Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-09 / 187. szám

2 esZAKMAGTARORSZAG Kedd, 1966. augusztus 9, Elhunyt clr. Molnár Erik A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Molnár Erik elvtárs, a párt és a munkásmozga­lom kimagasló harcosa, aka­démikus, tanszékvezető egye­temi tanár, a Magyar Tudo­mányos Akadémia történet- tudományi intézetének igaz­gatója, országgyűlési képvise­lő, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának el­nöke augusztus 3-án, 72 éves korában rövid szenvedés után ejhunyt. Molnár Erik elvtár- sat az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Magyar Tudo­mányos Akadémia saját ha­lottjának tekinti. Temetésé­ről később történik intézke­dés. kecskeméti jogakadémia ta­nára volt. 1928-ban tagja lett az illegális KMP-nek, s je­lentős elméleti munkásságot fejtett ki. Marxista szellemű tanulmányai főként a 100 szá­zalék, a Társadalmi Szemle, a Korunk és a Gondolat cí­mű folyóiratokban — leggyak­rabban Szentmiklóssy Lajos álnéven — jelentek meg. Dr. Molnár Erik 1894. de­cember 16-án, Fiumében szü­letett. A budapesti tudomány- egyetemen jogi tanulmányo­kat folytatott, doktorátust szerzett, majd ügyvédi és bí­rói vizsgát tett. A két világ­háború közötti években a A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt képviselőjeként tagja lett az ideiglenes nemzetgyűlésnek, s az ideiglenes nemzeti kor­mány megalakulásától 1956-ig — szinte megszakítás nélxül — miniszteri F ' .,at töltött be. Jelentős történelmi és ideológiai irodalmi tevékeny­séget fejtett ki, több kiemel­kedő műve jelent Tr.„ ........ m ányos munkásságát álla­munk két esetben is KossUth- díjjal jutalmazta. Érdemei elismeréséül a Munka Vörös Zászló érdem­rendjével tüntették ki, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem díszdoktorává avatta. Palom a ressba n nyugtalanság van A független Spanyolország illegális rádiójának tudósí­tója nemrég ellátogatott Palo- mareszba. Az amerikai re­pülőgépekről lehullott és el­vesztett atombombákról hír­hedtté vált spanyol kisváros és térsége azóta megközelílhe- tetlen a külföldi turisták, va­lamint a belföldi utasok szá­mára. A helyi hatóságok vélemé­nye szerint az elveszett bom­bák keresése még nem fejező­dött be. Madridból érkezett orvo­sok és egészségügyiek még egyszer végigvizsgálták a helyi lakosságot és megállapították, hogy igen jelentékeny sugárfer­tőzést kapott. Palomareszban és a környéken két speciális ku­tató laboratórium működik. A környékbeli falvak parasztsá­ga amiatt háborog, hogy az egész termés tönkrement. Az amerikaiak felégették a veté­seket, azáltal megfosztották kenyerüktől a földműveseket. A kártérítés helyett csak kö- nyöradományokat adtak. Mczgy ar—kínai műszaki Cff7ttf«asaíir2ctdés Indiai vád: Pakisztán fegyverkezik Csáván indiai hadügyminisz­ter beszedet mondott a népi kamarában (alsóház). Beszé­dében azzal vádolta Pakisz­tánt, hogy „eszeveszett iram­ban” fegyverkezik. Pakisztán pótolta mindazokat a vesztesé­geket, amelyeket a tavalyi kas- tniri harcok idején szenvedett. India nem szándékozik fegy­verkezési versenyre lépni szomszédjával — mondotta a miniszter —, de megteszi a szükséges intézkedéseket az ország biztonságának szava­tolására. A magyar—kínai műszaki tudományos együttműködési bizottság július 25. és augusz­tus 6. között Budapesten tar­totta 10. ülésszakát. Az előző ülésszakon hozott határozato­kat vizsgálva megállapították, hogy azok maradéktalanul megvalósultak, eredményeivel mindkét fél elégedett. A tizedik ülésszak újabb határozatokat hozott, a két ország közötti műszaki tudo­mányos együttműködés kiszé­lesítésére. A tárgyalások baráti légkör­ben és teljes egyetértésben folytak le. A kínai delegáció az ülésszak ideje alatt meg­látogatott több budapesti és vidéki üzemet. A tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet dr. Jávor Er­vin, az Országos Tervhivatal elnöke és Sen Hung minisz­terhelyettes, a kínai tagozat elnöke írta alá. A vasi dolgok Szép az Avas!. A szépen kialakított és igen nagy költ­séggel karbantartott feljárók, sétányok, teraszok üdíte­nek, pihentetnek, és elismerésre, az Avast szépítő munka dicséretére késztetnek. Érdemes fe lsétálni az öreg hegyre. Sokan járnak ide. Miskolciak, vagy hazai és külföldi vendégek egyaránt, hogy élvezzék a szép környezetet, gyönyörködjenek a kilátó nyújtotta pano­rámában. De bizonyára jönnek olyanok is, akiknek sok már ez a szépség és rend, Ezt tanúsítja az „erős emberek” ott jártáról árulkodó sok összegörbített vas- korlát mindjárt a műemléki templom mellett, a sétány padjairól lefeszített gerendák hiánya, a padokba, fa­korlátokba vésett mindenféle felirat és ábra, a sok szükségtelen gyalogcsapás az üde gyepen. De jó is lenne, ha azt a sok erőt, amelyet egyesek az Avas ron­gálására pazarolnak, a város közterületeinek javára lehetne felhasználni! Persze, az is jó lenne, ha park­őrök, vagy hatósági közegek lefülelnék ezeket a garáz­dákat. És még valamit. A kilátóhoz sok idegen jön fel mo­torkerékpáron a Danyi-völgyön át, majd a parkoló hely­ről keleti irányba próbál távozni az egyetlen gyalogsé­tányon. E keskeny út a teraszokhoz vezet. Állandóan tele van sétálókkal, de emelkedőinél, lejtőinél fogva sem alkalmas motorozásra. Nem lenne haszontalan ezt az út elején valamilyen táblán is feltüntetni. <bm) « f !i i t Fogadás a balatonfüredi campingvárosban A vasárnap az aquincumi sátorvárosból Balatonfüredre költözött FICC — Nemzetkö­zi Camping és Karaván Szö­vetség — rally résztvevői megkezdték idei nagytáboro­Fotó nyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli. A totó augusztus 7.—32. sz. fogadási héten 13 plusz 1 és 13 talá­latot senki sem ért el, Így a jutalom a következő, 33. sz. fogadási héten 13 plusz 1 találatot elérő pályázók kö­zött kerül felosztásra: 12 találatot 3 pályázó ért el, ezek nyereménye, a nyere­ményilleték levonása után, szelvényenként 146 352 forint. 11 találatot 35 pályázó ért el, ezek nyereménye szelvé­nyenként, a nyereményilleték levonása után 5018 forint. 10 találatot 394 pályázó ért el, ezek nyereménye szelvé­nyenként, a nyereményilleték levonása után 669 forirft. Az 1000 forinton felüli nye­remények kifizetésére augusz­tus 18-tól, az 1000 forinton aluliakéra augusztus 13-tól ke­rül sor. zásukat Balatonfüreden 4300, Tihanyban 600, Palóznakon 9<s0, Kiliántelepen ugyancsak 900 táborozó üdül. A gyors statisztika szerint a legtöbb vendég Franciaországból ér­kezett: 1800 campingező, azt követi az angol vendégsereg: 1200 táborozó. A FICC tagor­szágok közül a legkisebb de­legációval az Egyesült Álla­mok képviselteti magát — három vendéggel. Az első hivatalos aktusra Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal veze­tője a Camping és Karaván Szövetség 27. nemzetközi nagy táborozása alkalmából Balatonfüreden fogadást adott. A fogadáson megjelent dr. Csanádi György közickedés- és postaügyi miniszter is. Lesz-e otthona az alkoholmentes ? klubnak _ Egy szétzilált életet rendbe- hozni, a szakadék szélére ju­tott embert újra a helyes útra vezetni nagyon nehéz. Szívós munkára, nagy-nagy türelem­re és megértésre, mindenfajta előítélet elhagyására, ember­ségre van szükség. Ha e nagy­szerű vonások társadalmi szin­ten, őszintén és erőtelje­sen jelentkeznek, még a ment­hetetlennek kikiáltott ember­ből is értékes egyéniség for­málódhat. S a legfőbb érté­ket, az embert formálni, ne­velni, ha bajban van, támo­gatni, kisiklott életek újrakez­déséhez segítséget nyújtani, nemes, maradandó feladat. Az élet kérlelhetetlen törvé­nyei igazolják, horv mer - hetetlen ember nincs. Számos példa igazolja ezt A legtöbb zátonyra futott ember története az alkohol­hoz vezethető vissza. Lassú méreg ez, amelyből minden csepp, minden korty — ha valaki mértéktelenül, rend­szeresen iszik — az any- nyira szép és gazdag életet rövidíti meg visszavonhatatla­nul. Betegség ez, amely gyó­gyítható. Ha valaki felismeri és el is ismeri, hogy ő e szen­vedély rabja, már megtette az első lépést a talpraálláshoz. Levelek, panaszok, sorsok Rengeteg, a Miskolcon mű­ködő alkoholmentes klubhoz érkező levél, kérés, segély- kiáltás tanúsítja, hogy a nagy veszélyt jelentő alkoholizmus ellen mindenekelőtt társa­dalmi összefogásra van szük­ség. Az egyik levél írója Kazinc­barcikán él. Felesége elhagy­ta, gyermekeit is magával vitte. Magányos, gyötrődő, kétségekkel, nehézségekkel bajlódó emberré vált. Egyedül nem képes túltenni magát a lelki válságon, nem képes újra megtalálni helyét az élet­ben. Erre vall négy oldalas levele is, amelyben többek kö­zött ez olvasható: — Én beismerem hibámat, elrontottam életemet, min­den remény kihalt belő­lem. Reszketek a keserűség­től, a gondtól... Lehetetlen­ség, hogy az én sorsom jóra forduljon. Percenként más jár az eszemben, jó lenne túléLni is mindezt, de talán a legjobb megoldás volna már nem élni. Döbbenetes önvallomás ez. Tűi van a gyógykezelésen, az akarat is megvan benne, hogy talpraálljon, de összecsaptak feje felett a hullámok. Ügy érzi, nem tud partra evezni, hogy újra megvesse lábát az életben. » A klub igyekezett segítségé­re sietni. Ha lassan is, rende­ződnek ügyei, de lelki válsá­gának megszüntetéséhez a közösség megértésére, erejére van szükség. Már keményebb fából fa­ragták T. J. miskolci tejmes­tert, akinek a gyógykezelé­se után a Tejipari Vállalat kezébe nyomta a felmondást. Kilencven napja már ennek, Igaz történet egy könyvről A z író anyja urasági cseléd volt. Annyit sem járt iskolába, hogy írni és ólvasnj megta­nult volna. Aztán meg, ami­kor mások ...igis ceruzát fog­tak repedezett, öreg kezükkel, az író anyja nem mehetett velük a villanyfényes esti is­kolába. Megromlott a látása is. A belük egvetlen szürkés tenderré f ‘attak össze szeme előtt. így máig bevehetetlen erőd maradt számára a betű, k már csak akkor tud meg va­lamit az újságokból, vagy könyvekből, ha elcsíp egy is­kolás gyereket, amint táská­ját lógatva ballag hazfelé, és becsalja egy almával vagy két szem cukorral, hogy: — No, Fecó, olvasd el ezt az írást! És a gyerek iskolásán elha­darja a szöveget. A minap egy könwet kéz­besített a postás. Fia küldte el az első novel láskőtetét. Az írástudó gyerek az írástudat­lan anyának a kisbéresből lelt toltforgató az egykori urasági cselédnek. — Könyv. a fia köny­ve .. . — mondta a postás. — Ugyan! Miket beszél! —- Itt van ni, a címe: Egyé­vse dűlők... És itt a belső bacska volt. Az már a hur­ka« betűket is kisilabizálta. — Édesanyámnak a legna­gyobb szeretettel, aki e köny­vecske minden lapján hoz­zám beszélget ma is, akinek mindenen felül ezeket a fe­lejthetetlen történeteket is köszönhetem. Péter... Ez van ide írva tintával... Meg az, hogy ezerkilencszázhatvan- hat... — De a kis csizmát, azt mondjad! — Majd megnézem a tartalmat... — Olvassad csak! — Olyan nincsen benne, hogy kis csizma... — Szóval mind hazudoztofc! — Fél pár csizma, az var* itten. — Hát azt mondjad, az lesz az! — Egyszer anyámmal el­mentünk a vásárra. Csizmát akart venni. De nem futotta a pénze. Három pengő lett volna az ára, de nekünk csak kettőt adtak a malacért. S hiába alkudozott anyám déli ti­zenkettőig, nem adta olcsób­ban a mester. Hibádzott egy pengő. Adja legalább hitelbe, majd meghozom! — kérlelte anyám a mestert, de az csak úgy tett: hibádzik a pénz, hi- bádzik a csizma. Viheti a fe­lit, marad a párja, míg a pengő meg nem lesz... — így volt, pontosan így. Meg se cifrázta. De tényleg azóta kenyér nélkül van, alj kalmi munkából él, s várj* j a Területi Egyeztető Bizottsáí j, döntését. Véglegesen szakitól k az itallal, remélve, hogy f t vállalat korrigálja eljárását B és újra igényt tart munkájára j A társadalmi segítségnyúj’ ^ tás egyik fóruma a Buga E Pál nevét viselő alkoholmen jj. tes klub, amely a Magyar Vö $ röskereszt miskolci, város g szervezetén belül működik v Még gyermekcipőben jár g szervezet, kezdő lépéseit teszi j. Megalakulását illetékes helye j ken is megértéssel fogadták g üdvözölték. Nagyfokú segítség % ről és támogatásról is biztosíj a tották. Sajnos, ez nem mindi* van meg. A klub egyik összej jövetelén valaki megjegyezte! — A jószándékot kövezzék ki tettekkel is ... A jeSeníegi legjobb megoldás Miről van szó? * Országosan is érdeklődnek) 4. a klub munkája iránt. Budai pestről már két alkalommal iij j( voltak tapasztalatcserén a haj „ sonló céllal megalakult kluk vezetőségének tagjai. A beszélj getések során újra és újrí visszatérő motívum volt, hogjj legyen otthona a klubnak, hí csak egy szűkre szabott helyij J sége is. Ebben elsősorban > tr tanács tudna hathatós támoj fc gatást nyújtani. A Vöröskei tr reszt, a klub, a kórház igazgaí h tósága keresi, kutatja a meg' n oldás útját — nem rajtuk mú- ^ lik, hogy mindeddig mara' jo dandó eredmény nélkül. A . kórház igazgatója. Szabó Jo'1 ^ ,zsef elvtárs a legmesszebbmej , ► nő támogatást adta és adja ezj Jután is. A klub tagjai is öröm' >. ► mel üdvözölték a közlést, hog^ * Ja kórház szükségmegoldásként . ►rendelkezésre bocsát égi fl Jpinceszerű helyiséget, amij jj ► csak rendbe kell hozni. Máí " ► híján ez látszik egyelőre a lógj * J kézenfekvőbb lehetőségnek’ y ►Csakhogy ennek valóra vall á Jtásához is egy sor feltétel A; ► biztosítására van szükség] K J Egyetlen dolog biztos: a kluí r< ► tagjainak készsége a társadalj b ►mi munkára. (Éppen ezért t* ► kérjük a tagokat, hogy afc1 h ► részt kér a munkából, szerdái1 tr ► jöjjön cl a Vöröskeresztbe é-‘j tí ► iratkozzon fel. Jelentkezést tét tr Jlefonon vagy levélben is lehel ^ ► közölni.) J Ahhoz, hogy a klub otthoni t, ►teremthessen magának, s méí, ^hatékonyabban tcvékenyked'i ^ ► hessék az utógondozásban, fi1 ^ ;üzemek segítségére is számít v lA kórház által nyújtott lebe' ^ ]tőség valóra váltásához anyag' , ]ra (tégla, gerenda stb. . ..) va” i' •szükség. Ilyen irányú segít' 0 iséget ígért a Lenin Kohái Eszati Művek, ahol nagy megér Jj .téssel fogadták a kérést. I Nem lenne helyénvaló; h^ 'egy egészséges, életrevaló keZ' ® ! deményezcst, amely az országo' íi • san kibontakozó alkoholizmU* £ [elleni küzdelemnek szervet , része, vegetálásra ítélnénk Nagyobb figyelmet, több támrr v gatást, szervezettebb segítse" g get érdemel e munka, emeli v á nehézségek ellenére is ered' , menyekről adhat számeft. . ttóihi ' — Tudom már, tudom! A kisteleki vásárra! — De nem fu-tot-ta a pén­ze... — ügy van. Hitelbe kér­tem, hogy majd megadom a többit. De a mester csak a fele párat adta ide ... — Hi-bád-zott egy pen-gő... — Mire meglett a másik fele, Péter kinőtte a csizmát. Úgy volt. No nesze, itt van egy forint, vegyél rajta cuk­rot. Ki kísérte^ a kislányt a ka­puig, s aztan várt. Egy másik gyereket várt. Hátha ez a kis­lány csak úgy, mondott vala­mit, mert igazában nem is tud még olvasni. Dobák Misit hívta be másodjára. — Az el-ső bér ... So-kat kel-lett ak-kor szol-gál-ni egy má-zsa bú-zá-ért... Én pél- dá-ul puly-ka-haj-csár vol­tam ér-te egy nyá-ron Pap-ló­gó Já-no-sék-nál... — Miket olvasol te! Hiszen a csizma van benne, a fél pár csizma! Szemtelen kölykei, hogy becsapják a világtalant! Elmenj mindjárt, mert meg-' seprűzlek! — Itt nincs semmiféle csiz­ma, Julis néném! — Sicc innen! Ékre tanít apád? A harmadik gyerek nagyöb* / onnan olvasod, vagy csak me­sél ge tsz itt össze-vissza? — Ötösöm van nekem ol­vasásból! — No, ml van utána? — Utána? Az első bér..'l — Akkor nem hazudsz! Ak­kor ezt a hosszú levelet tény­leg a Péter irta. A végit nézd meg! Azt is! E '*’ s akkor köd eresz­kedett a hosszú dülőútra. Anyám vitte a zsákot, amelyben a mag volt. Tapogatta a ködöt, araszolva lépett, s mindig azt kérdezte; megvagy még, Pé­ter? Most én araszolom a betű országútját, és szólogatok messziről, a betűn inneni vi­lágból: megvagy-e még ott túl, anyám? — Aztán? — Más már nincsen.' — Az se, hogy tisztel, vagy hogy soraim jó egészségben találják? — Nincs. Csak az van még itt, hogy: megjelent hatezer­ötszáz példányban, 14,2 A/5 ír terjedelemben... Más nincsen ... — De holnap is bejössz, gyerek? — Minek? — Olvasni. . . Elolvasni ezt a hosszú levelet... — Könyv ez, Julis néni! — Könyv hát. Csak nekem olyan, mintha levelet írt vol­na Péter... fiz. Simon István lapon a Péter fényképe. Hogy megemberesedett! — Ne bolondozzon! Mindig majmot akarnak csinálni be­lőlem, mióta megromlott a szemem! — Föl is olvasnék belőle, de sok a levél... Az anya fogta a könyvet, és bement vele a tiszta szo­bába. Fényes nappal volt, de meggyújtotta a lámpát, és annak fényénél nézegette a kötetet. Folt... folt... folt.., A fénykép is csak olyan volt, mint egy bazaltból nyesett kis négyzet — Ez lenne a Péter? Hogy a Péter könyvet írt volna? M ár délelőtt kiállt a ka­puba, hogy megvárja az iskolásokat. A szomszédék Mancikáját édes­gette be a házba. — Tudsz te mér olvasni, ugye, Mancika? — Hogyne tudnék. — Nézzed csak, mi van er­re a könyvre írva! — E-gye-nes dű-lők... De ez itt kézzel van, olyan ka­nyargós ... — Hát azt hagyd ki! — Fél pár csíz-ma . .. Egy­szer a-nyám-mal el-men-tünk a vá-sár-ra... Csiz-mát a- kart ven-ni.—I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom