Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

4, ÉSZAKMAGXARORSZAU Szerda. 1966. szeptember T. A nyolcadik évtized elején Borsodnádasdi Petőfi Művelődési Otthon, 1966 Új síremlék az első bükki vasgyárié feleségének Az első bükki vasgyártónak, Fazola Henriknék özvegyét a hámori temetőbe temették el annak idején. Stílszerűen a férje alapította hámorkovács- műhelyben készített vasanyag­ból állítottak neki síremlé­ket. A több mint száz­harminc éves síremléket ki­kezdte az idő vasfoga. Meg­rozsdásodott, megrongálódott, maga a sir is elhanyagolt lett. A gyáralapító iránti kegye­letből most a jogutód lenin Kohászati Müvek, valamint a Diósgyőri Gépgyár dolgozói, továbbá a diósgyőri Gábor Áron Kohóipari Technikum tanulói közös összefogással rendbehozták Fazola Henrik- né sírját. A diósgyőri vas­öntöde dolgozói elkészítették, leöntöttek az eredeti sírem­lék hű mását. A régi síremlé­ket a Fazola-féle őskohó mel­letti, újmdssal kohászati fiók- tnúzeumban helyezték el. A nemes hagyományok ápo­lása, az egykori gyáralapító iránti tisztelet jegyében ké­szült síremléket még az idén ünnepélyesen felavatják. Velhtván Októberben: niíizcu ini vetélkedő A Borsod megyei Múzeumi Szervezet és a megyei tanács művelődésügyi osztálya ötle­tes rejtvényversenyt hirdet az októberi múzeumi hónapra. A miskolci Herman Ottó Múze­umban Helikopterrel a világ körül címmel több mint 70 olyan színes légifotót mutat­nak be, amelyeken különbö­ző magyar és külföldi váro­sok egy-egy részlete látható. A versenyzőknek el kell ta­lálniuk, hogy a kép melyik várost ábrázolja, milyen tör­ténelmi nevezetességek és műemlékek találhatók azok­ban, és mi a település nem­zetköri. illetve gazdasági sze­repe. Érdekessége lesz a négy hétig tartó vetélkedőnek, hogy a képek alatti kérdésekre a választ írásban, dolgozat for­májában kell beadni. A rejtvényverseny iránt a miskolci középiskolákban máris nagy az érdeklődés. Az első három helyezettet ezer, hétszáz és ötszáz forint pénz­jutalommal díjazzák. A ve­télkedő október 1-én kezdődik és a megfejtések értékelésé­re november végéig kerül sor. Gazdag program vár a muzsika barátaira A nifMFVí'l tanacs művclő- l\ Hiteti dosügyl osztálya elkészítette az 19üíi—67. évi hangversenyprogramot. Ebben az évadban meg a tavalyinál is gazdagabb zenei rendez­vénysorozat várja a megye muzsikapat'toló barátait. Már most, ősszel megkezdődik egy ifjúsági' hangverseny-sorozat, amelynek során a megye fia­taljai különböző korok zenei nagyságaival ismerkedhetnek meg. A négy sorozatból álló program műsorán szerepel a népdaltól a zene nagymeste­reii-ig című hangverseny, ame­lyen Jancsó Adrienn, Török Erzsébet, Szalai József és Arató Pál lep majd fel. A magyar muzsika nagyjait a diáitok külön műsorban is­merhetik meg. Liszt, Bartók, Kodály, Weiner ismertebb da­laival, számaival Kiss Márta gordonkaművész, Nagy Mária zongoraművész. Marínon Má­ria hegedűművész. Ősz Ilona énekművész és Hegymegi Er­nő hegedűművész ismerteti meg a hallgatóságot. Az Ezer év láncban cs zenében bizo­nyára közkedvelt hangverseny lesz. ugyanis a fiatalok a gó­tikus tánctól a szwingig nagy időegységet átfogó zenei kul­túrává] ismerkedhetnek meg. A közreműködők között ott találjuk a budapesti fúvósötös Szeptemberi rövidfilineb Figyelem 1 Figyelem Ne várja meg a rossz időt ŐSZI, TÉLI ruháját már most tisztíttassa a Patyolatnál Fióküzlet a város minden kerületében és forgalmi központjában Szeptemberben ismét válto­zatos programot ígér a film­színházak kísérőműsora. Négy magyar, három román, há­rom lengyel, egy kínai és egy jugoszláv rövidfilmet, továbbá két világhíradót mutatnak be. A közkedvelt Gusztáv eb­ben a hónapban két történet­ben jelentkezik. A Gusztáv a sötétben megmutatja: hiába él hősünk a XX. század techni­kai csodái között, ha rövid­zárlat támad, a sötétből elöset- tenkedik a félelem az érthe­tetlentől. A másik történet arról szól, hogy Gusztáv nem vesz autót. A hónap filmjei közül kiemelkedik a Portré (Kodály Zoltán) című doku­mentumfilm, amely a világ­hírű művészt, tudóst és zene- pedagógust mutatja be, első­sorban munkája közben. Ugyancsak magyar rövidfilm Az ő világuk, amely érdekes gyermeklélektani kísérletet mutat be; a Központi Gyer- mek ideggondozó munkatársai segítségével Ifi kis gyermek- lélekben pillanthatunk be. A három román rövidfilm közűi a Monumentális művé­szet a modern kerámia- és mozaikművészet alkalmazását mutatja be az építészetben. Az Eg Jelé című szélesvásznú film a Gheorghiu Dej völgyelzáró­gát gigantikus munkálatait örökíti meg. A botránykő, avagy felebarátok felnőttek számara készült, szatirikus rajzfilm. Az állatszeliditö című szí­nes lengyel rajzfilm a Lolka és Bolda-sorozat legújabb filmje, amelyben á TTélT^lfs csibész a városi ház udvarán áUatidomítókat utánoz. Ugyan­csak a színes lengyel rajz­film sorozat része az Indián trófea, amelyben Lolka és Bolda indiánosdit játszik. A Maszatka lengyel bábfilm, amely egy szurtos kisgyermek kalandjait meséli el. A Hegycsúcsok és barlan­gok című kínai film alkotói Kveilin csodálatos vidékére viszik el a nézőket, A szél­malom című lírai jugoszláv fiim •' képsorai az öregség, az elhullás bánatos hangulatát idézik fel. A 18. és 19. világhíradó az aktuális eseményekről ad tájé­koztatást. tagjait, és az ugyancsak buda­pesti balett-táncosokat. A hangverseny-sorozat záróak­kordjaként Mozart SzökteteS a szerájból című operájával ismerkedhetnek meg az ifj^ zenebarátok. A mű életrekel* tésénél közreműködik a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar Mura Péter és Ujj Viktor Gé­za vezényletével. Az énekesek között találjuk Hankiss Ilo­nát. Marsay Magdát és Tréfás Györgyöt. A négy részből ál­ló hangvenseny-sorozat kör- forgásszenjon bejárja a me­gyét. Edelénytől Tiszaszedef­kényig. Érdekesnek történeti múzeumban megrén- dezésre kerülő hangverseny- sorozat. Itt májustól kezdődön a budapesti Gesualdó kvintett hangversenyére kerül sor. Ezt követően a Weiner vonósné­gyes mutatkozik majd be. A Borsodi Nyári Egyetem ide­jén Agay Karola és SzendreV Karper László ad műsort, augusztusban pedig Magyar muzsika címmel Kiss Márta, Ősz Ilona, Román Attila éi Rőczey Ferenc hangversenye­zik a helytörténeti múzeum­ban. Az évadot kórusmuzsika zárja: a sátoraljaújhelyi mű­velődési ház kamarakórusa lép dobogóra Csehi Ferenc ve­zényletével. közreműködő: UHné, Nagy Mária. Elkészült az aggteleki csepp* kőbarlang -hangverseny-prog­ramja is. Májusban PurceJ Didó és Aeneas című müvé­nek bemutatójára kerül sor, a közreműködők között találjuk a Miskolci Kamarakórust, a Miskolci Szimfonikus Zene­kart, ezenkívül énekes szólis­tákat. A műsort Reményi Já­nos vezényli. Érdekesnek és színvonalasnak Ígérkezik oratórium hangverseny is. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kama rak árusa, a Mis­kolci Kamarakórus és a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar1 bemutatja Cherubini Requi- em-íét Párkay István és Re­ményi János vezényletévéi- Az aggteleki barlanghangver­seny legkiemelkedőbb prog­rampontjának tekinthetjük júliusban a nyári egyetem működésének idején bemuta­tásra kerülő Kékszakállú her­ceg várát, Bartók Béla nagy­szerű remekét. A közremű­ködők soraiban találjuk » Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekart és a Debreceni Ope­ra énekeseit Rubányi Vilmos vezényletével. A mpniip zenei programja L iKen vonzónak látszik, bízunk benne, hogv a megvalósítás a programnak megfelelő színvonalú lesz, — párkány — Solymár József: •f , Egy pohár főj ak egyszer megváltoztatják a menetrendet, de mindig meg­bízhatóan, pontosan érkeztek. Az elhajtott kamaszok életé­ben viszonylagos nyugalom alakult ki, s főleg hazafelé vo­nulva nem is bánták, ha egy kicsit megénekeltették őket. Szolár, mint jónövésű, tes­tes fiú, a második sor hal szé­lén menetelt, közvetlenül Lu­kinics mögött.. Ezt a Lukini- csot különben Cézárnak is nevezték, mert nemcsak a legmagasabb és legerősebb volt a társaságban, hanem még ráadásul végtelen fölényes­ség. hellyel-közzel gőg is áradt magatartásából. O pél­dául csak akkor énekelt, ha kedve volt, mégsem mert neki szólni sem az oktató, sem a légnyomástól kacsintgatós zupás őrmester. A rövid vihar­kabátját is ügy hordta Lu- kinics, hogy elegánsabbnak tűnt sok fiatal tisztecskénél. Ezt nemcsak a többi levente- gyerekek állapították meg, hanem a járókelők is felfigyel­tek rá, a sarki tejboltból pe­dig az eladónő mindig kijött, ha már a magyar nótát meg­hallotta. A szakaszból sokan nézték a nőt. pedig nem sok néznivaló volt rajta. Alakja lapos, mint a deszka, orra pisze, bőre szeplős, s világos vörös haján fehér gubanc volt a kendő. „A Cézárt nézi. Lukinics a kedvenc. Cézár, imád téged az a nő!” — mon­dogatták vihogva, ha beérkez­tek az egyik helyi iskolából átalakított szálláskörletbe. „Hagyjátok! Kell a... ez a tiroii Röske” — tiltakozott bosszúsan Lukinics. E z az ügy bizonyára megmaradt volna tré­fának, ha a kis Ha­vasit el nem kapja valami kórság. Máraz úton nagyon be- hobzsolt a marharépából, az­tán meg ráevett valamit, eleg az hozzá, hogy legyengült, járni se bírt, csak feküdt a szalmán, s fogyotl, fogyott, pe­dig már akkor is nyápic volt, amikor bevonult. Egy szanitéc megnézte, adott neki gyógyszert, de azt mondta: akkor rnaradrja meg legbiz­tonságosabban a gyerek, ha sok tejet' inna. De hát a mun­kaszolgálatra osztott leventék soha, még véletlenül se kap­tak tejet, a városban is csak jegyre adták csecsemőknek, gyerekeknek meg szoptatós anyáknak. Akkor jutott va­lakinek eszébe, hogy Lukinics esetleg tudna tejet szerezni, bizonyara adna reki a „tiroii Böske.* Lukinics háborgott, farba* rúgással fenyegette, aki szó­ba ho7.ta előtte a témát, mert a kis Havasi állapota egyre romlott, s már attól lehetett tartani, hogy vég­leg kinyújtózik, mégis el­indult tejért. És kapott is. Minden esia egy liter pasztőrtejet adott neki a „Böske". Záróra utárt adta, s csak az üveget kellett neki visszavinni másnap. Lukinics majd két hélcn át hordta a pasztőrtejet. Üg^ vitte be a körletbe, hogy b<5 sem nyomta a papi rku pakol- Havasi kapta a tejet az utol* só cseppig. Először úgy lát­szott, hogy ez sem használ. aztán lassacskán csak fel* pendült a gyerek. Rákapott A babakosztra is. Mint istent« úgy imádta Luklnicsot, * amikor érezte, megél a tej* kúra nélkül is. megköszöntei hogy megmentette az életéh de most már több tejre nine* szüksége. L ukinics azonban aznap este is elment „tiroii Böskéhez”, és elhozta a járandóságot. A többiek csak bámultak, vajon író* akar. ö pedig leült a szf.Z* mára. kipiszkálta a papír* kupakot, s egymaga itta kt mind a liter tejet. Aztán fal* hozvágfa az üveget, hogy & fehérhőlyagos csérepek szana­szét hullottak a pokrócokra« Lukinics utoljára nem vitte vissza az üres üveget, hiába várta a „Böske”. , Nézegetjük tovább a műve­lődési otthont. Egy leválasztott folyosórészen Imre István gazdasági vezető a stúdióval Duszkeuvedik. Magnók, kap­csolótáblák, különféle automa­ta vezérlésű berendezések szo­ronganak a hihetetlenül kicsi­ke helyiségben, ahonnan ze­nét tudnak szolgáltatni, s ál­talában az egész művelődési otth.on hangtechnikai és elektromos szolgáltatásait el­látják. A szomszédos épület­ben vannak’a műszaki kiub és KISZ-klub tágas, vonzó helyiségei. Jó kooperáció ese­tén e klubhelyiségek igen hasznosan egészíthetnék ki a művelődési otthon munkáját. Említettük, hogy az egyet­len földszinti klubtereimben van a tízezer kötetes könyv­tár. Sajnos, korszerűtlen kö­rülmények között, zárt szek­rényekben sorakoznak a köny­vek. Zsúfoltság jellemzi e kis könyvtárat, nehezen tekinthe­tő át az anyag. Új Könyviár Készül — Van érdeklődés könyv­tárunk iránt — mondja íviol- nar Józsemé kónyvUuos. — A telepen 1200 lakos él, az üzemneK ezerötszaz doigozoja van. Ezen a könyvtálon kívül van még három letéti könyv­tarunk az egyes üzemrészek­ben. Korábban néhány köz­ségben is volt letéti könyvtá­runk, azonban azok tanácsi kezelésbe kerültek. Jelenlegi elhelyezési körülményeink a legminimálisabb igényeket sem elégítik ki, de bízunk benne, hogy az év végére új luíjlékba, korszerű körülmé­nyek közé jutunk. Valóban, a művelődési ott­honnal szemben, egy régebbi épületből most építik át az új könyvtárat. Ez nélkülözhe­tetlen is Borsodnádasdon. — Borsodnádasd művelődési életének megismeréséhez iar- tozik az is, hogy távol esünk a borsodi megyeszékhelytől, és nem tartozunk a hevesihez. Különösen hiányzik a színház, o miskolci színház már nem jár ide tájolni, a faluszínház meg, eddigi tapasztalataink szerint, nem tudja kielégíteni e nagymúltű ipartelep lakói­nak igényeit — mondja bú­csúzóul a művelődési ház igazgatója. A borsodnádasdi Petőfi Mű­velődési Otthon, bár országos hírre igényt tartó eredmé­nyekkel nem büszkélkedik, csendben, reklám nélkül, eredményesen munkálkodik, hasznosan szolgálja immár a nyolcadik évtizede kezdetén a környék lakóinak művelődé­sét. Benedek Miklós fejtörőket rendezünk. Művelő- uesi otthonunk tevekenységé- nez tartozik még a szakszer­vezeti mozinak üzemeltetése, ami igen nagy látogatottság­nak örvend. A mozi valóban igen szép, kulturált, vonzó. De a müve- .ódesi otthon tevékenysége mindezekkel nem merül ki. A lemezgyár illetékes bizott­ságaival együttműködve több­féle tudatformáló tevékenysé­get folytatnak. Négy tagozat várható a munkásakadémián. Különféle formában ismeret- terjesztő előadás-sorozatokat rendeznek, egyes üzemrészek­ben, ahol erre mód van, film­vetítésekkel egybekötve. Át­járnak a szomszédos Heves megyei községekbe is, mert onnan sok dolgozó jár Borsod- nádasdra. Ezekben a közsé­gekben ismeretterjesztő elő­adásokat és művészeti bemu­tatókat rendeznek. A TIT-elő- adókon kívül a gyár műszaki dolgozói is közreműködnek az ismeretterjesztő munkában. Az elmúlt évben rendeztek orosz nyelvtanfolyamot is. Egyetlen teremben — Munkánkban igen fontos tényező a klubtevékenység — mondja Szucsányi Kálmán né. Körbevezet a művelődési ott­honban, ahol összesen egy nagy földszinti klubterem áll rendelkezésükre. Ez játékte­rem is, egyik sarkában nyert elhelyezést a tízezer kötetes könyvtár. — Szűk elhelyezési körülményeink ellenére műkö­dik nők klubja, Ifjúsági klub, értelmiségi klub, amely főleg műszakiakat tömörít magában. Mindegyik klub vezetősége programot készített, amit be­dolgoztunk a művelődési ott­hon egységes munkatervébe. Érdeklődés van a klubok iránt, bár az értelmiségi klubban korábban több rendezvény meghiúsult, mert távol élünk a megyeszékhelytől, nehéz az előadókkal érintkeznünk, és a TTT-nél be kell tartanunk a hosszú „szolgálati utat”. Nem messze a községtől, ■Rgyturü gyár közvetlen szom- szeusagíiiban található a bor­sodnádasdi Petőfi Művelődési Otthon. 1895 óta áll az épü­let. amely otthont nyújt a művelődésnek a lemezgyár lakótelepén. A borsodnádasdi munkások igénye tette szük­ségessé már a századforduló előtt az intézmény létrehozá­sát, és a lemezgyári dolgo­zok mai művelődési élete tu­lajdonképpen e régi „kuitúr- házban” gyökerezik. Valójá­ban szakszervezeti művelődési otthon, azonban területi jel­leggel működik. Sokrétű tevékenység A nagymúltú intézményben van egy hatvan éves fúvósze­nekar. Ez jelenleg újjászerve­zés alatt áll, tagjai közül töb­ben kiöregedtek, s a napok­ban lép munkába az új kar­mester, akitől az együttes megújulását várják. A zene­kar valójában az egész tele­pé, és nem is képzelhető el Borsodnádasdon semmiféle rendezvény a fúvószenekar közreműködése nélkül. Mi van napjainkban ezenkí­vül a művelődési otthonban? Erről tájékoztat Szucsányi Kálmánná igazgató. — A művelődési otthon Színjátszó csoportja a felsza­badulás óta működik. Ma is Igen tevékenyen dolgoznak a tagok, jelenleg a Salgótarjáni Vasas Színjátszó Fesztiválra készülnek. Irodalmi színpa­dunk a KISZ-szel közösen működik, nagyrészt a szín­játszó csoport tagjainak köz­reműködésével. Ez év tavaszá­tól vált rendszeressé ennek az együttesnek munkája. Úgy érezzük, hogy a Soha többé háborút! című műsorunk ha­tárkövet jelent irodalmi szín­padunk életében. Ezt augusz­tus 20-án mutattuk be. Az őszi idényre könnyebb, líraibb hangvételű anyaggal készü­lünk. A gyermekek részére biológiai és bábszakkört léte­sítettünk, mesedélutánokat, Az utóbbi Időben több ecetben törtönt gá/.-, tűz- és gázrobbanás A legutóbbi csőiben az egyik Ki- lián-déli lakásban a lakó kivett» a gázvezeték elzáró szelepét, mór állítólag szivárgott a gáz és mef akarta javítani. A gázvezeték nyo­más alatt állt, és a gáz nagy erő vei Ömlött ki a konyhába, ahol f gáztűzhelyen égett a gázláng. Ter­mészetesen a kiömlő gáz meg­gyulladt és meggyújtotta a kör nyezetében levő éghető anyagokat Haláleset nem történt, de történ heteit volna. A tűzoltóság kivo­nult és eloltotta a tüzet. A gázművek vezetői, a tűzoltó­ság, a tanács többször is felhívási tett közzé, hogy a legkisebb hibái Is jelentsék a gázmüveknek, és ne kísérletezzen senki. Az eddigi ki sérleteknpk már halálos áldozatai Is vannak. A tűzoltóság újból fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy legkisebb hiT»a esetén is a gázmüvekhez forduljanak. Tűzrendészet! Parancsnokság A téren egy kerek pavi­lonban tejet árusítottak, ' tejet, kakaót, kiflit és kalácsot. Egy fehér kabátos asz- szony papírpohárba mérte a te­jet meg a kakaót azoknak a járó­kelőknek, akik -néhány percre le tudtak fékezni a pavilon előtt. i Szolárnak is eszébe jutott, megiszik egy pohár tejet, de aztán rájött, hogy nem kí­vánja. Egy emlék miatt nem nagyon szerette. Szolár tizenöt éves volt a második világháború utolsó esztendejében. De jónövésü, erőteljes kamasz, akiről fel lehetett tételezni, hogy hoz­zájárulhat a nagy háború sor­sának eldöntéséhez. Amikor közeledett a front, elhaj­tották, mint leventét. Nagyon hosszút gyalogoltak, lábukról lefoszlott a bakancs. Iskolák­ban és hodályokban tetves szalmán aludtak, s tíz köröm­mel vájták ki a sáros földből a marharépát, hogy a híg zu­pákon kívül valamit még töm­hessenek kamasz gyomrukba. ’ így jutottak el Ausztriába, ahol munkára osztották be őket. A Linz környéki kis­város nagy vasútállomását az amerikaiak kétnaponként menetrendszerűen szétbom­bázták. A légi erődök után ők következtek: összeszedték a hullákat, eltakarították a vagonroncsokat, betömték a bombatölcséreket, lefektették az új síneket, s mire végeztek újra jöttek a repülők. Csak at­tól féltek, hogy az amerikai-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom