Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-04 / 104. szám

4 ÉSZ AKM AGY AROKSZÁG Szerda, 1966. május 4. Rendhagyó osztályfőnöki konferencia Képzőművészeti kiállítás 0ligán Érdeklődést keltő képzőmű­vészeti kiállítás nyílt a napok­ban Ongán; Nagy Józse" és Pásztor Miklós pedagógus-fes­tők mutatták be alkotásaikat A kiállításon dr. Bíró György, a Miskolci járási Ta­nács titkára mondott beszédet. Méltatta a két pedagógus-festő munkáját. Nagy Józsefet is, Pásztor Miklóst is sokat fog­lalkoztatja a borsodi táj szép­sége, az ipartelepek, a közsé­gek látványa, mindenekelőtt pedig az ember. A szélsőségektől mentes, ért­hető stílusú képeket már az első napokban is sokan megte­kintették. Simon István tanulmányi felügyelő A Hernád mentén és a Bödva völgyében Járda — kavicsból A járdaépítésre Gesztelyen is nagy gondot fordítanak. Az elmúlt évben 1100 méter beton­járdát építettek, ez idén pedig 2000 métert szeretnének elké­szíteni. Minden utcát azonban nem tudnak egyszerre betonlapok­kal ellátni, ezért ott, ahol csak éveli múltán építenének járdát, kaviccsal terítik le a gyalogjárók A Hernád közel van, kavicsot bőven ad. A szál­lító Zetort a tsz adja, a fuvart a tanács fizeti. A kavicsjárda, különösen, ha két rétegben te­rítik el az apró köveket, igen tartós, és sáros időben tökéle­tesen megfelel a célnak. Leg­alábbis addig, amíg betonjár­dát építenek a helyére, „A dalnak Ien«e szárnyán...” címmel dal-, ária- és oratóri­um-est lesz május 6-án, pén­teken este 7 órakor Miskol­con, a Bartók Béla Művelődé­si Házban. Az est műsorában közreműködik Horváth Eszter és Szabady József, mindket­ten a Miskolci Nemzeti Szín­ház művészed, Mura Péter kí­séretével, valamint a művelő­dési ház több énekes szólistá­ja. Miskolc új szobrai Néhány napja öt szoborral gazdagabb Miskolc. Közterü­leteinken általában elég ke­vés a szobor, kevés az érté­kes városdíszítő elem, így nagy örömmel fogadtuk az új szoborkompozíciókat, amelyek a város négy különböző pont­ján teszik szebbé a városké­pet, emelik a környék eszté­tikai értékét. Szombat, illet­ve vasárnap óta, amióta hiva­talosan lekerültek a leplek az új köztéri szobrokról, már ezrek és tízezrek idézték meg, gyönyörködtek berínük, vagy tamáskodva járták körül, ál­talában mindenki véleményt formált róluk. Igen sokan vannak azonban, akik még nem látták ezeket az új szob­rokat, nem ismerik Miskolc új műalkotásait. A szakszervezeti székház előtt, a Zöldfa utca sarkán meglehetősen kis tér zöldéi 1, b azon áll a szombaton fel­avatott, három alakos szobor­kompozíció, Makrisz Apa. memnon szobrászművész Húsz éve című alkotása. A monumentális szoborcsoport az elmúlt év őszén a X. Ma­gyar Képzőművészeti Kiállí­táson is szerepelt, s művészi értékeiről, mondanivalójának megfogalmazásáról sokat be­széllek annak ideién szakmai körökben. A kritika is több alkalommal foglalkozott vele. A komporicó Ielszabadulá­sunk 20. évfordulójának évé­ben készült, innen adódik cí­me is. Három emberalakja az 1945-ös felszabadulás boldog pillanatát fejezi ki, s hirdeti b késő utókornak. A szobor nőalakja virágcsokrot emel a magasba, az egyik férfialak pedig zászlót lobogtat. A le- nvűeörő méretek monumen­tálissá teszik a kompozíciót, méltóan ahhoz a mozzanat­hoz. amclvet merörökí^rű, il­letve hirdetni kíván. Alakjai­val más népek felszabadulá­sát is szimbolizálja. A város további úi szobrai más jellegűek. A Selyemré­ten, a Petőfi kollégium előtt láthatjuk Kovács Ferenc Ken­dői nő című, embernagyságú kőszobrát. A világosszürke. csaknem fehér kő tömbjéből alig néhány jellegzetes vonás emeli ki a kendőbe burkolt nőalakot, amelynek mozdula­tán így is gyengédség, sok Ezeretet érződik. A másik nő­alak, Németh Mihály Anya gyermekével című, hasonló jellegű kőszobra, a tapolcai parkban áll. Impozáns tömb: fiatal anya öleli gyermekét. Masszív alkotás, erős tagok- 1 fia?, mégis csupa gyengédséget sugároz. Nagyon szép szobor. Az országos kulturális szemlék megszűntek. Azon­ban az a mag, amelyet az éveken át tartó szemlesoro­zat a magyar vidéken is el­vetett, jó talajba hullott, s egymás után születtek, szü­letnek a hagyományt terem­tő, szép, helyi kezdeménye­zések, egymás után érkeznek hírek az egyes tájegységek művelődési rendezvény-so­rozatairól. A minap mérle­geltük az Ózd vidéki Kultu­rális Heteket. Szinte vele párhuzamosan mozdultak meg a Bódva völgyének művelődési munkásai is. Áp­rilis 17-től gazdag választé­kú rendezvénysorozattal szolgálják az edelényi járás dolgozóinak művelődését. A Bódva völgyi Művelő­dési Heteknek gazdag, vál­tozatos programja volt ed­dig is. A hátralevő, csaknem négy hét is igen választékos programot igér. A rendező szervek, igen helyesem az igények sokoldalú kielégíté­sére törekedtek, így egy­aránt helyet kapott a mű­sorban a mezőgazdasági, a. műszaki kultúra, a népmű­vészet, az egészségügy, a tu­dományos ismeretterjesztés és természetesen a tudatfor­máló tevékenység, valamint számos irodalmi, művészeti rendezvény. Kiemelkedőnek ígérkezik a május 18-ra hir­detett ankét a politikai _ne­velő munka és a népműve­lés témaköréből. A szocialis­ta brigádtagok és családtag­jaik találkozója is bizonyára érdekes, értékes színfoltja lesz a művelődési heteknek. Rendkívüli esemény is tar­kítja e sorozatot: a III. Mis­kolci Filmfesztivál néhány filmjét kiviszik Rudabányá- ra. az alkotók részvételével levetítik, és tanácskoznak róluk a nézőkkel. E három rendezvényt természetesen csak kiragadtuk, de ugyan­így említhettük volna a má­jus 7-i járási népművészeti vetélkedőt, a 8-i barlang- hangversenyt, a 15-i kórus- találkozót, a különféle mű­szakirtechnikai jellegű --<rtc-í. közieteket, összejöveteleket, mezőgazdasági jellegű meg­beszéléseket, néprajzi, csilla­gászati és egyéb előadásokat. A Hernád menti Kulturá­lis Hónap április 30-án este kezdődött és május 31-ig tart. összetételében azonos az edelényivel, hasonló mó­don széles skálán mozog a rendezvények témaköre, itt is igen sokféle közönség­igényt kívánnak a rendezők kielégíteni. Említésre méltó a csütörtöki, május 5-i po­litikai jellegű előadás, me­lyet Telkibányán tartanak,. Mit kíván tőlem a szocialis­ta haza? címmel. Több író- olvasó találkozó és tudomá­nyos előadás sorakozik egy­más után a legkülönbözőbb' témakörökből. Bemutatják' legújabb műsoraikat a he­lyi művészeti csoportok.'. Egyik legkiemelkedőbb ese­mény lesz a 750 éves Gön­cön a Gönci Hetek megnyi­tása május 15-én. Sok tar pasztalatot igér népművelő­inknek a május 2Í-i, szik­szói népművelő találkozó. A járás adottságainak megfe­lelően a termelést segítő népművelő munkából itt el­sősorban a mezőgazdasági jellegűek jelentkeznek. Igen nagy számban találunk kü­lönféle termesztési anké to­kát, szakelőadásokat, s alig­hanem megyei szintű érdek­lődésre tarthat számot a Csenyélén május 12-én ren­dezendő ankét a ctgányla- kosság felemelkedésének le­hetőségeiről. Mindkét tájegységen kö" lönböző községekben ren­dezik meg a műsorokat, _ S ezzel szinte házhoz szállít­va, újabb százakhoz és ez­rekhez juttatják el a neme­sebb művelődési lehetősége­ket. Hasznosak ezek a táj­egységi rendezvény-soroza­tok, a jelentkező művelődi? sí igények és a kielégítési tö­rekvések figyelemre méltó találkozásai. (bm) Varga Miklós, az évek óta Miskolcon élő szobrászművész egyszerre két szoborral je­lentkezett. (Egyébként most látjuk miskolci közterületen először alkotásait.) Diósgyőr­ben az Ady Endre Művelő­dési Ház előtt áll a Korsós lány című alumínium szobra. Sudár nőalak áll egy kis me­dence fölött illetve hajol a medence fölé, bal kezében korsót tartva. Szépség és di­namizmus jellemzi ezt az al­kotást Mint ahogy ez jellem­zi Varga másik szobrát, a Vizbelépőt, amely a tapolcai parkban, az Anna étterem teraszához közel található. Itt kecses, fiatal lányalak áll az aprócska medence szélén, mintha a medencébe, vagy pa­takba kívánna lépni, s előbb a vizet ízlelgetné lábujjaival. Könnyedség, fiatalos báj len­gi körül e kedves szobrot Ez hát az öt új szobor, ame­lyet néhány nap óta látha­tunk Miskolcon. A szobrok birtoklása feletti örömünkben sem hagyhatunk azonban el néhány megjegyzést az elhe­lyezést illetően. Sajnos, a Húsz éve című nagy kompozí­ció elhelyezése sem szeren­csés. Igen kicsi a tér a szobor nagyságához képest, s akár a Szemere utca. akár a temp­lom felől nézzük, a mögötte levő szakszervezeti székház sok ablakos fala rácsos hátte­ret képez, így a szobor nem érvényesül kellően. Különö­sen rassz a színhatás. Ugyan­is a bronz szobor zöldes mü- patinát kapott, s az épület türkisz színű síkja előtt ez nem a legjobb hatású. Jobb lett volna ennek a szobornak egy nagyobb térség, ahol ke­vesebb épület ütközik a látó- síkba. Kovács Ferenc selyem­réti szobránál is van hasonló hiba. A szobor a kollégium bejáratához vezető járda jobb oldalán áll. mögötte ablakos folyosórész képez rácsos hát­teret. Mindezeken túl. hátat fordít a bejáratnak. Ha hat méterrel nyugatra tennék, a járda túlsó oldalára, úgy a szoboralak a bejárat felé néz­ne. a háttér pedig üde, zöld. bokros rész lenne, amelyből jobban kiemelkedne a fehér kőtömb. Németh Mihály kő- szobránál nagy parkterületet találunk. Egy, nagyjából egyenlő szárú háromszög csú­csában áll a szobor és szem­ben csak mintegy 35 méteres távolságról látható. Akik ol­dalról látják, vagy hátulról közelítik meg, nem kapnak tejes értékű esztétikai él­ményt. Valamilyen irányba el kellene fordítani a szobrot. Varga Miklós két szobrának Megalakult a B megyei és MssEiOiO városi elhelyezése igen szerencsés pusztán Diósgyőrben kívánni valami kis zöldet a környezet Tapolcán pedig a Vízbelépi medencéjét, hogy annak me­rev, szögletes jellege eltűnjék sással kellene körülültetni. (I két szobor egyébként vasár nap még nem volt jól rögzít­ve. Kívánatos a precízebb ét mielőbbi biztonságos rögzí­tés.) öt új szoborral lettünk gaz­dagabbak. Még így is szegé nyes Miskolcon a körzetek dí szításé. Uj lakótelepeink, ko­rábbi parkjaink, különösen : Népkert még sok műalkotás nak nyújthatna otthont. Tér mészetesen nem a régi király alakokhoz hasonló köztér szobrokat várjuk. A korszeri lakótelepek stílusához alkat mazkodó, modern, de nem kü­löncködő képzőművészeti al­kotásokat várunk köztereink- • A Borsod megyei és Miskolc városi oktatási tanács tegnap, május 3-án délelőtt 9 órakor tartotta alakuló, egyben első munkaülését Miskolcon, a vá­rosi tárnics üléstermében. A tanácskozáson részt vett Majo­ros Balázs, a megyei pártbi­re. Be»W-k Miklós H MisWci tazeíi ?zín!réz műsora Varga Miklós szobrászművész Korsós lány című az Ady Entire Művelődési Ház előtt. 4, szerda. Bérletszünet. MAYA. 7 óra. 5, csütörtök. Pethes. MY FAIB LADY. 7 óra. 6, péntek. Schiller. MY FAIR LADY. 7 óra. 7, szombat. Petőfi ifj. EGY PO­HÁR Víz. ; óra. Bérletszünet. MAYA Fél 8 óra. 8. vasárnap. Bérletszünet. FAIR LADY. 3 óra. Shak3*Y peaie. MY FAIR LADY. Fél 1 óra. 0, hétfő. A Debreceni Csökön»' Színház operaelőadása. 7 óra., 10, kedd. Gárdonyi ifj. MY FA& LADY. Fél 6 óra. 11, szerda. !Bérlctszünet. EGY POHÁR VÍZ. 7 óra. zottság propaganda és műve­lődésügyi osztályának vezetője is, A megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében dr. Gribovszky Lászlóné, a most megalakult oktatási ta­nács elnökhelyettese köszön- - tötte a megbeszélés részvevőit, s és vezette az ülést. Első napi- • rendi pontként az ülés részve- Ivői kimondták a Borsod me­rt gyei és Miskolc városi oktatási I tanács megalakulását, és elfn- f gadták annak ügyrendjét. Az ! ' ügyrend részletesen szabályoz­za az új intézmény szervezeti 2 felépítését, tennivalóit. Itt csak ? a legfontosabbakat említjük. 2 Az oktatási tanács a megyei Sés a városi tanács végrehajtó f bizottságának javaslattevő, ta- 1 nácsadó és koordináló testüle- 5 te. Tevékenysége főként a kö- I vetkező témakörökre terjed ki: I nevelésügyi helyiségek, mű- 2 helytermek gazdaságos ldhasz- l nálása, tanerők arányos elosz- I tása és foglalkoztatása, új kö- i zépiskolák létesítése, átszerve- \ zése, az egyes iskolatípusok J felvételi kereteinek meghotá- , rozása, az iskolai felvételek 2 lebonyolítása, a gimnáziumi \ gyakorlati foglalkozások jelle- I gének megállapítása, a taninté- J zetek és üzemek kapcsolatai- 5 nak irányítása, végül az okta- l tási reform végrehajtásával ♦ összefüggő egvéb feladatok 2 koordinálása. Az oktatási ta- I nács a pályaválasztási ta­náccsal együttműködve tévé- kenykedik. Ugyancsak elfogadta az ülc* az oktatási tanács egy éves munkatervét, valamint meg' hallgatta és tudomásul vett« dr. Gribovszky Lászlóné beszó^ mólóját a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága-' nak az iskolareform végrehajt fásával, az ebből adódó fel ad a' tokkal kapcsolatos korábbi m egáll api tásairól. A munkaterv szerint a taJ nács novemberben tartja kö' vetkező ülését, amelyen & most megválasztott ideigto ne.s munkabizottságok vizsgá­lati tapasztalatait, a követke’ ző időszak feladatait vitatják meg, egy év múlva, 1907 má­jusában pedig a hátrány** helyzetben levő tanulókká' kapcsolatos feladatok, vala* mint a tanterem- és műhely' gazdálkodás kerül napirendi"*5­A jobb munkavégzésbe* vizsgálódási tématervet foga' dott el a tanács. E tématei"*' bon a középfokú oktatás if' tézrr.ényein-ek fejlesztése, * szakmunkás-képzés bővíté'á' nek lehetőségei, a megye szak' ember-szükségletének alak*1' lása, s az ifjúság továbbtanuló' sa szerepel. A feladatok meg' valósítása végett három- ideig1" lenes bizottságot hoztak létre- ameb-ek a mai nappal meg' kezdik munkájukat. Vizsgáló' tűkről, megállapításaikról ősz folyamán tesznek jeleni' test látszik, hogy pedagógusaink a mostani rögtönzött konfe­renciához hasonlóan gyak­rabban beszélgessenek a mo­dern filmművészet különböző kérdéseiről. A mozi és a tv láttán ugyanis a gyerekek (különösen egy-egy jó film után) kérdéseket fogalmaz­nak, válaszokat várnak, s ha- nem kapnak kimerítő vá­laszt, csalódás érheti őket a pedagógus magabiztosságát illetően. Azokban az isko­lákban, amelyekben a Hét­köznapi fasizmust megtár­gyaló osztályfőnöki órákon valamelyik folyóiratból, vagy lapból felolvasták a gyere­kek érdeklődési körétül távol- eső kritikát, nem lehetett hasznos vitát folytatni. Sze­rencsére, ezeknek az iskolák­nak száma kevés, mert Mis­kolcon például majd minden közép- és általános iskolában az élmény teljes hatása alatt boncolgatták gyerekek és ta­nárok a nagyon értékes, mű­vészileg hiteles filmet. A jö­vőben jó lenne, ha az effajta vitákban nagyobb öntevé­kenykedés nyilvánulna meg iskoláinkban. Ezt maguk a ta­nulók igényük. (P—I) sok és a diákok valóban el- gondolkoztak a látottakon. Ügy voltak ők is, mint az a leningrádi diáklány, aki leve­let írt Mihail Rommnak, és rövid kis episztolájában el­mondotta, hogy három napig egyebet sem tudott csinálni, mint a film kisebb-nagyóbb részletein és összefüggésein gondolkodott. Tudjuk jól: a fiatalok legkevésbé hajlamo­sak rá, hogy összefüggéseket keressenek és mélytengeri kutatásokat végezzenek egy- egy film kapcsán. De ha az alkotó kikényszeríti a gondol­kodás szükségességét, elma­radhatatlan a film utáni esz­mecsere és vita. a _ -j forgó kon­ya SZOban ferencia rész­vevői arról is szóltak, hogy többet kell beszélgetni a fia­talokkal dokumcntumfilmek- ről, általában a művészetek­ről. Ugyanis, érdeklődésük messze túlhaladja a tananya­got, és legtöbbször csak a szünetekben kerül sor egy-egy érdekesebb kérdés megvitatá­sára. A filmművészet sajátos terület. Miután szó van róla: a filmesztétika tantárgyi rang­ra emelkedik, szükségesnek m . konferenciára /t minap gyülekeztek az általános iskola nyolcadik osz­tályosainak osztályfőnökei. Ér­dekes téma szerepelt napiren­den: a Hétköznapi fasizmus című film eszmei, művészi normáit beszélték meg a je­lenlevők. Miért is volt szük­ség az osztályfőnökök külön eszmecseréjére? Mert, mond­hatjuk nyugodtan, az utóbbi Időben egyetlen dokumen­tumfilm se vonta annyira hatása alá a fiatalokat, mint Mihail Romm csaknem két és félórás mementó-alkolása. Miskolcon és talán az egész országban osztályfőnöki órá­idon beszélték meg a film su­galmazta gondolatokat, törté­nelmi eseményeket Elöljáróban a pedagógusok elmondották, hogy nem tör­ténelmi leckét kaptak a fiata­lok, még csak nem is az olasz és hitleri fasizmus történelmi illusztrációját, hanem lénye­gét: a lelkek megmérgezésé- nek mikéntjeit és milyensé­geit. Továbbá azért volt még szükség a konferenciára és az osztályfőnöki órákra, mert Mihail Romm szándéka, a tel­jes érvényű elgondolkoztatás teUbc sikerült A pedagógu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom