Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-17 / 194. szám
4 4SZAKMAGTARORSKAU Szerda, 1366, augusztus 1* „Élmény-csúcs“ a szegedi Dóm téren Az élmények, s a gazdag színházi benyomások maximumát valószínűleg azok a nézők kapták Szegeden, akik augusztus 13-án és 14-én, két egymást követő estén részt vettek a Faust, és az Otelló előadásain. Lehetséges, hogy a szabadtéri játékok hátralevő néhány estje tartogat még dús meglepetéseket, de az eddigi „csúcs” — ezt a nézők és kritikusok egybehangzóan állítják — a szombat és vasárnap esti előadás volt. A hétezer nézőt befogadó. Dóm téri színpad zsúfolásig s az építészeti remek majd minden díszítő elemét. Me- fisztó ördögi voltát például a templom tornyára vetített, vörös fényben megjelenő „ördögi” árnyék hangsúlyozta. Külön elemzés tárgya lehet a szokatlanul nagy létszámú zenekar és Vaszy Viktor dirigensi képessége, szuggesztívi- tása. A vendégénekesek: Vir- gina Gordoni, Margit megszemélyesítője, Juan Oncina, Faust életre keltője és Carlo Cara. Mefisztó modellje nagy tetszést arattak. Különösen Juan Oncina végig egyenletes tanácsa előtt mond el, Shakespeare néhány mondatos monológja káprázatos csatajeienetté alakult át Csa- bukláni keze alatt, ez a tánc egyébként az egyik legkiemelkedőbb produktuma volt az Otelló nagy táncos-jeleneteinek. Az Otelló, túl a nagylélegzetű tablókon, mégis három kitűnő szólista xnrtuóz teljesítményére épült: az ötven éven felüli Csabukiani, a rendező-koreográfus plasztikusan érzékeltette az öregedő mór szerelmi életének finomságait. Jelenet a Faust II. felvonásából. megtelt érdeklődőkkel. Több ezren érkeztek Jugoszláviából, az NDK-ból, Lengyelországból és a nyugati országokból, örvendetes, hogy a szabadtéri játékok felújítását követő esztendőkben a Szegedet felfedező kirándulások után a nézőközönség többsége most már a nagy színházi élmény várományosaként utazik esztendőről esztendőre a Tisza- parti metropolisba. A Dóm tér művészi kínálata évről évre gyarapszik. A Szegedi Szabadtéri Játékok valódi rangját immár nem az eszményi környezet határozza meg, még csak a látványosság lehetősége sem, hanem az európai színvonalra emelkedett művészi ihletett- ség, a produkció tökéletessége, * bemutatott darabok maximális kimunkáltsága. Gounod tenorja vívta ki a közönség legteljesebb es egyértelmű elismerését A VValpurgis-éj táncosai, a szólisták és a „boszorkánykar” megjelenítői a magyar balettkultúra fejlettségét bizonyították, s a kitűnő teljesítmények egyben Szeged művészi rangját is magasra emelik. Kár, hogy az egyébként nagysikerű előadás helyenkénti tempótlansága és a Walpurgis- éj elnyújtása miatt fárasztóan sokáig, éfjél utánig tartott. A szegedi hétvége másik jelentős eseménye a vasárnap bemutatkozó grúz állami balettszínház előadása volt. Olello, Faust-iát ismeri az operakedvelő közönség. Az újonnani találkozás alkalmával sem az volt e meglepő, hogy hatalmas tablókban él a „mű”, s felsorakozhatott a szabad tér minden lehetősége, hanem a művészi tökéletesség, a zene, az ének és a tánc harmonikus egysége, a dráma maradéktalan szolgálata. A vendég- művészek nemcsak erőteljes, teret betöltő szép hangjukkal, hanem illeszkedő és hangulatos színészi játékukkal is magukra vonták a nézőközönség figyelmét. Gounod Faustja, amely 1859-ben jelent meg először francia operaszínpadon, Nyu- gat-Európa szabadtéri színpadjain. többek között Franciaországban gyakran szerepel. Szeged először látta vendégül Gounod Faustját, a kitűnő opera szereplőit. Szinetár Miklós rendezőt nem hiába tartják a dalművek egyik legjelesebb ismerőjének, és színpadra állítójának. A szegedi Faust meghódította magának a Dóm tér minden szögletét, kiváltképp a színpad karéjában elterülő, csodálatosan e ip. természetes ..dekoráció- t”. a kéttornyú templomot. Shakespeare ismert tragédiája több színpadi mű forma után immár a tánc nyelvén, a mozgás, a hallatlanul intenzív „tárgyi cselekvés” nyelvén is napvilágot látott. Macsavaria- ni grúz komponista drámai erejű, helyenként népzenei forrásokat felmutató muzsikája tökéletesen meggyőzte róla honi balett pártolóinkat: Shakespeare költészete ébredt fel a zene. a nagyszerű koreográfia, a virtuóz táncosok segítségével. Tagadhatatlan: a közönség kíváncsian várta, vajon Shakespeare drámaírói nagysága és Verdi zenéje után mit lehet még művelni az Otelló évszázados vándortémájából. Macsavariani nagy fantáziájú, igen tehetséges se- gítőtásra lelt Vahtang Csabukiani rendező-koreográfusban, aki a hagyományos balett tárházából alkotta meg az idősödő velencei mór és Desde- moma tragikus szerelmének történetét. A klasszikus téma kellemes otthonra talált a balett közegében: mind a zeneszerző. mind pedig a koreográfus erős stílusérzékkel költötte át a shakespearei művet. A koreográfus megtalálta azokat a tablólehetőségeket is, amelyekkel egyébként a kamarahangolású tragédia nem rendelkezik. Csabukiani csillogó ka rí éne At készített Otelló egvik rövid monológjából, amelyet Velence lelki gazdagságát, s később féltékenységének a tébolyig történő fokozódását. V. Cig- nadze, Desdemona életrekeltő- je a klasszikus, világszerte ismert orosz balett légi ességét „reprezentálta”, Z. Kikalejs- vili, Jago zászlósa pedig kemény mozgásával, táncban is képes volt tökéletesen érzékeltetni az intrikus karaktert. A Dóm tér környezetébe pompásan illő díszletek, a világítás, a templom funkcionális alkalmazása és híres orgonájának játékba vonása csak növelte az Otelló értékét, s szükségszerűen a látványosság irányába tágította a tragédia zártságát. Kár, hogy a fényfüggöny helyett a rendező a technikailag is tökéletlen s kissé naturalistán ható anyagfüggöny megoldást alkalmazta. S még egy apróság: a tiszta felépítésű, klasz- szikus balett kompozíciókba keveredő „magyarázó” panto- min-mozgásoktól szívesen eltekintettünk volna, hogy még tökéletesebb legyen az élmény, amelyben a nagyszerű tbiliszi állami balettszínház művészei részesítették a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét Párkány László Dalok és táncok Erbach-ból Nyugatnémet folklór együttes vendégszereplése megyénkben Könnyed, vidám, derűs est. a Bartók Béla Művelődési Ház színpadán nyolc pár keresztező polkát táncol, kecsesen és könnyedén. A derű vé- gigömlik a megtelt nézőtéren, a színek élnek, hajladoznak a Jupiter-lámpák fényében, zöld, lila, kék, sárga szoknyák libennek. Azután dal csendül, lányról, virágról, mezőről. A fehér főköiős. csinos lányok, a sárga mellényt viselő fiúk e pillanatban a hesseni tartományban, Erbach-Odenwald- ban vannak, ismerős tájak ringanak feléjük, népük szokásait, vágyait költik rigmusokká. A taps után mókás tánc, „Kakas a kosárban” a címe. És jön a „Lakodalmi tánc”, „Az aratási látomás”, később ismét dal, „Gyűlöljük a gondterheltséget”. Furcsa melódia, ám kifejező. Azután Odenwald! táncok következnek; majd a „Bende-tánc”, végül eey csendes melódiájú dal. Zúgó, fergeteges taps. Az együttes vezetője, Frau Hilde Fraas, és a zenei vezető, egyben komponista, Frau Pühle meg- hatottan veszi át a virágcsokrokat, s hallgatja Fülöp Lászlónak. a művelődési ház igazgatójának köszönő szavait. A nyugat-németországi Hessen tartomány Erbach- Odenwald városka folklór együttese augusztus 15-én este bemutatkozott a Bartók Béla Művelődési Ház közönségének. Nagy sikerrel. * Alig van idő, autóbusz és a hámori vacsora várja a vendégeket, de a tolmács (szimpatikus, előzékeny fiatalember) segít. Néhány szó, s az együttes vezetője, valamint két táncos (különben Frau Fraas is táncol) máris itt ülnek az irodában. — Mióta vezetője az együttesnek, Frau Fraas? — Együttesünk, amelynek csupán egy része jött el turnéra, 1948-ban alakult, és tizenhat éve vezetem. Hadd tegyem mindjárt hozzá: minden dotáció nélkül, ahogy itt mondják: társadalmi munkában. — Koreográfus is egyben? — Igen. — Erbach városa híres folklór fesztiváljairól. Mikor szándékoznak ismét fesztivált rendezni? — 1957-ben tartottuk meg első folklór fesztiválunkat, azóta minden második évben rendezünk. Városunk tanácsa anyagilag is segíti ezeket. így 1967-ben lesz a következő. — Hói volt már az együttesük? — Több országban, többek között Svájcban. Svédországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban és most először Magyarországon. — Mi a véleménye az eddig itt töltött napokról? — Magyarország szép föld, vendégszerető a népe. és igen örülök, hogy eljutottam ide. Az eddig eltöltött három nap csupa kellemes emlék. Ute Arnold, bamahajú, feketeszemű, csinos kislány és tizennyolc éves. — Mióta táncol? — Már hat éve. Különben még gimnáziumba járok. — Mi volt eddig a legkedvesebb élménye? — Amikor szombaton este az ismerkedési esten összetalálkoztam a diósgyőri Vasas klubban a fiatalokkal. A tó nyolc nagyon kedvesek. — És a fiúk? Nevet. J — Hogy mondjam, .jökAp»] ek. szóval elégedettek lehéj nek a magyar lányok! Wilhelm Kabrhel is bárt* nyílt tekintetű, húsz évtó felüli fiú. Rövid kérdésein*! re elmondja, hogy kisgydt mek kora óta táncol, nővén és bátyja is tagja volt Jj együttesnek. Különben géptó katos. esti iskolába jár, érew ségizni akar, terve, hogy i<tó vei mérnökké képzi magát — Nőtlen? — Ja-ja! — és nevet hoz® — Mit szól a magyar tó nyokhoz? — Temperamentumosak, kj csárdáskirálynők, szépek kedvesek. étEpilógusként: Börőcz Józstó a Diósgyőri Vasas táncegyü* tes vezetője és koreográfus mondja: — Az elmúlt években htó rom magyar folklór együtt?, kapott meghívást Erbachba. j fesztiválra. 1965. júniusában ; mi együttesünk Is ott vd] Meleg szeretettel fogadtak, I nem volt olyan kívánságunk amit ne teljesítettek válni Az erbachi együttest mi ugyanolyan szeretettel, jói* merősként fogadtuk, és ka la'"' zoljuk vendégszereplésükéi'' Az együttest a SZOT titkán sága hívta meg. Fellépni* még Tiszalúcon. a KISZ épr tőtáborban, a Miskolci Ptó mutfonó kultúrtermében, é 18-án Tarcalon, az állami gw dasäg vendégeiként. Végé augusztus 20-án félórás mi, sort adnak a pesti, népiig?’ vasas színpadon. ReméleH1 szép sikerrel! Holdi Járuyi Tessék véleményt mondani! Mint hírt adtunk róla, a televízió ma, augusztus 17-én este kezdi meg a Hétköznapi történet című új magyar tv- film sugárzását. Ma az első, 21-én, vasárnap a második és 25-én, csütörtökön a harmadik részt láthatja a közönség. A televízió elnöksége érdeklődéssel várja a másfél évtizedet átfogó új filmalkotás fogadtatását, ezért felkéri a közönséget, mondjon véleményt a Hétköznapi történetről, Az írásos véleményeket a művelődési házak, otthonok gyűjtik egybe. A miskolci televízió- nézők augusztus 26-ig juttathatják el észrevételeiket a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Házba, vagy a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házba, a Szirmán élők pedig a Radnóti Miklós Művelődési Otthonba. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsor* (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) A megye életéből. Vidéki hírek. Lányok, asszonyok. Fúvószene. Az egészségügyi kultúr. sei. A megye sportéletéből. Aggteleki találkozás. Sanzonok. Gazdag programot ígérnek a Hegyaljai Napok A végleges programot még nem állították össze, de már a vázlatos terv Is azt Ígéri: tartalmas és változatos rendezvénysorozat vonzza majd az érdeklődőket szeptember 17- től október 23-ig a Hegyaljai Napokon. Elhunyt Jan Kiepura Hétfőn a New York állam- fceli Harrisonban 62 éves korában, szívroham következtében elhunyt Jan Kiepura, a világhírű lengyel származású tenorista. Kiepura, aki pályafutását a Varsói Operaházban kezdte, gyakori és közkedvelt vendég volt a világ nagy operaszínpadain. Többször lépett fel filmekben is. Kiepura felesége Eggerth Márta, a neves magyarszármazású operaénekesnő, A Nagy Művész — Bocsásson meg, drága művész úr a zavarásért. Csak egyetlen dologra vagyok kiváncsi: mi a nagy sikere titka? — Tulajdonképpen zenei képességeim már gyermekkoromban kiütköztek rajtam. Olyan botfülem volt, hogy kitiltottak a zeneóvodából is. — Természetesen ön nem nyugodott. Szorgalmasan gyakorolta a táncdalokat. — Ellenkezőleg. Iskolámat aranydiplomával végeztem el. — Ez nagyszerűi — Fenét. Átadták, « mindenki elfeledkezett rólam. De engem unszolt az ambíció. Világhíresség akartam lenni. — Hol lépett fel először? — Az északi sarkon. Egy expedícióban vettem részt. Szörnyű nehéz, s kalandokkal teli utazás során új földrészt fedeztem fel. — Es? — Egy vérszegény tudományos közleményen kívül nem történt más. Erre elhatároztam, hogy megostrom- lom az eget. — Értem. Magas hangon kezdett énekelni. — Nem. Szerkesztettem egy saját űrhajót. Maszek alapon véletlenül leszálltam a Jupiteren. — Sikerrel? — A siker elmaradt. De nem adtam fel. Tudományos kutatásom során felfedeztem. azt, ami eddig soha. senkinek nem sikerült: a nátha elleni szérumot. — ön volt a nagy felfedező? — Sajnos. — Miért sajnos? — Néhány szakemberen kívül senki nem volt rám kiváncsi. Elindultam előadó körútra, * már az első helyen üres ház fogadott. De nem adtam fel a reményt. A nők elárasztottak szerelmes levelekkel, ifiül férfiak féltékenységükben meg akarnak lincselni. Az utcán minden harmadik ember áhítattal üdvözöl, t hallom az irigy, vagy elámult megjegyzést: nézd, itt megy a Jaj .. ja).. — Ez valami új gyógyszer, vagy kísérlet ugye? — Nem. Táncdal szöveg. Tudja, abszolút hallásom van. Abszolút rossz. Barátaim. unszoltak, lépjek fel konfekció dallal, összeeszkábál- lak egy sületlenséget. Es zene nélkül... — Hogy-hogy zene nélkül? — A zenekar az játszott, amit akart, én meg énekeltem, ami eszembe jutott. „Jajajaj, fáj-fáj fáj, hej-hej hej, ha nem élnék nem is szeretnélek jaj jaj jaj". — Ezek szerint ön elérte álmát, a világsikert. — Igen, csak egytől félek, rettegek. — ?!? — Egyszer r<alami értelmeset találok énekelni. Brrr! Még a hideg ij kiráz a várható következményektől. CSB *— A tokaji szüreti mulatsi* bizonyára most is nagy sike*1 arat majd. Október 9-én j?1' mezes, mókás szüreti felvon*1' lás lesz Tokaj utcáin, valami*1 kulturális és sportrendezv? nyék szórakoztatják majd látogatókat. Ezen a napon Belügyminisztérium Duna vészegyüttese is- műsort ad hallottuk Szebeni Győzőtől, megyei tanács művelődésük osztályának helyettes vezeti jétől. — Sók érdeklődőt W runk szeptember 1-től 23'" a sátoraljaújhelyi művész?1* napokra is, amelynek pro» ramjában többek között a utó sodik észak-magyarországi tó* rületi képzőművészeti kiáltó tás, operaelőadás, koncert, k*^ löníéle szakmai koníerenctó szerepel. Tállyán előreláthatóan mH szeptember 2-án megnyílik ’ hegedúkészítők munkáját b?1 mutató kiállítás. /[ Heves, Nógrád és Bors?* megye népi hangszereseinek & énekeseinek találkozóját' szeptember 27-én kerül sori A megyéből elszármazó^1 vagy itt élő írók és művész?** találkozója, a hegyaljai ped** gógusok szakmai tanácskozás* társastánc bemutató, úttörő1* sportvetélkedője, borkiállítás tó szerepel a gazdag progra*®* ban, amelyet a későbbiekbe** részletesen ismertetünk.
