Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
Csütörtök, 1966. március 24. eszakmagyauokszag 3 íj szellem a nagyüzemekben Bürokrácia helyett elvtársi. munkatársi kaxtesnint — As JLKIf és a DIGÉP közösen ünnepel máin* 1-én — llo-ryan teljesíti igvretvt as LKM? Tanácsi gonáok és jó módszerek Göncön nyereségrészesedés o MM üzemeltlien ' Á kohó- és gépi pari miniszter szerdán jóváhagyta a tárcához tartozó vállalatok nyereségrészesedését. Tekintve, hogy tavaly a kohászat 1 helyett 1,7, a gépgyártás periig 1,7 helyett 2 százalékkal javította jövedelmezőségét, s ezzel a korábbi éveknél jobb eredményt ért el, a nyereségrészesedés is lényegesen magasabb, mint az előző esztendőben. összesen 362 millió forintot fizetnek ki, 85 millióval többet, mint tavaly, az akkori 10,4 nap helyett, 13.5 napi fizetésnek megfelelő összeget. Ezen belül most a kohászat 17,8, a gépgyártás pedig 12,5 napi keresetnek megfelelő átlagot kap. A nyereségrészesedést egyébként a jövő héten kezűik fizetni. Aligha akad olyan ember, aki le ne hajolna egy elejtett forintosért, vagy altár húszfilléresért. S az is általánosan elfogadott szólásmondás, hogy a pénz még ott is jól jön, ahol bőségesen van belőle! Hát még ott, ahol szűkösen van?! Napjainkban szinte mindenki megkülönböztetett figyelemmel kíséri nálunk a mezőgazdaság munkáját, gondjait, eredményeit. Érthető ez, hiszen egyrészt senki számára nem közömbös, mennyi és milyen élelmiszerhez jut, másrészt, mert az elmúlt évek időjárása, sajnos, nem kedvezett túlságosan a mezőgazdasági termelésnek. Az érdeklődésen túlmenően ki-ki erejéhez mérten segít is, ha kérik, ha szükség van rá. A többet azonban, természetszerűleg elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók eredményes munkájától várja! Malíicfcj a sűrlsim és „bizoniyíaSau*’* i>i/ony!!atok! A jogos várakozás persze nem zárja ki, hogy a közvélemény elismerje néhány, kedvezőtlen adottságok mellett dolgozó termelőszövetkezet nehéz helyzetét. Sőt, az ilyen közösségeket az állam, társadalmunk, külön is segíti. A kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetben éppen ezért kétszeresen ügyelni kell rá, mit hova tesznek, mit és hogyan termelnek. Hiszen a kedvezőtlen adottságokat ellensúlyozni csakis nagyobb hozzáértéssel, fegyelemmel, s bizony, nem kevés többlet munkával lehet, ha lehet! Ahol azonban meg se próbálják, ott valóban olyan ember módjára cselekszenek, aki rest lehajolni egy elgurult forintosért. S ez előbb-utóbb megbosszulja magát! Számos termelőszövetkezet zárszámadásán tapasztalhattuk: a kedvezőtlen időjárás, s más objektív okok ellenére is jobban sikerült az elmúlt év, mint tervezték. Talán nem túlzás így fogalmazni: a nagyobb hozzáértés, a jobb közösségi szellem immár meghozta első gyümölcsét. S ez így van megyénk termelőszövetkezeteinek egészét tekintve. Sajnos, ez nem zárja ki a kivételeket! „Fontos! Jó lenne foglalkozni vele!” — Ilyen megjegyzéssel küldte el szerkesztőségünkhöz a megvei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Szűcs István elvtárs, az encsi járás Néni El 1 en őrzési Bizotts á pánnk nemrégiben készített jelentését az abaújdevecseri Március 21. Termelőszövetkezetben tapasztalt mulasztásokról. ,,1966. február 8-án, a sertésistálló déli oldalánál egv 4—6 hónapos süldő maradványait (fei. első láb) találtuk ... Állítólag 3 normal korábban hullott el a süldő, de hogy a ma- radvánv hogvnn került oda. erre senki nem tudott válaszolni.,.” — olvassuk a jelentés egyik h el vén.;. — Az elszámolás, a bizonylatok vizsgálatánál az irodában kiderült... az aláírások hiányosak, több bizonylat egy-két — Mi igyekezünk aktivizálni tanácstagjainkat — mondja Győrífy János, a Gönci községi Tanács vb-elnöke —, ha valaki panasszal jön hozzánk a tanácsházára, ügyét a körzetében illetékes tanácstag bevonásával intézzük el. Sok állami gondozott gyermek él nálunk, családokhoz kihelyezve. Tanácstagok ellenőrzik, hogyan bánnak a gyermekekkel, és ha valami rendellenességet ta- nasztalnak, azonnal jelentik. Ha valaki csak azért vesz magához ilyen gyermeket, mert zsebre akarja vágni érte a pénzt, de nem törődik a fiatallal. elvesszük tőle. Ebben is a tanácstagokkal együtt döntünk. valamint abban is. ha valaki macához akar venni államilag gondozottat. A jelenthónappal az „esedékesség” után „született” csak meg.; s A sertések nevelésére kiadott takarmányt nem kilogrammra, hanem zsákszámra mérik ..: íme, néhány adat a Népi Ellenőrzési Bizottság jelentéséből, csak mint töredék! így solia nem lehet Ifibb Legalább húsz-harminc olyan hibát, mulasztást sorolhatnánk fel a Népi Ellenőrzési Bizottság alapos, részletes jelentéséből, amelyeknek egyi- ke-másika külön-külön is elegendő lenne, hogy lehetetlenné tegye egv közösség eredményes gazdálkodását. De a legtöbb mulasztás az állattenyésztési munkában tapasztalható. Az elmúlt évben a hízott sertések 14.7, a szopós bárányok 18.2, az egy éves bárányok 21.2. a nanos csibe 10.5 százaléka pusztult el. (Az elhullott állatokról ló-riszt p'neg semmiféle orvosi, vagy más bizonylat!) Ilyen elhullása aránvt megérezné osv erős, gazdag közösség is, de különösen megérzi egy gyengébb! Az alapvető okot a bizottság szakemberei a tsz-vezetés gyengeségében, illetve az állattenyésztéshez szükséges .feltételek hiányában áPimffották me". Koyós a megfejelő gaz- de^ári épület és kevés a valamit is boze^értő dolgozó az állattenyésztésben. S természetesen nem megfelelő az ellenőrzés sem! m a mm rázó t ez a történtekre?; Azt Imii mmrinni: íren; Ilyen bikák mellett mindannak, ami történt. be kellett következnie. Kérdés azonban, hogy ha hiányoznak a feltételek, miért próbálkoznak? Miért nem kérnek tanácsot, segítséget (más kérdés, miért nem kaptak, kapnak megfelelő segítséget) a szakemberektől, hogy azzal foglalkozzanak, amihez a feltételek biztosítottak?! Hiszen így egyetlen lépést nem tehetnek előre. S szinte úgy érzi az ember, nem is melléfogások játszottak itt közre, hanem egyenesen „megtervezett” visszásságok. Valamihez feltételek nélkül hozzákezdeni — biztos balsiker. Más oldalról, éppen mert állattenyésztésről van szó, érzékenyen érinti az ilyen „gazdálkodás” nemcsak a termelőszövetkezetet, hanem az egész megyét, az egész országot!... Abaújdevecser szélsőséges példa. De azért szóltunk róla, talán a kelleténél részletesebben is, mert néhány más közös gazdaságunkban sincs minden rendjén éppen az állattenyésztés körül. Elsősorban a kedvezőtlen természeti adottságú közösségekben. S a deve- cseri példa bizonyítja: fölösleges próbálkozni olyan dolgokkal, amelyek nem hozhatnak eredményt. Illetve, még akkor sem hozhatnak kielégítő eredményt, ha a devecserihez hasonló sajnálatos tévedések, mulasztások más helyen nem fordulnak elő. S bizonyos, hogy az illetékesek megakadályozzák; ez akár Devecserben, akár más helyen újra előfordulhasson! Barcsa Sándor kezűvel a körzetében illetékes tanácstaggal tárgyalunk. Segítenek Göncön a tanácstagok a társadalmi munka szervezésénél, ellenőrzik a gyümölcsfák permetezését is. Vannak persze olyan gondok. amelyeken nem lehet társadalmi munkával segíteni. A Rákóczi utca például egvre nehezebben" bírja el a teherautók. traktorok forgalmát. Ezen szakmunkával lehet csak segíteni. Egyelőre azonban több helyen kell még vízvezetéket elhelyezni, csak azután foghatnak hozzá az útjavításhoz. A vízvezeték elhelyezésénél egyébként a fö’dnvmkát a lakosság végzi társadalmi munkában. Ezt a munkát is a tanácstagok szervezik a népfront támogatásával. Másik gond az autóbusz- •’ổóterem. Ez kellene minél előbb. Probléma az is, bom» a művelődési otthon egv énü'et- ben van a mozival, és inkább mozi, mint művelődési otthon. Ezt a gondnt envhíti, hogv a tanácsháza épültedében elegáns, három helyiségből ál’ó tsz- klub áll a lakosság rendelkezésére. A tsz énekkara is ott próbál: Hamarosan meoéofil az fmsz étterme. Ez is hozzájárul majd a község ellátásának »nyitáséhoz. Egyben innen élelmez'k majd az öregek napközijét, a.melvet em-elöre a leán»»neVelő intézetből látnak el ebéddel. (máté) Ko?p3n!i politechnikai műhely Özdon Központi politechnikai műhely épült Özdon, melybe a közeljövőben mintegy 60 ezer forint értékű berendezést, illetve felszerelést vásárolnak. A műhely részben a város általános iskoláiban működő politechnikai oktatók továbbképzését szolgálja majd, másrészt pedig az egyes formákat készíti elő megmunkálásra az iskolák számára. A műhelybtn a munkák nagy részét szerződött nyugdíjas szakmunkások látják majd el. 0 Nemrégiben, mint erről hírt adtunk, az LKM és a DIGÉP dolgozói, vezetői közös konferencián összehangolták a célkitűzéseket, amelyeket szocialista szerződésben rögzítettek. Hogy szükség volt-e a közös tanácskozásra? Tgen. Hogy milyen volt a két '»vár kapcsolata, azt Ferling József, az LKM nagykovácsira ű- helyének főmérnöke egyetlen mondattal jellemzi. — A lehető legrosszabb! így vélekednek az emberek a DIG ÉP-ben is. Noha nem lehet általánosítani, de az elvtársi, a munkatársi kapcsolatok helyére sok esetben a levelez,get és, az adminisztráció. a jogi huzavona, a bürokrácia került. Ennek lerombolásában jelentette az első lépést a közös konferencia. A. A DIGÉP-ben Juhász Barna elvtáns, a nagyüzemi D.árt- I bizottság osztályvezetője ezeket mondta: — A kapcsolatokat igyekszünk kiszélesíteni. A hét végén, a jövő hét elején kibővített pártvezetőségi üléseken tárgyalunk a célkitűzésekről, az együttműködés fontosságáról. összehívjuk a szocialista brigádvezetőket, s velük is megvitatjuk a tennivalókat. Létrehozunk komplex brigádokat, és ami figyelemre méltó: a KI^Z védnölcsé- get vállal az együttműködés felett Gergely Sándor, az LKM nagyüzemi pártbizottságának tagja elmondja, hogy az érdekelt üzemekben ők is hasonló elképzeléseket valósítanak meg. És a héten, kedden reggel megtartotta első ülését o május 1-i ünnepséget rendező operatív bizottság. Az eddigiektől eltérően, nem külön-külön, hanem együttesen készülnek az ünnepségre. Egy helyen, a Királyasztalon tartják meg, s megosztják az előkészítést a gondokat, az örömöket egyaránt. , 3 Hogyan alakulnak a munkakapcsolatok? Többek között a nagykővé csműhely és a DIGÉP illetékesei közös megbeszélést tartottak. Ferling elvtáns erről igy számol be: — Részletekbe menően megbeszéltük, mit adunk és mit várunk, mik a problémáink. és hogyan lehet ezen közös akarattal segíteni. A héten ismét összeülünk. Ezek a beszélgetések többet érnek minden levelezgetésnél. Sebesi Ferenc, a DIGÉP kiemelt és belső kooperációs osztályának vezetője mosolyogva jegyzi meg: — A konferencia 61a sűrűbben cseng a telefon, és át- átmegyünk egymáshoz. Az osztályon pedig létrehoztunk egy szocialista brigádot, amelynek célkitűzései között szerepel az LKM-mel '.»aló kapcsolat további erősítése. — A két gyár kaocsolatá- ban — mondja Mészáros Gyula, a központi program- iroda vezetője — na gvon szén példák vannak. Gondolok például az LKM durvahengerművének rekonstrukciójára. Akkor a mintaszerű kapcsolat milliókat hozott a népgazdaságnak. — Most gyártjuk a tartalékalkatrészeket az LKM durvahengerművének — közölték. — Határidőre elkészülünk vele, hiszen magunk is tudjuk, mit jelent a hengersorok munkájában akár félórás kiesés is. Lii Az LKM-ben a fő feladat az új blokk- és bugasor „felfuttatása”. A gond mégsem itt, hanem a hengerléshez szükséges acélban jelentkezik. — Mindent „megeszik” a blokksor — mondják. A blokksor „hajtja” a nagy- olvasztót, az acélművet. Az évi terven felül az előbbiben 10. az utóbbiban 8 ezer Ionná többletet vállaltak az említett közös szerződésben. Mi az eddigi eredmény? Dr. Virágh Antal, a tervosztály vezetője így tájékoztat: — A nagyol vnsztómű a 10 000 tonnából ötezret már legyártott. Az ózdiak kérése az volt, hogy adjunk nekik minél több nyers vasat. A terv szerint az első negyedben 6000 tonnát kellett volna szállítanunk, a többtermelés eredményeként azonban már 9000 tonnát indítottunk útnak Özdra. Egyébként acélművünk is több mint ötezer tonnát teljesített már vállalásából. A közös konferencián az Ígértük, hogy önköltségünket a tervhez kénest 15 millióval csökkentjük. Eddig több mint felét teljesítettük. És az eddigi többlettermelést kizárólag a termelékenység növelésével biztosítottuk. 5 Az LKM-ben sokat beszélnek Özdról. Miért? — Az új blokksorunk — mondja Pálinkási György, a vállalat főmechamkusa —- naponta 4—500 tonnával többet „eszik” meg, mint ameny- nyit acél-művünk képes termelni. Az OKÜ vállalta^ hogy néhány ezer tonnával segít bennünket. Ennek nagyobbik részét a második félévben kapnánk meg, de nekünk ebben a félévben lenne rá szükségünk. Erről tárgyaltunk a vaskohászati igazgatóságon is. Olyan javaslatot tettem, hogy az OKÜ ne később, hanem már júniusban, annak is az elején kezdje meg a nagyjavítást. Ennek előrehozására azért van szükség, mert ez idő alatt át tudják nekünk adni az acélmű termelését. Mi felajánlottuk: készek vagyunk segíteni az alkatrészek készítésében, ök 10—12 ezer óra munkát kértek tőlünk. Mi megvizsgáltuk a lehetőségeket, s ha nehezen is, de ki tudjuk szorítani. Az OKÜ március 14-én elküldte az első 17 tételből álló megrendelés listáját. A legsürgősebb anyagok két nap múlva már munkapadra kerültek. Az első megrendelésből 8 tétel már a pádon van. Az LKM-ben abból indulnak ki. hogy ha maximális segítséget várnak, nekik is ezt kell nyújtaniuk. örvendetes, hogy a jelentős nagyüzemek között az eddigieknél jobb elvtársi és munka- kapcsolatok vannak kialakulóban. A jó kapcsolatok hatása milliókban jelentkezik. Csorba Barna Útra kész a terepjáró fúróberendezés A Mélyfúró Berendezések Gyárának tervező kollektívája továbbiéi!"' rirtte a régi ti usú fúróbcrcnilczést. Másfél évi munka cr«élményeként 1961—G5-rc elkészültek az K—230 # t . -iíjlró berendezéssel, amelyet a KGST szak- blzollsá a i-Aagyarorszígra profilírozott. Az idén 15 darab krszyi belőle, ebből 12 exportra. A kútfúrásra és kutatófúrás a egyaránt lias-nálható fúró'»ereml'•zés hidraulikus %■»'■ léséi, 2°0 méter mélységig használható. A terepjáró lúröbercndezést Guinea kíil »nhö/.ö helyein, fúrás közben mutatják majd be. áőHSE5HSH5ESESSSÜSESü5ES2SH5HSHSHSE5H5HSÜ5E5HS2SÜ5S5ü5ÜSÜ5vr §zi£’0>l*űsásr ü Kesereg az elnök. Igen megbántotta egy szapora szavú menyecske a zárszámadó közgyűlésen. Arról beszéltek, mennyi volt a tagok részesedése, amikor nagy derültséget keltve közbeszólt: — Jól van az, a többit úgyis hozzáloptuk! No, ez tréfának jó volt, de az elnök magán érezte az élét. Azóta eltelt néhány hét, de az öreget csak hányja a gond. Nem váltották le, de több hozzászóló megjegyezte: — Keményebb kézzel kell vezetni! Nagyobb szigorúságot! Az elnök halk szavú, idős parasztember. Olyan, akire azt szokás mondani, kenyérre lehet kenni. Ha ipari üzemben lenne vezető, nem is lenne talán probléma. Ez azonban másfajta üzem. Az elnök nem mehet mindenki után, s ha a monoki menyecskének igaza is volt, arról nem csak az elnök tehet. — Még éjjel is kimentem a határba a gabonatisztítás idején — mondja Toldi Miklós tsz-elnök. — Szembetalálkoztam egy asszonnyal: — Mit visz a batyuban? — Egy kis ocsút. — Menjünk csak be az irodába, nézzük meg azt az ocsút! Bizony, azon az éjszakán kilencvenhárom kiló tiszta búza került le a hátakról. — Ne tessék ezt megírni, ne szégyenítsük meg a monokiakat — kért az elnök. Azért úgy gondoljuk, nem árt ezt szóvá tenni — Hol egy ponyus kukoricát, hol mákot fogtam el. Nem vetették meg a napraforgót sem... Keserűség van a hangjában. Bizony igaz. az elnököt nem azért állítják a gazdaság élére elsősorban, hogy zsandárkodjék. — És az ellenőrző bizottság? Legyint. — Monoki monokinak nem „vájja ki” a szemét..; Jó lenne már túljutni ezen az „én se bántlak, te se bánts” elméleten. Az nem baj, hogy a Kossuth Tsz tagjai nagyobb szigorúságra vágynak. De akkor legyenek következetesek magukkal szemben is, hogy a monoki joggal szólíthassa meg a monokit, ha úgy látja, az a ponyus jogtalanul került a másik hátára. Ez az igazi szigorúság, s ezt kívánja a becsület is. A. L PJS2SÜ5ES252S2SaSSSHSÉ5E5aS2SESE5ZSH5ESÜ5H5E5ESH5ü5ESÜ5ÜSH5‘e. Veszteség- - Éeiawszei°íieai! Nemcsak ahaíijderecseri példái
