Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

V/* &J J llntu \\ üdg proletárjai <ggyes5!fe?ek? aemmitstís A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGT El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIL évfolyam, 87. szám. ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1966. április M. Az ifjú kommunisták az MSZMP IX. kongresszusára készülnek Ülést tartott a KSSZ Központi Bizottsága Az ifjú kommunisták idei tevékenységének eddigi ta­pasztalatairól, eredményeiről ús a soron következő tenniva­lókról tárgyalt szerdai ülésén a KISZ Központi Bizottsága. Méhes Lajosnak, a Központi bizottság első titkárának meg­nyitója után Pataki László, a központi Bizottság titkára vonta meg az elmúlt három 'tónap munkájának mérlegét. Beszámolt arról, hogy tovább erősödtek a KISZ nemzetközi kapcsolatai. Uj akciókat kezdeményeztek a nemzetközi ifjúsági mozga­lom egységének erősítésére és a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség', valamint a Nem­zetközi Diákszövetség munká­jának javítására, továbbfej­lesztésére. Indítványukra a DÍVSZ végrehajtó bizottsága egyebek között elhatározta,, hogy Fehér Könyvet ad ki és Címet készíttet az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziójáról. Megállapodtak abban is, hogy 1968-ban Budapesten tart­ják az európai diákszer­vezetek vezetőinek, illetve küldötteinek konferenciá­ját. Az év eiftő .három hónapjá­ban 12 magyar ifjúsági delegá- I éó járt külföldön. Részt vet-1 tek a Francia és a Román Kommunista Ifjúsági Szövet­ség kongresszusán, s termé­keny véleménycseréket folytat­tak a szomszédos szocialista országok ifjúsági szervezetei­nek vezetőivel. Ezzel egyidejű­leg 19 küldöttség érkezett ha­zánkba. Pataki László elmondta, hogy ­az ifjú kommunisták 750 000-es serege a KISZ VI. kongresszusa és a KISZ Központi Bizottsága múlt év decemberi hatá­rozatainak szellemében készül a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt IX. kong­resszusára. Tervezzünk és cselekedjünk együtt jelszóval országszerte a legkülönbözőbb testületek és közösségek fórumán alakítot­ták ki, illetve fogadták el a következő hónapok tennivalói­nak programját, amely felöleli az ifjúsági mozgalom, a fiata­lok életének úgyszólván vala­mennyi területét. Pataki László a továbbiak­ban arra szólította fel az if­júsági vezetőket, hogy teremtsék meg a megfele­lő feltételeket a kiszis- ták még eredményesebb munkájához. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt liónapókban a Szót- kér a K1SZ- tag! jelszó is nagy visszhangra talált a fiatalok körében: az ifjúság új rétegei kapcsolód­tak be a társadalom nagy és kis kérdéseinek megvitatásá­ba, hallatták szavukat az egye­temi felvételi rendszerről, az oktatási reformról folytatott véleménycserében. Ezzel egy­idejűleg újabb ifjú kommunis­ták kapcsolódtak be a köz­ügyek intézésébe, s az eddigi­nél nagyobb szerepet kapott a KISZ tevékenységében a fiata­lok érdekvédelme. A városokban és a falvakban százezrek .részvételével bon­takozott ki a KISZ Vádoljuk az imperializmust! akciója. Országszerte vietnami mű­szakokat tartottak a fiata­lok, s ezek eredményeként eddig 1750 000 forint gyűlt össze a KISZ szoli­daritási csekkszámláján. Pataki László végül bejelen­tette, hogy 1967 tavaszán for­radalmi ifjúsági napokat ren­deznek hazánkban, majd nagy­szabású eseménysorozattal kö­szöntik a fiatalok a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom jubileumát és a Kommunisták Magyarországi Pártja, s.a to­vábbiakban a K1MSZ megala­kulásának 50. évfordulóját. Együttműködésünk, kapcsolataink a fejlői országokkal Hogyan alakulnak: gazdasági kapcsolataink a fejlődő orszá­gokkal, s e kapcsolatok kisze­dési leséhez hogyan járult hoz- az a magyar kormánydele­gáció, amely Kállai Gyulá­nak, a Minisztertanács elnöké­hek vezetésével néhány afrikai °rszágban és Indiában járt? erre a kérdésre kért választ hz MTI munkatársa Újházi Lászlótól, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető­dtől, áld szaktanácsadóként a delegáció tagja volt, — Ma már 29 fejlődő or­szágban van kcrcskcdeimi kirendeltségünk és 26 or­szággal van államközi- gazdasági megállapodá­sunk. Üjházi László a továbbiak­ban elmondotta, hogy külke- reskedelmünk összíorgalmá- hak csaknem 7 százaléka bo­nyolódik a fejlődő országok­kal. A nem szocialista orszá­gokkal fennálló árucserénk­ben a fejlődő országok mint­egy 20 százalékkal részesed­jek. 1961-hez képest 1965-ben kivitelünk a fejlődő országok­ban 60 százalékkal, behoza­talunk csaknem 100 százalék­kal nőtt. Kétoldalú kereskedelmünk az elmúlt öt év alatt leg­dinamikusabban az ázsiai és afrikai, önálló gazdasá­gukat építő felszabadult országokkal Icjlődik. A fejlődő országok többsége termelésének fejlesztéséhez külön segítségre szorul úgyis, hogy fizetési könnyítéseket, hitelt vegyen igénybe. Gép­ipari kivitelünk egy része e kategóriába esik. Magyaror­szág anyagi erőforrásainak ha­tárai közölt kedvező kamato­zású és áruban törleszthetö, finanszírozási segítséget nyújt a fejlődő országoknak. A nyilatkozat ezután részle­tesen foglalkozik az Egyesült Arab Köztársasággal, az Etióp Császársággal, Tanzániával, Kuwaittal és Indiával kötött kétoldalú kereskedelmi megál­lapodásokkal. A gazdasági kapcsolatok ápolása a fejlődő orszá­gokkal nekünk is, partne­reinknek is előnyös. Népgazdaságunk számára hasznos árukat szerzünk be ezekből az országokból. A fejlődő országok értékelik azt a segítséget, amit számukra nyújtunk. A delegáció útja és a láto­gatás alkalmával folytatott megbeszélések, az aláírt meg­állapodások a kölcsönös meg­értés és segítőkész kap­csolalfejlesztés kifejezőivé vál­tak, előmozdítják az új típusú kapcsolatok továbbépítését, sokoldalúbbá teleiét — fejez­te be nyilatkozatát Üjházi László, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője. Józsi bácsi „beosztása U — A tiszaladányi varjúpásztor vagyok — így mutatkozik be Szőláth Józsi bácsi, a 1i- szaladányi termelőszövetkezet tagja. Munkájára azért van nagy szükség, mert a Ti­sza és bolt ága körüli erdőkben rengeteg a varjú, s Józsi bácsi kereplője nélkül a ká­rogó sereg nagy kárt tenne a vetésekben. A messzire hallatszó, reccsenő fakereplő a padlásról került elő. Jó néhány esztendeje „kobozta el" egyik unokájától. Maga se hitte volna, hogy egyszer még hasznát veszi. (Foto: Szabados) De Gaulle sürget A francia kormány szerdai ülésén Couve de Murville kül­ügyminiszter elemezte az Egyesült Államoknak a fran­cia katonai támaszpontok fel­számolására vonatkozó vála­szát. Bourges tájékoztatásügyi államtitkár a minisztertanács ülését követő sajtóértekezleten közölte, hogy a külügyminisz­ter beszámolójához De Gaulle is hozzászólt. A köztársasági elnök kitért az amerikai kor­mány kérése elől, hogy a tá­maszpontok felszámolására megszabott egyéves határidőt legalább két évre hosszabbít­sák meg, Seregszemlét tartanak a borsodi zeneiskolák legjobb kamaracsoportjai Borsod megyében négy zene­iskola működik: Mezőköves­den, Ózdon, Sátoraljaújhelyen és Kazincbarcikán. Ezeken a helyeken a kötelező oktatáson kívül több mint 1100 fiatal ta­nul hegedülni, zongorázni, fú­vós- és ütőhangszereken ját­szani. A zenét tanuló fiatalok, a megyei tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére, az idén először egésznapos ta­lálkozót tartanak, ahol kis ka­marahangversenyeken adnak számot felkészültségükről; A négy zeneiskola .seregszemlé­jére április 24-én Kazincbarci­kán kerül sor. Az ünnepi nap­ra gazdag programot dolgoztak ki. Igv például délelőtt a' zene­iskolái:. művésztanárai megvi­tatják a szolfézs tanulás mód­szereit és Borsod megye ze­nei helyzetét. Délután az ózd: iskola fúvószenekara a vám« legszebb parkjában térzenét ad. majd kezdetét veszi a fia­talok bemutatója. A négy is­kolából több mint 20 kamara­zenei csoport a ma élő magyar szerzők és a klasszikusok leg­szebb műveit szólaltatja ni cg. A kis hangversenyeken leg­jobban szereplő 4—5 tagú cso­portokat díszoklevéllel jutal­mazzák; A megyei tanács ter­vei szerint a zenélni tanuló fiatalok seregszemléjét, minden év tavaszán más-más varosban rendezik meg.-. Lemondások a görög kormányban Miután Cirimokosz külügy­miniszter lemondását Gali- tlQsz népjóléti miniszter ki­utasa követte a görög kabi­netből, kedden este miniszter- tanácsot tartott a görög kor­hiány. a minisztertanács után btelanopuiosz miniszterelnök 11 királyt, tájékoztatta a hely­zetről és utána úgy nyilatko zott, hogy a kormány a le­mondások ellenére a helyén marad. Ideiglenesen Stefano- pulosz veszi át a külügyi tár­cát, míg Galinosz helyébe ugyancsak ideiglenesen Atha- nassziadesz-Novasz miniszter­elnökhelyettes lép. j hangszórón rekedt, re- csegő hang közölte az utasokkal, hogy a miskolci gyors tíz perc késés­sel indul. Siető emberek, ráérő bale- kok sokadalma hullámzik a pályaudvar előterében, a vá­gányok mentén, s bent a csar­nokban is. A pénztár előtt hosszú sorokban kígyóznak a türelmetlen jegyigénylők. Pi­ros arcú, megszeppent tekin­tetű bátyus falusi nénik, bö- nadrágos diákok és komoly, hivatalnok arcú férfiak, meg néhány úrihölgy, réveleg. kíváncsiságot keltő pózban, türelmetlenek és téliének, ide­gesek és halálosan nyugodtak. — Késik a miskolci — kezdi egy néni. — Még elérném... — és esdeklően néz a várako­zókra. — Váltson nyugodtan — mondja egy férfi. — Hiszen siet... Egy fiatalasszony kifeszíti könyökét, s a falusi néni ba­tyuja elakad benne. Az félén­ken elrebegi, hogy Miskolcra szeretne utazni. — Mi is utazunk — mondja ravasz sunyisággal a fiatal nő, és toporgó társára kacsint. — Gyerekkel vagyok — pró­bálkozik még egyszer a néni. Korai öregség és álmatlanság virít az arcán. — Mi is ... Hárommal — hunyorít újra, * niár az ab-. NYl/QÍ luiiiiiiiiimiiiiiiummimiimimmmmiii! lakhoz lép. — Pestre két má­sodik egészet. Hullámzik a sor, a csarnok­ban egyenletes zaj keying. Kint, valahol a vágányok hátsó sorában mozdony füty- työg. Az utcáról autó tülköl, mintegy felelve rá. a következő utas előre ál engedi a nénit. Szin­tén egész jegyet kér másodosztályra, Miskolcig. Mikor megkapja a jegyet, megkérdi, mennyit kóstál az ropogós magyar forintban. A pénztárosnő kíváncsian kiló­séit az ablakon, aztán nyu­godt hangon elismételte, hogy Miskolcig mennyit szá­mol a Magyar Államvasút. — Annyi a’... ? — nézett be kételkedő arccal a néni. — Annyi! — türelmetlenke­dett a pénztárosnő. — Tegnap is annyi volt, meg tegnapelőtt is... — Jó, jó! — érzékenykedett a néni. — Tu’om én azt... Letette batyuját, arra pe­dig háncskosarát, a kettő egyensúlyát térdével biztosí­totta. Majd kabátja zsebéhez folyamodott. Előbb kibiztosí- totta zsebét, s a brosstűt fogai közé vette. Fehér kendöcské- ból elöbiiauolált egy rózsa­színű nylontasakol, egyel azokból, amelyeket vásári és búcsúi bazárokban árulnak hangoskodó maszekok. Kis ideig bajlódott zippzárával, mert már rozsdásodott az egy­kor csábosán fényes holmi. Egy halom irat bukott elő a pénztárca belsejéből, ezeket sorba, egyenként az ablak könyöklőjére rakta. Azután csengő kétforintosokban le­számolta saját markába a vi­teldíjat. Onnan a párkányra tette, majd egy bizonytalan mozdulattal a pénztárosnő orra elé tolta. — De draaga— mondta kissé pöszén, mert a brosstű a szája szögletében virított. — Sok pénzt kér, kisasszony. — Nem gipsz szúzmáriát ve­szünk, anyukám — türelmet­lenkedett a sor közepén egy férfi. a néni méltatlankodva, fordult a türclmetlen- kedőhöz. Az egy tag­baszakadt, hentesformájú em­ber. De azért nem ijedt meg tőle. — Nem loptam én a pénzt..'. — mondja kihívó hetykeség­gel.- zz Ao, azt senki nem mond­ta — nyugtatgatták többen is. — De azért igyekezhetne ... — Lekési a vonatot— szőtt végül is az a férfi, aki az ele­jén megsajnálta. s javasolta, hogy soron kívül váltsa meg jegyét. — Mért késném, én fe.il? -— nézett rá ártatlan tekintet­tel. — Egy-kót pere, és indul. — Igyekezzünk, kérem! — rikkantott még egyszer a hen­teskinézetű. — A szents . .. — itt elharapta a szót. — De csúnya lelke van'.'.'. — imádkozott rá a néni — Ká­romkodik. Komótosan bebugyolálta kendőjébe a rózsaszínű nylontasakol. bebiztosította a zsebét tűvel, miután meg­győződött róla, hogy a pénz­tárca nem csúszott mellé, s mélyen benne ül a sző vet. fé­szekben. Felvette kosarát és batyuját, s csak azután for­dult a jótékonykodó fiatalem­berhez. — Hát ilyen emberek is van­nak ... Meg olyan aranyosak is, mint maga... De ne fél­jen, nem késein én le ... Hi­szen csak a tlzhuszassal uta­zom. Másfél órám m addig*. C söndesen, nyugodtan és egy kicsit gyámolta­lanul elhúzódott a csarnok egyik zugába és lektö­pörödött batyuja mellé, Baratt» Lajos Nyolcvan új ház Mezőzomboron Azelőtt évtizedek alatt sóit költöztek annyian új hajlékbe Mezözomboron, mint a leg­utóbbi négy esztendőben. A községi tanács hivatalos sta­tisztikája szerint 1962 óta a: elmúlt év végéig több mint nyolcvan házépítési engedélyt adtak ki. Az idén eddig mér tizen­nyolc család jelentette be, hogy új házat szeretne épí­teni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom