Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-12 / 60. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAL Vasárnap, 1968. március 13. REMINISCENCSA Apámnak nem voll gyára, földje. Több kenyérért és új ruháért öt pajkos gyerek nyúzta, ölte. Anyámnak nem volt kalap-gond ja. Méricskélte gonddal az ételt, hogy egyenlő öt részre ossza. En második leányként jöttem; — sötét átok, ha fiút várnak —- mégis, amint az évek teltek, szemefénye lettem Apámnak.. A faluban úgy emlegették: tíz vásott fiú bújt el bennem. Társaim közt kicsi öklömmel vélt jogaimért verekedtem. Dacos, megszállott Jean D'Arc voltán a gyerekhad élérc. álltam, s árkon, palánkon, eperfákon az ellenség sarkába másztam. Kis hadseregem katonái értem vígan a. tűzbe mentek. Betört orral vakon követtek, nem volt számunkra lehetetlen. ■ Fényes rendjelet osztogattam, s mikor győztünk minden csatában, a falu rétjén, pipitérrel kacagó daupfint koronáztam. . . . A harci kedvem egyre csappan. Mikor durván arcomba vágnak, na már csak állok mozdulatlan. Most elpusztító máglyán égek, ■ de áldom zord Hálóimét, mert a szivem megmaradt épnek földiek mintegy 60 százaléka Budapesten, mintegy 25 százaléka a Balaton mellett lakott, de velük együtt, s rajtuk kívül százezrek jártak hazánk más vidékein is — a tennivalók tehát mindannyiunkat érintenek. Szeged, Debrecen. Pécs, Miskolc és más nagyvárosok látogatói hosszú úton és széles körben érintkeznek a lakossággal és hivatalos szervekkel. Ezért fontos, hogy a gazdasági tennivalók, a vendéglátóipar fejlesztése mellett, az idegen- forgalom által támasztott poli tikai következtetésekről is többet beszéljünk. Jó, hogy elkészültek már a képes ismertetők, bár tartalmuk néha vitathatóan sok engedményt tesz a régi közízlésnek, kevesebb bennük az újarcú magyar világ. Vitatható az a tavalyi gyakorlat is, mely szerint megajándékozták határainkon a tíz-, tizenöt-, húszezredik látogatót... Talán több jellemző képet, és több korszerű élményt tudnának adni mindenütt, minden érkezőnek. _Ki kell terjeszteni a vendéglátás teendőit a szocialista ha- zafiság, a nemzeti büszkeség, a politikus idegenforgalom sajátos gondolataival is. , .. Nem csupán j gazdasági ügylei j Az idegenforgalom ügye a; tavasz érkezésével széles kör-j ben napirendre került. Az ide-: genvezető, a tolmács, a felszolgáló, s a nyelveket tudó utcai: járókelő egyaránt felelős azért:* mit tudunk nyújtani az érke-: zőknek? Arról sem feledhez-j hetünk azonban meg, hogy az;* Idegenforgalom nem csupán: gazdasági ügylet, bár ez az ol dalaséra lebecsülendő. Hanemmutatunk rá életünk megőrzött! és szüntelenül gazdagodó szép-- ségeire, ha nem szüntetjük: meg a kisebb-nagyobb bosszú-: ságok okait, bizony zavart oko-; zunk a látogatók gondolat-: világában, rólunk elraktározott: emlékeiben. ; Az elmúlt évek példái bizo-j nyitják, hogy a külföldi láto-j gatók fele, a személygépkocsik- é§ autóbuszok többsége a har-j madik négyedévben, július,: augusztus, szeptemberhóna-; pókban lépi át a határt. Még: jónéhány hónap választ el te-j hát a főidénytől, mégsem-ér-; dektelen figyelmeztetni, mit; kíván a korszerű idegenforga-: lom az ország lakosságától és: hivatalos szerveitől — Sopron-* tói Biharkeresztesig, avagy: Gyékényes és Hidasnémeti: között... • Jurmics Lászlót , A szinMilm-szemie eredménye Szombaton este a Bástya filmszínházban ünnepi előadáson hirdették kj a héten megrendezett 3. szinkron- filmszemle eredményét Az. 1965-ben szinkronizált filmek közti! különösen kiemelkedik az „Elvtársak” és a „Bűbe szerelmese” című olasz filmek magyarul beszélő változata. E filmek szinkrontmun- kálataiban részvevő művészek közül kettőt-kettőt díjazott a zsűri. Az idei szemle rendezői díját, az 5000 forintos pénzjutalmat Vass János nyerte el az „Elvtársak” című olasz film szinkron-munkálatainak vezetéséért. A hangmérnökök közül Bélái Istvánt jutalmaz- ták a‘3000 forintos díjjal a „Bube szerelmese” című film „magyar változatának” elkészítésében nyújtott munkájáért. A legjobb dramaturg címet és a 3000 forintos jutalmat Nedeczky Edit kapta, a „Nyúld bolondságolt” fordításáért. ' VÉSZI ENDRE: Hirtelen tavasz Hirtelen tavasz ez, váratlanabb, mint hogyha éjszaka kelne a Nap, mint egy nagy sönlásbcn a rézcsapok, nem is a napfény, a kedvünk ragyog, nem is a napfény, s nem lcünp — odabent, vérpiros félhomály, kiált a csend, szűk lett az utca s mint gallér — szorít, szertegurulnak a gyerekkocsik, összefogóznak a fiatal fák, fényes a. folyó mint ezüst csapágy: hirtelen tavasz ez, váratlanabb, mint hogyha éjszaka kelne a Nap. Februári május februári fényes itt vagy tenyeremben kalimpál szíved én vagyok kezedben én szívem kalimpál februári május februári fényes aranykoréi a ködben! őket. Elvárják, hogy befizetett valutájukért megkapják a színvonalas, magyaros ellátást, érdeklődő kérdéseikre a sokoldalúan felkészült vendéglátók szíves válaszát. A 108 000 osztrák, a 71 000 nyugatnémet, a 24 000 amerikai és a többi tőkés-országokból jött vendég tavaly is, várhatóan százezres követőik az jdén is — a magyart és a szocialistát együtt keresték és kutatják. Számukra az a felfedezés: hogyan élnek, alkotnak és gondolkodnak Közép-Eurónában, egy szocialista országban? Fölülte idegeiteialmat Az idegenforgalom számadatai azt is bizonyítják, hogy már nem csupán a főváros és a Balaton jelentik a megismerés forrását, tömegesen keresik fel az ország más tájait Is. Az elmúlt évben a vendéglátói pari férőhelyeken elhelyezett külmindig az alkotó gondolkodást kell érteni. Nincs helye annak, hogy „rögzítsük” nézeteinket. A marxizmusnak, mint a gyakorlat ideológiájának legnagyobb lehetősége az, hogy a valóságot „mozgásában” képes megragadni. S ezt a megragadást mindenkinek személyesen kell elvégeznie a maga területén. A „változás tudományának” nincsenek és nem lehetnek dogmái, s nincs olyan katekizmusa, amelyet, ha valaki egyszer megtanult, akkor már „mindörökre” marxistának vallhatja magát. A világnézet nem poros törvénygyűjtemény, hanem szilárd elvi alapokon nyugvó gondolkodási praxis. incs itt hely rá, hogy t%J részletesen ismertes- 11 sem a Gram sei által tárgyalt konkrét kérdéseket. Üj tézisei nincsenek, új filozófiai rendszert nem kívánt alkotni. Ahogy azonban kifejti a tudományos szocializmusnak a klasszikusok által megalapozott igazságait, ahogy saját korának, társadajmának tényeiből vezeti le az isínert tételeket, az rendkívül meggyőző és hasznos. Tanításának megfelelően az ő inűvét is társadalmi hatékonyságával kell mérni, mert nem a dialektika csillog itt, mint sok epigonnúl, hanem a dialektikus módszer, melyet ezúttal a tett programozásának szolgálatába állított egy eredeti gondolkodó. S ez mindenki számára érdekes. Kováts Lajos [ Az elmúlt évben nagy lépést ■tettünk előre a küldföldről ér- [kező látogatók fogadásában és •ellátásában. Megszoktuk, hogy [a "szomszédos népi demokrá- ■ciák, a testvéri országok ontják hozzánk a barátokat, akik [személyes tapasztalataikból, ■előadásokból vagy filmekből [már ismerik népünk életét. ■ Ám n kapitalista országokból [érkező vendégek — az a több •mint 300 ezer turista — aki a Ipiros-fehér-zöld határt átlépte, ^sokszor valóban az idegen szélűiével méri fel világunkat. Ittlétük nem nyújt elég alkalmat [arra, hogy belülről éljék át •mai életünket, hogy az rzes letelek és nemes borok mellett •jobban megismerjék termelő |munkánk gyümölcseit vagy ■kulturális életünk termékeny ■vitáit. A külszín alapján is [összehasonlítást tesznek, saját ■kialakult idegenforgalmukat [vetik össze a yni kezdeti lépé- •seinkkel, a tőkés világ vetélkedő harsogását a mi szolidabb • hangunkkal. Megütköznek, ha ■éretlen elemek megbámulják ■ i Mindannyiunk ügye: az idegenforgalom nagy gondolkodó partnere lehet az élet legfontosabb kérdéseinek kibogozásában. ' G ramscitól egyaránt idegen a marxizmus klasszikusainak szolgai ismételgetése, de azok „újraértelmezése”, felülvizsgálatai is. Szinte lapról lapra egyezteti a valóságot a marxizmussal, mintegy „kivonja” belőle. Ezzel minduntalan gondolkodásra késztet, kényszerít rá, hogy vele együtt mi is gondoljuk végig a témát. Ez a gondolatébresztő hatás tovább él a könyv olvasása után is. Módszere szuggesztív jellegű, ö a filozófia Brechtje. Gramsci módszerét azért tartom különösen időszerűnek, mert még magas képzettségű szakembereink körében is elterjedt, az a gyakorlat, hogy az ideológiában elegendőnek tartják a legfontosabb tézisek „újragondolkodás” nélküli puszta elfogadását, a terminológia átvételét és használatát. Gramsci arra tanít, hogy ez a gondolkodási restség "jelszavakká süllyeszti az igazságokat, elszürkül a valóságról alkotott képet s inkább fékez, mint serkent. Sokszor emlegetjük, hogy tudatosság nélkül nincs eredményes munka. Gramsci műve most ismételten figyelmeztet bennünket, hogy tudatosságon Gramsci: Marxizmus, lóira, művészei adataival. Művének frisseségét elsősorban az állandó időzített- ség adja meg. Jr Az adott kor által felvetett kérdéseket azonban mindig úgy válaszolja meg, hogy megoldásai általánosíthatók. Ezt az teszi lehetővé, hogy problémafelvetései mindig konkrétak, „tényállásszerűek”, tehát köny- nyen beazonosíthatók, alkalmasak rá, hogy összehasonlítások alapját képezhessék. A tárgyalt kérdések fontossága így kézenfekvővé válik az olvasó számára, ugyanis hiányzik belőlük minden deklaratív elem. Gr’amscinek sajátos érzéke van hozzá, hogy a problémák fontosságának megérez- (etésén kívül felkeltse az olvasó érdeklődését, érdekazonosságának tudatát is. A konkrét kérdésből ugyanis a személyes állásfoglalás hitelével is alátámasztott, latin világosságú érveléssel bontja ki a következtetések csomópontjait. E módszer számára nincsen „eleve” megoldott kérdés. Az olvasó Gramsci könyvében részese annak a honyolult, do éppen az író érdeméből világosan áttekinthető gondolkodói munkának, amely a megoldáshoz vezet. A könyv meggyőző erejének legfontosabb eleme, hogy a filozófiában, az ideológiai kérdésekben járatlan olvasó azt érezheti; egy E sorok írója — bár a filozófia kérdéseiben nem szakember •— a maga személyes tanúskodásával is szeretné felhívni erre a könyvre az átlagolvasó figyelmét. Ügy véli, hogy ez a személyes ajánlás nem idegen Gramsci szellemétől, s minden alkalmat meg akar ragadni, hogy hozzájáruljon a könyv terjedéséhez. Mert ez a munka az elsősorban szépirodalmat olvasó számára is izgalmas —• függetlenül egyéb értékeitől. Megrázó érdekességúvé teszi a tárgyalt kérdések fontosságán túl a tárgyalásmód forró emberközelsége, s mind tartalmának, mind formájának izgató időszerűsége. Olasz nyelven tizenhét évvel ezelőtt jelent meg. írója a marxizmus tudományának nemzetközileg is elismert kiválósága, s a munkásmozgalom egyik legmegbecsültebb vezetője volt. Hosszú éveket töltött börtönben, s elméleti műveinek jelentős részét börtönfüzeteiben írta meg. Gramsci legfontosabb célkitűzése az volt, hogy müveivel a forradalmi gyakorlatot készítse elő. Ennek megfelelően elsősorban azokat a kérdéseket dolgozta fel, amelyek szoros összefüggésben voltak az olasz és a nemzetközt munkás - osztály öcsön következő fel* esetében, akiknek hivatásuk- ■ nál fogva embereket, ember- [ csoportokat kell a nemesebb, • szebb, tartalmasabb szerete- [ téré nevelni! Nem lehet ma- • gánügy a művészi ízlés ] azoknál, akiknek magatar- ■ tása, példaadása' kisebb-na- ] gyobb emberi közösségek íz- . lését, esztétikai mérő-készsé- ] gének alakulását befolyásol- . hatja. ; Nem szabad és néni lehet , vizet prédikálva bort inni! ■ Nem győzhet meg senkit a [ giccs silányságáról az, aki ■ lakásának falára giccseket [ akaszt. Nem tarthat előadást ■ a korszerű öltözködésről, aki | maga ódivatúan öltözött. • Nem hívogathat a Vörös si- ] vataghoz senkit az a propa- . gándista, aki csak a Bei- | mondo-filmet nézi rr^eg. . Hosszú sor példát’ sorolhat- ; nqnk, de végül is: egy köz- [ ségi művelődési otthon ve- • zetőjétöl, tehát ismert, ex- ponált, és sok tekintetben • példaadó személyiségtől el- [ fogadhatatlan magatartás, hogy úgy hirdessen komoly- < zenei rendezvényt, úgy pro- [ pagálja a zenei nevelés és ■ esztétikai élmény szükséges- | ségét, hogy a maga ízlésére . hallgatva hátat fordít neki. ] ízlésének bizonyára a revű- , operett felelt meg. Különben | nem azt választotta volna. , A hivatásos népművelő és • a népművelés társadalmi se- [ gitője számára nem lehet • magánügy a művészi ízlés. | Kultúrforradalmunk napi • feladatai a*művelődési élet ] minden dolgozójának meg- • szabják teendőit. A szocia- | lista kultúra térhódításából . adódó feladatok azt követe- ‘ lik a népművelés minden ! dolgozójától, hogy ha ízlése • nem is áll összhangban az [ 1966-ban már elvárható mű- • vészi ízlés-normával, győzze | le önmagában egyéni ízlését, • s kíváncsiságát, erejét, szer- ’ vezni tudását, segítőkészsé- « gét, a ^szocialista kultúrfor- * radalom céljaink megvalósí- . tását jobban megközelítő, a J tudást, a nemeset, a szépet . inkább terjesztő, a közönség • esztétikai nevelését hatéko- , nyabban előmozdító kultu- » rális megnyilvánulás szolgá- [j latéba állítsa. , LEHET, HOGY" a példa- • beli művelődési otthon igaz- | gatónak ízléséhez a Maya • közelebb áll, mint az a kon- ' cert, amit hivatásánál fogva , rendeznie, szerveznie kellett. ” De éppen hivatásánál fogva [ kellett volna benne a népmű- * velőnek győzedelmeskedni a [ magánember fölött. Az eset • nem vészes, nem is túlzót- ’ tan jelentős talán, de a • fenti néhány gondolatot fel J kellett jegyezni vele kapcso- • latban, hogy levonhassunk * belőle egy-két következtetést. , (benedek) ■ KOMOLYZENEI RENDEZVÉNYRE készült a közelmúltban az egyik vidéki művelődési olüion. Azaz nem is készült, csak kapott egy hangversenyt A Szak- szervezetek Borsod megy.ei Tanácsa és a Miskolci Szimfonikus Zenekar közös, lapunkban már ismertetett koncertsorozata keretében hirdették meg a községben ritka eseményt. A helyi szervezés, a terem előadás- képessé tétele, érdeklődő közönség mozgósítása a művelődési otthon vezetőjének feladata volt. A zenekar tagjai kis meghökkenéssel tapasztalták, hogy a nagy nézőtér széksoraiban mindössze vagy százan ülne!:, azoknak többsége is kisiskolás gyermek. (A helység általános iskolájában zenei tagozat is működik, tehát a gyermekek nem pusztán vatta-publikumnak tekintendők!) Felnőtt érdeklődő igen kevés akadt. A helyi szervezés látszólag nem sokat fáradozott: a legolcsóbb és legkönnyebb megoldást választva, meggyőző, ági tatív., kultúrpolitikai jellegű -közönségszervezés helyett az iskolás gyermekeket vonultatta fel. A zenekar vezetői a szervezésért felelős művelődési otthon igazgatót keresték. Nem találták, mert ugyanabban az időpontban, amikor a vezetése alatt álló művelődési intézményben végre volt egv komolyzenei rendezvény, Miskolcon volt, a színház nézőterén ült és nagyokat derült a Maya című revű-operett bohóságain. Ráadásul nem egészen magánemberként ült ott, hanem egy autóbusz közönségének vezetőjeként, akiket könnyű szervező-munkával néhány községből összetoboroztak, és szellemi horizontjuk szélesítése, műveltségi szintjük emelése ürügyén a Maya előadására Miskolcra fuvaroztak. Ez esetben sikerült az igazgató szervezése. A saját intézménye rendezvényénél nem. Hogyan is sikerülhetett volna, ha ő maga sem érdeklődik iránta?! Hogyan nyerhet meg a komolyzene ügyének valakit az a művelődési dolgozó, aki ellenpéldát mutatva, ugyanakkor a Mayát nézi?! AZ ÍZEÉS ÉS BENNE a művészi ízlés is végeredményben magánügy lenne. (Más kérdés, hogy egy percre sem csökkenthető, vagy szüneteltethető kultúrpolitikai feladatunk a helytelen ízlés ellen küzdeni, az érdeklődést a nemesebb művészi alkotások felé fordítani.) Van azonban eset, amikor az ízlés nem magánügy. Nem lehet magánügy azoknak az Nem mindig magánügy! A mezőcsáti kísérlet ( | LAKÁRDY ÉVA: / • önállóbb kulturális tevé[kenységre, az adottságaiknak •leginkább megfelelő tudatfor- [máló munka keresésére ser• kentik az új népművelési |évadban a mezőcsáti járás . tömegszervezeteit. Természe- ;tesen, mindezt az egységes jú- [rási művelődési terven belül, •egymással és a helyi művelő- Idéisi otthonokkal legszoro- ■sabban koordinálva. ' Legutóbbi ülésén a Mezö■ csáti járási Népművelési Ta- [náos, amely a járás területén, | összefogja a sokrétű tudata | formáló munkát, úgy határo- ■zott, hogy — egyelőre kísérletképpen — a járás hat közegének művelődési otlhoná- | ban javasolja bevezetésre a ‘ tömegszervezeti rendezvénye- ■két. Ároktő, Ernőd, Tiszake■ szi, Tisza pa.lk.onya, Nemes- I bikk és a járási székhely művelődési otthonaiban az el- | következő évadban úgy tervezik meg a népművelési munkát, hogy jusson alkalmas ■időpont a tömegszervezetek• nek is. A művelődési otthon [programjába ezekben a községekben kéthetenként iktatják be a „tömegszervezeti ■hetet”. Például, a helyi adottságoknak megfelelően, e ijiá- [sodik hetekben, kedden a "KISZ-szervezet rendezne • > programot, az egyse. as nép- • művelési tervbe illő, de1 a szervezet sajátos elképzeléseinek leginkább megfelelő módon, egy másik napon esetleg a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség. egy harmadikon s helyi nötanács állítaná össze a nap műsorát, és így tovább. A fennmaradó napokon és egyéb heteken pedig az évi népművelési terv szerinti munka kapna helyet a művelődési otthonokban. Kutt.or Józseffel, a járás: tanács vb-elnökhelyettesévo! és Grotsz Lászlóval, a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk e kísérletről. Jónak serkentő hatásúnak ítélik Véleményünk szerint is az mert fokozottan érvényre juttatja a tudatformáló, í. népművelő feladatok társadalmi jellegét, arra ösztönöz hogy a társadalmi szervezetek e tevékenységnek ne csak külső szemlélői, egyetértő támogatói, Iranern aktív részesei legyenek. Az ilyér munka színesebbé, sokrétűbbé teheti a község népművelési életét, egyben fokozoti feladatot ró a koordinálási ellátó népművelési tanácsokra. A tervezéshez még van ide bőven. Érdeklődéssel várjuk e kezdeményezés eredményei L (bm) t
