Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-12 / 190. szám

Péntek, tSŐA. augusztus 12. ÉSZAKMAGYARORSZAO 3 Nyolcezer holdnyi „szűzföld” termőre fordul Ä Kilián György Önkéntes Ifjúsági Építőtábor munkájáról A holnap városa Tiszaszedcrkény íiatal vá­ros. Fiatal azért, is, mert mindösse öt hónapja emelték erre a rangra, a megye ötö­dik és az ország 66. városaként. De fiatal azért is, mert la­kóinak többsége még innen van a harmincon... A virá­gos tereken, az utcákon és az üzletekben, amerre megfor­dultam, mindenütt csupa fia­tal arcot láttam, azok az em­berek élnek itt, akik a szélró­zsa minden irányából költöz­tek Szederkénybe, hogy ott szakmát tanuljanak, munkaal­kalmat kerestek, s találtak az új vegyipari üzemben. Megte­lepedtek. családot alapítottak és az egykori pesti, duna- szekcsői. vagy várpalotai fia­tal ma már tő<gyökeres sze­derkényinek vallja magát. Kezdetben sok mindent kel­lett vállalniuk ezeknek az embereknek. A Tisza és a Sa­Hazánk a sűrűn lakott né­pességű országok közé tarto­zik. A népsűrűség egy négy­zetkilométeren: 108. A tizen­hat millió holdat kitevő ösz- ezes földterületből mintegy kilenc millió hold a szántó, tehát rendkívül fontos szá­munkra, hogy hazánk területén minden talpalatnyi földön gazdaságos legyen a terme­lés. Megyénk szántóterületének 49 százaléka lejtős területe­ken fekszik, s az erózió miatt nagyobb ráfordítás mellett ki­sebbek a hozamok. Kedvezőt­len domborzati viszonyaink miatt a sík vidéken is van olyan terület, amely ár-, vagy_ belvíz által veszélyeztetett, vagy pedig zsombékos, vad- Vizes, ezáltal legelőnek, sem alkalmas. A Bodrogzugban — hét esz­tendőn át, a nyári szünetben — hétezer holdnyi területet mentesített a káros vizektől az önkéntes ifjúsági építőtábor fiatalsága- Ebben a munká­ban külföldi diákok is részt Vettek. Tiszalúc, Tíszadob, K esznré­ten és Tiszaszederkény hatá­rában mintegy nyolcezer holdnyi vadvizes, zsombékos terület található. A Kilián György önkéntes Ifjúsági Építőtábor fiataljai június 27-én fogtak hozzá en­nek a területnek termővé va­rázsolásához. Tizenkét kilométer hosszú főcsatorna megépítését tervezi négy év alatt az ifjúság. A főcsatornához a Taktaközi yizgazdálkodási Társulat fog­ja majd kiépíteni a mellék- nsatoma-hálózatot, melyhez az ifjúság által létesített főcsa­torna adja meg a lehetőséget. Az említett területen a ta­lajvíz alig néhány centimé- torre van a felszíntől. A csa­torna falán is látható, aho- B'an a talajvíz szivárog le a Csatornába. Az összekötő mel- tokcsatornák megépítése után ® normális szintre kerül a ta­lajvíz, s termőre fordul majd ® kiváló minőségű, humusz- **al telített talaj. Vezse Sándor elvtárssal, az C^zakmagyarországi Vízügyi fSazgatóság vezetőjével meg­jelentettük az eddig elkészült ^csatornát. A fiatalok mint- *Ky tízezer köbméter földet 'termeltek ki, s ennek eredmé­nyeképpen pontosan egy kilo­méter hosszú főcsatorna léte­sült jAz eddig elkészült főcsa­torna bejárása után, a tábor- érkezésünk alatt zajlott le * harmadik turnus záróün- P^psége, melynek során a 23 brigád versenyét is értékelték. £ miskolci Gábor Áron'Ko­hóipart Technikum brigádja f*tt az első, a második az ede- •óbyt a harmadik a tokaji ®mnázium csapata. Szabó Ferenc mérnök-tanár b'ár a negyedik, nyári tábo- tozást vezeti. Szívesen végzi Jagy felelősséggel és körülte­kintéssel járó munkáját, mert tapasztalja, hogy a fiúk ­jól érzik magukat a tábor­ban, jó kedvvel dolgoznak és a munka után sporttal, szóra­kozással teszik kellemessé a szabad időt. Elmondotta Szabó elvtárs azt is, hogy jó az ellátás, az elhelyezés, meg­felelő a tábori élethez, Mind a parancsnok, mind a tanárok örömmel újságol­ták, hogy az eddigi három turnusban részt vett fiatalok valamennyien szorgalmasan dolgoztak. A helyes munka- szervezéssel és irányítással el­ért eredményeket a fiatalok is nagyra értékelik, s úgy te­kintik, hogy munkájukkal hoz­zájárulnak mezőgazdaságunk fejlesztéséhez, A harmadik turnus kéthetes táborozása véget ért. Elutazá­suk előtt beszélgettünk a fia­talokkal. Jövőre érettségiznek. Elmondották, hogy maradandó élmény lesz számukra a két­hetes építő munka. Ezáltal jobban megbecsülik a fizikai termelő munkát, s megizlel- ték annak szépségét is. El­mondották azt is, hogy nem viselte meg őket a napi hat órás munka, amit az is igazol, hogy a tiszalúci csapattal le­játszott futballmérkőzést ők nyerték meg, Este nyolc órára kiürült a tábor. A fiúk hazautaztak. A táborban minden tumusvál- láskor a szombat a szabad nap. Ekkor pihenik ki a fára­dalmakat és gyűjtenek új erőt a munkához azok, akikre a tá­bor lakóinak ellátása háruL Augusztus 8-án kezdte meg munkáját az utolsó turnus eb­ben az évben. Felemelő érzés volt látni azt a munkát, amelyet a fiatalok elkezdtek. Jó volt hallani ön­tudatos beszélgetésüket. Meg­értették a terv jelentőségét és meg is akarják valósítani. Ez a tiszalúci KISZ-tábor csak kis részecskéje a táboro­zási mozgalomnak. Mégis, évenként megismétlődő mun­kájukkal építőivé válnak ha­zánknak. Büszkék lesznek lé­tesítményeikre, s jobban meg­becsülik azt az erőfeszítést, amellyel dolgozó népünk épí­ti szocialista hazánkat, Németh Imre országgyűlési képviselő jó háromszögében felépült új városnak sokáig csak a ne­ve volt az. De mennyi min­den hiányzott még! Művelő­dési, szórakozási Lehetőség, különféle üzletek, szociális létesítmények, óvodák, nap­közi otthonok, bölcsődék. Vállalni kellett tehát a terhet. nélkülözni is kel­lett, s voltak, akik eljöttek Szederkénybe, de csalódottan fintorogtak, mert nincs mű­velődési otthon, korszerűtlen a mozi, nincs ez sem, az sem, egyszóval a város nem olyan, mint amilyennek Pestről, vagy Székesfehérvárról el­képzelték. Ezért nem tudtak megragadni, igényességük, vá­gyakozásuk más tájak felé vitték őket. A többség azon­ban itt maradt, vállalva nél­külözést és terhet. Dolgoztak, éDítettek. ezért különös tisz­telet övezi őket. A mai Tisza­szederkényt ezek az emberek tudják becsülni és értékelni iga zárt De milyen lesz a holnapi város, mi épül, hogyan ter­jeszkedik, s gazdálkodik a rendelkezésre álló pénzügyi kerettel, az immár hivatalo­san is városi életét élő Tisza­szederkény — erre kértünk választ dr. Kovács Alberttól, a tanács elnökétőL 604 ú] lakás líongresHXUsi maahasifter az Lft 11 acélművében A Lenin Kohászati Művek acélmű gyárrészlegének dolgo­zói a IX. pártkongresszus tisz­teletére indított munkaver­senyben vállalták, hogy év végére 17 ezer tonnával túl­teljesítik acélgyártási tervü­ket. Az acélgyártók öt hónappal határidő előtt teljesítették éri többletvállalásukat Az acélmű dolgozóinak munkasikere magával ragad­ta a kohászat más gyárrész­legeinek dolgozóit is. Egymás után születnek a munkasike­rek, amelyek azt bizonyítják, hogy a kongresszusi vállalá­sok reálisak, megvalósíthatók és más üzemekben is határ­idő előtt teljesíthetők. Nagy Gusztáv • • Otorás küzdelem egy ember életéért Valóságos drámai küzdelem zajlott le a napokban az oroszlányi hőerőműben egy munkás életének megmenté­séért. Buda János, Fazekas István és Beke Imre az egyik kazán szénhombárjában dol­gozott. amikor 40 tonnányi szén váratlanul megindult és derékig betemette Budát. Fa­zekas István és Beké Imre a mentőkötéllel azonnal húzni kezdték a beszorult társukat, de a ránehezedő szén fogva- tartotta. Közben a szerencsét­len munkás egyre lejjebb csúszott a lefelé szűkülő 15 méter mélységű hombárban és a szén teljesen betemette. Újabb dolgozók közös erővel próbálták kiszabadítani a baj­bajutottat, Több órás küz le­iemmel annyit sikerült el­érniük. hogy levegőhöz juttat­ták a bennszorul cat. Buda Já­nost negyedik órája fojtogat­ta a szén. Ekkor a mentők, utolsó lehetőségként, kockáza­tos megoldást kíséreltek meg. Hegesztőpisztolyokkal felbon­tották a szénadagoló tölcsér falát, a rés kiv. ása után megindult a széntömeg, s a kiömlő anyag a szabadba so­dorta Buda Jánosi is, akit a hombár alatt álló munkások elkaptak. A mentők azonnal kórházba szállították, ahonnan rövidesen hazaengedték. Sé­rülés nem érte, s az öt óráig tartott életveszélyes fogság alatt egyszer sem veszítette el eszméletét. — A negyvenes éveik elején lettem öntő. Más szerettem volna lenni, de nem volt vá­lasztás. Apám nem volt, anyám itt dolgozott, a gyár­ban. Egvszer fülön fogott, s tetszett, nem tetszett, ide ho­zott. De így van a legtöbb ön­tő. Egyik se ennek indult Aztán, ahogy az ember meg­ismeri a szakma szépségét, még kötéllel se húznák el in­nen. — Hogy szép-e a szakma? De még mennyire! Ez a máso­dik szobrászat Nézze csak meg ott, azt a Petőfi-szobrot. Látja? Ha azt mondják, hogy gyártsunk le belőle kettőt, akkor kettőt készítünk, ha tí­zet, akkor tízet csinálunk. A mi brigádunkra, a vasöntöde nagyszerszámgépgyártó bri­gádjának tagjaira az a jellem­ző, hogy minél komplikáltabb egy munka, annál több ked­vünk van hozzá. Komplikált munkánál lehet alkotni, ez igénybe veszi a fantáziát, a kézügyességet, a rajzismeretet. Csináltunk például az egyik borsodi üzemnek kompresz- szor-gépházakat és kompresz- szorokat, 60—70 mag ment be­le, a fala alig volt 25—30 mil­liméter. Volt eset, hogy bár a műszak délután kettőkor le­telt, mi még hajnali kettőkor is itt dolgoztunk rajta. Any- nyira izgatott bennünket, bogy jóformán aludni se tud­tunk miatta. Alig vártuk, hogy meglegyen az öntés és az öntvény a tisztitóba kerül­jön. öt percenként szaladgál­tunk nézni, kérdezgetni, hogy sikerült? És sikerült! Monda­nom se kell, nagy volt az öröm. Ez volt az első, a töb­bi már könnyebben ment. És nem ez az egyetlen. Itt, a Le­nin Kohászati Művek öntödé­Ezüstplakeftesek jóban gyártunk esztergapado­kat, orsókat is. Egy tonnától negyvenöt tonnáig mindent megcsinálunk, amit vasöntö­détől csak el lehet kívánni. Selejt? Az kevés. Az elmúlt hónapban például teljesen se- lejtmentesen dolgoztunk. Igen, ezüstplakettes szocia­lista brigád vagyunk. Nagyon jólesett ez a kitüntetés. Hogy milyen emberek a 16-os kol­lektíva tagjai? Egyszerű, sze­rény, jószándékú dolgozók. A segítésre mindegyik, s mindig kész. Ha az egyik például dé­li 13 órára végez, körülnéz, melyik brigádtagnak van szüksége segítségre, s szó nélkül munkához lát.. No, per­sze nem volt ez mindig így. Néhány évvel ezelőtt ilyen esetben egyik-másik azt néz­te, merre tűnhet el. Igaz, ez már elég régen, nyolc évvel ezelőtt volt. A brigád ötvennyolcban tette magáévá a mozgalom célkitűzéseit. A kollektíva az­óta lényegében jóban, rossz­ban együtt van. Tervünket 1— 5 százalékkal mindig túltelje­sítjük. De itt nem is any- nyira a túlteljesítés, mint ln- kábo a minőség, a selejt nél­küli munka a fontosabb. Több mint 40 tonnás darabokkal is dolgozunk. Ebből elég egyet elrontani, s megérzi az egész üzem. Hát erre vigyázunk. Nagyon vigyázunk. Bátran mondhatom, hogy a brigád minden tagja jó öntő. De a jók közül is külön kiemelke­dik Rigó Tibor. Fülöp Ferenc, Szűcs Géza, Szabó Jóska. Univerzális emberek, akik művészei a formázásnak, az öntésnek. Nekik mindegy, milyen munkát kapnak, min­denhez remekül értenek; A brigád jó, kipróbált szakmunkásokból áll. Bárki­re bármit rá merek bízni. Jó a szellem is. De ne higgye, hogy mindig az volt. Régeb­ben divatos volt a későbbi munkakezdés. De ebben része volt a blokkoló-órának is. Ha hat óra előtt leblokkolt, az adminisztráció szerint minden rendben volt. Elsőként itt. ná­lunk szüntették meg a blok­kolást. Azóta becsületbeli ügy lett a pontos munkakezdés. Azóta nem hat órakor blok­kolunk, hanem hat órakor kezdjük a munkát Ha azt mondom, hogy a brigádban olyan a szellem, mint egy nagy családban, ta­lán szokványosán hat De hát ez a valóság. Nézze csak meg a naplónkat. Megtalálja ben­ne, hogy Gáosi Lajos öntötár- sunk nyugdíjba vonulásakor kis ünnepséget rendeztünk tiszteletére. Nem búcsúztat­tuk. Nem, mert azóta is jó a kapcsolatunk. Elhívtuk ma­gunkkal egy közös, egri ki­rándulásra is. Látom, felfi­gyelt a bejegyzésre. Igen, amikor Tóth József felesége szült a brigádtagok megláto­gatták, s ajándékkal kedves­kedtek neki. így volt Szűcs Gézáéit esetében is. Az a nő­napi bejegyzés? Van két nő a brigádban. A világ legter­mészetesebb dolgának tartjuk, bogy a nőnapon köszöntsük ffket s kis ajándékkal ked­veskedjünk nekik. Igen, van néhány bejegy­zés a naplóban a betegségek­kel kapcsolatban is; A bete­gekről nem feledkezünk meg. Meglátogatjuk őket megkér­dezzük, miben segíthetünk. Nem, nem hagyjuk magára. Egyszer én, mármint Konc- vald Sándor, a brigád veze­tője is beteg voltam. Nagyon jólesett hogy a brigádtagok eljöttek hozzám. S ebből tu­dom, milyen jólesik a munká­ból kiesőnek, ha érzi; nem hagyjak magára, gondolnak rá. A napló hiányos. Nincs ben­ne minden feljegyezve. Benne szerepel, hogy a brigád min­den tagja részt vesz politikai oktatáson. De nem írtuk oda. hogy a mi brigádunk az első az üzemben, amely egy sze­minárium teljes hallgatóságát adta. Ez jó kezdeményezésnek bizonyult És nemcsak politi­kai tudásunkat bővíti, hanem még jobban összehozza a kol­lektívát is. Tanulunk szak­mailag is. Hárman járunk technikumba, s ketten vég­zik a VIII. általánost A naplóba még nincs beje­gyezve, Rogy három kiszes brigádtagunk az elmúlt hé­ten kongresszusi vállalásként segédkezett a Borsodi É'rcelő- készítő építésében. Az sincs bejegyezve, hogy a brigád ki­lenc tagja kongresszusi mű­szakot tartott azaz négy órá­val megtoldotta a munkaidőt A többi is maradni akart, de mondottuk, hogy a munka pillanatnyilag ennyi embert kíván, majd a többire is sor kerülhet. Csorba Barnabás A város lakói csaknem va­lamennyien a Tiszai Vegyi- kombinátban, illetve a Tisza- paikonyai Erőműben dolgoz­nak. S nünt ahogyan az új város sem épült volna meg a TVK létesítése nélkül, úgy — elmondhatjuk — a további fejlődést, a lakóépületek számszerű gyarapodását is a TVK üzemeinek fejlesztése . zabja meg. A harmadik öt­vös terv sokat nyújt a vegy­ipari üzemnek, így a városnak is. Különösen nagy fejlődés vár ható a polietilén gyár meg­építésével a hatvanas évek utolsó két esztendejére. A ta­nácselnök a Borsodi Vegyész című üzemi újság egyik szá­mát mutatja, amely össze­gezve közli, mi mindent hoz Szederkénynek a holnap. A kormány összesen 604 új lakás építését irányozta elő a harmadik ötéves tervben — idézzük. De ehhez még hozzá kell számolni a kapcsolódó létesítményeket (iskola, óvo­da. kereskedelmi és szolgál­tató egységek), amelyeknek megvalósítása a lakásépítéssel párhuzamosan történik, A 604 új lakás tulajdonképpen egy újabb városrészt jelent, tehát Szederkény területileg is nő. Ugyanebben a városrészben kap majd helyet egy zöldség­gyümölcs üzlet, tejbolt és ru­házati bolt is. A tervekben szerepel egy 16 tanulócsoport befogadására alkalmas gim­názium felépítése és — régi vágyakat teljesítenek ezzel — a következő évben átadják rendeltetésének a művelődési házat S mi épül az idén? Elkészül a 156-os jelű épület, amely­ben 60 lakás lesz, s átadják azt a középületet is, amely­ben az OTP, a Magyar Nem­zeti Bank és az Állami Biz­tosító fiókja lesz. Gondoltak azokra is. akik saját erőből akarnak kertes, családi házat építeni. A következő öt év­ben kétszáz családi, illetve társasház építését teszik lehe­tővé. Héra maradira! le a közművesítés A városépítés tengernyi gonddal j4r. A íöld feletti lé­tesítmények kapcsolódnak a íöld alattiakhoz, másképpen« igen fontos a közművesítés. A tervezett új városrész közművesítését a következő években megkezdik és 1970- ig befejezik. Ez a munka a gáz- és távfűtési hálózat ki­építését foglalja magában. De még mindig kérdéses a szennyvíztisztító telep megé­pítése, mert még nincs konk­ret megállapodás, hogy a meg­lévő telepet bővítsék-e, avagy újat építsenek. Vitára a PET» ROLBER álláspontja ad okot, amely nem mutat hajlandósá­got rá, hogy engedélyt adjon a meglevő szennyvíztisztító telepnek a Megyei Beruházási Iroda által finanszírozott és irányításával végbemenő bő­vítésére. Egy új lakótelep lé­nyegesen nagyobb beruházást igényel, ami ellentmond a gazdaságosság elvének ... Tervbe vették — közük a továbbiakban — a szederkényi vízmű bővítését is. A felméré­sek és a tervezés már elkez­dődött. Ha a x ízmű bővítésé­re valóban szükség lesz, a harmadik ötéves terv idején ehhez a munkához is hozzá­fognak. • Szederkény már ma is kel­lemes benyomásokat keltő vá­ros. Igaz, még meglehetősen miniatűr méretei miatt nem sorolhatjuk a népes és nagy­forgalmú városok közé. De aa egészséges fejlődés, a szép tervek nagyszerű jövőt jósol­nak: a holnap városa, s eh^ hez nagyszerű lehetőségeket teremt a harmadik ötéves terv. Onodvári MlUfe

Next

/
Oldalképek
Tartalom