Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

4 es/.v • •: AG VARORSZÁG Csütörtök, 1906. április 1 i. ^tiumiiüimmimiMiiiiiiiimiitmiimisiiiiimiiimHuiiiimiiimiiDitiiiifmiuiiimiiiiuiiiiHiHniiimúH*.' Borsodi Candide avagy az Optimizmus ,Hogy az magyar ember szeresse az muzsikát!" Tudósítás - két szólamban szór: egyezséget kötöttünk. Egy esztendei befizetési lapot kitöltők előre, s ö alaposan megfigyeli a rubrikákat, a szá­mokat — a többit sajátkezü- leg tölti ki. Nehezen, de ráállt az alku­ra. De nem hagyta szó nélkül az esetet, magaköltötte böl­csességgel jutott el a végkö­vetkeztetéshez: — Hiába, adminisztráció nél­kül nem lehet elkölteni a pénzt! 2. Felolvadó színpad ci magtárban A negyvenöt-ötven méter hosszú magtárépület vé­gében friss ácsolatú színpad, a deszkák érdes, kiálló végei mögött vetőmagok, s különbö­ző rendeltetésű magtisztítók. Az illatos fenyűdeszkákról felizzanak a szavak, Peter Weiss Auschwitz című drámá­jának egy részlete. Ha Pesten baráti körben el­mondtam volna, hogy a Hejő- menti Állami Gazdaság nyers- rideg magtárában felolvasó színpad-szérűén bemutattak egy darab részletet, amely nemrég jelent meg egyik fo­lyóiratunk hasábjain, lehetsé­ges, hogy ekképpen véleked­tek volna; nagyképűsködés, vi­déki önmutogatás. A summa zás ellen alig hoz­hat fel érvet .az ember, mert valóban párját ritkítja az ilyenfajta népművelési serény- kedés. Lehetséges, hogy a ma­ga nemében ez volt az első tanyaközponti (a gazdaság néhány lakóházát, majorságát felfoghatjuk tanyaközpontnak is) felolvasó színpad az ország­ban. Valóban ritka ez a jelen­ség, mint a fehér holló, de nem véletlen. Bár látszólag olyan esemény köré csoporto­sul ez a színpadi megjelení­tés, amely véletlennek is mondható. A gazdaság, nyere­ségrészesedést osztván, úgy gondolta, egy kis műsorral színesíti a fontos mozzanatot. Igen ám, de ez a „színesítés” lehetett volna egy-két szava­lat, esetleg népi tánc, vagy népi zenekari produkció. A hallgatóságnak (mintegy 300— 320 állami gazdasági dolgoz^ mik) jutott ezekből a műfajok' ból is némi ízelítő, de hamva; san, erőteljesen kapták Pete* Weissnek a fasiznius borzai' maira emlékeztető költői sz3' vait is. Először csak fel-felkapták t? jüket a jelenlevők, súgtak-búg;; tak. a hátsó sorokban, s mivd közel volt a büfé, még lélek melegítőt is ittak. De soka® közülük végül is elcsíptek né hány olyan mondatot, amely ha akadályokkal is, végiggyű­rűzött bennük. Mint a forr« étel. amelynek ize nincs, tk táplál; A „véletlen” megnyergelésé hez persze kellett egy értő- lelkes ember is, aki a magtá* gyenge ácsolatú pódiumáról is képes szertehinteni irodalrnij hitét, szeretetét Kováts Haj jós üzemgazdász vállalkozott íj felolvasó színpad kis csoport-' jának életrehívására. Abból aíj alapvető igazságból indult ki az emberek fel emelhetők bár mely mű színvonaláig, csak egyszer el kell kezdeni. Mind egy, hogy hol. Mondtuk mái sokszor: a népművelésnek fontos tárgyi feltételei vannak- Egy szép színpad, otthonoíj klub, meleg szoba, kényelmest székek. Ez mind igaz, de hí nem tudnak a költő szavai fö­lé csinos-sipkás házat ragasz­tani, jó a magtár is. Kezdet­nek, indulásnak bizony nagyoti; jó. Már mondták is az Igrici Ál­lami Gazdaságban: jó lenne, ha megismételnék a műsort, el­sősorban azok számára, akik fel-felkapták fejüket. Igen, ők már kíváncsiak a teljes igaz­ságra, a mondat befejezésért Peter Weiss mondandójára; Sejtették .is az ügy rajongóit a magtár 250—300 kérgeskezű mezőgazdasági munkása nen* fog mindjárt kérelmet benyúj­tani, hogy ezután csak felol­vasó színpadot akar hallgatni. De azzal, szerencsére mertek számolni, hogy akadnak majd néhányan, akik a szavak és a cselekményfoszlányok megcso­dáló!, megemésztői lesznek, akik alanyai lehetnek a szín­házi élmény ilyenfajta befoga­dásának; Párkány LÁszté Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok? Április 18: Forgács Gizella, József Attila pártszervezet, Baross utca 18., 18 órakor; Harmos Károly, MüM. 114. sz. Iparitanuló Intézet, Killán-Dél, 17 órakor; Rácz János ni., Fadrusz utcai általános iskola, 17 órakor; Szabó József, Szeles ut­ca 79., 13. számú iroda, 14 órakor; Tóth Sándor, ÜL, Hegyalja utca 123., 17 órakor. Április 20: dr. Gribovszkí Lász­lón é, I.,- Borsvezér utca 2., Ké­ményseprő Vállalat klubja, 17.30 órakor; Nadler Viktorné, I., Szé­chenyi utca 94.i 17 órakor; Piuko- vics József, Ingatlankezelő Válla­lat kultúrterme. Dózsa György utca 30., 17 órakor; dr. Terplán Zénó. Műszaki 'Egyetem kóopocé épület A/l.f 16 órakor. Április 21: Cseszár Vilmos, Budai József utca. Gyógypedagógiai is­kola, 16 órakor; Grósz Károly, HT.* Damjanich utca 14., 17 órakor; ITudecz Sándor, Patyolat Vállalat kultúrterme. Győri kapu 48.. 17 órakor; Kormos György, Majóf utca 4.; termelőszövetkezeti iroda. 17 órakor; Sárközi Andorné, Kos­suth Gimnázium, Dayka Gábor utca 4., ifi órakor. Április 22: Ládi István, m..- Ga­garin utca 6., 18.30 órakor; Málták István, Pereces, pártszervezet, Bol- löalja. 17 órakor. Április 23: -Daragó Jánosné. Gó­rom boly, Németh utca 28.; is óra­kor. re! raeraben; gya&nm (íario- gásnak tűnik minden magya­rázó-komén táló szó. Dado­gásnak tűnik, közben mégis felismeréssé válik: az elvont, homályos szépségből megélt, megértett szépség lesz. A rész­leteknél elidőző és aprózó analízis után az egész élmény is teljesebbé, gazdagabbá érik. S ebben a küszködésben és hódításban rejlik a vers­elemzések objektív érvényes­sége. S a Miért szép? elemzései­nek java így hódítja véglege­sen nekünkvalóvá e tökéletes­ségükben megbonthatatlannak tűnő verseket. A sikeres mód­szerek „titkát” részletezni itt persze kevés a hely. de a jel­lemző tendenciákat mégis csak érzékelhetjük. Hiszen valójá­ban három-négy konokul is­métlődő. magyarázó módszer tér vissza az egyéni variációk gazdag áradásában. A leggya­koribb — az elemzéseknek egy- hanrtada ilyen — a törtéveti fogantatású közelítés. A tör­ténelem rejtett fényeit gyújt­ják ki ilyenkor az elemzők, hogy általuk a verssorok is eredeti ihletésükben felra- gyogjanalc. így éli újjá pél­dául Bóka László Ady: Oj vi­zeken járok és József Attila: Elégia című költeményeit. Mások, mint többek között Hegedűs Géza. Keresztúry De­zső. Rónay György, Ortuiag Gyula, Béládi Miklós, legín­kább az életmű verset 8vnoá gyűrűzéseiből, a rokon és a* ellenkező értelmű költői val­lomások felvillanásaiból „me­rik be” elemzésük tárgyát. Nem ritka azonban az olyan elemzési gyakorlat som, amely elsősorban a versszerkezet ke­mény mag héjáiba markol. S ebben a tekintetben a legbra- vú rosa.bb megöl dósokat a zok a > elemzők nyújtják, akik nem feszegetik, hanem azonnal kel­lő ponton nyitják meg a „hé­jat”. Mint Komlós Aladár a Sírni, sírni, sírni című Ady- versnél: az infinitivuszok ki­zárólagos használatára kér­dezve érkezik el e költemény erkölcsi magjához, feloldó ka­tarzisához. Vagy mint Babits Esti kérdés-ét elemezve Ne­mes Nagy Ágnes, aki belső el­lentéteinek egységében érteti meg velünk teljesen c nagy' sodrású verset: ,,A költő nyelvtanilag kérdez, képgaz­dagságával felel. A vers teste válaszol a vers értelmének." p e kötet nem min­1 ersse. den elemzése tel; jes és végérvényes. De a lé­nyegig ’el nem érők is azt suf gallják, hogy lehet és érdé; mes egy-egy költeményt ma­radéktalanul meghódítani Mert az igazi elemzés nerc; visszafogja és szürkfti, hanen; teljes szépségében bontja ki é verset. Élményeinket, ember­ségünket gazdagítja. Koczkás Sándor =í. 4 legény Énem tud írni E Barna fiatalember kémleli a Emiskolci nagyposta forgatagát; felsősorban az arcokat lesi, va- Ejon a nagy sietségben megkér- E he tó-e valaki egy kis szíves- Eségre. Mert a pénztárablakok =alatt sorok kígyóznak, nagy ^pénzeket adnak-vesznek ki az jóemberek. Mindenki siet, s bi- Ezony, senki se bajlódik vala- Smi nagy örömmel a más dol- Egával. E így jártam én is. befelé Emorogtam, amikor megszólí- Etott a fiatalember. Először azt Shittem, csak a toliamat kéri Skölcsön. Nyújtogattam feléje, ~de zavartan mondogatta: a — Tessék szíves lenni ki- rtölteni. Nem boldogulok vele. ESök helyre kell írni, és nekem E nagyon nehezen megy'. Elron- Etani se akarom, mert nagy Epénzekről van szó. E Elém tolja a befizetési la­ppot. Szárazon kérdezem az Eadatokat, mivel magam is si- setnék; az összeget, a nevet, — lakcímet. E Az összeg nem kicsi: kere- Eken hétszázötven forint. A be- Efizető lapokat az OTP-ben ^összekapcsolták, hogy szét ne shulljanak. A rendeltetési rub- srika helyén számomra értel- Smetlen számokat láttam, ezért Emegkérdeztem a fiatalembert: — mit vásárolt. E Reslellkedve mondta: S — Bútort. E — Kinek? s — Magamna.k.- s A csodálkozások kora lejárt. sNékem sem illett kerekre Enyitni szememet, számat, mert Evoltaképpen a legény is gvűjt- -heti a , .staff run got”. Az izga- stott inkább: honnan jön ez a sfiú, s miért nem tanulta meg skellően a betűvetést? S Elmondta: Sárospatak mel- -lott lakik egy tanyán, írni-ol- Evasni éppen hogy megtanult, Emert a szülő-k nem fogták -szigorúan a tanulásban. Ké- ssöbb gyárba jött dolgozni, = olyan keveset volt dolga a tol- jslal, hogy/ azt a csekélyke írás- Ekészséget is - elfelejtette. Hiva- Etalos papírok kitöltésére máso- Ekat kér meg. S mivel azok Enem túl gyakoriak, nincs sok Egondja a betűvetéssel. Csak 2most, ez az. OTP-részlet. Ti- Tzennyolc hónapon át mindig meg kell majd kérni valakit:.; Megkértem, beszéljen nekem a bútorróL Dicsérte. Azt mondta, szép, sötétszínű, zöld huzata van a rekamiénak és a foteloknak: Meglátta a bútorüzletben, s mivel a szükséges készpénzt be tudta fizetni, el vihet te. Nővé­rének egyik szobája üres, ott elfér az új szerzemény. Csak hát itt ez az OTP-résr.- let. Minden hónapban, ki kell tölteni a csekket. S mivel el­mondta bánatát vagy három­— Mert sajnálom a zenétien embereket. — Nem érzik. — De szegényebbek, Tudja, mit kérdezett egy előadáson — amely az olvasás művésze­téről szólt — egy fiatal? _ •>•>•> — Hogy kifejezi-e az irodalom az érzel­mek teljességét? — Es mit válaszolt neki? — Hogy ezt egy másik művészet teszi. A zene. — Miért talál az ember sok orvosi, mér­nököt. matematikust a zenekedvelők közöli? — Mert a matematika elvont mivoltához kőzet áll a zene elvontsága. — Nekem ez magas. Nálam az érzelmek hullámzása kezdődik a zenére. — A matematikus ezt a zene-matematika rokon absztrakciójában is látja. De neki is szüksége van érzelmeinek ápolására. — És tisztázására. — Ezt, hogy érti? — Ügy, hogy a zene kissé átmossa az ember tudatát, mint a görögöknél a „kal- harzis” — a tragédiákban. — A múltkor is úgy ültem egy miskolci hangversenyen: sok bosszúságom volt azon a héten — amíg szólt a zene, ezek is áthul- lámzottak bennem —, aztán tisztáztam helyemet a bosszúságok között. — Rájött, hogy ez is dialektika. — Dialektika? — Igen: az ellentétek létezése és küz­delme. Es mindezek közben az én a nagy társadalmi mozgásban. Vagy ahogy maga mondta: „a saját helye a bosszúságok között.” — Csak át ne csapjanak a bosszúságok a fejemen. — Most találta fején — a szöget. — Miért? — Mert ez fontos: ne csapjanak át a fején. Lássa helyét, hivatását, munkáját — s vigye tovább. — No látja: ebben segít a zene is. — A szép, miskolci zenei események. — Amikor ünnepélyesen felöltözünk és közösen hallgatjuk a hangversenyeket. De otthon is lehet — egy kis fegyelemmel — legalább hetenként szép muzsikát hallgatni. — Megint nincs ellentét köztünk. Csak egy barátom nem hiszi ezt cl. — Vegyen neki egy szép muzsikát játszó lemezt. — Hogy ő is művelje tavaszi kertjét és hangulatát a zenével. -- — • v — Es, ahogy Kodály mondta: „Hogy az magyar ember is szeresse az muzsikát.” Tátray Barna immiimmimimimiminmmimiiiiiiiniimimiiii E — Miért mondja ezt a címet ilyen régic- sen? E — Mert az elmúlt héten Kodály Zoltán ~ így idézte a kecskeméti zenei iskolában. s — Arról az adásról beszél, amelyben azok ;; az aranyos kis elsősök táncoltak a szép, E himes párnákkal? E — Amikor azt is mondta Kodály, hogy E szegények vagyunk, de sok embernek kincs E van a torkában, amellyel világra szóló sike- jz reket is elérhet. ~ — El is érnek, nagy művészeink — de a Tokiótól Chicagóig éneklő gyermekkorú­éi sunk is. £ — S azt is hallotta: ilyen zenei általános E iskola sehol nincs a világon. E — Mint ahogyan a sajátos magyar zene E is külön érdekessége a világ zenei kincsének. C — Mit akar ezzel mondani? E — Hogy ez egy kicsit példázhatja jogos - nemzeti büszkeségünket, anélkül, hogy vala- ~ mi ellenséges különállássá válna más nem- E zetek dolgozóival szemben. E — S az új munkásdalok huszonegy év ered- E ményeit is jelentik. E — S a régi hagyományos munkás-kórusok ~ dallamainak folytatását! E — Most egymásra licitálunk? = — Ünnepi alkalmakkor így is beszélgetne­~ tünk. E — Semmi ellentét nincs köztünk? ~ — Nem lenne azért egészen életszerű, ha z semmi ellentét nem lenne. Tudok én magá- z nak olyan fiatalokat is mondani, akik nem z ápolják sajátosan népi dalaikat. Egyesek meg z viszolyognak is tőle. z — Ezekre mondta Kodály Zoltán, hogy • sajnálja őket. z — Mondja csak ezt nekik, egyáltalán nem z érzik magukat sajnálatra méltóknak. z — De ha ügyes zenepedagógusok megta- : nltanák őket zenei anyanyelvűkre’’?! z — Minél ügyesebben csinálják, annál több ~ kedvelője és éneklője lesz a magyar ncp- ~ dalnak. : — És a táncdal, a dzsessz, a táskarádió? z — Az is van. Azt sem irtjuk, hiszen a vilá­: gon mindenütt kedvelik ezt a tanuló és dol- z gozó fiatalok. De szólaljon meg ajkukon ; anyanyelvűk zenéje is. i — Városi és falusi fiatalok közös anya- l nyelve! z — Jó. de falun is szeretik ám a dzsesszt, ; a táncdalt! E — S ha ügyes zenepedagógus tanilotta • őket, szeretni fogják anyanyelvűk zenéjét is. ; — Mondja meg őszintén: miért hadakozik z most a zenéért? 'illiiiiiiimmmmiiiiiiii in mii iiiimiiiiimiiiiimiimi .........Miért szép ? S zázadunk magyar lírája verselemzésekben mondanivalóját, értelmét. De hozzávetőlegesen az előszó azt is elsorolja, amire a versek elemzőinek ügyelniök kell: a lírai tárgy, a társadalmi állás- foglalás, a költői nyelv, a kép­alkotás és a versszerkesztés analízisére. f. .t se kötet íz­LiSalillOgy, galmas érde­kességét éppen ez bizonyítja, olykor az egyes versek elem­zői is általánosabb, elméleti terepre lépnek. Mint például Szabó Lőrinc-szonettet ele­mezve Déry Tibor, aki az ana­lízis érvényességébe beleszá­molja a mindenkori elemző szubjektív hangoltságát, ^ki- állapotát. is. Szerinte az elem­ző adta élmény „mindenképp egyedi kép lesz, az olvasó, bár nem illetéktelen., de durva ujj­lenyomataival". S mintha ép­pen vele vitázna egy Ady- versről szólva Füst Milán, amikor az elemzőt objektív, végleges eredmény elérésére biztatja: „Tegyen meg min­dent, ami tőle telik, s ha méa ez sem elég, még többet te­gyen. meg a mű. kedvéért, — azért esztétikus. Lelkesedjen, keljen ki magából, feszüljön meg...” S valóban: ezeknek az elemzésre választott költe­ményeknek tömény szépségét %.. ■- !■ it' . ■■■■ d eményezett, s amelynek so­rozatos verselemzéseiből most egy terjedelmesebb kötetet a GondqJat Kiadó közreadott. Tizennégy XX. századi ma­gyar poéta negyvenkilenc költeményét elemezte huszon­nyolc költő, író, irodalomtör­ténész, kritikus. A nevek és címek, az alkotók, az elemzők, s a versek puszta felsorolása keveset mondana e kötet tar­talmáról. Legfeljebb csak je­lezné a szervezők és összeállí­tók — Albert Zsuzsa és Var­gha Kálmán — sokrétű és igé­nyes figyelmét, korszerű szük­ségleteket kielégítő érdemét. E kötet lehetőségeiből és ta­nulságaiból bevezető elősza­vában néhányat már Benedek Marcell is érintett. Felhívja a figyelmet rá, hogy minden elemző két irányt követhet. Vagy kívülről, a körülmények (a keletkezés, a történelmi helyzet, a költő élete, lelki ál­lapota, élményei) felől közelí­ti meg a verset, s így tárja, fel fokozatosan annak szépségeit, vagy pedig először belülről, a költemény hangulatának meg­ragadásával éli bele magát a költő helyzetébe, s ebből bontja ki általánosabb, a tör­ténelmi adottságokból fakadó i& mi ndnyájunkhoz szőlő • r, - t nagy értékeiről | Líránn, beszélni régóta ■közhely. Ezek az értékek ma jmár széles közönséghez jut­ának el, sokakat vonzanak. A | verseskötetek egyre emelkedő .példányszámai' s az orsság- 'szerte elszaporodó irodalmi Iszínpadok bizonyítják a növe- ■kodő érdeklődést. A költészet I iránti szomj azonban igen • gyakran ösztönös, kevés a to­ldatos versértő; a líra belső ér- . tökeibe igényesen beavatott |S ebben bizonyára része van ■ annak is, hogy a költői érté- ■kek gondozásával mostanáig Jeléggé elmaradtunk. Nemcsak • a líra elméidének átgondolá­sa. lassú, s költészetünk törté­neti fejlődésének feldolgozása ! hiányos, hanem jórészt még 'az egyes költemények elemzé- Isének tudománya—művészete • is kialakulatlan. Az explica- | tion de texte-nek. a francia ■ vagy például az orosz iroda- ; lomoktatásban oly fejlett szö- ! vegelemzésnek nálunk nem • csupán gyakorlata volt gyar- ! ló, hanem hagyománya is szór­• ványos, kevés. • r? ' t különösképpen je~ • fhsert lentős ez a vállalko- I zás, amelyet „Miért szép?” el­■ nevezésé rovatának meghono- ' sításával a Magyar Rádió kéz­ADT — TAPOLCA W—17. A csábítás trükkje. Magyarul beszélő angol. 13—20. Szentjános tejevétele. Magyar. K.: kedd. szombat 7, szerda, vasárnap 6-kor. BÜKK (Miskolc-Ilámor) 16—17. Ha ezernyi klarinét. .. Csehszlovák. Széles! 19—20. Patyo­lat-akció. Magyar. Széles! K.: kedd. szerda, szombat 7, vasárnap hn. 5 és 7. M.: 17. 11-kor. Gombháború, i NOISNÜSOR D&KE PETŐFI 14—?5. Edentől keletre. Színes amerikai. Széles! 16—17. Martin ka- Jandos ifjúsága. NDK. (,,B”-kérlet beváltható!). 18—19. A csábítás trükkje. Magyarul beszélő angol. Széles! Csak 16 éven felülieknek! K.: hétfő, csütörtök, vasarnap f. 3 és 7, kedd. péntek, szombat csak 7-kor. M.: 17. 10-kor. A Noszty fiú esete Tóth Marival. . 14—20. Clcababak. Magyarul bc- tezélő olasz.—francia, szeles! Csak 13 éven felülieknek! 14—16. (Csak délután f. 4-kor!) A meghajszolt ember. Magyarul beszélő csehszlo­vák. K.: 14-tól 16-ig csak hn. 6 es 8-kor, 17-tól 20-ig f. 4. hn. 6 es 8. M.; 17. f. 10 és f. 12. A generális. FwOSSIJTH-fimszinház délelőtti műsora: 1*4—16. Cicababák. Magyarul be­szelő olasz—francia. Széles! Csak ^ 18 éven felülieknek! 1 r.—20. Hétköz­napi fasizmus. Magyarul beszélő ’ szovjet. (..iV’-bérlet beváltható!).' K.: vasárnap kivételével naponta * délelőtt fél ll-kor. ' KOS.SUTIf-fimszínház ! délutáni műsora: 14—16. Hétköznapi fasizmus. Ma- * gyárul beszélő szovjet. (..A”bérlet, beváltható!). 17—18/ Magánélet., Francia. Széles! Csak 16 éven fe-< lülieknek! 10—20. (Csak du. 4-kor!)» Vörös és fekete I—II. Magyarul be- • szélő, színes francia. K.: naponta* 4 és f. 7. M.; 17. f. 10. .és í. 12.* Férjek. ‘ * FÁKLYA 14—15. (Csak délután 5-kor!) A* kőszívű ember fiai I—TI. Színes, magyar. Szeles! i6—17. A szerelem, órái. Olasz. Széles! Csak 16 éven, felülieknek! 18—19. SzegényJegé-• nyék. Magyar. Széles! K.: naponta* 5 és f. 8, vasárnap f. 5 és 7. M.:* 17-en f. 11-kor. Üzletemberek. j TÁNCSICS ; 14—13. Jégbalett csillaga. Magya-* rul beszélő színes, szovjet. (..B”-’ bérlét érvényes!). 16—17. A színész.' Magyarul beszélő angol. Széles! 18.] Werner Holt kalandjai. Magyarul, beszélő NDK. (..F/’-berlet. bevált-, ható!). 19. Folytassa Kleó! Magya-, rul beszelő színes, angol. Széles!» K.: naponta f. 5 és 7. M.: 17. f. * 10-kor. A vasszúz. SAGVAm ; 14—15. "Jyerekbetegségfik. Sd-| nes magyar. 16. Az ifjúság édes, madara. Színes, amerikai. Széles!, Csak 18 éven felülieknek! 17—19., (Rendkívüli kezdés: f. 5 és f. 7-, kor!) Az aranycsempész. Francia., Széles! K: naponta f. 5 és hn. 7.* SZIKRA « 14—15. A csábítás trükkje. Ma-« gyárul beszélő angol. Széles! Csak’ 16 éven felülieknek! 16. Ének az' esőben. Színes, amerikai. 17—19.' CRencúdvüli kezdés: f. 4, f. 6 és' i. a-kor.) Az aranycsempész. Fran-e dia. Széles! K.: naponta hn. 5 és, zu g. M.-. 17- í. 11-kor. A szeretet, jogán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom