Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

Vasárnap, 1906. május 8. ESZAKM AGY ARORSSZAL Ahol jól BilSistsziiálJók §s helyi adottságokat Äs ónálló tervezés eredményei a bekecni Rákóczi Iss-hen Mit adott és mit adhat a Borsodi Agrár Szabadegyetem ? szintén szólva, várat­fl ff lanul érte a iu'r Bor­sod megye mezőgazda- sági szakembereit, a termelő- szövetkezetek vezetőit, tagjait, s általában a közvéleményt ez év januárjában, hogy a megyé­ben is munkához kezd az Ag­rár Szabadegyetem. Azután ja­nuár 23-án, az első előadás napján ugyanolyan váratlanul érte a szabadegyetem szer­vezőit. hogy több mint négy­száz hallgató foglalt helyet a Megyei Művelődési Ház szín­háztermében. Az előadás né­pességét — az első előadás né­pességét! — még a rendezők közül is cgynéhányan azzal magyarázták, természetes, hogy sokan vannak, mezőgaz­dasági szakemberek és nem a mezőgazdaságban dolgozók egyaránt, hiszen dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottsága Mezőgazdasági Osz­tályának vezetője tart elő­adást. s nem kisebb témáról, mint a mezőgazdaság népgaz­daságon belüli helye, szerepe. Ez a vélemény, magyarázat akkor, mintegy mentegetőzni kívánt, hogy bár a következő foglalkozásokon bizonyosan kevés lesz a résztvevő, ime ez az első foglalkozás is megérte! A vélemény azonban csődöt mondott. Elérkezett ugyanis a második előadás időpontja. S annak ellenére, hogy párhu­zamosan Abaújszántón ta­nácskoztak a termelőszövetke­zetek vezetői, szakemberei, a járások mezőgazdasági szak­emberei. ismét több százan hallgatták meg dr. Baitner Károly előadását a korszerű takarmányozásról, s a korre­ferátumot a megye állatte­nyésztésének helyzetéről. Alig valamivel voltak kevesebben a harmadik, a mezőgazdaság kemizálásának helyzetét, prob­lémáit ismertető és vitató elő­adáson is. Azután elérkezett a szabadegyetem negyedik, egy­ben a sorozat első időszaka utolsó előadásának napja: áp­rilis 21. Annak ellenére, hogy ez a mezőgazdaságban a ta­vaszi munkák tetőzés.éhek idő­szaka, több mint kétszáz hall­gató volt kíváncsi a gyümölcs- termesztés helvzetére. a hol­napi tervekre és a szakmai ta­nácsokra. — Ha más nem, akkor ez a korántsem várt látogatottság egyedül is bizonyítja, hogy nem csak helyes volt, hanem néhány évet cl is késett a sza­badegyetemi ismeretterjesztési, oktatási forma. — Ez a kije­lentés már a TIT Borsod me­gyei elnökségének tanácster­mében hangzott el, amikor ai utolsó foglalkozás befejezés« után a rendezők értékelték m Agrár Szabadegyetem első évfolyamát Természetesen Napirenden A borsodi vegyipari űzessek és a külkereskedelem együttműködése Amint lapunkban már hirt adtunk róla, a közel­múltban Miskolcon tanács­koztak megyénk három nagy vegyipart Üzemellek és a velük kapcsolatban &Uö külkereskedelmi válla­latoknak képviselői. Az ex­port-import feladatokat, va­lamint az iparág é3 a kül­kereskedelmi szervek to­vábbi együttműködésének lehetőségeit vitatták meg. Az értekezleten részt vett és vitaindító előadást lártott Darvas Íjászló kill kereske­delmi miniszterhelyettes. Ismerjük meg egymás gond­jait, feladatait, mondjuk el, miben kérünk segítséget! — ez a gondolat vezérelte a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének megyei bizottságát, amikor azt javasolta, hogy a Ifegllletékcsebbelc vitatkozza­nak a vegyipari export—im­port akciók tapasztalatairól és a további feladatokról. Évente sok százmillió forint értékű devizát biztosítanak az Országnak a borsodi vegyi üze­mek. A kazincbarcikai, a sze­derkényi és a sajóbábonyi gyár termékei egyre verseny­képesebbek, új piacokat hódí­tanak meg, s messze földön elismerést szereznek hazánk­nál«. Ma mar sok olyan cikket gyártanak Borsodban, amit az­előtt külföldről kellett vásárol­nunk. Mindez nagyszerű telje­sítmény, mely kivívja elisme­résünket Hogy teljesebb képet kap­junk c témáról, azt is el kell azonban mondanunk, hogy nem mindig „forog a kerék” olajozottan, zökkenő nélkül. Nem egyszer „csúszik el” a határidő, vagy minőségi rek­lamáció érkezik a gyártó vál­lalat címére. Néhány exportra készülő terméket gazdaságo­sabban, rövidebb idő alatt Is elő lehetne állítani. Mi ennek az oka? Legyen a vállalatnak is érdeke as exporttermelés ! — A külföldi megrendelé­sekre gyártott termékekkel sokszor megfelelő ösztönzés nélkül foglalkozunk. A nép- gazdasági érdek nem mindig találkozik a vállalati érdekkel —, fogalmazta meg a legfon­tosabb okot az értekezlet egyik felszólalója. Válaszképpen Darvas László miniszterhelyettes arról a kí­sérlet-rendszerről beszélt, ame­lyet az elmúlt évben vezettek be néhány exportra termelő könnyűipari üzemben. Ezek a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak. A legfontosabb mu­lató, melyet teljesíteniük kel­lett: a minél gazdaságosabb export-termelés. A külkeres­kedelmi szervek és e könnyű­ipari vállalatok jó összhangjá­Az anyagi támogatást bár­melyik exportra termelő üzem megpályázhatja, természetesen az arra legérdemesebbek kap­ják majd. A komplex-brigád feladata Az SZMT-ben megtartott tanácskozáson elhatározták, hogy a három vegyipari üzem, valami ht a CHEMOLIMPEX és a CHEMOKOMPLEX kül­kereskedelmi vállalatok dön­tésre is jogosult képviselői úgynevezett komplex-brigádot alakítanak. Ennek feladata lesz, hogy szükség esetén kon­zultáljon, s a két fél közösen, gyorsan döntsön egyes vitás ügyekben. A három üzem: a BVK, az ÉMV és a TVK hamarosan vállalásokat tesz n gazdaságo­sabb exportermelés, a szállí­tási határidők lerövidítése céljából, s pontosan felsorolja, milyen segítséget vár a külke­reskedelemtől. Ezután a két fél szocialista szerződésben rögzíti majd megállapodásait. Gyárfás Katalin elképzelések ismertetését szol­gaija, és nemcsak a szakem­berek, hanem mindenki szá­mára, akit érdekel, — már pedig igen sok embert érde­kel — a mezőgazdaság hely­zete, fejlődése. Lehetetlen len­ne, hiszen száz és száz ember egy foglalkozáson nem juthat szóhoz. Éppen ezért a jövő évet illetően is talán az idén alkalmazott „tanmenet” len­ne a leghelyesebb. Elsősorban olyan témákról tartani elő­adást, amelyek valóban köz­érdekűek: a hústermelés, a húsellátás, a zöldségellátás, a mezőgazdasági termékek érté­kesítése és más hasonló jelle­gű kérdések. így a szabad- egyetemi előadások mindig lá­togatottak lesznek, alkalmasak rá, hogy minél több emberrel ismertessék meg mezőgazda­ságunk helyzetét, gondjait, a terveket, s elképzeléseket. h ugyanakkor ez a forma SS nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a TIT agrár szakosztálya, az MTESZ, vagy más szakmai szervezet az előadás, a szabad­egyetemi foglalkozás után ki­mondottan a mezőgazdasági szakemberek részére rendez­zen immár a részletekig me­nő szakmai vitát, továbbkép­zést. Ez a forma talán jól egészítené ki a szakemberek számára a szabadegyetemi foglalkozást. Ugyanakkor pó­tolna olyan hiányosságokat; mint a tapasztalatcserék. Mert ezek hiányoznak. S minél több1 a mezőgazdasági szakember, annál inkább. Éppen ezért, amikor nagy elismeréssel kell szólni a Borsodi Agrár Szabad- egyetem első évfolyamának si­keréről. azt a kérdést is fel kell tenni, hogy az egyre job­ban dolgozó egyesületek, szak­osztályok miért nem fordíta­nak több gondot, miért nem fejtenek ki nagyobb erőfeszi- téseket azért, hogy a mező- gazdasági szakemberek is lét­rehozhassák végre a maguk egységes szervezetét, aho! mód nyílna a rendszeres vi­tákra, tapasztalatcserékre. Barcsa Sándor Értelmiségi találkozó A Megyei Művelődési Ház körzeti értelmiségi találkozót' rendez május 10-én, kedden Csornely községben, az Özd- vidéki kulturális Hetek alkal­mából. A találkozón Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának" munkatársa tart előadást Az értelmiség szerepe a mai ma­gyar faluban címmel; ra jellemző, hogy gyakran tar­tanak konzultációkat egy-egy vitás kérdésről, az üzletköté­sekre, a piackutatásokra együtt utaznák, ismerik egymás mun­káját Újfajta anyagi ösztönzést valósítottak meg a kísérletek során. Az üzemek dolgozói a nyereségrészesedés kétharma­dát az exporttermelés túltelje­sítéséből származó haszonból kapták. Ezeken a helyeken azonosult a vállalati és a népgazdasági érdele. Miken segíthet a külkereskedelem? — Bár a híres magyar gyógyszerekkel a piacon a Chi- noin gyár jelentkezik, nagyon sok tulajdonképpen a ml ter­mékünk — mondta az ÉMV egyik műszaki vezetője. Majd elmondta, hogy a vevők ész­revételei, kívánságai nem jut­nak el a gyárhoz, pedig sok­szor hasznos tapasztalatokat szerezhetnének ily módon. — Legyen jobb közvetítő a külkereskedelmi vállalat, amely termékünket külföldön eladja — kérte a búbonyi üzem képviselője. Jónéhány észrevétel hang­zott el még a tanácskozáson. Elmondták például a gyárak műszaki vezetői, hogy a nagy értékű importált gépek és be­rendezések átvételénél nincs mindig ott a külkereskedelmi vállalat képviselője. A beruhá­zásoknál, nagyarányú bővíté­seknél állandó külkereskedelmi szakértőre lenne szükség, aki ellenőrizné a külföldről érkező gépeket. — E megbeszélés legfonto­sabb célja, hogy elmondjuk: mit várunk egymástól, hogyan könnyíthetnénk közös tevé­kenységünk gondjain — muta­tott rá a miniszterhelyettes. Milyen segítséget adhat a külkereskedelem a vegyipari üzemeknek? A következő években, de már az Idén is béralapot, ke­retet adhat az üzemeknek, ha fontos exportérdek így kí­vánja. Jutalmazhat, ha szép hasznot produkál valamelyik vállalat. Mód vun rá, hogy az üzemek képviselői ellátogassa­nak termékeik felvevő piacára, s tapasztalatokat szerezhesse­nek a hasonló profilú külföldi üzemekben. Csupán egyetlen számadattal érzékeltetjük a segítségnyúj­tás mértékét: egy milliárd fo­rint áll a külkereskedelem ren­delkezésére az idén, hogy ab­ból hamar visszatérülő beru­házásokat valósíthasson meg. Polgári védelmi gyakorlat Kazincbarcikán R főhadnagy, a polgári védelem városi törzsparancs- noka csütörtökön reggel 8 óra tájban találkozik Frank Istvánnal. A zömök, izmos bányász vállán ásó, gereblye. — A kertbe indul. Frank elvtárs? — Nem. Kinn voltam a te­repen. — Éppen most akarok oda indítani két kiskatonút. — Nincs már szükség rá­juk — mosolyog Frank —, hajnali öt óra óta mindent megcsináltam. Tudja, szeret­ném, ha jól sikerülne ez a mai gyakorlat. — Hát ez nagyszerű! — nyugtázta a főhadnagy a lel­kes, önkéntes tettet. És ezért n napért, a polgári védelmi gyakorlatért nemcsak Frank érdemel elismerést. A pol­gári védelmi alakulatokat délután fél négyre „riasztot­ták”. de fél háromkor már mindenki ott volt. Pedig töb­ben. mint Nagy Zoltán, az egyik alegység parancsnoka műszakból, tisztes szénmeny- nyiség kitermelése után jöt­tek ide. Az egységek tag­jai nagyobbrészt bányászok, mint többek között Varga István. Erdélyi József, Po­gány Béla, mind olypn lel­kes ember, mint Ködmön Új üsJetház a KUiánhan A tervek szerint ez év nya­rán adják át rendeltetésének a miskolci Kilián-lakótelepcn. épülő új élelmiszer üzletet. A. hatalmas, 800 négyzetméter alapterületű bolt jelentősen se­gíti majd az űj lakótelep élei misaer ellátását. Ugyancsak a Kiliánban ru­házati és iparcikk boltot lélosí lenek; Második helyezés a járások közötti versenyben (TudósítónktólA járások közötti felszabadulási verseny­ben a putnoki földművesszö­vetkezeti járási központ máso­dik helyezést ért el. Ezért af eredményért nemrégiben kap­ták meg a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottságá­nak elismerő oklevelét. Az oklevél a szövetkezet dol­gozóinak szorgos munkáját jel­zi. A járás hat körzeti föld- művesszövekezetében tavaly többek között 180 ezer forint értékű társadalmi munkát is végeztet!«. Kereskedelmi össz­forgalmuk elérte a 140 millió forintot. Ez volt az első év, amikor a járás valamennyi sző- vet kezeiében nyereségrészei dést fizettek. mitva 79 mázsa húst adtak el az államnak. Ez 1 018 300 fo­rint bevételt jelentett, csak­nem hatszázezer forinttal töb­bet. mint amennyit eredetileg terveztek. Növekedett a tagok jövedelme Az új tervezési, gazdálkodási módszer eredménye a tagok jövedelmén is lemérhető. Az óvok óta kísértő mérleghiány teljesen megszűnt. A tervezett részesedés 10 020 forint helyett 14 248 forint lett. Egy mun­kaegység teljes értéke 57,44 fo­rint volt az elmúlt gazdasági évben. Természetesen a gazdálkodás eredményességével nő a tagok munkakedve Is. Tavaly első helyre került a Rákóczi Tsz, a közepes tsz-ek kategóriájában. A jutalom egy mosógép, egy varrógép, porszívó és centri­fuga. Az önálló tervezés rendszere tehát jól bevált Bekecsen. A. I. Több mint négyszáz holdba búza került. Kétszáz hold ku­koricát, százhúsz hold cukor­répát vetettek még. A cukor­répa különösen kifizetődő itt, a cukorgyár szomszédságú­ban. Háromszorosára nőtt a szarva!>merha ét Mow any A szarvasmarha tenyésztés’ valamikor nagyon elterjedt volt Bekecsen. A termelőszö­vetkezet megalakulása után csökkent az állatok száma. Há­rom évvel ezelőtt már csak száz szarvasmarha volt a kö­zösben. Az önálló tervezés szel­lemében úgy határoztak, hogy ismét felfejlesztik az állo­mányt. Az elképzelés megvaló­sult. Nagyobb ösztönzést adtak a háztáji állományok növe­léséhez is. Jelenleg háromszáz szarvasmarha von a közösben, háromszáz a háztájiban. Intenzívebben kezdtek fog­lalkozni a sertéstenyésztéssel is. Az elmúlt gazdasági évben 455 darab hízott sertést és 118 darab szarvasmarhát értékesí­tettek. 100 hpld szántóra szú­Nemrég vált általánossá a tsz-ek önálló tervezésének módszere, amelyet a bekccsi- ek már három évvel ezelőtt bevezettek. Akkor ezt az égető szükség sürgette. A Rákóczi a leggyengébb tsz-ek közé tar­tozott. Vizsgálgatták, keres­ték az okot, nemcsak a tsz ve­zetői, hanem a járási tanács szakemberei is. Végül összeül­tek, felmérték a terület adott­ságait, a munkaerő-lehetősége­ket, S bátran hozzákezdtek a szükséges változtatásokhoz. Kertészet helyett több kalászos Szerencs közvetlen szom­szédságában nagyon kifizető termelési ág lehetne a kerté­szet. A város igényelné a friss zöldárut. Csakhogy, éppen a közeli város vonja el a leg­több munkaerőt a tsz-től. Pe­dig a kertészethez, hogy az valóban jövedelmező legyen, sok munkáskéz kell. Úgy ha­tároztak tehát, hogy felszá­molják a kertészetet. Nem ve­tettek kendert., lencsét, napra­forgót. Helyette, az idén is 300 holdon zöldell az árpa. azonnal szóba került, hogy c mi miért volt jó, és mit ho- i gyan kell folytatni, hogyan kell felkészülni a következő évfolyamra. Számos véle­mény, javaslat váltogalta-egé- szítette ki, vagy éppen ke­resztezte egymást, s a holna­pi teendők végleges megha­tározására az elkövetkezendő hetekben, hónapokban kerül sor. Feltétlenül szólni kell, mert érdemes szólni néhány szót a szabadegyetem első év­folyamának hasznosságáról, a siker okáról, s — ha esetleg pillanatnyilag egyéni vélemény látszatát kelti is, •— néhány, a mezőgazdasági szakemberek által hiányolt dologról. 4 látogatottság, az elő­adásokat követő élénk vita, nem utolsósorban az a tény, hogy az előadáson hallott, megvitatott szakmai tanácsok, javaslatok ma már jónéhány termelőszövetkezet­ben gyakorlattá érlelődtek, elegendő ok az elismerésre. Annak elismerésére, hogy igen jó ügyet szolgált, jelentős mu­lasztás pótlását kezdte meg együttesen a TIT agrár szak­osztálya, az MTESZ, illetve a Mezőgazdasági Tudományos Egyesület, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának mezőgazdasági bizottsága, amikor a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács mezőgazdasági szakemberei és a Borsod—He­ves megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának vezetői­vel együttesen mindent elkö­vetett, hogy lOGö elején meg­kezdhesse munkáját Borsod­ban is a* Agráf Szabadegye­lem. Hogy mind a témák meg­választása, mind á szervezés valóban mintaszerű volt, arról az előadók, országoshírű szak­emberek tettek bizonyságot. Mégis, főleg a hallgatók, de néhány Irányító, vezető posz­ton dolgozó szakember részé­ről is elhangzott olyan véle­mény, hogy nem volt-e túl kevés a szakmai előadás, nem volna-e helyes jövőre esetleg több órás vitákat is rendez­ni szakmai kérdésekről. Ez az igény igen fontos dologra fi-, gyelmeztet. Elsősorban arra, hogy a mezögazdasagi szak­emberek hiányolják a szakmai tájékoztatókat, a szakmai vitá­kat. Vagy mőginkább; a vita­fórumokat. 4 zt ugyanis egyrészt helytelen lenne, más­részt lehetetlen meg­valósítani, hogy az Agrár Sza­badegyetem keretén belül vi­tatkozzanak alaposan, részlete­sen a mezőgazdasági szakem­berek szinte minden szakága­zatról. Helytelen lenne, hiszen az Agrár Szabadegyetem első­sorban az általános tájékozta­tást, a fontosabb tényezők és György nyugdíjas, aki szen­vedélyesen kér és vállal új és új megbízatásokat. És hogy mennyire áldozatké­szek, azt Tomkó Józsefnek, a TVK szállítási csoportja vezetőjének esete is bizonyít­ja. Tomkó elvtárs szájmű­téten esett át, fel akarták menteni a gyakorlat alól. Tomkó elmondta, hogy na­gyon rosszul esett volna ne­ki, ha nem vehet részt a gya­korlatban. A tennivalókat R. főhad­nagy ismerteti. Az alegység- parancsnokok szabályosan Jelentkeznek, megkapják a parancsokat. A felszerelés, a speciális védőruha felöltése nagy gyakorlottságot árul el. — Figyelje csak meg — szól az őrnagy elvtárs —. nem kapkodnak, a védóöltözotet olyan előírásszerűén veszik fel, hogy katonáknak is dí­szükre válna. Megint katonai parancs­szavak hangzanak, a beöltö- zöttek már kocsiban ülnek, s a járműkaraván a gyakorlat színhelyére. Kazincbarcika egyik mellékutcájába indul. A gyülekezési hely pa­rancsnokának utasítására elő­ször Erdélyi József vezeté­sével a négy felderítő indul útnak. Visszaérkezésük és Jelentésük után újabb pa­rancsszó hangzik. — Parancsnok elvtárs... a gépi mentesítést végezzék el. És végül a beöltözött, gáz­álarccal, szerszámokkal fel­szerelt kézi mentő alegysé­gek indulnak útnak. Néző sok van, a néphadse­reg tisztjei, a város vezetői, és sok kíváncsi. Szerencsé­re a Nap sugarai már nem annyira ízzóak. de a védőöl­tözetben így is megizzadnak a védolmistúk. Van. akinek annyira átizzad az inge, hogy vizet lehet facsarni belőle. És hogy; sikerült a gyakorlatT P. alezredes, a polgári vé­delem megyei törzsparnnes- noka értékeli a gyakorlatot. Egy-kél apróságtól eltekint­ve, az alegységek fegyelme­zetten. az előírásoknak meg­felelően, sikeresen hajtották végre feladatukat. A védelmtsláknak tagad­hatatlanul jólesik az elisme­rés. Megérdemlik. Jól szere­peltek a hadi játékban. És reméljük, hogy a polgári vé­delem örökké csak hadijáték marad. Csorba Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom