Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

8 r Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIL évfolyam, 146. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1066. június 22. na«y tanulság Saj óladon nem — Bőcsön sikerült A vacsora J Mggkezdődtek a szovjet-francia tármnlfkritf De Gauiie suhoS° esőben lűiyjűlűoUn beszélt a moszkvaiakhoz Féltékenység és aggodalom Londonban Moszkvában hivatalos közleményt adlak ki a Kreml­ben kedden délelőtt megkezdődött szovjet—francia tárgya­lásokról. Mint a közlemény megállapítja, a tárgyalásokon, amelyek az őszinteség és a szívélyesség légkörében folytak le, a nemzetközi politikai élet legfontosabb problémáit vetették fel. A Szovjetuniót Lconyid Brczsnycv, Alckszej Koszigin. Nyikolaj Podgornij és Andrej Gromiko, Franciaországot pedig De Gaulle elnök, Couve de Murvillc külügyminisz­ter képviselte. Mindkét részről más hivatalos személyisé­gek is jelen voltak a tárgyalásokon. Hogyan gazdálkodunk a munkaerővel megyénkben és Miskolcon ? A francia küldöttség elége­dett a moszkvai tárgyalások első napjával — ez tűnt ki azon a, sajtótájékoztatón, amelyet a De Gaulle vezette francia küldöttség szóvivője a kedd délelőtti háromórás ta­lálkozó befejeztével tartott. A francia szóvivő szerint szóba került az európai kol­lektiv biztonság kérdésével foglalkozó nemzetközi érte­kezlet, illetve az a szovjet javaslat is, amely ennek az összehívását európai szinten szorgalmazza. A szovjet—francia politi­kai tárgyalásokat szerdán délelőtt 10 órakor — való­színűleg változatlan ösz- szctétclbcn folytatják. Kew Yorkban ma nyílik meg az Egyesült Államok Kommunista Pártjának orszá­gos konferenciája. Ez lesz az amerikai kommunisták első nagyszabású tanácskozása az 1959-ben rendezett pártkon­ferencia óta. A konferenciá­nak — kongresszusnak — kü­lönösen nagy jelentőséget ad, hogy azon megvitatják a párt új program-tervezetét. A feb­ruárban közzétett új párt­program vitájában az ameri­kai társadalom csaknem vala­mennyi rétegének képviselői részt vettek és a párt vezetői úgy vélik, már a vita is hozzá­járult ahhoz, hogy az ameri­kai kommunisták szélesebb alapokra helyezzék a társa­dalmi haladásért és megújho­dásért folytatott küzdelmüket. A világimperializmus fel­legvárában, a nagy monopó­liumok cs az általuk pénzelt reakciós szervezetek, a rendőr­ség és a titkos szolgálat állan­dó nyomása és zaklatása kö­zepette tevékenykedő ameri­kai kommunisták, számuk bármilyen kicsi, a monopolista hatalom legkérlclhcletíenebb ellenfelei. Az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának története állandó harc a párt elleni reakciós, fasisztajcllcgű Intézkedések, bírósági komé­diák, megtorló akciók és letar­tóztatások ellen, küzdelem a párt legalitásáért. Négy éve emelték azt a vádat a kom­munista párt ellen, hogy «mint külföldi ügynökség, nem reifsztrá Itatta magát" az igazságügyminisztériumban a McCarran-lörvény alapján. Hiába hatálytalanította az ezzel kapcsolatos első ítéletet a legfelső bíróság, hiába dől­tek romba az FBI-bcn kiagyalt vádak, a per — folytatódik. Mint Ycaglcy igazságügyin!- niszter bevallotta: ..Célunk a párt állandó zaklatása és a taglétszám növekedésének megakadályozása." Céljuk nyil­De Gaulle keddi programjá­nak egyik eseménye volt, hogy a moszkvai városi tanácsnál udvariassági látogatás után megjelent a városháza erké­lyén és onnan üdvözölte a moszkvaiakat. Éljen Oroszország! Már jóval délután 3 óra előtt hatalmas tömeg gyűlt össze a Moszszovjet épülete előtt. A Gorkij utcán le kellett ál­lítani a forgalmat. Fél négy órakor mennydör­géssel, villámlással kísért fel­hőszakadás zúdult Moszkva belvárosára. A Gorkij ut­cában már patakokban folyt a víz, amikor De Gaulle tá­vánvaló: a legális létezésért való harcra kényszeríteni az amerikai kommunistákat, ne­hogy idejük és erejük marad­jon a széleschbkörű politikai tevékenységhez. Az üldöztetés ellenére az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának sikerült új híve­ket és szimpatizánsokat sze­reznie, elsősorban a fiatalok közül. S arra is jutott ereje, hogy kidolgozza és vitára bo­csássa az ríj programterveze­tet. Ebben a párt három pont­ban jelöli meg a kommunisták és az egész amerikai nép fel­adatait. Elsőként felszámolni a politikai elnyomást és vere­séget mérni a szélsőséges reakció képviselőire. Második feladatként egyesíteni az amerikai társadalom monopó­lium-ellenes erőit és erőátcso- portosításokat végrehajtani az amerikai politikai életben. Végül: a népi erőkre, a dol­gozó rétegekre támaszkodva végrehajtani a társadalom át­alakítását, kapitalista alapok­ról szocialista alapra helyezni. A program leszögezi, hogy a békés együttélés, a versengés, az igazi, hatékony demokrá­cia eszközeivel a szocializmus Amerikában békés úton is megvalósítható cs a demokra­tikus átalakulás lehetséges az alkotmányos folyamatokon, al­kotmányos intézményeken ke­resztül is. A ma legsürgősebb feladata: véget vetni a Vietnam elleni észak-amerikai agressziónak, gyökeresen módosítani az amerikai külpolitikát, amely ma a legnagyobb veszélyt je­lenti a világ békéjére. Ebben a küzdelemben is az amerikai kommunisták járnak az élen az imperializmus fellegvárá­ban. dacolva börtönnel és megfélemlítéssel. Ezért is te­kintenek a dolgozó amerikaiak érdeklődéssel a New Yorkban szerdán megnyíló pártkonfe­renciára. 6. T* bornak födetlen fővel, a moszkvai elöljárók kíséreté­ben megjelent a zöld drapé­riákkal bevont erkélyen, és pár mondatban üdvözölte a helyükön rendíthetetlenül ki­tartó moszkvaiakat. Kijelen­tette, hogy megőrzi emlékezetében azt a rendkívül meleg fogad­tatást, amelyben Moszkvá­ban részesült. Beszédét ezúttal is orosz nyel­ven zárta: „Éljen Moszkva!” „Éljen Oroszország!” Éljen a barátság!” Meg javában zuhogott az eső, amikor De Gaulle kísé­retével és a moszkvai vezetők­kel együtt gépkocsiba szállt és körsétára indult a szovjet fő­városban. Közelebb MoszfcváEstiz, messzebb Waslé’molcntól Az angol közvélemény naáy érdeklődéssel kíséri De Gaulle elnök szovjetunióbeli látoga­tásának minden mozzanatát. A sajtó, a rádió és a televízió vezető helyen, nagy terjede­lemben tudósít az események­ről, A kormánykörök felfogá­sát tükröző hírmagyarázatok­ból félreérthetetlenül kicsen­dül a féltékenység és az aggo­dalom, hogy Franciaország és a Szovjetunió közeledése még inkább meggyengíti a NATO málladozó alapjait. De Gaulle hétfő esti pohár­köszöntőjében minden eddigi­nél közelebb került Moszkvá­hoz és minden eddiginél mesz- szebb távolodott Washington­tól — írja a Daily Express. Miskolc és megyénk taná­csának végrehajtó bizottsága együttes ülésen tárgyalta meg munkaerő-gazdálkodásunk problémáit, mind a megye székvárosában, mind az egész megyére vonatkozóan. Nem csekély gond ez napjaink­ban, különös tekintettel az új gazdaságirányítási reform­ra, hiszen éppen az ésszerű­sítés jegyében igyekeznek csökkenteni a nem gazdasá­gos munkaerő-felhasználást. * Az elmúlt öt esztendőben egész megyénkben a gyors ipari fejlődés megszabta munkaerő-felhasználással ta­lálkoztunk. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt — a mező­gazdaság nélkül — 19 ezerrel növekedett a foglalkoztatot­tak száma. Ugyanekkor 16 ezerrel csökkent a mezőgaz­Tegnap, június 21-én, ked­den együttes ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának végrehajtó bizott­sága és a Miskolc városi tanács végrehajtó bizottsága. A vá­ros politikai és állami életé­nek e két vezető testületé megtárgyalta a MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1958. évi, a munkásosztály helyzetével kapcsolatos határozatának helyi tapasztalatait. A két dasági dolgozók száma, vagyis innen minden más munkaterület szívott fel új munkaerőt. A 19 ezer főnyi növekedés több mint 50 szá­zaléka (10 ezer) Miskolcon jelentkezett az öt esztendő alatt, ami vitathatatlanul egy­oldalú tendenciára mutat. 1965 végére a férfi munka­erő-hiány az iparban meg­szűnt. Ekkor már 90 száza­lékban a termelés növeke­dése is a termelékenység nö­velésével valósult meg. A lét­szám növelésére már sokkal kevesebb szükség volt, mint azelőtt. Ez azonban természe­tesen növelte a női munka­erő-felesleget, és a fiatalok el­helyezését is jelentősen be­folyásolta. Még jobban befo­lyásolja azonban a jövőben, mert ha az ipar igénye csök­ken, a munkát kereső nők végrehajtó bizottság mélyre­hatóan elemezte a Miskolcon élő és dolgozó munkások hely­zetét, az elért eredményeket, a munkások politikai és gaz­dasági tevékenységének sike­reit. Gazdag vita után határo- zatilag kimondták, milyen feladatokat kell megoldani a közeli és távolabbi jövőben, hogy tovább javuljanak a vá­ros fizikai dolgozóinak élet- körülményei. száma növekszik, s a fiatalolt elhelyezkedésének gondja is nagyobb lesz. * Az elmúlt évek demográfiai hullám-növekedése most te- tőződik. és 1967—70 között jelentkezik, mint az ifjúság foglalkoztatásának nem cse­kély gondja. Hozzávetőleges számítások szerint az elkövet­kező öt esztendőben Miskol­con és a megyében 72 ezer gyermek végzi el az általános iskola nyolc osztályát. Ebből mintegy 20 ezer nem ta­nulhat tovább. (Tizennégyezer a lány.) A megye és Miskolc középiskoláiban to­vábbtanulhat 29 ezer, a szak-' munkásképzésben pedig mint­egy 24 ezren vehetnek részt,’ Ma Miskolcon és a megyében együttesen 29 ezer fiatal jár középiskolába, közülük 14 ezer a gimnazista (8700 a lány). Gondot jelent és ko­rántsem megoldott 10—11 ezer általános iskolát végzett to­vább nem tanuló és öt-hat­ezer gimnáziumot végzett* szakképzetlen lány elhelyezé­se. Miután az ipar a III. ötéves tervben mérsékeltebb ütem­ben fejlődik, mint eddig, ke­vesebb emberre is lesz szük­sége. Az új gazdaságirányí­tás ugyancsak a termelékeny­ség és nem a létszám növelé­sének irányába hat majd. Kö­rülbelül 6500—7000 főnyi munkaerőt kell majd pótolni évente megyénkben és Mis­kolcon, de ennek több mint 50 százalékára a mezőgazda­ságnak lesz szüksége. Ugyan­ekkor az ipar a jövőben egy­re több, sokoldalúan képzett dolgozót igényel, ennek meg­felelően a szakmunkás-kép­zésnek is sokoldalúnak kell lennie. Miután az ipar igény® a jövőben egyre kevésbé mennyiségi, annál inkább mi­nőségi lesz, ez előreláthatóan bizonyos munkaerő-vándor­lást vált majd ki. Az elmúlt 5—10 évben a mezőgazdaságból áramlott az iparba a munkaerő, ennek az új gazdaságirányítás és a telítettség most véget vet. Így a jövőben a mezőgazdaság felé kell áramlania a munkaerő feleslegnek. Az áramlást azonban máris csökkenthet­jük, ha a jövőben a gazda­sági kényszert megelőzve, akár adminisztratív eszközök­kel is, csökkentjük a vidékiek beáramlását a városba. Ezt már a faluban meg kell kez­deniük a helyi szerveknek. Ugyanekkor az iskolai' felvé­teleknél Miskolcon csökken­teni kell a vidékiek arányát a miskolciak javára. Gazdasági életünk további alakulásának véget kell vetnie a mezőgazdaságból való el­vándorlásnak. Ezt adminiszt­ratív eszközökkel máris se­gíthetjük. Ugyanekkor azon­ban az is feladat, hogy a ter­melés javításának megfelelően jobban a szükségletekhez kell igazítani a fiatalok képzését. Fel kell készülni a később adódó létszám-átcsoportosí­tásra is, amely az életbe lépő új gazdaságirányítás termés ac­htes követelménye lesz. Máté Ima Felújították az ország első népkönyvtárát 1949-ben alakult meg az első falusi népkönyvtár Mezős zentgvörgyön. A könyvtár épü­lete valamikor Eötvös Károly lakóháza volt. Most, halálának 50. évfordulójára az egész épületet felújították, és modem, minden igényt kielégítő olvasószobával látták el; Az újjáalakított könyvtár olvasója és szabadpolcos válogató helyisége. Az amerikai kommunisták űj p rogra m te rveze te Tanácskozás a miskolci munkások helyzetéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom