Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
2 BZ ÉSZAKMAGYAROKSZÁG Vasárnap, 1966. Június TK Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az ipart jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) Szünet után az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Ekkor került sor a második napirendi pontra, az ipari bizottság jelentésére. Az országgyűlés 1965. november 13-i ülésén Klujber László képviselő interpellációt terjesztett elő a bauxitbányászok szervezeti hovatartozásának tárgyában. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszternek az interpellációra adott válaszát az országgyűlés nem fogadta el, ezért ez az ügyrend alapján tanulmányozás végett az országgyűlés ipari bizottsága elé került. A bizottság jelentését Gácsi Miklós képviselő ismertette. Vizsgálatának tapasztalatai alapján az ipari bizottság nem javasol változtatást a bauxitbányászok szakmai-szervezeti hovatartozásában. Az interpellációnak a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó részével kapcsolatban az ipari bizottság megállapítja, hogy a bauxitbányászat fizikai és műszaki dolgozóinak helyzete indokolatlanul rosszabb, mint a szénbányászatban dolgozóké. A bizottság ezért javasolja az országgyűlésnek, hogy hívja fel az illetékes állami és társadalmi szervek figyelmét a még meglevő különbségek fokozatos megszüntetésére. A bauxitbányászok szak- szervezeti hovatartozását illetően a bizottság azt javasolja, hogy ezt a kérdést a Szak- szervezetek Országos Tanácsa vizsgálja felül és tegyen megfelelő intézkedéseket. Az ipari bizottság jelentését az országgyűlés elfogadta. Ezután került sor a harmadik napirendi pontra, dr. Szénást Géza legfőbb ügyész beszámolójára. Heti külpolitikai összefoglalóik De Gaulle szovjeíunióbeli látogatásáról — A 25 tapasztalt tábornok „a Hitler , . .. . , , , ..... , , , , ellenes koalíció hadseregének ev előtti iasiszta háború a torlenelera mérlegén Csődbe került az USA „lélektani“ háborúja is Vietnamban A béke és a nemzetközi biztonság ügye eltérő előjelekkel szerepelt az elmúlt hét ktiIpolitikai krónikájában. De Gaulle francia elnök moszkvai tárgyalásainak céljaként a kelet-—nyugati kapcsolatok olyan alakítását jelölte' meg, amely az enyhüléssel kezdődne, az egyetértés fokozatos kialakításával folytatódna és bizonyos területeken történő együttműködéssel zárulna. Hogy az európai béke és biztonság szempontjából fontos törekvéseket Moszkvában mindig helyesléssel fogadjak, az természetszerűen következik az eddigi szovjet külpolitika következetes béke- törekvéseiből, de a hét elején kezdődött hivatalos szovjet—francia tárgyalásokból is kitűnik. A De Gaulle vezette francia küldöttség eddig két alkalommal folytatott hivatalos megbeszélést a Szovjetunió vezetőivel. Hogy az immár szélesedő kelet—nyugati eszmecserének a szovjet kormány mekkora jelentőséget tulajdonít, arról kellő súllyal tanúskodik Brezsnyev, Koszigin,. Podgornij és Gromiko részvétele a szerdai megbeszéléseken. Mivel jelenleg De Gaulle és kísérete kilencezer kilométeres országjáró úton van, s csak annak befejeztével, június 29-én folytatódnak a hivatalos tárgyalások, a két fél megbeszéléseiről csak előzetes impressziók és a leendő közös közlemény bizonyos gondolati elemei állnak rendelkezésünkre. Az eddigi megbeszélésekről elhangzott nyilatkozatok azonban arról tanúskodnak, hogy — a bizonyos kérdésekben fennálló nézetkülönbségek ellenére — a tárgyalások biztatóak. Nyílt,, szívélyes légkörben napirendre kerültek azok a problémák, amelyek nemcsak a . Szovjetunió és Franciaország 'népét, hanem az egész békeszerető emberiséget erőteljesen foglalkoztatják: Európa biztonsága, Vietnam ügye és Afrika problémái. Ügy hírlik, . hogy a cél tekintetében, vagyis a hidegháború megszüntetésében s a biztonság megteremtésében egyetértenek a tárgyaló felek, a cél elérésének útját- módját tekintve azonban eltérőek az álláspontok. A msgassziníű eszmecsere '-’égeredményét még nem tudni, de az kétségtelen, hogy a Szovjetunió és Franciaország között az utóbbi időben megteremtődtek a két állam közti viszony reménytkeltő fejlesztésének szilárd feltételei. A jelenlegi látogatás nyilvánvalóan fontos állomást jelent a jövő politikai objektumainak körvonalazásában és formálásában. S hogy kölcsönösen tovább folytatják a megkezdett munkát, arra biztosítékot nyújt az a máris ismeretes megállapodás, hogy a Szovjetunió és Franciaország vezetői ezentúl rendszeresen konzultációkat tartanak. 2| Figyelmet, érdemel, hogy a francia elnök szovjetunióbeli látogatása éppen arra az időpontra esett, amikor világszerte megemlékeztek a fasiszta . hitleri Németország Szovjetunió elleni hitszegő orvtámadásáról. A francia elnök többféle módon is hangsúlyozta, hogy szolidaritást vállal Franciaország második világháborús szövetségesével, s a többi közt ezért kérte, hogy országjáró űrprogramjába a vendéglátók a hitleristák vereségsorozatéinak kiindulópontját jelentő Volgográ- dot is iktassák be. Teljesen érthető, hogy a szovjet lapok a negyedszázados évfordv'ón behatóan foglalkoztak 1941. június 22-ével, a Szovjetunió elleni hitlerista támadás napjával, hiszen Nyugat-Németország csapzott- szárnyű „adlerei” — sasai — vereségükből nem a szükséges következtetéseket vonták lé, s ismét bontogatják szárnyaikat. Ezek a sasok annak idején Franciaország és a Szovjetunió fölött egyaránt röpködtek és éppen ezért jelenlegi „izomgyakorlataik” mindkét ország számára Fi- gvelmeztetőok. E szempontból figyelmet érdemel az Izvesztyija hasábjain Ro- kosszovszkij marsall írása. A veteránjaként”, sőt „ezredtársként” üdvözölte De Gaullet, „Franciaország bátor fiát... a Rzéleslétókörű államférfit és katonát”. Ma már azonban megváltozott európai viszonyok uralkodnak. Létrejött a nagy katonai és gazdasági erőt képviselő szocialista tábor, az egykori hitlerista Németország keleti felén pedig a demokratikus alapon nyugvó; békeszerető munkás-paraszt német állam erősödik. Vezetői — Walter Ulbricht, Willi Stoph, Johannes Dieckmann és Erich Correns táviratot intéztek a Szovjetunió vezetőihez: Brezsnyevhez, Podgornij- hoz és Kosziginhez. Táviratukban elismeréssel mutattak rá a nagyjelentőségű történelmi tényre, hogy a Szovjetunió és bátor hadserege az agresszorra mért döntő csapással felszabadította az emberiseiét a fasizmus igája alól. Ez a nagyszerű fegyvertény azzal a tanulsággal szolgált a német nép számára; hogy német földről soha többé nem szabad háborúnak kiindulnia. tál A helyzet ilyen alakulása erőteljes reményt jelent az emberiség számára. Viszont annál nyugtalanítóbb, hogy az Egyesült Államok jelenleg körülbelül ugyanúgy viselkedik Vietnamban, mint ahogy annak idején a hitlerista hadsereg Európa népei ellen eljárt E történelmi analógia minden bizonnyal végeredményében is hasonló leszt Bárhogy is szélesedjék a hírhedt „eszkaláció”, bármenynyire is növekedjék az agresz- sziós erők létszáma, az ag- resszor sorsát nem kerülheti el. Az Egyesült Államok vezetői vagy kijózanodnak háborús deliriumukból, és véget vetnek a vérontásnak, vagy még a jelenleginél Is súlyosabb presztízs-vereséget szenvednek. Az Egyesült Államok serre zatos bombatámadásaival óti egyéb fegyveres akcióival egy- időben hiába visel alávaló lélektani háborút, hiába igyekszik megfélemlíteni Vietnam, hős népét, ez értelmetlen erőlködés. így nem érhet el győzelmet és nem teremthet „békét”: így csak szélesedhet a fegyveres konfliktus. De Gaulle Lesiiugrádíiba ulazotí De Gaulle francia köztársasági elnök szombat reggel elutazott a szibériai Novoszi- birszkből, amely országjáró kőrútjának els'ő állomása volt. A város utcáin a novoszi- birszkiek tízezrei búcsúztak a magasrangú francia vendégtől. De Gaulle elnöktől búcsúzó Alekszej Zverev, a novoszi- birszki területi tanács elnöke arra kérte De Gaulle-t, adja út a szibériaiak legszívélye- sebb üdvözletét a francia népnek. De Gaulle válaszbeszédében hangoztatta: „Nagyon örülök — folytatta —, hogy Nyikolaj Felbocsátották a Kozmosz—122-őt Szombaton újabb mesterséges holdat bocsátottak fel a Szovjetunióban, a Kozmosz —122-őt. A Kozmosz—122-őn elhelyezett tudományos műszerek a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program folytatását szolgálják. A műszerek normálisan működnek, a beérkező adatokat koordinációs számítóközpont dolgozza fel. Sukarno-eUenes tüntetés Djakarta hun Többezer jobboldali indonéz diák gyűlt össze szombaton az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés djakartai épülete előtt és követelte Sukamo elnök elmozdítását. A diákok írásba foglalt' követeléseit Nasution, a gyűlés új elnöke mosolyogva vette át. A diákok nyilatkozata követelte, hogy Sukarnot fosszák meg képviselői mandátumától. Követelték, hogy a mandátumot Suharto kapja meg. A tüntetők előtt Nasution tábornok rövid beszédet mondott, kijelentette, hogy a kiírandó általános választások nyomán sor kerülhet új elnök és más új vezetők hivatalba lépésére, Mint a UPI hozzáfűzi, Nasution e szavait egy harckocsi tetejéről intézte hallgatóságához. Első ízben hangzott el hivatalos személyiség részéről olyan kijelentés, hogy az elnöki tisztség sorsa is eldőlhet az általános vál asz tások on* Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének társaságában ismerkedtem meg Szibériával. El szeretném mondani önöknek, hogy Franciaországban tudnak és tudni fognak arról, milyen kedvesen fogadták önök a Francia Köztársaság elnökét. Ez újabb láncszem annak a barátságnak a megerősítésében, amelynek léteznie és erősödnie kell a francia és az orosz nép között” — mondotta. De Gaulle a továbbiakban T/eningrá'^’-’L Kiiewel, és Volgográddal ismerkedik meg. Mint a TASZSZ jelenti, a Novoszibirszkből Deningrád felé tartó De Gaulle francia köztársasági elnök útközben meglátogatja a bajkonuri űrrepülőteret. A repülőtéren De Gauflc beszédet mondott. Elismeréssel adózott Deningrád lakossága iránt. Elmondotta, hogy nagy áldozatok árán a lenin- grádiak a második világháborúban megvédtek városukat; Ezzel elősegítették Oroszország győzelmét, valamint Francia- ország és szövetségeseik győzelmét. De Gaulle beszédét orosz nyelven így fejezte bot Éljen Leningrad! i Éljen a szovjet nép! I Éljen Oroszország és FVan- i ciaország barátsága! • • Ülést tart a megy**! tanács A Borsod megyei Tanács június 30-án, csütörtökön ülést tart. Az ülés napirendjén szerepel a munkásosztály helyzetéről szóló KB-határo- zat végrehajtása és a további feladatok megtárgyalása, a megyei NEB 11. félévi ellenőrzési terve, a megyei népi ülnökök meg választása, valamint szervezeti kérdések megbeszélése. JOr. Szénási Géza beszámolóin A bfíne§e!ci4iaaéiiayelirt51 A volí kizsákmányolok akciója Káníor Lajosné interpellációja Tapasztaltuk egyébként, hogy az utóbbi időben néhány volt kizsákmányoló elérkezettnek látta az időt, hogy visszaköveteljen olyan földet, malmot, darálót, házat stb., amelyet már régóta állami . tulajdonba vettek és azt használatra az állami gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek adtak át, Egy-egy hibás döntés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy néhány volt kizsákmányoló így felbátorodott. Mélységesen tévednek azonban és elszámították magukat ezek a személyek, ha azt hiszik, hogy visszájára lehet forditani a népköztársaság törvényességét, a rendszer védelmét szolgáló rendelkezéseket — mondotta Szénás i Géza, majd így fejezte be beszédét: — Az ügyészi munka legfőbb céljának azt tartjuk, hogy — az állami és társadalmi szervek támogatásával — segítsük az új gazdasági reform megvalósítását. Kérem jelentésem elfogadását — mondta befejezésül dr. Szénási Géza. Az országgyűlés dr. Szénási Géza beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. — Figyelmet érdemel, hogy 1965-ben — 1964-hez viszo- “'nyítfvá'— 16 százalékkal emel- ' kedett a társadalmi tulajdon elleni bűntettek száma, amely az összes büntettek 60 százalékát teszi ki. A laza ellenőrzés miatt- még mindig akadnak olyanok, akik éveken át büntetlenül dézsmálják a társadalmi tulajdont. ; — A bűnüldöző hatóságok- továbbra is fontos feladatuknak tekintik az állam biztonságának védelmét. Mint a tisztelt országgyűlés előtt ismeretes — mondotta —, az 1863- ban hozott arrínesztia-rendelet következtében az államellenes bűncselekmény miatt elítéltek csaknem valameny- nyien szabadlábra kerültek. Többségük munkát vállalt, , igyekezett beilleszkedni társadalmunkba. Közülük azonban néhányan — egy-két esetben csoportba verődve — folytat- . tak rendszerellenes tevékenységüket, amely miatt korábban elítélték őket. Ezeket a személyéket újból lelepleztek és bíróság elé állították.. 1 Egyébként 1964- ben államellénes bűncselekmény miatt 216, 1965- ben pedig 330 személyt állítottunk bíróság / , elé. , — Ifjúságunk túlnyomó vésze becsülettel megállja he- r lyét. a szocializmus építésében, : számbelileg Csekély hányada azonban a bűnözés útjára tér — folytatta. — A bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma , ugyan az ifjúság egészéhez viszonyítva elenyésző . — körülbelül 0,6 százalékos . —, káros hatása mégsem be- . csülhető le. Továbbira is szükséges. tehát á fiatalkorúak bűnözése elleni küzdelmet . következetesen folytatnunk. Megállapítható, hogy a fiatalkorúak bűnözésének számszerű alakulása 1959—1964. között alig mutat változást. Ez- f zel. szemben az elmúlt évben az előző hat év átlagához viszonyítva a fiatalkorú bűnözés körülbelül 23 százalékkal emelkedett. A fiatalkorúak által 1965- ben elkövetett bűntettek elsősorban a személyi javak ellen irányultak (40 százalék). A társadalmi tulajdont károsítok száma 24 százalék volt, s jelentős volt még a szemérem elleni bűntettet elkövetők száma (14 százalék) is. A bűnözéshez vezető okok közül változatlanul első helyen kell említeni a családi nevelés hiányosságaiból, az erkölcstelen, illetve rendezetlen családi környezetből, a családi környezet felbomlásából eredő hatásokat. A bűnözés ellen egyrészt a megelőzéssel kell küzdenünk. A közlekedési baleseteiéről szólva Szénási Géza hangoztatta: 1965-ben — 1964 adataihoz viszonyítva — 23,7 száza- ' lékos emelkedés állapítható meg. 1965-ben, az előző évekhez képest az üzemi balesetek száma 2 százalékkal, a halálos baleseteké pedig 10 százalékkal csökkent — mondotta, majd a közeljövőben ha- tálybalépő törvénymódosításokkal foglalkozott. — A tervezett jogszabályi rendelkezések közül kiemelkedőnek tartom azokat, amelyek tovább bővítik a büntetőjogi felelősségre vonást helyettesítő fegyelmi eljárások körét. Az állami és szövetkezeti vezetők a jövőben jogosultak lesznek arra, hogy az általuk vezetett vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak — a munkaviszonnyal összefüggésben elkövetett, a társadalmi tulajdont kisebb mértékben károsító, valamint egyéb — bűncselekményeit is büntető feljelentés nélkül, fegyelmi hatáskörükben, fegyelmi büntetés kiszabásával bírálják eL Ezután az ügyészi apparátus feladatával foglalkozott. Dr. Szénási Géza ezután ismertette, milyen munkát végeztek és milyen fontosabb tapasztalatokat szei-eztek az ügyészségek az állami és gazdasági élet egyes kiemelkedő területem a törvényességet illetően. A vizsgálatok közül különösen fontos és hasznos volt a tanácsi szervek irányító tevékenységének, a tagsági ■ viszonyból eredő jogviták eldöntésének, valamint a tsz-ek gazdasági melléktevékenységének törvényességi vizsgálata. A gazdasági melléktevékenység vizsgálatának tapasztalataiból azt emelte ki az előadó, hogy az e téren megállapított törvénysértések — néha visszaélések — bizonyos mértékben visszavezethetők arra is, hogy mind a tagság, mind az állami szervek ellenőrzésében lazaságok vannak. bűnözés és a bűnüldözés helyzetéről szóit. A bűnözés alakulását vizsgálva meg kei! állapítani, hogy a bűnözésben hosz- szabb idő óta mutatkozó csökkenő tendencia 1902- ben megállt: a bűnözés számszerű alakulását azóta — különösen 1965-ben — általában a növekedés jellemzi. Ez a jelenség mind a bűnügyek, mind a terheltek, mind pedig a megvádolt és a bíróság által felelősségre vont személyek számának növekedésében jelentkezik. Legnagyobb emelkedés 1965-ben a népgazdaság elleni büntettek kategóriájában volt. A turistaforgalom fellendült és ezzel összefüggésben több volt elsősorban a csempészés, a vám bűntett, az üzérkedés . és az embercsempészés, Két évvel ezelőtti beszámolómban vázoltam a bűnüldöző hatóságok legfontosabb feladatait. Ezek közül ma is kiemelkedőnek tartom társadalmi összefogással a bűntettek megelőzését, az elkövetett bűntettek alapos, gyors felderítését, a jogpolitikai kormányhatározatnak megfelelő differenciált felelősségre vonást, a szocialista társadalmi és gazdasági rendet biztosító büntető jogszabályok mai’adéktalan és időszerű végrehajtását, a társadalmi ellen- . őrzés és felelősségre vonás szélesebb kibontakoztatását. Bűnüldöző hatóságaink e feladatok végrehajtásában jelentős eredményeket értek el. örvendetes, hogy bűnüldöző szerveink érdemi munkájának színvonala javult, gyakorlatúk általában mentes a torzulásoktól. A legfőbb ügyész ezután a Ezután — negyedik napirendi pontként — került sor Kántor Lajosné, Borsod megyei képviselő interpellációjára. Az interpelláló dr. Ajtai Miklóshoz fordult a kérdéssel: van-e lehetőség a sátoraljaújhelyi járás területén lévő pálházl perlit- bánya tervszerű fejlesztésére, termelésének fokozott hazai hasznosítására, továbbá Bodrogközben valamilyen mezőgazdasági terméket feldolgozó objektum létesítésére? Dr. Ajtai Miklós közölte, hogy mindkét kérdést alaposan meg kell vizsgálnia a tervhivatalnak, továbbá az érintett szaktárcáknak. Ezért kérte, hogy az interpellációra a vizsgálat befejezése után, 30 napon belül írásban adhasson választ a képviselőnek és az országgyűlés elnökének. Az elnöklő Vass Istvánné bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendje erre lehetőséget nyújt; ezért dr. Ajtai Miklósnak az interpellációra adott válaszát az országgyűlés ■ legközelebbi 'ülésén ismerteti. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Vass Istvánné erőt, egészséget kívánt a képviselőknek, s az ülést bezárta*
