Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-17 / 194. szám

•kerda, 1966. augusztus 17. ESZAKMAGYARORSZAQ 3 Hirdetmények a falon szá­ki- ál- ! a rulói a ■s, a ?yü-: cél-j ezésj íyébl téri-,- tsz-! tek-j i cl mell iarl't VÍZ'] yoti\ te-j fan­i lay re » ren- szá- í test to­,étc-, skö-i df­<ed­SO-*' Senki Idefl arry é> 1 ál'j ísáti t > neg' ke­ltái1 (<r ezjei z é> * eróJ ItáK •két 18; bi> .tol' eső­sek éle­lég­cső­3SZ' hél ap' iák te­ái' liaf .etfl ilef 80« ize­el'\ lla­ck ér­1« üd­vei ko­A nyilvánosságra hozott dicséretnek nevelő, ösztönző hatása van. sem tagadja: örül, ha «lismerik munkáját, észreve- *zik különleges teljesítmé­nyét, méltányolják tehetsé­gét. Ha az erkölcsi elismerés nem is jár anyagiakkal, de ®z a nyilvánosság előtt hang­juk el, felér bármilyen juta­lommal. Éppen így állunk a dorgá­lással, a felelősségre vo­nással is... Ha valaki hibát követ el, megmossák érte a lejét De mennyire más ez, “a csak négyszemközt, vagy a munkáskollektíva előtt tör­ténik! Amennyire örülnek az emberek, ha kimagasló tel­jesítményüket a nyilvános- ®ágra hozzák, annyira nem szeretik, s még a kiszabott büntetéstől is sokkal rosszabb, ka tettüket a faliújságon, az üzemi híradóban közzé te­szik. , Gyakran éppen ez a bünte­tés! a négyszemközti fejmo­sást könnyebben elfelejti az nmber. Nincs rá tanú... ®mint kilép a művezetői iro­dából, esetleg napirendre tér a dolog felett, az ilyesmivel n«n dicsekszik el munkatár­sai előtt sem, és meglehet, hogy még aznap elköveti ügyanazt a fegyelmezetlensé­get. Am a faliújságra kitett határozat figyelmeztet, és fi­gyelmeztet a munkatársak te­kintete, fegyelmező hatással Van a közvélemény. E zért nemcsak a nyilvá­nos dicséretnek, ha­nem a nyilvános fe­nyítésnek is nevelő, emberfor- rtálö, jellemalakító hatása ®Qa. Számos példát, gyakor­lati tapasztalatot felsorolha­tunk rá, hogy többet értek el 0 nyilvános figyelmeztetés­fel, mint az esetenkénti két-, háromszáz forintos pénzbün­tetésekkel. De vajon minden Jetben így van-e, nem Ütiink-e túlságosan nagyot a dolgozó „fejére”, ha elköve­tett hibáját és az érte járó fenyítést a faliújságon tudat- 3uk? Azt hiszem, ezen ese­tenként és helyenként érde­kes gondolkodni, mérlegel­sz mit hozzunk nyilvános- *ágra és mit zárjunk le négy- Bz®nközti beszélgetéssel. Elsősorban azt kell figye­lembe vennünk, milyen ter­mészetű az elkövetett fe­gyelmezetlenség, azzal, aki elkövette, máskor is előfor­dult-e már hasonló eset, és hogy a vétség anyagi és mo­rális vonatkozásban mennyi- fe súlyos, károsan befolyá- ^lja-e az üzem érdekeit. Min­dig megfelelő mérlegelés ütán kell dönteni róla, hogy Falakit ily módon még kü- lön büntessünk-e — mondot­ta egyik gyárunk vezetője a borsodi vezetőképző tanfolya­mion. . De menjünk tovább egy lé­péssel. Azon is érdemes gon­dolkodni, melyik hirdetőtáb­lára tegyük a hirdetményt: ° műhelybe, ahol csak a sző­kébb munkáskollektíva ol­dassa, vagy a gyárkapuba, ahol bárki tudomást szerezhet róla. Ez is az elkövetett vétség sú­lyától és a büntetés mértéké­től függ, bár — s ez a legalap­vetőbb kérdés — vitatható, P°gy egyáltalán helyük van-e ilyen természetű hirdető­tábláknak, az, egyes üzem, vagy üzemrészek belső életé­vel foglalkozó falragaszoknak a hivatalházak fő bejáratai­nál, ahol a külföldi üzletkö­tőktől kezdve a gyárba láto­gató turistákig mindenki köz­lekedik, csak éppen az érin­tett dolgozók nem, ők rend­szerint más kapun mennek be műszakváltáskor munka­helyeikre. Olvashatók ilyen hirdetmé­nyek a legtöbb állomás peron­ján, hivatalházak előcsarno­kában, az irodák folyosóin. Gyakran láthatunk várakozó • embereket, akik — jobb idő­töltés híján — ezeket olvas­gatják, böngészik az elmosó­dott sorokat, amelyek dolgozó embereket érintenek, róluk festenek képet, s meglehet, hogy egy eset, egy meggondo­latlan lépés miatt egyébként szorgalmas munkásemberről, köztiszteletben álló család­apáról vonnak le nem ép­pen hízelgő konzekvenciát... tóbb Ilyen közlemé­nyek olvasásával töl­töttem a várakozási időt a Tiszapalkonyai Erőmű­ben, a portásfülke mellett. Az IBUSZ országjáró túrára hívó reklámszövege és az Állami Biztosító plakátjai közt közszemlére rakták a fegyelmi határozatokat is. Megtudhattam. hogy valakit pénzbüntetéssel sújtottak, mert tolatás közben figyel­metlen volt, és megsérült egy vagon. Más helyen: a fegyel­mi bizottság valakitől meg­vonta a prémiumot, mert iga­zolatlanul mulasztott, több­ször elkésik munkahelyéről. Tucatjával sorolhatnánk az ilyen hirdetményeket, ame­lyek egyes üzemekben hó­napok óta a táblán sárgul­nak. Esetleg már régen hatá­lyukat vesztették. Lehet, hogy a közvetlen felettesek már elégedettek a hirdet­ményben szereplő dolgozóval. u aki megtérítette a kárt, megváltozott a munkához és munkatársaihoz való viszo­nya, esetleg közben már ju­talmat is kapott, de a bejárat­nál még mindig ott van a múltját felidéző dokumentum. A hivatalházak bejárata közforgalmú hely. Naponta sokan megfordulnak ott, s akadhatnak, akik a vállalat egészére nézve vonnak le té­ves következtetéseket az ilyen közleményekből, ame­lyek végeredményben egy üzem belső életével, morális helyzetével, munkafegyelmé­vel foglalkoznak. A terme­lési tanácskozások, a párt- és szakszervezeti gyűlések, KISZ összejövetelek, üzemi hirdető- táblák megannyi fórumot biz­tosítanak a nevelő szándékú fegyelmi határozatoknak. Ha valakit ily módon akarnak jobb belátásra bírni, azt nem a főbejáratnál kell kezdeni. S még egy szempont: gondolni kell rá, meddig maradjon kint a hirdetmény. Mert egy ottfelejtett sárguló papír, amely a kívülállók számára csak nevet, s egy esetet mond, esetleg több kárt okoz­hatnak, mint hasznot. H elye és jelentősége van a fegyelmi határoza­tok nyilvánosságra hozatalának, ha az megfelelő időben és megfelelő helyen, az érintett dolgozók körében történik. A gyárak és a válla­latok fő bejáratait, előcsarno­kait azonban hagyjuk meg an­nak. ami a rendeltetése: te­gyenek a falra az üzem életé­vel foglalkozó képeket, nép­szerűsítő tablókat és pl álcá­tokat, rendezzék be ízlésesen, hogy az ott várakozók kelle­mesen eltölthessók az időt és ne kelljen olyan hirdetmé­nyeket olvasniok, amelyek nem tartoznak rájuk ... Onodvárt Miklós A JUBILÁNS — Minden reggel ötkor út­nak indulok. Negyedórányira sincs a gyár, ott lakunk a ko­lónián. Ráérnék. De így szok­tam meg. Beszélek az abléz- zal, s mire megjönnek az em­bereim, én már tudom, mi a teendő. Amikor hatot fújnak, már mindenki a helyén van. Csak így lehet pontosan és szépen dolgozni ... Ez Nagy Pál Márton hit­vallása a munkáról. Negyven hosszú esztendő során kiala­kult munkás-öntudata mon­datta vele ezeket a szavakat. Véletlen-e, hogy a mindenna­pos életritmus, a munka egy diósgyőri lakatos megfogal­mazásában ugyanazokat a jel­zőket kapta, mint ahogy a nagy költő, József Attila írta: pontosan és szépen kell dol­gozni. Mert. csak úgy érdemes. Nem, a szavak eme vissza- csengése nem lehet véletlen. Régi munkásdinasztiában nevelkedett Nagy Pál Márton. Nagyapja is a diósgyőri gyár­ban dolgozott, az apja kovács volt. Egészén fiatalon beállt ó is a sorba. — Szakmám volt, amikor felvettek a gyárba, Lakatos­nak tanultam. Mégis, tíz évig csak segédmunkásnak alkal­maztak. Ennek is örülnünk kellett, hiszen eggyel több kenyérkereső lett a családban. Kemény inasévek voltak azok. Nagy Pál Márton markáns arcán egy pillanatra összefut­nak a ráncok. Keserű emléket őriz a múltból. De nem sokat szólhattak — legalábbis nyíl­tan — akkoriban a munká­sok, ha valami igazságtalan­ságot tapasztaltak. Könnyen a gyárkapun kívül találta ma­gát az „izgága, bújtogató elem”, így nevezték az igaz­gatóságon az urak az öntu- datosabb munkásokat. A pusztító háború után a Nagy Pál Mártonok vették birtokukba a gyárat — Szívfacsaró látvány volt nekünk, munkásoknak a ro­mos, félig elpusztult üzem. Tartott néhány hónapig, míg rohammunkával úgy-ahogy í rendbehoztuk az üzemet, s megkezdődhetett az élet. És megkezdődött. Nehézsé­gekkel küzdve, sokszor egy karéj kenyérből meg egy fej hagymából álló „ebéddel”, de az újrakezdés örömével is­mét dolgoztak az emberek Diósgyőrben is. Nagy Pál Márton még 1945- ben belépett a kommunista pártba. „Az én helyem csak ott le­hetett ,..” S ha régen nem vették fi­gyelembe szavát, mert csak egy lakatos volt, az elmúlt húsz esztendő alatt annál töb­ben hallgatták meg. amit mondott. Munkahelyén, a dur­vahengerműben köztisztelet­ben töltötte munkás éveit, szeretik, tanácsát kérik a fia­talok és a kortársak egyaránt. Azt mondják róla: jó brigád­vezető, másokért mindig se­gítségre kész kommunista, talpig becsületes, egyszerű ember. Néhány hónapja történt, hogy nagy kitüntetésben volt része. A Munkaérdemrendet vehette át a Parlamentben. — Megbecsülnek, van értel­me az életemnek — így sum­mázta érzéseit Nagy Pál Már­ton azon a kis ünnepségen, amelyen a hozzá hasonló ve­terán dolgozókat köszöntötte nemrég a Lenin Kohászati Művek párt- és szakszervezeti bizottsága. — Februárban nyugdíjba megyek, hatvan éves leszek Nem vagyok érzelgős ember, de fájdalmas lesz elköszön­ni. Olyan ez, mintha az édes szülőjétől venne végső búcsút az ember.... Gyárfás Katalin Foto: Szigetvári Sándor A tsz-fcraktorosok az élen — KÉSZÜLŐDÉSÜKET nem előzte meg hírverési kam­pány, s amikor „pályára lép­tek”, nem fogadta őket nagy ovációval ezres, tízezres né­zősereg. Azonban éppen olyan izgalommal készültek a ver­senyre, éppoly feszült figye­lemmel várták a rajt-jelzést, mint a sportversenyek rész­vevői. Nem beszélve a vetél­kedést megelőző kitartó ed­zésekről. Hiszen egyikük- másikuk az elmúlt hetekben éjjel-nappal edzett, azaz éj­jel-nappal a traktor nyergé­ben ült! A verseny ugyanis, amelyről röviden beszámolunk, a sqjjc- szól Béke Termelőszövetkezet egyik hatalmas, sík terüle­ten kezdődő és dombtetőn végződő földtábláján zajlott le augusztus 13-án, szomba­ton. Itt került sor a termelő- szövetkezetek, gépjavító állo­mások és állami gazdaságok traktorosainak 1966. évi me­gyei szántóversenyére. S , bi­zony, az idei szántóverseny kellemes meglepetéseket ho­zott. Már a kora reggeH órákban huszonhét traktoros várta iz­gatottan a vetélkedő kezde­tét Ki-ki a gépet babusgat­ta, az ekét állítgatta. Hiszen nem egyszerű dolog a leg­jobbnak lenni a jó traktoro­sok között úgy beállítani az ekét, olyan egyenesen, mélyen húzni a barázdát, hogy abban a legjobb, a leg­hozzáértőbb mezőgazdász zsűritag se találjon hibát. Eh­hez valóban nagy gyakorlat­tal rendelkező, sokat, rendsze­resen edző traktorosra van szükség. S hogy vannak ilye­nek, azt a szombati verseny igazolta. Sőt, a szombati ver­seny azt is igazolta, hogy egyre több a kiváló traktoros ott, ahol igazán nagy szük­ség van rájuk: megyénk ter­melőszövetkezeteiben. AZ „AGYEKÉK” versenyé­ben (e kifejezésen a rendes, normál ekéket kell érteni) ugyanis a termelőszövetkeze­tek traktorosai szerezték meg Mi újság Tokaj-H Tokaj-Hegyalja világhírű ^őlőskertjeben az elmúlt hó­napok változékony, csapadé- időjárásának hatására a Fesszők a termőrügyek felett *s erőteljes hajtásokat hoz­tak. s a szakemberek szerint 0 fürtök fejlődése a szokásos­nál mintegy két héttel előbbre Fan. Ez pedig, ha a meleg, Napfényes időjárás tartóso- *tik, értékes időnyereség a cu­korképződésre és az asszuso- Üásra. A júniusi és júliusi esőzések és zivatarok sok munkát ad- itak a termelőknek. A törté­nelmi nevezetességű szőlős­kertekben, mint például a mádi Királyokban, a Mandu­lásban, a Szemere-dűlöben, a Disznóskőn és a Szarvasban az idén szinte „rekordot” ál­lítottak fel, s a tőkéket 6-8- szor permetezték, háromszor porozták. Ennek köszönhető, hogy a leveleken csak jelen­téktelen mértékben észlelték a peronoszpóra-fertőzést. A néhány nap óta tartó ká­nikula és a bogyók érésének meggyorsulása most újabb munkára ösztönözte az állami gazdaságok dolgozóit éppúgy, mint " szőlősgazdákat. A sző­lőkben megkezdték a vesszők visszavágását és a hónaljhaj-. tások eltávolítását, hogy az érésben levő bogyók több nap­fényt kapjanak. Ettől a köze­pes termést ígérő fürtökben erőteljesen megindul a cukor­képződés, ami jó minőséget biztosít. Ha az időjárás a mos­tanihoz hasonló lesz, Tokaj- Hegyalján aszusodásra is szá­mítanak. A Tarcali Szőlészeti Kutató Intézet szakemberei a visszavágásra kerülő vesszőkből megállapították azt is: a jövő évi termőrügyek az idén ked­vezően fejlődtek, ami arra mutat, hogy a tőkék kihever­ték az elmúlt évi károsodáso­kat. és 1967-ben már bősége­sebb termés várható. a három első helyet, maguk mögé utasítva a gépjavító ál­lomások, az állami gazdasá­gok nagy gyakorlattal rendel­kező „versenyzőit.” Az első helyen Óriás János, a hernád- németi, a másodikon Varga Károly, a hejőszalontai ter­melőszövetkezet traktorosa végzett. Megérte, hiszen az első helyezett 3000, a második 2000 forint pénzjutalomban ré­szesült. De pénzjutalomban részesült a harmadik helye­zett is. A továbbiak ajándék- tárgyakat és emlékplakette­ket kaptak a zsüritőL A KISZ-fiatalok számára adott, külön díjat, az 1000 fo­rintot Pintér Lajos, az Alsó­vadászi Gépjavító Állomás fiatal traktorosa érdemelte ki. E napon versenyeztek a me­redek domboldalokon váltva- forgató ekékkel dolgozó traktorosok is. Itt az első he­lyet Serke József a Vilmányi, a másodikat Kovács Ferenc, az Alsóvadászi Gépjavító Ál­lomás traktorosa szerezte meg. A NYERTESEK boldogan fogadták a gratulációt, a jutal­mat, s a kézfogásokat. Mert ha nem is több ezer, de jónéhány szurkoló azért itt is akadt. S a győztesek meg is érdemlik az elismerést, a gratulációt. És a jókívánságot az elkövet­kezendő hetek, hónapok mun­kájához. Amikor éjjel-nappal, amíg csak kőkeményre nem fagy a talaj, hidegben, szélben, kora reggeltől késő éjszakáig kint szántanak a földeken. Így edzenek az újabb verseny­re. s edzésükkel mindannyi­unk kenyerét, a jobb termést, a több élelmiszert biztosítják. Barcsa & Az ellenőrzés legyen ellenőrzés Börtönbe kerül egy em­ber. El kell válnia család­jától, ott kell hagynia mun­kahelyét, munkatársait, is­merőseit, öt évi szabadságvesztés, a közügyek gyakorlásától való eltiltás, valamint az okozott kár megtérítése — így szól az ítélet, melyet az Ózdi Já­rásbíróság szabott ki Maj­vaid Vencel Királd bányate­lepi lakosra, a bányaüzem munkaügyi osztályának ve­zetőjére. Hogyan jutott ide ez az ember, amikor mindenki rendszerető, becsületes, köz- tiszteletben állónak ismer­te? Bizalmat kapott az üzem vezetőitől és dolgozóitól egyaránt. Azonban nem vés­te mélyen lényébe, hogy a bizalom nemcsak nemes em­beri gesztus, amely a kiala­kult erkölcsi szokások gya­korlásához biztosít nagyobb lehetőséget, tisztultabb lég­kört, hanem egyben a cse­lekvés próbaköve is. A biza­lom birtokában egy idő el­telte után hamis illúziókat táplált, több mindent meg­engedett magának, mondván, a bizalom mindent eltakar, így történt, hogy a beosztá­sával járó szép jövedelem kevésnek bizonyult. Ital. szórakozás, s mint ahogyan ilyenkor szokás, pénz, pénz, pénz kellett mindenáron. Nem kellett messzire men­nie. A bányaüzem dolgozói­nak KST-ben megtakarított Pénzét is az ő kezeire bíz­ták. Először csak kevéshez nyúlt, kölcsön. Fizetéskor vissza is tette. Később min­dig többhöz és egyre gyak­rabban. Visszaéléseit hamis könyveléssel és különböző fondorlatokkal, kölcsön vett pénzek befektetésével fedez­te. Az ellenőrzés mindig, mindent rendben talált. De milyen eilenöraés as, amelynek nyomán a felelős­ségtudat elhalványulhat, az emberi gyengeség eltorzul­hat.? Sajnos, ez nem az első eset. Ott volt a kohászati üzemek központi karbantar­tó gyárrészlege és a finom- hengermű KST-kezelőjének esete is. Nem vonták le be­lőle a tanulságot. Az OTP ellenőrzési módszere nem biztosítja a hibák, a vissza­élések megakadályozását, az ellenőrzéssel megbízott sze­mélyek elmulasztják felada­taik következetes végrehaj­tását. És akárhogyan is mérlegeljük, e mulasztás hozzájárul a hiba elköveté­séhez Sajnos, ez nemcsak a fen­ti esetben van így. Hány és hány ellenőrzés süllyed a formalitások színvonalára! Hányszor és hányszor meg­történik, hogy az előre be­harangozott ellenőrzés való­jában nem ellenőrzés, még a minimális segítséget sem adja meg a hiba elkerülésé­hez. Pedig az ellenőrzés lé­nyege ez lenne; segíteni az embert tevékenységében, munkájában. A Majvaid Vencel ellen hozott bírósági ítélet nem jogerős, az igaz, azonban ez mit sem von le a tanulságok értékéből: az ellenőrzések­nek precízeknek, következe­teseknek és rendszereseknek kell lenni, hogy ébren tartsa a felelősségtudatot, idejében elejét vegye minden elhaj­lásnak. És ez különösen fon­tos ott. ahol pénzzel bán­nak. A több száz királdi bá­nyász és a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett sikkasztás erre most a bör­tön dermesztő súlyával 7* figyelmeztet , Németh Gtflriki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom