Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-03 / 79. szám
Vasárnap, me. április 3. eszakjmagyarorszag 3 Ünnepi tanácsülésen várossá avatták Tisza szederkényt Ä fcüobogózott Tiszaszeder- kény emlékezetes ünnepre virradt tegnap, szombaton, örültek az emberek, a szederkényi házak lakói, az építők, az itteni vegyipari üzemek dolgozói, velük együtt örültek az ünnepségre érkezett vendégek, a megye, a járás, az ipari központok vezetői, küldöttei. Az ország hatvanhatodik és a megye ötödik városát avattuk ezen a napon, felszabadulásunk ünnepének előestéjén. A tanácstagok és a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság kissé megilletődve, az öröm és a büszkeség érzésével eltelve foglalták el helyüket. Eljött az avató ünnepségre és az elnökségben helyet foglalt elértük a világszínvonalat. Mindez a Szovjetunió baráti, testvéri segítsége nyomán jött létre, és mindenekelőtt 1945. április 4-ének köszönhető, hogy Tiszaszedcrkény lakói várossá alakulást ünnepelhetnek. — Az Elnöki Tanács határozatával városunk lakosságának régi vágya valósult meg — mondotta. — Ügy érezzük, a megérett kérés teljesült, és ce. a döntés lelkes egyetértéssel találkozik nemcsak a város dolgozói, hanem azok körében is. akik ismerik Tiszaszedcrkény létrejöttét, fejlődését. Kovács Miklós ezután a város építéséről, eddigi fejlődéséről beszélt. Szólt az itt elhelyezeti. ipari üzemek munmunkra: ha népünk összefog, történelmileg rövid idő alatt nagy utat megtehet Nemrég még szántóföldek álltak ott. ahol ma munkánk nyomán áramot termelünk, műtrágyát gyártunk és új várost emelünk. 1945. április negyediké nélkül elképzelhetetlen lett volna mindez. Azóta hatalmas utat tettünk meg, nagy fejlődést értünk el. Ma van szocialista iparunk, szocialista mezőgazdaságunk, és új, szocialista kultúránk. Van tehát alap, amire jövőnket építhetjük. Persze, nagyon sok még a tennivalónk, s ezek között is fő feladat a gazdasági építőmunka legjobb megszervezése, a kulturális nevelőmunka javítása. Cscferki Lajos elvtárs beszél az ünnepi tanácsülésen. Cscterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, megyénk országgyűlési képviselője, Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pozsonyi István, az Elnöki Tanács titkárságának vezetője, Marótí János, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának helyettes vezetője, a megye, a járás társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, valamint a helyi üzemek képviselői. Az ünnepi tanácsülést a Himnusz után dr. Papp Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Megnyitó szavaiban beszélt arról a sokoldalú segítségről, baráti támogatásról, amelyet a Szovjetuniótól kapunk. Tiszaszcderkény élő példája ennek a támogatásnak — mondotta. — A Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyára szovjet tervek alapján, szovjet berendezésekkel, szovjet szakértők segítségével épült fel. Ezért az ünnepi tanácsülés alkalmával külön, őszinte, testvéri köszöntésünket küldjük a Szovjetunió baráti népének, s a Szovjetunió Kommunista Pártja most ülésező XXIII. kongresszusának. Beszélt Tiszaszederkény eddigi fejlődéséről, s arról a szükségszerűségről, amely ezt a közigazgatási területet városi rangra emelte. Dr. Papp Lajos megnyitó szavai után és javaslatára a tanácsülés egyhangúlag elfogadta a tanácsülés elnökévé Pósa Imre városi tanácstagot, akinek a részvevők nagy tapsa kíséretében dr. Pozsonyi István átadta az új város alapító oklevelét. Ezután Kovács Miklós, a tisza- szederkényi városi-üzemi pártbizottság titkára mondott beszédet. — A Tiszaszederkényi városi Tanács olyan napon tartja ünnepi alakuló ülését, amikor szerte az országban milliók köszöntik április 4-ét, hazánk felszabadulásának 21. évfordulóját, legnagyobb nemzeti ünnepünket — mondotta. — Iparvárosokat építettünk éj, hatalmas üzemekkel, kényelmes és korszerű lakóne- r'cdekkcl. Néhány iparágban, kájáról, nagyszerű sikereiről. A város építése 1955. szeptemberében kezdődött meg. Az első épületekbe az erőmű dolgozói költöztek be. Ekkor ezen a településen még nem volt államigazgatási szerv, de a város alapítói és építői már ebben az időben is igényelték, hogy résztvehessenek az állam- hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében. 1958-ban, a tanácsválasztáskor 3 községi tanácstagot választottak a településről. Ezzel egyidejűleg tanácskirendeltséget is szerveztek az épülő városban. 1981. március 24-én az Elnöki Tanács határozatot hozott a terület rendezésére, ezzel felszámolták azt a kettősséget, hogy az erőmű, az épülő város és az épülő vegyikombinát egy része a tiszaszederkényi, más része a tiszapalkonyai tanácshoz tartozzék. Az ipartelep tanácsa jól elátta feladatát, azonban a város fejlődése, perspektívája igazán csak most nyílik meg, hogy az Elnöki Tanács városi rangra emelte Tiszaszederkényi. Beszédét így fejezte be: — A bizalomra és megtiszteltetésre akkor leszünk legméltóbbak, ha jó munkánk eredményeként új, fiatal szocialista városunk méltó helyet foglal majd el a városok között. Kovács Miklós ünnepi beszéde után Cscterki Lajos elvtárs emelkedett szólásra. Tolmácsolta a Központi Bizottság és a Borsod megyei képviselők üdvözletét az új város tanácsának és polgárainak. Az. hogy a mai napon, legnagyobb nemzeti ünnepünk élőerőién új várost avatunk, jelkép is, fejlődésünk eredménye — mondotta. — Ez a város a szocializmus szülötte. Amikor a tele- alapjait leraktuk, a jövőbe tekintettünk, és a 1" "ő- be tekintettünk akkor is, amikor az Elnöki Tanács határozatot hozott Tiszaszeder- lcény városi rangja emeléséről. Szilárd hitünket és eltökéltségünket fejezi ki ez a jövőbe tekintés, hogy né''”'v ket és ' nzúnkat a szocializmus útján vezetjük tovább. Az új város tanulság is szá— Uj időszakhoz értünk el a gazdálkodásban és az élet minden területén. Mindent számba kell venni, mindent jobban kell csinálni. Az új, szocialista város dolgozóira vár a feladat, hogy ebben példát mutassanak. Ez a város és a Tisza partján épült vegyimű a magyar és a szovjet nép barátságának városa. Most tehát, midőn ünnepelünk, a testvéri szeretet és a hála szavaival kell szólnunk erről a segítségről, az önzetlen barátságról, amely összeköt bennünket a Szovjetunióval. Ez a barátság a mi legféltettebb kincsünk. .De Tiszaszederkény a béke városa is. Békében és a békéért épült. Büszkék vagyunk rá, hogy a szocialista országok nagy családjába tartozunk és ez egyszer s mind megszabja munkánk irányvonalát is — mondotta; Csetcrki Lajos elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után szervezeti kérdéseket tárgyalt az ünnepi tanácsülés. Ezután többen üdvözölték az új város vezetőségét. Közöttük Goór Nagy Sándor, a Nehézipari Tröszt vezérigazgatója, aki bejelentette, hogy a Tiszai Vegyikombinát az élüzem cím várományosa, Csikós Istvánná, Kazincbarcika város Tanácsának elnöke, aki javasolta, hogy Tiszaszederkény cs Kazincbarcika legyenek testvér- városok. A tanácsülés a javaslatot elfogadta, valamint határozatot hozott arra is, hogy a város címerével emblémát készíttetnek. amelyet minden év április 4-én ítélnek oda azoknak, akik kimagasló érdemet szereznek a város építésében. fejlesztésében. Ezután dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke dr. Kovács Albertet, a Tiszaszederkényi városi Tanács elnökét Kiváló tanácsi dolgozó jelvénnyel és a vele járó pénzjutalommal tüntette ki. Kedves színfoltja volt az ünnepi tanácsülésnek, amikor a felsorakozott úttörők köszöntötték a nagy nap részvevőit. Az ünnepi tanácsülés Pósa Imre zárszavával, majd az In- tcrnacionálé hangjaival ért véget. Cnodvárl Miklós Egy ózdi kezdeményezés margójára Özdon a technika házának vezetősége tájékoztatót adott ki az Ózdi Kohászati Üzemek gyárrészlegei, főosztályai részére. Dicséretes és nemes szándék hívta életre a tájékoztatóban levő gondolatokat: szórakozzanak, művelődjenek az ugyanabban a termelési egységben, de különböző beosztásokban dolgozó fizikai és szellemi munkások együtt, kötetlenül, feloldva az üzemi, hivatali hierarchia íratlan szabályait. Alapjában véve ez a szocialista klubélet lényege és célja. Az összetartó erő pedig e közösségekben az azonos irányú szakmai érdeklődés, ami egyben alapja lehet az általános műveltség gyarapításának is. A tájékoztató szer. kesztői, hogy még vonzóbbá tegyék a foglalkozásokat, a klubtagok minőségi kiválogatását javasolják, hangsúlyozva, hogy az összejövetelekre .. csak az arra érdemesek mehetnek!” Az összejöveteleken való részvételnek új formája ez a serkentési módszer, jelentős morális tartalommal. Éppen ezért a kiválogatást nagy körültekintéssel kell majd lebonyolítani, hogy a ..kívülreked- tek”-re is pozitív hatást gyakoroljon. Szépséghibája a tájékoztatónak, hogy mondanivalója nem mindenütt egyértelmű. Ez különösen a „belső” (üzemi) és „kinti” (klub) élet merev szétválasztásánál szembetűnő. Tartalmilag a „kinti” és „benti” munka dialektikusán hat egymásra, éppen ez a körülmény igazolja, teszi szükségessé a klubforma létjogosultságát. Az összejöveteleken biztosított szórakozási lehetőségek, a programok szabad megválasztása is minden bizonnyal jelentős vonzóerő lesz. Reméljük, hogy a tervezett klub csoportjai hamarosan meg is alakulnak, s tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak Özdon e korszerű népművelési forma meghonosításához. A lekössél igényei és ez áj lehetőségek Feljegyzések a KISZOV megyei küldöttközgyűléséről A kétnapos tanácskozás a formát, a tartalmat tekintve messze túlhaladta a régebbi küldöttközgyűléseket. A beszámoló és a hozzászólók beszéltek az eredményekről, és csöppet se takargatták a mozgalom fejlődését akadályozó gondokat, bajokat ÖMStín'O'mi a legjobbak között Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára arról beszélt felszólalásában, hogy a küldöttközgyűlés egybeesik a második ötéves terv befejezésével, illetve a harmadik kezdetével. Ez megnöveli a tanácskozás jelentőségét. Uffv értékelte, hogy a borsodi ktsz-ek a második ötéves tervben jelentős eredményeket értek el, amely része a megyében és az egész népgazdaságban végbement fejlődésnek. Nagyra értéken Borsod fejlődését Erdős József, az OKISZ elnöke is. Elmondotta, hogy a borsodi ktsz-ek a helyi iparpolitikai tevékenységben 9 százalékkal vannak a vidéki átlag fölött, volumenben pedig (az építőipar nélkül) a méteres munkában, az ipari javításban, a személyi szolgáltatásban n legmagasabb értéket „hoztak” az összes vidéki szövetségek közül. A megye jól reagált az OKISZ vezetőségének azokra a határozataira, amelyekkel az ellátatlan községekben óhajtotta fokozni a helyi iparpolitikai tevékenységet „ ... ma Borsod a földművesszövetkezeti hálózat igénybevételével az egyetlen olyan megyénk — állapította meg az ÖKISZ elnöke —, ahol a begyűjtő hálózat igen kevés kivétellel szinte minden községre kiterjed”. A gondokról^ a y,feher foltokról** Többen szóvá tették, hogy az adott szövetkezet nem minden esetben tud megfelelő mennyiségű ős minőségű anyagot beszerezni, másutt alkatrészhiány mutatkozik, megint másutt a korszerűtlen gépekkel nem tudják az igényeket. úgy kielégíteni, ahogy szeretnék. Benyák Béla, a városi tanács osztályvezetője ártól szólt, hogy Miskolc külső területeinek ellátása még mindig nem kielégítő. Többen elmondották, hogy esetenként itt-ott bürokrácia, huzavona, vagy éppen egyes szövetkezeti vezetőknél tapasztalható felelőtlenség, nemtörődömség akadályozza a fejlődést. Az igények állandóan nőnek. Kielégítéséhez meg kell teremteni az objektív és a szubjektív feltételeket. Mezőkövesden, Sárospatakon, Kazincbarcikán, Miskolcon és Ózdon meg kell gyorsítani elsősorban a tartós fogyasztási cikkek javító hálózatának korszerűsítését. Erre követendő példát mutatott a korábban minisztertanácsi vándorzászlóval lei tüntetett putnoki Vegyesipari Ktsz, amely az OKISZ elnökének értékelése szerint az ország egyik legjobb javító szövetkezete. Nagyon fontos a beruházások meggyorsítása. A harmadik ötéves tervben központi keretből Miskolcon ötmillió, özdon kétmillió forint értékben építenek szolgáltató házat. Kisebb szolgáltató ház létesítését tervezik Mezőkövesden. Ernődön. Perecesen, Encsen, Miskolc-Tapolcán, autószervizt hoznak létre Ózdon, Sárospatakon. Erő teljesebben kell fejleszteni a fiókhálózatokat. de ehhez a megyei és a Miskolc városi Tanács nagyobb segítségére van szükség. A tanácsok az új lakótelepeken, az OTP-kölcsönnel épített lakóházakban biztosítanak helyiséget a javító szol. gáltatásnak, amelynek költségéről az OKISZ gondoskodik. As új mechanizmusról A borsodi szövetkezetek is, mint szerte az országban, a régi gazdaságirányítás módszereivel érték el eredményeiket. A mechanizmus a szövetkezeti demokrácia, valamint a csoporttulajdon jellegéből fakadva oldottabb, mint az állami vállalatoké. Szép számmal vannak azonban olyan felesleges kötöttségek. amelyeknek fokozatos feloldása várhatóan megkönnyíti a szövetkezetek vezetőinek munkáját. Az OKISZ elnöke elmondotta, hogy több szövetségben, így a borsodiban is, ez évben már akr.l- mazzák a nagyobb önállóságot biztosító tervjóváhagyási rendszert. Nem szabják meg a termelési értéket, a létszámot, és a termelékenységet sem. A termelési kötöttségek elhagyása nagyobb lehetőséget biztosít a megrendelők igényeinek rugalmasabb kielégítésére. Az egv dolgozóra jutó termelési érték előírásának megszüntetése lehetővé teszi a mennyiségi szemlélet felszámolását. A létszámkötöttségek feloldódása módot nyújt a termelés struktúrájának megfelelő létszám- és átlagkereseti arányok kialakulására. A termelés gazdaságosságát kívánják segíteni azzal. hogy a háziiparéhoz hasonlóan másutt is lehetővé teszik a bedolgozó-rendszer kiszélesítését. Vannak ktsz-ek, mint például a sátoraljaújhelyi Faioari, a miskolci Kárpitos Szövetkezet, ahol felismerik. de a szövetkezetek többségében még nem érzékelik az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségeket, mereven ragaszkodnak a régi sémákhoz, esetenként nem tudnak mit kezdem a nagyobb önállósággal. Dojcsák elvtárs az új mechanizmusról szólva hangsúlyozta, hogy abból kell kiindulni: először meg kell ismertetni ezzel a szövetkezeti dolgozókat, vezetőket A szövetkezetek ötéves célkitűzése nem harsogó, a célok megalapozottak.’ Erősíteni kell azt az irányvonalat, amelyet a párt szabott a szövetkezetek elé — hangsúlyozta Dojcsák elvtárs. — A szövetkezeteknek abból kell kiindulniuk, hogy minden az emberért történik. Csorba Barna Részlet az SZMT-székházbau megrendezelt kiállítisTá.