Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-09 / 187. szám

Kedd, 1966. augusztus 9. esZAKMAOYARORSTAO Cj kulioricafajta a bűvös vidékekre * Az átlagosnál hűvösebb ég­hajlatú Vas megyében régi Bond, hogy nincsen olyan ko­fád kukoricafajta, amely min­den évben biztonsággal beér­jél! a termést. Különösen a Byugati tájegységeken, a Hegy­háton, az őrségben még a ko­fái MV 40-es sem képes telje- een beérni. Az országos agro- botanikai intézet táplánszent- kerészti kísérleti telepén elő­állítottak egy, az MV 40-esnél hét-nyolc nappal korábban érő kukoricafajtát. Három éve ter­jesztik a telepen, s a tapasz­talatok szerint — amennyiben április végén elvetik — szep­tember közepére törhető. A Georgikon 2. nevet viselő ku­korica alacsony törzsű, sűrűn pethefő, s holdanként 28 000 tőszám esetén májusi morzsol­ván számítva, azonos termést ád, mint az MV 40-eSj Műszerkiállítás Miskolcon A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének rendezésében a Mű­szer- és Irodagépértékesítő Vállalat, valamint az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vállalat egy, erre a célra épí­tett autóbuszban műszer- és irodagépkiállítást rendez Mis­kolcon. A vándorkiállításon, amely az ország városait járja, hogy a szakemberekkel megis­mertessék az irodagépipari és a finommechanikai vállalat űjabb termékeit, csoportosítva a következő műszereket mutat­ják be: — Műanyagipari anyagvizs­gáló berendezések. — Textilipari anyagvizsgáló berendezések. — Irodagépek! Utóbbiak csoportjában külö­nösen nagy érdeklődésre tart­hat számot a Dokufó-berende- zés, amely levelekről, folyó­iratokról és könyvek részletei­ről — azok egységéinek meg­bontása nélkül — másfél perc alatt készít fekete-fehér máso­latot különleges fotoeljárással. Ugyanott mutatják be az elektromos meghajtású nyug­tanyomós pénztárgépet is, amely a kereskedelmi szer­vek munkáját könnyíti meg. A gép az áru értékének befi­zetéséről, a fizetési blokk mel­lé egyúttal nyugtát is ad, amely bizonylatként felhasz­nálható. A kiállítás csak egy napig, ma tekinthető meg ló—17 óra között a Szabadság térem Nem vakolják, csak tapétázzák Miskolcon, a selyemréti vá­rosrész egyik legszebb lakóhá­zát űj technológiai eljárással, élöregyártott, nagytáblás zsalu- kzerkezet segítségével vékony Vasbeton falakból alakították ki. A 12 szintes épületben az új teódszer alkalmazásával olyan kima falfelületet kaptak, hogy *>en! vakolják, csak tapétázzák B lakásokat. Az új otthonok­ban beépített bútorok, gázkan­dalló, s újfajta hangszigetelő Padlóburkolat szolgálja majd a Jakók kényelmét Az épület két, szabadban levő, összesen 600 négyzetméter nagyságú Végfalát a Kazincbarcikán gyártott, úgynevezett gázszili- kát lapokkal szigetelték, és a jelentős nagyságú falfelületet kzürkésfehér kerámiával díszí­tik. A kerámialapok elhelyezé­séhez nagy mennyiségű áll­ványzat szükség«, amelynek összeszerelése, majd szétbontá­sa tetem« költségbe kerül. Az olcsóbb építkezés és a burkoló munka meggyorsítása végett a Borsod megyei Építőipari Vál­lalat gépészeti szakemberei a pártkongresszus tiszteletére to­vább fejlesztették a maguk ál­tal szerkesztett „liftes vakoló­berendezést”, ezáltal egy új, nagy telj«ítményű építőipari gépet készítettek. Ez a berendezés egy függő- hídból áll, amely 15 méter szé­lességben alkalmazható. így hat ember dolgozhat rajta egyszerre. A függőhidat az épület tetejéről két elektromos csőrlővel mozgatják, és érde- k«sége, hogy a rajta dolgozó kőművesek gombnyomással emelhetik, vagy süllyrezthetik a kívánt magasságba, A bal­esetek megelőzésére a függőhi­dat biztositóval, úgynevezett zuhanógátlóval is ellátták. Az új építőipari liftes vako­lóberendezést hétfőn reggel ál­lították munkába a több mint 30 méter magas selyemréti la­kóházon. Segitségével az építők nem egész egy hónap alatt fe­jezik be a 600 négyzetméternyi falfelület kerámialapokkal va­ló berakását. A vállalat műsza­ki vezetői szerint az új lift« vakolóberendezés alkalmazásá­val a nagy mennyiségű állvá­nyozó anyagon kívül jelentős szerelési időt is megtakaríta­nak, ezért a Miskolcon épülő magasházak külső homlokzatá­nak kiképzésére a jövőben csak a „függőhidat”' használ­ják^ Ny ári vásár! 19 — Ha valahová egyre gyak­rabban eljárnak az embereit, és a kis büfé hétköznap is Nagyobb forgalmat bonyolít fe, mint egy közép« falu ital- •bérése, akkor az a hely be­jutott ... Meglátják, ez a szi­get még aranybánya lesz a következő években. Kedv« ismerősöm, Szarka Jani bácsi, a nyéki tavait őre •hondta ezt a napokban, ami­kor végigkalauzolt a műút •Melletti víkendtelep kicsiny házsorai közt. Meglepő, meny­nyi ötletességet takar a zöld dkácos erdő. A lombok sűrű­jében faházikók, kiselejtezett iifakarusz” bódék ma még rendetlen összevisszaságban, de azért igen hangulatkeltő­én sorakoznak egymás mellett. Két év alatt telejsen benépe­sült a sziget: zömmel miskol­ci tisztviselők, nyugdíjasok, Sporthorgászok építettek rá hétvégi pihenőket, tarkabar­kára f«tett horgásztanyákat. Vasárnaponként, amikor meg­áll a vonat, egyszerre több Százan jönnek az állomás fe­löl elemózsiás kosarakkal, és rendszerint igen sok horgász- hottal felszerelve, hogy eltölt­kenek egy napot ebben a kel­lemes környezetben. Nemrég •bég a mályi tavat emleget­nék a miskolciak vízparti ki­rándulóhelyeként. Valóban: hit is a víkendházak egész so­ra épült fel, közül etek építet­tek csónakházakat, s a tó tük­rén nagyszabású vitorlásver- aenyeket rendeznek, de újab­ban — Szarka Jani bácsi sza­bival élve — a nyéki tó' is befutott, s aki egyszer ott Í ár, nehezen tud szabadulni idítő, pihentető hatása alól. Pedig a tó vize mély és hi­deg, nem szabad fürödni bén­áé! A levegőnek sin« külö­nösebb gyógyító ereje, de nagyszerűen kikapcsolja az el­fáradt idegeket a csend, a környezet, ahol jó alkalom bn szalonnasüt ' \ bogrács­gulyás készítésre, és valóban: bsárnaponként, úgy két óra tájban már olyan ínycsiklan- feoeó illatok terjengenek a fák között, hogy én minden étvágytalan embert ide külde­nek gyógyulás végett... A tórendszer a kavicsbá­nyának köszönhető, s nem írhatunk a pihentető kis szi­getről anélkül, hogy ne em­lítenénk meg az üzem nagy­szerű eredményeit és további terveit. Tavasztól késő őszig ontják a kibányászott kavi­csot, s küldik többféle minő­ségben osztályozva nz ország minden tája felé. Még export­ra is jut belőle. Azt > mond­hatnánk, ebből épült fel a Kelet-szlovákiai Vasmű be­tonszerkezete «akúgy, mint a palkonyai erőmű, a Tiszai Ve­gyikombinát, sok más üzem cs ház alapjaival egyetemben. Csak a munka nagyságát akarom érzékeltetni, amikor leírom: idei tervük szerint 1 millió egyszázezer köbméter osztályozott kavicsot kell ki­termelniük és elszállítaniuk a megrendelőknek. Nagv mun­kát adnak ezzel a MÁV-nak Is, hiszen a hatalmas meny­nyi ség havi bontásokban is igen sok üres vagon igénylé­sét je’enti. Van úgy. hogv nem kapnak meg minden igényelt kocsit (ez más vállalatoknál is közismert gond), s van úgy, bogy a bánya sem tud min­den kocsit megrakni. Ennek pilonéra első félévi tervtel 1e- sftésük igen kedvezően ala­kult. Ezt bizonvftiák azok az adatok, amelyeket Rozsnyói Tibor bocsátott rendelkezé­sünkre. 08.6 százalékos ön­költséggel száz százalékon fe­lül teljesítettek minden mu­tatót. elsőnek szerveztek viet­nami műszakot., és a több mint egymillió forintot érő kongresszusi felajánlásukat csaknem egészében teljesítet­ték. Fontos üzem a nvékládházi kavicsbánya. Építői párunk, de különösen a mélyépítők szin- ‘c megbénulná nak nélküle 'fervtc’ejsítése tehát nemcsak önmagában jelentős, hanem más vállalatok munkája Is függ tőle. Ezért korszerű gé­peli segítik a termelést, ám mit érne a legkorszerűbb gép is emberek szorgalma, lelke­se.'. se nélkül? — mondja Szécsényi László, a bánya párttitkára. S egymás után sorolja a neveket: Deregi Barnabás, Papp Mihály, Ku- rucz József, Szabó János és Vasvenszky Mihály brigádjait, akik mindannyian százötven százalék körüli tervteljesítést értek el ebben az időszakban. Ä nyéki bányát pesti köz­pontú szerv irányítja. Még több hasonló bánya van az országban, de közülük tavaly is, mint már évek óta, itt ér­ték el a legjobb eredményt. Szeretnék ezt az idén is to­vább fokozni, miközben az emberek és a gépek munká­jával telj«en megváltoztatják e táj képét, s a hét tó falujá­vá varázsolt Nyékjádháza las­san bekerül az idegenforgal­mi prospektusokba. önodvári Miklós Tegnap, 8-án reggeltől a szo­kásosnál jóval több vásárló keresi fel megyénkben is az áruházakat, a méteráru-bolto­kat, cipőüzleteket. Megkezdődött a már hagyo­mányossá vált nyári vásár. Teljesein érthető a vevők foko­zott áramlása az üzletekbe: az eredeti árnál 30—40 százalék­kal olcsóbban kapják meg a nyári ruhákat, férfi ingeket, szandálokat és a méteráruk egy részét. A nyári vásár augusztus 8- tól 20-ig tart. Sok pénzt ta­karítanak meg, akik ez idő alatt v«zik meg a különféle szezon-árukat, amelyeket nem­csak a jövő nyáron használhat­nak, hanem remélhetően még az idén is sokáig. Az időjósok szerint ugyanis sok meleggel ajándékoz meg bennünket a „vénasszonyok nyara”. Másodszor az elsők közölt A gép is legyen versenyképes — Harniine hold a napi norma — Gépjavítás nélkül Szabó Ferenc dámóci kom- bájnos m«terc lelt szakmájá­nak. Már az elmúlt évben is a legjobbak közé tartozott, s az idén, úgy látszik, saját tavalyi teljesítményével száll verseny­— Csak jól karbantartott géppel lehet versenyezni. be. Neve most lesz ismert a megyében, pedig már tíz éve dolgozik a Sárospataki Gépja­vítónál. Joggal kérdezzük te­hát, mi kell ahhoz, hogy egy Kombájn« kiemelkedő telje­sítményt érjen el? Miért nem tűnt ki eddig? A fiatal, harminc év« férfi szerelm«e a gépnek. Amikor letöltötte katona éveit, Pápán járt kombájnvezető tanfo­lyamra. — Már tizennégy éves ko­romban etető voltam a cséplő­gépen — beszél az indulásról Szabó Ferenc. — Mindig a gé­pek körül járt a gondolatom, s 1962-ben elvégeztem a kö­zépfokú traktoros iskolát is. Aki «ak vezetni tudja a kombájnt és a traktort, az, szerinte, nem számít igazi szakembernek. Az a jó, ha a kisebb-nagyobb hibákat maga a kombájnos javítja ki. így le­het jó eredményeket elérni, ha baj «étén nem kell várni má­sok segítségére. Ezért történt, hogy két tan­folyam után még a hat hóna­pos mezőgazdasági gépszerelő iskolába is beiratkozott. Nem adják ingyen az elsősé­get! Sok tanulás, elmélyült szaktudás alapozza meg a si­kereket. Tavaly 48o hold kombájno­lással lett első Szabó Ferenc. Erről így számol be: — Régi, használt SzK-val jártam. Sokat kellett rajta ja­vítani. Azzal még olyan ered­ményt is nehéz volt elérni. . . Ezen a táblán már meglesz £? ötszáz holdas teljesítmény Is. Ez évben nagy öröm érte, amikor egy vadonatúj SzK—4- est adtak keze alá. Uj gép, jó gép, most már minden a keze­lőjén múlott, — Nemcsak ismerem a gé­pet, hanem szeretem is. Úgy gondolom, ez is hozzátartozik az eredményhez. Egy ilyen kombájn évi terve kétszáz hold. Azt már éreztem, hogy ennél jóval többet ki lehet hozni belőle. Vállaltam, hogy 350 holdat teljesítek. Óvatos voltam a vállalásban, mert nem lehet előre tudni, mi la­kik egy gépben, különösen, ha új. Meg kell ismerni. Jó kezekbe került. Vezetője lelkendezve dicséri; — Több mint húsz napot mentem vele úgy, hogy har­mat után elindultunk a táblá­ban, s csak ebédelni szálltam le róla, meg este. Nem kellett azon egy «avart sem igazí­tani! Szabó Ferenc eddig ötszáz holdon szedte fel a rendrevá- góval learatott terményt Ra­gyogó eredmény! — Ha lesz még munka, a* idén el tudom érni a 700 hol­das telj«itményt is. Ha ez sikerül, a megyei el­sőség föltétlenül őt illeti majd meg. A szokásos kérdésre, hogy mik a további tervei, elképze­lései, így válaszol: — Azt hiszem, most más eléggé értek a géphez. Megtar nultam, amit egy igazi kom-; bájnosnak tudnia kell. Dolgoz» ni akarok, hasznosítani mind» azt, amit eddig tanultam. Ki» hozni a gépből, amit csak le. hét. Egy vágya van: — Jó lenne, ha ez a gép most már az én kezemben ma» radna. Nem szívesen szállnék le róla, mert minden «inját» bínját ismerem, hozzám ido­mult, én meg hozzá. ' Mi keli tehát ahhoz, hogy egy kombájnos kiemelkedő tel« jesítményt érjen el? — Versenyképes gép! Mi pedig még hozzátehet­jük: — Olyan lelkes, munka­g kedvtől fűtött kombájnos, mint Szabó Ferenc. Adamovics Hona Foto; Szabados Gyirgf j Á hét tó

Next

/
Oldalképek
Tartalom