Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

(( Világ proletárjai, egyesüljetek! ______ . mmi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXEL évfolyam, 27, szám Ara; 50 fillér Szerda, 1906. február 2. A pedagógusok megbecsülése G yors egymásutánban háromszor is kifejezés­re juttatta a párt és a kormány a pedagógu­sok iránti bizalmat, megbecsü­lést. A bérrendezésről, a feb­ruárban induló kedvezményes lakásépítési akcióról és arról a kétnapos parlamenti vitáról van szó, amellyel felmérték az iskolareform eddigi eredmé­nyeit és tapasztalatait. Ami a bérrendezést illeti: köztudott már, hogy az min­den alsó- és középfokú okta­tásban dolgozó nevelőre vonat­kozik — összesen mintegy százezer pedagógusra. A 13— 14 százalékos alapbéremelés kiterjed az óvónőkre, az álta­lános iskolák, a gimnáziumok, a szakközépiskoláit, a techni­kumok és a szakmunkásképző iskolák pedagógusaira. Ezen­kívül 30—50 százalékkal eme­lik az állományba tartozók túl­óradíját, s 15—20 százalékkal egyes pótlékokat is. Évente összesen mintegy 350 millió forinttal kapnak többet* S ugyancsak február elsején lép életbe a pedagógusok ked­vezményes lakásépítési akció­járól nemrég nyilvánosságra hozott új rendelet. Eszerint a vidéki nevelők már 10 ezer forint hozzájárulás esetén kaphatnak 30 évig terjedő tör­lesztésre, akár 140 ezer forint építési kölcsönt is. Ami pedig különösen örvendetes: az épít­kezés helyén eltöltött tíz év szolgálati idő utón az építési kölcsön 15 %-át, tizenöt év szolgálati idő utón pedig 30 százalékát állami hozzájáru­lásként kapják a nevelők; A térítésmentes állami hozzájá­rulás tehát elérheti a 45 ezer forintot is. A kölcsönhöz, vala­mint az állami hozzájáruláshoz akkor szintén hozzájuthatnak a pedagógusok, ha társasház «fűtéséhez akarnak fognia M indezek anyagiakban is kifejezett jelei a pe­dagógusok megbecsü­lésének — mégpedig nem csekélyek, ha figyelembe vesszük az ország gazdasági lehetőségeit. Különösebb bi- zonygatás nélkül is nyilvánva­ló, hogy a párt és a kormány figyelemmel kíséri a pedagógu­sok tevékenységét, méltányol­ja munkájukat, helyzetüket, s minden lehetőt megtesz körül­ményeik javításáért, S ez nem csupán a fizetés­rendezésre és az építési ak­cióra vonatkozik, hanem a ta­nítás és a nevelés egyéb kö­rülményeinek javítására, a jó légkör kialakítására is. Az is­kolareform tapasztalatainak parlamenti vitájában bizalmat kaptak további munkájukhoz a pedagógusok. Mégpedig egyöntetűt, noha ismeretes, hogy — ellentétben az okta­tással — a nevelésben elég szerények az eredmények. De- hát a bizalom, a megbecsülés nem osztható. Teljes képtelen­ség lenne bizalmatlanul te­kinteni például nevelőmunká­jukra — még ha nem is min­denben kielégítő —, s közben azt várni, hogy csodálatos pe­dagógiai eredményeket érje­nek el. Minden munkára kihat az elismerés, a megbecsülés léte, vagy hiánya, de talán •gyikre sem annyira, mint az Oktatásra és a nevelésre; hi­szen a pedagógusok nem holt anyaggal, hanem élő, érző, ala­kulóban és fejlődésben levő emberekkel, gyermekekkel foglalkoznak. S hogy ez meny­nyiben különbözik minden más tevékenységtől, azt talán ép­pen azok a szülők érzik a leg­jobban, akik szinte játszva formálják munkahelyükön a legkeményebb anyagokat, akik könnyedén megoldják a leg­bonyolultabb munkafeladato- kat is, de otthon ezernyi aka­dály, s olykor lei nem szá­mítható nehézségek egész so­ra előtt találják magukat, ha Saját gyermekük nevelésén, er­kölcsi, jellembeli alakításán fáradoznak; A pedagógusok iránti bi­zalom, és munkájuk megbecsülése a neve­lőmunka éltető eleme. S ennek egyáltalán nem mond ellent, hogy őszintén elemez­zük, s kimondjuk, miben vá­runk tőlük nagyobb odaadást, következetesebb törődést. Hi­szen a bizalom feltételezi az őszinteséget és a tárgyilagos­ságot. A parlamentben is ki­mondták a kép viselők, hogy a pedagógusoknak több gondot kell fordítaniok a nevelés ha­tékonyságának fokozására, vagy a hátrányos helyzetben levő diákok tanulmányi szín­vonalának emelésére. Ez azon­ban egyáltalán nem jelenteit bizalmatlanságot, sőt éppen annak adtak erőteljes kifeje­zést a felszólalók, hogy e cé­lok megvalósításához vezető úton teljes bizalmukkal, tü­relmükkel állnak a pedagógu­sok mellett, segítik őket; A segítséget pedig joggal várják el a nevelők a szülők­től, a hivatalos szervektől, az egész társadalomtőL S hogy ez a segítés mit jelent? Sokszor nem is olyan sokat, sőt, kifejezetten csekélységet A többi között azt, hogy ne tételezzenek föl eleve rosszat a pedagógusokról. Mert mi­ként lehetne másként ma­gyarázni például annak a szülőnek az eljárását, aki azonnal a hivatalos szervek­hez szaladt, amikor az egy­napos hiányzást követő dél­előtt a pedagógus feleltette az előző napi leckéből a gyere­két Nem fordult a nevelő­höz, nem volt hozzá bizalma, inkább „ügyet” csinált a do­logból, noha éppen ennél a pedagógusnál volt már példa arra, hogy kellő őszinteséggel elismerte tévedését I gen, a pedagógusok iránti bizalom és ’ a megbecsülés jele a mostani fizetés rende­zés és az új alapokra helye­zett kedvezményes lakásépí­tési akció. De a bizalomhoz, a meebecsüléshez tartozik a munkájukhoz elengedhetetle­nül szükséges jó légkör meg­teremtése, tehát az irántuk tanúsított őszinteség, tárgyi­lagosság és türelem is. Ha mindezt megkapják — még­pedig most már a szülőktől, a helyi társadalmi és hivata­los szervektől is — akkor tő­lük ugyancsak többet lehet várni, sőt elvárni. Tóth László Az Országos Arhivatal elnökének nyilatkozata ax áremelkedésekről és az árleszállításokról ^ © Mozaük Marcsiiról Az aranyamkor © • Mit mond a paragratus? Vezetékek h í foto: Áíroíha Tibor Kállai Gyula vezetésével a magyar kormányküldöttség megérkezett Kairóba w Ünnepélyes búcsúztatás ft Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, n Miniszter­tanács elnöke, aki kormány- meghívásoknak eleget téve, magyar kormányküldöttség élén hivatalos baráti látoga­tást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Csá­szárságban, Tanzánia Egye­sült Köztársaságban, Kuwait államban és az Indiai Köz­társaságban, kedden Buda­pestről Kairóba utazott. A kormány elnökét afrikai és ázsiai útjára kísérő kor­mányküldöttség tagjai: Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Kiss Árpád, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szarka Ká­roly külügyminiszterhelyettes, Rónai Rudolf, közlekedési- és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének ügyvezető elnöke. Kállai Gyulát útjára elkíséri felesége is. A kormányküldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, az El­nöki Tanács tagja, Fehér La­jos, a Minisztertanács elnök­helyettese, Gásjiár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökei, Péter János külügyminiszter, vala­mint a kormány több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál S. V. Patel, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete. A magyar kormányküldöttséget az EAK-ban teendő látoga­tására elkísérte Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. , A Minisztertanács elnökének nyilatkozata elutazása előtt Kállai Gyula elvtárs, a Mi­nisztertanács elnöke elutazása előtt válaszolt a Népszabadság cs az MTI tudósítóinak kér­déseire. Elmondotta, hogy a küldött­ség csaknem egyhónapos af­rikai és ázsiai útra indul. , Felkeressük Egyesült Arab Köztársaságot — foly­tatta — az Etióp Császársá­got, Tanzánia Egyesült Köz­társaságot, Kuwait államot, majd az Indiai Köztársaságot, hogy egyes országokban viszo­nozzuk az illető állam ve­zetőinek hazánkban tett ba­ráti látogatását, másutt pedig kormányunk elnökének szóló korábbi meghívásnak tegyünk eleget. Ütünk politikai jelle­gű baráti látogatás, amelynek során mód nyílik arra, hogy hasznos véleménycserét foly­tassunk, jobban megismerjük egymás nézeteit kétoldalú kapcsolatainkról és a nemzet­közi helyzetről. Az említett országokkal a kölcsönös előnyök alapján, széleskörű gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatok alakultak ki. Látogatása­ink és tárgyalásaink so­rán a politikai eszmecse­rén kívül a kapcsolatok bővítésére is törekszünk. Tudjuk, hogy ezeken a he­lyeken a magyar ipar termé­keit szívesen fogadják. Mi pe­dig előnyös feltételekkel vesz- szük át az ő termékeiket: nyersanyagokat, mezőgazda- sági és iparcikkeket is. Ütünk kitűnő lehetőséget nyújt a gaz­dasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok el­mélyítésére, újabb, kölcsönö­sen előnyös egyezmények, megállapodások megkötésére. Küldöttségünk olyan idő­ben kel útra, amikor az Ame­rikai Egyesült Államok soro­zatos agressziói, és kiváltkép­pen a vietnami nép ellen foly­tatott háborúja nyomán a nemzetközi helyzet feszülteb­bé vált. A világban azonban az alapvető erőviszonyokat tekintve, a fölény tovább­ra is a szocialista világ- rendszer és a gyarmati rabságból felszabadult or­szágok, a béke híveinek oldalán van. Ezért az imperialista agresz- sziót visszaszorítva, a nem­zetközi feszültségek gócait fel lehet és kell számolni. Biz­tosítani kell — és lehet is biztosítani — az emberiség békés fejlődését. Ehhez azon­ban a világ békeszerető erői­nek egységesen kell fellép­niük. Abban a reményben indu­lunk útnak, hogy látogatá­saink és tárgyalásaink előmozdítják a Magyar Népköztársaság és a fel­szabadult afrikai cs ázsiai népek között a barátság es az együttműködés ápolá­sát. s ez hozzájárul a szocialista világrendszer és a fejlődő or­szágok ántiimperialiste egy­ségfrontjának erősítéséhez, nö­veli .a béke híveinek erejét és egységét — fejezte be nyilat­kozatát Kállai Gyula. Szívélyes fogadtatás az EAK fővárosában Kállai Gyula és felesége, valamint a kíséretében levő magyar küldöttség különre- pülőgépen kedden délben megérkezett ai. EAK főváro­sába. A magyar vendégeket Za- karia Mohicddin miniszter- elnök és felesége, Mahmud Riad külügyminiszter, dr. Szolimán Huzajen, a kultu­rális ügyek minisztere, I az EAK kormánya által kikül­dött fogadóbizottság elnöke fogadta. Ott volt a repülőté­ren Rácz Pál nagykövet is a magyar kolónia tagjaival. A magyar és az egyiptomi himnusz felcsendült, 21 ágyú dísztüze köszöntötte a ma­gyar vendégeket. Kairó la­kossága és a magyar kolónia nevében kislányok és kisfiúk virággal köszöntötték Kállai Gyulát és feleségét; Ezután a' magyar kormány­fő Mohieddin miniszterelnök­kel együtt a Kubbeh köztár­sasági palotába, kairói szállá­sára hajtatott. A palota or­mára ünnepélyesen felvonták a Magyar Népköztársaság és az EAK zászlaját. A szívélyes fogadtatás al­kalmából Zakaria Mohieddin mondott beszédet, amelyre Kállai Gyula válaszolt. Kedden délután Kállai Gyula és felesége, dr. Szoli­mán Huzajen, a kulturális ügyek minisztere, a díszkísé- ret elnöke társaságában a Kubbeh palotából Kairó dokki városrészébe, Zakaria Mohieddin miniszterelnök re­zidenciájába hajtatott. A lá­togatás során baráti eszme­cserét folytatott a két kor­mányfő. Később az At-Tahrir klub­ban (amelynek neve magya­rul felszabadulást jelent) az EAK miniszterelnöke és fe­lesége vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A két mi­niszterelnök pohárköszöntőt mondott. A vieluamí kérdés » Biztonsági Tanács élőit A Biztonsági Tanács kedd délutáni — helyi idő szerint délelőtti — ülésének első fel­szólalója Goldberg, az Egye­sült Államok küldötte volt. Részletesen ecsetelte az ame­rikaiak őszinte törekvését a vietnami kérdés békés rende­zésére, és minden felelősséget a VDK-ra és személy szerint Ho Si Minh elnökre hárított. Ezután Fedorenko, a Szov­jetunió küldötte kért szót. Hangsúlyozta, kormánya ellen­zi, hogy a Biztonsági Tanács napirendre tűzze a vietnami kérdést. Az egész viliig számára nyil­vánvaló, hogy az Egyesült Ál­lamok jelenlegi javaslatának nem a probléma rendezése a célja. Az indítvány csupán tak­tikai lépés, amelynek célja, hogy a vietnami helyzet úgy­nevezett rendesteséről folyó ta­nácskozásokkal eltereljék a fi­gyelmet a Pentagon intézke­déseiről. melyek az agresszív háború kiszélesítését szolgál­ják — mondotta:

Next

/
Oldalképek
Tartalom