségi politikánk és a népi-nemzeti egység kialakulá­sának lehetőségeiről is. Eze­ket a felvilágosító munka során igyekeztünk cáfolni és bizonyítani, hogy — mint ahogyan egész társadalmunk­ban, úgy — az ózdi járásban is érvényesül a ■munkásosz­tály vezető szerepe. Többféle összefüggésre szeretném fel­hívni ezzel kapcsolatosan a pártértekezlet részvevőinek figyelmét. Pártunk helyes, eredményes politikájára... a vezető posztokat betöltő munkáskáderek nagy számá­ra ... s arra, hogy pártunk politikája mindenekelőtt a munkástömegek aktív részvé­telével, élenjáró, példamu­tató aktivitásával valósul meg. Továbbá államhatal­mi, államigazgatási szerveink, társadalmi és tömegszerveze­teink pártunk politikájának megvalósítását segítik... a szocialista állam pedig szilár­dan védelmezi a munkásosz­tály, a dolgozó nép hatalmát, érdekeit. Ez alapvető fel­adata ... De még azoknak is, akik néha csak a statisztika „nyelvén” értenek, vagy szubjektív érzéseik alapján vélekednek, érdemes felhívni figyelmüket a tényekre ... Ménesi elvtárs, a járási-városi munkásőrség parancsnoka szólt a munkásőrség helytállá­sáról. Mondanivalóját ki szeret­ném egészíteni a következők­kel: munkásőrségünk 83,7 százaléka jelenleg is munkás. 92 százalék pártunk tagja ... A járási tanácstagok 48,4 szá­zaléka származása szerint mun­kás, 3S,3 százaléka paraszt, 13,3 százaléka értelmiségi és egyéb... A községi tanácsok 64 vb-elnöke és titkára közül 37 munkás, 15 paraszt, 12 ér­telmiségi és egyéb ... Hasonlóan mutatta be Miké elvtáns az Ózd-vidéki Szénbá­nyák és a Borsodnádasdi Le­mezgyár műszaki értelmisé­gének, a pedagógusoknak, nép­művelőknek és propadandis- táknak összetételét is ... A számok, a tények önmagukért beszéltek ... — Szólt persze az előfordult hibákról, a vezető­szerep helyi csorbulásairól, egyedi esetekről is, amelyek­ből egyesek végeredményben indokolatlanul általánosítot­tak, s felhívta a figyelmet, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a kohász és bányász dolgozók helyzeté­nek javítására — a párt és a munkásosztály vezető szerepé­nek, még következetesebb erősítésének szükségességére, pártunk általános politikájá­nak megfelelően. Igazgató a mikrofon előtt Kommunista gyárigazgatók és bányaüzemvezetők is felszó­lallak az ózdi járási pártérte­kezleten. A küldöttek feszült figyelemmel hallgatták pél­dául Gyárfás János elvtárs­nak, a Borsodnádasdi Lemez­gyár igazgatójának fejtege­téseit, észrevételeit, bíráló megjegyzéseit. A lemezgyár helyzetéről és a háziasszo­nyok (!) gondjairól, a párt- szervezetek propaganda és agitációs munkájának fogya­tékosságairól, a pártépítés problémáiról, s a közéletben előforduló negatív jelensé­gekről szólt. Az utóbbiakról szenvedélyes, bíráló hang­nemben... (Felszólalása köz­ben önkéntelenül is arra gondoltam, hogy száz és ezer komm""'sta és nem kommu­nista munkás véleményét .gi a Rég túl vagyunk azon, hogy j1-’ <» párt öncélú fétisként éljen aá fogalmaink közt. Manapság )S áiinden öntudatos munkás w hídja, hogy a párt nem öncél, jf. hanem eszköz a munkásosz- tóly számára: a politikai ha- a tatom megszerzésének, meg- ' ’rzésének, a szocializmus, a J kommunizmus megvalósítá­sának eszköze. Köztudott, hogy pártunk a dolgozó né- V* Pel szolgálja, s az utóbbi tíz d''esztendő alatt megszűnt az a £ Visszás helyzet is, hogy elvte- lenül, kritikátlanul ajnároz- '' 2uk a pártol, annak egyes ve- tetőit... 1 A minap Özdon a Liszt VjlTerenc Művelődési Ház eme- Jeti nagytermében, ahol az a-1 fedi járási pártértekezlet ta- ’ öácskozott (s ahol egy héttel . korábban Özd város cs a ko- n.‘ hászati üzemek kommunista H * küldötteinek négy évi szám- Vetését is alkalmam volt vé- Eighallgatni), mégis Maja- c' kovszkij szépséges, a pártot dicsérő verssorai jutottak ‘g eszembe: . „... Osztályunk agya, osztályunk ügye osztályunk ereje, osztályunk dicsősége — 1W . , . „ p. igen, ez a part... Hogy mi váltotta ki belő- 5j^|lom a szép érzéseket és gon- ■ dolatokat? — Megpróbálom *■'; érzékeltetni. Eissza és előre ík* Téved, aki arra gondol, at hogy a járási pártbizottság 3 terjedelmes beszámolója és , í pártbizottság első tit.ká- n" fának vitaindító előadása P* Egyszerűen négy esztendő si_ 1C kereinek, eredményeinek cso- 1» korba szedése volt, amelyből . fet olvashatta ki bárki is, hogy „minden nagyon szép, 3' hiinden nagyon jó, nincs m Pond, nincs semmi prob- ,j( léma a járásban ..Mondom, fe tévedés! Mert a pártbizott- *’ feg visszatekintése az elmúlt i3 hegy év sokrétű munkájára, annak eredményeire és fogya­tékosságaira, nagyon is reá­lis, őszinte, kommunista ön­értékelés benyomását keltet­te. Az eredmények összegezé­sénél a sikerek forrásaira hív­ta fel a kommunista küldöt­tek figyelmét, s a munka fogyatékosságainál az okokat ft fürkészte — tanulságképpen. fí Legnagyobb „erénye” mégis ■ fe volt a beszámolónak — túl Szón, hogy reálisan elemezte r *z elmúlt négy év munkájá- ■' fák legfőbb jellemvonásait, á járás gazdasági helyzetet - fez ipar és a mezőgazdaság y ob lémáit) és ezzel összefüg­»' késben a pártszervezetek gazdaságszervező, irányító, a5,Ellenőrző munkáját; az ide- f' Elógiai, politikai és kulturá- 3ii -s nevelőmunka eredménye­it *t, s a partéiét belső kérdéseit ií' v-, hogy a járás életének e' feinden lényeges kérdésében z' ctöre tekintett a pártbizottság! . Az elemző-értékelő munkát a a) feladatok körvonalazása, sőt ’ főbb fontos kérdésben a pon- fes meghatározása követte a fkomon. Szinte tézisszerűen ... z'l ?íi Érvényes ül-e ? A beszámoló a vita alap- hangját is meghatározta. Az E 26 elvtárs, aki az esti órálc- jg szót kért és kapott, szinte kivétel nélkül a feladatok r izemszögéből beszélt a járás r' általános, vagy egy-egy párt- s' feervezet, munkahely speciá- jj! problémáiról. Mintegy [;í '.hitelesítve” a pártbizottság í’ beszámolójának megállapítá- , feit és dokumentálva is, hogy >j tt pártbizottság jó gazdája a ás örömeinek, gondjainak. vitában felszólalt elvtársak 1 az ózdi járás valóságos gond. [j iáiról, problémáiról szóltak. ), Nyíltan, őszintén. * Tanulságos volt ebből a fj feempontból Mikó János elv- f fersnak, a járási pártbizottság feztály vezetőjének felszólalá- f fe. aki a tényekre apellálva '! felaszolt a kételkedőknek. ’ hogy — például az ózdi járás- “ *an — érvényesül-e a párt cs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom