Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

öserda, 1966. ftíníBs 22, eszakmagyarorszag 3 Két év mérlege Saj óladon nem-Bőcson sikerült ' Két éve lassan,' hogy az üzemek, a falvak, a kerüle­tek alapszervezeteiben, újjává­lasztották a vezetőséget. A taggyűléseken nem csupán az alapszervezetek vezetőinek munkáját vitatták meg, hanem határozatot is hoztak a szer­vezeti élet megjavítására, a feladatok felmérésére és vég­rehajtására. Most. amikor ez fez eset megismétlődik, érde­mes felmérni: melyik üzem, termelőszövetkezet, község, vagy kerület pártszervezete miként teljesítette a két év­vel ezelőtt kitűzött céljait. Saiólád, kora este: fi község lakói most térnek meg a mezőkről. A tsz párttit­kárát néhány perce engedte haza a munka a határból. — Brigádvezető vagyok a téeszbcn — mondja. — Most mérjük a harmadost... Úgy vannak vele az emberek, hogy szívesebben dolgoznak har- madjáért, mert azt biztosabb­nak hiszik ... A ház körül sok a teendő, otthon is el kel .a segítség. Pedig a nappali munka ala­posan igénybe veszi Galuska József párttitkár erejét. — Egy kis eső kell énei Mindenfelé esik, de ezt a kat­lant elkerülik a felhők. Pe­dig ... egyetlen jó eső kelle­ne, s akkor a búza egy má­zsával többet adna holdan­ként. A szövetkezetnek 650 ka- tasztrális holdon van búzája. Galuska Józsefet jól ismeri fi falu népe. 1963-tól párttit­kár a faluban. A legutóbbi újraválasztáskor is őt bízta meg a tagság az alapszervezet Vezetésével. — Az volt a célunk, hogy á pártépítésben csinálunk vala­mit. Csaknem háromezer la­kosa van a községnek, s mind­össze 21 párttag. Hatvanegy­től egyetlen tagjelöltet vet­tünk fel. Ez bizony, szomorú. A vezetőség minden tagja megígérte, hogy három-három tagjelöltet ajánl a pártba. Nézze, őszinte vagyok: ne­kem sem sikerült. Talán a kongresszusra... Van két traktorosunk. S lassan lei bontakozik egy filapszervezet gondja-baja. A falu — közismerten vallásos *— gazdag, munkaszerető né­pe idegenkedik az újtól, a hagyományoktól eltérőtől. sas Pedig a szövetkezel jól dolgozik. Ha a harmadost is hozzávetjük, tavaly 46 forin­tot fizettünk ki munkaegysé­genként. Pedig az elmúlt év gyenge volt, a sok eső miatt. Nehéz itt a kommunisták helyzete. A tsz egyik vezető­je a következőket mondta, amikor szóltak neki, nem ér­ti-e szükségét, hogy kérje felvételét a pártba? „Vagyok én olyan kommunista, mint te, még ha nem is vagyok párttag” ... — Az sem. szerencsés dolog, hogy egy-két párttagot, mióta én vagyok a titlcár, még egy­ezer sem láttam, taggyűlésen — kesereg Galuska elvtárs. — Így aztán minden munka a Vezetőség nyakába szakad. Munka bőven akad. S a íds létszámú pártszervezet erős magja a községnek. Hi­szen nem kis eredmény, hogy télen harmincon jelentkeztek pártoktatásra, s 20—25-en mindig meg is hallgatták az előadásokat. A termelőszövet­kezet jó munkájában is ben­ne van a pártalapszervezet. a kommunisták mindennapos tette. Ám két év mérlegén ezek a pozitívumok keveset nyom­nak a latban. A pártépítési munkát kell a közeli jövőben segíteni Sajóládon. S ehhez el­mélyültebb tömegnolitikai munkára van szükség. Elsősor­ban arra, hogy a pártalap- szervezet erősítse befolyását a KISZ-ben, s n fiatalok közt keressék s találják meg azo­kat. a sajóládinkat. akik mél­tónak érzik magukat a párt­tagságra. Nehéz munka lesz. De az újjáválasztó taggyűlésig még sokat javíthatnak két évi munkájukon. Ebbon a veze­tőségben bízik a tagság, im­már ötödik éve. Nehéz kö­rülmények közt is rá tudnak «zolgálni az újabb bizalomra ban is egy településsé vált községet. A község lakói azonban még mindig két Bőcs-ről beszélnek. Nem csu­pán a kis és nagy Hernád ta­lálkozása, a folyó választja ketté a falut. A régi hiedelem Is. — 1962-ben egyesült, a két tsz. Azt hittük, minden si­mán megy majd. Aztán ... 1964-ben másfél milliós mér­leghiány. Egy évre rá — két és fél millió. Segítséget kér­tünk az államtól. A legutóbbi zárszámadáskor már 300 ezer többlettel zártunk ... Zsámba Kálmán párttitikár visszaemlékezése egybeesik a két évvel ezelőtti vezetőség­választó taggyűlés határozatá­val. Mert a cél az volt: gazda­ságilag stabilizálni a termelő­szövetkezetet. Érdekes megfigyelni, hogy a bocsi termelőszövetkezeti pártalapszervezet milyen adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. A község maga kisebb, mint Sajólád. Mégis, több mint félszáz a kommu­nisták száma. Az utóbbi két évben 5 tagjelöltet vettek fel, s közülük mór csak egy tag­jelölt. — Mióta termelőszövetkeze­ti község lettünk, (ennek hét éve lassan) tizenhat tag­gal növekedett alapszerveze­tünk száma. De más statisztikai adatok is a párt népszerűségéről val­lanak. — Uj pártházat építettünk. 150 ezer forintunk volt rá — mert a könyvtárral együtt építettük. A felépült ház ér­téke: háromszázezer forint. A másik százötvenezret a köz­ség lakói társadalmi munká­ban építették hozzá. Nemcsak a párttagok jártak ide kavi­csolni, alapozni, összesen 100 ember dolgozott ingyen, hogy mielőbb tető alá kerüljön a pártház.. 1 Az oktatási év is sikeresnek mondható. A pártalapszerve­zet kétféle oktatási formában szervezett előadásokat. Mint­egy ötvenen vettek részt raj­ta. E kettőn kívül még a KISZ-alapszervezet is szerve­zett tnnfolynmot, ahová 25 fiatal járt el rendszeresen. — Kiszistáink a legjobbak közt voltak a járási verseny­ben. Ügyesen szervezték meg politikai oktatásukat. Az elő­adások és a viták színesek, érdekesek tudtak, Zsámiba Kálmán párttitkár azért kesereg „csupán”, mert kevés a fiatal a tsz-ben. és kevés termelőszövetkezeti fi­atal tagja a KISZ-nek. A két évvel ezelőtt megvá­lasztott vezetőség (hét tagú, ebből öt tsz-tag) rendszeresen dolgozik. A pártépítéssel egy időben sikeresen segítették a tsz gazdasági stabilizációjának megterem tését. — A legfontosabbnak tar­tottuk a jó szakemberek fel­kutatását — emlékezik vi sz- sza Zsámba Kálmán. — Sike­rült. Itt van például a főag- ronómusunk, Fábián István, Jó szakember, tud az embe­rekkel bánni, végtelenül tü­relmes, s következetes, mert bízik elképzeléseiben. Az eredmények öt igazolják. Fá­bián Istvánt szeretnénk fel­venni a pártba. Munkája, emberi magatartása érdemes­sé teszi rá. A bocsi párttitkár arról is szívesen beszél, hogy a párt- szervezet, a tagság miként segíti a tsz vezetését. — Üi szegemben dolgozunk. Mi nem avatko­zunk bele a tsz irányításába, de a jó munkához megteremt­jük a feltételeket. Itt van példának a szántás. Az őszi mélyszántással mindig elma­radunk. Szerveztünk két bri­gádot, amelyik a szocialista címért versenyezett, ebből az egyik traktoros munkacsapat volt. Ez évben már nem kel­lett a gépállomás segítségét kérni. Pedig tavalyról is ma­radt vagy SO hold szántatlan. Beszélgetés közben a titkárt Is megismerjük. 1952-től irá­nyítja Bőcsön a pártéletet, közmegelégedésre. Szerény, jómodorú ember, akihez biza­lommal fordulnak a község lakói, idősek, fiatalok, közér­dekű- és magánproblémájuk­kal egyaránt. Amíg kerestük, szinte nyomon lehet követni munkájának széles skáláját. A KISZ-titkárral látták, majd az MHS-be igyekezett, mások javasolták, hogy nézzük meg a sportolók körében, oda Is eljár. Végül is a pedagógu­soknál találunk rá — a világ­nézeti nevelés néhány idősze­rű kérdését beszélték meg. megkér ben­nünket, hogy Búcsúzóul mértekkel írjunk az alapszer­vezet munkájáról, „Igaz ugyan, hogy van egy-két eredmény — mondja. — De sok. a gondunk, munkánk is. Azokat pedig dicsérettel nem lehet elvégezni.” Ebben maradtunk, miután szívélyesen elköszöntünk... Baráth Lajos Ä kenyérről van szó Tavaly még októberben is arattak És az idén? Esik. Hol záporszerű neki­buzdulással, hol megcsönde- sedve, de órák óta hull az él­tető júniusi eső. A Italászok ide-oda ingának, bólogatnak. Mintha csak a felhőket bíztat­nák: „hadd hulljon még!” Cservák Ferenc, az encsi járási pártbizottság titkára mosolyogva fordul Székely Sándorhoz, a mezőgazdasági osztály vezetőjéhez: — No Sándor, hull a „ter­més”. És az egész járásban! Ha végszóra is, de megjött. — Hát bizony, ha még két- liárom olyan égetően meleg nap következik mint volt, már hiába esik, legalábbis a kenyérre hiába. így viszont meghozta nekünk a plusz­munkát, fuccs a korábbi ter­mésbecslésnek. Hiába dolgoz­tunk! — No erre kirobban a nevetés. Mert bizony ez a jú­niusi eső milliókat ér. Éltető minden cseppje. De ha mar vidám csipkelődésről van szó, én is megjegyzem: — Pedig tavaly e miatt arattatok még október végén is! Urai cselt egyszer (ordulbalGtt elő Simaházi Sándor, a járási tanács elnöke azon nyomban, s szintén derűs hangon adja meg a frappáns választ: — Az igaz! Az eső volt az ok, de csak az egyik ok. Csak­hogy akkor az eső későn jött, éppen az aratás időszakában. És ami igaz, igaz: a legna­gyobb baj az volt, hogy nem készültünk fel rá. Az idén viszont ilyesmi nem fordulhat elő. Többszörösen bebiztosí­tottuk magunkat a kellemet­len meglepetések ellen. Az utolsó „simításokhoz” éppen most várjuk a gépállomások megyei Igazgatóságának veze­tőit. Mert már csak néhány kombájnnal van baj! Számok, már hónapokkal korábban papírra vetett, s azóta megvalósult, ellenőrzött intézkedések. A járás térképe, amelyen színes pontok jelzik: hoil, hány kombájn, aratógép, cséplőgép dolgozik majd. A felületes szemlélő azt is mondhatná: idejétmúlt apró­lékosság ez. Pedig valameny- nyi olyan „biztonsági szelep”, amely nélkül nem szabad nekiindulni a járás termelő­szövetkezeteinek két-két és fél hónapon át .tartó nyári mun­kájának. S erre az elmúlt nyár története az élő figyel­meztetés! Sok szó esett róla. nemcsak a megyében, hanem országo­san is, hogy az elmúlt év nya­rán az encsi járás egy-egy kö­zös gazdaságában még októ­ber végén is búzakazlak áll­tak a már bevetett táblák szé­lén. így volt, megtörtént S ha, mint azt számos, a terüle­ten akkor járt szakember is elismerte, szinte teljesen te­hetetlenek voltak a járás vezetői, mert az időjárás lehe­tetlenné tette a folyamatos, tervszerű munkát, mégis a já­rási tsz-tagok, szakemberek, vezetők érezték elsősorban felelősnek magukat azért, ami megtörtént Mert másként alakult volna minden, ha nincs baj az első napokban a gépekkel, s ha felkészül­tek volna minden eshető­ségre. S éppen ez a felelősség- érzet figyelmezteti a közössé­geket, a járás vezetőit: az ősz­be nyúló „aratás” többé sem­milyen körülmények között ne ismétlődhessen meg! Kétszer ellenőrzői! gépek - és ha a gépek nem dolgozhatnak?! Bizonyos, hogy olyan ala­posan, sokrétűen sehol nem készültek fel a nyári munkák egészére, mint az encsi já­rásban. Ezt persze néhány helyi adottság is indokolja. Elsősorban is az encsi járás­ban egy-másfél héttel későb­ben érnek be a kalászosok, mint a megye délibb részén. Sőt, még a járáson belül is egy-másfél hetes különbség van a délibb és északibb fek­vésű gazdaságok aratása kö­zölt. Másodsorban; az encsi járás termelőszövetkezetei a megye össz-kalászos területé­nek megközelítőleg negyedét vetik, aratják. S nem utolsó sorban; a járás termelőszövet­kezeteinek többsége lejtős te­rületen termel, gazdálkodik. Mindezek együttesen minden kommentár nélkül bizonyít­ják: milyen többletmunka há­rul a hatalmas járás termelő­szövetkezeteire.; Ilyen feladatokkal megbir­kózni csakis úgy lehet, ha a feltételeket kétszeres bizton­sággal teremtik meg. Éppen ezért a tsz-ek kérésére a já­rás vezetői már a tavasz ele­jén megkezdték a gépek elő­készítésének ellenőrzését, as állomások vezetőinek folya­matos beszámoltatását. Aza* nemcsak a gépek elosztását, csoportosítását beszélték meg az állomásokkal, hanem részt vettek a gépszemléken, s a szemle tapasztalatai alapján elhatározták, hogy az állami gazdaságok technikai szakem­bereivel néhány napon belül még egy ellenőrző szemlét tartanak! Kiderült ugyanis, hogy néhány géppel úgy jár­tak volna, mint tavaly: négy­öt napot az „utójavítással* töltöttek volna a kombajno* sok! így az 51 ezer holdnyl ka­lászos területből, a gépek megfelelő csoportosítgatásával több mint 30 ezer holdat arat­hatnak le. Legalábbis ennyire kötnek szerződést a közös gazdaságok. E munkához biz­tosítják a megfelelő kiszolgá­lást, a szállító eszközöket, és a Gabonafelvásárló Vállalat vezetőivel megbeszélték a ter­més gyors átvételét, illetve ha szükséges lesz, a gabona szárítását is. No és ha ismét esősre for­dulna az időjárás aratás köz­ben? A járásban is, a tsz-ek bért is két terv készült. A „kettes* számú tervet akkor kell meg­valósítani, ha a kedvező ti ért időjárás következtében a ta­laj nem bírná el a kombájno­kat. Ebben az esetben azonnal munkába állnának, immár konkrét megegyezés alapján a kézi kaszások, a hordáshoz szükséges plusz szállítóeszkö­zök és más járások „segítsé­gével” a szükséges cséplő­gépek is. Így, ezzel a szervezettséggel ez évben augusztus végéig, dé legkésőbb szeptember köze­péig az encsi járás tsz-ei bár­milyen időjárás esetén is ké­pesek végezni az aratással. S mert. gondoskodtak elegendő traktorosról, a párhuzamos talajmunkában sem lehet el­maradás! Barcsa Sándof ü*s<5- és Be ső Bőcs tartják nyilván ezt a és a valóság­Űj típusú tolóhajó gyártását kezdték meg Balatonfüreden A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi üzemegységében újfajta tolóhajó és a hozzátartozó aszályok gyártását kezdték meg. Az új hajó teljesítő képességét 100 lóerő­vel növelték elődjéhez képest, s 12,3 kilométeres sebesség helyett 13,5 kilométeres sebes­séggel közlekedik majd — a Níluson. A megrendelő kívánságára nagyobbra tervezték a rakodóteret is, 4 Mndc In TVK Közel-Kelet meghódítására indul Az új típusú lolóbajó első egységé* vízre bocsátották p f /• i - ismerik a Tiszai öO afelé Vegyikombinát készítményeit. A gyönyörű pasztell színekben pompázó, lemosható falfestékek rövid idő alatt kedveltté váltak. A piros festék sok hatalmas ten­gerjáró hajó testén ugyan­csak a TVK-ból származik. A gyárnak ezt a termékét ugyanis jónéhány külföldi cég vásárolja meg. A Szovjet­unióba és Nyugat-Európá- ba egyaránt eljutnak a Ti- szaszederkényben gyártott fes­tékcsaládok tagjai. A vegyi üzemek másik fontos exportcikke az ammó­nia. Speciális tartálykocsik­ban szállítják' messzi utak­ra a megrendelőkhöz. S az érdeklődés évről évre nő megyénk e hatalmas új lé­tesítményének termékei iránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idei Budapesti Nem­zetközi Vásár, amelyen a gyár kivívta a hazai és a külföldi szakemberek elismerését, önálló kiállítóként első al­kalommal szerepelt a TVK iparunk e nagy seregszemlé­jén. És a bemutatkozás fé­nyesen sikerült. Az igények felmérése, a ve­vőkkel való közvetlen kap­csolat kialakítása volt első­sorban a gyár célja ezen a bemutatón. Szemléletes és reprezentatív felvonulását láthattuk a vásár külön kis I pavilonjában a TVK termékei- I nek. Ott sorakozott a gyár ^valamennyi készítménye, s a Filéző végigkísérhette a gyáf~ tási folyamatot is. A látogat tők nagy tetszéssel fogadták az ötletes bemutatót. Az ér­deklődésre jellemző, hógy ren­geteg kérdést tettek fel a gyár jelenlevő szakemberei­nek. Ízléses köntösű prospektu­sokat is csináltatott a vásárrá a Tiszai Vegyikombinát. A szép képekkel illusztrált fü­zetek angol, orosz és német nyelven tájékoztatták a szak­embereket. A gyár rövid tör­ténete és legfontosabb ké­szítményeinek ismertetése sze­repel a jól szerkesztett pros­pektusban. A hatás nem maradt el. Már a BNV-n több új érdeklődő kereskedelmi szakember je-, lentkezett, s tárgyalt a gyár vezetőivel. S rövid idővel á vásár kapuzárása után aján­latok is érkeztek Tiszasze- derkénybe. S Jemen érdeklődik Z'Fia. a TVK festékei iránt. összeállítottak egy minta-kollekciót a kért' gyártmányokból, s azóta ta­lán már útnak is indult a szállítmány Közel-Keletre. Nemsokára tehát kibővül as a piac-hálózat, amely év­ről évre elküldi rendelését a magyarországi vegyi üzemnek^ Hamarosan talán arról szá­molhatunk majd be, hogy a’ Made in TVK eredményesen, járt hódító útján, s a világ egy( másik táján ismét öregbítettél hazánk és megyénk jó hírét ( ÍGjrártáaji f

Next

/
Oldalképek
Tartalom