Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
öserda, 1966. ftíníBs 22, eszakmagyarorszag 3 Két év mérlege Saj óladon nem-Bőcson sikerült ' Két éve lassan,' hogy az üzemek, a falvak, a kerületek alapszervezeteiben, újjáválasztották a vezetőséget. A taggyűléseken nem csupán az alapszervezetek vezetőinek munkáját vitatták meg, hanem határozatot is hoztak a szervezeti élet megjavítására, a feladatok felmérésére és végrehajtására. Most. amikor ez fez eset megismétlődik, érdemes felmérni: melyik üzem, termelőszövetkezet, község, vagy kerület pártszervezete miként teljesítette a két évvel ezelőtt kitűzött céljait. Saiólád, kora este: fi község lakói most térnek meg a mezőkről. A tsz párttitkárát néhány perce engedte haza a munka a határból. — Brigádvezető vagyok a téeszbcn — mondja. — Most mérjük a harmadost... Úgy vannak vele az emberek, hogy szívesebben dolgoznak har- madjáért, mert azt biztosabbnak hiszik ... A ház körül sok a teendő, otthon is el kel .a segítség. Pedig a nappali munka alaposan igénybe veszi Galuska József párttitkár erejét. — Egy kis eső kell énei Mindenfelé esik, de ezt a katlant elkerülik a felhők. Pedig ... egyetlen jó eső kellene, s akkor a búza egy mázsával többet adna holdanként. A szövetkezetnek 650 ka- tasztrális holdon van búzája. Galuska Józsefet jól ismeri fi falu népe. 1963-tól párttitkár a faluban. A legutóbbi újraválasztáskor is őt bízta meg a tagság az alapszervezet Vezetésével. — Az volt a célunk, hogy á pártépítésben csinálunk valamit. Csaknem háromezer lakosa van a községnek, s mindössze 21 párttag. Hatvanegytől egyetlen tagjelöltet vettünk fel. Ez bizony, szomorú. A vezetőség minden tagja megígérte, hogy három-három tagjelöltet ajánl a pártba. Nézze, őszinte vagyok: nekem sem sikerült. Talán a kongresszusra... Van két traktorosunk. S lassan lei bontakozik egy filapszervezet gondja-baja. A falu — közismerten vallásos *— gazdag, munkaszerető népe idegenkedik az újtól, a hagyományoktól eltérőtől. sas Pedig a szövetkezel jól dolgozik. Ha a harmadost is hozzávetjük, tavaly 46 forintot fizettünk ki munkaegységenként. Pedig az elmúlt év gyenge volt, a sok eső miatt. Nehéz itt a kommunisták helyzete. A tsz egyik vezetője a következőket mondta, amikor szóltak neki, nem érti-e szükségét, hogy kérje felvételét a pártba? „Vagyok én olyan kommunista, mint te, még ha nem is vagyok párttag” ... — Az sem. szerencsés dolog, hogy egy-két párttagot, mióta én vagyok a titlcár, még egyezer sem láttam, taggyűlésen — kesereg Galuska elvtárs. — Így aztán minden munka a Vezetőség nyakába szakad. Munka bőven akad. S a íds létszámú pártszervezet erős magja a községnek. Hiszen nem kis eredmény, hogy télen harmincon jelentkeztek pártoktatásra, s 20—25-en mindig meg is hallgatták az előadásokat. A termelőszövetkezet jó munkájában is benne van a pártalapszervezet. a kommunisták mindennapos tette. Ám két év mérlegén ezek a pozitívumok keveset nyomnak a latban. A pártépítési munkát kell a közeli jövőben segíteni Sajóládon. S ehhez elmélyültebb tömegnolitikai munkára van szükség. Elsősorban arra, hogy a pártalap- szervezet erősítse befolyását a KISZ-ben, s n fiatalok közt keressék s találják meg azokat. a sajóládinkat. akik méltónak érzik magukat a párttagságra. Nehéz munka lesz. De az újjáválasztó taggyűlésig még sokat javíthatnak két évi munkájukon. Ebbon a vezetőségben bízik a tagság, immár ötödik éve. Nehéz körülmények közt is rá tudnak «zolgálni az újabb bizalomra ban is egy településsé vált községet. A község lakói azonban még mindig két Bőcs-ről beszélnek. Nem csupán a kis és nagy Hernád találkozása, a folyó választja ketté a falut. A régi hiedelem Is. — 1962-ben egyesült, a két tsz. Azt hittük, minden simán megy majd. Aztán ... 1964-ben másfél milliós mérleghiány. Egy évre rá — két és fél millió. Segítséget kértünk az államtól. A legutóbbi zárszámadáskor már 300 ezer többlettel zártunk ... Zsámba Kálmán párttitikár visszaemlékezése egybeesik a két évvel ezelőtti vezetőségválasztó taggyűlés határozatával. Mert a cél az volt: gazdaságilag stabilizálni a termelőszövetkezetet. Érdekes megfigyelni, hogy a bocsi termelőszövetkezeti pártalapszervezet milyen adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. A község maga kisebb, mint Sajólád. Mégis, több mint félszáz a kommunisták száma. Az utóbbi két évben 5 tagjelöltet vettek fel, s közülük mór csak egy tagjelölt. — Mióta termelőszövetkezeti község lettünk, (ennek hét éve lassan) tizenhat taggal növekedett alapszervezetünk száma. De más statisztikai adatok is a párt népszerűségéről vallanak. — Uj pártházat építettünk. 150 ezer forintunk volt rá — mert a könyvtárral együtt építettük. A felépült ház értéke: háromszázezer forint. A másik százötvenezret a község lakói társadalmi munkában építették hozzá. Nemcsak a párttagok jártak ide kavicsolni, alapozni, összesen 100 ember dolgozott ingyen, hogy mielőbb tető alá kerüljön a pártház.. 1 Az oktatási év is sikeresnek mondható. A pártalapszervezet kétféle oktatási formában szervezett előadásokat. Mintegy ötvenen vettek részt rajta. E kettőn kívül még a KISZ-alapszervezet is szervezett tnnfolynmot, ahová 25 fiatal járt el rendszeresen. — Kiszistáink a legjobbak közt voltak a járási versenyben. Ügyesen szervezték meg politikai oktatásukat. Az előadások és a viták színesek, érdekesek tudtak, Zsámiba Kálmán párttitkár azért kesereg „csupán”, mert kevés a fiatal a tsz-ben. és kevés termelőszövetkezeti fiatal tagja a KISZ-nek. A két évvel ezelőtt megválasztott vezetőség (hét tagú, ebből öt tsz-tag) rendszeresen dolgozik. A pártépítéssel egy időben sikeresen segítették a tsz gazdasági stabilizációjának megterem tését. — A legfontosabbnak tartottuk a jó szakemberek felkutatását — emlékezik vi sz- sza Zsámba Kálmán. — Sikerült. Itt van például a főag- ronómusunk, Fábián István, Jó szakember, tud az emberekkel bánni, végtelenül türelmes, s következetes, mert bízik elképzeléseiben. Az eredmények öt igazolják. Fábián Istvánt szeretnénk felvenni a pártba. Munkája, emberi magatartása érdemessé teszi rá. A bocsi párttitkár arról is szívesen beszél, hogy a párt- szervezet, a tagság miként segíti a tsz vezetését. — Üi szegemben dolgozunk. Mi nem avatkozunk bele a tsz irányításába, de a jó munkához megteremtjük a feltételeket. Itt van példának a szántás. Az őszi mélyszántással mindig elmaradunk. Szerveztünk két brigádot, amelyik a szocialista címért versenyezett, ebből az egyik traktoros munkacsapat volt. Ez évben már nem kellett a gépállomás segítségét kérni. Pedig tavalyról is maradt vagy SO hold szántatlan. Beszélgetés közben a titkárt Is megismerjük. 1952-től irányítja Bőcsön a pártéletet, közmegelégedésre. Szerény, jómodorú ember, akihez bizalommal fordulnak a község lakói, idősek, fiatalok, közérdekű- és magánproblémájukkal egyaránt. Amíg kerestük, szinte nyomon lehet követni munkájának széles skáláját. A KISZ-titkárral látták, majd az MHS-be igyekezett, mások javasolták, hogy nézzük meg a sportolók körében, oda Is eljár. Végül is a pedagógusoknál találunk rá — a világnézeti nevelés néhány időszerű kérdését beszélték meg. megkér bennünket, hogy Búcsúzóul mértekkel írjunk az alapszervezet munkájáról, „Igaz ugyan, hogy van egy-két eredmény — mondja. — De sok. a gondunk, munkánk is. Azokat pedig dicsérettel nem lehet elvégezni.” Ebben maradtunk, miután szívélyesen elköszöntünk... Baráth Lajos Ä kenyérről van szó Tavaly még októberben is arattak És az idén? Esik. Hol záporszerű nekibuzdulással, hol megcsönde- sedve, de órák óta hull az éltető júniusi eső. A Italászok ide-oda ingának, bólogatnak. Mintha csak a felhőket bíztatnák: „hadd hulljon még!” Cservák Ferenc, az encsi járási pártbizottság titkára mosolyogva fordul Székely Sándorhoz, a mezőgazdasági osztály vezetőjéhez: — No Sándor, hull a „termés”. És az egész járásban! Ha végszóra is, de megjött. — Hát bizony, ha még két- liárom olyan égetően meleg nap következik mint volt, már hiába esik, legalábbis a kenyérre hiába. így viszont meghozta nekünk a pluszmunkát, fuccs a korábbi termésbecslésnek. Hiába dolgoztunk! — No erre kirobban a nevetés. Mert bizony ez a júniusi eső milliókat ér. Éltető minden cseppje. De ha mar vidám csipkelődésről van szó, én is megjegyzem: — Pedig tavaly e miatt arattatok még október végén is! Urai cselt egyszer (ordulbalGtt elő Simaházi Sándor, a járási tanács elnöke azon nyomban, s szintén derűs hangon adja meg a frappáns választ: — Az igaz! Az eső volt az ok, de csak az egyik ok. Csakhogy akkor az eső későn jött, éppen az aratás időszakában. És ami igaz, igaz: a legnagyobb baj az volt, hogy nem készültünk fel rá. Az idén viszont ilyesmi nem fordulhat elő. Többszörösen bebiztosítottuk magunkat a kellemetlen meglepetések ellen. Az utolsó „simításokhoz” éppen most várjuk a gépállomások megyei Igazgatóságának vezetőit. Mert már csak néhány kombájnnal van baj! Számok, már hónapokkal korábban papírra vetett, s azóta megvalósult, ellenőrzött intézkedések. A járás térképe, amelyen színes pontok jelzik: hoil, hány kombájn, aratógép, cséplőgép dolgozik majd. A felületes szemlélő azt is mondhatná: idejétmúlt aprólékosság ez. Pedig valameny- nyi olyan „biztonsági szelep”, amely nélkül nem szabad nekiindulni a járás termelőszövetkezeteinek két-két és fél hónapon át .tartó nyári munkájának. S erre az elmúlt nyár története az élő figyelmeztetés! Sok szó esett róla. nemcsak a megyében, hanem országosan is, hogy az elmúlt év nyarán az encsi járás egy-egy közös gazdaságában még október végén is búzakazlak álltak a már bevetett táblák szélén. így volt, megtörtént S ha, mint azt számos, a területen akkor járt szakember is elismerte, szinte teljesen tehetetlenek voltak a járás vezetői, mert az időjárás lehetetlenné tette a folyamatos, tervszerű munkát, mégis a járási tsz-tagok, szakemberek, vezetők érezték elsősorban felelősnek magukat azért, ami megtörtént Mert másként alakult volna minden, ha nincs baj az első napokban a gépekkel, s ha felkészültek volna minden eshetőségre. S éppen ez a felelősség- érzet figyelmezteti a közösségeket, a járás vezetőit: az őszbe nyúló „aratás” többé semmilyen körülmények között ne ismétlődhessen meg! Kétszer ellenőrzői! gépek - és ha a gépek nem dolgozhatnak?! Bizonyos, hogy olyan alaposan, sokrétűen sehol nem készültek fel a nyári munkák egészére, mint az encsi járásban. Ezt persze néhány helyi adottság is indokolja. Elsősorban is az encsi járásban egy-másfél héttel későbben érnek be a kalászosok, mint a megye délibb részén. Sőt, még a járáson belül is egy-másfél hetes különbség van a délibb és északibb fekvésű gazdaságok aratása közölt. Másodsorban; az encsi járás termelőszövetkezetei a megye össz-kalászos területének megközelítőleg negyedét vetik, aratják. S nem utolsó sorban; a járás termelőszövetkezeteinek többsége lejtős területen termel, gazdálkodik. Mindezek együttesen minden kommentár nélkül bizonyítják: milyen többletmunka hárul a hatalmas járás termelőszövetkezeteire.; Ilyen feladatokkal megbirkózni csakis úgy lehet, ha a feltételeket kétszeres biztonsággal teremtik meg. Éppen ezért a tsz-ek kérésére a járás vezetői már a tavasz elején megkezdték a gépek előkészítésének ellenőrzését, as állomások vezetőinek folyamatos beszámoltatását. Aza* nemcsak a gépek elosztását, csoportosítását beszélték meg az állomásokkal, hanem részt vettek a gépszemléken, s a szemle tapasztalatai alapján elhatározták, hogy az állami gazdaságok technikai szakembereivel néhány napon belül még egy ellenőrző szemlét tartanak! Kiderült ugyanis, hogy néhány géppel úgy jártak volna, mint tavaly: négyöt napot az „utójavítással* töltöttek volna a kombajno* sok! így az 51 ezer holdnyl kalászos területből, a gépek megfelelő csoportosítgatásával több mint 30 ezer holdat arathatnak le. Legalábbis ennyire kötnek szerződést a közös gazdaságok. E munkához biztosítják a megfelelő kiszolgálást, a szállító eszközöket, és a Gabonafelvásárló Vállalat vezetőivel megbeszélték a termés gyors átvételét, illetve ha szükséges lesz, a gabona szárítását is. No és ha ismét esősre fordulna az időjárás aratás közben? A járásban is, a tsz-ek bért is két terv készült. A „kettes* számú tervet akkor kell megvalósítani, ha a kedvező ti ért időjárás következtében a talaj nem bírná el a kombájnokat. Ebben az esetben azonnal munkába állnának, immár konkrét megegyezés alapján a kézi kaszások, a hordáshoz szükséges plusz szállítóeszközök és más járások „segítségével” a szükséges cséplőgépek is. Így, ezzel a szervezettséggel ez évben augusztus végéig, dé legkésőbb szeptember közepéig az encsi járás tsz-ei bármilyen időjárás esetén is képesek végezni az aratással. S mert. gondoskodtak elegendő traktorosról, a párhuzamos talajmunkában sem lehet elmaradás! Barcsa Sándof ü*s<5- és Be ső Bőcs tartják nyilván ezt a és a valóságŰj típusú tolóhajó gyártását kezdték meg Balatonfüreden A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi üzemegységében újfajta tolóhajó és a hozzátartozó aszályok gyártását kezdték meg. Az új hajó teljesítő képességét 100 lóerővel növelték elődjéhez képest, s 12,3 kilométeres sebesség helyett 13,5 kilométeres sebességgel közlekedik majd — a Níluson. A megrendelő kívánságára nagyobbra tervezték a rakodóteret is, 4 Mndc In TVK Közel-Kelet meghódítására indul Az új típusú lolóbajó első egységé* vízre bocsátották p f /• i - ismerik a Tiszai öO afelé Vegyikombinát készítményeit. A gyönyörű pasztell színekben pompázó, lemosható falfestékek rövid idő alatt kedveltté váltak. A piros festék sok hatalmas tengerjáró hajó testén ugyancsak a TVK-ból származik. A gyárnak ezt a termékét ugyanis jónéhány külföldi cég vásárolja meg. A Szovjetunióba és Nyugat-Európá- ba egyaránt eljutnak a Ti- szaszederkényben gyártott festékcsaládok tagjai. A vegyi üzemek másik fontos exportcikke az ammónia. Speciális tartálykocsikban szállítják' messzi utakra a megrendelőkhöz. S az érdeklődés évről évre nő megyénk e hatalmas új létesítményének termékei iránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idei Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyen a gyár kivívta a hazai és a külföldi szakemberek elismerését, önálló kiállítóként első alkalommal szerepelt a TVK iparunk e nagy seregszemléjén. És a bemutatkozás fényesen sikerült. Az igények felmérése, a vevőkkel való közvetlen kapcsolat kialakítása volt elsősorban a gyár célja ezen a bemutatón. Szemléletes és reprezentatív felvonulását láthattuk a vásár külön kis I pavilonjában a TVK termékei- I nek. Ott sorakozott a gyár ^valamennyi készítménye, s a Filéző végigkísérhette a gyáf~ tási folyamatot is. A látogat tők nagy tetszéssel fogadták az ötletes bemutatót. Az érdeklődésre jellemző, hógy rengeteg kérdést tettek fel a gyár jelenlevő szakembereinek. Ízléses köntösű prospektusokat is csináltatott a vásárrá a Tiszai Vegyikombinát. A szép képekkel illusztrált füzetek angol, orosz és német nyelven tájékoztatták a szakembereket. A gyár rövid története és legfontosabb készítményeinek ismertetése szerepel a jól szerkesztett prospektusban. A hatás nem maradt el. Már a BNV-n több új érdeklődő kereskedelmi szakember je-, lentkezett, s tárgyalt a gyár vezetőivel. S rövid idővel á vásár kapuzárása után ajánlatok is érkeztek Tiszasze- derkénybe. S Jemen érdeklődik Z'Fia. a TVK festékei iránt. összeállítottak egy minta-kollekciót a kért' gyártmányokból, s azóta talán már útnak is indult a szállítmány Közel-Keletre. Nemsokára tehát kibővül as a piac-hálózat, amely évről évre elküldi rendelését a magyarországi vegyi üzemnek^ Hamarosan talán arról számolhatunk majd be, hogy a’ Made in TVK eredményesen, járt hódító útján, s a világ egy( másik táján ismét öregbítettél hazánk és megyénk jó hírét ( ÍGjrártáaji f
