Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. évfolyam, 75. szám AHA: 5 0 FILLÉR Szerda, 1968. március 30. r------------------------------------­---------------------­★ É ljen a Szovjetunió kommunista Pártjának Will. kou<ircssziisa! ★ V____________________________' A Kreml kongresszusi palotájában kedden délelőtt megkezdődött a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXIII. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képviseletében ötezer küldött vesz ■részt, .vagyis több, mint eddig bármelyik kongresszuson, ami a taglétszám növekedésé­nek eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kommunista- és munkáspártjának kül­döttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt — nem tartotta elfogad­hatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Jánosnak, a. Központi Bizottság első titkárá­nak vezetésével küldöttség képviseli, amely­nek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete. Több országból, különösen a harmadik világ országaiból a demokratikus pártok, köz­tük az Arab Szocialista Unió és az Algériai Felszabadítási Front, megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszantartó tapssal köszöntöt­ték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön lconyid Brezsnyevet, Alekszej Koszi­gint és Nyikolaj Podgornijt. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson részvevő külföldi pártküldöitségeknek az elnöki emelvényen he­lyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára lépett a mikrofon elé, s a Köz­ponti Bizottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártoknak a teremben he­lyet foglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista és munkáspártok, a haladó baloldali pártok és mozgalmak képvi­selői. •' A kongresszus Brezsnyev javaslatára egy perces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom XXII. kongresszus óta elhunyt kiemelkedő szemé­lyiségei emlékének. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogad­ták a tanácskozás napirendjét, amely a kö­vetkező: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszá­molója a XXII. kongresszus óta végzett mun­káról, Előadó: Lconyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára. 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. 3. Az SZKP XXIII. kongresszusának irány­elvei a Szovjetunió 1066—1970-re szóló nép­gazdaság fejlesztési .nfévfís tervéről Előadó: Alekszej Koszigth, a Minisztertanács elnöké. 4. A párt új központi szerveinek megválasz­tása. Ezt követően az első ülésen elnöklő Mihail Szuszlov felkérte Lconyid Brezsnyevet a Köz­ponti Bizottság beszámolójának előterjeszté­sére. Brezsnyev a küldöttek viharos tapsától kisérve lépett a szónoki emelvényre. vákiávr.l és Jugoszláviával: A szocialista közösség alap­vető törvényszerűségei közö­sek minden ország számára, ezeket a törvényszerűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki. Ugyanakkor a szocialista rendszer országai állandóan találkoznak fejlődé­sükben olyan új problémákkal, amelyeket a reális élet teremt a maga bonyolultságában és sokrétűségében. Természete­sen nincsenek és nem is lehet­nek kész megoldások mind­ezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli, hogy alkotó módon köze­lítsük meg a keletkező kér­déseket a marxizmus—1c- ninizmus alapján, megköveteli a tapasztalatok és a vélemények kicserélését, A szovjet ncp osziuten óhajtja a barátságot a népi Kínával Leonyid Brezsnyev elvíárs Beszéde minden kétséget kizáróan gaz­dagodtak, szorosabbak és szí­vélyesebbek lettek kapcsola­taink a szocialista nemzet kö­zösség kommunista- és mun­káspártjaival, a szocialista ál­lamokkal. Kapcsolataink jók és testvériek Bulgáriával, Ma­gyarországgal, a VDK-val, az NDK-val, a KNDK-val, Mon­góliával, Kubával, Lengyelor­szággal, Romániával, Csehszlo­Rendszerré vált a szocialis­ta országok testvérpártjai ve­zetőinek gyakorlati kapcsola­ta, politikai tanácskozása. Az ilyen találkozások lehetővé te­szik, hogy idejekorán minél teljesebben általánosítsuk, és felhasználjuk mindazt, ami jó minden szocialista ország és az egész szocialista rendszer gya­korlatában: A beszámoló kiemelte a szo­cialista országok mind kétol­dalú, mind sokoldalú gazdasá­gi kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. Egyre inkább nö­vekszik a KGST szerepe a ben­ne részvevő országok gazdasá­gának fejlődésében. A közgazdasági gondolko­dás ma a termelés további szakosításának és kooperá- lásának problémáira, a népgazdasági tervek racio­nálisabb egybehangolására irányul. Az együttműködés és a szo­lidaritás fejlődése és elmélyít tése minden egyes ország és az egész szocialista világrend- szer alapvető érdekeit szolgál­ja, előmozdítja soraink meg­szilárdulását az itnperiafizinas elleni harcban. Amikor a szocialista világ- rendszer megszilárdításáról be­szélünk, egyben arra is rá kell mutatnunk; elvtársak, hogy kapcsolataink két szocia­lista ország pártjával, a Kínai Kommunista Párttal és az Al­bán Munkapárttal, sajnos, to­vábbra sem kielégítőek — mu­tatott rá Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a barát­ságot a népi Kínával és kommunista pártjával. Ké­szek vagyunk rá, hogy tő­lünk telhetőén mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albá­niával és az Albán Mun­kapárttal. Leonyid Brezsnyev emlékez­tetett rá, hogy 1964. novembe­rében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak küldöttségével és rövid­del ezután Pekingben is meg­beszélések voltak. Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a kínai elvtársaknak, hogy Moszkvában, vagy Pekingben tartsunk találkozót a legma­gasabb szinten. Most is úgy vélekedünk: eg)' ilyen talál­kozó hasznos lenne, és készek vagyunk bármelyik pillanatban újra megvizs­gálni a Kínai Kommunis­ta Párt vezetőségével együtt a mutatkozó nézet- eltéréseket, hogy a mar- xizmus-leniniznuis elvet alapján megtaláljuk leküz­désük módját. Meggyőződésünk, hogy végül is pártjaink, népeink minden nehézséggel megbirkóznak és egy sorban haladnak tovább a nagy közös forradalmi ügyért vívott harcukban. Az SZKP Központi Bizott­sága a párt és a szovjet kor­mány külpolitikai tevékenysé­gének égjük fő irányát a jö­vőben is abban látja, hogy fejleszti és erősíti az esz­mei-politikai kapcsolatokat valamennyi szocialista or­szág kommunista pártjai­val a marxizmus-Ieniniz- mus elvei alapján, fejleszti és erősíti a politikai, gaz­dasági és egyéb kapcsola­tokat a Szovjetunió és más szocia­lista államok között. A kapitalista világ általános válságot cl át Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyzetét ele­mezte. Hangsúlyozta, hogy a kapitalista rendszer általános válságot él át, elmélyülnek belső ellentétei. Rámutatott, hogy az imperialista tömbök részvevőinek ellentétei kiéle­ződnek és ez megindítja eze- ^ két a tömböket: az amerikai 5-monopóliumoknak most már J megerősödött versenvtársak­x-ka! kell szembenézi!iök. akik Jegyre gyakrabban válaszolnak X-a dollár támadásaira. J Az Egyesült Államok már J nem tudja a korábbihoz X- hasonlóan irányítani az J említett tömbökhöz tartozó x- államok politikáját. jMár régen szertefoszlott ..a X-szovjet agresszió veszélyének” Jmitosza. amelyre hivatkozva, fannak idején ezeket a tömbö- Jket összetákolták. J Fokozódik a kapitalista or- x-szácok gazdasági életének mi- Jlitarizálódása. erősödik a fogy- x-verkezési verseny. J A NATO fennállása óta X- több mint ezer milliárd J dollárt költöttek e tömb X- hadigépezetének létreho- *■ zására és korszerűsítésére. J Az Egvesült Államok agresz- X-szív politikát folytat, és azt Jszeretné, ha uralma alá hajt- X-hatna sok független államot, Jszeretné. ha gátat emelhetne X-az emberiség társadalmi hála­adásának útjába, x- A kapitalizmus világában ^-változatlanul teljes erővel ér- Jvényosül a kapitalista társada- X-lom alapvető ellentmondása, a Jtőke és a munka közötti ellen­eiét — hangsúlyozta Leonyid jBrezsnyev. — A dolgozók egyre X-fokozódó kizsákmányolása ki­jelezi az osztályharcot.- sfc (Folytatás a 2. oldaXoxt) x­X­X­X­X­X­X­X­X­A Kreml kongresszusi palotájában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa. A képen: L. i. Brezsnyev (középen), mellette M. A. Szuszlov, illetve A. N. Koszigin. A XXIII. pártkongresszus beszámoló jelentésében Leo­nyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi pártkongresszus (1961) óta eltelt időszakot jel­lemezte. Kijelentette: az SZKP ezekben az években a XX. és a XXII. pártkongresszuson meg­határozott irányvonalhoz iga­zodva, megtorpanás nélkül ve­zette a szovjet népet a kom­munista építés útján. Az elő­adó aláhúzta: a párt a program végre­hajtására irányította min­den tevékenységét. A párt­ban megszilárdultak a pártélet lenini elvei. A XXII. pártkongresszus óta eltelt, időszakot az jellem-; Zi, hogy s/.akadailanul növekedett a Szovjetunió és az egész, szocialista világrendszer nemzetközi befolyása: n gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladás­ért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értek el; aktivizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; to­vább fejlődött a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom. Másrészt folytatódott a kapitaliz­mus általános válsága el­mélyülésének, a tőkés or­szágok közötti ellentmon­dások fokozódásának fo­lyamata. Az imperializmusnak, de min­denekelőtt az Egyesült Álla-; mok imperialista köreinek ag­resszivitása folytán a nemzet-; közi helyzet éleződött. Ennek, ellenére az imperializmus, bár-; milyen eszközhöz, vagy mód-, szerhez nyúljon is, képtelen­feltartóztatni a történelmi fej-; lődés menetét — szögezte le Brezsnyev. ; Az SZKP Központi Bizottsá-. ga a párt és az állam külpoli-; tikájának kidolgozásakor fi-, gyelembe vette a rendkívül­bonyolult nemzetközi helyze­tet. A külpolitika kidolgozá­sában és vitelében a Központi Bizottság a pártnak abból az internacionalista és forradalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szoci­alista országoknak, mind pe­dig a világ dolgozóinak tarto­zik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszak során

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom