Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

2 BZ ÉSZAKMAGYAROKSZÁG Vasárnap, 1966. Június TK Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az ipart jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) Szünet után az országgyű­lés Vass Istvánná elnökleté­vel folytatta munkáját. Ekkor került sor a második napi­rendi pontra, az ipari bizott­ság jelentésére. Az országgyű­lés 1965. november 13-i ülé­sén Klujber László képviselő interpellációt terjesztett elő a bauxitbányászok szervezeti hovatartozásának tárgyában. Dr. Lévárdi Ferenc nehéz­ipari miniszternek az inter­pellációra adott válaszát az országgyűlés nem fogadta el, ezért ez az ügyrend alapján tanulmányozás végett az or­szággyűlés ipari bizottsága elé került. A bizottság jelen­tését Gácsi Miklós képviselő ismertette. Vizsgálatának tapasztalatai alapján az ipari bizottság nem javasol változtatást a bauxit­bányászok szakmai-szervezeti hovatartozásában. Az interpellációnak a mun­kaügyi kérdésekkel foglalkozó részével kapcsolatban az ipari bizottság megállapítja, hogy a bauxitbányászat fizikai és műszaki dolgozóinak helyzete indokolatlanul rosszabb, mint a szénbányászatban dolgo­zóké. A bizottság ezért java­solja az országgyűlésnek, hogy hívja fel az illetékes állami és társadalmi szer­vek figyelmét a még meg­levő különbségek fokoza­tos megszüntetésére. A bauxitbányászok szak- szervezeti hovatartozását ille­tően a bizottság azt javasolja, hogy ezt a kérdést a Szak- szervezetek Országos Tanácsa vizsgálja felül és tegyen meg­felelő intézkedéseket. Az ipari bizottság jelenté­sét az országgyűlés elfogadta. Ezután került sor a harma­dik napirendi pontra, dr. Szé­nást Géza legfőbb ügyész be­számolójára. Heti külpolitikai összefoglalóik De Gaulle szovjeíunióbeli látogatásáról — A 25 tapasztalt tábornok „a Hitler , . .. . , , , ..... , , , , ellenes koalíció hadseregének ev előtti iasiszta háború a torlenelera mérlegén Csődbe került az USA „lélektani“ háborúja is Vietnamban A béke és a nemzetközi biztonság ügye eltérő elője­lekkel szerepelt az elmúlt hét ktiIpolitikai krónikájában. De Gaulle francia elnök moszkvai tárgyalásainak cél­jaként a kelet-—nyugati kap­csolatok olyan alakítását je­lölte' meg, amely az enyhü­léssel kezdődne, az egyetértés fokozatos kialakításával foly­tatódna és bizonyos területe­ken történő együttműködéssel zárulna. Hogy az európai bé­ke és biztonság szempontjából fontos törekvéseket Moszkvá­ban mindig helyesléssel fo­gadjak, az természetszerűen következik az eddigi szovjet külpolitika következetes béke- törekvéseiből, de a hét ele­jén kezdődött hivatalos szov­jet—francia tárgyalásokból is kitűnik. A De Gaulle vezette francia küldöttség eddig két alkalom­mal folytatott hivatalos meg­beszélést a Szovjetunió veze­tőivel. Hogy az immár széle­sedő kelet—nyugati eszme­cserének a szovjet kormány mekkora jelentőséget tulaj­donít, arról kellő súllyal ta­núskodik Brezsnyev, Koszigin,. Podgornij és Gromiko részvé­tele a szerdai megbeszélése­ken. Mivel jelenleg De Gaulle és kísérete kilencezer kilo­méteres országjáró úton van, s csak annak befejeztével, jú­nius 29-én folytatódnak a hi­vatalos tárgyalások, a két fél megbeszéléseiről csak előzetes impressziók és a leendő közös közlemény bizonyos gondola­ti elemei állnak rendelkezé­sünkre. Az eddigi megbeszélésekről elhangzott nyilatkozatok azonban arról tanúskodnak, hogy — a bizonyos kérdések­ben fennálló nézetkülönbsé­gek ellenére — a tárgyalások biztatóak. Nyílt,, szívélyes lég­körben napirendre kerültek azok a problémák, amelyek nemcsak a . Szovjetunió és Franciaország 'népét, hanem az egész békeszerető emberi­séget erőteljesen foglalkoztat­ják: Európa biztonsága, Viet­nam ügye és Afrika problé­mái. Ügy hírlik, . hogy a cél tekintetében, vagyis a hideg­háború megszüntetésében s a biztonság megteremtésében egyetértenek a tárgyaló fe­lek, a cél elérésének útját- módját tekintve azonban el­térőek az álláspontok. A msgassziníű eszmecsere '-’égeredményét még nem tud­ni, de az kétségtelen, hogy a Szovjetunió és Franciaország között az utóbbi időben meg­teremtődtek a két állam közti viszony reménytkeltő fejlesz­tésének szilárd feltételei. A jelenlegi látogatás nyilván­valóan fontos állomást jelent a jövő politikai objektumai­nak körvonalazásában és for­málásában. S hogy kölcsönö­sen tovább folytatják a meg­kezdett munkát, arra biztosí­tékot nyújt az a máris isme­retes megállapodás, hogy a Szovjetunió és Franciaország vezetői ezentúl rendszeresen konzultációkat tartanak. 2| Figyelmet, érdemel, hogy a francia elnök szovjetunióbeli látogatása éppen arra az idő­pontra esett, amikor világ­szerte megemlékeztek a fa­siszta . hitleri Németország Szovjetunió elleni hitszegő orvtámadásáról. A francia el­nök többféle módon is hang­súlyozta, hogy szolidaritást vállal Franciaország második világháborús szövetségesével, s a többi közt ezért kérte, hogy országjáró űrprogram­jába a vendéglátók a hitleris­ták vereségsorozatéinak kiin­dulópontját jelentő Volgográ- dot is iktassák be. Teljesen érthető, hogy a szovjet lapok a negyedszáza­dos évfordv'ón behatóan fog­lalkoztak 1941. június 22-ével, a Szovjetunió elleni hitlerista támadás napjával, hiszen Nyugat-Németország csapzott- szárnyű „adlerei” — sasai — vereségükből nem a szüksé­ges következtetéseket vonták lé, s ismét bontogatják szár­nyaikat. Ezek a sasok annak idején Franciaország és a Szovjetunió fölött egyaránt röpködtek és éppen ezért je­lenlegi „izomgyakorlataik” mindkét ország számára Fi- gvelmeztetőok. E szempont­ból figyelmet érdemel az Izvesztyija hasábjain Ro- kosszovszkij marsall írása. A veteránjaként”, sőt „ezredtárs­ként” üdvözölte De Gaullet, „Franciaország bátor fiát... a Rzéleslétókörű államférfit és katonát”. Ma már azonban megválto­zott európai viszonyok ural­kodnak. Létrejött a nagy ka­tonai és gazdasági erőt kép­viselő szocialista tábor, az egykori hitlerista Németor­szág keleti felén pedig a de­mokratikus alapon nyugvó; békeszerető munkás-paraszt német állam erősödik. Veze­tői — Walter Ulbricht, Willi Stoph, Johannes Dieckmann és Erich Correns táviratot in­téztek a Szovjetunió vezetői­hez: Brezsnyevhez, Podgornij- hoz és Kosziginhez. Távira­tukban elismeréssel mutattak rá a nagyjelentőségű törté­nelmi tényre, hogy a Szovjet­unió és bátor hadserege az agresszorra mért döntő csa­pással felszabadította az em­beriseiét a fasizmus igája alól. Ez a nagyszerű fegyver­tény azzal a tanulsággal szol­gált a német nép számára; hogy német földről soha töb­bé nem szabad háborúnak ki­indulnia. tál A helyzet ilyen alakulása erőteljes reményt jelent az emberiség számára. Viszont annál nyugtalanítóbb, hogy az Egyesült Államok jelenleg körülbelül ugyanúgy viselke­dik Vietnamban, mint ahogy annak idején a hitlerista had­sereg Európa népei ellen el­járt E történelmi analógia minden bizonnyal végered­ményében is hasonló leszt Bárhogy is szélesedjék a hír­hedt „eszkaláció”, bármeny­nyire is növekedjék az agresz- sziós erők létszáma, az ag- resszor sorsát nem kerülheti el. Az Egyesült Államok ve­zetői vagy kijózanodnak há­borús deliriumukból, és véget vetnek a vérontásnak, vagy még a jelenleginél Is súlyo­sabb presztízs-vereséget szen­vednek. Az Egyesült Államok serre zatos bombatámadásaival óti egyéb fegyveres akcióival egy- időben hiába visel alávaló lé­lektani háborút, hiába igyek­szik megfélemlíteni Vietnam, hős népét, ez értelmetlen erőlködés. így nem érhet el győzelmet és nem teremthet „békét”: így csak szélesedhet a fegyveres konfliktus. De Gaulle Lesiiugrádíiba ulazotí De Gaulle francia köztár­sasági elnök szombat reggel elutazott a szibériai Novoszi- birszkből, amely országjáró kőrútjának els'ő állomása volt. A város utcáin a novoszi- birszkiek tízezrei búcsúztak a magasrangú francia vendég­től. De Gaulle elnöktől búcsúzó Alekszej Zverev, a novoszi- birszki területi tanács elnöke arra kérte De Gaulle-t, adja út a szibériaiak legszívélye- sebb üdvözletét a francia népnek. De Gaulle válaszbeszédében hangoztatta: „Nagyon örülök — folytatta —, hogy Nyikolaj Felbocsátották a Kozmosz—122-őt Szombaton újabb mestersé­ges holdat bocsátottak fel a Szovjetunióban, a Kozmosz —122-őt. A Kozmosz—122-őn elhelye­zett tudományos műszerek a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program folytatását szolgál­ják. A műszerek normálisan mű­ködnek, a beérkező adatokat koordinációs számítóközpont dolgozza fel. Sukarno-eUenes tüntetés Djakarta hun Többezer jobboldali indo­néz diák gyűlt össze szomba­ton az ideiglenes népi tanács­kozó gyűlés djakartai épülete előtt és követelte Sukamo elnök elmozdítását. A diá­kok írásba foglalt' követe­léseit Nasution, a gyűlés új elnöke mosolyogva vette át. A diákok nyilatkozata köve­telte, hogy Sukarnot fosszák meg képviselői mandátumától. Követelték, hogy a mandátu­mot Suharto kapja meg. A tüntetők előtt Nasution tábornok rövid beszédet mon­dott, kijelentette, hogy a ki­írandó általános választások nyomán sor kerülhet új elnök és más új vezetők hivatalba lépésére, Mint a UPI hozzá­fűzi, Nasution e szavait egy harckocsi tetejéről intézte hallgatóságához. Első ízben hangzott el hivatalos szemé­lyiség részéről olyan kijelen­tés, hogy az elnöki tisztség sorsa is eldőlhet az általános vál asz tások on* Podgornij, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének társaságában ismerkedtem meg Szibériával. El szeretném mondani önöknek, hogy Fran­ciaországban tudnak és tudni fognak arról, milyen kedvesen fogadták önök a Francia Köz­társaság elnökét. Ez újabb láncszem annak a barátság­nak a megerősítésében, amely­nek léteznie és erősödnie kell a francia és az orosz nép kö­zött” — mondotta. De Gaulle a továbbiakban T/eningrá'^’-’L Kiiewel, és Volgográddal ismerkedik meg. Mint a TASZSZ jelenti, a Novoszibirszkből Deningrád felé tartó De Gaulle francia köztársasági elnök útközben meglátogatja a bajkonuri űr­repülőteret. A repülőtéren De Gauflc beszédet mondott. Elismerés­sel adózott Deningrád lakos­sága iránt. Elmondotta, hogy nagy áldozatok árán a lenin- grádiak a második világhábo­rúban megvédtek városukat; Ezzel elősegítették Oroszország győzelmét, valamint Francia- ország és szövetségeseik győ­zelmét. De Gaulle beszédét orosz nyelven így fejezte bot Éljen Leningrad! i Éljen a szovjet nép! I Éljen Oroszország és FVan- i ciaország barátsága! • • Ülést tart a megy**! tanács A Borsod megyei Tanács június 30-án, csütörtökön ülést tart. Az ülés napirend­jén szerepel a munkásosztály helyzetéről szóló KB-határo- zat végrehajtása és a további feladatok megtárgyalása, a megyei NEB 11. félévi ellenőr­zési terve, a megyei népi ül­nökök meg választása, vala­mint szervezeti kérdések meg­beszélése. JOr. Szénási Géza beszámolóin A bfíne§e!ci4iaaéiiayelirt51 A volí kizsákmányolok akciója Káníor Lajosné interpellációja Tapasztaltuk egyébként, hogy az utóbbi időben né­hány volt kizsákmányoló el­érkezettnek látta az időt, hogy visszaköveteljen olyan földet, malmot, darálót, házat stb., amelyet már régóta állami . tulajdonba vettek és azt hasz­nálatra az állami gazdaságok­nak, a termelőszövetkezetek­nek adtak át, Egy-egy hibás döntés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy néhány volt kizsák­mányoló így felbátorodott. Mélységesen tévednek azon­ban és elszámították magukat ezek a személyek, ha azt hi­szik, hogy visszájára lehet forditani a népköztársaság törvényességét, a rendszer védelmét szolgáló rendelkezé­seket — mondotta Szénás i Géza, majd így fejezte be be­szédét: — Az ügyészi munka leg­főbb céljának azt tartjuk, hogy — az állami és társa­dalmi szervek támogatásával — segítsük az új gazdasági reform megvalósítását. Kérem jelentésem elfogadását — mondta befejezésül dr. Szénási Géza. Az országgyűlés dr. Szénási Géza beszámolóját jóváhagyó­lag tudomásul vette. — Figyelmet érdemel, hogy 1965-ben — 1964-hez viszo- “'nyítfvá'— 16 százalékkal emel- ' kedett a társadalmi tulajdon elleni bűntettek száma, amely az összes büntettek 60 száza­lékát teszi ki. A laza ellenőrzés miatt- még mindig akadnak olyanok, akik éveken át büntetlenül dézsmálják a társadalmi tulajdont. ; — A bűnüldöző hatóságok- továbbra is fontos feladatuk­nak tekintik az állam bizton­ságának védelmét. Mint a tisz­telt országgyűlés előtt ismere­tes — mondotta —, az 1863- ban hozott arrínesztia-rendelet következtében az államelle­nes bűncselekmény miatt el­ítéltek csaknem valameny- nyien szabadlábra kerültek. Többségük munkát vállalt, , igyekezett beilleszkedni társa­dalmunkba. Közülük azonban néhányan — egy-két esetben csoportba verődve — folytat- . tak rendszerellenes tevékeny­ségüket, amely miatt koráb­ban elítélték őket. Ezeket a személyéket újból lelepleztek és bíróság elé állították.. 1 Egyébként 1964- ben államellénes bűncselekmény miatt 216, 1965- ben pedig 330 sze­mélyt állítottunk bíróság / , elé. , — Ifjúságunk túlnyomó vé­sze becsülettel megállja he- r lyét. a szocializmus építésében, : számbelileg Csekély hányada azonban a bűnözés útjára tér — folytatta. — A bűncselek­ményt elkövető fiatalkorúak száma , ugyan az ifjúság egé­széhez viszonyítva elenyésző . — körülbelül 0,6 százalékos . —, káros hatása mégsem be- . csülhető le. Továbbira is szük­séges. tehát á fiatalkorúak bűnözése elleni küzdelmet . következetesen folytatnunk. Megállapítható, hogy a fiatal­korúak bűnözésének számsze­rű alakulása 1959—1964. kö­zött alig mutat változást. Ez- f zel. szemben az elmúlt évben az előző hat év átlagához vi­szonyítva a fiatalkorú bűnö­zés körülbelül 23 százalékkal emelkedett. A fiatalkorúak által 1965- ben elkövetett bűntettek elsősorban a személyi ja­vak ellen irányultak (40 százalék). A társadalmi tulajdont károsítok száma 24 százalék volt, s jelentős volt még a szemérem elleni bűn­tettet elkövetők száma (14 százalék) is. A bűnözéshez vezető okok közül változatlanul első helyen kell említeni a családi nevelés hiányos­ságaiból, az erkölcstelen, illetve rendezetlen csa­ládi környezetből, a csa­ládi környezet felbomlásá­ból eredő hatásokat. A bűnözés ellen egyrészt a megelőzéssel kell küzdenünk. A közlekedési baleseteiéről szólva Szénási Géza hangoz­tatta: 1965-ben — 1964 adatai­hoz viszonyítva — 23,7 száza- ' lékos emelkedés állapítható meg. 1965-ben, az előző évekhez képest az üzemi balesetek száma 2 százalékkal, a halá­los baleseteké pedig 10 szá­zalékkal csökkent — mondot­ta, majd a közeljövőben ha- tálybalépő törvénymódosítá­sokkal foglalkozott. — A tervezett jogszabályi rendelkezések közül kiemel­kedőnek tartom azokat, ame­lyek tovább bővítik a büntető­jogi felelősségre vonást he­lyettesítő fegyelmi eljárások körét. Az állami és szövetke­zeti vezetők a jövőben jogo­sultak lesznek arra, hogy az általuk vezetett vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak — a munkaviszonnyal összefüg­gésben elkövetett, a társadal­mi tulajdont kisebb mérték­ben károsító, valamint egyéb — bűncselekményeit is bün­tető feljelentés nélkül, fe­gyelmi hatáskörükben, fe­gyelmi büntetés kiszabásával bírálják eL Ezután az ügyészi apparátus feladatával foglalkozott. Dr. Szénási Géza ezután is­mertette, milyen munkát vé­geztek és milyen fontosabb tapasztalatokat szei-eztek az ügyészségek az állami és gaz­dasági élet egyes kiemelkedő területem a törvényességet illetően. A vizsgálatok közül különö­sen fontos és hasznos volt a tanácsi szervek irányító tevé­kenységének, a tagsági ■ vi­szonyból eredő jogviták el­döntésének, valamint a tsz-ek gazdasági melléktevékenysé­gének törvényességi vizsgá­lata. A gazdasági melléktevé­kenység vizsgálatának tapasz­talataiból azt emelte ki az előadó, hogy az e téren meg­állapított törvénysértések — néha visszaélések — bizonyos mértékben visszavezethetők arra is, hogy mind a tagság, mind az állami szervek ellen­őrzésében lazaságok vannak. bűnözés és a bűnüldözés hely­zetéről szóit. A bűnözés alakulását vizs­gálva meg kei! állapítani, hogy a bűnözésben hosz- szabb idő óta mutatkozó csökkenő tendencia 1902- ben megállt: a bűnözés számszerű alakulását azóta — különösen 1965-ben — általában a növekedés jel­lemzi. Ez a jelenség mind a bűn­ügyek, mind a terheltek, mind pedig a megvádolt és a bíró­ság által felelősségre vont személyek számának növeke­désében jelentkezik. Legna­gyobb emelkedés 1965-ben a népgazdaság elleni büntettek kategóriájában volt. A turistaforgalom fellendült és ezzel összefüggésben több volt elsősorban a csempészés, a vám bűntett, az üzérkedés . és az embercsempészés, Két évvel ezelőtti beszámo­lómban vázoltam a bűnüldöző hatóságok legfontosabb fel­adatait. Ezek közül ma is ki­emelkedőnek tartom társa­dalmi összefogással a bűn­tettek megelőzését, az elköve­tett bűntettek alapos, gyors felderítését, a jogpolitikai kormányhatározatnak meg­felelő differenciált felelősség­re vonást, a szocialista társa­dalmi és gazdasági rendet biztosító büntető jogszabályok mai’adéktalan és időszerű vég­rehajtását, a társadalmi ellen- . őrzés és felelősségre vonás szélesebb kibontakoztatását. Bűnüldöző hatóságaink e feladatok végrehajtásában je­lentős eredményeket értek el. örvendetes, hogy bűnüldöző szerveink érdemi munkájának színvonala javult, gyakorla­túk általában mentes a torzu­lásoktól. A legfőbb ügyész ezután a Ezután — negyedik napi­rendi pontként — került sor Kántor Lajosné, Borsod me­gyei képviselő interpelláció­jára. Az interpelláló dr. Ajtai Miklóshoz fordult a kérdéssel: van-e lehetőség a sátor­aljaújhelyi járás terüle­tén lévő pálházl perlit- bánya tervszerű fejleszté­sére, termelésének foko­zott hazai hasznosítására, továbbá Bodrogközben valamilyen mezőgazdasági terméket feldolgozó ob­jektum létesítésére? Dr. Ajtai Miklós közölte, hogy mindkét kérdést alapo­san meg kell vizsgálnia a tervhivatalnak, továbbá az érintett szaktárcáknak. Ezért kérte, hogy az interpellációra a vizsgálat befejezése után, 30 napon belül írásban adhas­son választ a képviselőnek és az országgyűlés elnökének. Az elnöklő Vass Istvánné bejelentette, hogy az ország­gyűlés ügyrendje erre lehető­séget nyújt; ezért dr. Ajtai Miklósnak az interpellációra adott válaszát az országgyűlés ■ legközelebbi 'ülésén ismerteti. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Vass Istvánné erőt, egészséget kívánt a képvise­lőknek, s az ülést bezárta*

Next

/
Oldalképek
Tartalom