Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

fecrda» 1966. szeptember 7. ßSZAKMAGVARORSZAt' s A kereskedelmi módszerek nagykorúsítása Nemzetközi borverseny Budapesten Huszonkilenc ország részvételivel szeptember 5-én a Vajdahunyad várában megkezdő­dött a tíz napig tartó Ötödik Nemzetközi Borverseny. Az értékelő zsűri délután meg­kezdte munkáját. ÁHíák sxa rakat a tisxaszederkényi szerelők Rekordidő aluli végrehajtották a TVK nagyjavítását A gazdasági mechanizmus reformjának irányába mutató változások: a gazdálkodási módszerek fejlesztése, a válla­lati közgazdasági kísérletek, a helyi önállóság és kezdemé­nyező készség növelése köz­vetlenül vágy közvetve felté­telezi a kereskedelmi tevé­kenység erősítését. A terme­lés és az értékesítés szerves egységbe ötvöződik a korsze­rű gazdaságban. Ha tudomá­sul vesszük, hogy a termelés és a fejlesztés nem öncél, ha­nem a szükségletek mind ma­gasabb szintű kielégítésének eszköze, akkor a vállalati te­vékenységnek is messzemenő­en a fogyasztó, a felhaszná­ló igényeire kell épülnie. Sőt a gazdálkodás oly gyakran emlegetett hatékonyságát sem mérhetjük önmagában, vagy valamiféle központi előírással, hanem csakis a tárgyilagos vá­sárló, a szakavatott felhasz­náló értékítéletei: elismeré­se, vagy bírálata alapján. Így a kereskedelmi módszerek sokoldalú alkalmazása — a piac ismerete, a szükségletek magasfokű kielégítése, új igények ébresztése stb. — az ésszerű és hatékony vállalati gazdálkodás legfőbb eszközé­vé válik. E korszerű követelmények messzemenő kielégítésére tö­rekszik a gazdasági mechaniz­mus reformja. íme, a modell, amelyet az ismert párthatáro­zat a jövő távlatául felvázol: A vállalatok nagy döntési és cselekvési szabadság birtoká­ban minden jóváhagyási kö­telezettség nélkül állítják majd össze terveiket, s vá­lasztják meg a termelési és fejlesztési célokat, az ezek végrehajtásához szükséges esz­közöket, a népgazdasági terv­ben szereplő közgazdasági szabályozó eszközök hatása alatt az adott és várható meg­rendeléseik alapján. A válla­laton nemcsak a termelésben, a beszerzésben és az értékesí­tésben is a különböző varián­sok széles körét mérlegelve, saját hatáskörükben dönthet­nek a leghatékonyabb meg­oldás, sőt — bizonyos keretek között — a leggazdaságosabb üzemi profil kialakítása mel­lett. A vállalati gazdálkodás egyszerű képlete körülbelül így hangzik az új mechaniz­musban: minél kisebb ráfor­dítással minél nagyobb gazda­sági eredményt! A termelés és a szükségletek összhangját kellő anyagi kon­zekvenciákkal minősíti majd a szervezett szocialista piac Mint ismeretes, az új gazda­sági mechanizmusban bizo­nyos keretek között áralkura nyílik lehetőség, a szükségletek kielégítésének mértékétől, a termék műszaki színvonalától, választékától, minőségétől, szállítási határidőitől, stb. függően. A termelőket és az értékesítő vállalatokat nem fűzi majd össze kény­szerházasság, a verseny, a szabadabb kapcsolatok szakí­tásra vezetnek a hiánygaz­dálkodásra jellemző „eszi A Borsod megyei Építőipa­ri Vállalat dolgozói a párt- kongresszusi verseny idején a miskolci Szentpéteri-kapuban építik fel a legtöbb otthont. A munka érdekessége, hogy a 2400 lakást a hagyományos módszerek helyett űj techno­lógiák alkalmazásával, habosí­tott kohósalakból öntik ki, középblokkból szerelik össze, vagy csúszózsaluzáissal építik fel Az utóbbi eljárással pél­dául az ország jelenlegi leg­magasabb épületének, a 23 Szintes toromyháznak vasbe­tonvázát mindössze 25 nap alatt készítették el. Az új la­kótelep otthonait a korszerű tüzeléstechnikának megfele­lően, a Hajdúságból érkező, kivaló minőségű földgázzal fű­tik tnajd. A dolgozók kényel­mének biztosítására iskolát, nem eszi, nem kap mást” szemlélettel. Mindez teljes mértékben megfelel szocialis­ta gazdálkodási elveinknek. Az új fogalmakat néha nehéz behelyettesíteni a ré­giekkel. Azt mondjuk, hogy önköltségcsökkentés, s nem biztos, hogy nyereségnöveke­dést is értünk rajta. A gyárt­mányok sorozatnagyságának növelése például többnyire a termelési költségek leszorítá­sának eszköze. Az űj mecua- nizmusban azonban o meg­rendelőket, a felhasználókat nem kötelezik majd arra, hogy igényeiktől függetlenül átvegyék a megnövekedett termék mennyiségét. Így elő­fordulhat — ha a vállalat nem jól mérte fel a társadalmi szükségleteket —, hogy a megtermelt sorozatnagysággal elért megtakarítás nem reali­zálódik nyereség formájában, sőt a tényleges ráfordítások egy része, vagy egésze is le­vonásra kerül az egyébként már elért nyereségből. A vál­lalati gazdálkodás részleteibe bonyolódó központi tervezés­nek főként a mennyiségi fej­lődést tükröző természetes mérőszámai képtelenek átfog­ni azokat a minőségi felada­tokat, amelyek az állandóan változó társadalmi szükségle­tekkel és a tudomány, a tech­nika szüntelen fejlődésével kapcsolatosak. A gyártmányok korszerűsítése, a technoló­gia fejlesztése új szükségle­tek keltése, a választék bőví­tése, a minőség javítása, stb. központilag pontosan aligha írhatók elő. E feladatok ellátásához nél­külözhetetlen a kereskedelmi módszerek fejlesztése a válla­latok gazdálkodásában. A Központi Bizottságnak a gaz­dasági reformról hozott hatá­rozata pontosabb, árnyaltabb megvilágításba helyezi a vál­lalatok gazdasági tevékeny­ségét, és űj összefüggések fel­tárásával közvetlenül is segíti a mai gyakorlat javítását. Ha a közgazdasági ösztönzők ma még nem is serkentenek egy­értelműen a társadalmi szük­ségletek jobb kielégítésére, o hazai és a világpiac jelzéseire mindenképpen érdemes job­ban odafigyelni. Nei köm . ű feladat jó időben felmérni a várható keresletet, a műszaki haladás jövő irányzatait, de csak úgy lehet eredményesen dolgozni, ha a holnap igé­nyeivel is lépést, tartva felké­szülünk a reform bevezeté­sére. Azzal ma mér mindenki egyetért, hogy a lakosság kulturáltabb ellátásában, kiszolgálásában nélkülözhetetlen a kereskedel­mi módszerek fejlesztése, de sokan még leszűkítik ezt a feladatot a belföldi üzlet és vendéglátóipari hálózatra, és nem tekintik a vállalati gaz­dálkodás, a mindennapi ter­melő tevékenység szerves ré­szének. Találkozhatunk olyan álmüszaki szemlélettel, amely valami rangon aluli munká­nak, rőfösködésnek tartja a óvodát, bölcsődét, üzüetházat, eszpresszót és gépkocsi parko­lót is létesítenek. A lakótelep építői az elmúlt évben 224, a kongresszusi verseny nyolc hónapjában pedig már több mint 500 lakást adtak át. Ez év második felében meg­kezdték a 12 tantermes isko­la, a 75 személyes óvoda és a 60 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde építését, amelyeket a hideg napokig tető alá hoznak. A dolgozók most újabb, ér­dekes munkához fogtak. Hat — egyenként 9 emeletes. 37 lakásos— épületet kohósalakból öntenek ki. Az épületek kije­lölése már megtörtént, s ha­marosan megkezdik az alapo­zást.. Az űj lakótelep 1968 ta­vaszára készül ei. kereskedést. Egyes műszáléi és gazdasági vezetők körülbelül így gondolkoznak: ..Majd mi fejlesztjük az új termékeket, gondoskodunk a gyártásáról, a kereskedők pedig szolgáljanak ki bennünket anyaggal, érté­kesítsék termelvényeinket.” Ez a nézet jelenleg is teljes­séggel tarthatatlan, hiszen már ma sem lehet kulturáltan kielégíteni a szükségleteket, s magas színvonalon termelni üzleti, kereskedelmi módsze­rek nélkül. Elsősorban a prog­ramozó-termelésirányító, va­lamint a fejlesztő mérnökök és technikusok számára nélkü­lözhetetlen a kereskedelmi és piaci ismeretek elsajátítása. Mindez feltételezi a közgazda- sági műveltség és látókör bő­vítését, valamint az eddiginél szervezettebb kapcsolatokat a gyártmányok vásárlóival és felhasználóival. E gyakran formális és jogi kapcsolatokat valóban üzleti alapokra kell helyezni. Nem elég csupán utólag, valamiféle zavar és peres ügy kapcsán ismerni a felhasználó, a vásárló véle­ményét, hanem legyen a fo­gyasztó igénye, kérése pa­rancs, kiinduló alap már a fejlesztésben és a termelés szervezésében is. Ahogy fejlődnek, korszerű­södnek napjainkban a terve­zés, a gazdálkodás módszerei, bővül a vállalati önállóság, úgy növekedjék a helyi kezde­ményező készség, ami egyet jelent az üzleti, kereskedelmi módszerek erősítésével. Bég­től hangoztatott feladatunk, hogy a gazdaságosság sem va­lósítható meg a vállalaton be­lüli kérdések mérlegelésével, ésszerű eldöntésével, hanem csakis a termelő egység küLső és belső kapcsolatainak szoros kölcsönhatásában. Az olyan pótlólagos ráfordítás, amely például a termék minőségét javítja, bár növeli esetleg a vállalati költségeket, mégis lehet gazdaságos, míg a mechanikus önköltségcsökken­tés, amely a gyártó üzem ér­tékesítési gondjait, nehézsé­geit szaporítja, ésszerűtlen *.és káros. A korszerű kereskedel­mi, közgazdasági szemlélet nagykorúsítása segíti legin­kább idei és jövő évi feladata­ink teljesítését, s egyben az űj mechanizmus szervezeti előké­szítését és gazdasági megala­pozását is jelenti. A gónerusákai Dobó István Termelőszövetkezetben négy évvel ezelőtt elhatározták, hogy szarvasmarha állomá­nyukat mentesítik a gümő- kórtól. Ez nem könnyű fel­adat. Nagy körültekintéssel és a technológiai szabályok szi­gorú betartásával lehet csak eredményt elérni. Ezzel egy­idejűleg azt is elhatározták, hogy fejlesztik szarvasmarha tenyésztésüket, melynek első lépése a korszerű, itatásos borjúnevelós és a továbbfej­lesztésre alkalmas egyedek ki­válogatása. Az eredmény Megépítettek egy 96 férőhe­lyes borjúnevelőt, beszerezték a szükséges technológiai fel­szerelést, tej házat készítettek. Mindez azonban csak akkor vezet eredményhez, ha a bor­jak nevelese, gondozása lel- niismeretesen történik. Tóbiás Zoltán szakképzett borjúneve- lő, a jó gazda gondosságával végzi munkáját. Ebben lelki- ismeretes segítőtársa felesége, és ha szükséges, gyermekei is szívesen gondozzák a kis bo­cikat. így érhettek el, hogy nyereséges a borjúncvelésük, pedig még sok zavaró körül­mény akadályozza a jobb eredményeket. Problémák A hidroglóbusszal történő vízellátás a szivattyúrendszer gyakori üzemzavara miatt akadályozza a borjak itatásá­hoz szükséges tejmennyiség csírátlanítását. Ugyanakkor a két tejfölözőgép, többet van javítás alatt, mint üzemben, így nem tudják folyamatosan beállítani a megfelelő zsírszá- zalékú tejet, ami nemcsak a Nemrég irtunk a Tiszai Vegyikombinát dolgozóinak kongresszusi versenyéről, ar­ról az ígéretükről, hogy a gyár nagyleállási, javítási ha­táridejét lerövidítik, és az újraindítás után néhány nap alatt elérik a teljes termelési szintet. A nagyleállás július 23-án megtörtént. Utolsót fordultak a turbinák lapátkerekei, meg­álltak az érzékeny műszerek mutatói, elcsendesedett a zúgó, morajló üzem. De ez csak látszólagos elcsendesedés volt, mert a termelőmunka zaját egy másféle ritmusú technológiai eljárást zavarja, hanem költségesebbe is teszi a nevelést. Az itatás előnyei A termelőszövetkezet állat­orvosa, dr. Csiky Vidor el­mondotta, hogy a gümőkór- mentes állomány kialakításá­hoz az első feltétel az itatásos, csinátlanitott tejjel való bor­jú nevelés. Ezenkívül egy bor­júnál 25 kilogramm vajat le­het megtakarítani. Ennél a termelőszövetkezetnél az a baj. hogy nincs üzembiztos tejfölöző gép. emiatt nem le­het megtakarítani az átlagosan elérhető vajmennyiséget, de így is nyereséges a borjúneve­lés. Távlati tervük 0 Háromszáz tehénnel kíván­jak biztosítani, hogy a Vizso­lyt Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezettel kooperálva to- vábbtenvesztésre alkalmas te­hénállományt fejlesszenek ki. Az üszőboriakat 16 hetes kor­ban továbbadják a vizsolyi Az Ózdi Kohászati Üzemek tűzállóanyaggyárának dolgo­zói vállalták, hogy az idén 377 tonna (112 150 darab) tég­lát gyártanak exportra, cseh­szlovák megrendelésre. Az ütemterv szerint a harmadik negyedévben 41 tonna, az év hátralevő részében pedig 336 tonnát kellett volna elkészíte­niük. zaj váltotta fel. Nyomban munkához láttak a legképzet­tebb szerelők, akik mér­nökök. technikusok irányításá­val átvizsgálta« valamennyi műszert, minden gépegységet, ellenőriztek, javítottak, új gépek beszereléséhez fogtak. A nagy mű javítási határideje az előírás szerint 14 nap volt. Ha jól meggondoljuk, ez a két hét még kevés is a tengernyi munkához, £m a szerelők, akik addig is ott éltek, dol­goztak a gyár területén és jól ismerték gépeiket, ezt a két hetet is hosszúnak tartották. A pártkongresszus tiszteletére fea-nék. ahol ugyancsak kor­szerű zoótechnikával nevelik. A bikaborjak közül kiválogat­ják az arra alkalmas egyede­ket, s tenyészállatnak nevelik fel, az alkalmatlanokat meg- hízlalják. TltC-menles állomány Ennyit láttam és hallottam a göncruszkaiak nagyszerű kezdeményezéséről. A tsz szarvasmarhaállományát men­tesítik a tbc alól. Ennek jelen­tőségét neon kell külön hang­súlyozni. Nyilvánvaló, hogy a fejlett zoótechnika minden vívmányát még nem alkal­mazzák Göncruszkán. De aho­gyan elkezdték, s amilyen lel­kesedéssel tovább fejlesztik kezdeményezésüket, az min­den elismerést megérdemel. Ez a biztosíték rá, hogy az esnesi járásban végre elindult egy olyan folyamat, amely a korszerű, fejlett szarvasmar­hatenyésztés minél szélesebb körben való kialakítását ered­ményezheti. Németh Imre országgyűlési képviselő A gyárrészleg dolgozói a harmadik negyedév eddig el­telt időszakában elkészítették a 41 tonna munkaigényes tűz- illótéglát, s most, a kong­resszus tiszteleiére még 30 tonnát vállaltak erre a ne- ■ yedévre, A munkában eddig ■iilönösen Szász Ferenc és Varga Emil gépi formázó szo­cialista brigádja tűnt ki. tett vállalásukban 12 napos javítási határidőt vállaltak, és megígérték, hogy az újra­indítás utárii harmadik napra elérik a korábbi teljes terme­lési szintet. O A versenyválialás meglepetést keltett. Eleinte voltak, akik kételkedtek benne, hogy ilyen rövid idő alatt el tudják majd végezni a hatalmas munkát. A kételkedők azonban nem számítottak arra a nagyfokú szervezettségre, előkészítésre, amely a leállást megelőzte. Úgyszólván minden üzemrés* minden dolgozója személy sze­rint előre tudta, mi lesz a feladata, felkészülhetett rá, s ígéretet is ezért tehettek. Ar­ra azonban kevesen gondol­tak. hogy vállalásukat re­kordidő alatt, ilyen nagy­szerű eredménnyel teljesítik. A 12 napra tervezett nagy­javítást tíz nap alatt befejez­ték. Az elmúlt pénteken minden szerelőcsoport jelent­hette: elkészült a munkával» indítani lehet a hatalmas gyá­rat. Ismét megpördültek a turbi­nák lapátkerekei, ismét a ter­melő munka megszokott zaja költözött a Tiszai Vegyikom­binát hangulatos színű fadai közé. Szombaton már csak­nem háromszáz tonna ammó­niát, vasárnap pedig ezen fe­lüli mennyiséget termeltek, s tegnap, kedden reggel már azt jelenthették, hogy am­móniatermelésük meghaladta a négyszáz tonnát! Nagyszerű eredményi Saját vállalásukból is megtakarítot­tak két napot, s az ered­mény jelentőségét tovább nö­veli, hogy ma, szeptember 7-én, szerdán, amikor a terv szerint indulni kellett volna a gyárnak, ők már mintegy 10 millió forint értékű ammóni­át adtak a népgazdaságnak. e A rekordidő alatt, jő minő­ségben végrehajtott nagyja­vítás önmagában is kitűnő teljesítmény, azonban a gyár szerelői még ettől is többet nyújtottak. A nagyjavítás ugyanis módot nyújtott rá. hogy az üzem 90 százalékos bővítésének egyes munkafo­lyamatait is elvégezzék. Így a többi között megkezdték az ötös turbókompresszor építé­sét, s előkészítették a IV-es számú metánbontó gépegység építési helyét. A munkákkal egy időben bekötötték az új hűtőtornyokat, és e hónap vé­gén megkezdik a termelést a* ötös számú óríaskompresszor- ral is. Ónod vári MikMi Miskolc új lakótelepén 2 400 gázfűtéses lakást építenek új módszerekkel Kovács József Életrevaló kezdeményezés Több export-tégla as Ósdi Kohászati Üzemekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom