Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

* ■i «NZAKMAGYAUORSZAG Vasárnap, 1066. »r.rptrmbrr 53. A legtöbb családban a fele­ség is, a férj is dolgozik, így a postás az értékesebb külde­mények szállításánál gyakran senkit sem talál otthon. Érte­sítést hagy, Sok bosszúságot okoz aztán a küldemény után való járás, a fölösleges sétál- gutás. A postások eddig 500 forint értékig adhatták át a házmesternek, vagy a szom­szédnak, vagy valamely más megbízottnak a küldeményt. A kézbesítők az új rendelkezés értelmében most 2000 forint értékig adhatják át a külde­ményt a helyettes, az alkalmi átvevőnek. Fontos, hogy a postás a címzettet is, az át­vevőt is ismerje. A postás ezenkívül értesítést is hagy a címzett levélszekrényében a küldeményről. Az intézkedés révén a sok bosszúságot oko­zó, fölösleges sétálgatások bi­zonyára nagy mértékben csök­kennek. A posta vezetői felhívták az alkalmazottak figyelmét: a szabályzat pontjaihoz mindig megfelelő módon kell ragasz­kodniuk. Nem lenne helyes, ha mindent; bürokratikus me­revséggel alkalmaznának, hi­szen a szabályzat éppen a jobb, zökkenőmentesebb mun­ka érdekében született. Nyil­vánvaló, hogy ezért a ponto­sabb, jobb munkáért a kö­zönség is sokat tehet a sza­bályok figyelembevételével, betartásával. A moszkvai konzervatórium száz éves A szovjet zeneszerzők — a moszkvai konzervatórium egy­kori növendékei — két zene­müvet írtak a konzervatórium fennállásának századik évfor­dulójára. Az egyik mű kissé szokat­lan. Címe: „Variációk Miusz- kovszkij témájára”. Tíz híres zeneszerző írta, köztük Dmil- rij Kabalevszkij, Tyihon Hrennvikov és Rogyjon Sosed- rin. A szerzők mindegyike Nyikolaj Mjaszkovszkij (1 B»1 —1950) ugyanazon nagyzene­kari témájára írt variációkat. • (Mjaszkovszkij a XX. század szimfonikus iskolájának meg­alapítója volt.) A másik művet, a jubileumi ünnepi kantátát Jevgenyij Go- lubjev, a konzervatórium pro­fesszora írta. Mindkét mű október közé­ben, az egyik jubileumi hang­versenyen hangzik el első íz- ben. A moszkvai konzervató­rium fennállásának századik évfordulóját október 15. és 22. között ünnepük meg. A ju­bileum keretében ünnepi ülést, tudományos ülésszakot, hang­versenysorozatot tartanak. Az ünnepségekre meghívták a világ legnagyobb zenei tanin­tézeteinek rektorait. Äkna „siggymama ff A Fekete-tenger partján fekvő Anapa üdülőhely köze­lében 600 kilogramm súlyú aknái találtak. Az akna több mint ötven éve feküdt a tenger fenekén. Felirata jelzi, hogy lS08-ban gyártották. A szakemberek föltevése sze­rint az első világháború ide­jén került az anapai partok közelébe. Amikor az aknát fölrobban­tották, a vízoszlop több mint száz méter magasra szökött fel A színész eszköztára gyak­ran megkopik. Észrevétlenül beidegződnek rassz szokások, sablon m ózd u la tok, a próbák mindennapos erőfeszítései köz­ben, a jellemfelderítés nehéz periódusaiban nagyon nehéz ügyelni a közhelyre, a szürke­ség befedte nemes alkotói anyag kallódasára, Ilégi-régi gondja színhazainknak a szel­lemi, alkotói és testi kondíció fenntartása, fejlesztése. Az eszközök megújítását ma már a tömegkommuniká­ció néhány fóruma, a rádió, a tv és a film hatásosan ser­kenti. A főváros közel húsz színháza szintén fejleszti az alkotói energiát. Sajnos, a vi­déki színházak művészei az Utóbbi lehetőséget gyakran nélkülözik. Érthető tehát, hogy a vidéki színházaknál fokozottabb mér­tékben lép fel a studium- igény, az önmegújulás iránti kívánság. A vidéki színházak, a fővárosi gyakorlattól elté­rően — általában több olyan fiatalt foglalkoztatnak, aki is­merkedvén a színház légköré­vel, főiskolára készül. Akad­nak olyan ifjak is, akik főis­kolai diploma nélkül végérvé­nyesen egv-egy vidéki színház­nál szeretnének felnőni a pá­lyára. A Miskolci Nemzeti Színház megerősödött, de még ko­rántsem összeforrott társula­ta, valamint a „decentralizált centralizációs” művészi törek­vések és sok tehetséges, de képzetlen fiatal pálya iránti tartós érdeklődése szükséges­sé tette a „háztáji” stúdió megszervezését. A színháznál három mű­vész: Némethy Ferenc, Gonda György és Sallós Gábor ka­pott megbízást a ..házi” kép­ző és továbbképző megszerve­zésére. Gonda György beszélgeté­sünk alkalmával már kész el­képzeléseket vázolt, elmondot­ta, hogy az első premier, A csapda bemutatója után ok­tóber első hetében a stúdió megkezdi munkálkodását. Loyagias, úszás, vivas A képzésnek két periódusa lesz: az egyik a studió-mun- ka, a másik pedig a pódium, amelyet stúdió-színháznak is nevezhetünk. Az utóbbi nem valami ellenszínház, vagy ki­egészítő színház lesz, hanem a mesterség megújításának ha­tásos fóruma. A stúdió sok racionális el­gondolást valósít meg. Töb­bek között rendszeres tornát, úszást, vívást, és lovaglást vezet be, hogy a testkultúra harmonikusan fejlődjék. Fej­leszteni szeretnék a színészek mozgáskultúráját is, a prózai színészek a stúdió keretében megismerkedhetnek a színpadi tánccal. A gyökeret eresztő musical műfaj ezt mind in­dokoltabbá teszi. Ének- és hang képzés Is szerepel a prog­ramban. A beszédtechnika ál­talános fejlesztése jó szolgála­tot. tehet színészeinknek. Fő­leg a fiatalok részére rendsze­res pedagógiai tanmenet sze­rint színész mesterséget és beszéd művészetet oktatnak. Odílsszeusz liolyonsásai A stúdiumnak végeredmé­nye és „lepárlási terméke” a stúdió színház szinpadáh csa­pódik le. Nem melldöncető kuriózum-produkciók szület­nek itt, hanem várhatóan szép műhelymunkákat láthat­nak majd a szakmabeliek, a színházbarátok és a népműve­lők. A darabokat már kivá­lasztotta a stúdiót irányító trió. Színpadra kerül Móricz Zsigmond Odüsszeusz bolyon­gásai című, méltatlanul mel­lőzött verses-drámája. A klasszikusnak mondható mű fontos küldetést tölt be a stú­dió életében. Ugyanis Mis­kolcon évek óta nem játszot­tak klasszikus színpadi alko­tási. Általában vidéken tarta­nak Is a klasszikusoktól, mert stílus, ritmus, kortörténeti és egyéb problémákat vet fel. A stúdió törekvése egyebek kö­zött az is, hogy a klasszikus müvek tolmácsolásával mind nagyobb segítséget nyújtson színészeinek. Móricz Zsigmond verses-drámája, túl a szerény, műhelymunkaszeríi vállalko­záson, ősbemutatóként érté­kelhető a programban. Három egyfelvonásos is sze­repel a műsortervben: Hubay Miklós Zsenik iskolája című műve, Karinthy Ferenc Bösen- dorfer című alkotása és Sán­dor Iván egy rövidebb műve. Érdekességként megemlíthe­tő, hogy a sludió-színház irá­nyítói olyan poros zenés da­rab után kutatnak, amely ha­tásosan persziflálható. A „for­dított” módszer ugyanis egy sereg játékbeli, rendezői és slíhisproblémát vet fel, tehát mindenképpen tanulságul szolgálhat. A jelenlegi színházi stúdi­um-törekvések egyelőre a bel­ső művészi munka serkentését szolgálják. De reményeink érthetőek; ez a studium-mun- ka kihatással lesz a színház egyetemes életére, produkciói­ra. A stúdió-színház pedig dóval együttműködésre lép­tet az egyetem „éjszakai szín­ház” igényével, s a középisko- ások által dédelgetett és ré- izünkről többször felvetett unceszínház-szerű diákkubaré jondolatával. Tárkány László Eszközmegújftó színház Stúdiót szerveznek a Miskolci Nemzeti Színházban A nevelési szemlélet vált uralkodóvá A népművelési évad tervezése a szerencsi iáráslian A szerencsi járás gyakran kerül szóba most azok köré­ben, akik a népművelési mun­ka, a népi hagyományok iránt érdeklődnek. A Tokajhegyaljai Hetek sok vonzó rendezvényé­re látogatnak el érdeklődők a megye más részeiből, sőt, az ország távolabbi vidékeiről is. Ezekben az időkben megélén­kül az idegenforgalom a sző­lősdombok közötti községek­ben. A szép rendezvénysoro­zat az.onban szinte csak rep­rezentatív „elöljáró beszéd”. Követi a szürke hétköznapok munkája. A községek döntő többsége már elkészítette nép­művelési tervét a most ké­szülő évadra. Ezek összességé­ből alakul ki a járás népmű­velési programja. Erről be­szélgettünk a minap a Sze­rencsi járási Tanácson Ara­nyosai István járási népműve­lési felügyelővel. Nem egyedül találtuk. Á módi művelődési otthon új igazgatójával beszélte meg a beküldött községi népművelési tervet. Az új igazgató, Tapa Katalin, néhány napja vette át munkakörét. Szükséges hát az alapos megbeszélés. A terv elkészítése az igazgató szemé­lyében történt változás miatt nem volt könnyű, bár nem kizárólag egyetlen ember munkája, hanem — igen sze­rencsésen — a község egész társadalmát reprezentáló bi­zottság közösen összeállított programja. A járási népművelési fel­ügyelővel és Tapa Katalin művelődési otthon igazgatóval együtt mi is átböngésztük a mádi községi tervet. Sokrétűi­nek, átfogónak mutatkozik, érződik benne a törekvés, hogy a községben folyó éis rendezhető mindenféle tudat­formáló munkát, szórakozta­tást, s nem utolsósorban: ál­talános és szakképzési lehető­séget egységes keretbe igye­keznek foglalni. ~ — Milyennek látja a 3 inádlak tervéi a járási E népművelési felügyelő? — Nem rossz a mádi mun­kaién'. Nem markoltak sokat. De egy-kót dolog hiányzik.' Például a politikai, világné­zeti nevelés címszó alatt vá­zoltakból hiányoznak a ter­mészettudományos előadások. Be kellene iktatni legalább agy sorozatot, a község lako­sainak összetétele indokolja is ezt. Többet kellene az isko­lás gyermekek szüleivel is fog­lalkozni, követni más közsé­gek példáját, ahol a szülők iskolája előadás-sorozat jól bevált. Bár a KISZ helyi programját nem ennek a munkatervnek kell teljes egé­szében tartalmaznia, valami­vel bővebben kellene ismer­tetni. A műkedvelő művészeti munkában a színjátszó cso­portnak valami tartalmasabb darabot is kellene választania, mint a megjelölt Sportszere­lem című zenés játék — hall­juk Aranyossi István észre­vételeit. Érdemes a járási népműve­lési felügyelőnek aprólékosan elemezgetni, mert mint emlí­tettük, a művelődési otthon igazgatója teljesen kezdő, új. Viszont semmiféle megszokott- ság, régi rossz gyakorlathoz való ragaszkodás sem lehet így benne. 3 — Nem jclent-e különös E nehézséget, hogy a nn'i- E velődési otthon vezetője E ilyen fiatal, és kezdő? — Több fiatal, kis gyakor­lattal rendelkező művelődési otthon igazgató van a járás­ban. Körülbelül kéthetenként tartunk számukra eligazító jellegű megbeszélést, más já­rási szervek közreműködésé­vel. Ezeken a megbeszélése­ken a népművelési szakon most végző, de már sok gya­korlattal rendelkező népmű­velők tartanak előadásokat, adnak útbaigazításokat a fia­taloknak mindaddig, amíg va­lamilyen módon nem tudjuk biztosítani továbbképzésüket, illetve meg nem kezdik egye­temi szintű tanulmányaikat. 3 — Hol tartanak a járás­~ ban a népművelési évad 5 tervezésénél, és mit tük- = réznek a tervek? — Alig egy-két kivétellel a járás minden községéből be­érkeztek már a tervek és ke­vés kivétellel jóknak bizonyul­nak. Kiugró hibákkal nem ta­lálkoztunk, es a korábbi lát­ványosságra, illetve a rendez­vényekre törekvő tendenciá­val szemben elfogadott lett, uralkodóvá vált a nevelési szemlélet. A kooperáló szer­vek. a Hazafias Népfront, a nőtanács, a KÉSZ stb. elég intenzíven bekapcsolódtak a tervkészítésbe. Nyolc helyen tartottunk a tervkészítést meg­előzően körzeti értekezleteket, és ezeken a községi tanácsok vb-elnökei is részt vettek. Ál­talában az elnökök is jobban érdeklődnek a népművelési munka iránt, és a tervek azt tanúsítják, hogy jelentősen előbbre léptünk e tevékenység társadalmasításában. ~ — A szerencsi járás- művelődési intézményei 3 mennyire alkalmasak a 3 korszerű népművelési 3 munkához, milyen kere- E tét adnak a tervek rca- E llzálásához? — Harmincegy községünk­ben csaknem mindenütt van művelődési intézmény, klub, művelődési otthon, vagy klub- könyvtar. Folyamatosan tö­rekszünk rá, hogy a községi könyvtárakat és művelődési otthonokat egy kézbe vonjuk össze, mert ez igen hasznos­nak bizonyul. Tudniillik, ha egy személy látja el a könyv­tárosi és művelődési otthon vezetői teendőket, és a két intézinény egy helyen van, úgy sokkal hosszabb nyitva- tartása lehet mindkettőnek, mint eddig volt. A nagykö­zönség gyakorlatilag szinte kétszerannyi ideig veheti igénybe a könyvtárt és a mű­velődési otthon szolgáltatá­sait is, mint korábban. Sajná­latos módon, a járás közsé­geinek számához viszonyítva, igen kevés a korszerű mun­kára alkalmas művelődési in­, tézmény, még a járási szék­helyen sem rendelkezünk meg­felelő művelődési otthonnal. Tálán Tiszalúc az egyetlen község, amely megfelelő tárgyi adottságokkal rendelkezik. Ez persze, bizonyos mértékig gá­tolja is munkánk eredményes­ségét. Lapozgatunk a tervekben, beszélgetünk a népművelés tervezésének Irányelveiről. Szóba kerül, hogy azok még nem tükröződnek a tervek­ben. Nem is tükröződhetnek, mert a népművelés tervezésé­re vonatkozó irányelvek do­kumentumát csak járási irá­nyító szintig juttatták el, s a községek, mivel nem ismerték, eleve nem is építhették be annak tanulságait a progra­mokba. Hisszük, hogy a kö­vetkező évad tervezésénél a széleskörű útmutatás nemcsak a járási irányítókig jut el, ha­nem a gyakorlati végrehajtók­hoz is. Amikor búcsúzunk, Ara­nyossi István és Tapa Katalin folytatja a mádi terv további finomítását. Az új igazgató terven felüli javaslattal hoza­kodik elő: a sakk-szakkör szervezésében hegyaljai kupa- mérkőzést szeretnének szer­vezni Mádon. (benedek) az értéklevél, értékcsomug küldését teszi lehetővé. Az ér­téklevélben fontosabb iratok, okmányok küldhetők, 51)00 fo­rintig terjedő értékben. Erre a célra valamely jobb minő­ségű, bélelt boríték használ­ható, melyet aztán a postán kapható, úgynevezett zárpe- csótjeggyel lehet leragasztani. Erre a jegyre a feladó eset­leg kézjegyét is ráírhatja. Az értékcsomag — melyben ugyancsak 5000 foxint értékig adható fel küldemény — anyaga papirdoboz, papircso- magolás. A spárgát itt is zár- pecsétjeggyel lehet leragasz­tani. Érdemes felfigyelni arra is. hogy könyvet most már bárki adhat fel kedvezményesen. Árumintát viszont csak az árut előállító, vagy forgalom­ba hozó vállalat küldhet ked­vezményes díjjal. A csoma­gokról jó tudni még. hogyha a gyorsan romló árut expressz adják fel, úgy a posta három napon helül a címzetthez jut­tatja. A késésért a posta kár­térítést fizet. (Mellesleg: augusztus hónapban Borsod­ban a postának egyetlen cso­magért kellett kártérítést fi­zetnie.) A sétáltatnunk ettük I. ruténéért A kézbesítéssel kapcsolato­san ugyancsak született né­hány hasznos változás. azonban a munkát sokkal gyorsabban elvégző gépi bé­lyegzés alkalmazása miatt ügyelnünk kell rá, hogy a bélyeg a levél jobb felső sar­kában, a feladó pedig a bal alsó sarokban legyen. Uj az is, hogy portósan most már csak a közönséges levél és közönséges csomag adható fel. (Az úgynevezett bérmentesí­tési kényszer értelmében nem lehet például expressz levelet portósan feladni, hanem csak­is úgy, ha a feladó a megfe­lelő díjat is befizeti. Az ablakok előtti sorbán- állások csökkentését, az ügy­felek forgalmának gyorsítását szolgálja az az intézkedés, amely a küldeményekből nagy forgalmat lebonyolító vállala­tokat postafiók bérlésére kö­telezi. (A napi tfz levélnél több. nagv forgalomnak szá­mít. 'Hadd említsük itt meg azt is, hogv a címzőit gyor­sabban kapja meg a levelet, ha a feladó a postafiókra cí­mezi.) Ugyancsak a fölösleges időtöltés ccöt-kentésőnc]-: vé­gett a díiplőler? fdndása 15 óráig lehetséges, Tcv nem fordulhat majd elő, hogv az smúgv is megnövekedett dél­utáni forgalom idején egv-eev vállalat"ak, üzemnek kézbesí­tője negvedőráig. félóráig tartsa föl a mögötte gyüleke­ző embereket. Nem terjedt még el megfe­lelően a szabályzat módosító- iának az a része sem, mely Ez év július elsejével kez­dődően új postaszabályzat lé­pett életbe, Az új szabályzat létrehozásakor a Postaigazga­tóságot az a szándék vezette, hogy meggyorsítsa, biztosab­bá tegye a küldemények ér­kezését, ahol szükséges egy­szerűsítse a bonyolult ügyvi­telt, rendezze, az eddiginél megfelelőbbé tegye a posta és a közönség közötti kapcsola­tot, pontosabbá, biztonságo­sabbá váljék a munka. A kö­vetelményeket éppen a nagy tempójú elet, a mindennapok munkája során tapasztalt igények támasztották, ezért nemcsak érdemes, hanem szükséges is megismerked­nünk néhány lényegesebb mó­dosítással. i Értéklevél, értékennniag Természetesen továbbra is alapkövetelmény a küldemé­nyek pontos címzése. Mosl Mit tudunk az új postaszabálvzatról ? fel az ettersbergl dombon a buehenwuldi emlékművet. Ezen a napon 120 ezer ember adózott tisztelettel az itt meg­gyilkoltak emlékének, és meg­újította azt az esküt, melyet Buchenwald foglyai tettek sza­badulásuk napján: ,. Hűek maradunk az an­tifasiszta küzdelem eszméjé­hez.” „... Elszánt ellenállást tanú­sítunk minden olyan kísérlet­tel szemben, amely a harma­dik világháború előkészítésé­hez vezethet.” k. s. Weimar — a német kultúra kegyhelye dalú kutatási lehetőséget nyújt. Milyen más látnivaló van még? A weimari kastélyban például megtekinthető az ál­lami képzőművészeti gyűjte­mény. Hetven szobában he­lyezték el a rendkívül gazdag anyagot: VI. századi művek mellett, ott láthatók a Cranach korabeli mesterek vásznai, a XVI. és XVII. század német- alföldi és itáliai mesterművei, de mindenek fölött a XIX. század és különösen a weima­ri iskola alkotásai. Weimar látnivalói közé tar­tozik a város közvetlen szom­szédságában levő Belvedere- kastély is. Ma egy különleges iskola 7. és 8. osztályos hallga­tói élnek és tanulnak itt, olyan fiatalemberek, akik már zsen­ge korban elkötelezték magu­kat a zenének. Ám nem lehet cs nem is szabad elhallgatni, hogy Wei- marnak nem csupán humanis­ta hagyományai vannak. Hi­szen az ettesbergi dombon, csupán néhány kilométernyire Weimartól, ott látható az egykori buchenwaldi koncent­rációs tábor. 1958-ban avatták I Weimar világhírű: messzi országokból, messzi földré­szekről érkező emberek adnak itt egymásnak találkozót, a látogatók száma már hosszú idő óta meghaladja az évi egy­milliót. Mi e vonzerő oka? Há­rom szó: klasszicizmus, Goethe, Schiller. Az északi Jakobsfriedhoftól le, dél-keletig, az Ilm-folyócs- káig, az egész város egyetlen nagy müemlékkomplexumnak tűnik. A Goethe-házat és a Schiller-házat — melyek 1945. február 9-én egy angol—ame­rikai bombázás következtében súlyosan megrongálódtak — a háború után elsőként állítot­ták helyre, majd ezeket követ­te a város többi, nagyértékű műemlékének rendbehozása. Az Ihn feletti dombon áll a Goethe—Schiller archívum: az épületben nem csupán a két német klasszikus értékes iro­dalmi hagyatéka kapott he­lyet, hanem itt található Né­metország legnagyobb kézirat- gyűjteménye is, több mint hatszázhatvan ezer írói kéz­irattal. Az archívum e gyűjte­ménnyel valamennyi ország Irodalomtörténészeinek sokol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom