Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

\ ESZAKMAGY ARORSZAG Szerda, 1966. június tZ* A szocialista jegyeket kell erősítenünk népművelési munkánkban Az értékmérő az eszmei tartalom legyen III. A népművelési munka Borsod megyei hely­zetének rövid felvázo­lása, a pártszervezetek fel­adatainak felvillantása után röviden a legalapvetőbb fel­adatokról kell szólnunk. Üj tennivalók tulajdonképpen nincsenek, hiszen művelődés- politikánk hosszú távlatra te­kintett előre eddig is. To­vábbra is pártunk műve­lődéspolitikai irányelvei, az utóbbi években hozott párt- határozatok és állami ren­delkezések szellemében kell javítanunk a népművelési munkát. A népművelési tervekben, az esetek döntő többségében •— mint már regisztráltuk — becsületes, igen intenzív munka fekszik, és néhány látványosságra törekvő, nagy- zoló, vagy a helyzet kellő fel­mérésének hiányából adódó­an irreális terv kivételével általában szinkronban voltak az adott helyek igényeivel. A tervezés jelenti az első fel­adatot, illetve az első javí­tanivalót az új évad felada­taiban, nevezetesen azt, hogy legyenek a népművelési ter­vek a jövőben még reálisab­bak. Előzze meg alaposabb jelmérés és azok minden­kor a végrehajtás, illetve az évad gyakorlati munkája ve­zérfonalaként készüljenek, ne pedig felsőbb szerveknek be­mutatandó vizsgadolgozatként. z elmúlt években ör­vendetesen fejlődött koordinálást, a külön­böző társadalmi szervek nép­művelési elképzeléseinek egyeztetését és egységes ke­retbe foglalását még inkább szorgalmazni kell. Fő törek­vés, hogy a koordináló szer­vek nemcsak a tervek készí­tésében, hanem azok végre­hajtásában is olyan intenzi­ven vegyenek részt, ahogyan elképzeléseiket előterjesztet­ték. Ez az intenzív részvétel ne csökkenjen akkor sem, ha a végrehajtás nemcsak meg­ajánlást, hanem tényleges munkát vagy éppen az érde­kelt szerv erejéhez mérten gazdasági, anyagi hozzájáru­lást követel. E koordinálás segítése — mint korábban em­lítettük — a helyi pártszerve­zetek elsődleges feladata. A jövőben a népművelési munka minden ágazatában, beleértve a 'művészeti tevé­kenységet, a hivatásos művé­szeti produkciókat is, csak az ideológiai tartalom lehet az értékmérő. Látványos ren­dezvények, divatos áramlatok különböző megnyilvánulásai, különféle módon népszerűsé­get kivívott érdekes emberek látogatásai, nagyobb és kisebb ünnepi rendezvények éppúgy az ideológiai tartalom mér­céjével bírálandók el és he- lyezendők el a népművelési munka értékrendjében, mint a falusi vagy az üzemi, ki­sebb hatású rendezvények, előadások. A népművelési ren­dezvények nem öncélúak, mindenkor tudatformálást, a részvevők ismereteinek bő­vítését, világnézetük marxista megalapozását, a szocialista gondolkodásmód kialakítását kell szolgálniuk. Ellenséges ideológiákat hirdető rendez­vények, vagy kizárólagosan a polgári kultúra áramlatait népszerűsítő alkalmak, a pol­gári ellenzékieskedés mezé­ben jelentkező nyugati esz­meáramlatok, izmusok propa­gálása, még ha egy-egy alka­lommal le nem mérhetően is, összességükben káros hatású­ak, a szocialista tudat erősö­désének gátlói lehetnek. A népművelés alapvető céljaival ellentétes ilyen rendezvények­re aligha lehet szükségünk, és erre a jövőben nagyobb figye­lemmel kell lenniük mind pártszervezeteinknek, mind a népművelés állami és társa­dalmi irányítóinak. A z elkövetkező idősza­kokban sem csökkenő feladatunk az ideoló­giai irányelvek gyakorlati realizálása a mindennapi tu­datformáló, embernevelő mun­kában, a szocialista szemlélet és magatartás formálása, erő­sítése különböző eszközök­kel, és sajátos gazdasági helyzetüknél, különösképpen a gazdaságirányítás reform­jának végrehajtásánál fogva — a gazdasági élet és az ide­ológia összefüggéseinek jobb felismertetésével — megfelelő közgazdasági szemlélet alakí­tása. Nem utolsósorban az év végén megtartandó IX. pártkongresszus által nyúj­tandó sok hasznos útmuta­tás képezi majd a jövőbeni népművelési munka vezérfo­nalát. Már a tervek készítésénél utaltunk rá, itt ismételni kell, hogy a jövőben a meny- nyiségi fejlesztés helyett in­kább a munka hatékonysá­gára helyezendő a fő súly. Ezért félre kell tenni üzemi, Elhunyt Palcsó Dezső festőművész Palcsó Dezső festőművész, aki legutóbb Kazincbarcikán élt és alkotott, elhunyt. A 79 éves korában elhalálozott művész hamvait Sajókazára szállítják, ahol élete legna­gyobb részét töltötte. Június 26-án, vasárnap kísérik utolsó útjára. Június 29t írásbeli felvételi vizsga a főiskolákon matematikából és fizikából Az idén június 29-én tartják a felvételi vizsgát matemati­kából és fizikából. Azok a fia­talok, akik az egyetemek és főiskolák olyan szakaira je­lentkeztek, ahol a vizsga tár­gya matematika és fizika, idén Magyar találmányi vásárolt meg egy svéd cég* Az elektromos földeléseknél alkalmazott magyar talál­mánynak, az úgynevezett be- tonitos eljárásnak már nem­csak a híre jutott el külföld­re, hanem Svédországban ki is próbálták az új rendszert. A svéd állami erőművek és a villamosenergia elosztás köz­ponti szerve, a Vallenfalls- tyrelsen egy távvezeték építé­séhez megvásárolta a talál­mány felhasználási jogát. A találmányt értékesítő Komp­lex Külkereskedelmi Vállalat és egy svéd szerv megbízottja a közelmúltban írta alá a szer­ződést egyazon napon, ugyanabba» az időben, központilag meg­adott írásbeli feladatat készí­tenék a két tantárgyból. A matematikai feladatok kidol­gozására délelőtt 10-től 1- óráig biztosítottak időt, majd kétórás ebédszünet után 14 órától 16 óráig tart a fizikai írásbeli. Maiiühum színműve Ozdon Szép sikerrel mutatta be a* egri Gárdonyi Géza Színház együttese Sommerset Maug­ham színdarabját, az Imádok férjhez menni című, három- felvonásos zenés vígjátékot az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház színháztermében. A rádióban nem lesz nyári szünet A hangversenytermek és a zenés színházak a nyári szezonra bezárják kapuikat,'a zenekedvelők mégsem marad­nak muzsika nélkül az ország legeldugottabb helyén . sem, mert a rádió egész nyárra gondoskodik zenei programról. Műsorának kétharmad részét továbbra is a zene tölti ki, főként könnyű melódia. A könnyűzene kedvelőinek Néhány állandó műsorszá­mot, mint például a Csak fiataloknak, a Vasárnapi kok­tél és az Üzenetek című mű­sort egész nyáron át sugároz­zák. Délelőttönként 10—12 óra között az idén is könnyűzenét hallhatnak az üdülők a Bala­tonnál és a Dunakanyarban kitűnően fogható Petőfi adó hullámhosszán. A napokban az amatőr tánc­zenekarok versenyeznek. Jú­nius végén kerül sor a Nyár­esti Budapest című műsorra: a főváros nyári zenés életével és szórakozóhelyeivel ismertet meg. Július és augusztus könnyű­zenei programjában érdekes műsornak ígérkezik a francia chanson est, a Dunántúli ze­nés napló, a Nyáresti szere­nád, a Megy a dallam vándor­útra, valamint a Sopoti tánc­dal fesztivál és a Bratislava! Aranykulcs fesztivál közvetí­tése. Járdát kap Pereces Régi — és tegyük hozzá jogos — kívánsága teljesül a, perecesieknek. A műút mellett — Erenyőtől végig — korszerű gyalog­járdát építenek, amely részben a biztonságos közlekedés szempontjából kedvező, másrészt a kulturáltabb környezet létrehozásában játszik jelentős szerepet. A jelentős összegű ráfordítást megérdemlik a perecesiek, hiszen hosszú idő óta nagyszerű termelési eredményeket ér­tek el és valljuk be őszintén, hogy községfejlesztés vonalán egy kicsit „mostoha-gyermekként” kezelték a második, il­letve most már harmadik kerület ezen részét. Gelléri Andor Endre: Egy önérzet története A Szezonvégi leltár című adásban az elmúlt szezon ki­emelkedő könnyűzenei esenié^ nyeit elevenítik fel. A tavasz' sikerekből a nyár folyamán megismétlik a Jöjjön Óbudára és a Halló, itt Bratislava cí­mű műsort. — A zenei „fül' törő”-höz hasonlóan nyári könnyűzenei rejlvényműsor ti lesz. | 1 A komoly zene hívei sem panaszkodhatnak A komoly zene kedvelői sem panaszkodhatnak majd a nyári műsorra öt-hat adást hallhatnak a MRT Szimfoni­kus Zenekarának külföld' koncert-felvételeiből, június 23-án a Charles Münch piró- bál című adásban a világhf- rű karmester vezényli a ze­nekart. Több neves művész előadá­sában hallhatnak majd zenei csemegéket a zenerajongók a* Ugyanaz — mással című mű­sorban. Június 27-től július* 10-ig 9 közvetítés mutatja b<3 Puccini összes műveit a vi­lág legkiválóbb együtteseineK tolmácsolásában. Négyrészes sorozatban elfelejtett opera" sikereket elevenít fel a rádió* többek között Kienzl Bibliái emberét és Adam Longju" meaui postakocsisát. A Bécsi Ünnepi Heteket és a Salzburgi Ünnepi Játékokat hangfelve^ telek repítik majd el a hall"1 gatók otthonába. Operettek, hangjátékok Az operett kedvelőiről séf» feledkezett meg a rádió m"- sorszerkesztősége. A nyár f°" lyamán készül el Suppé Paj­kos diákok című egyfelvona- sosának teljes és Strauss Egy éj Velencében című operett­jének keresztmetszet-felvéte­le. Több zenés hangjáték is el­hangzik majd a nyáron. Au­gusztus 13-án mutatják be Ke­rekes János — Tóth Miklós y" Romhányi József A szépség nem minden című darabját* elkészültek a felvételei Vin- cze Ottó és Ambrózi Ágosto" Hej Madrid című zenés já­tékának is, amelyet Lope dá Vaga vígjátékából irtató Ugyancsak érdekes adásnak ígérkezik Nádas Gábor éS Sós György II. Fülöp című ze­nés szatírája, amelynek főhő­se egy asztalosból lett cir­kuszigazgató, II. Fülöp pedig egy nemlétező oroszlán neve* amelynek menázisijából a * egész cirkusztársulatot eltart­ják. Jósfay György Abszolút tárgyilagosság (Mészáros András rajza.) dóséit, harcát a kifejezésért, az irodalomért, az írásért. (Ami mindenkor az igazság szenvedélyes kutatását jelen­tette.) Hirtelen Radnóti Raz- glednicái jutnak eszünkbe, utolsó noteszlapjai, amelyek­ben a biztos halál és a hal­hatatlanság tudatában még üzen a világnak, az utókor­nak. Radnóti az antik metrum nemes veretét kalapálja ki a lágerben, Gelléribő] elemi erő­vel tör ki a spontán, rapszó- dikus mesélőkedv a teljes magamegmutatásig, önkitárul­kozásig. Gelléri még nem tudja, de érzi, hogy meg fog halni, amikor naplóját írni kezdi. Tulajdonképpen csak magá­nak szánja önvizsgálatnak, számvetésnek. Csak később kapja el a vérbeli író hevüle­te, az anyag öntörvényű sod­rása. (Sodrást, áradást kell mondanunk, mert néhány ol­vasójának talán még gátfás- talanságnak -is fog tűnni ez az őszinteség.) Mert Gelléri min­dent el akar mondani magá­ról. Gyermekkora szorongása­it és szépségkutató, mohó vá­gyait, apja és a kor kemény­ségét, keserűségét, kamaszko­ra és ifjúsága csapongásait. Különleges rangot, helyet biz­tosít számára az a mód, aho­gyan szerelmeiről ír, emléke­zik. Jelentős helyet foglalt el életében ez az érzés. (Már majdnem állapotot mondtunk, hisz — naplója szerint — Gel­léri mindig szerelmes volt.) T/. • i kaland— V iszonyainak, jainak leírása, sokszor naturalisztikus részletezése azonban mégsem öncélú. Létezésének egyik for­mája volt ez (a szerelem), az ihlet, az alkotás szüneteiben. Szeretetre, megértésre vágyott, mint József Attila, s amit ott­hon. apjától nem kapott meg, mohó szerelmeiben próbálja pótolni, felejteni. Tulajdon­képpen sosem tudott teljesen feloldódni, kötődni. Az érzés, a vágy az azonulásra, a má­sikban való kiteljesedésre olyan intenzív volt, hogy ön­magát pusztította el, és előbb­utóbb szakításhoz vezetett. Ér­zékenysége, önérzete (ő maga adta könyve címét is), min­dig sérülten került ki ezek­ből a viszonyokból. Tulajdon­képpen csak az irodalom volt az igazi „szerelem”, az örök kedves, s ehhez sosem tudott huzamosabb ideig hűtlen len­ni. Mint egy spongya teleivó­dott élménnyel, feszültséggel, s ilyenkor szinte pillanatok alatt tudott remekmívű no­vellát. kisregényt alkotni. Ezek voltak élete igazán boldog pillanatai. Történeteit legtöbbször maga is megélte. Ez adta meg nekik epikai hi­telüket és az élmény frissesé­gét, amit a már előbb emlí­tett „tündéri realizmus” lírá­jában oldott fel. Éppen ér­zelmi gazdagsága, fogékony­sága volt az a kapu, amin ke­resztül megközelítette a vilá­got. Hogy ez mit jelent, elég ha csak pl. Móricz cédulázó, gondos adatgyűjtő módszeré­re utalunk. Története, egy sokat és igazságtalanul szen­vedett embert önérzet történe­te. Származása, írói-politikai- emberi magatartása miatt bántották. (A Baumgarten-dí- jat pl. sosem tudta teljes elis­merésnek elfogadni. Kicsit el­ítélte, megvetette és irigyelte a luxusvillákban élő, szeren­csésebb pályatársait.) Egész élete, pályája — még tehetet­lensége is — tiltakozás min­den ellen, ami idegen az em­bertől, a humánumtól és az irodalomtól. j t i - írása is ezért nem U(0 59 magánügy. Doku­mentum egy korról, szellem­ről, amely ostobán pusztított el, rombolt le értékeket. Ép­pen ebben az írásában csillan­nak fel olyan értékek, ame­lyek művészetének még gaz­dagabb ki tel jesedését ígérték. (A felszabadulás után két nappal halt meg kiütéses tí­fuszban a Wells-i lágerben...) Köszönet — az olvasó ne­vében — Gelléri Juditnak, hogy ezt az örökséget sajtó alá rendezte, és közre bocsá­totta. Horpácsi Sándor Gépi festészet A New York-i Tiffany Coldt Inc. újfajta eljárással repro­dukálja nagy festők alkotá­sait. A gépi reprodukció nen* csupán a színeket, hanem ai eredeti festmény textúráját Iá híven visszaadja. Ugyanezzel az eljárással egyszerű amatőf fényképet is úgy tudnak re­produkálni, mintha olajfes^* meny lenne* i I /-> // - • Andor Endre no- txellen vénáival, „tündé­ri realizmusával” írta be ne­vét a magyar irodalom leg­jobb lapjaira. A Nagymosodá­val sajátos stílust, egyben fo­galmat is teremtett. A kisem­bereket. az elfelejtetteket és mellőzötteket szólaltatta meg sajátos varázzsal. A külváro­sok népét, a mosónőkét, az ol­csó kis albérletekét, a fröccs mellett búsúlókét vagy láza­dókét. Azt a világot, amely­ből maga is jött. Művészete — témáiban és szándékában — a kortársaké közül csak a József Attiláéval rokonítható, noha hozzá kell tennünk azonnal, hogy annak elvi szilárdsága és céltudatossága mindig hiány­zott belőle. (József Attila többször meg is rótta, vitázott is vele emiatt.) Erről vall éle­te utolsó, tragikusan befeje­zetlen írása, naplója is. A há­ború, a rettegés, az emberte­len körülmények közt is ten­ni, alkotni vágyás szorítása adta kezébe a tollat, hogy megörökítse indulását, szenve­szakmai és egyéb érzékeny­séget. Szorgalmazni kell, el­sősorban falun, a közös fenn­tartású intézmények hálóza­tát, ami tulajdonképpen a szétforgácsolt népművelési erők jobb összefogását, kö­zös munkájuk hatásfokának emelését segíti. Ebbe a mun­kába a jövőben sokkal erő­teljesebben kell bevonni a termelőszövetkezeteket, mint ahogy eddig történt. E fontos társadalomfor­máló tevékenységnek továbbra is elsődlege­sen a két alapvető osztályra kell erejét és hatósugarát koncentrálnia, fokozott figye­lemmel a felnövekvő ifjúság­ra. Nem hanyagolhatok el azonban azok a társadalmi ré­tegek sem, amelyek olykor­olykor kimaradnak a népmű­velés hatósugarából. Ne hagy­juk figyelmen kívül, hogy a nép fogalmába tartoznak a különböző értelmiségi kategó- * riák is, oda tartoznak az alkal­mazotti munkakörben dolgo­zók csoportjai. Az ő műve­lődési életük segítése, irányí­tása is természetszerűen része a népművelésnek. Mindezt a feladatot pedig úgy kell meg­tervezni és végrehajtani, hogy a már említett alapvető fel-' adat, az ideológiai tartalom mellett munkánk minden te­rületén a szocialista jegyeket erősítsük, a szocialista jegye­ket markánsabban viselő népművelési alkalmakat, lehe­tőségeket és népművelőket tá­mogassuk az esetleg fel-íel- bukkanó és tőlünk idegen ideológiákat képviselőkkel szemben. Benedek Miklós (Vége.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom