Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
ftSCC'dhRw) 1966» jánhts 29» ßSZAKMAGYARORSZAG 3 I Ülést tartott a megyei tanács Tóth Sándor munkájához a vadak számlálása is hozzátartozik. A hasznos állatvilág mellett jócskán tart számon dúvadakat is. — Disznó, macska, róka ... Nagy károkat okoznak: Emlékszem, a Hutás völgyben annyira elszemtelenedtok a vaddisznók, hogy a viharlámpa lénye sem riasztotta ol a kukoricástól. Meg bejártak a kertekbe sötétedés után, virradatig. Erre persze nincsenek A két szakember irányító munkájának köszönhető, hogy az Aranyosi völgyben új fenyvesek nőnek fel az évszázados erdőrészek mellett. Régi és új erdők közölt vezet az út, s itt találjuk a régen nagy hímek örvendő Aranyosi fürdőt, melynek vas- és kéntartalma sok-sok reumás betegségre hatóit enyhítőn. Sajnos, a fürdőnek már csak a romjait találja itt az érdeklődő, és a sok száz éves fák alatt csak elvétve rendeznek majálist, kukoricásak. A völgy erdésze, Tóth Sándor, Füzérkomlósról került az Aranyosi völgybe. Gyermekei az aranyosi iskolában tanulnak. — A fia is erdész lesz? Mosolyog. — Nem hinném. A motorokat szereti. Talán szerelő lesz, vagy más. Még nem tudni. Az eső napok óla zuhog. Néha elcsendesedik, sőt, egy- kovács- egy kurta órára napsütésben ragyog a völgy. Az j erdész nyugtalan. Mert a zuhogó esőben nehezebb a járás, s a „munka nem szökik el” előle. Számláim és figyel ni a vadak útját, őrizni az erdőt, ! s a népes családját: vadakat, fákat, madarakat. Nagy munka ez, felelősségteljes. — A kirándulók? Sok baj van velük? — Nincs. Pedig most élénkül erre a forgalom. Vasárnaponként rengeteg autó áll a völgyben. Mert szép ez a vidék, nagyon szép ,., Az erdészlakkal átellenben a kihalt kőbánya. Előtte az aranyosi házak. Tálon, a Ga- lambász-híd után, közvetlenül a völgyből nyílik egy újabb völgy, melynek az útja erdő- rengetegbe vezet. Nagyárnyéknak nevezik ezt a részt, a bejáratánál él a másik erdész, Kovács István. A megyei tanács végrehajtó bizottsága június 28-án, kedden, dr. Papp Lajos elnökletével ülést tartott. Elsőnek az építési munkahelyek szociális és egészségügyi létesítményeinek helyzetéről szóló jelentést vitatták meg. A jelentés 10 ilyen objektum vizsgálatának eredményeit tartalmazza. Megállapítja, hogy a vizsgált épületek az utóbbi években határozottan jobbak. Sajókeresztúr, Ózd-Bolyok, Kazincbarcika és Tiszaszeder- kény több ilyen épületének vizsgálata azonban azt is mutatja, hogy a fejlődés ellenére még nem mindenütt kielégítő a létesítmények egészségügyi és szociális berendezése. Az építmények ideiglenes jellegéből következik, hogy ezeken a munkásszállásokon csak a hálóhelyek kialakítását tartják lényegesnek, a kiegészítő helyiségek, mint a zuhanyozó, mosdó és mosdóhelyiség már elhanyagoltabb. Nincs rendszeres melegvíz-szolgáltatás. Ezeket a munkásszállásokat a beruházó a legtöbb esetben nem véleményezteti kialakításuk előtt a KÖJÁL-lal, sőt van olyan eset is, hogy az építési hatóságtól sem szereznek be engedélyt az építésükhöz. Ennek ellenére ma már lényegesen jobb állapotban vannak, mint néhány évvel ezelőtt. További javításuk egyaránt igényli a gazdasági vezetőik jobb hozzáállását a fenntartáshoz és a munkásszállásokon lakók nagyobb tiszta- ságszeretetét, valamint a minél gyakoribb ellenőrzést. Ezután a végrehajtó bizottság tudomásul vette azt a tájékoztatást amely az encsi és sátoraljaújhelyi járásban szerzett tapasztalatokról szólt. 1 fM>4 júliusában ugyanis a tanács tárgyalta az ifjúság helyzetét megyénkben. Most ebben a két járásban megvizsgálták, hogyan érvényesítették a határozatokat. Mindkét járásban helyesen értelmezték azt, hogy az ifjúság ügyét társadalmi üggyé kell tenni, és ennek érdekében cselekedtek az illetékes tanácsok. A szocialista brigádmozgalom fejlesztését kell elsősorban kiemelni, azután a bejáró és a munkásszállásokon élő fiatalok nevelését, a világnézeti nevelést a szakmunkástanuló intézetekben, valamint a magán kisiparosoknál dolgozó fiatalok érdekében hozott intézkedéseket. Fejlődött a klubmozgalom is a fiatalság körében, de a klubok még elég szegényesek és sok helyen egyedül mozielőadásokat tartanak bennük. Nem megfelelő továbbra sem a falusi fiatalok kulturális igényeinek kielégítése. Ez alól csak az intézményes nevelésben résztvevő fiatalok kivételek. A tsz-ek vezetőségét csak kevés helyen lehet megnyerni az ifjúság nevelésének támogatására, sőt tamilok szerződtetésétől is húzódoznak. Talán ez is oka annak, hogy mindkét járásban főleg ipari szakmunkás, vagy szakközépiskolás tanulónak jelentkeznek a fiatalok, mezőgazdasági oktatásra viszont alig. Mindkét járás községeiben kiépültek a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok. és főleg a fiatalkorú bűnözések megelőzését igyekeznék kellően elősegíteni. Ez azért is fontos, mert a fiatalkorú bűnözök száma az utóbbi időben emelkedett. Énének két. legfőbb okát az iskolába nem járó, de még nem is dolgozó állapotban, valamint a rendezetlen életű szülök rossz hatásában látják a tájékoztató készítői. A feladat most már az, hogy ezeket a hiányosságokat minél előbb kiküszöböljék. A jövő év végéig a megye valamennyi járásában meg kell vizsgálni az 1964-es határozat végrehajtását. Ezután dr. Papp Lajos be- jelentette, hogy legutóbbi hivatalos olaszországi látogatása, eredményéképpen Sárospatak testvérvárosa, lett Collegnar iparvárosnak és tagja a testvérvárosok világszövetségének. (máié) „Utazik“ Hegyalja ásványkincse A páratlan izű és zamatú borok szereztek Hegyaljának világszerte hírnevet. Sokan még ma is erről a kincséről ismerik megyénk e szép vidékét. Mennyi mást is ad pedig ez a táj! Sorolhatnánk hosz- szan termékeit, de most csak az itt bányászott ásványokat említjük. A föld mélye is kincset rejt Hegy alján. A kovaföl- det, perlitet, bentonitot nemcsak itthon használjuk fel sokféle célra — jó pénzt adnak értük külföldön is. A módi és a környékbeli hányákban több ásványt termelnek export-megrendelésre, mint amennyit az ország töfoBarátságukhc-/ ülő mosolyt kérünk — a jóbarátok csoportképéhez • »« Yoghurt Tan ?**... Olvasom, hogy jövőre Miskolcon Is sor kerül egy, napi 150 000 liter tej feldolgozására alkalmas új üzem építésére. Ugyanott olvashatjuk, hogy az idén néhány sajtújdonság- gal is gyarapodik a választék. Ezt is valószínű, elégedettséggel nyugtáznák a sajtok kedvelői. Nekem 1 viszont — ha már a választék bővítéséről esik szó —, ösztönösen is egy, a tejcsárdákban gyakran elhangzó kérdést juttat eszembe: — Yoghurt van? — Sajnos nincsen, kérem. — És kefir? — Az meg mi? — Az is a yoshurthoz hasonló aludttej-féleség — adja meg a választ készségesen a csodálkozó pesti turista, vagy a Miskolcon időző más idegen. Szóval az aludttej-féleség gyakran keresett cikk tej- csárdáinkban, te j bolt j a i n k ba n. Különösen nyáron. Egy kicsit furcsa is. hogy eddig — különböző okok miatt — nem gyártott ilyesmit a miskolci tejüzem. Remélhetjük, hogy az új tejüzem megépítése és a választék bővítése során erre is gondolnak az Illetékesek? Vigyázni — !»oinbnmérgezrs! Kedvez a gombának az időjárás, hamarosan ránk köszönt a gombaszeaon. A felvásárló és feldolgozó helyek néhány napon belül vagonos tételekre számítanak rókagombából és más gomba féleségekből — tájékozódhatunk ugyanott egy másik hírből. Erről meg az jut eszünkbe, hogy alig múlik el egy-egy gombaszezon, amely ne szedne áldozatokat is a könnyelmű gyűjtögelők köréből. Egyszerűen azért, mert akik nem ismerik eléggé az ehető gombákat. őzlábgomba helyett, összeszedik a gyilkos galócát, vargánya helyett sokszor egészen mást is. Főzés, felhasználás előtt pedig elmulasztják bemutatni a hozzáértő szakértőnek. — Pedig a mérgezéseket, néha családok tragédiáját egy kis előrelátó gondossággal meg lehetne, meg kellene előzni. Aztán — egy Ids asszociációul — másfajta gombák és mérgezések is eszünkbe jutnak a gombaszezonról. Azok, amelyekkel minden időben, egész éven át találkozhatunk az utcák, terek sarkán. És amelyek főleg töményszesz árusítására specializálták magukat. Ezek főleg fizetési- és az ezt követő napokon, különösen a reggeli órákban szedik áldozataikat. Néha több áttételen keresztül . .. Egyik- másik „gombás” ügybuzgal- mára túli, hogy — a tiltó rendelkezések ellenére — korábban, a reggeli műszakkezdés előtt is kinyit. Egy kis preventív intézkedés itt is elkelő lenne. (eső bi hat, hasonló jellegű vállalata együttesen szállít külföldre . . j Hová „utaznak” a hegy-aljai ásványok? Megrendelők Észak-, Kelet- és Nyugat-Európából Sokfelé öregbítik szőkébb hazánk jó hírét a föld mélyéről napvilágra hozott kincsek. Az öntödéd célra használatos bentonitot például főleg a Skandináv államok vásárolják Magyarországtól. Lengyel- ország és a Német Demokratikus Köztársaság egy KGST megállapodás szerint az olajkutatáshoz szükséges bentonitot szerzi be tőlünk. A Pálházán nyert perlitnek csak a felét dolgozzák fel hazánkban, a termelés másik ötven százaléka svájci és nyugatnémet megrendelőkhöz jut eb Nemrégen újabb vevő is jelentkezett; Csehszlovákia is érdeklődik a per lit iránt. Sokfelé szállítják a kovaföldet is. A Hegyaljai Ásványbánya és Előkészítő Mű termelésének negyven százaléka kerül exportra, amelyért valutát szerez a vállalat a hírnéven kívül az országnak. A gazdasági év felénél jáJálhitt í-íől runk. Előzetes adatok alapjáaí arról számolhatunk be, hogy az- esztendő első hat hónapja jól sikerült Mádon. A vállalat ex-- port.tervét 124 százalékra teljesítette. Tavaly ilyenkor „csak” egymillió forint volt .az ebből szármázó érték, az idén 3,3 millió pluszt hoztak a konyhára a hegyaljai ásványbányák.; Beruházás« amely hamar megtérül Bodrogszegiben, ahol a kovátok! et osztályozzák, mikronokban beszélnek. Rendkívül finom minőségű terméket állítanak itt elő, az apró szemcséjű, értékes kovaföldet. Ed-' dig csak a legnagyobb nehéz-' ségek árán sikerült a megren-' delő igényeit kielégíteni, az elavult osztályozó berendezés m-iatt. Az idén új berendezést szerelnek fel Bodrogszegiben. A gépsort külföldről szerzik be, egymillió forintba keiül. Ez a beruházás azonban gyorsan megtérül, mert jobb minősé-' gű kovaföldet szállíthatnak majd a megrendelőkhöz. Az értékesebb termékért pedig többet fizetnek mindenütt. (Gyárfás) Mint ismeretes, a kormány ez év márciusában úgy rendelkezett, hogy a termelőszövetkezeti tagok betegségi ellátását és szülési segélyezését a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi biztosítását megközelítő színvonalra kell fejleszteni és a családi pótlékukra vonatkozó feltételeket úgy kell módosítani, hogy a családi pótlék két gyermek után is járjon, a gyermekek korhatára pedig 10-ről 14 évre emelkedjék- A családi pótlékra vonatkozó új jogszabályokat a Magyar Közlöny június 1-i száma tartalmazza. A tsz-tagoknak már két 14 éven aluli, egyedül álló nö- tagnak pedig már egy 14 éven aluli gyermek eltartása esetén Is jár családi pótlék. Eddig a tsz-t.agok csak három — egyedül álló nők egy — 10 éven aluli gyermek után kaptak családi pótlékot. Ez a rendelkezés mintegy 100 000 családot érint és több mint 255 000 gyermek után ad családi pótlékra jogosultságot. Évi költségkihatása mintegy 170 millió forint. Az új rendelkezés a fcsz-ekkel munka- viszonyban álló mezőgazdasági dolgozókra is vonatkozik. Bővült az egy gyermek után családi pótlékra jogosult személyek köre. Az új rendelkezés szerint egy gyermek után is kapnak családi pótlékot' azok a vak dolgozók, akiknek házastársa is vak. illetve azok a dolgozó nők. akiknek férje felsőfokú iskola nappali .tagozatának hallgatója, amennyiben férjének nincs havri 500 forintot meghaladó jövedelme. Változtak a gyermekre vonatkozó jogosultsági feltételek is; az első- év másodéves szakmunkástanulók után jelenleg a 18., ezentúl pedig a' 19. életév betöltéséig jár csa-" ládd pótlék. . A Hidegpatak elvezet bennünket ide is, hogy a fürdő sorsáról az ott lakók véleményét megtudjuk: Baráth Lajos Fotó: Ágotlia Tibor II. A Zempléni hegység bortermő vidéke után ez a völgy már nem a nektárt csepegtető tőkék birodalma. Inkább hasonlít a zordonabb, északnak, húzódó regéd és mogyoróskai hegységekhez, a Magoskához, és a várakat tartó hegykúpokhoz. Az Aranyosi hegyeli legkisebb dombjáról is szembetűnik a boldogkői vár, melyet gondos kezek most restaurálnak. Távolabb a regéd vár látható. Látni továbbá a szántói Sátorhegy kúpját, a mondát idéző keresztjével. Am e völgy igazi látványossága nem a távoli horizont. A hegyek oldalára kapaszkodó erdőrengeteg itt a legszebb, meg a rengeteg állatvilága. Bűrűn jelzik a táblák: vaddisznók, szarvasok, őzek csapása vezet át az országút testén s ajánlatos, ha a gépkocsivezetők vigyáznak. Az állatvilágot és az erdőségeket viszont jól képzett szakemberek, erdészek őrzik. A völgyi emberek közül éppen a murgai kőbányában ismerkedtünk meg Tóth Sándor erdésszel és családjával. (A kőbánya kihalt, az egykori irodaházat; átalakították erdész- lakká; csupán a régi kovácsműhely vert fala áll még tető alatt, s őrzi füstös vakolatán s serény emberi munka nyomait — de ez a törpe házikó szorosan hozzálapul a kikezdett hegy sziklafalához.) Megismerkedünk az erdész- isael, két gyermekével, a harmadikos Sanyival, és az első osztályos Zsuzsikával. Idő kell hozzá, míg feloldódik a beszélgetés, s pár vadász- és erdészkalandot hallunk; — A váraljai rezervátumban i— egy hete annak — „elkaptunk” egy orvvadászt. Az egyik vadőr fia volt. Kerített valahonnan egy puskát. Páran körbe fogtuk és.;; — s int, hogy ín flagranti. Panaszkodik az erdész, hogy sok lőtt vadat találnak. Az orwadászokat persze előbb, vagy utóbb elkapják, de annak az embernek, aki szinte minden vadat, bokrot, fát számon tart a maga körzetében, fájdalmas látni, hogy a meglőtt, majd tovább futó vadat egy sűrűben kikezdik a férgek. (Legutóbb két szarvasbikát talált az erdész.) százezerrel .'sz-'ag kap családi pótlékot
