Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

4 fSZARMAGlARORSZAG Péntek, 1966. Július 1. Síremléket avatnak Visen Visen július 16-án fel­avatják a község szülöttjé­nek, Trencsényi József re­pülő főhadnagynak a sírem­lékét, aki néhány évvel ez­előtt egy repülöszerencsét- lenség alkalmával veszítette el életét­Gépem kormányozhalat­lan — hangzott 1964. július 14-én Trencsényi József drá­mai jelentése repülés köz­ben. A pilóta nem használta a katapultot, a kilöi'ő szer­kezetet, amelynek segítségé­vel az életét menthette vol­na meg. Lakott terület fölött repült, ezért minden erejével azon fáradozott, hogy a gé­pet kivigye onnan. Ez sike­rült is neki, de ő maga hősi halált halt. A síremlék avató ünnepsé­gen többek között részt vesz­nek azok az úttörő és KISZ- szervezetek is, melyek a pi­lóta nevét viselik. Koszorút helyez el többek között a KISZ Központi Bizottsága és a Honvédelmi Minisztérium képviselője I fi Rudé Pravo főszerkesztője íiszaszederkényben Oldrich Svestha, a cseh­szlovák Rudé Pravo főszer­kesztője magyarországi látoga­tása során meglátogatta Ti- szaszederkényt. Kíséretében volt Kovács Miklós, a Bor­sod megyei Pártbizottság osz­tályvezetője! és Oroszi István, a Népszabadság munkatársa. A TVK-ban Kovács Miklós, a városi pártbizottság titkára és Ezénási Tibor főmérnök fo­gadta a vendégeket Közlekedésrendészeti oktatás az általános iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­rium rendelkezése értelmében a következő tanévben fokozott gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolák ta­nulói megismerjék a közúti forgalom legfontosabb szabá­lyait, elsősorban a gyalogosok, a kerékpárosok, valamint a közhasználatú személyszállító járművek — autóbusz, villa­mos — közlekedési rendjét. Ezért ősztől kezdve az általá­nos iskolák Vf—VII. osztályai­ban évi hat-hat órát kell az órarendben biztosítani közle­kedésrendészeti ismeretek ok­tatására. Az intézményes ok­tatást általában azokban a városokban és nagy forgalmú településeken szervezik meg, ahol a tanulók részvétele a közúti forgalomban ezt külö­nösen indokolja. A helyi lehe­tőségektől függően három el­méleti és három gyakorlati órát lehet \beállítani az óra­tervbe. Az óktatás könnyítésé­re előreláthatóan még ez év­ben tanulói kézikönyvet adnak ki. Az órák megtartásáról min­denütt a helyi rendőri szervek képviselői gondoskodnak. — Elmennek :.: A kapuban álló asszony csak úgy magának mondja, amit mond. A mellette álló szom­szédja bólint rá, és tovább né- I zik a néhány házzal odábbi ! sürgölődést, ahonnan most költözködnek. Hatalmas teher- j autó áll az úton, erre rakják f a bútort. Egy fordulóra persze í nem visznek el mindent, hi- I szén évtizedek során rengeteg J holmi összegyűlt. A hurcolko- • dó családnak a szomszédok is } segítenek. Nem sok szó esik a f rakodás idején. Ahogyan a te- j metéseken szokás, egy-egy szót j kiejteni, öreg holmik kerül- j nek elő, talán a nagyapák, a I dédapák idejéből, vagy még j régebbről. A gazda nézegeti, I forgatja. Ereklye. Kár lenne | itthagyni. Aztán egy mozdu- J lattal félredobja. Amikor az autó az utolsó I fordulót is megteszi, a ház el- j csendesedik. Üresen, némán | áll a bekerített udvar mögött. " Hátira akad rá vevő. De nem akad. Az udvaron dudva, gaz szaporodik, nagy területet fog­lal el a papsajt. A tetőn eltö­rik egy cserép, a falról lehull egy darab vakolat. Senki sem javítja ki. A lakók nincsenek itt. Elmentek. „Nem veszik meg“ — Több üres ház is van már a faluban — mondja Abaúj- kéren Bartha Jánosné vb-tit- kár. — Az egyik egy idősasz- szonyé, Lengyel nénié volt, Meghalt. A házat nem lakja senki. — A fia? — Amerikába ment. — Régen nem állt volna ennyi ideig üresen a ház. Megvették volna — mondja Szabó Ferenc párttitkár. A ház a falu végén találha­tó piros cseréppel, tágas, nagy portával. Az udvar csendes, nem mozdul rajta semmi, csak az öreg kút kövei közül röp­pen fel néhány veréb. Vonta­tó áll meg az úton, a piros cserepes ház előtt. — Az enyém a ház — mond­ja a vontató vezetője. — Nem akadt rá még vevő? — Komoly vevő még nem. ötvenezerre tartom. Szerintem Közkedveltek az Express útjai Megyénkben is egyre több fiatal veszi igénybe az Express ifjúsági és diák utazási iro­da utazási lehetőségeit. Az idén eddig ezernél. többen vettek részt külföldi társasutazáso­kon. Az utazni vágtákat a követ­kező hónapokban is gazdag vá­laszték t'árja. Az ír press iro­da többek között a következő utakat tudja biztosítani: Constanca—Marnaia, Bel­grad—Sarajevo—Dubrovnik, Róma—Firenze, Pozsnny— Brünn—Becs, Moszkva—Le­ningrad—Moszkva, Prága— Zívohorst, Moszkva—Szocsi-- Kiev, Ciprus, Belgrad. Az iroda belföldi utakkal is foglalkozik. Július 30-i indu­lással a Szegedi Szabadtéri Játékokra szervez ktilönvona- tot, a Háry János megtekinté­sére. Azok a 15—30 év közöt­ti fiatalok, akiket az utak érde­kelnek. a megyei, a járási, a városi KISZ-bizottságokon kaphatnak bővebb felvilágosí­tást. jó val többet is ér ennél, hi­szen a ház erős, szép, a telek nagy. A ház azonban üresen áll. Az udvaron fű nő. „Miskolcra köllöztek“ Boldogkőváraljáról négy házból költöztek el. Az üres házak a Petőfi és az Ady ut­cában találhatók. Melyik mu­tat szomorúbb képet? Az, ame­lyik már küllemében is viseli a magárahagyottságot, kopott­ságot, vagy az, amelyiknek az udvarán, kertjében rózsák vi­rítanak, szőlőtőkék hajtanak friss ágakat? — Az üres házakból na­gyobbrészt Miskolcra költöz­tek — mondja Molnár Ernő, a községi tanács elnöke. — Hányán lakják a falut? — Most 1582-en. A létszám évek óta nagyjából mindig egyforma. Nem emelkedik semmit. — A fiatalok? — Eljárnak dolgozni, mint más községekből is. Még né­hány évvel ezelőtt is nagyobb volt itt a forgalom, a mozgás. Kőbánya üzemelt a közelben, de megszűnt A TEFU is tar­tott kirendeltséget de most már az sincs itt. Fogy a la!u“ Árkán, a hegyek közé szo­rult kis település szélén áll egy üres házacska. Kellemes, majdnem üde látvány, nem is tűnik üresnek, inkább csen­desnek, mintha öreg emberek szunyókálnának benne a dél­utáni melegben. — A gazda meghalt, a fele­ség meg nem akart itt egye­dül élni. Elköltözött valame­lyik fiához — mondja néhány házzal odább egy igen takaros épület előtt szorgoskodó idős bácsi ka. — Hová költözött? — Nem tudom. A gyerekek az ország különböző részében laknak. Nem tudom, melyik­hez költözött. Van itt már több ilyen üres ház is... A bácsika a lapátra támasz­kodik, rövid szünetet tart, majd folytatja: — Fogy a falu. Bizony fogy. — Miért mennek el az em­berek? Nem terem jól a föld? — Terem az! Terem szépen, ha gondosan dolgozzák. Most is igen szép termés Ígérkezik. — Szép háza van .*. A bácsi ka hátra pillant, mo­solyog: — Dolgozni kell. Mindenütt dolgozni kelL Üres házak. Ebben a falu­ban is, amabban is. Néme­lyiken még alig látszik a ma- gárahagyottság, a másiknak az udvarát már gyom veri fel. Az ablakok meredt, beporosodott üvegszemekkel bámulnak. Itt- ott néha lehull egy faldarab, a futkosó szél megnyikorgatja a padlásajtót, a kertkaput. Nem csukja be senki* A lakók elmentek inneni Priska Tibor Huszonötmillió forint megtakarítás n möszinttervekkel A Lenin Kohászata Művek­ben az idén eddig bevezetett műszaki-szervezési intézkedé­sek támogatása a széles kör­ben ki bontakozott kongresszu­si versenyben a vártnál is ha­tékonyabban segítik a,gazdál­kodás eredményességét, az önköltség csökkentését. Az év elejétől mostanáig — az ese­dékes előirányzatot számotte­vően túlhaladva — több mint 25 millió forintot takarítottak meg a műszinttervek révén. A megtakarítás zöme a keve­sebb anyagfelhasználásból, il­letve a selejt csökkentéséből származik. Ugyancsak biztató, hogy főként a három legna­gyobb üzemnél: a nagyolvasz­tóműnél, acélműnél és hen­germűveknél a tervezett, keve­sebb munkaidő ráfordításával készültek a termékek, Ijy az év eddigi részében — a mun­kaidő és a termelő bérén keze­sek tökéletesebb kihasználásá­val — mintegy 200 ezer mun­kaórát takarítottak meg. A kirakatrendező véleménye Hozzászólás „Az u(ca pedagógiája“ című cikkünkhöz Napjainkban “fogalom mindig nagyobb és nagyobb méreteket ölt. Ha egy városba külföldi turisták érkeznek, az idegenvezetők megmutatják nekik a város nevezetesebb épületeit, múzeumait, történel­mi nevezetességű helyeit. Az utca képe azonban magától tá­rul mindenki szeme elé, és így igen nagy nevelő hatással van a járókelőkre, mert akarva, nem akarva, ezeknek az embe­reknek az Ízlését fejlesztik, vagy rontják. Lyka Károly, a kiváló ma­gyar műtörténész úgy emléke­zett meg a kirakatrendezőkről, mint az utca művészeiről, akik­nek munkája nyomán szépül­nek a városok utcái. A kira­katrendezés során az esztétikai hatás, és így az utca díszíté­sén kívül, a kereskedelmi szempontokat is messzemenően figyelembe kell venni. Ebben a kérdésben már régóta tart a vita a tisztán kereskedelmi hatást elérni kívánók és a mű­vészi hatásra törekvők között. Nyilvánvaló, hogy a kirakat nem lehet öncélú, tehát olyan közös utat kell találni, ami mindkét célt: a kereskedelmi és az utca díszítési célt is ki­elégíti. A kirakatokat minden járó­kelő megnézi. Amíg a látott kép az érzékeléstől eljut a tu­datig. több-kevesebb időt vesz igénybe. Ez az idő a természe­ti adottságoktól függ Figye­lemmel kell lenni arra. hogy az utca embere még a nagyon szépen rendezett kirakatok előtt is csak két-három percet tölt el. Ügy kell rendezni a kirakatot, hogy ez az idő elég­séges legyen annak nemcsak áttekintésére, hanem a kihe­lyezett áru megszerettetésére, és nem utolsó sorban annak a vágyának ébresztésére, melyet az áru megvásárlása követ Ezt a hatást nem lehet úgy el­érni, hogy a kirakat a raktár- készlet pontos tükörképe le­gyen, mert a tömegáruból sem­mi sem emelkedik ki, és az nem ragadja meg a nézők fi­gyelmet. Az a kirakat, ame­lyik szellősen, ízlésesen van rendezve és a kereskedelem ál­tal propagált árura irányítja a figyelmet, eléri a célját A já­rókelőknek nem a dzsungel­ben kell keresgélnie, hanem készen, ízlésesen tálalva kell kapnia az árut. Itt kell talál­koznia a kétfajta szemlélet­nek. Ebben a kérdésben a ki­rakatrendezők kereskedelmi szakemberekkel sokszor vitáz­nak. A kereskedelmi szakem­berek tisztán kereskedelmi szemléletből nézik a kirakatot. Tehát ezek a tényezők a ki­rakatrendezőtől is függőek. Vannak azonban olyan ténye­zők is, amelyek a kirakatren­dezőtől teljesen függetlenek. Elsősorban SS nyílásokat, portálokat. Nagy­részt ósdi szűk kirakatokat ta­lálunk. Igaz, hogy a Széchenyi utcai portál-átépítések folya­matban vannak, de ezeknél is találunk hibát. A tervezők nem veszik figyelembe a kirakat- rendezői igényeket, mert a kirakat mennyezetei és oldal­falai betonból készülnek, ami a felfüggesztési lehetőségeket akadályozza. A kirakatok világítása kor­szerűtlen. Mióta a Széchenyi utcán a közvilágítást moderni­zálták, az utca fényereje el­nyomja a kirakati világítást azokon a helyeken, ahol a kí­vánalmaknak megfelelően nem növelték a kirakati fényerőt. A vállalatok nem rendelkez­nek megfelelő kirakati reflek­torokkal. (Nem lehet kapni??) Szinte egyetlen kirakatot sem lehet látni, melynek rendezése fény-effektusokra épül. A reklám ma már a gazdasá­gi élet nélkülözhetetlen kellé­ke. Pozitívan tudják értékelni új cikkek bevezetésénél, új üz­let megnyitásánál, országos mérvű kiárusításnál. Ezeknél a kampányoknál u központi irá­nyítás helyénvalónak látszik. Vannak azonban olyan reklá­mok is. amelyek az évszakra, az időjárásra hivatkoznak- Ezek azok a kampányok, ame­lyek nagyon sokszor megkötik a kirakatrendezők kezét s nem engedik, hogy szabadon szár­nyaljon a fantáziájuk. rí, / - , de nem utol­Utolsonak, sósorban kell említeni a költséggazdálkodást. A vidék! vállalatok arányosan is sokkal kevesebb kirakati reklám- és propaganda költ­séggel rendelkeznek, mint a budapesti vállalatok. Ezek azok az okok, amelyek indokolják, de nem mentik a miskolci ki­rakatok jelenlegi színvonalát. fórok Zsolt I A járda a gyalogjáróké! — Nézd már no! Az em­ber azt sem tudhatja, mi­kor jönnek rá! — méltatlan­kodik joggal egy középkorú gyalogjáró a Hoffmann Ottó utca járdáján, amikor elsu­han mellette egy kerékpáros kamasz. Máskor öttagú tár­saság mendegél beszélgetve, közte a fiatal mama kezét fogva egy hároméves kis­lány, amikor két biciklista srác szinte hajszál távol­ságra a csöpp gyerektől ka- rikázik el a társaságot há­tulról előzve, vad irammal. Nem kell fantázia hozzá, hogy belássuk, milyen bal­eseteket idézhet elő a járdán garázdálkodó kerékpáros. Sajnálnám, ha az ilyen baleseti lehetőségekre csak a már megtörtént bajok hív­nák fel az illetékesek figyel­mét Különben pedig, mint eddig is, szabadjára enged­nék a közlekedési rend meg­szegését a belvárosi utcáktól kissé távolabb eső útszaka­szokon. Ideje volna valami módon hatásosan értésére adni kicsiknek és nagyob­baknak, hogy a járdákat a gyalogjáróknak építették, és azok testi épségének veszé­lyeztetése, a járda biciklipá­lyának való használata nem- csalc a Széchenyi utcán tilal­mas kihágás, hanem minden járdán. Nem ártana e célból néhány, szigorú következ­ményre figyelmeztető tábla elhelyezése ott, ahol az szük­séges. Adott esőiben egy-két pénzbírság kiszabása is meg­tenné hálását. Nemrégiben újították meg ugyanitt a bérházak utca fe­löli oldalain elhelyezett csi­nos — bár őszintén szólva nem praktikus — alacsony kis drótkerítésének a rossz gyerekek, a bőrükbe nem fé­rő kamaszok által tönkretett részeit. A rongálok azonban máris működésbe léptek. Rá­ülnek a dróthálót felül össze­tartó vékony vasrúdra, him­bálják magukat rajta, vagy kötél!áncolnak fölötte. A ke­rítés persze rogyadozik alat­tuk, s egy vagy két év múlva cserélhetik újra az egészet, ha valaki nem csinál rendet, nem ébreszti rá az ifjú ron­gálókai, hogy a magukét ron­gálják, amivel csúffá teszik környezetüket. Baj az, hogy sok járdabiciklista és kerí­tésrongáló fenegyerek nem is az itteni bérházakból, ha­nem másunnan vetődik erre a tájra. Bizonyára olyan he­lyekről, ahol rosszra való hajlamaikat nem' engedhetik szabadjára. Azt mondhatnék: kicsisé­gek ezek, nem érdemes velük törődni. De ami visszás, az visszás kicsiben is, nagyban is. Az embernevelés hiányai­nak tükre, (—u —a) Csak az ékezet hiányzik? Bizony, sok galibát idézhet elő, ha valamely fogalmazás­ból, írásból hiányzik egy éke­zet. Egy olyan ékezet, amely megváltoztathatja az egész mondanivaló, közlés értel­mét. Minden iskolában tanít­ják nyelvtanórákon a rég­múlt történelem erre vonat­kozó klasszikus példáit. Sót, nemcsak az ékezetek hiánya, hanem azok megváltoztatá­sa, felcserélése is sok galibát okozott már az életben. Hi­szen nem mindegy például, ha valakiről azt írja az em­ber: őrült, vagy azt, hogy örült. De lényeges kü­lönbség van értelem szempontjából a számára és szamara, az éger és egér, a téved és tevéd, és még jó néhány tucat szó kö­zött, amelyek az ékezetek „elhelyezésével”, illetve el­hagyásával nyernek más és más jelentést Persze azért adódhatnak olyan esetek, amikor egy-egy ékezet hiányzik ugyan vala­honnan, valamelyik szóról — a mondanivaló, a lényeg azonban érthető. Ilyen ese­tekben a pontosság megkö­vetelése annyira nem indo­kolt, hogy ha valaki, vagy valakik mégis akadályoskod- nak, az már nem az óvatos­ság tekintetében történt szorzás, hanem — így is szok­ták játékosan mondani — csupán csak „szőrzés”. Sőt, manapság egyszerűen úgy mondjuk, ha példa akad rá — már pedig akad —, hogy sz bizony nem más, mint bü­rokrácia. Nemrégiben a szerencsi já- rVsban történt a következő »et. Az egyik gazdaságból btonyos Tóth nevű szakem- ba-t igen fontos pénzügyi dogok lebonyolításával bíz­tál? meg. Nem hiányzptt az üg.Viöz egyetlen szükséges helji, járási papír, megbízó­iévá sem. A megbízott, a sürgxs. halogatást nem tűrő ügy rendezése érdekében, minden ügyirat birfokáfoari felkereste a bankot. Ment is mindenV maga rendjén, pre­cíz ellenőrzés melleit persze* ahogy ez szokás. S már-már a'pénz kifizetésére, illetveaz utolsó aláírásríAkerült volna a sor, amikor egyik valóban precíz ember az ellenőrök közül felkiáltott: — Állj, vis'sza az egész! Nem síimmel a legfontosabb* a személyi igazolvány. Itt a •megbízólevélen ugyanis az áll, hogy Tóth. A személyi igazolványban viszont az áll* hogy Tóth. Hiányzik az éke-' zet! — De kérem — szabadko­zott Tóth —, minden stim­mel: ki vagyok, hol szület­tem, mikor, anyám neve, a megbízólevélen a személyi igazolványom száma. És ez az ügy fontos. Ha késleke­dünk, ebből komoly kár szár­mazhat. — Mindegy kérem — hű- tötte le a precíz ember. — Ez bennünket, ugye, nem ér­dekelhet. Vagy tessék besze­rezni még egyszer a személyi igazolvány szerinti névre a megbízó papírokat, vagy a rendőrségen lessék beíratni az ékezetet. íme, milyen nagy úr az ékezet! Bar őszintén szólva, amióta ezt elmondták, azóta is olyan gondolataim vannak, hogy ebben az esetben nem­csak az ékezet hiányzott a személyi igazolványból, ha­nem valami más is, de az a bank illetékes szakemberei­ből. Sőt, megpróbáltam én is játszani nemcsak az ékeze­tekkel, hanem a szavakkal is. Es véleményem szerint ez az eset a bank részéről már nem ellenőrzés volt, hanem két szóban írva: ellen őrzés! Olyan őrzése bizonyos dol­goknak és elveknek, amely nem az ügy éidekében, ha­nem az.’ellen, a gyors intéz­kedés ellen irányul! Barcsa Sándor Hamarosan felépül a szederkényi vízmű Tisza szederkény újváros vízfogyasztlsa az elmúlt esz­tendőkben a sokszorosára emelkedett, a vizet szolgálta­tó egység azonban jelenleg még a régi. Ezért a lakóknak sok bosszúságot okoz az időn­kénti vízhiány. Ez a bosszúság azonban re­mélhetőleg hamarosan meg­szűnik. Nemrégiben került sor ugyanis az új vízmű mű­szaki átadására, és a létesít­ményt néhány hét múlva a víztoronnyal együtt üzembe helyezik. A 800 köbméteres víztorony bekapcsolásával 18 órára elegendő vizet tudnak tartalékolni a város lakóinak?­ÜRES HÁZAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom