Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-29 / 178. szám

1 s K O ^■Kg-n- ■ 'T'.jr.. !*•" Világ pjolctárjai egycGÜliefcfc! mmemmik A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 178. szám. ARA: 50 FILLER Péntek, 1965. július 39. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. július 28-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain és póttagjain kívül részt vettek a Köz­ponti Revíziós Bizottság, a Központi Ellen­őrző Bizottság tagjai, a Budapesti Pártbizott­ság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai és a Központi Bizottság apparátusá­nak osztályvezetői. Kállai Gyula elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének beszámolója után a Közpon­ti Bizottság megtárgyalta és jóvahagyólag tudomásul vet­te a magyar küldöttség jelen­tését a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének 1966. július 4. és 6. közötti bukaresti ülésé­ről, valamint a KGST-tagál- lamok kommunista és mun­káspártjai vezetőinek és mi­niszterelnökeinek július 7-i találkozójáról. A Központi Bizottság ülése megelégedéssel állapította meg, hogy a Varsói Szerződés alapvető célkitűzéseinek meg­felelően, a tagállamok kép­viselőinek tanácskozása a fő figyelmet ez alkalommal is a béke védelmének, a népeink nyugodt életét fenyegető im­perialista törekvések leleple­zésének, a tagországok egysé­ge erősítésének szentelte. Az európai biztonság kér­déseiben elfogadott nyilatko­zat ennek megfelelően teljes komolysággal figyelmeztette a földrészünk békrjét fenyegető erőket, mindenekelőtt az Egyesült Államok és a Né­met Szövetségi Köztársaság uralkodó imperialista köreit, hogy kontinensünk békéjének megbontására irányuló bár­mely lépésük a Varsói Szer­ződés egyesült erőinek hatá­rozott visszacsapását vonja maga után. A Varsói Szerző­dés tagállamai tanácskozó testületé egyúttal megmutatta a feszültség enyhítésének, az európai biztonsági rendszer megteremtésének reális, kö­vetendő útját. A Központi Bizottság he­lyeslőén fogadja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak tanácskozása teljes szo­lidaritásáról, szilárd eltökélt­ségéről és testvéri segítség­nyújtásának fokozásáról biz­tosította az Egyesült Államok Imperialista agressziójával szemben hazája szabadságét és függetlenségét védelmező hős vietnami népet. A Központi Bizottság tudo­másul vette a KGST-orszá- gok vezetőinek ülésén lefoly­tatott eszmecserét, amely a népgazdaságaink közötti együttműködés továbbfejlesz­tését, a tagállamok gazdasági erőinek fellendülését szolgál­ja. A Központi Bizottság arra törekszik, hogy pártunk és népünk cselekvő módon ere­jéhez képest vegye ki részét a tanácskozásokon megjelölt feladatok megvalósításából. II. Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első tit­kárának előadói beszéde alap­ján a Központi Bizottság megvitatta a IX. kongresszus politikai és szervezeti előké­szítésének a kérdéseit. 1 A Központi Bizottság *• úgy határozott, hogy a klagyír Szocialista Munkás­párt ;X. kongresszusát 1966. novenber 23-ra hívja össze. A Központi Bizottság a fcong-esszusnak a következő naprendet javasolja: a) A Központi Bizottság beszimolója, b) A Központi Revíziós Bi- áotúág jelentése, ej A Központi Ellenőrző feuptt&ag jelentése. d) Az MSZMP szervezeti szabályzatának módosítása, e) A párt vezető szerveinek megválasztása. 9 A Központi Bizottság “* megvitatta és jóváhagy­ta a IX. kongresszus irányel­veit és a párt módosított szer­vezeti szabályzatának terve­zetét. Az irányelvek megállapít­ják, hogy a párt s az ország a VIII. k mgresszuson megje­lölt úton haladt, pártunk po­litikája eredményesnek bizo­nyult. A Központi Bizottság ennek alapján javasolni fogja a kongresszusnak, hogy az eddig követett politika alapve­tő fő irányvonalát hagyja jóvá és azt az új követelmé­nyeknek megfelelően fejlessze tovább. A legközelebbi négy eszten­dőben is a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc és munka marad pártunk és né­pünk feladata. Tovább kell nö­velnünk országunk gazdasági erejét, gyarapítanunk kell a nemzeti vagyont és ennek ará­nyában emelnünk a dolgozók életszínvonalát. A harmadik óléves terv célkitűzéseinek megvalósításával egyidejűleg be kell vezetni a gazdasági irá­nyítás új rendszerét. A gazda­sági reformmal összhangban tovább kell tökéletesíteni szo­cialista társadalmunk politi­kai szervezetét, fejleszteni a szocialista demokráciát, s erő­síteni a szocialista nemzeti egységet A gazdasági és kulturális cpitómunka bonyolult fel­adatai mind nagyobb tudatos­ságot, szervezettséget igenyel­nek, a párt vezető szerepe ez­ért szükségszerűen tovább nö­vekszik. 9 A Központi Bizottság el- határozta, hogy az irány­elveket és a szervezeti sza­bályzat-tervezetet augusztus 10-ig a pártalapszervezetek rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a párttagság taggyűlése­ken és küldöttei útján a párt- értekezleteken vitassa meg őket és foglaljon állást. Állás­foglalásaikat, észrevételeiket juttassák el a Központi Bi­zottsághoz* A Központi Bizottság a kongresszus irányelveit meg­küldi a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Taná­csának és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökségének. A Központi Bizottság kéri, hogy e testületek tárgyaljuk meg az irányelveket és véle­ményüket juttassák el közvet­lenül a Központi Bizottsághoz. A A Központi Bizottság *• üdvözli a IX. pártkong­resszus tiszteletére széleskö­rűen kibontakozott munkaver- seny-mozgalmat, annak kezde­ményezőit és részvevőit. Meg­győződése, hogy a kongresz- szus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny, a dolgozók öntudatos, szorgal­mas munkája hazánk javát, gazdaságunk gyarapodását szolgaija. A Központi Bizottság ágy határoz, hogy a kongresszusi munka verseny-mozgalom ban legjobb eredményeket elérő üzemek és intézmények részé­re öt kongresszusi zászlót és 16 kitüntető oklevelet adomá­nyoz. III. Biszku Béla elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára jelen­tést tett a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemel­kedő harcosainak helyzetéről és társadalmi megbecsüléséről. A KB a jelentést tudomásul vette és megfelelő határozato­kat hozott. A Központi Bizottság elfo­gadta a II. félévi munkater­vére vonatkozó javaslatot, (MTI) Budapestre érkezett Couve de Maurice Couve de Murvillc francia külügyminiszter — Péter János külügyminiszter párizsi látogatásának viszon­zására — feleségével együtt csütörtökön délelőtt hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Kíséretében van a francia külügyminisztérium tpbb ve­zető munkatársa, köztük Jacques de Beaumarchais, a poli­tikai ügyek főosztályának vezetője és Francois Puaux, az európai főosztály vezetője. A vendégeket ünnepélyesen fogadták a francia és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Fogadásukra megjelent Péter János külügyminiszter. Szilágyi Béla kül­ügyminiszterhelyettes és felesége. Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Raymond Gastambide nagykövet vezetésével jelen voltak a fogadtatásnál a Francia Köztársa­ság budapesti nagykövetségének tagjai. A francia vendégeket hozó különrepülőgép néhány perccel tíz óra után ereszkedett le a repülőtér betonjára. Péter Ja­nos, majd a többi magyar sze­mélyiség szívélyesen üdvözöl­te a Francia Köztársaság kül­ügyminiszterét és feleségét. Jacqueline Couve de Alurvil- le-t, valamint kíséretének tag­jait. Szilágyi Béláné virág­csokorral köszöntötte a fran­cia külügyminiszter feleségét. Couvc de Murville megérke­zése után rövid nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek: — Azt várom ettől az úttól, hogy nagyon kellemes és jelentős kapcsolatokat épít Magyarországgal, s főleg kollé­gámmal, Péter Janos külügy­miniszter úrral. Véleményünk szerint ez a látogatás új állo­mást jelent Magyarország és Franciaország kapcsolatainak fejlődésében és szorosan hoz­zátartozik a kapcsolatok álta­lános fejlődéséhez, amely nap­jainkban egyrészt Nyugat-, másrészt Közép- és Kelet- Európa országai között meg­Az aláírásnál jelen volt Kiss. Árpád, az Országos Műszaki- Fejlesztési Bizottság elnöke, Acrél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének ügyvezető elnöke, s a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa. Jelen voltak az aláírásnál a francia külügyminiszter kísé­retének tagjai, valamint Ray­mond Gastambide. Ülést tartott a Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága A Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága július 28-án, csütörtökön, Rózsa Kálmán vb-elnökhclycttes el­nökletével ülést tartott. A végrehajtó bizottság tagjai megvitatták a Finommechani­kai Javító Vállalat munká­járól szóló jelentést. Az 1951. december 31-én alakult válla­lat termelési volumene az utolsó 5 év alatt csaknem megkétszereződött. A vállalat­nak jelenleg 11 javító üzlete van, összes telepeinek száma 26. Gondot okoz a javítószol­gálat szervezését irányítani tudó műszaki szakkáderek hiánya, valamint az is, hogy kevés a szállítóeszköz, elavul­tak a telephelyek. Ennek elle­nére a vállalat eredményei biztatóak, a végrehajtó bizott­ság dicséretben részesítette a vállalatot. További feladat a lakosság igényeinek még differenciáltabb szolgálata. Ezért fokozni kell a belső el­lenőrzést. A IV. ötéves terv­ben új telephelyet kell kiala­kítani a vállalat számára, az előkészítő munkákat már most el kell kezdeni. Ré«i dolgozók köszöntése n c* f’Levelezőnktől.) Meghitt, szinte családias ünnepségre jöttek össze tegnap, július 28-án a Lenin Kohászati Mü­vek „öregjei”. Mintegy negy­venen jelentek meg a Diós­győri Vasas Klubban. A 40, illetve 25 éves szolgálatot ma­guk mögött tudókat Nemcské­rí János, a nagyüzemi párt- bizottság titkára üdvözölte. Az üdvözlő szavak után a ju­biláló dolgozók egyhavi ke­resetnek megfelelő jutalom­ban részesültek, összesen 94 ezer forintot osztottak ki kö­zöttük. Nagy Gusztáv Couve de Murville francia külügyminiszter hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett. A képen: Péter János fogadja a vendéget. mutatkozik. Ezt a látogatást tehát úgy lehet tekinteni, mint újabb lépést az enyhülés, az európai nagy problémák bé­kés megoldása felé vezető úton. Péter János csütörtökön dél­előtt hivatalában fogadta Maurice Couve de Murville-t. akit a látogatásra elkísért Jacques de Beaumarchais Fran­cois Puaux, valamint Ray­mond Gastambide. A fogadásnál jelen volt Szi­lágyi Béla, Valkó Márton és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Csütörtökön délben a Kül­ügyminisztériumban magyar — francia kulturális, műszaki­tudományos együttműködési és konzuli egyezményt irt alá Péter János és Maurice Couve de Murville. Az aláíráskor Péter János és Couve de Murville beszedet mondott. Csütörtökön délben a Kül­ügyminisztériumban megkezd dődtek a magyar—francia tár­gyalások. A tárgyalásokon részvevő magyar küldöttséget Péter Já­nos, a francia küldöttséget Maurice Couve de Murvilte vezeti. Maurice Couve de Murviji« és kísérete csütörtökön dél­után a fővaros nevezetessé­geivel ismerkedett. A vendége­ket a városnézésre elkísérte Szilágyi Béla külügyminiszter- helyettes és Barlos István,: a fővárosi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettesei Apja földműves volt. Néhány holdat müveit, a fukarul termő abaúji dom­bokon. Úgy ment el, hogy nem akart menni. Vitték. Sasos behívóval. Sajnál­ta a néhány hold földet és a négy gyereket. Mintha érezte volna. Soha­sem tért. vissza a háborúból. A gyermekek felnőttek. A nagyobb lány férjhez ment, az egyik fiú cukor­gyári munkás Szerencsen, a másik me­zőgazdasági gépész otthon, a szülőfalu­ban, Korláton. A kisebbik lány még nem töltötte be a 25. évét. Majd novemberben. Tekin­tete komoly, termete magas. Hét évvel ezelőtt hagyta el a falut, Miskolcon ka­pott munkát egy zöldségboltban. Segéd­munkás, vagy ahogyan 6 mondja: kise­gítő lett. S csak a nyári szezonra szei'- ződtet.ték. Valaki — már nem emlék­szik a jó szándékú ember nevére — mesélt neki a fonodáról. A tizennyolc éves, egészséges, jó eszű lány jelentkezett Felvették. Az ő álma is beteljesedett. Olyan jó! tanult, és dolgozott, hogy három hónap múltán szakmunkás lett. Azóta is az orsózóban dolgozik. A gépen, rögzített kis körökben pö­rögnek az orsók, mindig szédítő sebe­sen. Balra tőle és előtte dolgoznak a lányok, a többiek, a Fáklya brigád tagjai. Borika másfél éve brigád veze- tő. ö szervezte meg a brigádot az új termelési rend. a folyamatos üzemelés bevezetése után. Csak hat éve dolgozik a miskolci fo­nodában. és már kétszer nyerte el a Kiváló dolgozó kitüntetést. Munkájáért négy&aer kapott jutalmai- amire ugyan­Orsózöwiö olyan büszke, mintha kitüntetést ka­pott volna. — Ha az embert munkájáért megju­talmazzák, olyan, mintha kitüntetnék, nem igaz? — kérdezte halk, mély hang­ján. miközben pamutpihével belepett arcán mélyre ivódott a barna színű ko­molyság. — Igaz — mondtam meggyőződésem szerint, és megkérdeztem: — Mindig ilyen komoly, nevetni nem tud? Abban a pillanatban már nevetett. — Dehogynem — mondotta —, álta­lában nagyon is nevetős vagyok, meg szórakozni is nagyon szeletek, de mos­tanában igyekszem komolyabb lenni. — Mióta? — Amióta megkaptam a tagjelölt­iga zolványi. Az első bélyeget éppen akkor fizette ki. amikor beszélgettünk. Sokáig néze­gette. s azután komótosan beragasztot­ta. Talán a komolysága is akkor kez­dődött. amikor a legutóbbi taggyűlésen nevét hallotta. — Mátyás Borbála elvtársnő. Az megható pillanat volt. ForrósAgot is érzett. A titkár mosolyogva nyújtotta át neki a tagjelölt-igazolványt, és min­denki tapsolt. Akkor kapta meg a tag­jelölt-igazolványt a másik kiváló orsó­zónő. Vadászi Piroska is. Egyszerre vették fel őket a pártba. Vadászi Pi­roska, meg Mátyás Borbála nemcsak munkatársak — barátnők is. Nemcaas az orsózóban dolgoznak együtt — i®» kólába is együtt járnak. — Mit tanul? — A textilipari technikumba járok, itt a gyárban. Az első évet már el is végeztem. A harmadik barátnő Kerchnel Kata­lin. O tagja a Fáklya brigádnak is. Va­dászi Piroska másik brigádban dolgo­zik, ő is brigádvezető, így nemcsak ba­rátnők. hanem vetélytársak is. Mert a brigádok versenyeznek. — Hogyan jutott arra az elhatározás­ra. hogy belép a pártba? — kérdeztem Mátyás Borikától. — Nem volt nehéz — felette. — Az általános iskolában úttörő voltam, ti­zennégy éves koromban beléptem a KISZ-be. Itt. a gyárban, úgy érzem, fo­kozatosan megértem a tagjelöltségre. — A taggyűlésen mit mondtak «* elvtársak? — Ismernek. Egyhangúan szavaztak. A miskolci fonodában az új pártta­gokat és tagjelölteket úgy nevezik, hogy „kongresszusi belépők”, ami azt jelenti, hogy a közelgő IX. pártkong­resszust nemcsak a termelő munkában elért, eredményekkel akarják köszönte­ni. hanem új párttagokkal és tagjelöl­tekkel is. Igazán a munkában legjobb, legszorgalmasabb, s politikailag is a legérettebb munkásnőkkel és munká­sokkal erősítik a pártot. A „kongresz- szusi belépők” már húsznál többen vannak, s a következő taggyűléseken további felvételi kérelmeket vitatnak meg. Mátyás Borbála orsózónő csak egy az érdemesek közül. Szcndrei Jóséi

Next

/
Oldalképek
Tartalom