Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

ÉSZAKMAG YARORSZ.AG I'énlck, 1966. április 22. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett üzemek, vállalatok (Folytatás az 1. oldalról). Csottgrád megyei Húsipari Vállalat; Élelmiszeripari Javító Szerelő és Szolgáltató Vállalat. KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM: Győri Pamutszövő és Műbőr- gyár; Richards Fi nőm posztó­gyár; Papíripari Vállalat; Mi­nőségi Cipőgyár; Fővárosi Mértékutáni Szabóság. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM: Bábolnai Állami Gazdaság; Bólyi Állami Gazdaság; Tisza- vasvári Gépjavító Állomás; Hódmezővásárhelyi Gépjavító Állomás; Pest megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat; Állami Vakcinatermelő Inté­zet. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM: Állami Pénzverő. ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG: Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság; Fővárosi Csator­názási Művek. ORSZÁGOS ERDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG: Szombathelyi Állami Erdő- gazdaság; Budapesti Fűrészek Vállalat. BEI ,K F R KSKEDELMI MINISZTÉRIUM: Hajdú megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Bé­kés megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat; XI— XXII. kér. KÖZÉRT Élelmi­szerértékesítő Vállalat. KÜLKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM: TERIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat. SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE: Mezőkövesd és Vidéke Kör­zeti Földmű vessző vetkezet. KISIPARI SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE: A kormány „a Miniszterta­nács vándorzászlajával kitün­tetett kisipari szövetkezet” címet és az ezzel járó ván- dorzászlót adományozta a kö­vetkező szövetkezeteknek: „MIRKOZ” Diesel és Hűtő- technikai KTSZ; Szabók Mi­nőségi KTSZ; Kiskőrösi Ve­gyesipari KTSZ. Lenin emiékiinnepségek a megyében Lenin születésének 96. év­fordulója alkalmából a megye községeinek, városainak szá­mos művelődési otthonában emlékeznek meg a nagy for­radalmárról, Ünnepséget, rendeznek' Sze­rencsen is, ahol Deine László, a megyei pártbizottság titkára tart előadást. Április 22-én Diósgyőrben megkoszorúzzák a Lenin-szobrot, majd 15 órai kezdettel a Bartók Béla Műve­lődési Házban tartanak em­lékünnepséget, melynek elő­adója Majoros Balázs, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője lesz. Amerikai bókéin arcosok tiltakozása Saigonban Ä dél-vietnami rendőrség •csütörtökön reggel megakadá­lyozta, hogy a Saigonban tar­tózkodó hat amerikai béke- harcOs tiltakozó őrséget ren­dezzen az amerikai nagykövet­ség előtt. A békeharcosok terve az volt, hogy reggel nyolckor hagyják cl szállodájukat és az amerikai nagykö­vetség elé vonulnak. A pacifisták szállodai szo­báját reggel hat órára várat­Gromiho Kómába érkezett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter Fanfani olasz külügyminiszter meghivására híva latos látogatásra Rómába érkezett. Útjára elkísérte Dzsermen Gvisiani, a Szovjet­unió Minisztertanácsa tudomá­nyos és technikai állami bi­Párfeoyesülési uü népség Berlinben Á Német Szocialista Rgyscg- Pá'l Központi Bizottsága, a Kénét Kommunista Párt és a S’.cciáldemokrata Párt húsz esttndővel ezelőtt történt egyesülésének évfordulóján, csitörtökön délután ünnepi rerdezvényt tartott a berlini Dynamo sportcsarnokban Ezen Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságá­nak else titkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke mon­dott beizédet. Walter Ulbricht több mint Kétórás beszédet mondott. A két muikáspárt húsz évvel ezelőtt történt egyesülésének jelentősigével, az NSZEP-nek a néme nemzeti kérdés meg­oldására tett erőfeszítéseivel, a két német állam konföderá­ciójával foglalkozott. zottságának elnökhelyettese. Anatolij Kovaljov, a szovjet külügyminisztérium első euró­pai részlegének vezetője és több más hivatalos személyi­ség.; A római Leonardo da Vinci repülőtéren G romi kot és kísé­retét Fanfani külügyminiszter és más hivatalos személyisé­gek fogadták. Ugyancsak ott volt Kozirev, a Szovjetunió ró­mai nagykövete, Gromiko az első szovjet kül­ügyminiszter, aki a második világháború befejezése óta lá­togatást tesz Olaszországban, lanul felmondták, így koráb­ban kellett elindulniok. Há­rom férfi és két nő vonult a hat háztömbbel odébb le­vő amerikai nagykövetség fe­lé. Azonnal katonai gépkocsik szegődtek a nyomukba, majd a nagykövetségtől egy ház- tömbnyire feltartóztatták őket. A rendőrség elkobozta azt a táblát, amelyen ez a felirat állt: „.Amerikai katonák, ne öljetek meg több vietnamit, menjetek hazat” A saigoni repülőtér rendőr­őrszobáján hat órán át tartot­ták fogva a 81 éves Musté tiszteletes vezetésével érke­zett amerikai csoportot, ki­hallgatták őket, majd — mi­után ismét megtagadták, hogy maguk menjenek — a dél-vi­etnami rendőrök elcipelték őket az első Amerikába indu­ló gépre. Az amerikai békeharcosok világfeltűnést keltő saigoni látogatásuk után jelenleg úton vannak hazafelé. Nagyszabású eseménysorozat köszönti a szabadságáért és fiiggeilenségéért harcoló fiatalok napját Országszerte nagyszabású eseménysorozat köszönti ápri­lis 24-ét, a szabadságért és függetlenségért harcoló fiata­lok napját. Szombaton este 9 órakor hazánk valamennyi vá­rosában és községében vietna­mi őrtüzeket gyújtanak az if­júkommunisták, s ezek fé­nyénél megerősítik követelé­süket: Szüntessék meg a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság elleni barbár légitámadá­sokat, vonják ki Dél-Viet- namból az amerikai csapato­kat, tegyék lehetővé, hogy a vietnami nép szabadon, maga döntsön sorsáról, hazája jö­vőjéről. A budapesti fiatalok nagy­gyűlésén pénteken részt vesz­nek a Nemzetközi Diákszemi­nárium ötven ázsiai, afrikai, latin-amerikai és európai or­szágot képviselő delegátusai is. Vendégeink a fővárosból kisebb-nagyobb csoportokban vidékre utaznak, s egyebek között Pécsett, Szegeden, Deb­recenben, Egerben, Miskolcon, Győrött és Szombathelyen is felszólalnak a kiszisták ren­dezvényein. Szövget nyilatkozat az NDK ENSZ tagságáról A szovjet kormány nyilatko­zatot juttatott el a Biztonsági Tanács elnökéhez és az ENSZ főtitkárához. A nyilatkozat tá­mogatja az NDK felvételi ké­relmét az ENSZ-be. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az NDK tagfevételi ké­relme a háború utáni törté­nelmi eltolódások törvény­szerű megnyilvánulása. Vitat­hatatlan tény, hogy két német állam van és ez nem igényel Szentesítést semmiféle külső tényező részéről. Mindegyik hómét állam nemzetközi jog­alany — mondja a nyilatkozat. A továbbiakban hangsúlyoz­na, hogy az NDK következe­tesen teljesítette a potsdami egyezményekből fakadó köte­lezettségeit, Közép-Európában a béke erős bástyája lett A nemzetközi életben egyetlen kormány, egyetlen ország sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az NDK szuverén állam, amely szerepet játszik a világ- politikában, az európai hely­zet stabilizálásában. A szovjet kormánynyilatko­zat alaptalannak és képtelen­nek nevezi azt az állítását, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság jogosult a Német De­mokratikus Köztársaság lakos­ságának a képviseletére is. Valamely állam igénye más országok lakosságiinak képvi­seletére sérti az ENSZ alapel­veít. A szóbanforgó esetben ezenkívül arról is szó van, hogy ki akarják elégíteni az egyes nyugati hatalmak szö­vetségeseként szereplő Német Szövetségi Köztársaság bizo­nyos köreinek revansista becs­vágyait. A nyugatnémet kor­mánykörök e törvénytelen Igé­nyeinek támogatása ártalmas és veszélyes — mondja a nyi­latkozat. Befejezésül a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az NDK, vagy akár mindkét német ál­lam ENSZ-be való felvételé­nek ellenzése végeredményben a két német állam közeledése ellen is irányulj A Borsod megyei ipari üsemek exporttermelésének iapasstalatai A nemzetközi fizetési mér­leg javítására tett intézkedé­sek jelentős eredményeket hoztak a Borsod megyei ipari üzemek elmúlt évi exporttevé­kenységében. Az 1963. decemberi párt- és kormányhatározat az export- termelés növelését — ezen be­lül a tőkés országokba irányu­ló export részarányának eme­lését —, valamint az import anyagokkal történő ésszerű, ta­karékos gazdálkodást tűzte ki céluL Ütemesebbé vált a termelés Az exporttermelés növelése rendkívül sokrétű feladat ösz- szehangolt megoldását igényel­te. Az exportra történő gyár­tás mennyiségi növelését az adott termelő kapacitás hatá­rain belül, a belföldi szükség­letek egyidejű kielégítésével kellett megoldani. Az expor.t- kiszállítás növelése szükséges­sé tette a külföldi piacok bő­vítését, új kereskedelmi kap­csolatok kialakítását. Ezen túl­menően fokozott erőfeszítése­ket kívánt a termelő vállala­toktól, hogy korszei'ü, műsza­kilag fejlett és minőségileg kifogástalan' termékeket állít­sanak elő. Vizsgáljuk meg, hogyan tet­tek eleget e követelményeknek az országos méretekben is je­lentős exportot lebonyolító borsodi üzemek? Ha a statisztikai adatokat vesszük figyelembe, ezek ön­magukban is sokat elárulnak a munka minőségéről. Az ex­portkiszállítás 8.2 százalékkal volt magasabb 1965-ben, mint egy évvel ezelőtt. Kedvezőnek ítélhetjük meg azt is, hogy az előirányzott tervet 5.7 száza­lékkal túlteljesítették, és így terven felüli devizabevételhez juttatták a népgazdaságot A gazdaságpolitikai célkitűzések­nek megfelelően az export-ter­melésen belül tovább nőtt a tő­kés ok port részaránya, és 1965- ben elérte a teljes kiszállítás 46 százalékát. Az anyagigé­nyes termelés részaránya csök­kent és nőtt a munkaigényes export mennyisége; A korábbi évekkel szemben ütemesebbé vált a termelés, és csökkent a szállítási hátralék; Javulás következett be a mi­nőségi munkában is, ezt a mi­nőségi reklamációk összegének és mennyiségének csökkenése jelzi. Intézkedéseket tettek az ex­portgazdaságosság fokozására is, bár ezen a vonalon még további erőfeszítésekre van szükség; Az elmúlt esztendő eredmé­nyei azt jelzik, hogy az export- termelésben egészséges fejlő­dési folyamat kezdődött el: Az üzemi pártszervezetek tudatos felvilágosító és mozgósító mun­kája nyomán az ex pori-terme­lésben egészséges szemlélet­változás jelei mutatkoznak: Néhány probléma Ä forintban mért export­terv teljesítésén kívül sikerült a devizaforintban előirány­zott feladatot is végrehajtani: Ez azonban jelentős anyag- és Közzétették a Lénia-díjasok jegyzékét Minden évben április 22-én, Lenin születésének napján íté­lik oda a Szovjetunióban az Irodalom és a művészetek, va­lamint a tudomány és a tech­nika területén a legkiválóbb művekért a Lenin-díjakat Az idén Szergej Geraszimov és Arkagyij Plasztov festőmű­vészek, Zara Doluhanova éne­kesnő, Szergo Zakariadze és Mihail Uljanov színészek kap­tál: meg a díjat A döntést méltatva Nyiko- laj Tyihonov költő, az iro­dalmi és Művészeti Lenin-díj Bizottság elnöke hangoztatta, hogy az 1964-ben elhunyt Szergej Geraszimov a festészet és a grafika kiváló mestere volt és műveiben hatalmas erő­vel juttatta kifejezésre az orosz nemzeti jellemet. Arka­gyij Plasztov művészete Tyiho­nov szerint a szovjet falu éle­tének élő krónikája; Zara Doluhanova a világ legjobb kamaraénekesnői közé tartozik; Szergo Zakariadze grúz szí­nész a díjat a Katona apja cí­mű film főszerepéért kapta* Mihail Uljanov moszkvai színészt A kolhozelnök című filmben nyújtott alakításáért tüntették ki Lenin-dijjal. A tudomány területén nyolc, a technika területén tíz mun­kát találtak méltónak a Lenin- díj ra. Neves szovjet tudósok, mérnökök, ipari vállalatok ve­zetői Vannak az új Lenin-di- jasok között *1* A világűr meghódításában elért nagyszerű sikerekért Le- nin-díjat kapott a szovjet tudó­sok, tervezők és ipari vezetők egy csoportja; Valamennyien részt vettek a Voszhoá—1 és a Voszhod—2 űrhajók létre­hozásában, illetve felbocsátásá­ban* Ugyancsak Lenin-díjjal tün­tették ki a Lima—9 és a Luna —10 űrállomás megalkotásá­ban és felbocsátásában közre­működött szakembereket munkaráfordítással valósult meg. Az exportgazcLaságöSSáfi több vonatkozásban háttérbe: szorult, hogy a lehetőség hatá-i rain belül minél több exportot1 bonyolítsunk. Pedig az export-j termékek világszínvonala * műszaki paraméterek teljesítő-r Sén kívül az élő és a holt munkaráfordítások minél ata*: csonyabb szintjét is magába*; foglalja. E kívánatos cél elérő-' se az elmúlt évben még ner*! volt kellően tudatos. Több esei-i* ben olyan termékeket is expóé­tól tunk, amelyeknél a társadal­mi ráfordítás nem volt előnyös számunkra. Zavarta az export­gazdaságosságot az is, hogy belföldi árrendszerünkben ser* jutottak mindig kellően kifeje­zésre a világpiaci arányok, így a belföld lieg jövedelmező ter­mékek gyártása nem elégítette ki minden esetben a népgazda­sági lag is gazdaságos export­termelés fogalmát E problé­ma különösen a kohászati é£ a gépgyártási termékeknél je­lentkezett: Előrelépés történt a műszaki fejlesztésben is, azonban ai elért eredmények még nerfi kielégílöek. Több esetben ta­pasztaltuk, hogy az új beruhá­zások, korszerűsí lések nraYl hozták .meg a. kívánt ered­ményt. Előfordultak olyan ese­tek is, hogy a műszaki fej­lesztés az összehangoltság hiá­nya miatt nem realizálódott többletexportban: Az elmúlt évben korszerűsítették a Le­nin Kohászati Müvek abroncs- hengersorát, azonban az ab­roncssor termelési kapacitása nincs összhangban sem a vál­lalat tengely- és tárcsagyártá- *si lehetőségeivel, sem pedig a Diósgyőri Gépgyár vasúti ke- rékpárgyártó üzemének kapa­citásával: Ugyanakkor a kül­földi piacon igen nagy a ke­reslet a komplett vasúti ke­rékpárok iránt; Az elmúlt évben is tapasztal­tuk, hogy egyes, fontosabb kérdések eldöntése a szüksé­gesnél hosszabb Időt vés* igénybe és az indokolatlan hu- za-vona kedvezőtlenül befolyá­solja az exporttermelést Á külföldi piacon való verseny- képesség pedig megalapozott, de gyors operatív intézkedése­ket igényel. Ez egyaránt vonat­kozik a felügyeleti szervek döntésére, de érvényes válla-’ lati döntésekre is; Hasonló problémák akadá­lyozzák az egyre sürgetőbbe» jelentkező exportraktárak lét­rehozását is. Általános érvé­nyű az a megállapítás, hogf az exportraktárak létesítésének üteme messze elmaradt a me­gyei export fejlődésének, üte­métől. Pedig raktárakban ere­detileg is kedvezőtlen volt * helyzet; Oláh László, a megyei exportbizottság elnöke* (Folytatjuk.) , T tört lété a v, 20tt kén költ Ián; a v köv bot Eya; kött Aide Sán Visz a s Szer rézo liezi Vált ?. k lódé E: kok évi A épri bari tant ban így. éz c Az kih; ápr( ka ti két keic Atti fio r Ej *ggi *ki i»úv tei *ürá lato íani <árs kor; Ukn bar] kon [éti, «an son] Ki kivel építtet? Falun járva mindig megcso­dálom az új csuládi házakat. Néhány régi viskó, félig íöldbesüppedt, zsúpfödeles épület mellett jobban feltűn­nek, mint a városon. Az új házak szépek, takarosak, többnyire délre nézők, nagy ablakosak. Gyakran kérdezős­ködöm is a tulajdonosoktól: — Kivel építtették ezt a jó kis házat? A válasz legtöbbször azonos: — A ktsz-szel! A helyi szö­vetkezet csinálta. Ugye, szép munka? A tanácstitkár példákat mondott: az egyik faluban bölcsődét a másikban óvodát, a harmadikban iskolát kellett építeni, a negyedikben sürgősen renoválásra szorult a tanács­háza, az ötödikben átalakí­tásra várt az orvosi rendelő, a következőben a tsz-nek kel­lett új istálló — és a ktsz nem tudta elvállalni. Indoklás: nem volt rá kapacitás. A szö­vetkezet erejét lekötötték a kislakásépítők. És a szövetke­zet elsőrendű feladata: a la­kosság igényeinek kielégíté­Ezt említettem meg a minap az egyik járási tanács vb-tit- kárának, dicsérve a helybeli ktsz építőit. — Jó, jó — vágott szavam­ba —, a dicséretet valóban meg is érdemlik, hiszen gyor­san, rendesen dolgoznak, és csak elvétve kapnak reklamá­ciót. Van azonban a dolognak egy másik oldala is. Tudni­illik lassan már ott tartunk, hogy míg a „maszekok” (ezen én most egy kis élcelődéssel a családi házak tulajdonosait értem) a szövetkezettel épít­tetnek, addig a közületek kénytelenek maszek-építőkkel dolgoztatná Nem vitatható, nagyon he­lyes az a rendelkezés, amely a lakossági szolgáltatást írja elő a ktsz-ok számára fő célul. A családi házak roha­mos gyarapodásának minden­képpen csak örülhetünk. És hasonlóan örülhetünk annak is, hogy a Ictsz-ek nagy igyeke­zettel, gyorsan és szépen épí­tik ezeket a házakat. S köz­ben nem kis erőfeszítéseket tesznek, hogy a növekvő fel­adatokat ellássák. Természe­tesen ha bírnák, dolgozhat­nának közületeknek is. A közületi építkezésekre és javítómunkákra azonban az építőipari vállalatok hivatot­tak. — Igen ám — jegyezte meá az említett tanácstitkár —* csakhogy az állami vállalatok­nak is van éppen elég dolguk- És főleg: nagyobb volumenű dolgaik vannak, nagy értékű beruházásokon munkálkod­nak, a „csipri-csupri” falusi javításokra, közületi építke­zésekre nekik sincs kapacitá­suk. Maradnak tehát a ma­szekok. Akik ugyan gyakran több pénzért, hosszabb időre* s a színvonaltól jóval gyen­gébb minőségben, de kész­séggel elvállalják a közületi munkákat... Visszás jelenség. S hogyan lehetne változtatni rajta? A tanácstitkár ezt javasolta: — Az állami vállalatok gyorsabb fejlesztése szükség ges. Jobban kellene törődni aZ aránylag kis értékű, de igen fontos közületi építkezésekkel: És iaián nem ártana, ha. ez á törődés a helybeli klsz-eknél is megnyilvánulna ... Továbbá — véleményünk szerint — nem ártana az sem! ha ezen a javaslaton elgondol­koznának az illetékesek; CRuttksjá ! [ásó »ári tele [Zo; W Vei 'lék a , ség, ?8j Hrt pás mt [tie Ve, , £ ’Pa; PÖl lat, lar. Stíl ’8 , a 5 tlec hie len Őse Bor Pét leb Ple Se; o, iái ba Sa ke; SZ; SO] ÍJJ UTAKON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom