Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

FSZAK.M AG\ ARORSZAG Szerda, 1966, június S3. A falusi színjátszó mozgalom helyzete ma Békés megyében, Szarvason a Népművelési Intézet szerve­zésében többnapos országos jellegű értekezlet zajlott le, amelyen megtárgyalták a fa­lusi színjátszó mozgalom hely­zetet. A Népművelési Intézet kö­rültekintő felmérése alapján átfogó referátumot készített a falusi színjátszó mozgalom mai „hadállásairól”. A bevezetőben arról olvas­hatunk, hogy a falusi szín­játszó mozgalom a két világ­háború között elsősorban szín­házpótló feladatot látott el. A mozgalom irányítói, a hely­beli „intelligencia” soraiból kerültek ki, de legaktívabb mozgatói a tanítók voltak. A színjátszó csoportok elsősorban különböző egyházi jellegű le­ány- és legényegyletek égisze alatt, valamint az iskolákban működtek. Műsorukban több­nyire népszínművek, vagy ezek irredenta eszmeiséggel telített utánzatai szerepeltek. Az előadások rendezői min­den _ külön képzettség nélkül, jobbára ösztönös megérzé­seikre alapozva dolgoztak. A rendezés fogalmával nem vol­tak tisztába; csupán betaní­tották a műveket. A felszabadulás után, mint az irodalmi. művészeti élet egésze, a falusi színjátszó moz­galom is fellendült. A „fényes szellő” korszak jótékonyan éreztette hatását; művészetek­re ráérző fiatalok százai vet­ték kézbe a falusi színjátszó csoportok ügyét, és tanítottak be immár érdemes műveket is. 1947—48-ban -falusi csoportok repertoárjában szerepel már Moliere, Tamási Áron, Dar­vas József és Kodolányi Já­nos neve is. Természetesen az operettek is virágzanak még a falusi színpadokon. 1948—49-ben a falusi mű­kedvelés a színházpótló jelle­gű feladatok mellett, az álta­lános és politikai nevelés sze­repkörét is vállalja. A nemes célkitűzés azonban a későb­biek során a helytelen kultúr­politika következtében, eltor­zult. Az elmúlt tíz esztendő alatt a falusi színjátszó mozgalom nem túl gyorsan, de fejlődött. Nagy segítségére volt a moz­galomnak a Népművelési In­tézet rendszeres műsorkiadvá­nya. Megindult az átgondolt, folyamatos szakmai továbbkép­zés. öt-hat évvel ezelőtt fel­lendült az irodalmi színpadi mozgalom is, amely a falusi öntevékenykedésre is nagy hatással volt. De meg kell mondanunk azt is, hogy az el­múlt tíz esztendő alatt a fa­lusi irodalmi színpadok erősen visszaestek. A szarvasi országos tanács­kozásnak az volt a központi kérdése, hogy merre fejlődhet tovább a falusi mozgalom. Nehéz egyértelmű képet kiala­kítani, mert vannak megyék, ahol a mozgalom egyenletesen fejlődik, ugyanakkor más megyékben elapadóban van a színjátszás és az irodalmi színpadi mozgalom. A tanács­kozáson is megfogalmazták: a dunántúli megyékben a visz- szahúzódás kevésbé jelentke­zik, az Alföidön már inkább. A hivatásos színház, a film és a tv elterjedésével jelentkező konkurrencia az alföldi nagy települések műkedvelő-színház igényét inkább csökkenti, mint a kisebb, a színházak által ke­vésbé látogatott dunántúli községekét. Borsod megye ilyen szempontból valahol kö­zépütt helyezkedik el; vannak jó együtteseink, de akadnak szépszámban elhaló csoportok is. Özd és környéke, a szín­játszó mozgalmat tekintve, jól teljesíti feladatát. A Liszt Fe­renc Művelődési Ház együt­tese a színházak által ritkáb­ban látogatott településeken még mindig képes hasznos, színházpótló szerepeket be­tölteni. Tíz éve működik már a szuhafői, tájolást gyakran vállaló színjátszó csoport. Az ormosbányai együttes is a jobbak közé tartozik; ők is felkeresik a környező telepü­léseket. A Bodrogközben szin­tén működnek jó falusi együt­tesek, ezek közül ismeretes a Icarcsai és cigándi csoportok rendszeres tájolása. Annak ellenére, hogy Bor­sod megyében van néhány eredményesen működő együt­tes, nálunk is hatnak azok a visszahúzó erők, amelyek a mozgalmat országszerte bénít­ják. Ezek közé tartozik a jól képzett csoportvezetők hiánya. Mindezidáig kevés az érvé­nyes működési engedélyesek száma, de be kell vallanunk önkritikusan, jól szervezett tanfolyamokkal sem kényeztet­tük el az érdeklődőket. A színjátszó csoportok tag­létszáma állandóan változó. Az illetékes népművelési szakemberek nem mindenütt tanúsítanak velük szemben olyan megbecsülést, mint pél­dául a tánccsoportoknál, ame­lyek látványosabbak és külföl­dön is jobban lehet velük reprezentálni. A színjátszó csoportok nagy részét a leg­teljesebb lelkesedés tartja össze. És sokhelyütt az alka­lomszerűség; valamilyen ün­nep közeleg, és gyorsan beta­nulnak egy darabot. Az el­mondottakból is kitűnik: a tu­datos nevelés, a belső nevelő- munka nagyon sok csoportnál hiányzik. Q Az is köztudott: a városi csoportok egyre inkább le­mondanak a hagyományos színház-pótló jellegű előadá­sokról és az irodalmi színpa­dok új lehetőségeinek útjait; az úgynevezett kis formák, helyesebben vegyes műsorok irányában próbálnak sikere­ket elérni. Miután a falusi közönség — ez már bebizo­nyosodott — idegenkedik a kizárólagos irodalmi összeállí­tásoktól, falun is érdemes az úgynevezett ötvözött műfaji variációkkal (ének, zene, tánc) foglalkozni. (Jó példák hang­zottak el Szarvason: népi tán­cok és népi komédiákkal kom­binált műsorról, valamint tár­sas tánc- és bábjelenetekkel, szavalatokkal tarkított műsor­számokról.) A falusi színjátszó mozga­lom életképessége a gondola­tok sorát veti föl. Nagyon fontos kérdés a rendezöképzés, a művészeti irányítók állandó tovább tanulása. A Népműve­lési Intézet országos szervek­kel karöltve most azon fá­radozik, hogy megszervez egy megyei és országos szintű ok­tatást. *— párkány — Miskolci egyetemisták szovjet ifjúsági építőtáborban A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemről az idén 220 hallgató vesz részt nyári ifjú­sági építőtáborban. A fiatalok júliusban és augusztusban — kéthetenkénti váltással — az egyetemen folyamatban levő építkezéseket segítik majd. Húsz közülük a harkovi Le­nin Műszaki Egyetemmel kö­tött barátsági szerződés alap­ján a Szovjetunióban dolgo­zik. Ez a csoport már eluta­zott, s a miskolci egyetemis­ták egy hónapon át a kazah­sztáni mezőgazdasági építke­zéseket segíti szovjet kollégáik társaságában. A szovjet egye­temisták " viszonzásképpen ugyanennyi időt töltenek a miskolci egyetemi építési munkákon a nyáron. Mopresszó nyílik Göncön Göncön, amely az idén ün­nepli fennállásának 700. év­fordulóját, július közepén új­szerű nyári mozi nyílik. A filmszínház kertheiyiségében, amely szomszédos a földmű­vesszövetkezet egyik üzlethá­zával, szép presszót alakítot­tak ki, amelyben filmeket is lehet vetíteni. A helyi tanács, a moziüzemi vállalat és a földművesszövetkezet összefo­gásának eredménye a megye első nyári mopresszója. A nyári szórakozóhely létrehozá­sát a lakosság is jelentős tár­sadalmi munkával segítette. Türelmi Igen, hallgatom, mondja csak nyugodtan! (A Quick karikatúrája) A víz csodálatos, a víz nagyszerű! Lassú mozgású folyók, sima tükrű tavak, kékes me­dencék. A partokon horgászok, kirándulók, a tavak há­tán fehér vitorlások, a strandmedencékben úszkáló, zsi­bongó fürdözők. A felforrósodott kövek, a süppedövc puhult aszfalt elől menekülünk a sima, hűvös hullá­mok közé,' az árnyas fák alá. És mintha a hétköz­napok . munkájának fáradtságából, idegességéből is otthagynánk valamit. Pihenten, felfrissültén érke­zünk vissza. Temetnek. Vízbe fulladt embereket. Felnőtteket, akik már sok mindent kibírtak, átvészeltek; és gye­Motorkerékpáros hozza a hírt az apának: jöj­jön haza, mert a fia a Sajóba fulladt. Még is­kolába járt, alig élt va­lamit. A Sajóban für­dőit, elmerült. Mikor megtalálták, már nem élt. A víz kegyetlen, a víz irgalmatlan, hogy az legyen. Köny­rekeket, akik még alig éllek. VÍZ! | ♦ <> Ha módot nyújtunk hozzá, nyelmüséggel, nemtörődömséggel, engem nem érhet baj felfogással, engedetlenséggel. Mint már annyi­szor, ezen a nyáron. Nemrégen adtunk hírt a tállyai két kisfiúról is. Elszöktek, a víztárolóhoz mentek. Az egész falu a temetésen van — közölték pár nappal később a tállyai postáról, amikor felhívlak őket, A két kisfiút temették. És a megyét járva itt is, ott is halljuk a szomorú híreket. A Bársonyosba is beleve­szett egy gyerek. A Szuhakálló közelében levő bánya­tóba is. Búvár hozza fel a vízből, olyan mélyen van. Egy fiatalember — nagyszerű úszó! — ebédszünet­ben ment le a Sajóra fürödni. Ott veszett. Fiatalolt, gyéreitek, akik még alig éltek.., Villás ág a földbe szúrva. Rajta a horgászbot. A zsinór a Tiszába nyúlik. A hol közelében a talajon csúszás nyoma vezet a viz színéig: egy ember utolsó életjele. Ezen a nyomon tűnt a semmibe. Talán el­aludt, talán megcsúszott. Egyedül ült ki a Tisza part­ra horgászni, társ nélkül, így senki sem siethetett se­gítségére. Felnőtt volt, meglett férfi. A hír gyorsan terjed, és ez a. nyár sok ilyen hírtől terhes. Micsoda könnyelműség, micsoda meggondolat­lanság! — mondják az emberek. És másnap ők is ugyanilyen könnyelműek, ugyanilyen meggondolatla­nok. Nem. törvényszerű, dehogy is törvényszerű, hogy minden nyáron emberek fulladjanak a vízbe, mégis minden nyáron sorozatos tragédiákról számolhatunk be. A gyerekek sem hallgatnak a felnőttekre, a fel­nőttek meg nem félnek a veszélytől. Hiszen már fel­nőttek! Az intelmek elhangzanak minden nyáron. A szabályokat tudja, mindenki, A hideg vízben a leg­jobb úszó is görcsöt kaphat és ott veszhet. A vízpar­ton nem tanácsos egyedül tartózkodni, mert ha bele­csúszik a sétáló, a horgászó, senki sincs, aki segítsen rajta. Tele gyomorral sem jó a vízbe menni, mert ilyen állapotban a gyomrot érő könnyű ütés is veszé­lyes lehet. Felforrósodott testtel sem jó a vízbe ugra­ni. Kisgyerekek nem fürödhetnek a mély tavakban, folyókban. Mindezt mindenki tudja, természetesnek, helyesnek tartja, de magára nézve nem ismeri el kö­telezőnek. Tudok, magamra vigi/ázni. engem, nem ér­het baj. Pedig nem tud, és igenis érheti baj. A lassú mozgású folyók, n sima tükrű tavak, az árnyékos partok vonzóak, szépek, az ember gyönyörű­ségére szolgálnak. Csakis rajtunk múlik, hogy ne vál­janak gyászos tragédiák színhelyeivé. Priska Tibor Fő Idm ű vessző ve the ze tek az idegenforgalomért Megyénk fö 1 dm ű vessző vet- kezetei az elmúlt esztendők­ben számos új létesítménnyel segítették az idegenforgalom fejlesztését. 'Megszépültek a főútvonalak mentén levő föld­Egyedül maradt-e Korpái Anna? {TJ9 ®v°s kislány. Kézbe- J 0 sítő a Lenin Kohásza­ti Művek műszaki el­lenőrzési főosztályán. Látszó­lag semmiben sem különbö­zik a vele egykorú lányok­tól. Vidám teremtés, szeret szépen és modernül öltözni, és munkaidő után kedvenc szórakozása a sport. A kohá­szat röplabda-csapatában ját­szik. Az élete azonban más, mint a vele egyidősöké. Gondjai egy felnőtt számára is nyo- masztóak lennének. Korpái Annának van egy 16 éves öccse. Más rokona nincs Miskolcon. Az édesapa még évekkel ez­előtt elhagyta a családot. Ál­lítólag most Pécsett él. Anna hét éves volt, amikor utoljá­ra látta. Az öccséért 140 fo­rint gyerektartást fizet havon­ta. Két esztendővel ezelőtt a gyérekek még együtt éltek édesanyjukkal és mostohaap­jukkal — egy munkáslakás­ban a diósgyőri stadion mel­letti felvonulási épületben. A felnőttek a Borsod megyei Mélyépítő Vállalatnál dolgoz­tak, Anna pedig már akkor egy éve a kohászatnál volt kézbesítő. 1964 decemberében történt a tragédia: az édesanya sú­lyos betegségben meghalt. Egy évvel később a mostoha­apa megnősült és elköltözött a lakásból. A fiú gyerek a 116. számú Iparitanuló Inté­zetbe került bentlakásos ta­nulónak. Anna egyedül ma­radt. / Amikor a kohászatban meg­tudták a kislány helyzetét, a korábbi 6 óra helyett 8 órás munkaidőt és havi 800 forint fizetést biztosítottak számára. Ebből a pénzből tartja el ma­gát és ruházza öccsét. Illetve ez év március 20-tól már más kiadásai is vannak... Havi 500 forint albérlet! De vegyük sorba a dolgokat. Miután a mostohaapa el­költözött és csak Anna ma­radt a lakásban, a mélyépítő vállalat elhatározta, hogy le­bontja a felvonulási épületet. A lebontás már régebben ese­dékessé vált, de a vállalat nem tudott más lakást bizto­sítani a családnak. Ez év február közepén fel­ajánlották Annának; albérle­tet kerítenek számára, s mi­vel a lány még kiskorú, a vállalat fizeti helyette a lak­bért. Anna örült a Köztársaság úti szép szobának, ahová február 20-án a vállalat bo­csijával elköltöztették, örö­me azonban nem sokáig tar­tott ... Március 9-én 18. születés­napját ünnepelte a kislány. Nagykorú lett! .Minden em­ber életében szép ünnep ez. Ifjúi hévvel kovácsolódnak a nagy tervek a gondtalan, tar­talmas élet elérésére. Korpái Anna tervét azonban keresz­tülhúzta egy értesítés: a mély­építő vállalat március 20-i hatállyal megszűnteti az al­bérlet fizetését, mert a lakó nagykorú lett! Mit csináljon a kislány? Hová menjen? Vajon birja-e fizetni a havi 500 forintos al­bérletet? a z utóbbit próbálta meg. /g 300 forintból persze nem tudott megélni. Pénzt kért kölcsön az ismerő­seitől, munkatársaitól. Roko­naira nem számíthatott, hi­szen messze, Szabolcsban él­nek, és többnyire 5—6 gyer­mekes szegényemberek. Munkahelyén többnyire asz- szonyokkal dolgozik. Szeren­csére ezek az asszonyok saját gyermekükként törődnek An­nával. Amikor megtudták gondjait, valóságos „inváziót” indítottak. — Ha egy fiatal rossz útra téved, mindig szóbakerül a környezetének, munkatársai­nak felelőssége i6. Annáért mi felelősséget érzünk. £s ad­dig akarunk segíteni rajta, amíg nem késő... — jelen­tette lei az egyik asszony. És mentek, vitatkoztak, ta­nácsot, segítséget kértek az asszonyok a kohászat párt-, szakszervezeti- és KISZ-bi- zottságán, a mélyépítő válla­latnál, a tanácsnál. Jogászo­kat is megkérdeztek, de vá­laszuk nem nyugtatta meg őket: a mélyépítő vállalat nem követett el törvénysér­tést és nem kötelezhető arra, hogy Anna helyzetén könnyít­sen. Végül az Építésügyi Mi­nisztériumhoz fordullak. Az ÉM jogügyi osztályáról pedig a napokban megérkezett Tö­rök Ferencné dr„ és „kezébe vette az ügyet”. Felkereste a mélyépítők jogtanácsosát és vele egviitt elment Anna szál­lásadójához. — Megszerettem a kislányt — hallották a háziasszonytól. — Tisztaságot, rendét tart a szobájában. Tőlem itt marad­hat bármeddig. A lakbérét is leszállítottam 300 forintra ... Ez a válasz bármennyire ör­vendetes, még nem oldja meg Anna gondját. Mert a 300 fo­rintos lakbér is sok a 800 forintos fizetésből. Azt pedig nem haevhatják, hoey a kis­lány elkótyavetyélje örökölt bútorait, hiszen, ha az öccse kikerül az intézetből, hogyan rendeznék majd be egy új otthont? Egyébként ezért nem akarják Annát munkásszállá­son elhelyezni. — Ha törvény szerint nem is, de erkölcsileg kötelessé­günknek tartjuk, hogy segít­sünk a kislányon — jegyezte meg a mélyépítők jogtanácso­sa. — Ha a tanácstól most kapnánk egy lakást, odaad­nánk Annának. Sajnos azon­ban erre pillanatnyilag nincs kilátás. Albérleti kiadásain pedig csak akkor segíthet­nénk, ha összeköltözne egy nálunk dolgozó lánnyal. Fel­ajánljuk még számára azt is, hogy hozzánk jöjjön dolgozni. Altkor fizethetnénk a lakbé­rét. Persze nálunk nincs olyan sportkör, mint a kohá­szatban ... m lapjainkig még nem Jy döntöttek a „Korpai- ügy”-ben. A kérdésre azonban — egyedül maradt-e Korpái Anna? — már eldönt­hetjük a választ: nem ma­radt egyedül. Igen sok ember törődik vele, sokan é,s sokféle szervnél fáradoznak gondjá­nak megszüntetésén. Remél­jük. megnyugtató eredmény­nyel! A szomorú azonban az, hogy „csak” a társadalom se­gítségére számíthat. Az édes­apa — ott valahol Pécseit —, és a nevel őszülő jogilag tel­jesen meglámadhatatíanul ki­jelenthetik: velük szemben a gyerek minden követelése megszűnt a nagykorúsága éta!. .. mű vessző vetkezeti vendéglőit és cukrászdák, néhány új kisvendéglő is épült. Néhány cv alatt milliókat fordítottak például Tokaj és Sárospatak bolthálózatának fejlesztésére* «se két idegenforgalmi köz* J pontban föld mű vessző vetkező* •ti kezelésben levő szálloda W ® v •épül. ® A harmadik ötéves tervbeli • még fokozottabb gondot for* «dítanak a földművesszövetke* Jzetek az idegenforgalom fej* Jlesztésére. A mezőkövesdi • Zsóri fürdőn például még 0* «idei nyáron 20 személyes, kW Jcampinget létesítenek. Sátor* Jaljaújhelyen, a városi tanács • felkérésére egy régi pincébcú • reprezentatív borkóstolót ren* • dezmek be. A MÉSZÖV, illet* «ve a földmű vessző vetk özetek J tervei között szerepel Felső* Jzsolca mellett, a szikszói és * • sátoraljaújhelyi út elágazása* #nál egy országúti bisztró, ki* J autáscamping és autómosó* • javító létesítése is. • A MAGYAR RADIO 2 miskolci stúdióiénak műsor» • (a 188 méteres hullámhosszon • 18—19 óráig) o • Megyei körkép. • Ml a véleményei 2 Mit írnak tudósítóink? Ruttkay Anna „ Sanzonok. 2 Az egészségügyi kultúra kéré ­ssel. 2 Lányok, asszonyok. 2 -é megye sportéLitéMl. • Előadó; a szerző. (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom