Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-10 / 188. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, tP(!6. augusztus 10. Több halottja, sebesült je van as idei n.égertüntetéseknek Mintegy féltucat halottja, Számos sebesültje van már az idén az Egyesült Államokban a néger lakosság nagyszabású tüntetéssorozatának, amely az egyenlő jogok kivívásáért folyik. A tüntetés-sorozat, amelyet James Meredith Mississippi államban indított szabadságija nyitott meg, jelenleg az ország valamennyi jelentős négerlakta vidékére kiterjed. A hét végén nagyobb megmozdulásokra került sor több déli államban és északon, Michigan és Illinois állam területén. Második napja folynak a tüntetések a Michigan államban levő Lansing városában. Mississippi államban a rendőrség megtámadott egy gyűlést, amelyet Grenada városában tartottak a négerek választójoE hiasM’ák az amerikai Holt!-:aké!a fellövését Műszaki problémák és a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották az „Orbiter—1” elnevezésű, fotólaboratóriummal felszerelt amerikai Hold-rakéta keddre tervezett fellövését — jelenti gyorshírben a Reuter. gáról. A rendőrök gumibottal támadlak a gyűlés részvevőire, könnygázbombákat hajítottak közéjük és több lövést is leadtak. Dr. Martin Luther King, a néger polgárjogi mozgalom Nobel-díjas vezetője egy beszédében ismét azt követelte, hogy az Egyesült Államok kormánya biztosítson jelentős összegeket a néger lakosság helyzetének megjavítására, a négerek iskoláztatására, szak- képzettségének emelésére, a lakásnyomor enyhítésére. A Jackson városában megtartott gyűlésen felszólalt Edward Kennedy szenátor is. Kennedy emlékeztetett arra, hogy az USA jelenleg már havonta mintegy kétmilliárd dollárt fordít a vietnami háborúra és sürKedden Nagaszakiban tízezres nagygyűléssel befejeződött az atom- és hidrogénfegyverek betiltását követelő hirosimai—nagaszaki értekezlet. Az értekezlet nemzetközi tagozatán részvevő Zaharov gette, hogy legalább ekkora összeggel segítsék elő a néger lakosság felemelkedését is. Kennedy azt mondotta, hogy a jelenleg a törvényhozás előtt álló újabb polgárjogi törvény nem kielégítő és gyakorlatilag haszontalan. Az amerikai képviselőház egyébként a hét első felében dönt a törvényjavaslat sorsáról. Konzervatív képviselők javaslatára több olyan módosítást eszközöltek, amelyek gyengítik a törvény hatékonyságát, így például továbbra is lehetővé tesznek kibúvókat a négerek gyakorlati kizárásához a fehér lakónegyedekből. A javaslatot még a szenátusnak is meg kell vitatnia szovjet professzor meleg szavakkal méltatta a japán békeharcosok hősies helytállását. H. Zinn, a bostoni egyetem professzora, 'az amerikai békeharcosok képviselője, felszólította a jelenlevőket: fokozottabban küzdjenek az Egyesült Államok vietnami agresz- sziója ellen, követeljék az Egyesült Államok kormányától, hogy szüntesse be ? hadműveleteket és vonja ki csapatait Vietnamból. A záró-nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat felszólítja a világ népeit, szorgalmazzák, hogy a genfi megállapodások alapján rendezzék a vietnami kérdést, harcoljanak az atomfegyverek teljes betiltásáért, a földalatti atomrobbantások eltiltásáért és az atom-embargo megvalósításáért. A nyilatkozat sürgeti a japán békemozgalom erősítését és fejlesztését, valamint a nemzetközi akcióegységet. A nagygyűlés részvevői külön határozatban követelték Okinawa szigetének visszacsatolását, valamint az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért folytatott mozgalom erősítését. A tisztek és Habsburg Ottó apja IV. Károly néven az Osztrák—Magyar Monarchia uralkodója volt. De az osztrák—magyar monarchiát elsöpörte a történelem, ami ez esetben a népek haragját jelenti. A történelem viszont azért végezte el ezt a köztisztasági akeiót, mert a népek idézett nagy börtöne túlságosan terhére volt már Európának is, a társadalmi haladásnak is, de főként a rabságban tartott népeknek. Habsburg Ottó tehát megtartva szűk családi körében trónörökösi rímét — trón nélkül maradt. Elképzelhető, mennyi bosszúságot okozott ez neki. Különösen, ha az elveszett hatalmas birtokra, a trón örökösére váró szuperextra kiváltságokra és az egykori császári vagyonra gondol az ember. a történelem Újabban azonban Ausztria felől olyasféle hírek érkeztek, hogy Habsburg Ottó valamilyen formában mégis visszatérhet „szülőföldjére”, feltéve, hogy nem ártja magát a politikai életbe. H. O. ezt alkalmasint meg is ígérte. Nem úgy'a semleges Ausztria hadseregének néhány tisztje. Amint a Volkstimme megírta és egy gráci újság még a neveket is kitálalta — több katonatiszt — felesküdött Habsburg Ottóra. Ezek tények. És mi következik belőlük? II. O. nem politizál. de politizálnak a felesküdött tisztek. Ejnye, -csak nem a monarchiát akarják visszaállítani? Persze, ehhez a „történelemnek” meginlcsak lenne néhány szava... . (—) Veget ért a hirosimai-nagaszaki értekezlet Tanuljunk meg kereskedni! Beszélgetés lluszár Andorral, a 7 VK igazgatójával NAPJAINKBAN sok szó esik az új mechanizmusról. Egyesek tartózkodóan, bizonytalankodva fogadják, mások úgy várják, mint minden gondot, bajt egy csapásra megoldó gazdasági csodát. Mind szélesebb azonban azoknak a köre, akik sajáté gyakorlatukban is felismerték ennek politikai, közgazdasági szükségességét. Már most a gazdaságirányítás reformjának szellemében igyekeznek gondolkodni, és bátran alkalmazzák az új mechanizmus egyes elemeit. Huszár Andor elvtárs, a Tiszai Vegyi- kombinát igazgatója erről így vélekedik: — Tóves az a nézet, hogy 1968. január 1-gyel minden egycsapásra megváltozik, más lesz, s addig nem lehet semmi újat kezdeményezni. Jelenleg is lehet új módszerekkel dolgozni, már most megvalósítható az új mechanizmusnak egy sor eleme. i — Tudomásunk szc- s rlnt a TVK igen ügyc- 1 sen, rugalmasan kezd al> kalmazkodni a vevők, a 5 megrendelők igényei> hcz. Mit tartanak alap- < vető kiindulópontnak? — Alapvetőnek tartjuk a szemléletbeli változást, változtatást. Itt kell megtenni az első lépéseket. Lássuk például az ügyfélfogadást. Az érdekelt gazdasági szerv, vállalat, üzem, főosztály, osztály, hivatalnak érzi magát. A megrendelőben nem az embertömegek igényeit és szükségleteit képviselő vevőt, hanem a meghatározatlan „ügyfelet” látja És ha úgy tetszik teljesíti az óhaját, vagy bürokratikus módon elutasítja. VÁLTOZTATNI KELL egy másik szemléleten is. Sokan fetisizálják saját munkájukat, munkakörüket, íróasztalukat. Ügy vélik, ha írnak egy szabványos levelet, vagy telefonon „leszólnak”, az elegendő az ügy megoldásához. Nálunk is volt ilyen gyakorlat. Megkérdeztem, mit tettél, írtam egy levelet, és mi a válasz, nem válaszoltak. Az ügyfél fogalmat és az ezzel kapcsolatos gyakorlatot száműzni kell. A megrendelőben az embert kell látnunk a maga igényeivel, szükségleteivel egyetemben. A nagybetűs VEVÖ-t és nekünk az ő igényeihez kell igazodnunk. — Gyakran elhangzik ez a szó: konkurren- cla. Ml erről a véleménye? •— A konkurrenciára (természetesen itt a mi viszonyainkra értem), véleményem szerint szükség van. Az a tapasztalat, hogy minden vevő örül, ha több termelőüzemhez fordulhat és választhat, melyik ajánlat a legkedvezőbb neki. — A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a TVK- ban gyakran elhangzik a szó: tanuljunk meg kereskedni. — Ez sok tevékenységet jelent. Keresni kell az új és új megoldásokat, hogy kisebb befektetéssel, eredményesebben és sokoldalúbban tudjuk kielégíteni az igényeket. Szoros kapcsolatot kell tartani a régi vevőkkel, fel kell kutatni az új piacokat, új megrendelőket kell szerezni, és azt gyártani, amit kérnek. Jó propagandát, széleskörű termék- ismertetőt kell biztosítanunk. A vevő ismerje meg gyártmányainkat, hogy felhasználásra melyik termékünk mire előnyösebb. Igen jó a kapcsolatunk a CHEMOLIMPEX-szel. Együtt kutatjuk fel a külföldi piacokat- Nemrégiben az NSZK-ban és Hollandiában húsz hajófestő céget kerestünk fel. Feljegyeztük, ki, milyen festékfajtára tart igényt. Az egyiknek például fényes színre van szüksége és nem baj, ha kétszer kell vele a hajót festeni. A másiknak matt festékre van szüksége, amellyel csak egyszer kell festenie a hajót. Ez munkabért akar megtakarítani. Az egyik szürke, a másik fehér festéket óhajt. És mi készséggel állunk rendelkezésükre. ITT IS TAPASZTALTAM, hogy nagy szükség van a prospektusra. Nyugaton a festéküzemek kis kócerájok. Több cég szemében hirtelen nagyra nőttünk, amikor meglátták a kombinátunk távlati fényképét. És éreztük, hogy megnőtt a bizalom irántunk. < — És milyen a belföli di piackutatás? *— A jelen pillanatban négy emberünk van úton. Menetrendszerűen bejárjuk az országot. Tárgyalásokat folytatunk a vegyi nagykereskedelmi vállalatokkal, ismertetjük gyártmányainkat és érdeklődünk, hogy mire van szükségük. A festékeinket forgalomba hozó kereskedelmi szerveknek, a festékekkel dolgozó vállalatoknak, szövetkezetek dolgozóinak bemutatókat tartunk, hogy egyes festékfaj-* táink mire a legalkalmasabbak/ hogyan kell velük dolgozni. Aa összegyűjtött tapasztalatokat pedig a további gyártásnál fi-*' gyelembe vesszük. Itt vart például a műtrágya. Olyati panaszok jutottak el hozzánk/ hogy a műtrágya a zsákokban is összeáll. 1 — Éppen ezt akartam kérdezni: mi ennek ni oka és mit tesznrk ennél/ megszüntetésére? — Ez nem veszélyes, a tapadást fabunkóval könnyen szé$ lehet verni. De mi mégis igyekJ szünk ezt a panaszt is megszüntetni. A hibát az okozza/ hogy a berendezésekből aí anyag forrón kerül a zsákoké ba. Már kidolgoztuk az új eljárást. Átalakítjuk a szórólo- rony alját, előhűtjük a forgóJ dobon áthaladó levegőt, s így; az anyag nem tapad össze. Továbbá púder-anyaggal szórjuk be a terméket és így megakadályozzuk a műtrágya összeál- lását Nemcsak ebben, hanem egy, sor más dologban is megte-_ remtjük az igények jobb ki-’ elégítésének feltételeit. Ezért hoztuk létre a már működő műanyagzsák üzemet. Sajátéról forrásunkból kikötőt építettünk és így például olcsóbb víziúton szállítják a műtrágyát Szegedre. Az az elképzelésünk,' hogy így szállítjuk az árüt felJ felé is. A Bodrog parton egye-, nesén a megrendelő földjére rakjuk ki az uszályból a műtrágyát. Korszerűvé akarjuk tenni a csomagolást is. Bővítjük a doboz üzemet. Átállunk az 5—10 kilós dobozok gyártására is, amelyet jelenleg importálunk. Litografáló gépet szerzünk be és az így készíteti cimkét nem mossa le az eső, és olyat gyártunk, amilyent a vevő óhajt. EZ CSAK NÉHÁNY mozzanat a TVK-ban végbement szemléleti és gyakorlati váltó-: zásból. Csak néhány kiraga-: dott példa a gazdaságirányítási reform bevezetésére való felkészülésről. Mind azt mutatja, hogy a TVK-ban megértették az új mechanizmus szükségest ségét, rugalmasan, s öntevékenyen igyekeznek megvalósít tani ennek egyes elemeit és, keresik a legcélravezetőbb mót dókat a megfelelő feltételek megteremtéséhez. Csorba Barna *W****************************************************************************** ************************************-x#*******x******* E z a park a természet egyetlen, nagy, jókedvű kacagása. Szabályos kőmedrű csatornákká képzett, de természetes vizű patakok vágtatnak benne, zúgva és zuhogva, néhol bűbájosán apró vízeséssel. Viszik a barlangfürdő és termálforrásokból táplálkozó tó vízét, amely a völgy torkánál, a mályi síkságra érve megszelídül és kis folyóvá lustul. Hejő néven jelöli a térkép. A Hejő, ez a kis folyó Tapolcán születik, Tapolcán ered, mégpedig kacagva. A parkot évről évre mindenki megcsodálja, aki látja. Elő ékszer itt minden virágágyás, minden bokor és minden megnyesett fűszál; a káprázatosán szép ezüstfenyők olyanok a park ‘közepén, mintha megőszült istenek állnának földbe gyökerezve. A fehérkérgű, fényízzásban vibráló levelű, kissé ferde nyárfák pedig olyanok, mintha az Isten-fenyők duhaj pajtásai lennének. A fák alatt az élő színek Bábele tobzódik, szavak helyett sok ezer virág, mind más, olyan színesek és változékonyak, mint a földön élő hatalmas embercsalád fajtaskálája, amely ráhímezte magát e gömbölyded bolygóra. Ne tétovázzunk kimondani, hiszen nem mi találtuk ki: Miskolc-Tapolca Euróba egyik legszebb és legkelle mesebb üdülő-fürdőhelye. A legszebb virág itt a sok közül a tavirózsa. Nincs hozzá méltó, és ő sem méltó egyik virághoz sem. hogy szépségének egyedüliségét bármelyikével fel- bldja. Olyan rémek parádéval nyílik, mintha igazi csilla gokat teremne a föld, illetve a víz, a mesterséges és mégis ősi kis pocsolya, amelynek tükrét a tányérkerek zöld lapulevelek egymásra borulva eltakarják. A tavirózsák még- egymáshoz sem hasonlíthatók. Egyik csoportban rózsaszínű virágcsillagok nyílnak, másikban fehérek, és vannak halványsárgák is. A tavirózsák csillagágai központjában ujjnyi vastag bibe magaslik, amelyekben olyan finoman sárga a virágpor, mintha belülről fény ízzana át a növénytesten, olyannyira, hogy kételkedve nézi az emberi szem, hátha viaszból, vagy rafinált műanyagból vannak, s bennük elrejtve miniatűr villany égők világítanának. Ez a mostani mediterrán nyár meg mintha kedvezne nekik, két hónap óta szakadatlan nyílnak, új szépségeket hozva fel a víz alól, ahol iszapba ölelkőznek a gyökerek, ősi iszapba, mesterséges tavacska fenekén. Mert valaha igazi mocsár volt ez a parányi völgy, langyos termálvíz tocsogója, csak mostanában rendezkedett alkotó erővel az ember, ügyeskedve. hogy az ősihez, a természeteshez hozzáadva saját, akaratát, a bujálkodó szépségek kertjét hozza létre. Ezerszer áldom az eszét annak, aki meghagyta, vagy elültette itt a tavirózsát. Én már kerülöm ezeket a virágokat, mert annyira szépek, hogy látásukra sírás szorongat. Valahogy úgy, mintha reménytelenül szerelmes lennék egy tündérszép lányba. Heteken át könyörögtem a csősznek, a tapolcai virágok őrének, hogy engedjen csak egyetlen szálat leszakajtani. Egy kortyocska illatot kívántam belőlük, vagy még azt sem, megelégedtem volna már valamelyik sziromcsillag érintésével is. A csősz azonban csak mosolygott, billegette megőszült fejét és szelíd szavakkal így beszélt: — Kár lenne. Egyetlen szál letépése is vétek. Elhervadna. tönkre menne abban a pillanatban, itt meg hetekig élhet. Megaztán: ez a virág itt mindenkinek nyílik, miért juthatna magának több-e szépségből, mint másnak? Mondjon le szándékáról. Nézegesse őket, teljen kedve. Gondoljon arra, hogy egy ékszerkiállításon jár, ahol csak nézni, gyönyörködni szabad. így az összes szépség a magáé lehet, éppen úgy, mint bárki másé, mert a virágok szépsége oszthatatlan. nézhetik ezren is, nem fogy el s így maga is birtokolhatja az összes szépséget. S zomorúan ültem a kispadon, a tó mesterséges szigetén, és betelhetetlenül néztem a virágokat. Este volt már. Jöttek oda mások is, rácsodálkoztak a vízre, amelyben nyíltak a csillagok, és közvetlen közelükben nótázgattak sajátos nyelvükön a békák. Irigyeltem őket. mert ők ott ülhettek a kövér lapuleveleken, hozzá is érhettek a virágcslllagokhoz, nekik nem szólt a csősz intelme, csak nekem s vigaszul a lemondás érzéshullámai bizseregtek bennem. Két lány Is jött a tóhoz, meg egy fiú, istenfélő szelídség szépült arcukon, úgy néztek a taviró- zsókr-a, mint ahogyan tűzimádó őseink nézhettek a villámgyújtotta fákra. • — Zoltán, tépj egy szálat — szólt szerelmes lágysággal, a zsarolás szelíd hangján az egyik lány. — Nem lehet, mély a víz — mondta a fiú. — Nem mély — szóltam bíztatva, hogv ugrasszam a fiút, ki gyáva volt, nem érzett magában elegendő bátorságot, esetleg visszariadt a virággyilkosságtól. De lehetséges, hogv a fehérhajú csősztől félt, aki botjára támaszkodva őrködött a tó túlsó partján. — Milyen virág ez? — kérdezte ismét a lány. — Illatos? — Nem tudom — mondta a fiú. — En még sohasem szagoltam tavirózsát. — Csodálatosak — hallottam megint a lány hangját. —: Kár, hogy este van. Fény kellene rájuk. Nem is tudom, mi* ért nem szerelnek ide reflektorokat. Az ilyen csodálatot virágokat este meg kellene világítani, hogy jobban látszod* janak. — Akkor ezek a virágok meghalnának — szólt át féltett rózsái fölött a csősz. — Miért halnának meg? — kérdezte csodálkozva a lány — Mert tavirózsák — mondta a csősz —, és a távíró' zsák csak este nyílnak — Napfény nélkül? — Csak anélkül. — Miért? — Mert olyanok, mint a lányok — felelte a huncut csősz. — Azok is este virulnak a legszebben. — Nappal szégyellik a szépségüket — szólt a fiú és ne* vetett. — Zoli, ne butáskodj — intette le a lány. — És mindéi* este újra kinyílnak? — kérdezte a csősztől. — Minden este újra, meg újra — felelte a csősz. — Nap” lementé után lassan szétnyílnak és csak másnap, a kor»' délelőtti órákban csukódnak össze. A két lány és a fiú elment. Azután jöttek mások & megint mások. Mindenki csodálkozott, hogy a tavirózsá* csak este nyílnak. Úgy tíz óra előtt elcsendesedett a park Én még mindig ott ültem a kispadon. Akkor a csősz oda' jött hozzám. Leült mellém. Pipára gyújtott. Én akkor mi* nem a rózsákat néztem, hanem egy szép régi szerelem!1* gondoltam, amelyet megújítottak ezek a virágok. — Miért búsul? — kérdezte a csősz. — Nem búsulok — feleltem neki. — Hát? — Csak gondolkodom.;. Tudja, volt egyszer egy tánfi akit úgy szerettem... aki olyan szép volt, mint ezek a t»1 vi rózsák ... E lmondtam a csősznek nagy, megszépült szerelme!’’ történetét. Meghatódva hallgatta. — Maga but* volt — mondta a végén. — Nem lett volna szab»* arról a lányról ilyen könnyen lemondani. — A tavirózsáról is lemondok — szóltam csendesen. — Arról ne mondjon le — szólt később. — Nézze csak egy szál ott egészen közel van a parthoz. Menjen, szakíts* le, megengedem. Ne járjon úgy ezzel is, mint azzal a lány' nyal. — Köszönöm — mondtam —, már nem kell. Elintézte1” magammal. Lemondtam róla. Hiszen maga mondta: ez * virág ott mindenkinek nyílik, és a virágok szépsége <yt& hatatlan. így az egész az enyém lehet. Szendrci József Este nyílnak a tavirózsák
