Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
ÍSUfSIl e&ZAKMAGYAROmZÄG Vasárnap, 1968, májas R. Utcarészlet —• Az üzemi ebéd? Ó, az bagyon gyenge! A megyét járva, sajnos, nem egyszer hallunk ilyen kritikákat az üzemi konyháik ételeire. Jogos-e a dolgozók panasza? És ha igen: miért? Egyáltalán, a Borsodi Üzemi Vendéglátóipari Vállalat vezetői tudnak-e ezekről a kifogásokról? Koltad László igazgató először is az utóbbi kérdésre válaszolt: — Hozzánk aránylag nem sok panasz érkezik. Általában, amíg ötven dicsérő levelet kapunk, addig egy kritikát. Ennek ellenére mi nem hisszük, hogy mindenütt kiváló minőségű az üzemi ebéd. A dolgozók, vagy az étkező vendégek azonban nem szívesem fognak tollat. Jobb a nyersanyagellátás Ennek a vendéglátóipari vállalatnak 130 üzemegysége van megyénkben, s ugyanakkor mindössze 9 ellenőre. Az ellenőröket pedig már mindenütt ismerik, és persze, amikor megérkeznek, az éttermek és konyhák dolgozói „kitesznek magukért”; hogy télen általában több zöldség érkezik hozzánk, mint nyáron; Csirke a táskában Mindezek ellenére Koltai László nem tartja rossznak az üzemi vendéglátó nyersanyagellátási helyzetét. Térjünk tehát refrén-szerűen vissza a kérdésre: mégis, miért nem mindig és nem mindenütt jó az üzemi ebéd? Az igazgatónak megemlítettünk egy úgynevezett kényes témát, amiről azonban beszélnek az embereik. Ne kerülgessük a dolgot: az éttermi és konyhai dolgozók becsületességéről van szó. — Igen gyakran ellenőrizzük őket. Váratlanul, akár éjszaka is. S ha nem is gyakran, de találunk olyan dolgozókat, akiknek táskája tele van élelmiszerekkel. Egy alkalommal például Ormosbányán az egyik dolgozó 9,5 kilogramm tarhonyát, a másik két tisztított csirkét és zöldséget akart hazavinni; A vezető szakácsnő pedig, aki mindezért felelős, három csirkét, zöldséget és hagymát rejtett el. Más eset: az építők selyemréti konyhájának helyettes vezetőjénél egyszer két kiló húst találtunk. Mégis, ha tudomásukra jut néhány panasz, ha elismerik, hogy nem mindig kifogástalan az ételek minősége, miben látják ennek okát? Talán rossz a nyersanyag-ellátás? — A korábbi évekhez képest kétségkívül jobb a nyersanyag-ellátásunk — jelentette ki Koltai László. — A húskeret felét azonban fagyasztott marhahúsból kapjuk. Sajnos, ebben sok a faggyú, és ráadásul a fagyasztás nem akadályozza meg az avasodást. Most már itt a „zöldszezon”; A húsos ételek egy részét pótolhatnák zöldségfél eségekkel. Vagy az idei nyáron is panasz lesz még, hogy a télből megmaradt mirelit-árukat használják fel? — A MÉK-kel jó a kapcsolatunk — válaszolta az igazgató. — Reméljük, hogy az idén még több zöldségféleséget kapunk tőlük. Az azonban az igazság, — A büntetés? — Mint igazgató, azonnal elbocsátottam mindkét dolgozót. Ezt jóváhagyta a vállalati munkaügyi döntőbizottság is. A Területi Egyeztető Bizottság azonban visszahelyezte mindkét embert, azzal az indokkal, hogy nem nagy értékű eltulajdonításról volt szó. Ezek után, amikor a lyukóbányai konyha vezetőjét is hasonló okból elbocsátottam, ezt a döntést már a vállalati MDB megváltoztatta. A rudabányai üzletvezetőnek pedig már a hatodik büntetése volt az elbocsátás, a TEB mégis visszahelyezte:., Sok kicsi — sokra megy! Nem nagy értékű eltulajdonítás? 20—30 forint nem sokat jelent? Igen ám, de ha az üzemi vendéglátó 1600 dolgozójából csupán ezer megpróbálna minden nap ennyi értékű élelmiszert hazavinni, az már naponta 20—30 ezer forint lenne! Vagy: 37 darab vagdalthús nem sok, de ha ennyit visz el a kazincbarcikai pvc- üzemi konyha öt dolgozója, amikor az étkezőknek összesen 140 darabot kellett volna kiosztani ..: Az ózdi konyhán egy asszony igen zokon vette, hogy 10 deka kakaó eltulajdonításáért megbüntették. Pedig nézze csak meg: milyen sok az a lo deka abból a harminc dekából elvéve, amiből a böl- csődés gyerekeknek kell kakaós kalácsot készíteni! Hogy a sátoraljaújhelyi lemezgyár szakácsának 13,8 kilós húscsomagjáról ne is beszéljünk!... Ez volt az első ilyen esetem ... — Felelősségrevonás- kor minden ilyen ember ezzel mentegetőzik. Az ellenőröknek viszont van annyi önkritikájuk, hogy maguk elismerik: annyira nem ügyesek, hogy mindenkinél nyomban az első „megtévedést” észrevegyék ... Természetesen nem általánosítjuk a rosszat. A vállalatnál igen sok becsületes ember dolgozik. Az idén hétszázan kaptak fizetésemelést, csupa olyan alkalmazott, akinek semmiféle büntetése nem volt. Ezek az emberek mindent megtesznek azért, hogy az ételek ízletesek, választékosak legyenek. Bizonyára őket bántja legjobban, ha olyan megjegyzést hallanak, hogy „sovány az üzemi ebéd”; Ruttkay Anna Mazs&roff Mikíús linómetszete. Négy hét helyett — nyolc nap — Mikor jöhetek az óráért? Sürgős lenne.. $ — Tessék benézni egy hónap múlva! Akkorra talán elkészül. Sajnálom, előbb semmiképp! Rengeteg a munkánk és kevesen vagyunk. Nincs kapacitás ; ; . ICi tudja, hányszor hangzott el hasonló párbeszéd, s menynyien távoztak ingerülten az elmúlt években a miskolci Finommechanikai Javító Vállalat 'órás részlegéből; Miért javítottak hetekig egy j órát? Egyszerűen azért, mert egy szűk, sötét és korszerűtlen mű- ' helyben dolgozott 25—30 ember hosszú évekig. Egymás hegyén-hátán végezték ezt a meglehetősen szemrontó, nagy türelmet és precizitást igénylő munkát. Ráadásul a hagyományos, kisipari módszerekkel javították az órákat, sokszor küzdöttek szerszám- és alkatkapták meg. Csupán a berendezés 300 ezer forintba került. Megéri-e az ily nagy anyagi áldozat? Igennel válaszolhatunk. Az új műhelyben ideális körülmények között dolgozhatnak az órások. Világos, tágas, jó elrendezésű ez a helyiség. Itt már sor kerülhet a vállalat műszaki gárdája által kidolgozott korszerű technológiai folyamat bevezetésére, és az új szakemberek képzésére is gondolhatnak^ S ami a közvéleményt leginkább érdekli: a kisebb javítást néhány óra, vagy egy nap alatt elvégzik ezután. Nyolc-tíz nap múlva a több munkát igénylő, kopott, alkatrész-cserére szoruló masináért is jöhet tulajdonosa; (Gyárfás) Egészségügyi iacSyzeíkép az ózdi járásból <T udósítén Irt;ólJ) Az utóbbi években sokat javult az ózdi járás lakóinak egészségügyi helyzete. 1965-ben mintegy 40 ezerrel több ember jelentkezett a rendelőkben, mint 1962-ben. Ennek oka a mező- gazdaság átszervezése, melynek következtében több ezer tsz-dolgozóra és családtagjára is kiterjed a társadalombiztosítás; Az utóbbi években Putnokon, Sátán; Hódoscsé- pányban új körzeti orvosi rendelőt létesítettek; Jelenleg Bánhorvátiban építenek új rendelőt Ezeken kívül megszerveztek 14 egészségügyi tanácsadót is. A járási tanács az új egészségügyi intézmények létesítésén kívül egymillió forintnál nagyobb összeget költött a régebbiek felújítására, fejlesztésére; Az elmondottak nagy mértékben segítik az ózdi járás népmozgalmi helyzetének kedvező alakulását Egy adat: 1965-ben a szaporodás mintegy négyszerese az országos átlagnak. A születések arányszáma ezer lakosra vonatkoztatva is sokkal jobb az országos átlagnak A fejlődő egészségügyi ellátottságon kívül a községek növekvő életszínvonala magyarázza a népszaporulat ilyen alakulását. Televízióból 1960- hoz képest 700, háztartási kisgépekből 350 százalékos az emelkedés. Élelmiszerből 35 százalékkal, vegyesiparcikkből 37 százalékkal emelkedett a fogyasztás; Fa ludí Sándor ■rész hiánnyal. A részleg bővítésére gondolni se lehetett, hiszen a helyszűke miatt évek óta nem tudtak megfelelő szakember-utánpótlást nevelni; 21 ezer megjavított óra „Viselkedjünk úgy, mintha felnőttek A mostoha körülmények ellenére is igyekeztek lelkiismeretesen, pontosan dolgozni az itteniek. Csodát persze nem tudtak tenni — nagyon sok a reparálásra váró óra. Az egész megyéből ide járnak, mert nemcsak Miskolcon, hanem vidéken is kevés az órás. Egyetlen számadattal „érzékeltetjük csupán a részleg 1965-ös tevékenységét: 21 ezer órát javítottak meg! Egyre sürgetőbbé vált a vállalat e fontos és jól jövedelmező részlegének bővítése, korszerűsítése. Első lépésként 1964-ben és tavaly csaknem 150 ezer forint értékű, korszerű műszert és szerszámot kapott a vállalat, önmagában ez még nem volt elegendő, hiszen több órát rö- videbb idő alatt csak az eddig alkalmazott, ma már elavult technológia megváltoztatásával lehet megjavítani. örvendetes, hogy most erre is sor kerülhetett. Úi műhely a Kossuth utcában Lehúzták a redőnyt az órások régi boltjában, s április utolsó napján új helyiségbe költözött a részleg. A városi tanács segítségével a Kossuth utca 4. szám alatti modern épülői egyik üzlethelyiségét „hegyünk komolyak. Viselkedjünk úgy, mintha felnőttek lennénk.” — Ez a jelszó a londoni Pinewood-Sludióban, ahol Sophia Loren, Marlon Brando és egy Sydney Chaplin nevű fiatalember dolgozik 14 órát naponta. Filmfelvétel készül. A hongkongi grófnő a film címe és írója, rendezője, majd később elkészülő zenéjének szerzője nem más, mint Charlie Chaplin. A hasonló vezetéknevű Sydney pedig a zseniális papa fia. Maga a nagy Chaplin, „a filmművészet egyetlen láng esze”, ahogy Bemard Shaw elnevezte, csak kis szerepet játszik ezúttal. A 77 éves világhírű filmművésznek ez lesz a 81. filmje 52 esztendős pályafutása alatt, de egyben az első színesíilmje is. Elmondhatatlanul vidám románc így határozta meg új filmjének műfaját Chaplin, amikor tavaly novemberben 175 újságíró és 68 fotoriporter előtt Londonban bejelentette, hogy új filmet készít. Egy tönkrement, hontalan grófnő belopódzik egy gazdag amerikai diplomata hajókabinjába, mert az Egyesült Államokba szeretne utazni — ez az alapötlet, ezt dolgozza fel speciális chaplini humorral, utolérhetetlen mély értelmű iróniával a nagy Charlie. Hogy miért határozta el magát ilyen idős korában, memoárjának megírása után ismét a filmezésre? — A múzsák szolgálója vagyok. Ha azt mondják, menj vissza a, munkádhoz, ne lustálkodj, akkor vissza kell térnem a kamera elé, nem tehetek mást — mondta Chaplin azoknak, akik ezt kérdezték tőle. Mint kiderült, már 1940-ben kitervelte ezt a filmet, meg is írta a forgatókönyvet. Akkor már háború volt és Hongkong, a nagy kikötő az emigránsok, kémek, no meg egyszerű szélhámosok mentsvára volt. A hontalanok is itt találtak pihenőt, így a téma kézenfekvő volt. Aztán mégsem lett belőle film és mikor 1952-ben Chaplin elhagyta Amerikát, sokan azt hitték, végleg visszavonult a filmtől. De nem így történt. Chaplin, a rende;s5 utasítja Chaplint, a színészt Elkészítette az „Egy király New York-ban” című filmet, megírta emlékiratait, aztán egyszer íatia Sophia Lorent valamelyik filmjében. Ügy érezte, megtalálta a megfelelő hongkongi grófnőt.. Londonba utazott és leszerződtette. Marion Brandot Hollywoodból hívta meg. „Ha. Chaplin rendez engem, akár a telefonkönyvet is eljátszom” — mondta Brando és jött. __ Azóta együtt dolgoznak, Sophia Loren a 14 órás munka után este ér haza, azonnal lefekszik és alszik másnap reggelig, Brando, aki nem szokott korán lefeküdni, öltözőjében alszik napközben, mert Chaplin korán reggel munkához lát. ö maga" egy hajópincért alakít, de tulajdonképpen minden szerepet eljátszik, amikor megmutatja, hogyan gondolja ő az alakítást. „Kár, hogy nem Charlié játszik minden szerepet a darabban” — jegyezte meg egyszer próba közben Marion Brando. És a próba folyik, a mű készül. Miként a Life International című lap tudósítója beszámol róla, legutóbb éppen annak az érdekes jelenetnek lehettek tanúi valamennyien, amikor a rendező Chaplin utasítása nyomán Chaplin, a színész négyszer próbálta el egyik jelenetét, amíg a rendező végre jónak találta az alakítást. Varga Miklós szobra Máté Iván »Sovány az üzemi ebédT
