Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

'Kasám&p, 1965. június TA ÉSZAKIM AGY ARORS7AG 3 Wcgy cv távlatából... Növekszik a szakszervezet feladata és felelőssége Díplomaosztá s a miskolci egyetemen * Az érdeklődök sokasága J hűségesen bizonyította a mis- J kolci Nehézipari Műszaki * Egyetem népszerűségét, azt a J szeretetek amely a város la­nkáiból áradt. Valóban, egyet- flen diplomaosztó ünnepségen ? *sem volt annyi érdeklődő, .mint az idein. Ezzel eljutot­nak, akik közreműködtek a műszaki doktori cím elnyeré­sében. A nyilvános egyetemi ta­nácsülés első mozzanataként tisztségviselő jelvényekkel be­vonult a rektori tanács, élén dr. Zambó János rektorral. Öt követte dr. Berecz Endre. lincselő szónoklatából a kö­vetkező gondolatokat ragad­tuk ki: — Sok barátság szövődött a hallgatók között. Olyanok is, amelyek kiállják az idők próbáját. De jóbarátra lelt az egyetem falai között oktató és hallgató. Beszélgetés /eszón Sándornéval, a Miskolci Pamutfonoda szb-titkárávai — Mintegy 900 könnyűipari dolgozó üdvözletét tolmácso­lom ... Dolgozóink túlnyomó többsége nő, akik hálásak pártunknak, kormányunknak a róluk való gondoskodásért —így kezdte hozzászólását csak­tam, hogy a dolgozók értéke­lik a róluk való gondoskodást és ez százszorosán megtérül. Üzemünk dolgozói azóta is jó kedvvel és szívesen végzik munkájukat, naponta teljesí­tik, amit tőlük a párt, az üzemvezetés, a szakszervezet kér. A szakszervezet fontos feladatának tartja a szocialis­ta munkaerkölcs fejlesztését, a tudatos helytállásra és köte­lességteljesítésre való min­dennapos mozgósítást, miután ez végeredményben minden dolgozónak alapvető éraeke. A helytállásról, az ered­ményes munkáról vall, hogy üzemünk dolgozói maradékta­lanul teljesítették a II. ötéves ten? előírásait, hogy évről év­re növekszik üzemünk terme­lése, emelkedik a munka ter­melékenysége (a KGrST-hez tartozó országok hasonló üze­mei között jelenleg a legjobb), és az egyéb mutatókban elő­írt kötelezettségein Knek is ele­get tettünk. A jól végzett munkáról tanúskodik a Mis­kolc városi Pártbizottság kon gresszusi versenyzászlajá­nak elnyerése, 1964-ben az újabb Élüzem cím, tavaly pe­dig a Pamutfen óipari Vállalat gyárai közt lettünk az elsők. Meggyőződésein, hogy üze­münk dolgozói a IX. kong­resszus tiszteletére kezdemé­nyezett szocialista munkaver- senyben sem vallanak szé­gyent. — Az elmondottak ar­ról tanúskodnak, hogj a Miskolci Pamutíone szakszervezeti bizottsága következetesen képvise­li a dolgozók érdekeit, Viszont ismeretes, hogj pártunk legutóbbi (19G6 május 25.) határozata a gazdaságirányítás re­formjáról jelentősen nö­veli a szakszervezetek­nek, mint a dolgozók képviseleti szervének szerepét. Hogyan értel­mezi ezt Jcszánné elv­társ? — Olvastam, tanulmányoz­tam a KB V. 25-i határoza- ■ tát, amelynek egyik fejezete és Nyers Rezső elvtárs refe­rátumának egy része is a szakszervezetek szerepével, megnövekedett feladataival, felelősségével foglalkozik. Eb­ből egyértelműen az derül ki: a gazdaságirányítás reformjá­nak egyik fontos politikai cél­ja. hogy kedvezőbb feltétele­ket. teremtsen a szocialista de­mokrácia továbbfejlődéséhez, segítse a dolgozók véle­ményének, javaslatainak hasznosítását, kollektív rész­vételüket a gazdálkodás irá­nyításában és ellenőrzésében. Ez a fontos politikai célkitű­zés növeli a szakszervezetek­nek, a vállalati szakszerveze­ti bizottságoknak is, mint a nem négy évvel ezelőtt a megyei pártértekezleten Jeszán Sán- dorné, a Miskolci Pamutfono­da szakszervezeti bizottságá­nak titkára, a pártértekezlet egyik küldötte. És így folytat­ta: — A szakszervezeti bi­zottság, amelyben dolgozom, fő feladatának az emberek­ről való gondoskodást tekin­ti, és arra törekszik, hogy minél jobb munka- és életfel­tételeket teremtsen az üzem dolgozói, különösen pedig a dolgozó nők számára. Aztán az intézkedések, a tervek egész sorát ismertet­te a pártértekezlet plénumán, amelynek nyomán ma a Mis­kolci Pamutfonodában a dol­gozó nők helyzete szinte irigylésre méltó. — Vázolhatná-e Je- szánné elvtárs, hogy a legutóbbi párt értekezlet óta, vagyis az utóbbi há­rom és fél év során, mi­lyen intézkedések és be­ruházások javították to­vább a fonodái dolgozók munka- és életkörülmé­nyeit? 1 1— A legjelentősebbnek az új munkarend, az úgyneve­zett 6+2-es műszak megvaló­sítását tartom. Ez azt jelen­ti. hogy a fonónők 6 műszak után 2 szabadnappal rendel­keznek, amit pihenésre, szó­rakozásra, a családdal való tö­rődésre; stb. tudnak fordíta­ni. Ezzel egyidejűleg a fono­dában 40 órás lett a munka­hét és újabb 300 asszony, il­letőleg leány munkába állítá­sa váll lehetővé Miskolcon. Említettem a pártértekezle­ten, hogy átadás előtt áll a fonodái kultúrterem, konyha, étkezde és csemegeüzlet komplexuma, amellyel a dol­gozó nők helyzetén akarunk javítani, könnyíteni. Ez azóta természetesen megtörtént, mint ahogyan a székek és a pihefúvó-berendezés felszere­lése. az üzem környékének parkosítása, a sportpálya épí­tése, stb. is megtörtént, ame­lyeknek tervéről annak ide­jén szóltam. Azóta más is hozzájárult a fonodái dolgo­zók munka- és életkörülmé­nyeinek fejlődéséhez. Például a korszerű öltözők és fürdők bővítése, az úi könyvtár és az irodaház megépítése. A munka- és életkörülmé­nyek fejlesztését, a szociális és kulturális létesítmények hálózatának bővítését — pár­tunk politikájának, a VIII, kon gresszus ú tmutatásai n ak megfelelően — a vállalatve­zetőség szívügyének tekintet­te. segítette, a szakszervezet pedig a dolgozók közvetlen érdekeinek kénviseletéből ere­dően rendszeresen szorgal­mazta. Mint ahogyan szak- szervezeti bizottságunk rend­szeresen törődött a közvetet­tebb érdekvédelemmel is. — .Mire gondol itt .leszánné elvtárs? — A munkára. Arra, ami­ről a pártértekezleten is szól­dolgozók képviseleti szervei-* nek, szerepét. J Nyilvánvaló, hogy a jövő-* ben még következetesebben te kell képviselnie a szakszerve-J zetnek, a szakszervezeti bi-* zottságoknak a dolgozók alap-* vető és mindennapi érdekeit.* Ez új munkastílust igényel,* illetőleg sok tekintetben mó-* dosítja korábbi munkamódsze--t; reinket. Például nagyobb* gonddal keli egyeztetnünk aj dolgozók érdekeit az állami,* népgazdasági, társadalmi ér-* dekekkel, a vállalatvezetés el--*c képzeteseivel, terveivel, véle-* mén.vünket kell nyilvánítani J minden olyan kérdésben,* amely a dolgozók széles ró-* togeit érinti. Nagy szerepe és* szélesebb jogköre — ezzel pár-* huzamosan pedig nagyobb fe-* lelőssége is — lesz a vállalati* szakszervezeti bizottságoknak J a munkaviszonyt, a munka--* bért, a munkásvédelmet, az ' anyagi és erkölcsi ösztönzést stb. érintő kérdések eldöntésé­ben, a vállalati kollektív szer­ződések kidolgozásában, sőt abban is. hogy ezek a szerző­dések valóban az üzem „alkot­mányaivá” váljanak, mint ahogyan azt a párthatározat előírja. A párthatározatból kiderül, hogy az üzemi tanácsok ha­táskörét és funkcióját is foko­zatosan át kell venniük a szakszervezeti bizottságoknál:. Ez szintén növeli feladatain­kat a dolgozók érdekeinek képviseletében, amelynek ré­vén a közvetlen ellenőrzésen kívül tulajdonkeppen a dol­gozók vállalaton belüli társa-* dalmi ellenőrzése szélesedik J és valósul meg. * — TTa megengedi. Jc-j szánné elvtárs, lennel még egy kérdésem: is-1 merik-e már a Pamut-- fonoda dolgozói partunk! május 25-i határozatát.] a gazdaságirányítás re-j formjának lényeget? I — A Népszabadság május. 29-i számából mindenki meg-1 ismerhette pártunk határoz»-] tát. Vállalatunk dolgozói kö- - zül is sokan tanulmányozták h és kezdik is érteni a reform] lényegét. Nagyon fontos, hogy! üzemünk minden dolgozója j megismerkedjék vele. Igyek- -i szünk lehetővé tenni, hogy a ] határozatijói adódó helyi, j konkrét feladatokkal is min- j denkt idejében megismerked- -I jék, s üzemünk dolgozói cél- ] tudatosan munkálkodjanak a 1 reform sikeres megvalósítá- j sán — fejezte be nyilatkoza- H tát a Miskolci Pamutfonodn ] szb-titkára. 1 Csépányi Lajos 4 _____________•___________ 4 A nyilvános egyetemi tanácsülés elnöksége. tunk egy örvendetes következ­tetésig: az ünnepélyes diplo­maoszlás Miskolc város szá- montartott, nagyon fontos eseménye. a kohómérnöki kar dékánja, dr. Terplán Zénó, a gépész- mérnöki kar dékánja, és dr. Tarján Iván, a bányamérnöki kar dékánhelyettese. Dr. Zam­(Tudósitónktól.) Az üzemi agitáció időszerű kérdéseiről megyei tanácskozást tartottak az elmúlt héten, pénteken az ózdi Kohászati Üzemekben. A részvevők között ott voltak a miskolci városi pártbizott­ság és a nagyüzemek képvi­selői, több járási pártbizott­ság, valamint Kazincbarcika és Tiszaszedcrkény üzemeinek küldöttei. Jelen voltak a me­gyében megjelenő üzemi la­pok főszerkesztői is, Az ankét részvevői megbe­széltél: a megyei párt-végre- hajtóbizottság értékelése alap­ján az üzemekben folyó poli­tikai és termelési agitáció ak­tuális feladatait, szóltak a megoldásukat szolgáló legcél­ravezetőbb módszerekről. Vi­taindító előadást Simon Fe­renc, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának munkatársa tar­tott, majd Juhász György, az ózdi városi-üzemi pártbizott­ság osztályvezetője gazdagon A későbbiek során arról be­szélt a szónok, hogy sok-sok munka vár azokra a mérnö­kökre, akik a mai napon kéz­hez. kapták diplomájukat. Sor­sukról gondoskodtak. Szocia­lista rendünk törvényei közé tartozik, hogy ne bocsássa út­nak fiait a bizonytalanságba. Zambó János emlékeztetett a harminc-harminöt évvel ez­előtti búcsúztatókra, amikor azt mondták: menjetek és bol­doguljatok, ahogy tudtok. A szónok elmondotta, hogy né­pünk jóléte nagymértékben függ a most végzett mérnökök eredményes munkájától. Va­jon kitől várhatjuk azt. hogy lendületükkel, aka- Isukkal magukkal ragadják a többie­ket? — kérdezte dr. Zambó János. Természetesen azoktól a mérnököktől, akik a techni­kai haladás kiapadhatatlan emlőjén nevelkedtek, akik a magas szakmai tudáson kívül szilárd emberi és politikai ma­gatartást tanúsítanak majd munkahelyeiken. A mostani mémökgeneráció nagy segítsé­gére lehet népgazdaságunk­nak n gazdasági reform meg­valósításában. Az ünnepség színhelyén, az aula díszdobogója felett ezt olvashattuk: „Viszontlát ásrar A köszöntés szürke egysze­rűsége mögött nem az egye­lem viszontlátásának kívánsá­ga áll, hanem a továbbtanu­lásra való bíztatás. A hívo­gató szó azt jelzi, hogy a vég­zett mérnökök jöjjenek visz- sza az eavetem falai közé. tu­dásuk felfrissítéséért, mert a továbbtanulás az élet vagyon fontos parancsa. A ma mér­nökének mindig tanulnia kell: aki nem tanul, egész társadal­munk hóláncává válhat. Dr. Zambó János ezt köve­tően felhívta a most végzett mérnökök fi gvelmét. hogy n« akarjanak polihisztorokká vál­ni, törekedjenek mindig ma­gasfokú lényeglátásra. Hiszen a természet színes pompáját sem az kénes maradéktalanul élvezni, aki tudja minden vi­rág, minden fa. fűszál nevét, hanem az, aki értékelni tudja a természet csodálatos har­móniáját. Végül azt mondot­ta az egyetem rektora: a szak­mához vezető szellemi erőpró­bákon kívül friss diplomása­ink tanulják meg szeretni a szépet, az örök emberit, és mindenkor vessék el maguktól a mondvacsináltat. A rektor felemelő szaval után Simon Péter, az egyete­mi KTSy-bizotfxá g titkára be- rsüleidinlomát adott át Fodor Gyula és Vi József friss dip­lomás mérnököknek. Az idei diplomások nevében Geiqcr József okleveles kohó- - '-;<-nök köszöntötte a nyilvá- —.mtnmi tanácsülést, az •• t- -< - vendégsereget. Párkány László f’ofo; Téglásy Tibor » Üzemi a«itációs ankét Ózdon: ~ j szemléltetve számolt be az Ózdi Kohászati Üzemekben végzett munkáról. Az ankéton részt vett és a vitában felszólalt Farkas Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs- és propa­ganda osztályának munkatár­sa is. Aratnak a mezőkövesdi járásban Beerett az őszi árpa. A me­zőkövesdi járásban megkez­dődött az aratás. Elsőnek az egerlövői ter­melőszövetkezet rendrevágója indult meg a sárga árpatáb­lában. Szombaton már a já­rás valamennyi termelőszö­vetkezetében és állami gazda­ságában megkezdték az ara­tást. Az árpa jó közepes ter­mést igér. 17—18 mázsát várnak holdanként. Bükkábrányban az árpán kívül már a borsót is vágják. A járás vezetői, szakemberei úgy tervezik, hogy az árpa- aratást használják fel a gé­pek próbaüzemelésére is. A kenyérgabona sem várat már sokat magára. Úgy szá­mítják, hogy egy hét múlva általánosságban is elkezdődik az aratás, a búzatáblákban is megindulhatnak a kombájnok. * Az idei egyetemi tanács­* ülést kedves ünnepség vezet­* te be; dr. Zambó János rek- ] tor átnyújtotta két bányamér- < nőknek, három kohó- és két ‘ gépészmérnöknek a műszaki (doktori címet rögzítő okmányt. ‘ A műszaki doktorrá avatás ' záróakkordjaként dr. Hcíne- : mann Zoltán bányamérnök ‘ mondott köszönetét mindazok­‘ Atrk-k-k'k-k-kirk'k-k-k-k-k-k-kiek'k-tr bő János rektor köszöntötte a népes ünneplő sereget, a ven­dégeket, a szülőket, a hallga­tókat, és ezt követően kiosz­totta az okleveleket. Az idén 426 nappali és levelező tago­zaton végzett mérnök vette át oklevelét. Ezenkívül a 3 ka­ron 23 gazdasági mérnök és 4 hegesztő szakmérnök vette át második diplomáját. Ta­valy 339 mérnök végzett a .miskolci Nehézipari Műszaki "Egyetemen. Az egyetem, fenn- lállása óta az idén került ki a ■legtöbb mérnök az egyetem [falai közül. (Mint apró moz- -zanatoí említjük meg: a [diplomáid osztás. a rektori -kézfogás közel másfél óra ■hosszat tartott.)- A rég várt pillanat után [dr. Zambó János rektor ün- -nepi beszédet mondott. Mint •már annyiszor, az ünnepi pil- [Irtvhoz illő mélységgel, env érzelmeket felkavar ■háti elemekkel és gazdag ’.tikai értékekkel mondta el beszédét. Mindvégig lebi­Dr. Zambó János, az egyetem rektora, ünnepi beszédet inon úja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom