Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

2 ESZAKMAGVARORSZÄG Vasárnap, 1966. április 8­Kádár János elvtárs Ilinszkhe látogatott Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXIII. kongreszusán részvevő magyar pártküldött­ség vezetője szombaton reg­gel egynapos látogatásra vo­naton Minszkbe, a Belorusz Szocialista Szövetségi Köztár­saság fővárosába érkezett. A magyar párt vezetőjét út­jára elkísérte Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, a magyar pártküldöttség tag- ói és Sz. Pritickij, Belorusz- szia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára. Kádár Jánost a minszki pá­lyaudvaron Belorusszia Kom­munista Pártjának és a Be­lorusz Köztársaságnak a veze­tői fogadták. Az MSZMP első titkára helyi idő szerint délelőtt 10 órakor látogatást tett Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gában, ahol megismerkedett a köztár­saság életének legidőszerűbb 1 problémáival, a gazdasági és - kulturális fejlődés távlataival. A Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságában Kádár Jánost Pritickij, a Be­lorusz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára meleg szavakkal köszöntötte. Kádár János elmondotta, hogy nagy örömmel látogatott cl a belorusz fővárosija, ahol ezúttal jár először, Ezt köve­tően városnézésre indult, majd megkoszorúzta a második vi­lágháború belorusz hősi halot­tainak emlékművét. Hosszabb időt töltött a ma­gyar párt első titkára a város egyik kis múzeumában, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja alapitó kongresszusának állít emléket. Kádár János a látogatás vé­gén a következőt jegyezte be a múzeum emlékkőnvvébe: „Az SZKP XXIII. kong­resszusán részvevő magyar küldöttek tisztelettel em­lékeznek az OSZDMP megalapítására-” Pártunk vezetője a déli órákban a Minszki Gépkocsi­gyárba látogatott Közel fél­órát töltött az 1. számú szere­lőműhelyben, elbeszélgetett több munkással és mérnökkel. A látogatás befejező aktusa a dolgozók ünnepi nagygyűlé­se volt. A gyár udvarán mint­egy hétezren gyűltek össze. Ivan Hilcsenkonak, az üze­mi pártszervezet titkárának megnyitó szavai után a szóno­kok bensőséges szavakkal él­tették a magyar—szovjet ba­rátságot és az április 4-i ün­nep alkalmából forró, testvé­ri üdvözletüket tolmácsolták népünknek. Ezután Kádár János emel­kedett szólásra. Bevezetőben megköszönte a gyár dolgozói­nak a meghívást, a szívélyes- fogadtatást és a magyar nép­hez intézett jókívánságokat, majd tolmácsolta a magyar kom­munisták, a dolgozók és egész népünk forró baráti üdvözletét. Elismeréssel szólt az üzem­ben látottakról, majd így foly­tatta: — A szovjet—magyar ba­rátság erős és megingathatat­lan — pártjainkat közel öt évtizede szoros egyetértés és elvtársi barátság kapcsolja össze. Ez a barátság kiállta a tör­ténelem próbáját, úrrá lett a nehézségeken — 1910 után, a második világhábo­rú éveiben és 1956-ban .— és napról napra mélyül. Számunkra, magyar kom­munisták számára nincs nemesebb feladat, mint harcolni a szovjet—magyar barátság erősítéséért. Szombaton este a Belorusz Filharmónia nagytermében a minszki városi pártbizott­ság és a külföldi kultúrkap- csolatok belorusz társaság ünnepi gyűlést rendezett áp­rilis 4-c tiszteletére, hazánk felszabadulásának 21, évfor­dulója- tiszteletére. A gyűlésen Szergej Pritic- kij, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára mondott be­szédet. Kádár János és kísérete szombaton a késő esti órákban Minszkböl vonaton visszauta­zott Moszkvába­Koszorúzást ünnepségei* a la ősi e ni léfoBMa veknél Felszabadulásunk 21. évfor­dulója alkalmából szombaton a főváros számos kerületében bensőséges koszorúzás! ün­nepségeket tartottak a felsza­badító harcokban elesett szov­jet katonák emlékműveinél. A nemzeti színű és vörös zászlókkal, virágokkal díszí­tett hősi emlékműveknél dísz­őrséget álltak a fegyveres testületek tagjai, s a sok éves szép hagyományt követve el­jöttek leróni kegyeletüket Bu­dapest lakói, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából szombaton a solymári angol katonai temetőben ünnepé­lyesen megkoszorúzták az el­esett an ol és lengyel kato­nák emlékművét. Ez alka­lommal ugyancs-ak koszorú- zási ünnepséget rendeztek Harkányban a bolgár hősök emlékművénél, a rákosligeti temetőben a román hősök sír­emlékénél. A Baranya, Pécs felszaba­dításáért életüket áldozott ju­goszláv hősök sírjánál Pé­csett, a Központi Temetőben szombaton koszorúzás! ün­nepséget rendeztek hazánk felszabadulásának 21. évfor­dulója alkalmából. A fasizmus elleni harcok­ban hősi halált halt ameri­kai katonák Budaörsi úti em­lékművénél is koszorúzási ün­nepséget tartottak a felsza­badulási évforduló alkalmá­ból. Az emlékmű előtt dísz­őrség sorakozott fel, az ár­bocra felvonták az amerikai lobogót. A koszon! kát az ame­rikai himnusz után gyászin­duló hangjai mellett helyez­ték el az emlékmű talapza­tára. Heti kiilpeSHikal összefoglalónk Az egész világsajtó megkü­lönböztetett, s nagy figyelem­mel kíséri az SZKP XXIII. kongresszusának munkáját. Még a nyugati lapok vezető helyéről is minden más ese­ményt kiszorítottak a kong­resszusról szóló tudósítások. Nagy visszhangra talált a Köz­ponti Bizottság Leonyid Brezs- nyev által ismertetett beszá­molója, amelyet részletesen közöltek a lapok. A nyugati sajtókommentárok kiemelik a beszámoló nyugodt hangját, józan érveit és reálisnak ne­vezik a terveket, amelyek a szovjet népgazdaság fejlődését, a nép jólétének növelését irá­nyozzák elő. Külön kiemelik a lapok, hogy a Szovjetunió — mint a kongresszus megerősí­tette — tovább folytatja szi­lárd békepolitikáját. A Moszkvából érkező hírek mellett a külpolitika más fon­tos, időszerű kérdései is jelen­tős helyet foglaltak el a lapok hasábjain. Hl Megszületett a jegyzékbe foglalt hivatalos francia állás­pont a NATO átszervezésével kapcsolatban. Párizs „menet­rendje" előkészíti Franciaor­szág fokozatos búcsúját a nyu­gati katonai blokktól. Fran­ciaország részéről ez a búcsú Cseppet sem mondható fáj­dalmasnak. Pompidou hét- eleji tv-interjujában elmond­ta, hogy hazája nem kíván olyan rendszer foglya lenni, amelynek nem gazdája. Olyan Európa, amely amerikai pa­rancsnokság alatt áll, nem tet­szik a franciáknak, maguk sze­retnék eldönteni, milyen ka­tonai akcióba keverednek bele. Annál fájdalmasabb viszont a búcsú Washingtonnak. Oly­annyira, hogy az amerikai vezetők egyre dühödtebb kije­lentésekre ragadtatják magu­kat. Ball külügyminiszter­helyettes a NATO székhazában — a francia képviselő jelenlé­te nélkül — megtartott ülésen élesen támadta Franciaorszá­got és megtorlásokat helyezett kilátásba. Többek között azt, hogy Párizsra hárítják át az át­szervezés költségeit, amelyek megközelítik az egymilliárd dollárt. Ball felháborodása érthető. Mint maga mondotta, a fran­cia döntés a NATO szívét érinti. Nemcsak azért, mert Franciaország földrajzilag a katonai hálózat központja, hanem mert a NATO légvé­delmi radarhálózatának is kulcs pontja. Persze a probléma ennél is sokkal súlyosabb. Párizs lépé­se alaposan összekuszál min­dent a nyugati szövetségben. Bonn jogi helyzetét is ki­kezdte, hiszen, ha kivonja Nyugat-Németországban állo­másozó csapatait, a NATO parancsnoksága alól, csorbát ejt az 1954-es párizsi szerző­désen, amely annakidején azt jelentette az NSZK-nak, hogy legyőzött államból NA- TO-taggá vált. Ék, amiről Ball . még be­szélni sem mert: a francia magatartás az egész NATO- építmény alatt kezdi mozgat­ni az alapköveket. Amikor létrehozták a szervezetet, azzal indokolták, hogy a Szovjet­unió állítólagos támadó szán­dékaival akarják szembeállí­tani. A mostani francia véle­mény, amelyet mások >s osz­tanak már, viszont nem téte­lez fel ilyen szovjet szándé­kokat, sőt... Mi hát akkor a NATO létjogosultsága? Wa­shingtonnak be kellene val­lania azt, amit már úgyis mindenki tud, hogy az ame­rikaiak saját hódító terveik kiszolgálására tartják fenn a nyugati katonai tömböt. Ehhez a beismeréshez azon­ban nem hogy Bálinak, ha­nem nála sokkal rangosabb washingtoni politikusoknak sincs bátorságuk, amit. megint csak meg lehet érteni. A világpolitika másik fon­tos színteréről, ■ Ázsiából is sok új fejleményről érkezett hír. Indonéziában Sukamo államelnök bejelentette, hogy befejeződött a kormány át­alakítása. A miniszteri székek száma csökkent, de bevették a kormányba Nasutlont, akit februárban az elnök felmen­tett miniszteri tisztsége alól. Az új kabinet összetétele ellentétes érzéseket váltott ki Indonéziában. A haladó ér­zelmű emberek aggodalom­mal tekintenek arra, hogy milyen diktatórikus politikát kíván folytatni ez az „erős­kezű” kormány, a jobboldal­nak ezzel szemben még ez is kevés, támadják a kormányt, mert — úgymond — sok ben­ne a „régi ember1’ és „meg kellene tisztítani”­A jobboldali pártoknak szólt Suharto hndseregügyi minisz­ternek, a kormány „erős em­berének” nyilatkozata, ame­lyet a napokban tett. Suharto bejelentette, hogy a kommu­nista párt betiltása, a baloldal visszaszorítása „az első lépés az új élet felé”. Vagyis, még további terrorintézkedések várhatók. Pedig, ami már eddig Indo­néziában történt, mélységesen felháborítja és elszomorítja a haladó közvéleményt. A véres leszámolás a baloldallal, a kegyetlen, törvénytelen kivég­zések és a bíróságok által „legálisan” elkövetett gyilkos­ságok olyan méreteket öltöt­tek, amire ritkán volt példa, a modern történelemben, Mit akar Suharto még? Az elnök, Sukamo, ugyan valamiféle megbékélést hirdet, és azt hangoztatja, hogy nem lehet őt bábnak, Suharto tá­bornok „gumibélyegzőjének” tekinteni, de a szélsőjobboldal újabb erős mozgolódása ismé­telt veszélyt jelent Indonéziá­ban. Olyan veszélyt, amely el­len a mostani intézkedéseknél sokkal hatásosabbakat kellene szembehelyezni; Kitüntetések fel szabadulásunk évfordulója alkalmából Vietnamban, a harci esemé­nyeken túl, az egyre növekvő kormányellenes és antiameri- kai tüntetések nyomják rá bé­lyegüket a belső helyzetre. Washington nagyon aggódik, hogy a saigoni kormány meg­bukik, ami befolyásolná a há­ború további menetéről alko­tott amerikai elképzeléseket A frontokon változatlanul tart a felszabadító hadsereg előre­törése, s ez Wanhtngtont arra készteti, hogy újabb csapato­kat küldjön Vietnamba; Johnson erre vonatkozó be­jelentése ellenállást váltott ki az amerikai közvéleménj' jó­részében. Az egyre gyakorib­bá váló és növekvő erejű tün­tetések mellett figyelmet ér­demel Fulbright szenátor cik­ke, amelyben hangsúlyozza, hogy az amerikai kormánynak engedmények árán tárgyaláso­kat kellene kezdeményeznie a vietnami hazafiakkal, A hét további eseményei közül jelentős visszhangot váltottak ki az angol válasz­tások, amelyek munkáspárti siker jegyében zajlottak le, továbbá Erhard múlt heti, porhintésnek szánt „béke- offenzivájának” fagyos fo­gadtatása. Borsod megye, Miskolc dolgozói közül az idén is szá­mosán kapták meg a Munka Érdemrend és a Kiváló dol­gozó kitüntetést a felszabadu­lás évfordulója alkalmából. A kitüntetettek egy része a Parlamentben, másik része pedig a Borsod megyei Ta­nács dísztermében vette át a munkájának elismerését je­lentő kitüntetést. A megyei tanács dísztermében szőrű lan­ton, április 2-án rendezték az ünnepséget, melyen Vaskó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott rövid beszédet, majd Fekete László, a városi tanács vb- elnökc, utána pedig dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács Vb-elnökhelyettese nyújtotta át a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta özv. Léka Jó- zsefné, a sa.fópüspöki Snjóvöl- gye Tsz brigádvezetője, And- rássy Aladár, a miskolci posta- igazgatóság vezetője, dr. Gás­pár Gyula, a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra, oktatási rektorhelyel- tes, Monos János, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazga­tója, Nagy Hinó Pál, az Özd- vidéki Szénbányászati Tröszt csapatvezető vájára, Ster- binszky Gyula, a miskolci vas- útigazgatóság osztályvezetője és Zsilvölgyi János, az Ózdi Kohászati Üzemek lakatos szo­cialista brigádvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Berta László, a szentistváni VII. Pártkong­resszus Tsz főmezőgazdásza. Deák Imre, a Sátoraljaújhelyi járási Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Farkas Ottó, az Ózdi járási Tanács pénzügyi osztályának vezető­je, B. Kiss József, az oszlári Kossuth Tsz elnöke, Péter Pál, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályának vezető- í je, Prókai Zoltán, a Borsod megyei Gépállomások Igazga­tóságának osztályvezetője, Ráki Ferenc, a borsodsziráki Bartók Béla Tsz elnöke, Re- vák Izabella, a zenvplénagárdi Szőke Tisza Tsz főkönyvelő­je, dr. Rohács Gyula, a me­gyei tanács igazgatási osztá­lyának vezetője, Snkovich László, a miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója, Varga Tibor, a mezőkövesdi Vastö- megcikkgyártó Vállalat igaz­gatója. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Angyal Ernő, a bekecs! Rákóczi Tsz főme­zőgazdásza, Bodnár István, a kováosvágási Ujbarázda Tsz főmezőgazdásza, Cékman Ist­ván, a szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz dolgozója, Citrom Zoltán, a Műanyag Feldolgozó Vállalat igazgató­ja, Forrai Bertalan, a perei Béke Tsz elnöke, Franczus István, a felsőzsolcai Szabad­ságharcos Tsz elnöke, Gaál Gyula, a Borsod megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat Igazgatója, Hartmann Bá­lint, a szendrői Szabad Föld Tsz elnöke, Kaprinay Mihály, a Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat boltvezetője, Keresztesy Sándor, a Mezőkö­vesdi járási Tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője, Löfcös Barna, a héti Egyetér­tés Tsz brigádvezetője, Pozs- gni István, a megyei tanács főelőadója, Semsey András, a prügyi Tiszamente Tsz fő­könyvelője, Szabó András, a Szőlő-Gyümölcs Ültetvényter­vező és Kivitelező Vállalat miskolci irodájának vezetője, dr. Újlaki József, az Edelényi járási Tanács egészségügyi csoportjának vezetője, Véghseő Bertalan, a Sátoral­jaújhelyi városi Tanács fő­mérnöke. Ezenkívül huszonhármán kapták meg a pénzügy-, könnyűipar-, a belkereskede­lem- és a vízügy kiváló dol­gozója kitüntetést i (Folytatás az 1. oldalról.) valamennyi európai nép­nek szüksége van rá. Sajnos, néhány nyugati ál­lam kormánya az utóbbi idő­kig nem tett lényeges erőfe­szítéseket azért, hogy érint­kezési pontokat találjon a fe­lek álláspontjában, és kiemel­je azt, ami az európai álla­mok érdekeiben közös. Ez kü­lönböző okokkal magyarázha­tó, de az egyik ilyen ok egy nem európai nagyhatalom be­folyása. Az Egyesült Államok, ki tudja miért, úgy vélekedik, A mxovjet ifjúság kiive Szergej Pavlov a Kcímszó­in ol iránti nagy bizalom je­leként értékelte az SZKP Köz­ponti Bizottságának azt a ja­vaslatát, hogy a 23 éves kor­határ alatt a fiatalokat csak­is a Komszomolon át vegyék fel a pártba. Kongresszusi fel­szólalásában a Komszomol Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a szovjet Ifjúság az apák méltó kővetője, jól tudja, hol a helye cs ml a szere­pe a szovjet társadalom életében, Bejelentette, hogy a hétéves terv idején egymillió fiatal utazott az ország lakatlan tér­ségeire, hogy új vállalatokat építsen ott. Szergej Pavlov hangsúlyozta a serdülőkkel való politikai foglalkozás fontosságát Kije­lentette, hogy az imperializ- mus védőügyvédjei az utóbbi időben fokozzák ideológiai ak­namunkájukat Felszólalásában Max Rei- mann, a Német Kommunista I Párt első titkára kijelentette: Az európai biztonság Brezs- nyev által javasolt rendszeré­nek megteremtése lehetővé tenné az európai feszültség enyhítését, a bizalmatlanság felszámolását a jószomszédi kapcsolatok és az együttmű­ködés megteremtését az álla­mok között. A feszültség eny­hítése pedig megkönnyítené a két német állam közeledését és lehetővé tenné, hogy előbbre vigyük az újraegye­sítést; Henry Winston, az Egyesült hogy Európa nem lehet meg az ö gyámkodása és jelenléte nélkül. Az európai népek azon­ban máris kimondják és a jö­vőben még inkább hallatják majd ezzel kapcsolatos véle­ményüket. Andrej Groiniko után Julia Filinova, a szaratovi terület volszkl kerületi bizottságának titkára szólalt feL Filinova a szaratovi terület­nek, a Volga-medence e nagy ipari központjának és gabona- szállítójának népgazdasági fej­lődésével foglalkozott, •r ősi apák méltó lője Államok Kommunista Pártja küldöttségének vezetője han­goztatta, az Egyesült Államo­kat kormányozó imperialisták a vietnami nép ellen vi­selt. barbár, szennyes háború­jukkal megszentségtelení tették az amerikai nép büszke hagyo­mányait. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja küldöttségé­nek vezetője ismertette an­nak az üzenetnek szövegét, amelyet Gus Hall intézett az SZKP XXXII. kongresszusá­hoz. Gus Hall nem tud sze­mélyesen részt venni a kong­resszuson, minthogy 1959 óta az Egyesült Államok Kom­munista Pártja ez év júniusá­ban első ízben tart országos kongresszust Henry Winston meghívta, a Kreml kongresszusi pa­lotájában képviselt vala­mennyi testvérpártól, küld­je el delegációját az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának kongresszusára. Ezután Codovilla, az Argen­tin Kommunista Párt elnöke szólalt fel. Georgij Markov író hangsú­lyozta, hogy az SZKP jóté­kony irányító és szervező befolyást gyakorol az iroda­lomra. Nálunk teljes szólássza­badság van minden író számára, aki szívéi, al­kotó tehetseget a népnek és a pártnak adj* jelentette ki Markov. — A rái galmazókra, az ideológiai csempészekre, akik irodalmi köntösbe burkolják mocsko- lódásaikat, harag és megvetés vár. Osztályrészük a nép meg­vetése, a nép szigorú és igaz­ságos ítélete. Richard Dixon, az Ausztrá­liai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a viet­nami kérdés különösen fon­tos Ausztrália számára, ahol a kormány és az uralkodó osztály csatlakozott az ameri­kai imperializmus vietnami háborújához. Közölte, hogy az ausztráliai munkásmoz­galom minden nagy szer­vezete ellenzi a kormány politikáját, és követeli az ausztráliai csapatok ki­vonását Vietnamból. Felszólalásában Kosztasz Kolijannisz, a Görög Kom­munista Párt első titkára ar­ról beszélt, hogy országot: mozgalom indult: Görögor­szág mondjon le az atom­fegyverekről és számolja fel az országa területén létesí­tett amerikai katonai támasz­pontokat. Ez kedvező feltéte­leket teremt a széles tár­sadalmi rétegek monopólium­ellenes, imperialista-ellene:: frontba tömörítéséhez. Kosztasz Kolijannisz Mje­lentette, hogy a Görög Kom­munista. Pártnak létérdeke fűződik a nemzetközi kom­munista mozgalom egységé­hez és nagyra értékeli az SZKP ez irányú erőfeszítéseit. Az Uruguayi Kommunista Párt első titkára szólalt fel utoljára a szombati ülésen. A kongresszus ülésének be­rekesztése előtt az elnöklő Viktor Grisin bejelentette, hogy a kongresszusnak küldött üdvözletében Honduras, Pa­raguay, a Dominikai Köztár­saság, Salvador, Reunion és Puerto Rico Kommunista Pártja köszöntötte az SZKP-t és a szovjet népet A pártkongresszus hétfőn, moszkvai idő szerint 10 óra­kor (magyar idő szerint 8 óra­kor) folytatja munkáját. Az SZKP XXIII. kongresszusának szombati ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom