Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

Vasárnap, 1366. május R. GSZAKMAGYARORSZAG 3 A III. Miskolci Filmfesztivál H étfőn délután immár harmadszor csendül fel a miskolci rövid­film fesztivál nyitó-szignálja. Három filmverseny — egy­mást követő esztendőben már megengedheti számunkra a következtetést: az alkotók számon tartják nemzeti film­versenyünk időpontját, létét és rangját, a közönség számol már a rövidfilmek miskolci ünnepével, a város pedig ha­misítatlan fesztivál székhely- iyé alakult. Számunkra talán legfontosabb a nézőközönség őszinte érdeklődése, lankadat­lan figyelme. Az idei film- fesztivál fontos feladatának te­kinti az alkotók és a közönség kapcsolatának további erősí­tését. az érdeklődés minőségi fokozását. Ez az alkotók óha­ja is, mert jól tudják: napja­inkban már nem gond a mű­faj elismertetése. Az idei film- fesztivál az eddiginél hitele­sebb képet szeretne nyerni a közönség-igényről, műfaji és művészeti vonatkozásban. Ez- 2el párhuzamosan tudomást szeretnének szerezni az Ízlés alakulásáról, fejlődéséről. A nagyvilágban most körvona­lazódik a filmszociográfia, mint speciális tudományág. Ezekben az esztendőkben is­mertük meg különböző tudo­mányos csoportok munkálko­dását. melyek a filmművészet hatásfokát elemzik, vizsgál­ják. A rövidfilm művészet e vizsgálódásban ..második gyermek” tehát gondjaival, eredményeivel még nem so­kat foglalkoztak. A világon sok országban, Városban rendeznek nemzet­közi rövidfilm versenyeket, de rendszerint csak esztétikai méltatások születnek nyomuk­ban. A közönség, mint a rö­vidfilm művészet „fogyasztó­ja” csekélyke figyelmet, szű­kös fórumot kap a ti lm művé­szet eredményeinek mérlege­lésénél. Hogy változzék a hely­zet, hazánkban nagyon ere­deti ötlet született meg. Ebben az eszlendöberi a III. Miskolci Filmfesztivál előtt a dokumen­tumfilmesek úgynevezett elő- vetítéseket szerveztek és szor­galmasan gyűjtötték a közön­ség hangját, megfigyeléseit. A hangot szó szerint kell érte­ni, mert magnószalagra rög­zítették a közönség soraiból elhangzó véleményeket, me­lyeket vita-elemekként érté­kesítenek a filmfesztivál ide­je alatt zajló eszmecseréken. Mondhatjuk nyugodtan: világ- jelenségként üdvözölhetjük az alkotók és a közönség közele­désének igényét.. Ugyanis egy­re nyilvánvalóbb: a rövidfilm művészet bármilyen ma­gas szintű megnyilatkozása csökkent értékű, ha figyelmen kívül hagyja a közönség óha­jait, reagálásait. Az öncélú művészi torna­mutatványok kora lejárt. Nemcsak a játék filmművé­szettől kéri számon a nagykö­zönség a valóság művészi fo­galmazványát, hanem a rövid­film művészettől is, amely sa­játosságai révén, más művé­szeti ágakat is meghaladva, intenzívebb szellem-alakító, emberségformáló lehetőségek­kel rendelkezik. A XX. század önálló művé­szeti kifejezés-formáját, a fil­met, az UNESCO is mindjob­ban az emberi haladás, a lé­lek nemesítése, az egyetemes béke szolgálatába akarja állí­tani. A cél eléréséhez mind­jobban meg kell ismernie a nézőközönség tudat-világát, filmesztétikai ismeretanyagát. A magyar felmérési kezdemé­nyezés iránt nagy az érdeklő­dés országhatárokon túl is. Lehetséges, hogy a III Mis­kolci Filmfesztivál nagy lépé­seket tesz a közönség és az al­kotók barátságának mélyítésé­ben és a rövidfilm művészet hatásfokának vizsgálódásában. A két vidéki település — Ózd és Rudabánya — bekapcsolá­sa a filmfesztivál programjá­ba. főleg a közönség kívánsá­gainak. reagálásának jobb megismerésében segít majd. Mi, a III. nemzeti rövidfilm verseny várható művészi ered­ményei mellett, nagy várako­zással tekintünk a közönség filmértésére és esztétikai emelkedésére. Ebben rejlik a moi zajló és a jövőben lebo­nyolításra kerülő fesztiválok lényege. M iskolc — az elmúlt esz­tendők hagyományaihoz híven — őszinte sze­retettel köszönti a filmművé­szet. híveit, a városba érkező alkotókat, külföldi vendégeket, esztétákat, hazai filmkritiku­sainkat, a filmfesztivál min­den részvevőjét. — párkány — A jugoszláv katonai küldöttség látogatásai A jugoszláv néphadsereg hazánkban tartózkodó küldött­sége Ivam Gosnjak hadseregtá- bomak, nemzetvédelmi mi­niszter vezetésével pénteken Rács-Kis kun megyébe látoga­tott. A vendégekkel együtt ér­kezett Köteles Jenő altábor­nagy, a honvédelmi minisz­ter első helyettese, valamint a magyar néphadsereg tábornoki karának több tagja. Szombaton délelőtt a dele­gáció tagjai a győri Magyar Vagon- és Gépgyárral ismer­kedtek meg. A vendégeket a gyár bejára­tánál a megye és a város párt-, tanácsi, valamint a gyár veze­tői fogadták, köztük Lombos Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Győr- Sopron megyei pártbizottság első titkára és dr. Csernitzki Gyula, a győri városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke. Érdekes ú’donsá« C> a Budapesti Nemzetközi Vásáron A Csepeli Vas- és Fémművek az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatja újdonságát, a szétszedhető kemping-kerék­párt. Négy szorítócsavar meg- lazításával a kormány és a nyereg kiemelhető, sőt, a vá­zat is két részre szét lehet szedni. Az így szétszerelt ke- íékpár elfér egy 88x57x22 cen­timéteres kézi-táskában, amit majd a kerékpárral együtt áru­sítanak. Magyar—olasz rádió és televízió egyezmény Pietro Quaroni, az Olasz Rá­dió és Televízió elnöke, vala­mint Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke jegyzőkönyvet írtak alá, mely­ben rögzítették a két intéz­mény együttműködése fejlesz­téséről Budapesten lezajlott tárgyalásaik eredményét. a kitüntetett gyárban A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével kitüntetett Óz­di Kohászati Üzemekben a mennyiségi túlteljesítésen ki­éül a minőségi munka állan­dó javítása, az ütemesség, az előírt programszerűség, vala­mint a kooperációs kötelesség állandó teljesítése, az export­feladatok megvalósítása áll a kongresszusi munkaverseny középpontjában. Mindezek olyan feladatok, amelyeket napról napra szem előtt kell tartani. Az ózdi dolgozók a nagy lelkesedéssel elfogadott vállalások megfogalmazása óta egyre többet tesznek megvaló­sításukért. Hajrák nélkül Igen figyelemre méltó a vál­lalásnak az a pontja, hogy a termelési folyamatokban rész­vevő gyárrészlegek és üzem­részek vállalják a tervek, il­letve a vállalással megnövelt feladatok egyenletes, havi és negyedévvégi rohammunkák nélküli teljesítését. Jól gaz­dálkodni az idővel, biztosítani az ütemes termelést — ezt a célt szolgálja ez a vállalás, s ebben elsősorban a szocialista brigádokra támaszkodnak. „Az IMG. évi népgazdasági tervből ránk háruló feladatok teljesítése szükségszerűen meg­követeli a. szocialista_ munka- versenv tartalmi színvonalá­nak n-rséf. ír? üzemi de­mokrácia további k i szélesíté­sét, a párt. a KIS7 és a szak- szervezeti aktívák politikai felvilágosító munkája haté­konyságának növelését" — fo­galmazták meg vállalásukban. A munkaverseny annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. A jegyzőkönyvben rög­zített vállalások mindennapi helytállást követelnek, és az Ózdi Kohászati Üzemek sok ezer dolgozója csak akkor tud­ja ezt a többletmunkát, ered­ményesen elvégezni, ha ehhez a feltételeket is megteremtik. Ezért a kongresszusi verseny­ben a gazdasági, a műszaki vezetőkre is nagy feladatok há­rulnak. Ezért azt is jegyző­könyvbe foglalták, hogy to­vább szilárdítják a gazdasági vezetés szakmai és politikai egységét, és mindent elkövet­nek a vállalások teljesítéséhez szükséges műszaki feltételek, a szociális ellátottságok to­vábbi javításáért. Már az elmúlt évben is is­mert volt, hogy a kohászat idei anyagmérlegében öntecs­hiány van. Ezért az acélter­melés tervezésénél az elmúlt évi 779 ezer tonnával szem­ben 815 ezer tonnát irányoz­tak elő. ami 4.6 százalékos emelkedést jelent. A műszaki feltételek biztosításával szá­molva az ózdi dolgozók vál­lalták. hogy a kemencék nap­tári időkihasználásának to­vábbi javításával, a kieső idők csökkentésével és az intenzi­tás növelésével további 20 ezer fonna acélt állítanak elő ter­ven felül. Ezzel egv időben, a gyártmányok minőséeének ja­vítása végett az acélmű teljes selejtjét az 1965. évi 2,43 szá­zalékról 2,30 százalékra csök­kentik. Hagy figyelme! {ordítanak a műszaki iejlesztésre A termelési és exporttervek teljesítése, illetve a termelé­kenység növelése összefügg a műszaki fejlesztési feladatok­kal Az Ózdi Kohászati Üze­mekben elhatározták, hogy az eredetileg 43 millió forintra tervezett műszinttervi megta­karítást. a feltaláló- és újító- mozgalom fokozott Igénybevé­telével, 9 millió forinttal túl­teljesítik. Tizennégy pontban foglalták össze azokat a válla­lásokat. amelyekkel a műszaki fejlesztési feladatok túlteljesí­tését akarják biztosítani. Ezek között szerepel például: az acélműi rekonstrukció során a gazdasági bizottság által jóváhagyott ütemtervhez ké­pest 6 hónappal korábban meg­építik az V-ös számú tégla­kéményt. és az előkészítő mun­kákat úgy szervezik meg. hogy az ütemtervhez képest a III- as és IV-es számú téglaké­ményeket is egy évvel hamv rább felépíthessék. A fenli célkitűzések megva­lósításáért az ózdi gyár sok ezer dolgozója, köztük 508 szo­cialista és ill kiváló brigád több mint tízezer tagja fára­dozik nap, mint nap egyre több sikerrel. önodvári Miklós Csehszlovákia ünnepén Minden baráti ország, az emberi haladás valamennyi, híve köszönti Csehszlovákia fel- szabadulásának 21. évfordulóját. Mi, magya­rok is melegen üdvözöljük e szép ország né­pét, amely szabadsága birtokában nagyszerű tettekkel mutatta meg, mire képes a szocia­lizmust építő ember. Mindezt beszédes tények bizonyítják. Kassán épül fel például a világ egyik leg­nagyobb vasmüve. Erről a gigantikus létesít­ményről, a kelet-szlovákiai iparvidék fejlő­déséről szól az évforduló alkalmából közölt cikkünk. Kassa, a „vasvára®66 A kelet-szlovák kohászat gazdag múltra tekint vissza. Az ércfeldolgozás itt már év­századokkal ezelőtt ismert volt. Erről tanúskodnak már a XIII. századból ránk maradt középkori, majd a későbbi le­tol. Ezen a vidéken 1885-ben 27 kohót tartottak nyilván. Szomorú sorsra jutott vala­mennyi a XX. század elején. A nagy gazdasági válság ide­jén a cseh burzsoázia csődbe juttatta a kelet-szlovák kohó­a szovjet—csehszlovák együtt­működés egyik legszebb pél­dája. A vasmű kiterjedéséről és nagyságáról tanúskodnak a következő számadatok: építé­séhez 300 ezer vagon épító­Az első számú óriáskohó. vél tár! anyagok ís, amely ék­ből kitűnik, hogy Bártfán, Eperjesen, Kassán és Iglón ércfeldolgozó műhelyek vol­tak. Ezekben természetesen még kezdetleges eljárással, de már tudtak bronzharangokat, később pedig ágyúkat is ön­teni. A XVI. században jelentek meg a szepes-gömöri érchegy- ség tövében a patáitok és a fo­iparl és lebontatta a kohókat. A második világháború előtt Kelet-Szlovákia szegény vi­déknek számított, ahonnét százezrek vándoroltak ki kül­földre. A felszabadulás, majd a szocialista társadalmi rend győzelme után ezek a gondok megszűntek. A több mint száz új gyár 50 ezer embernek biztosított munkalehetőséget. 1960-ban Kassa határában anyagot és több mSnt másffel- millió köbméter vasszerkezetet használnak fel. A vasmű épí­tését 1970-ben fejezik be. E kohómű az egv személyre jutó vasgyártásban az első helyre juttatja Csehszlovákiát. A gyár építésével egy idő­ben fejlődik Kassa is. Húsz év alatt; az 55 ezer lelkes vá­ros lakossága 140 ezerre nőtt Uj városnegyedek létesüllek, s Kassán a 10—12 emeletes hózak nem számítanak ritka»' ” >k. Korszerű házakban la­kik a lakosság 60 százaléka. iyók mentén az első kemencék hámorok. 1722-ben Dobsiná építették az első öskohót. So technikai újdonságot hozott be külföldről Andrássy gróf. Cou burgék már kevesebbet törőd­tek a haladással, a dúsgazdag jászéi érsekség papjai pedig már teljesen elmaradtak a kor­megkezdték a Kelet Szlovák /asmü építését, ahol tóvá!}' izezrek dolgoznak majd; A vasolvasztáshoz szüksé­ges szenet Osztraváról, a vas­ércet Krivoj Rögből kapja a vasmű, a mészkövet, és mag­nezitet pedig a közeli hegyek­ből fejtik, E kombinát építésé napjainkban épül az Újváros, a'iol 70 öze, ember kap majd új otthont, E néhány adat is bizonyítja, hogy Kassa és környéke az el­múlt húsz év alatt nagyot fej­lődött, a csehszlovák ipar es kultúra egyik fellegvára lett* 1 Bcrenhaut Róbert Kassa

Next

/
Oldalképek
Tartalom