Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

Péntek, I960, äpriüs 22. északmagyarorszag 3 Tíz bemutató a Miskolci Nemzeti Színház új évadjának műsortervében Lenin Magyarországon Ülést tartott a miskolci városi tanács végrehajtó hisottsága nép, itt magyar földön is tud­ta már, merre visz a'forra­dalom útja. De a cenzúra-jelentés szü­letése előtt két nappal a vá­rosliget őszi lombjai alatt ki­mondták Lenin nevét is. Száz­ezernél több budapesti meg környéki munkás gyűlt össze az iparcsarnok környékén, hogy nagygyűlésen köszöntse a győztes Nagy Októbert, és követelje a békét. A szónoki emelvényen ott állt egy régi, megbecsült munkásvezér, Bo­kányi Dezső. „Kezünket nyújt­építésének időszakában Leni® tanításait és gondolatait hasz­nálják fel a magyar kommu­nisták a magyar társadalom sajátosságait, népünk történe­tének tanulságait figyelembí véve. Szólt a magyar forradalmá­rokhoz Lenin az elnyomás sö­tét negyedszázadában, Horthy idején is. Valamikor a har­mincas-negyvenes évek for­dulóján égy debreceni kom­munista ifjúmunkás, Tóthfa- lusi Sándor lakásán a csen­dőrnyomozók egy Budapes­;vái Mű i|§| ::Ä mm KÜK it»:’ . Tegnap, április 21-én, csü­törtökön Fekete László elnök­letével ülést tartott Miskolcon ® városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Első napirendi pont­ont, alapos vita után a Mis­kolci Nemzeti Színház új évad­janak műsortervét fogadta el a végrehajtó bizottság. Az el­következő évadban tíz dara­bot mutatnak be. Több ma- Gyar drámát, így többek kö­pött Németh László, Gyárjás "lifcZós, Hubay Miklós és «andor Iván egy-egy művét viszik színpadra. Változtatnak a színház eddigi bérletrend­szerén is. Négy, különböző so­rozatból álló bérletrendszcrt Vezetnek be, amely nagyobb választási lehetőséget biztosít ? közönség különböző érdek- •odésű rétegei számára. , Ezután az 1965—66. évi is­koláztatásról és az 1966—67. tvi pályaválasztási tevékeny­ség előkészítéséről szóló jelen­tést vitatta meg a végrehajtó bizottság. Az elmúlt évben a különböző középiskolákba je­lentkezett 1522 miskolci ta­nuló közül 1282-t vettek fel a középiskolákba, 789 miskol­ci fiatal pedig a szakmunkás- képző iskolákban tanulhatott tovább. A jelenlegi tanév végén 2140 általános iskolás fejezi be ta­nulmányait a városban. A még továbbra is fennálló tan­terem-gondok miatt 2300 ta­nulót tudnak felvenni a vá­ros középiskoláiba. Közülük mintegy 1300 lesz a miskolci és 1000 a vidéki fiatal. A Munkaügyi Minisztérium inté­zeteinek kapacitása 2400, s ha 800 miskolci fiatalt felvesz­nek, valamennyi 8 általánost végzett diák továbbtanulását sikerül biztosítani. A város középiskoláiban 1870 fiatal végez az idén. Kő-, zöttük több, mint ezer lány.- Az egyetemekre és a főisko-! Iákra a gimnáziumban végzők- 54, a szakközépiskolások 34 és! a technikumokban érettségi­zők 52 százaléka jelentkezett/ A lakásszövetkezeti szerve­ző bizottság javaslatát fogad-' ta el azután a vb. Miskolcon, az idén 485 szövetkezeti lakás­épül. Ezek közül tízet házfel-! ügyelői lakásnak tartanak- fenn, 110 elosztásával közvet-' lenül a város három kerületi- tanácsát bízták meg, 365 sző-' vetkezeti lakást pedig az üze­mek, vállalatok, különböző- intézmények osztanak szét', dolgozóik között. Csakis azok- kaphatnak szövetkezeti lakást,1 akiknek igénye valóban indo-j költ és legalább 1963. januári 1. óta állandó jelleggel Mis-i kolcon vannak bejelentve. ] __________________ H j c Járt-e Lenin, ha csak átuta­lóban is Budapesten? Volt * már efféle vita történészek £ között, sajtóban, s lehet, hogy P előkerül majd egy megbíz- Kható emlékezés, hiteles doku- pmentum, amely az igent fé­lidőkét igazolja. De nem is ez * a fontos. Ha testi valóságá­éban sohse járt itt, szelleme *és tanítása mindig jelen volt magyar forradalmi harcok­éban attól az időtől fogva, hogy ^a nemzetközi munkásmozga- k lom legharcosabb és először P győztes csapatának élére állt. . ijii fHlililiplÉS^I I is ez orvosszakértek nyüattatával ! foiylatódott a Mfiikaiasztrófa tárgyalása 1 , A miskolci megyei bíróság "Prilis 21-én, csütörtökön 3 arlangszakértőt hallgatott ki ^Púként a Baradla barlang- .Pn történt szerencsétlenség a£yében, majd meghallgatta orvosszakértők véleményét, elnök a barlangszakértők ^hallgatása előtt még néhány apróbb probléma pontos meg­határozására tett fel kérdése­it Pászthory György Walter- Vfk, Szemlér Máriának, Rill Attilának, Ruff Jánosnak és “°rbás Lászlónak. Teljesen egyedülálló eset Először Magyari Gábor, az •Sgteleki barlang igazgatója, &hi maga is geológus, tett ta­núvallomást. Elmondta, hogy iszthory 1963-ban levélben irt tőle engedélyt a barlang­jára. Dr. Keszler Hubert, a jgyar Karszt és Barlangku- ■ató Társulat társelnöke ga- ppPciát vállalt érte, majd a 'Srsulat más vezetői is. Pászt- ?.°ry ismerte a barlang klima­tikus viszonyait. Ma már — a barlangkutatók tavalyi athéni konferenciája óta — nem id­étlenül szükséges a barlang­ban sátorban aludni. Sok ha­jló külföldi táborozásról tud ** ő maga is részt vett ilye- hPn. Sajnálatos — mondotta hogy a barlang orvosellá- ja még nem kielégítő. A barlangban már lefektették a ;elefonkábeleket, állomások jJZonban még nincsenek. A barlangigazgatóságnak semmi- , ,6n jármű sem áll rendelke­zőre. Öt csak január elsején, délelőtt 10 órakor értesítették a. szilveszteri szerencsétlen­éről, azonnal odament. . Byébként december 31-én jt a barlangban, találkozott iszthoryval, nem talált sem- j rendellenességet. A bar- hpgjárást egyébként mind­edéig nem kötötték semmi­in feltételhez. . Or. Keszler Hubert, a Nehéz- hari Minisztérium vízügyi íő- Zakértője, a társulat társel- j'-'ke, tudományos barlangku- jhtó kijelentette, hogy a bar- aPgkutatás során nem emlék­ek rosszullétre. 1935-től 40- 2 ö volt a barlang igazgatója, í Styx-ágat ő fedezte fel. A /hóember 31-i utat nem tartja j 1ogeröltelőnek. A szerencsét- ePség teljesen egyedülálló 6set, ő valami mérgezésre ?°Pdol, talán a Karbid-lámpa hem volt megfelelő minőségű ] amikor a szifonnál köze- lebb kellett hajolni hozzá, *hort lehajolva mentek, mér- gező hatást gyakorolt. sí riss’• óla' eddig nem roll kötelesé i.^r. Keszler közölte, hogy a társulatnak nincs kötelező balesetelhárítási szabályzata. Szerinte, ha reszketés jelent- . ezik a túrán, ajánlatos visz- Szafordulni. A barlangkutatást «oha se kötötték korhatárhoz, h sátor-vitát nem döntöttek el, de már egy hétig is voltak kí­sérleti célból barlangban, sá­tor nélkül. Szerinte ha valaki nincs egyedül, a sötétség nem okoz depressziót. Dr. Dénes György a Karszt cs Barlangkutató Társulat fő­titkára ugyancsak azt állítot­ta, hogy tapasztalata szerint még senki sem lett rosszul Styx-túrán, ő maga többször túrázott ott csoporttal. A sá­tort a legújabb megállapítások szerint, mellőzni lehet, a túra előtt orvosi vizsgálat eddig még nem volt kötelező. Ezután dr. Kirchknopf Már­ton, az ózdi városi kórház bel­gyógyász főorvosa átadta a bíróságnak a kórházba szállí­tott fiúk kórlapjait. Ennek, valamint az elhunytakról fel­vett orvosi leleteknek birto­kában a meghívott orvosszak­értők tanácskozásra vonultak vissza. Oxigénhiány és vérkeringési savar A tanácskozás után dr. Földes Vilmos törvényszéki orvosszakértő felolvasta azt a szakértői véleményt, amelyet dr. Bozsik Györggyel, dr. Fiedler Károllyal, dr. Kérdő Istvánnal, dr. Sós Józseffel és dr. Sótonyi Gáborral együtt készített el. Ezzel valamennyi­en egyetértettek. -A jelentés a boncolási jegyzőkönyvekre és a laboratóriumi, valamint szö­vettani vizsgálatokra támasz­kodik. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a laboratóriu­mi vizsgálat nem mutatta ki alkohol és szénmonoxid hatá­sát a holttesteken, a szövet­tani vizsgálat azonos minősé­gi, valamint mennyiségi el­változást mutatott ki mindhá­rom esetben. Brückner Ernőd, Háder Pál és Wettslein Antal halálának közvetlen oka szív- és agybénulás, amit a szerve­zet általános kimerülése és lehűlése idézett elő. Ezt azon­ban a fellépő oxigén-hiány váltotta ki, amelynek okát pontosan nem lehet kimutat­ni. A karbid lámpa persze fokozhatta a hiányt, különö­sen, amikor fej mellett kel­lett. tartani a szifonban. Az, hogy 3 nap óta a barlangban tartózkodtak, fáradságot okoz­hatott. Az oxigénszegénysóg és fáradtság tartós zavart okozhatott a vérkeringésben, ez visszahatott a központi idegrendszerre. Mindezen té­nyezők együttesen hatottak. Bizonyította ezt az, hogy Brückner, aki a leggyengébb volt a vádlott szerint, ő lett először rosszul, majd Weit­stem, akit szintén gyengének minősített.. A tanúvallomások­ból is az oxigénhiányt és a vérkeringési zavart állapítot­ták meg a szakértők. A 3 fiú rosszulléte egymás után pszichikailag hatott károsan a többire, a/, hogy az ájultakat vinniük kellett, gyorsította a még járni tudók kifáradását és ez is deprimálóan hatott rájuk. A szakértők szerint a bar-] lángban nem lehetett volna-l megmenteni senkinek az éle-] tét, a mesterséges légzés sem.) segíthetett. A három életben-] maradinál ugyanolyan oxi-] génhiány és keringési zavarj okozta lehűlés lépett föl,] mint a meghaltaknál, csak azt orvosi beavatkozásnak kö-] szönhetik, hogy élnek. Borbás^ László például majdnem hol-1 tan érkezeit már a kórházba,.! magán Pászthoryn is hason-] ló tünetek mutatkoztak. Alj barlangnak a klimatikus vi—» szonyai önmagukban nem ká-j rosak, élelemhiány nem hatott-» az eseményekre, az adott idő-1 pontban feltehetően külső.; okok hatottak a levegőre. Le-j hét, hogy az 1965-ös túrán] olyan aktuális meteorológiai, h klimatológiai és hidrológiait tényezők léptek fel, amelyek] máskor nem voltak jelen. Dr. Majláth György pszi—| chiáter a szakvéleményhez 1 hozzáfűzte, hogy a fclsorolt-i okok a három elhúnyt eseté-j ben olyan komplett stressz-] hatást eredményeztek, amely-l személyiség feladására veze-] tett. A személyiség feladásá—| nak mechanizmusa persze] egyénenként változó, de az-| életbenmaradottaknál is ha-] lál-közeli állapot volt. példa!] rá Borbás László esete. Ezután az orvosszakértők-i véleménye alapján a bírósági elrendelte, hogy Pászthory!] György Waltert elmeszakértőt vizsgálja meg, milyen fokú] lehetett a tudatzavara a ka—I lasztrófa idején. A tárgyalást] ma, április 22-én folytatják. -I Máté Iván ] 4------------------------------- * K 1905. február 13-án Ady írta £a Budapesti Naplóban: „Kong, £ kong Moszkva csodálatos *harangja. Ilyen vészkondulás fiolára még sohasem zúgott a * világon. Az apró-cseprő lár- *mák nem hallatszanak most xmeg. A moszkvai vészharang í az egész világnak szól." Így P látta meg a magyar költő, a k forradalom viharmadara az porosz dolgozók és Lenin első K forradalmának nemzetközi je- P len tőségét. 1917. november 27-én a szo- klcásos havi összefoglaló jelen- ptést írták a cs. és kir. buda­it pesti hadifogoly-levelezést pcenzurázó bizottságban. Lé­te vélrészleteket idéztek, foglal- ptak össze azokból az íráshoz fcnem szokott kézzel rótt sorok- pból, amelyeket a hadifoglyok Jtitthoni hozzátartozói küldtek ka messzi táborokban élőkhöz. P Fekete Béla főhadnagy nem kírta le jelentésében Lenin ne- pvét. Mégis ott van a sorok kközött. A tiszt összefoglalja, pmit írnak a vágyva-vágyott X békéről a katonafeleségek. A P legfontosabb mondat ez: „Bé­rkének kell lennie, és az orosz pforradalom meghozza.” Ami- pkor írták a leveleket, még el ksem hangzott a szovjetha- Pfalom, Lenin országának első k szava, a békedekrétum. A Hrk-kick-k-k-k-k-trk-k-kickirk -kirk-k-t (N. ft. Zsukov tusrajza.) juk az orosz elvtársak felé és melegen megrázzuk az ő ke­züket, mert visszaadták az emberiségnek a szocializmusba vetett hitet, bizodalmát és re­ményt!” — kiáltotta Bokányi. A felelet, a zúgó „Ügy van!" belevegyült a tapsba, s akkor hangzott fel Lenin neve, meg a feledhetetlen jelszó, hogy az urakkal, a burzsoáziával „be­széljünk oroszul". Tizenkilenc fényes százhar­minchárom napja is úgy kez­dődött, hogy a csepeli szikra- távírón Lenin nevét és Lenin szavát vitte-hozta az éter. És az 1919-es május végén, ami­kor Lenin megírta és el­küldte üdvözletét a magyar munkásoknak, örökérvényű szavakat mondott ki a prole­tárdiktatúra lényegéről és cél­járól. „Célja, hogy megte­remtse a szocializmust, meg­semmisítse a társadalom osz­tályokra tagozódását, dolgo­zókká tegye a társadalom ösz- szes tagjait, s megfossza tala­jától az embernek ember ál­tal való bármiféle kizsákmá­nyolását. Ezt a célt nem lehel egycsapásra megvalósítani ehhez a kapitalizmustól a szo- cializmushoz vivő, meglehető­sen hosszú időszak kell..." Ma, a szocializmus teljes fel­r é-*-*-á**-*-*i-*-***-*-*-*"*-++-*"*-í ten megjelent kis könyvecs­két leltek. Marx Károlyról és munkásságáról szóltak a kis szürke füzet lapjai, szer- zőjeként Szűts Gergelyt tün­tette fel a kiadó. A nyomozó­tiszt elolvasta a könyvecskét és szaporán elfogatóparancsot adott ki az ismeretlen helyen, tartózkodó Szüts Gergely el­len”, mert a füzetet igen ve­szedelmes forradalmi fegyver­nek látta. Az is volt. Abból a kis szürke füzetből Lenin tanítását olvasták a magyar munkások — egy Lenln-cik- ket adtak ki Szűts Gergely ne­vével jelezve, a magyar kom­munisták. A jelenben ugyancsak min­dennap szól hozzánk. Ha a Luna—10, a hold első mester­séges holdja az Internacionale első ütemeit küldi a földre, ha a Szovjetunió kommunistái jövőt meghatározó döntéseket hoznak, ha a szovjet állam aí emberiség jövőjéért száll síkra: Lenin szól a világhoz« hozzánk is. Születése Dapján ápriRs,: á tavasz szép magyar virágait tesszük le pesti szobra talap­zatára — nincs az messzi at* tói a ligeti térségtől, ahol elő­ször kiáltották nevét negyven­kilenc esztendeje, a gyülésező magyar munkások. Ha a pavilon megépül három taklaközi tsz 4.700 mázsa zöldség­es gyümölcsféleséget ad az idén Diósgyőrnek Megyénk közös gazdaságai újabb és újabb „lépésekkel” bizonygatják, hogy a megyei pártbizottság januári ülésén elhangzott ígéretnek minden­ként eleget kívánnak tenni. Mint azt lapunk a pártbizott­sági ülés után közvetlenül is­mertette, a termelőszövetkeze­tek megígérték a munkásosz­tálynak, hogy erejükhöz mér­ten változtatnak a városok, a lakosság évről évre visszaté­rő zöldség- és gyümölcs „gondjain”. Alig néhány héttel az Ígéret után összeültek a termelőszö­vetkezetek vezetői a megye és Miskolc szakembereivel, hogy megbeszéljék a jobb ellátás, a minél több friss zöldség és gyümölcs biztosításának mód­ját. Tehát, ahogy a tanácsko­zás után irtuk, megtették az első lépéseket. S e lépést azóta újak követték, s újak követik. Az elmúlt hetekben a me­gyei és a városi tanács együt­tes végrehatjó bizottsági ülé­sén ismét egyik fontos napi­rendként szerepelt a megye és a város zöldségellátása. Megvitatták az elképzeléseket, s természetesen a tanácsko­zás számos, a lakosság jobb el­látását szolgáló határozatot hozott. Április 19-én Tiszaladány- ból érkezett üzenet szerkesz­tőségünkhöz. Az üzenet, ame­lyet részletes jegyzőkönyv egészit ki, arról ad hírt, hogy a zöldségtermeléséről eddig is jól ismert három taktaközi termelőszövetkezet, a tiszala- dányi Magyar Róna. a csobaii Tiszavidék, és a taktakenézi Béke Termelőszövetkezet kö­zössége összefogott, közös szö­vetséget alakított, hogy nap mint nap friss zöldségfélesé­get biztosítson az általuk már korábban kijelölt terület, a Lenin Kohászati Művek dol­gozóinak és az üzem körül élő lakosságnak. Ennek meg­felelően készítették el a ter­melési tervet, osztották meg egymás között a feladatokat, s nevelték fel, ültették ki a palántákat. A tervek szerint ebben a? esztendőben több mint négy és félezer mázsa zöldség- és gyümölcsféleséget kívánnak naponkénti friss áru formájá­ban Diósgyőrbe szállítani. Többek között 30 000 csomó friss, korai retket, 200 má­zsa korai, s 450 mázsa kései burgonyát, 300 mázsa papri­kát, 1000 mázsa almát, több száz mázsa korai kelkáposz­tát, zöldborsót, dinnyét. S hogy mindezt adják. arra már megvan a biztosíték! Néhány dologról azonban bizonytalanul írnak az új kö­zösség vezetői. A tervek sze­rint június közepén kezdenék az árüsftásf, azonban még nem tudják, elkészül-e, fel* épül-e addig az árúsító pavi­lon. Értesüléseink szerint ai elmúlt napokban még vitatták, hogy a MÉK adja-e át elárú-* sító helyeit a tsz-eknek, vagy új épüljön. Mert ha újat lé* tesítenek. erről mielőbb gon* doskodni kell! Arra is gon­dolnak a közös vállalkozás vezetői, hogy mind az ő. mind a fogyasztók szempontjából jó lenne, ha a város, a tanács vezetői gondoskodnának való­ban szakképzett, megbízható elárusítókról. Hiszen a terme­lőszövetkezetekben jelenleg nincs megfelelően hozzáértő, szakképzett tsz-tag! Olyan kérések ezek, ame­lyek határozott választ, gyors intézkedéseket várnak. S mert az ügy valóban fontos, közös, mert nem mindegy, mikof kezdhetik meg az árusítást á tsz-ek, jó lenne, ha az erre Il­letékes szakemberek mielőbb intézkednének, együtt a fi­gyelmes, a már tettekkel bi­zonyító termelőszövetkezetek* keß a Baross Sánta! :

Next

/
Oldalképek
Tartalom