Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

▼«isSniap. 1968. szepiember 25. ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 Nap mint nép újabb sikereket fioz Borsod megye dolgozóinak szocialista munkaversenye Ülést tartott a Szakszervezetek megyei Tanácsa A Szakszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi ülésén behatóan értékelték megyénk ipari és mezőgazdasági üze­meinek szocialista munkaver­senyét, valamint a IX. párt- kongresszus tiszteletére tett versenyfelajánlások teljesíté­sét. Megállapították, hogy a szocialista munkaverseny tar­talma, lendülete örvendete­sen javult: megyénk párt- szervezetei, KISZ- és szak­szervezeti szervei, gazdasági vezetői az előző évekhez ké­pest felelősségteljesebben, gon­dosabban készítették elő az 1966. évi népgazdasági felada­tok megismertetését, jobb fel­tételeket biztosítottak a szo­cialista munkaversenyhez. Eredményesek voltak a termelési tanácskozások Megfelelő alapot nyújtott a munkaverseny szervezéséhez, hogy a vállalatok többsége már decemberben és január­ban ifimerte idei tervét. Ezért csaknem valamennyi üzemünkben igen eredménye­sek voltak a termelési ta­nácskozások; a beszámolók konkrétan foglalkoztak a he­lyi célkitűzésekkel, a meg­valósításukhoz szükséges fel­tételekkel, a munka- és egészségvédelmet javító in­tézkedésekkel, a dolgozók számos értékes javaslatot tet­tek és ezek legtöbbjét bevezet­ték. Az Özdi Kohászati Üze­mekben például a dolgozók 851 javaslatát fogadták el a gazdasági vezetők. Hozzájá­rult a munkaverseny sikeré­hez a márciusban rendezett értekezlet a szocialista brigád- Vezetők és az újítók bevoná­sával. Mcgyeszerte egészsé­ges munkaverseny bontako­zott ki, s ez a IX. pártkong­resszus összehívásának híré­re fokozódott. A dolgozók felülvizsgálták korábbi fel­ajánlásaikat. s újabb vállaláso­kat tettek. A Lenin Kohászati Művek dolgozói nyersvas gyártási felajánlásukat újabb 10 000 tonna jó minőségű nyersvassal, acélgyártási ter­vüket szintén 10 000 tonnával, kohászati késztermék tervü­ket pedig 15 000 tonnával emelték fel. Számos új vonással is gaz­dagodott a kongresszusi mun­kaverseny. Javult a KISZ- és a szakszervezeti szervek együttműködése. Több helyen születtek közös vállalások a kooperációs lehetőségek jobb kihasználására. A Lenin Ko­hászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, és a MÁV közösen tett ígéretet a minőségi mun­ka javítására, a választék bő­vítésére, az exporttervek túl­teljesítésére, valamint a szál­lítási határidők betartására. Több helyen alakultok kom­plex-brigádok a termelési folyamatok és gyártmányok korszerűsítésére, az elfekvő készletek feltárására és hasz­nosítására, valamint az Im­portanyagoknak hazai anya­gokkal való helyettesítésére. fl víüalások ériébe: fftüiiíliárd forint A IX. pártkongresszus tisz­teletére tett vállalásokban kifejezésre jut, hogy megyénk dolgozói helyeslik és elfogad­ják pártunk politikáját, készek annak végrehajtására. Ezért kötelességükön túl is vállal­ták, hogy többet és jobbat nyújtanak társadalmunknak. Üzemeink felajánlásai álta­lában élüzem-szint, illetve a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászló elnyerése feltételeinek teljesítésére irá­nyulnak. Borsod megye üze­meiben a dolgozók vállalá­sainak összértéke meghalad­ja n félmilliárd forintot. A termelés növekedését a termelékenység fokozásával akarják elérni, ezért a mű­szaki dolgozók az újítókkal és a szocialista brigádokkal együttműködve a jobb mun­ka- és üzemszervezésre, a kor­szerű technológiák alkalma­zására, és a műszaki fejlesz­tésre tettek közös vállaláso­kat. A Borsodi Szénbányászati Tröszt műszakonként 0,6 százalékkal emeli az összüze- mi teljesítményt. Az Ózdi Szénbányászati Trösztnél a folyamatos anyag- és üres csille ellátás jobb megszer­vezésével, a technológiai fe­gyelem megszilárdításával, va­lamint a flexibilis kaparok alkalmazásával 10 százalékkal fokozzák a frontfejtések előre­haladási sebességét. Számos vállalatunk kongresszusi fel­ajánlásában fő célkitűzésként érvényesül a termékek minő­ségének javítása, az export fokozása és a belföldi igé­nyek kielégítése. Igen érté­kesek egyes vas-, vegyi- és élelmiszeripari üzemek dolgo­zóinak azon vállalásai, ame­lyeket a tőkés export túltelje­sítésére, illetve az import­anyagok megtakarítására tet­tek. Az építőiparban szélese­dik a garancialevél-mozgalom, a bányászatban pedig a dara­bos szón minőségének javí­tása. Az eredményesebb és takarékosabb gazdálkodásra tett vállalások is igen értéke­sele A legtöbb iparágban je­lentős a sclcjtcsökkentésre tett felajánlás: a Lenin Ko­hászati Művekben ez például évi 20 millió forint megtaka­rítást jelent. A verseny élharcosai minde­nütt a szocialista brigádok és a szocialista címet elnyert üzemek. Jellemzője a moz­galomnak, hogy tovább nö­vekszik, különösen a fiata­lok és a műszakiak körében. Megyénkben az év nyolc hó­napjában elért eredmények azt Igazolják, hogy a dolgo­zók a párt és a kormány ha­tározatait fegyelmezett és lelkes munkával, felajánlá­saik teljesítésével valósítják meg — állapították meg a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának ülésén. Reggeltől estig „teljes műszak“ a földeken Befejezéshez közeledik az őszi árpa vetése — Kétszer annyi mélyszántás, mint tavaly — „Túltermelés“ vetőburgonyábót Egy évvel ezelőtt, 1903. szeptemberének második felé­ben többek között a követke­zőket írtuk egyik cikkünkben megyénk mezőgazdaságának gondjairól: „... A kalászosok egy ré­sze még csépcletlen, sőt, be- horűatlan ... A tervezett terü­let alig egy százalékán ke­rült földbe az őszi velőmug. A kapások betakarítását még el sem kezdhették közös gazda­ságaink.” S a fentiek mellé még olyan hibákat kellett fel­sorakoztatni, hogy: kevés a vetőmag, a műtrágya, a vető- szántás. © Érdemes ezt, az egy évvel ezelőtti helyzetet idézni, ha másért nem, annak bizonyítá­sára. hogy egy rövid esztendő alatt is változtatni lehet azon. ami rossz. Bár az Idei, ked­vezőbb időjárásnak is sok köszönhető, elsősorban a jobb felkészüléssel, hozzáértéssel magyarázható, hogy most, szeptember vége felé nyoma sincs megyénk mezőgazdasá­gában a tavalyi kapkodásnak, hibáknak. Az összegező számadatok­nál Is többet mond talán, hogy a gazdaságok vezetői, szakemberei elsősorban a kö­vetkező év tervezésével, a Jobb gazdálkodási lehetőségek ke­resésével foglalkoznak. Az őszi munka, a vetés, a beta­karítás ugyanis olyan, sőt, gyorsabb ütemben „halad”, mint ahogyan elképzelték, elő­készítették. Megycszerte befejezéshez közeledik az őszi árpa vetése, sőt, már az északibb fekvé­sű termelőszövetkezetekben is vetik az őszi búzát. De még inkább bizonyítja az idei nyu­godt, zavartalan, tervszerű őszi „munkatempót”, hogy ál­talában megkezdődött a ka­pások betakarítása. A burgo­nya-vetésterület több mint fe­léről már biztos helyre került a termés, a cukorgyárral tör­tént megállapodás szerinti „ütemben” ássák, szállítják a cukorrépát. Nincs hiány vető­magban, műtrágyában. S ami igen lényeges: egyre több gép végzi az annyira fontos, s évek óta mindig sok gondot okozó őszi mélyszántást. A szakemberek véleménye szerint nemcsak az elmúlt évvel érdemes összehasonlíta­ni az ideit. Nyugodtan ki le­het jelenteni, hogy ez az első év, amikor minden munkát si­kerül optimális időben befe­jezni. S ez évben először ta­lán sikerül az, ami eddig, saj­nos, mindig csak óhaj maradt; mélyszántani a betakarítás után valamennyi termelőszö­vetkezetben! Azonban, hogy ez valóban sikerüljön, jó len­ne, ha a jelenlegi 80 erőgép helyett legalább kétszerannyi dolgozna kettős műszakban. Annál inkább, mivel ehhez biztosítottak a szükséges fel­tételek! Természetesen gond Is akad azért. A határban megyeszer- te reggeltől estig teljes mű­szakban dolgozik a tsz-tag­ság, dolgoznak a gépek. .Szán­tanak, vetnek, betakarítanak — tervszerűen. Azután egy­szerre csak szemben találják magukat a megtermelt áru értékesítésének gondjával. Pil­lanatnyilag például a burgo­nya, a megtermelt vetőgumó értékesítésével. © Több közös gazdaság pa­naszkodott, hogy a felvásárló vállalatoknak nincs szükségük a megtermelt vetőgumóra, pe­dig az Idén éppen azért ter­meltek többet, mert tavaly hiány mutatkozott belőle. Megkérdeztük ezzel kapcso­latban a vetőmagtermeltető vállalatot. S valóban, fölös­leg van burgonyából. Szerin­tük azért, mert a tavalyi hl- őnyból kiindulva, az illetékes központi szervek lényegesen több burgonyát kértek ez évre más országoktól. S a szerző­dött mennyiséget most már át kell venni. Igen ám, de a hazai termelő üzemeket Is több burgonya termelésére ösztönözték. S most — telí­tett a piac, telítettek a rak­tárak. — Bizony, ez ismét egy nem eléggé átgondolt intéz­kedés volt! Jó lenne már egy­szer s mindenkorra elkerülni az Ilyen bökkenőket! Mindenesetre most amolyan „nyitott kérdés”, vajon m! lesz a termelőszövetkezetek meg­termelt, Jó minőségű és pil­lanatnyilag fölösleges burgo­nya-készletével? Barest) Sándor Miért nincs nyugalmuk? jj Kényes ügy“ a szerencsi öregek napközijében Sárgára meszelt pbnáczt(* végében. A tágas udvaron a bágyadózó nap felé fordítják fejüket a késő őszi virágok. Meg az öregek is a néhány pádon. Mert a fekete fejken­dős nénikék és az aszott arcú bácsikák szívesen kihúzódnak az udvarra, hogy sütkérezhes­senek még egy kicsit a nap­sugárban. Úgyis olyan hamar itt lesz a tél. Csupán ezért üldögélnek az udvaron. Nem azért, mintha a napközi szobája nem lenne elég barátságos. — Otthon se kívánhatnánk többet magunknak — bizony­gatja az egyik idős asszony: van itt szép függöny, szőnyeg, dívány, asztal, székek, könyv, meg újság, sőt, még televízió isi — A televíziót a tanács ad­ta — mondja a felvilágosítást Liptói Jánosné, a szerencsi öregek napközijének vezető­je. — A többi berendezést meg a községi nőtanács sze­rezte meg. Segített ebben a szakmaközi bizottság, a cu­korgyár, a csokoládégyár, meg más, itteni vállalat is. így nyílhatott meg az otthon tavaly október 3-án. Húsz idős ember látogatja rendszeresen ezt a napközit. Vannak közöttük egyedül élők, akik mellől kihaltak a rokonok, mások magukra ma­radtak — elszéledtek mellő­lük gyermekeik, „elfelejtették” őket a hozzátartozók —, olyan is akad, aki fölösleges, útban van otthon... Reggel 0 órától délután 5-ig időznek a napköziben. — Gyakran hamarabb el­megyünk, ha dolog van ott­hon ... No persze, mert ha dolog van otthon és az öreg tud segíteni.... Hiszen délután már hazamehet — az ebédet délben megkapja a napközi­ben ... így aztán általában csak kevesen maradnak itt estére tv-t nézni. A sorsukba azonban már beletörődtek ezek az emberek. Csendes megadással viselik kitudja hány évtizedes bána­taikat, eltitkolják keserűségei­ket. A mült már nem nyugta­lanítja őket. Csendben, nyu­godtan élhetnének, ha ... Ha valami nem szakítaná fel sebeiket. Az öregeknek ugyanis nincs nyugalmuk a barátságos nap­köziben. Ezt ők maguk mondták el. Mások ugyan állítják, hogy nyugalmuk van, de az öregek azt mondják: nincs, fis vajon mások tudják-e jobban, vagy maguk az öregek? — Minden jó volna ebben a napköziben, csali ne kellene annyit idegeskednünk... — a töpörödött anyóka agyondol- gozott kezeiben megáll a hor­golótű. — Tetszik tudni, a szomszéd miatt. A többiek hallgatnak. Mint a megfélemlített gyerekek. Aztán suttogva, akadozva csak megindul a beszélgetés: — A Terikét is fellökte, amikor mosta a követ... — K. bácsit megrázta. — J. Pistát fejenvágta! — A szenet is mi hordtuk télen, mi fűtöttünk, pedig ő kapta érte a pénzt... — Jó hogy már nem ő a gondnok! Ki ez a szomszéd és hogy* került kapcsolatba az öregek­kel? Az együk tanácsi dolgozó édesanyjáról van szó, aki a napközi épületében lakik, s akire mintegy fél éven át a napközi gondnoki teendőit bízta a tanács. Fél év múlva az öregek panaszára felmond­ták az egyébként is idős asz- szony munkaviszonyát. Ezután miért nem szűnt meg a pa­nasz? — Mert itt lakik a házban és állandóan szekál bennün­ket! — Koldusok, nyomorultak! Undok öregek! Ilyeneket mond nekünk ... Tessék el­hinni, hogy nagyon rosszul esik. Hát ezt érdemli az öreg korára? — Nem fogadja a köszöné­sünket se. Nemcsak ő, a lá­nyai se. Pedig előre köszönünk nekik, illendően .. ­illetékesebb tanácsi vezető vé­leménye: — Mi tudtuk, hogy az ille­tő a szegények házát vezette, zsarnokoskodással, terrorizá­lással. Mégis megpróbáltuk rábízni a gondnokságot, mert egy munkatársunk anyjáról volt szó és reméltük, hogy már megváltozott. Amikor az öregek panaszkodni kezdtek, leváltottuk. Kétségkívül hiba volt egyáltalán felvenni is ... Most már azonban reméljük, hogy minden rendbe jön. És vajon mit szól mindeh­hez az említett asszony? Elis­meri-e, hogy valahol elhibáz­ta a dolgot? — Merő hazugság az egész. Elejétől kezdve! — így fo­gadta érdeklődésünket. Aztán visszazúgatta a panaszt az öregekre: — ök azok. akik állandóan szekálják az embert! Az asszony pedagógus-lánya így vágott szavunkba: — Az a kérdés, hogy mi­lyen előítélettel jöttek ide? Az én anyám régen is öre­gekkel foglalkozott. Mikor ez a napközi megalakult, a ta­nács vetette fel: vállalja el a négy órás műszakot. A végre­hajtó bizottság választotta meg! — És az nem igaz, hogy ócsároljuk az öregeket — folytatja a volt gondnoknő — Ha igaz, én ne érjem meg a delet! Értelmes emberek, de ve­lünk sem tudtak nyugodt hangnemben beszélgetni. Nem akarták megérteni feltételezé­sünket: húsz öregember állí­tása az igazabb. Nem akar­A nap!tö?i oílhon ikói közül a legidősebb 93 éves, a leg­fiatalabb pedig 64 esztendős. Ilyen idős emberekkel szem­ben vajon honnan ered ez az ellenségeskedés a szomszédok részéről? Érdekes történet derül ki. Sajnálatosan érdekes: ebben a házban valaha szegényház volt Szerencsen. És a sze­gényházban az említett szom­szédasszony volt a gondnok! Az egyik öreg így emlékezik arra az időre; — Én már 69 éve itt va­gyok Szerencsen. Tudom, hogy dolgoztatta a szegényház la­kóit. Veszekedett, parancsol­gatott, az öregek valósággal rettegtek tőle... Hogyan kerülhetett ez az asszony ma az öregek napkö­zijével egyáltalán kapcsolat­ba? A kérdésre a tanács ve­zetőitől kértünk választ. Meg­tudtuk, hogy az asszony gond­nokká kinevezését nem java­solta a pártbizottság és a nő- tanács sem. íme, az egyik lóg­ták megérteni, hogy az öre­geknek miért ninps nyugal­muk a házban. („Mellesleg”: a ház tanácsi rendelkezésű, s el tudunk képzelni egy olyan radikális intézkedést, hogy a tanács kicseréli a lakókat. A3 öregek nyugalma érdekében!) E sorok írója egyébként két hónap 61a többször járt Sze­rencsen ar öregek ügyében. Aa illetékesektől mindig ezt hal­lotta: ne frjon a napköziről, most mór nyugalom van ott. A tapasztalat szerint azonban nincs! A S7erelc'rf\ vágyó öreg emberek mögött nincs a család, a rokonság támasza. Nekünk kell szá­mukra támaszt biztosítanunk. A napközi előszobájában nyugtalanul röpdösnek a kis madarak kalitkájukban, pe­dig kényelmes az. A kis díszmadaraknak ez a sorsuk, de a munkában elnyűtt öre­geknek nem lehet ilyen! Rnitkay Anna Növekvő érdeklődés i ' ■ ■ ■ Több vendéglűtóipari szakembert képeznek ki Országszerte benépesültek a tantermek: az idén Jelentősen megnőtt a fiatalok érdeklődése a vendéglátóipari szakmák Iránt. A Belkereskedelmi Minisz­térium szakoktatási osztályá­nak helyettes vezetője. Vágó Sándor a következő tájékozta­tást adta a jelenlegi helyzet­ről és a lehetőségekről. — Az 1966—67. "tanévben a korábbi évekhez képest meg­nőtt a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakiskolák lrán­A miskolci városi könyvtár ifjúsági irodalmi akadémiáján ebben a tanulási évadban a XX. század irodalmáról tar- tannk előadásokat. Az elsőt Kordos László, a városi könyv­tár igazgatója tartja október 3-án Az izmusok története 1945-ig címmel. Hallhatnak a fiatalok előadást még Proust- ról és Thomas Mannról, a lí­ti érdeklődés, noha az Is igaz, hogy az iskolák befogadóké­pessége nem nőtt a felfoko­zott érdeklődés arányában. Jelenleg az országban csak egy vendéglátóipari techni­kum, valamint egy felsőfokú kereskedelmi és vendéglátó- ipari szakiskola van. Ezekbe az idén sem tudtunk több fia­talt felvenni, mint az elmúlt esztendőben: a négyévfolya­mos technikumba az Idén is csak 120 fiatalt, s a felsőfo­kú szakiskolákban sincs 160 ráról és a prózáról a két há­ború között, a mai költészet­ről és a mai regényről, a szov­jet irodalom történetéről, az európai szocialista irodalom­ról, korunk drámájáról, és az új magyar drámáról. Az elő­adásokat Kordos Lászlón kí­vül Gimesi Júlia, Gárdus Já­nos. Kabdcbó Lóránt és Pá- pay Sándor tartja. helynél több Országosan még 40 szakmunkásképző iskolánk működik, ezekben ötezep hall­gató sajátítja el a kereskede­lem és a vendéglátóipari szak­ma tudnivalóit. Annak érzé­keltetésére, milyen nagy számban jelentkeznek a nyolc általános és az érettségi után a fiatalok ezekbe az iskolák­ba. elmondhatom, hogy példá­ul Nyíregyházán a 80—100 fé­rőhelyes iskolánkba mintegy ezer jelölt kérte felvételét. Sajnos, hasonló volt a helyzet többi iskolánknál is, érthető tehát, ha csakis a legalkalma­sabbakat tudtuk felvenni — Minthogy idegenforgal­munk rohamos növekedése H az új vendéglátóipari létesít­mények mind nagyobb szám­ban igénylik majd a jól kép­zett szakembereket, a Belke­reskedelmi Minisztérium a harmadik ötéves tervben új és korszerű szakiskolák létesí­tésével igyekszik kielégíteni a növekvő igényeket jól kép­zett, szakmájukat alaposan ismerő fiatal szakemberekkel — mondotta befejezésül Vág4 Sándor. Ifjúsági előadások a mai irodalomról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom