Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-24 / 121. szám
■edd, 1366. május 24. ÉSZAKMAGTAROKSZÁG 3 Talajvédelmi anhétot tartottak megyénkben Pillanatkép az Abaujszántói Állami Gazdaságból Harc az erózió ellen Az Abaujszántói Állami Gazdaság dolgozói sürgős feladatuknak tartják a lucerna- betakarítást. Gépek segítik munkájukat. Foto: Szabados fi Borsodi Műszaki Botok hétfői eseményei ■Szilikátipari burkolóanyag kiállítás — Plenáris ülés a kutatómunka összehangolására — Előadás a nyomda és a megrendelők kapcsolatáról Tegnap, május 23-án. hétfőn délelőtt a Szilikátipari ‘Tudományos Egyesület és az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának rendezésében ünnepélyes külsőségek között nyitották meg « MTESZ Szemere utca 4. szám alatti helyiségében a burkolóanyag kiállítást. A három helyiségben a hazai szilikátipari burkolóanyagok széles skáláját, s a falakon elhelyezett fényképek segítségével ennek felhasználási módját, lehetőségét mutatják be. — A kiállítással az a célunk — mondotta Kakasy Gyula; a Szilikátipari Tudományos Egyesület szakosztályvezetője —, hogy elsősorban a szakemberekkel megismertessük a szilikátipari burkolóanyagok egyre bővülő választékát. Az anyagok nagy részét saját vállalataink, s házilag hozták létre. A legtöbb helyen olyan lehetőségek vannak. amelyek biztosítják a nagyobb tételű gyártást is. A hőanyagburkoló lapok egy részét például a sárospataki téglagyárban lehet gyártani minden nagyobb befektetés nélkül. A közeli napokban kezdjük meg a tömeges gyártást évi 10 ezer négyzet- méter kapacitással, s különféle miretekben. A másik ilyen borsodi árucsoport a Miskolci, valamint a Sajó- szentpét.eri Üveggyár terméke. A Miskolci Üveggyárban például nagyban szeretnénk színes, üveg mozaiklapokat gyártani. A kiállított termékek jó része budapesti eredetű. — Szeretnénk, ha a szilikátipari burkolóanyagokat jobban felhasználnánk épületek burkolásra. Kétségtelen, hogy jóval drágább az egyszerű vakolásnál, viszont mégis olcsóbb, mert csak egyszer kell burkolni, s kibír néhány százévet is. Felhasználását különösen szükségessé teszi a házgyárak létesítése, a magasházak építése. A Szilikátipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja tegnap, s ugyancsak a Szemere utcai székházban vita- délutánt tartott, ahol a műszaki, a szellemi munka hatékonyságáról értekeztek. Jelentős esemény színhelye volt a Bartók Béla Művelődé-! rí Ház. Az Országos Magyar! Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a KGM vaskohászati igazgatásága plenáris ülést tartott A tanácskozáson dr. Verő József! akadémikus megnyitója, vala-! mint Horváth Jánosnak, vaskohászati igazgatóság vezetőjének előadása alapján a kutatómunka fontos, alapvető kérdéseiről tanácskoztak. Arról, hogy eddig a helyi kuta-; tócsoportok önállóan kutattak. A társadalom fejlődése, az új mechanizmus a kutató-! munka hatékonyságának növelését kívánja. Éppen ezért a Vasipari Kutató Intézet a továbbiakban összehangolja, rangsorolja a kutatási témákat. Kevesebbet „markol”, de! behatóbban, mélyrehatóbban foglalkoznak az adott téma-; val. A plenáris ülés után a 9 ■ szekcióbizottság, amelyeken mintegy 200 jelentős gazdasági és műszaki, illetve kutató vett részt, külön ülést tartott. A szekcióbizottságok ma,; kedden tovább folytatják ta-; nácskozásaikat. Tegnap délután ülést tartott a Nyomdaipari Műszaki; Egyesület Borsod megyei cső-] portja is. Mérv György, a] Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója tartott előadást a nyomda és a megrendelők kapcsolatáról. Arról szólt, miként lehet átültetni nyomdai „nyelvre” a megrendelők elképzeléseit, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, s hogy az új nyomdaüzem, illetve sajtókombinát felépítésével jelentősen megváltoznak a körülmények. A kezdeményezés önmagában is jelentős volt, sürgető mezőgazdasági feladat megoldásához nyújtott segítséget.'' Az illetékes szervek kétnapos talajvédelmi ankétot rendeztek Miskolcon, illetve a megye területén. A termötala i megórtisa kő élesség A tanácskozó terembe lépő szakembereit ezt a mondatot olvashatták a színpad homlokzatán: „A talajerózió évi 3 milliárd forint kiesést okoz az országban; a Hl. ötéves terv fontos célkitűzése ennek mérséklése és a lehetőségek szerinti felszámolása”. Végeredményben az volt a tanácskozás témája, amit ez a mondat nagyon tömören tartalmaz. Az ankéton Szögcczki László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezetének elnöke mondott megnyitót. Idézte a hatos földvédelmi törvényt, amely kimondja: „A termőtalaj megóvása minden föld- használónak kötelessége”. Hangsúlyozta ezzel a törvénycikkellyel, hogy ebben az esetben nem új mezőgazda- sági feladatról van szó, hanem törvényes kötelességről, amelynek még nem mindenütt és nem a lehetőségek szerint tesznek eleget. Szögcczki elvtárs elmondotta, hogy a lejtős talajok pusztulása nem Borsod megyei jelenség, még csak nem is magyar probléma, hanem világméretű küzdelem. A talaj- pusztulás már akkor elkezdődött, amikor az ember megbontotta a talaj és a növények összhangját. A gazdaságilag fejlett országok — így hazánk is —, ma már nagy összegeket fordítanak a termőtalaj megvédésére. Hazánkban e feladattal a fel- szabadulás előtt keveset törődtek. A földesurak és a bérlők nem védték a talajt, igyekeztek a termőföldet is kizsákmányolni. A lejtős talajok megvédésére, termőképességük fokozására nem volt módunk a felszabadulás után sem mindaddig, amíg ki nem alakultak a mezőgazdasági nagyüzemek, mert a talajrc- delem összefogás nélkül elképzelhetetlen, kivitelezhetetlen. Borsod megyében az elmúlt években mintegy 42 000 katasztrális hold területen sikerült végrehajtani a talajvédelmet, beleértve a szükséges agrotechnikai módszerek alkalmazását is. Országosan azonban még mindig több mint hárommillió hold lejtős terület vár rendezésre, célszerű védelemre, és ebből egymillió holdon már a következő ötéves terv során biztosítani kell a talaj védelmét. E gondolatok jegyében tevékenykedett a kétnapos tanácskozás. A közvetett károk ki sem számíthatók Vitaindító előadásában dr. Fekete Zoltán tanszékvezető egyetemi kandidátus a keletkező károkat és a védekezés már kialakult, alkalmazott és bevált módszereit elemezte, gyakorlati példákkal bizonyítva a tudományos tételeket. Elmondotta, hogy jelenleg hazánkban körülbelül 1700 mezőgazdasági üzemet sújt a talajpusztulás, tehát az összes mezőgazdasági üzem felét. Évi hárommiiliárd forint közvetlen kár keletkezik, de a közvetett károk ki sem számíthatók. Egyszerűen arról van szó, hogy ha nem állítjuk meg a talajpusztulást, a következő húsz-negyven év során több mint hárommillió hold földünk terméketlenné válhat, ami megengedhetetlen. A talajvédelem ökonómiai problémáival, tehát a gazdaságossággal dr. Laczkó István egyetemi docens, a lejtős területek gépesítésével dr. hamuiéi Kálmán egyetemi tanár, kandidátus foglalkozott. A megyei tapasztalatokról és közvetlen feladatokról Kiss Andor, az OMMT osztályvezetője, Zsitkovics Antal, a GagyGyermekparadicsom a Kossuth utcában Tanulságos kiállítás kicsiknek és nagyoknak Szombaton délelőtt dr. Gri- bovszki Lászlóné, a városi tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg a Kossuth utcai Nevelők Házában, a varos óvónőinek és óvodásainak munkáiból készített Játsszunk és dolgozzunk együtt! címet viselő kiállítást. • A Nevelők Házának nagytermében valóságos gyermek- paradicsom fogadta a megnyitó szépszámú közönségét, s nehéz volt eldönteni, vajon az apróságoknak, vagy a szülőknek és a pedagógus társadalomnak jelentett-e nagyobb élményt ez az ezernyi ötlettel megrendezett kiállítás. • Vasárnap délután táncolók- kal népesült be a Nevelők Házának táncparketté alakított udvara. Kis idő múlva csaknem kiürült a tánctér. Valaki hírét hozta a nagyteremben látható kiállításnak, s a felnőttek, bizony, az óvó nénik és az óvodások remekbe szabott tárlatán töltötték a táncra szánt idő nagy részét. • Hétfőn délutánig több ezer gyermek és felnőtt tekintette meg a kiállítást. Élményeikről, íme, így tanúskodik a vendégkönyv néhány rövid bejegyzése: „Ilyen ügyes, ötletes kiállítást még nem láttam Miskolcon." (Egy festőművész.) „Ide még egyszer vissza kell jönni." (Egy szülő.) „Most sajnálom nagyon, hogy én nem lehettem óvodás." (Egy középiskolás diák.) „A politechnikai oktatás számos problémájára kaptam választ ezen a kiállttá- , son. Most látom, mi mindent lohet barkácsolni a gyermekekkel." (Egy tanár.) Az apróságok, a sok óvodás, az általános iskolások véleményét csodálkozó, ragyogó arcuk árulja el, s főleg az, hogy alig akarják elhagyni a termet. * Nemcsak óvodáink életét, óvónőink ügyességét, ötletességét, a gyermekeink rendelkezésére álló ezernyi játékot, a munkára nevelés nagyszerű eszközeit, módszereit ismerhetik meg a kiállítás nézői, hanem tanulhatnak is. Az óvónők számára valóságos tapasztalatcsere e kiállítás. A szülő ellesheti, mivel szerezheti gyermekének a legna gyobb örömet, hogyan kéElkészült az otszázadik lakás Miskolc új lakótelepen X Szentpéteri-kapuban épii- lő új lakótelepen 1968-ig több mint kétezer lakásba költözhetnek be a dolgozók. Kulturális és szociális ellátásukra korszerű iskolát, óvodát, bölcsődét, üzletházat, bisztrót és gépkocsi parkolót létesítenek. . Ezen a lakótelepen az új technológiák felhasználásával fhár gyári jelleget öltött az építőmunka. A dogozók szn- ÍSBszerű építkezéssel, előre »»meghatározott grafikon szerinti pontos ütemmel, a négyes kilencemeletes lakóházakat előregyártón blokkokból szerelik össze, vagy habosított kohósalakból öntik ki. Ezzel a módszerrel az idén 751 lakást építenek és a párt- kongresszus tiszteletére ezeket az otthonokat a határidő előtt egy hónappal, december 1-ig elkészítik. A lakótelepen, amelynek építését az elmúlt év tavaszán kezdték meg. most adták át az ötszázadik lakást, vendégi Állami Gazdaság fó- agro.nómusa, Sallak Andor, az OMMI osztályvezetője, aspiráns és Molnár József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője számolt be. A fancsali példa Az első napi tanácskozást másnap gyakorlati bemutató követte, melynek során a talajvédelmi ankét részvevői a Gagyvendégi Állami Gazdaságba. a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezetbe és a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság tarcali területeire látogattak el, ahol minden esetben részletes tájékoztatót kaptak a talajvedélmi munkákról. Különösen tetszett a fancsali Egyetértés Termelő- szövetkezet határa, amely mintapéldája annak, hogyan kell a lejtős területeket ren- dezni, a tennótaiajt megvédeni és művelni. Az ankét néhány részvevő-tje emlékeztetett egy korábbi,, nagy ta’ajvédelmi küzdelemre. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt hazánk szikes területeit ke! lett megtermékenyíteni. A feladat akkor nagyobb és nehezebb volt. mint jelenleg a lejtős területek termőföldjének megvédése. A szikes területek országosan több. mint ötmillió holdat tettek ki. mégis sikerült a megtermékenyi- tés, a harc, amelyet a szikes területekért vívtunk. Ha minden mezőgazdasági szakember és minden mezőgazdaságban dolgozó munkás összefog, s az állam önzetlen segítségét igénybe véve dolgozik a lejtős területek védelméért, egészen bizonyos, hogy ezt a munkát, ezt a szép küzdelmet is győzelem koronázza. A mostani talajvédelmi ankét népessége, a megnyilvánult nagy érdeklődés azt bizonyítja. hogy ezt a munkát máris sok mezőgazdasági, szakember tekinti szívügyének. Remélni lehet, hogy ez az ankét igen aktív munka, sokirányú cselekvés elindítója lesz megyénkben is. Szendrei József szithet „csodálatos” kis játékot szinte a semmiből, egyógy szeméire dobott műanyag dobozkából. Tanulhat a játékgyártó ipar, s a kereskedelem is. Meglanulhatja mi az. amit apróságaink várnak tőlük. • Érdemes megtekinteni. Sajnos, csak május 26-án, csütörtökön délután 6 óráig tart nyitva a kiállítás, délelőtt 10 és 12, délután 2 és 6 óra között. Jó lenne a kiállítás idejét meghosszabb.tfmi. A rendezésbe fektet«:’ hatal-_ más munka is n ^érdemelné! (p. as) A kiállítás egyik részlete.
