Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 180. szám ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1966. július 31. A (elkészülés hónapjai A part IX. kongresszu­sára való felkészülés oefejező szakaszához ife-kezt.ünk a Központi Bizott­ság július 28-án megtartott kibővített ülésével, amelyen megvitatták és jóváhagyták a IX. kongresszus irányelveit és a módosított szervezeti szabályzat tervezetét. A kongresszusi előkészüle­tek most következő, befejező szakaszában már a konkrét szervezeti intézkedések, a pártélet demokratizmusából következő események kerül­nek előtérbe; az alapszerve­zetek taggyűlései, illetve a járási, városi, megyei pártér­tekezletek. A Központi Bi­zottság úgy határozott, hogy a. kongresszusi irányelveket és a módosított szervezeti sza­bályzat tervezetét augusztus 10-ig valamennyi alapszerve­zet rendelkezésére bocsátja. Egyben kötelezően előírja, hogy a taggyűléseken és a pártértekezleteken azokat megvitassák és kéri, hogy ál­lásfoglalásukat. észrevételei­ket. javaslataikat a Központi Bizottsághoz juttassák el. A Központi Bizottság az irány­elveket megküldte a legfonto­sabb tömegszervezeteknek is, azzal a javaslattal, hogy ugyancsak tárgyalják meg és tegyék meg észrevételeiket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy most a kongresszusi irány­elvek megvitatása a kommu­nisták döntő politikai jelada­ta. Valamennyi fontosabb kérdésben, melyet a kongresz- szusi irány í~V,;k tartalmaz­nak, s melyeikben a kongresz- kzus hivatott a végső szót kimondani, a közelmúltban — igen széleskörű tanulmá­nyozás és viták után — a Központi Bizottság megfelelő álláspontot alakított ki. Gon­dolunk itt elsősorban a gaz­daságirányítási rendszer re­formjával kapcsolatos, majd­nem kétéves vitára és a Központi Bizottság e kérdés­ben hozott határozatára. Igen széleskörű vita után fogadta el az országgyűlés a harma­dik ötéves tervet is. Az ideo­lógiai munkát és a kulturá­lis életet illetően útmutatónk a Központi Bizottság által ta­valy elfogadott ideológiai irányelvek, illetve az ezt ki­egészítő határozatok és állás- foglalások: olyanok, mint a tájékoztatásról, az irodalom és a művészetek társadalmi, po­litikai helyzetéről szóló do­kumentumok. Megfelelő hatá­rozatok születtek a közel­múltban a szakszervezetek, az Ifjúsági szervezet és más tö­megszervezetek munkájáról Is. A Központi Bizottság által elfogadott irányelvek szerint a párt és az ország a VIII. kongresszuson megjelölt úton haladt az elmúlt években, a párt politikája eredményes­nek bizonyult. Ezért azt kéri majd a kongresszustól; hagyja jóvá az eddig követett politi­ka fővonalát.. Illetve azt az üj követelményeknek megfe­lelően fejlessze tovább. A Központi Bizottság azt java­sol ia. hogy a kongresszus Utáni esztendőkben is a szó­]N cializmus teljes felépítéséért folytatott harc maradjon par­tunk és népünk fő célkitűzé­se, s ennek megfelelően kell a kongresszusnak feladatain­kat is meghatároznia. emcsak pártunk álta­lános politikájából és munkastílusából, de az említett célokból is kö­vetkezik, hogy a IX. kong­resszus munkakongresszus lesz, ahol a gondos és alapos elemzés, a felelősségteljes ha­tározathozatal lesz a fő fel­adat. Az alapszervezetekben fo­lyó munka fontosságát hang­súlyozza a Központi Bizott­ságnak az a döntése, hogy mindenütt két kongresszusi taggyűlést kell tartani. Az elsőt augusztusban, s ezen meg kell tárgyalni az irány­elveket, valamint a szervezeti szabályzat módosítását célzó tervezetet. Ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos javaslato­kat, hogy azok idejében el­jussanak a felsőbb pártszer­veken keresztül a Központi Bizottsághoz. A második kongresszusi taggyűlésen, amelyet szeptemberben kell megtartani — e feladatok el­végzése után —, több idő ma­rad az alapszervezeti vezető­ség beszámolójának megvita­tására és az új vezetőség meg­választására. Természetes do­log, hogy sem az első, sem a második kongresszusi taggyű­lés napirendje nem választ­ható el az adott alapszervezet életével összefüggő konkrét termelési, ideológiai, politikai kérdésektől. A párton belüli demokrácia hangsúlyozottabb érvényesí­tése érdekében már az első kongresszusi taggyűlésen meg kell választani a jelölő bizott­ságot, hogy több ideje legyen a tájékozódásra, a vélemények kikérésére. Ennek alapján fe­lelősségteljesebben tehetik majd meg javaslatukat a má­sodik taggyűlésen az újonnan megválasztandó vezetőségre, és a kongresszusi küldöttekre. A IX. kongresszusra való felkészülés nemcsak a párt, hanem az egész magyar nép ügye. Ennek legjobb tanú­bizonysága, az a hónapok óta tartó és mind szélesebben ki­bontakozó munkaverseny-moz- galom, amely a kongresszus tiszteletére indult. A Köz­ponti Bizottság nagyra érté­keli és üdvözli a kongresszusi munkaverseny-mczgalmat s ennek jeléül úgy határozott, hogy a legjobb eredményeket elérő üzemek és intézmények részére kongresszusi zászlókat és kitüntető okleveleket ado­mányoz. A holnapi sikereket a mai tettekkel lehet megalapozni. Ezért a IX. kongresszuson meghozan­dó határozatok — amelyek a szocializmus teljes felépítése felé vezetik tovább népünket — sikere azon is múlik, ho­gyan teljesítjük mindennapi feladatainkat a termelés, az ideológiai élet és a kultúra frontján, — már most — a kongresszust megelőző hóna­pokban. Ez is hangsúlyozza a kongresszusi felkészülés soron következő, befejező szakaszá­nak fontosságát. AIX. kongresszus H előkészületei Miskolcon Húszéves a íorint A mészégető Ilalászlfgénv sortban n j Belépés csak az olvasónak Elkészült a TVK zsákgyára A Tiszai Vegyikombinát polietilén zsákgyárát márciusban kezdték építeni, s a kö­zelmúltban elkészült. A tervek szerint évi hatmillió zsákot gyártanak, amelyekbe am- monnitrát és karbamid műtrágya kerül. Az olasz gyártmányú, félautomata gépek a je­lenleg ismert legkorszerűbb berendezésűek. Üzemben a konfekcionáló gép Kádár Járxs fcgaiita Couve de Murville-t Elutazott hazánkból a francia külügyminiszter Ülést tartott az eszperantó világszövetség választmánya Szombaton délelőtt egész- hapos tanácskozásra ült össze az Egyetemes Eszperantó Szö­vetség (UEA) nemzetközi vá­lasztmánya. A 32 taggal össze­ült választmány három mun­kacsoportban vitatta meg s dr. ivó Lapenna világszövet- Ségi elnök által előterjesztett beszámolót az UEA-nak az Í96!S-ös tokiói kongresszus óta Végzett munkájáról, az eszpe­rantó-mozgalom eredményei­ről. Szó esett egyebek között a nyelvi- népszerűsítő munká­ról, az eszperantó kiadvá­nyok terjesztéséről, forgalma­zásáról, továbbá az eszperantó szövetség és az UNESCO ered­ményes együttműködéséről. A tanácskozásokon a Ma­gyar Eszperantó Szövetséget Szeretni Borbála elnök és dr. Bácskai István alelnök képvi­selt«. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB. székiházában fogadta Maurice Couve de Murville francia külügyminisztert és szívélyes eszmecserét folyta­tott vele. Couve de Murville-t a látogatás-Á elkísérte Jacques de. Beaumarchais, a francia külügyminisztérium politikai ügyek főosztályának vezetője, Francois Puaux, a miniszté­rium európai ügyek főosztá­lyának vezetője, valamint Raymond Gastambide, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter. Szilágyi Béla külügyminiszter­helyettes és Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság pári­zsi nagykövete. Maurice Couve de Murville szombaton délben a Gellért- szálló Gobelin-termében ta­lálkozott a magyar és a kül­földi sajtó képviselőivel. Couve de Murville elöljáró­ban szívélyes szavakkal mon­dott köszönetét a vendégsze­retetért. Ezután magyarországi látogatásának céljáról, jelen­tőségéről szólt a francia kül­ügyminiszter. Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke és felesége Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter és fe­lesége tiszteletére szombaton ebédet adott az Országház Vadásztermében. Jelen voltak az ebéden a magyar—francia tárgyaláso­kon részt vett küldöttségek tagjai. Az ebéden Kállai Gyula po- hárköszöntőt mondott Bevezetőben köszöntötte a vendégeket, majd így folytat­ta: — A magyar nép csaknem két évtizede szocialista társa­dalmi rendben él. A világon azonban különböző társadal­mi rendszerű országok van­nak. Úgy véljük, hogy az ebbéli különbségek nem aka­dályozhatják a népek ered­ményes együttműködését: mert a teljes egyenjogúságon, a szuverenitás tiszteletben tar­tásán alapuló kapcsolatok fej­lődése kölcsönösen előnyös és hasznos mindkét fél szamara. A különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésében, kapcsolataink fejlődésében a béke legbizto­sabb garanciáját látjuk. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy ehhez hasonló fel­fogás érvényesül a Francia Köztársaság általunk nagyra­becsült vezetőinek politikájá­ban is. Ez jó alapot teremt arra, hogy a kölcsönös mr- értés alapján eredményesen fejlődjenek kapcsolataink. Jóleső érzés számunkra az. ami jelenlegi tárgyalásaink során nyilvánvalóvá vált: egyetértünk a jelent illető né­hány Alapvetően ion os kér­désben. Más kérdésekben ál­láspontjaink közel állnak egy­máshoz, s ezekben a kérdé­sekben is megnyilvánul az a kölcsönös szándék, hogy ke­ressük és megtaláljuk a kö­zös megoldás, az együttműkö­dés útjait Megelégedésünkre szolgál, hogy kormányaink a (Folytatás a 2. oldalon..) líozzéleüéSí a Bolgár KP kongresszusi irányelveit A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága döntést hozott amelynek érteimében nyilvános vitára kívánja bo­csátani az ősszel összeülő IX. pártkongresszusnak az ország 5. ötéves tervével foglalkozó irányelveit. A szombati szó­fiai lapok teljes terjedelemben közük e nagy horderejű do­kumentumot amely 9 fejezet­ben részletesen ismerteti az eddig elért gazdasági és kul­turális eredményeket valamint az ország előtt álló feladató» kait A déli járásohban már csak elvétve akad aratatlan búzatábla Július végéig Borsod me­gye termelőszövetkezetei, me­zőgazdasági üzemei a kenyér- gabona vetésterület 80 száza­lékáról takarították be a ter­mést. így, összességében jól „hangzik” ez, hiszen hosszú időszakot, esetleg évtizedeket vizsgálva is nehéz lenne ha­sonló példát találni. S ez a júüus végi 80 százalék nem­csak a kezdeti optimáüs idő­járásnak, hanem az aratás, a nagy, nyári munkakomplexum jó előkészítésének is köszön­hető. Sajnos, ez az eredmény ré­szekre bontva már nem mu­tat olyan jó képet. Egyes te­rületeken ugyanis, éppen, mert későbben, nehezebben „len­dült be” az aratás, a kalászos terület csaknem ötven száza­léka aratatlan. Amíg a mező­kövesdi járásban a kenyérga­bona 96, a mezőcsátiban 95 szá­zalékát sikerült betakarítani, az encsi járásban a kalászoste­rület 43 százaléka még aratat­lan 1 Kombájnpazarlás? Szombaton, július 30-án a megyei operatív bizottság ér­tékelte a betakarítás helyzetét. Az elmúlt napok tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy bár a néhány esős nap, s az itt-ott valóban nagy mennyi­ségben hullott csapadék meg­törte a nyári munka lendüle­tét, egyes helyeken elsősor­ban nem ennek, hanem a tervszerűtlen ségnek, a kapko­dásnak „köszönhető”, hogy lassú a munka. Ilyen észre­vételek érkeztek például az encsi járás területéről is. Az elmúlt napokban a me­gye déli részéről és a szom­szédos Hajdú megyéből egy­re több kombájn indult az északibb fekvésű járásokba, termelőszövetkezetekbe. Ezt korábban kérték, sürgették az encsi járás szakemberei is. Annál furcsább, hogy amikor a kombájnok a járás területére érkeztek, egysze­rűen „nem volt munka”. Al­sóvadászon, Ináncson a tsz nem fogadta a kombájnokat, így a gépek több napon át hiába töltötték el az időt. De két kombájn munka nélkül állt a sátoraljaújhelyi járás­ban, Pácin községben is. Kiderült ugyanis, hogy bár a gépekre szükség lenne, mert több száz hold még aratatlan, nem dolgozhatnak, mert nincs elegendő tehergépkocsi és von­tató a kombájnok kiszolgálásá­hoz! Bizony, az ilyen szerve­zetlenségek napokkal késlel­tetik az aratás befejezését. Pedig ez jelentős veszélyt rejt magában! Megkésett az árpa aratása Már az elmúlt évben is sok gondot, sőt, jelentős kárt oko­zott, hogy néhány termelőszö­vetkezetben „fordítva” arattak. Olyan értelemben fordítva, hogy a búzát már rég levág­ták, amikor az árpa még min­dig lábon állt. Pedig az árpa aratása mindig megelőzte a búzáét. Ez évben is sok a ha­sonló jelenség. A mezőköves­di járásban például, mint már emlegettük, búza alig van betakarítatlan, az árpa jó része azonban még kint van a földe­ken. Ennek indító oka az. hogy a tsz-ek minél több jó minőségű sörárpát szeretné­nek értékesíteni, s ehhez jól be kell érnie a kalásznak, mert nemcsak a mag színe és nagy­sága. hanem a nedvességtar­talom is számít, nem halad» hatja meg a 15—16 százalékot. Sajnos, az időjárás nem min» dig „ért egyet” a tsz-ekkel. Az esős időjárás követkéz» tében. az árpatáblákban olyan nagy mennyiségű a fiatal sarjúhajtás, hogy most már gondot okoz a betakarítás. A kombájn nem képes vágni, a kéz: aratás viszont körülmé­nyes. jóval több munkával jár. Tovább várni viszont már lehetetlen, mert az a veszély fenyeget, hogy nemcsak az árpa minősége lesz rosszabb; hanem az egész termés tönkre: megy, el pereg! Csak 33 traktor dolgozik éjszaka Az aratás eddigi időszakába^ megfelelően dolgoztak a gép­javító állomások kombájnjai. Eddig 72 ezer holdról takarí­tották be a termést. S több mint 160 traktor dolgozik már e napokban a tarló szántásán. Igen kevés azonban a két mű­szakban, éjszaka is dolgozó gépek száma. Ez azért is meg­lepő, mert az elmúlt évben éppen a mélyszántás hiánya okozott gondot az őszi veté­sek idején. Most viszont, ami­kor az adottságok, még az időjárás is engedné, csak né­hány termelőszövetkezetben hasznosítják a kedvező lehe­tőségeket. A gépjavító állomások me­gyei vezetői megígérték, hogy mindent elkövetnek a nyári munka gyorsítása vé­gett.^ Ez azonban csak a ter­melőszövetkezetek, a szakem­berek segítségével sikerülhet! Márpedig a sikertől igen sok függ. Nemcsak az aratás mi­előbbi befejezese, hanem a jövő évi termés feltételeinek' biztosítása is! Barcsa S&ndor s

Next

/
Oldalképek
Tartalom