Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

ÍSUfSIl e&ZAKMAGYAROmZÄG Vasárnap, 1968, májas R. Utcarészlet —• Az üzemi ebéd? Ó, az bagyon gyenge! A megyét járva, sajnos, nem egyszer hallunk ilyen kritiká­kat az üzemi konyháik éte­leire. Jogos-e a dolgozók pa­nasza? És ha igen: miért? Egyáltalán, a Borsodi Üzemi Vendéglátóipari Vállalat veze­tői tudnak-e ezekről a kifo­gásokról? Koltad László igaz­gató először is az utóbbi kér­désre válaszolt: — Hozzánk aránylag nem sok panasz érkezik. Általában, amíg ötven dicsérő levelet ka­punk, addig egy kritikát. En­nek ellenére mi nem hisszük, hogy mindenütt kiváló minő­ségű az üzemi ebéd. A dolgo­zók, vagy az étkező vendégek azonban nem szívesem fognak tollat. Jobb a nyersanyagellátás Ennek a vendéglátóipari vállalatnak 130 üzemegysége van megyénkben, s ugyanak­kor mindössze 9 ellenőre. Az ellenőröket pedig már min­denütt ismerik, és persze, ami­kor megérkeznek, az éttermek és konyhák dolgozói „kitesznek magukért”; hogy télen általában több zöldség érkezik hozzánk, mint nyáron; Csirke a táskában Mindezek ellenére Koltai László nem tartja rossznak az üzemi vendéglátó nyersanyag­ellátási helyzetét. Térjünk te­hát refrén-szerűen vissza a kérdésre: mégis, miért nem mindig és nem mindenütt jó az üzemi ebéd? Az igazgatónak megemlítettünk egy úgyneve­zett kényes témát, amiről azonban beszélnek az embereik. Ne kerülgessük a dolgot: az éttermi és konyhai dolgozók becsületességéről van szó. — Igen gyakran ellenőriz­zük őket. Váratlanul, akár éj­szaka is. S ha nem is gyakran, de találunk olyan dolgozókat, akiknek táskája tele van élel­miszerekkel. Egy alkalommal például Ormosbányán az egyik dolgozó 9,5 kilogramm tarhonyát, a másik két tisztí­tott csirkét és zöldséget akart hazavinni; A vezető szakács­nő pedig, aki mindezért fele­lős, három csirkét, zöldséget és hagymát rejtett el. Más eset: az építők selyemréti konyhá­jának helyettes vezetőjénél egyszer két kiló húst talál­tunk. Mégis, ha tudomásukra jut néhány panasz, ha elismerik, hogy nem mindig kifogástalan az ételek minősége, miben lát­ják ennek okát? Talán rossz a nyersanyag-ellátás? — A korábbi évekhez ké­pest kétségkívül jobb a nyers­anyag-ellátásunk — jelentette ki Koltai László. — A húske­ret felét azonban fagyasztott marhahúsból kapjuk. Sajnos, ebben sok a faggyú, és ráadá­sul a fagyasztás nem akadá­lyozza meg az avasodást. Most már itt a „zöldszezon”; A húsos ételek egy részét pó­tolhatnák zöldségfél eségekkel. Vagy az idei nyáron is panasz lesz még, hogy a télből meg­maradt mirelit-árukat használ­ják fel? — A MÉK-kel jó a kapcsola­tunk — válaszolta az igazgató. — Reméljük, hogy az idén még több zöldségféleséget kapunk tőlük. Az azonban az igazság, — A büntetés? — Mint igazgató, azonnal elbocsátottam mindkét dolgo­zót. Ezt jóváhagyta a vállalati munkaügyi döntőbizottság is. A Területi Egyeztető Bizottság azonban visszahelyezte mind­két embert, azzal az indokkal, hogy nem nagy értékű eltulaj­donításról volt szó. Ezek után, amikor a lyukóbányai konyha vezetőjét is hasonló okból el­bocsátottam, ezt a döntést már a vállalati MDB megváltoztat­ta. A rudabányai üzletvezető­nek pedig már a hatodik bün­tetése volt az elbocsátás, a TEB mégis visszahelyezte:., Sok kicsi — sokra megy! Nem nagy értékű eltulajdo­nítás? 20—30 forint nem sokat jelent? Igen ám, de ha az üze­mi vendéglátó 1600 dolgozójá­ból csupán ezer megpróbálna minden nap ennyi értékű élel­miszert hazavinni, az már na­ponta 20—30 ezer forint len­ne! Vagy: 37 darab vagdalt­hús nem sok, de ha ennyit visz el a kazincbarcikai pvc- üzemi konyha öt dolgozója, amikor az étkezőknek összesen 140 darabot kellett volna ki­osztani ..: Az ózdi konyhán egy asszony igen zokon vette, hogy 10 deka kakaó eltulajdo­nításáért megbüntették. Pedig nézze csak meg: milyen sok az a lo deka abból a harminc dekából elvéve, amiből a böl- csődés gyerekeknek kell ka­kaós kalácsot készíteni! Hogy a sátoraljaújhelyi lemezgyár szakácsának 13,8 kilós hús­csomagjáról ne is beszéljünk!... Ez volt az első ilyen ese­tem ... — Felelősségrevonás- kor minden ilyen ember ezzel mentegetőzik. Az ellenőröknek viszont van annyi önkritiká­juk, hogy maguk elismerik: annyira nem ügyesek, hogy mindenkinél nyomban az első „megtévedést” észrevegyék ... Természetesen nem általáno­sítjuk a rosszat. A vállalatnál igen sok becsületes ember dol­gozik. Az idén hétszázan kap­tak fizetésemelést, csupa olyan alkalmazott, akinek semmiféle büntetése nem volt. Ezek az emberek mindent megtesznek azért, hogy az ételek ízletesek, választékosak legyenek. Bizo­nyára őket bántja legjobban, ha olyan megjegyzést hallanak, hogy „sovány az üzemi ebéd”; Ruttkay Anna Mazs&roff Mikíús linómetszete. Négy hét helyett — nyolc nap — Mikor jöhetek az óráért? Sürgős lenne.. $ — Tessék benézni egy hó­nap múlva! Akkorra talán el­készül. Sajnálom, előbb sem­miképp! Rengeteg a munkánk és kevesen vagyunk. Nincs ka­pacitás ; ; . ICi tudja, hányszor hangzott el hasonló párbeszéd, s meny­nyien távoztak ingerülten az elmúlt években a miskolci Fi­nommechanikai Javító Vállalat 'órás részlegéből; Miért javítottak hetekig egy j órát? Egyszerűen azért, mert egy szűk, sötét és korszerűtlen mű- ' helyben dolgozott 25—30 em­ber hosszú évekig. Egymás hegyén-hátán végezték ezt a meglehetősen szemrontó, nagy türelmet és precizitást igénylő munkát. Ráadásul a hagyomá­nyos, kisipari módszerekkel javították az órákat, sokszor küzdöttek szerszám- és alkat­kapták meg. Csupán a beren­dezés 300 ezer forintba került. Megéri-e az ily nagy anyagi áldozat? Igennel válaszolhatunk. Az új műhelyben ideális kö­rülmények között dolgozhat­nak az órások. Világos, tágas, jó elrendezésű ez a helyiség. Itt már sor kerülhet a válla­lat műszaki gárdája által ki­dolgozott korszerű technológiai folyamat bevezetésére, és az új szakemberek képzésére is gondolhatnak^ S ami a közvéleményt leg­inkább érdekli: a kisebb ja­vítást néhány óra, vagy egy nap alatt elvégzik ezután. Nyolc-tíz nap múlva a több munkát igénylő, kopott, alkat­rész-cserére szoruló masináért is jöhet tulajdonosa; (Gyárfás) Egészségügyi iacSyzeíkép az ózdi járásból <T udósítén Irt;ólJ) Az utóbbi években sokat javult az ózdi járás lakóinak egészségügyi helyzete. 1965-ben mintegy 40 ezerrel több ember jelentke­zett a rendelőkben, mint 1962-ben. Ennek oka a mező- gazdaság átszervezése, mely­nek következtében több ezer tsz-dolgozóra és családtagjá­ra is kiterjed a társadalombiz­tosítás; Az utóbbi években Putnokon, Sátán; Hódoscsé- pányban új körzeti orvosi ren­delőt létesítettek; Jelenleg Bánhorvátiban építenek új rendelőt Ezeken kívül meg­szerveztek 14 egészségügyi ta­nácsadót is. A járási tanács az új egészségügyi intézmé­nyek létesítésén kívül egymil­lió forintnál nagyobb összeget költött a régebbiek felújításá­ra, fejlesztésére; Az elmondottak nagy mér­tékben segítik az ózdi járás népmozgalmi helyzetének ked­vező alakulását Egy adat: 1965-ben a szaporodás mint­egy négyszerese az országos át­lagnak. A születések arány­száma ezer lakosra vonatkoz­tatva is sokkal jobb az orszá­gos átlagnak A fejlődő egészségügyi ellá­tottságon kívül a községek nö­vekvő életszínvonala magya­rázza a népszaporulat ilyen alakulását. Televízióból 1960- hoz képest 700, háztartási kis­gépekből 350 százalékos az emelkedés. Élelmiszerből 35 százalékkal, vegyesiparcikkből 37 százalékkal emelkedett a fogyasztás; Fa ludí Sándor ■rész hiánnyal. A részleg bő­vítésére gondolni se lehetett, hiszen a helyszűke miatt évek óta nem tudtak megfelelő szakember-utánpótlást nevelni; 21 ezer megjavított óra „Viselkedjünk úgy, mintha felnőttek A mostoha körülmények el­lenére is igyekeztek lelkiisme­retesen, pontosan dolgozni az itteniek. Csodát persze nem tudtak tenni — nagyon sok a reparálásra váró óra. Az egész megyéből ide járnak, mert nemcsak Miskolcon, hanem vi­déken is kevés az órás. Egyetlen számadattal „érzé­keltetjük csupán a részleg 1965-ös tevékenységét: 21 ezer órát javítottak meg! Egyre sürgetőbbé vált a vál­lalat e fontos és jól jövedelme­ző részlegének bővítése, kor­szerűsítése. Első lépésként 1964-ben és tavaly csaknem 150 ezer forint értékű, korszerű műszert és szerszámot kapott a vállalat, önmagában ez még nem volt elegendő, hiszen több órát rö- videbb idő alatt csak az eddig alkalmazott, ma már elavult technológia megváltoztatásával lehet megjavítani. örvendetes, hogy most erre is sor kerülhetett. Úi műhely a Kossuth utcában Lehúzták a redőnyt az órá­sok régi boltjában, s április utolsó napján új helyiségbe költözött a részleg. A városi tanács segítségével a Kossuth utca 4. szám alatti modern épülői egyik üzlethelyiségét „hegyünk komolyak. Visel­kedjünk úgy, mintha felnőttek lennénk.” — Ez a jelszó a lon­doni Pinewood-Sludióban, ahol Sophia Loren, Marlon Brando és egy Sydney Chaplin nevű fiatalember dolgozik 14 órát naponta. Filmfelvétel készül. A hongkongi grófnő a film címe és írója, rendezője, majd ké­sőbb elkészülő zenéjének szer­zője nem más, mint Charlie Chaplin. A hasonló vezeték­nevű Sydney pedig a zseniális papa fia. Maga a nagy Chap­lin, „a filmművészet egyetlen láng esze”, ahogy Bemard Shaw elnevezte, csak kis sze­repet játszik ezúttal. A 77 éves világhírű filmművésznek ez lesz a 81. filmje 52 esztendős pályafutása alatt, de egyben az első színesíilmje is. Elmondhatatlanul vidám románc így határozta meg új filmjé­nek műfaját Chaplin, amikor tavaly novemberben 175 új­ságíró és 68 fotoriporter előtt Londonban bejelentette, hogy új filmet készít. Egy tönkre­ment, hontalan grófnő belo­pódzik egy gazdag amerikai diplomata hajókabinjába, mert az Egyesült Államokba sze­retne utazni — ez az alapöt­let, ezt dolgozza fel speciális chaplini humorral, utolérhe­tetlen mély értelmű iróniával a nagy Charlie. Hogy miért határozta el ma­gát ilyen idős korában, me­moárjának megírása után is­mét a filmezésre? — A múzsák szolgálója va­gyok. Ha azt mondják, menj vissza a, munkádhoz, ne lus­tálkodj, akkor vissza kell tér­nem a kamera elé, nem tehe­tek mást — mondta Chaplin azoknak, akik ezt kérdezték tőle. Mint kiderült, már 1940-ben kitervelte ezt a filmet, meg is írta a forgatókönyvet. Akkor már háború volt és Hongkong, a nagy kikötő az emigránsok, kémek, no meg egyszerű szél­hámosok mentsvára volt. A hontalanok is itt találtak pi­henőt, így a téma kézenfekvő volt. Aztán mégsem lett belőle film és mikor 1952-ben Chap­lin elhagyta Amerikát, sokan azt hitték, végleg visszavonult a filmtől. De nem így történt. Chaplin, a rende;s5 utasítja Chaplint, a színészt Elkészítette az „Egy király New York-ban” című filmet, megírta emlékiratait, aztán egyszer íatia Sophia Lorent valamelyik filmjében. Ügy érezte, megtalálta a megfelelő hongkongi grófnőt.. Londonba utazott és leszerződtette. Mar­ion Brandot Hollywoodból hívta meg. „Ha. Chaplin rendez engem, akár a telefonkönyvet is eljátszom” — mondta Bran­do és jött. __ Azóta együtt dolgoznak, Sophia Loren a 14 órás munka után este ér haza, azonnal le­fekszik és alszik másnap reg­gelig, Brando, aki nem szokott korán lefeküdni, öltözőjében alszik napközben, mert Chap­lin korán reggel munkához lát. ö maga" egy hajópincért alakít, de tulajdonképpen minden szerepet eljátszik, amikor megmutatja, hogyan gondolja ő az alakítást. „Kár, hogy nem Charlié játszik min­den szerepet a darabban” — jegyezte meg egyszer próba közben Marion Brando. És a próba folyik, a mű ké­szül. Miként a Life Interna­tional című lap tudósítója be­számol róla, legutóbb éppen annak az érdekes jelenetnek lehettek tanúi valamennyien, amikor a rendező Chaplin uta­sítása nyomán Chaplin, a szí­nész négyszer próbálta el egyik jelenetét, amíg a ren­dező végre jónak találta az alakítást. Varga Miklós szobra Máté Iván »Sovány az üzemi ebédT

Next

/
Oldalképek
Tartalom