Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

fierda, 196«. attgaszfaa 1(1. ÉSZAKIM AGYARORSZAG 3 Á párthatározatok yégrchajíásának eredménye: Sikeres volt üzemeink féléves tervteljesiíáse •• Ülést tartott a megyei pártbizottság A Hükk öreg tudósa Hazánk egyik legszebb ki­rándulóhelyén, Lillafüred fe­lett a garadnai pisztrángkel­tető állomáson él és jó egész­ségben dolgozik a Bükk öreg tudása, a 77 esztendős Vásár­helyi István. Élete alakulását, önzetlen munkásságát nem­csak Miskolc környékén, ha­nem a tudományos. körökben is ismerik. 1906-ban, mint 16 éves kamasz gyerek, karján kitömött madarakkal, a bu­dapesti Kossuth Iojos utcá­ban találkozik először „mes­terével”, Hermán Ottóval. Az akkor már híres tudós fi­gyelmét felkelti a fiatal fiú természettudományi érdeklő­dése, K ismereteink tovább gyarapítására neki ajándékoz­za A madarak káráról és hasznáról című dedikált köny­vét. A fiatal Vásárhelyi 1912- ben a fővárosi Madártani In­tézetben beszélgetett újra Herman Ottóval. Azóta 54 esztendő telt el és Vásárhelyi István idestova 37 éve él a Bükk rengetegé­ben, a Garadna patak völgyé­ben. Munkás hétköznapjai igen termékenyek voltak. Herman Ottó tanítása nyo­mán a helyszínen figyelte és tanulmányozta a Bükk állat­világát, közben állandóan képezte magát és szinte ész­revétlenül a hegység komoly tudósává vált. Garadnai ott­honában eddig hat tudomá­nyos könyvet, s mintegy 400 tanulmányt., cikket írt az álla­tok életéről, amelyek közül több, német és angol nyelven is megjelent. Vásárhelyi István nagy ta­nítójától, Herman Ottótól kedves emlékeket is őriz. így például a hajdani bükki ki­rándulás idején használt bal­táját, a tehénszarvból készült, népi motívumokkal díszített ivókürtjét. Az elmúlt hetek­ben 77. születésnapja alkal­mából ritka emlék érkezett címére: a nagy magyar ter­mészettudós eddig ismeretlen fényképe. A képet barátja. Csaba József, a Vas megyei Csákány doroszló községből küldte ajándékba. A fényké­pet 1897-ben készítette Kősze­gen Chernél István ornitoló­gus és az kislányát Herman Ottóval ábrázolja. A mosoly­gós arcú, nagyszakállú Her­man Ottó fényképe az egyik legszebb születésnapi ajándék volt a hajdani tanítványnak, a Bükk hegység öreg tudósá­nak. Épül az ózdi boliógáz tároló Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a nyersvasgyártásnál ke­letkező kohógáz nagyobb ará­nyú hasznosítására megkezd­ték és 1969-ben fejezik be a gáztároló építését. A mintegy 70 millió forint költséggel épülő és 150 ezer köbméter gáz befogadásara alkalmas új létesítménnyel, megfelelő tisz­títás után évente annyi kohó­gázt hasznosítanak fűtőanyag­ként. amennyinek előállításá­hoz 45 ezer tonna szénre len­ne szükség. Az 53 méter szé­les, 80 méter magas óriási tartály vasszerkezeti elemeit a csehszlovák ipar szállítja és csehszlovák szakemberek irá­nyításával szerelik össze. A beépítésre, felhasználásra ke­rülő vasszerkezetek, köpenyek súlya eléri az 1600 tonnát. Az első — két vasúti kocsiból ál­ló — vasszerkezeti szállít­mány most érkezett meg a csehszlovákiai Ostravából Ózdra. Ebben az évben 700 tonnát, a többit a jövő évben szállítják le. Az idén a be­ruházásra mintegy húsz mil­lió forintot használnak fel. A pont még mindig hiányzik! Éppen egy hónappal ezelőtt, lapunk július 10-i számában foglalkoztunk „Nem törvény­szegés, csak ..című cikkünk­ben Harcsák István felsödob- szal lakos panaszával. Akkor megírtuk, hogy a felsődobszai Béke Termelőszövetkezet el­nöke, Bogos Antal megígérte, hogy pontot tesznek az ügy vé­gére, segítenek a háromgyer­mekes Barcsok család gond­jain. — Barcsik Istvántól, aki a Diósgyőri Gépgyár dolgozó­ja azt kérték, hogy keresse a kapcsolatot a közösséggel, se­gítsen szabadidejében a ter­melőszövetkezetnek. Az elmúlt egy hónap során azonban semmi nem változott. Napirendre tűzték a temetés előtt Idézzük csak fel röviden az évek óta vajúdó ügyet. Bar­csák István felesége 1961-ben lépett be a Béke Termelőszö­vetkezetbe. Több mint három holdnyi földet vitt a közösbe. Közvetlenül belépése után azonban súlyosan megbetege­dett Többször kérték a ter­melőszövetkezetet, hogy szün­tesse meg Barcsákné tagságát, hiszen dolgozni nem tud. A kérlem azonban soha nem került közgyűlés elé. Illetve egyetlen esetben: 1963-ban „tűzték" napirendre, amikor Barcsák Istrvánné temetéséhez készülődött a család, amikor három gyerek anya nélkül maradt... Azóta Barcsák Ist­ván ék nem kaptak egyetlen négyszögöl háztájit a bevitt te­rületből, sőt Barcsák Istvánné után meg a mai napig fizeti a család az elmaradt SZTK biz­tosítási járulékot! Nem terjesztik a közgyűlés elé Azt írtuk egy hónappal ez­előtt, hogy végeredményben nem történt törvényszegés. Hiszen az elmaradt tartozáso­kat fizetni kell. S ha nagyon szigorúan, szinte már az em­bertelenségig, a rosszindulatú­ságig ragaszkodunk a törvé­nyességhez — mint a felsődob­szai tsz vezetősége —, akkor még azt a néhány száz négy­szögölnyi háztáji földterületet is meg lehet tagadni három félárván maradt gyermektől. Közben azonban fény derült még egy-két olyan tényre, amely viszont mái' nagyon is sérti a törvényességet Három héttel ezelőtt Bar­csák Istvánnal együtt kerestük fel a Béke Tsz .elnökét. Elis­merte, hogy még nem tettek semmit még nem ült össze a vezetőség. S megismételte: Segítsen szabadidejében, va­sárnaponként Barcsák István a tsz-nek. Bogos Antalról pe­Aratják a kendert Valamikor nyűtték, most speciális aratő-kévéző géppel vág iái németi Vörös Csillag Tsz 50 holdas tábláján. A gépen Bállá Gépállomás traktorosa. e. rosikender! a hernád- István. a Fclsözsolcal (Foto; Szabados) dig kiderült, hogy bizony a* egész ügyet csak féligmeddig ismeri, hogy Barcsák István tébécós betegségen esett át, a gyárban is könnyebb beosztást kapott, kímélnie kell magát nehogy vele is tragédia történ­jen. Az elnök azt sem tudta, hogy Barcsák István második felesége is fél tüdővel él, í ilyenformán a közösségnek emberségből illene segítenie a három Barcsák gyerek növe­kedését. Hiszen a nagyobbik gyerek nyáridőben rendsze­resen segít a termelőszövetke­zetnek. Viszont sérti a törvényessé­get, hogy amíg élt a beteg asz* szony, a tsz vezetősége elmu­lasztotta kérését a közgyűl cl elé vinni, s elmulasztották bármiről is értesíteni Barcsé* kékat Sőt, s ez már nagy embertelenség, 1965. májuj 27-én, a két éve halott asz- szony idézést kapott a tsz ve­zetőségétől, hogy három napon belül jelenjen meg a tsz iro­dában, tartozása kiegyenlítése miatt. Jellemző, hogy amikor Barcsák István ezért szót emelt, le akarták tagadni, hogy ők küldték az idézési, noha ■azon a bélyegzőjük szerepelt. Vajon ezek az embertelen dol­gok nem sértik-e a törvényes­séget?! „lehelnek akármit“ Július 5-én Barcsák István ismét felkereste szerkesztősé­günket Közölte, hogy a ter­melőszövetkezettől mindeddig nem kapott sem biztatást, sem értesítést. Reggel 'az autó­busz megállónál a termelőszö­vetkezet elnöke közölte vele, hogy a vezetőség már beszélt a dologról, s úgy döntött, az ügyet nem viszi a közgyűlés elé most sem. Az újság és az újságíró is tehet akármit, Bar­csák Istvánnak nem lesz iga­za, nem kapnak háztáji terüle­tet. Később személyesen felhív­tam telefonon a tsz elnökét. Elmondotta, hogy vezetőségi ülést már tartottak, s köz­gyűlés is volt, de ott erről az ügyről nem beszéltek. Lehet, hogy majd később tárgyalnak róla. Mindebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a felsődob­szai termelőszövetkezetben megértést, emberséget keres­ni teljesen fölösleges dolog. Ott ezek ismeretlen fogalmak. Jó lenne, ha az encsi járás vezetői, szakemberei megpró­bálnának tenni valamit a Barcsák gyerekek, a család ügyében. Am, ha a kérelem, az írás sem használ. Barcsák Istvánnak hosszadalmasabb utat kell választania. Keresse majd meg igazságát a tör­vény, a bíróság segítségével, S érvényesíttesse azt a tsz, első­sorban a tsz vezetőinek szé1 gyenérej Barcsa Sánde^ ' be. Megváltoztak a bérből élők kereseti arányai, s ez a belkereskedelmi forgalom nö­vekedésére, és az áruforga­lom struktúrájára Is kiha­tással volt. A jövedelem hatá­sára a lakosság fogyasztása a .félév folyamán átlagosan 9 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A vásárlóerő nö­vekedésen túl, befolyással volt az áruforgalom növeke­désére az árváltozás, a hitel­akció kibővítése is. Az élel­miszer kiskereskedelem az előző évinél 5 százalékkal magasabb forgalmat realizált. Ennek ellenére nem volt ki­elégítve a kereslet tőkehúsból és italárukból. A ruházati szakma nem hozta a bázisfor­galmat, de az előirányzatot 1,8 százalékkal túlteljesítette. A félév végére a forgalom visszaesett, elsősorban áruel­látás! gondok miatt. Dinami­kus fejlődés jellemezte a ve­gyesiparcikk szakma forgal­mát. A készletgazdálkodást egyre jobban a megfontoltság és a gazdaságosságra való tö­rekvés jellemzi. Az elmúlt év­hez viszonyítva kedvező irány­ban fejlődött a lakosság gyü­mölcs- és zöldségellátása. A felhozott áruk tömege növe­kedett, az árak csökkentek. A lakosság ellátásában, főleg gyümölcs-, zöldség- és ba­romfi vonalon a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek egyre nagyobb szerepet játsza­nak. Megyénk ipari üzemei szép eredménnyel dicsekedhetnek. Ez elsősorban annak köszön­hető, hogy pártbizottságaink féléves munkájuk során állan­dóan napirenden tartották a párthatározatokban rögzített feladatokat, eredményesen foglalkoztak a legfontosabb problémák többségével, és se­gítették a vállalati intézkedé­sek következetes végrehajtá­sát. A gazdaságszervező mun­ka javulása, a szocialista bri- gádmozgalom, elsősorban a IX. pártkongresszus tisztele­tére indított munkaverseny- mozgalom, az új gazdaságirá­nyítási reform elemeiként megjelent intézkedések ked­vező kihatásai jó alapot te­remtettek legfontosabb gaz­dasági feladataink sikeres végrehajtásához. Fodor László (Folytatjuk.) egészítő szavaiból az I. féléves 1 terv teljesítéséről kitűnt, < hogy az ipar a fontosabb ter­mékek többségénél termelési előirányzatát túlteljesítette. A tényleges szükségleteknek megfelelően a mennyiségi többlettermelés nem volt ki- . vánatos a szénbányászatban, így a szénbányászat termelé­si programját csak minimá­lisan teljesítette túl, és a mi­nőségi termelés fokozását szorgalmazták. Az erőművek túlteljesítették előirányzatu­kat. A vaskohászati vállala­tok termelési előirányzatukat, és előző évi teljesítményüket is túlszárnyalták. Az LKM, különösen a tételes kiszállí­tásnál, és a selejt csökkenté- i sében ért el jó eredményt. Az ÓKÜ igénynövekedés követ­keztében termelési program­ját minden területen túltelje- ' sítette. A December 4 Drót­műnél számottevő termelésnö­vekedés volt, de a termelés gazdaságossága rosszabb a ‘ tervezettnél. A gépgyártó vál- : lalataink eredménye maga- 1 sabb az átlagosnál. A D1GÉP befejezett termelési tervét 12 millió forinttal, exporttervét 23 millió forinttal teljesítette túl. Kedvezően emelkedett a vállalat munkatermelékeny­sége is. A vegyiparban a be­ruházás, illetve üzembehelye­zés elhúzódása termeléskiesést okozott. (BVK-nál 60 millió 1 forintos kiesés, 84,6 százalékos i tervteljesítés.) A vártnál na- : gyobb bel- és külföldi igény- , növekedés kielégítése — első­sorban ammóniából — a TVK ' első félévi tervelőirányzatá- 1 nak 110 százalékos teljesítését eredményezte. Az első félév- , ben sikeresen megkezdte pró­baüzemelését a polietilén zsákgyár. Az építőanyag ellá­tásban annak ellenére, hogy különösen cementből és téglá- : ból ellátási gondjaink voltak, a megye építőanyagipar' vál­lalatai termelési előirányza­taikat túlteljesítették. Ce­mentből 3,4, téglából 14.R szá­zalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. Az építőipar is túlteljesítette I. félévi tervfeladatát. A foglal­koztatottak száma 5,6 száza­lékkal, a termelékenység 1,6 százalékkal nőtt. A BÁÉV 1. félévi lakásátadási tervét 20 százalékkal, 115 darab lakás­sal, túlteljesítette. A tanácsi építőipari vállalat 66 lakást adott át. A MÁV Igazgatóság teljesítményei is jól alakultak. A kocsiki rakodási és a sze­mélyvonat! menetrendszerű­ség feladatának kivételével valamennyi üzemviteli muta­tót 100 százalék fölött telje­sítette. Az első félévben a vasút 141 500 tonna többlet­árat szállított el. Túlteljesí­tette feladatát az Autóközle­kedési Vállalat és a Posta­igazgatóság is. Könnyűipar) vállalataink, közül legegyen­letesebben termelt a Pamut­fonóipari Vállalat miskolci gyára. Az élelmiszerinarban a Húsipari Vállalat élőállat-el­látás hiánya miatt, a Csoko­ládégyár rendelés hiánya mi­att maradt alatta termelési programjának. A helyiipari vállalatok és szövetkezetek is néhány kivételtől eltekintve túlteljesítették előirányzatu­kat. A szövetkezeti iparban a termelésnövekedés elérte a 8.5 százalékot. Változás a lakossági vásárlóerő a'aku’ásában Az éveleji ár- és bérpoliti­kai Intézkedések következté­ben — állapította meg a pártbizottságt ülés elé beter­jesztett anyag — a lakossági vásárlóerő alakulásában lé­nyeges változás következett I A Magyar Szocialista Mun­káspárt Borsod megyei Bizott­sága augusztus 8-á.n, hétfőn, ülést tartott. Az előre kiadott írásos jelentésből, majd Vas­kó Mihály elvtársnak, a me­gyei pártbizottság titkárának kiegészítéséből tájékozódtak a pártbizottság tagjai Borsod megye dolgozóinak 1966. I. félévi munkájáról, tervük tel­jesítéséről. Hat létesítményt helyeztek üzembe A megye ipari üzemeinek munkájáról megállapították; a párthatározatok következetes végrehajtásának eredménye­képpen az első félévi felada­taikat sikeresen oldották meg. A vállalatok tevékenységében előtérbe került a gazdaságos termelés, és a minőségi köve­telmények teljesítésére való törekvés. A fő feladatok egyi­ke a fizetési mérleg javításá­nak irányába ható munka fo­kozása volt. Pártszervezeteink ezzel kapcsolatban az export gazdálkodás, valamint a két fizetési mérleg javítására tö- jekedtek. Az exporttevékeny­ség eddig észlelt tendenciái kedvezőek. A nemzetközi fize­tési mérleg javítására tett in- •ézkedések megyei vetületben Szintén eredményesek voitak. Az export előirányzat féléves Szinten 119,7 százalékra telje­sült, a tőkés export részará­nyának növekedése, és a de­viza-forint előirányzat túltel­jesítése mellett. Javult az ex­porttermelés ütemessége, a minőség, és a kiszállítási fe­gyelem. Csökkent a reklamá­ciók száma, s bővült a termé­kek választéka. A fejlődés különösen a vegyiparban, a kohászatban és a szövetkeze­ti iparban volt nagyarányú. Hét új beruházás kivitele­zése kezdődött meg — álla­pította meg a beterjesztett jelentés. A házépítő kombinát tervszerű megvalósítását a hiányos tervdokumentáció akadályozza. Az 1966. évre át­húzódó 12 értékhatár feletti beruházás közül 6 létesítmény üzembehelyezése megtörtént. Az ez évi befejezésre terve­zett 17 beruházás közül 2 lé­tesítmény üzembehelyezésére már sor került. A harmadik negyedévben három, a negye­dik negyedévben öt létesít­mény üzembehelyezése várha­tó. Négy százalékkal emelkedett a termelés Az ipari termelés mennyi­ségi növekedéséről szólva a következő kép rajzolódott ki. A termelés volumene körül­belül négy százalékkal halad­ta meg az. előző évi színvona­lat, de a szükségletekhez való igazodás következtében a ter­melésnövekedés nem m i nden területen jelentkezett. Több ágazatban viszont az elő­irányzottnál magasabb igé­nyek miatt a vállalatok a ter­vezettnél 5—6 százalékkal na­gyobb árbevételt realizáltak. A vállalatok többségében javul­tak a termelés minőségi mu­latói. Főleg szervezési intéz­kedések hatására emelkedett a munka termelékenysége. Örvendetes, hogy a termelés­növekedés 55 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte. Kedvező eredmény­nek tekinthetjük a munkaerő­gazdálkodás megszilárdulásit. Az iparban foglalkoztatottak létszáma 0,7 százalékkal nö- ' Vekedett, a vállalatok nagy többse*? a tervezett lótszán»- kereten belül gazdálkodott. A február I-i bérintézkedések következtében a munkabér kifizetések összege emelkedett. Részleteiben szólva a jelen­tésből, és Vaskó elv társ ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom