Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

4 ESZAKMAGYARORSZÄG réntek, 1066. február 4­Vita az építéspzdasáyi és szervezési lüifató munkáról Az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület miskol­ci csoportja az EM. Építésgaz­dasági és Szervezési Intézet miskolci kutatószervezetének munkájáról ma, február 4-én, pénteken fél 5 órakor a MTESZ helyiségében klubestet ■!- tart. £ A találkozás során, amelyen í minden valószínűség szerint * érdekes vita bontakozik ki, *2* ifj. Horváth Béla tudományos T osztályvezető, a miskolci ku- í tatószervezet vezetője mond í bevezetőt. Olyan kérdésekről f lesz szó, amelyek szorosan £ összefüggnek az egyesület % miskolci csoportjának mun- j kújavai, feladataival. 4* Olvasóink panasza: Lakáshoz kézbesítsék az előfizetett újságokat! Több insu! százötven millió az ózdi kohászat íejíeszícsére Az Ózdi Kohászati Üzemek fejlesztésére az idén több mint százötven millió forintot for­dítanak. Ebből az összegből, többek között, három nyolcvan méter magas téglakéményt építenek az acélmű Marz-ke- mcncéinek biztonságosabb, gazdaságosabb üzemelésére. Ugyancsak az acélműben há­rom füstgázzal működő kazánt állítanak üzembe, amellyel az eddig kárbaveszett, felesleges hőt hasznosítják. A három ka­zán egyenként mintegy két és félmillió forint értékű gőzt termel majd. Befejezik az idén a kohók anyagellátása szempontjából fontos beruházást, az elegyté­rt munkák gépesítését Az idei tervekben szerepel még töb­bek között egy nagyteljesítmé­nyű fúvógép megvásárlása, amely a nagyolvasztók jobb levegőellátását szolgálja majd. Az ózdi kohászat új létesítmé­nyei jelentős mértékben hoz­zájárulnak majd ahhoz, hogy az idén a tavalyinál több ko­hászati terméket állítsanak elő. Az elmúlt év májusa óta több alkalommal szóvátet- tük azokat az anomáliákat, amelyek a bérházak kapual­jaiba felszerelt postai kéz­besítő szekrények használa­tából adódnak. Különösen sérelmesnek tartottuk, hogy az előfizetett újságokat is e plóhládácskába gyömöszölik, s nem kézbesítik az előfize­tő lakásához, holott ő éppen azért fizette elő a lapot, hogy reggelenként otthonában el­olvashassa. Legjobb esetben vasárnaponként viszik el az újságkihordók a lapokat, de akkor sem mindig. Regge­lenként hálóruhás, illetve a hálóruhára télikabátot húzó emberek szaladgálnak a lép- csőházakbhn: vajon megérke- zett-c már a földszinti ládi- kákba az újság? Túlmenően a kapualji lá- dikákból adódó egyéb pana­szokon, azt is szóvá tettük, hogy nem egy házban előállt az a fonák helyzet, hogy míg a levelet lakáshoz kézbesí­tik, mert ajánlott levél, pén­zesutalvány, vagy egyéb tértivevényes küldemény egy-egy bérházban mindig adódik, s a kézbesítő, ha már fent jár az emeleten, szétosztja a postát, addig az újságért, amelynek reggelen­ként az előfizető ajtajában kell lennie, hajnali hálóru­hás népvándorlást kell szer­vezni. A posta mind több házban szereli fel ezeket a ládákat, Évről évre növekszik a bé lyeggyüjtők száma Borsod banf különösen Miskolcon Nemrég készített statisztika •jelentésekből kitűnik, hogy a: év végén megyénkben 44 fel nőtt bélyeggyűjtő körben ősz szesen több mint 700 tag voll Az ifjúság körében is hódi a filatélia, 32 körben 300-ai gyűjtik a magyar és külföld bélyegeket Éppen ezért a Magyar Bé lyeggyüjtők Országos Szövet­ségének elnöksége, figyelembe véve Borsod ,, telítettségét”, úgy határozott, hogy megala­kítják a területi szakbizottsá-l got Miskolcon. A napokban megválasztották n vezetősé­get, s így Borsod és Nógrád megyét átfogó szakbizottság el-! nöke Fekete László, a városi tanács vb-elnöke lett, elnökhe­lyettese Tester János, a Mis-1 Tankolás (Bunte Illustrierte karikatúrája) c] Megalakult pja TIT fiadiudosnáuvi szakosztálya KI A hadtudományi kérdések p] iránti növekvő érdeklődés tu- “jdományos igényű kielégítése ú] tette szükségessé a TIT hadtu- L(j dományi szakosztálya meg- Cj alakulását. A szakosztály fel­lő adata katonapolitikai, hadi- ín technikai, hadmüvészeti, had­fi történeti témákból a legjobb Cl szakemberek bevonásával élő­in adások tartása, fjj Hazánk védelmi erejének Knövelését, az igaz hazafiság cl* (>J mélyítését, a nemzetközi hely­ezet katonapolitikai helyzeté­nJ nek helyes értékelését egyaránt rCjól szolgálják az ilyen tárgyú n] előadások. A miskolci Erlel- lílmiségi Klubban az alakuló - s]ülésen a társadalomtudományi n] szak titkár ismertette a megje­lentek előtt a TIT célját, szer- I“vezeti felépítését, a tagság jo- (jjgail, kötelességeit, a szakosa- ríltályok ‘feladatait. Mivel 3 szakosztály évad közben ala­kult meg, a népművelési ter­vek és a szerződések szerint folyó ismeretterjesztésbe már nehéz bekapcsolódni, de té­máit ajánlani a következő év- kjadra már most elkezdi a szak- új osztály. új Ezek után került sor a veze- G] tőség megválasztására. A szak­in osztály elnöke: Braun Márton alezredes, titkára: Menczel ín Béla őrnagy. A megválasztot t [í, vezetőség ezután a munkatervi Pn feladatokat tárgyalta meg; Éber József szaktitkáf kolci Vízművek igazgatója, tit­kára pedig dr. Fövenyessy Jó­zsef, az Állami Biztosító Bor­sod megyei igazgatóságának vezetője. Az Északmagyarország terii- rületi szakbizottság munkájá­ról Fekete László elmondotta, hogy fő feladatuknak tekintik a bélyegújdonságok minél rö- videbb időn belüli eljuttatását a gyűjtőkhöz. Hozzásegítik a tagságot a gyors cserék szer­vezéséhez, lebonyolításához és néhány kiállítás megrendezé­séhez. A területi iroda Mis­kolcon, a Bajcsy-Zsilinszky ut­ca 4. sz. alatt működik. Itt in­tézik majd két megye filate- listáinak béiyeggyűjtéssel kap­csolatos ügyeit. cm rrj cm cm ni cm cn cn cm cm cm m cn cm cc Örömhír a bélyeggyűjtőknek MABEQSZ területi szakbizottság alakult Miskolcon bizonyos fokig bizonytalan­ná téve az önmaga kézbesí­tő munkáját. Egy nem régi keletű hír szerint további 30 000 darabot rendeltek egy vidéki gyárban, s ez további bérházak kézbesítésének szo­morú sorsát veti előre. Olvasóink folyamatosan panaszolják: nem azért fizet­tek elő, hogy reggelenként a lap után mászkáljanak — ha ugyan megtalálják mun­kába indulás előtt a levél- szekrényben, s ha már úgyis lejönnek a kapuba, megve­hetik a kívánt lapot példá­nyonként a legközelebbi új­ságárusnál. A panaszok min­dig fokozódnak: helyenként lapok is eltűnnek. A posta vezetői korábban külföldi ta­pasztalatokra hivatkoztak. Ez a hivatkozás az újságra aligha érvényes, mert bár a levelet sok helyen hasonló módon kézbesítik, az újsá­gokat mindenütt lakáshoz viszik. Több rendbeli megjegyzé­seinket a posta válasz nélkül hagyta. Olvasóink, akiknek , ilyen irányú kiszolgálására hívták életre a posta hírlap­kézbesítő szolgálatát, vá­laszt és olyan intézkedést, várnak, amely visszaállítja a korábbi, lakáshoz történő hírlapkézbesítési rendet. Ez­zel a posta nem végez több-r letmunknt, pusztán azt. teszi, amire vállalkozott, és ami- nek díja az/ előfizetési ősz- szegben már benne van. Ítélet egy külföldi g ép ka esi veszető ügyében J. A. E. Pondemer 34 éves francia állampolgár, egy fran­ciaországi kereskedelmi cég gépkocsivezetője a múlt év de­cemberében Peugeot gyártmá­nyú gépkocsijával Mezőkövesd Fő utcáján este előzni akarta az előtte haladó kerékpárost Későn vette észre, hogy a ke­rékpáros lassított, s megállni készült, így a kocsija oldalsó részével a kerékpárt elütötte. A kerékpár utasa, Tóth Pál né mezőkövesdi lakos kerékpárjá­val a gépkocsi hátsó kereke alá került, míg négy éves gyermeke az úttest szélére esett. Tóth Pálné az eset kö­vetkeztében koponyacsont tö­rést, fej- és mellkaszúzódást, 8 a trp cn nci cn tra ccurp rrp trp cn én ctp ca' napon tül gyógyuló, míg gye«? meke kisebb sérülést szenve­dett. A miskolci járásbíróság az ítélet meghozataláig lakhely elhagyási tilalom alatt tartolt gépkocsivezetőt foglalkozás kö­rében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan ve­szélyeztetés miatt vonta fele­lősségre, s ezért őt hét hóna­pi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, és 1600 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását azonban három éri próbaidőre felfüggesztette. A bíróság enyhítő körülmény­ként értékelte a vádlott őszin­te, beismerő vallomását, a cse­lekmény elkövetésének megbá­nását, büntetlen előéletét, csa­ládos állapotát és azt is, hogy la sérültek elsősegély nyújtá- jsához tevékenyen hozzájárult, jsűlyosbító körülménynek vet- jte viszont, hogy gondatlan jcselekményével két személy jólétét veszélyeztette. Az ítélet j jogerős. 1 december 18-úr. a bécsi Poll­technikum (Műszaki Egyetem) OuO egy^t termében a híres, ma- gyár származású Meissner Pál tartott előadást. Az ekkor 19 éves Irinyi János feszülten figyelt. Most olyan dologról volt szó, ami az ő fan­táziáját már évek óta foglalkoztatta. A használatban levő, nehezen kezel­hető tűzveszélyes „gyufák” tökéletesí­téséről volt szó. „Többek között az ólom hyperoxidjáról tartott fölolvasást, s a barna port kénvirággal dörzsölget- te üvegmozsárban, Ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyűlni. Mikor ez nem történt, nekem hamar eszembe jutott, hogyha kén he­lyett. foszfort vett volna, az már ré­gen égne” — írja élete végén Irinyi János. Irinyi ebben az ismerősei kérésére írt visszaemlékezésében találmányá­nak további sorsáról is 'beszámol. Töb­bek között elmondja, hogy „Egyik tár­samnak, kinek apja Fünfhausban gyá­ros, s az István téren boltos volt, mon­dám: hozzon nekem ólompírt (minium), választóvizet, s egy húszast adtam ne­ki a „Fekete kutyánál”, mert mon­dám cüntíhölclit akarok csinálni. A foszfort forró vízben granuláltam, ki­hűlés után a megmért barna porral, és hogy a fára ráragadjon, arab márgá- val összekevertem, a tíz szál olyan cündhölcliről lefaragván a meggyűlő (Bertholet párizsi tanár által föltalált) keveréket, ennek helyére a magam ke­verékét kentem és a fácskákat az ab­lak párkányára tettem száradni.” Iri­nyi visszaemlékezésében azt is el­mondja, hogy este az új gyufát már sikeresen próbálta ki. Másnap pedig találmányát megmutatta barátainak, tanulótársainak, magának Meissner Pál­nak és egy P. F. nevű mechanikusnak. P. F. összehozta kisenyickei Römer István kereskedővel, aki az 1830-as évek elején került Sárospatakról — ahol ap-' ja ügyvéd volt — gyógyszerészként Becsbe. R ömer István az új, a találmá­nyok, az újítások után rendkí­vül nagy érdeklődést tanúsítotc. 1833—1836. között maga is mintegy 20 újítását szabadalmaztatta, és a kereskedelem mellett már évek óta a gyufagyártással is foglalkozott. Irinyi és Römer István másnap ismét talál­koztak, Rómernelc az egykori Kiirtner- Tor Theaterrel szemben álló házában. Erről a találkozásról ugyancsak Irinyi János már idézett visszaemlékezése alapján alkothatunk képet. Römer el­mondotta. hogy a találmány eredményé­vel tökéletesen meg van elégedve. Egyben bemutatta leányát, a csinos, 17 éves Adeleisét is, aki elszavalta Cso­konai: „Földiekkel játszó égi tüne­mény” című megzenésített költemé­nyét. Miután a leány csak ennyit tudott magyarul és Rómer már régen szerette volna leányát taníttatni a magyar nyelvre, ezért egyben Irinyit a Jeánya tanítására is felkérte. Amit Irinyi örömmel el is vállalt. Ezt követően tért Römer István a tárgyra és ajánlot­ta fel a honoráriumot, amit Irinyi előbb vonakodott elfogadói, mert egy­részt nem ismerte találmánya értékét, másrészt Rómer szép leánya is jelen volt. De meg azért is, mert Irinyi jól tudta, hogy mint magyar származású ember, osztrák privilégiumot úgysem kaphat. Végül Is 60 forintért és 3 ga­rasért adta el Irinyi a találmányát. Természetesen később voltak olyan vé­lemények is, hogy a fenti összeg téves. Az 1930-as években egy Jansche nevű újságíró által publikált levél alapján olyan hírek, terjedtek el, hogy Irinyi 7000 forintos honoráriumot kapott. Má­sok pedig azt vitatták, hogy a talál­mányt ingyen engedte át. Mindkét véle­ményt — bár időnként az utóbbi, meg ma is kísért —már régen megcáfol­ták. Irinyi János és Rómer István kap­csolatában még egy kérdés vár tisztá­zásra. Nevezetesen az, hogy Rómer a találmány megvételével anyagilag tönkre tette-e Irinyit? Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem! Egyrészt azért nem, mert Irinyi János később, 1839. december 19-én, Pesten gyufagyárat alapított. Tehát hasznosította talál­mányát. Másrészt a! teljes, széleskörű hasznosításra is lehetősége volt. A Kas­sán megjelenő „Uj Szó” című magyar- nyelvű lap 1963. május 9-í számában megírja, hogy a világhírű susicei Sold gyufagyárat egy olyan dél-csehországi .munkás alapította, aki valaha Rómer István gyárában dolgozott Becsben. A találmányt itt csak elleste, majd mikor hazakerült, a saját elgondolása szerint hasznosította. Ugyanezt Irinyi János is megtehette volna Magyarországon. Mint tudjuk. Pesten az első magyar gyufa­gyár alapításával meg is próbálta a hasznosítást, de kezdeményezése a ha­zai közöny és meg nem értés következ­tében elhalt. Ebben az időben tulajdon­képpen csak egy igaz segítője, barátja volt Irinyinek, Kossuth Lajos. Kossuth gyűjteni is próbált Irinyi gyárának a megmentésére, de sajnos, szavai süket fülekre találtak. K ülönben Irinyi 1837-ben meg­kérte Rómer Adeleise kezét. De Rómer István ekkor már el­hunyt felesége, von Langen bárónő óhajának megfelelően, másnak ígérte leányát. Ez Irinyit igen elkese­rítette. A kudarc annyira bántotta, hogy valóságos nőgyűlölővé lett. Csak 49 éves korában házasodott meg. Azon­ban Rómer Istvánról soha nem nyilat­kozott elítélően. Buday György A sárospataki Römer István és a „gyufáé” Irinyi jános zsíitát például 257 alkalommal kölcsönözték ki. Sajnos, az irodalmi és kritikai folyóira­tokat kevesebben. Ezen, re­méljük, segít majd az új mód­szer, amit rövid időn belül be­vezetünk: lehetővé tesszük ol­vasóinknak, hogy a folyóirato­kat, ugyanúgy, mint a köny­veket, hazavihessék. Tavaly nyáron vezettük be a hangle­mezkölcsönzést. Alig félév alatt 257 Beethoven, Chopin, Mozart stb. lemezt kölcsönöz­tek ki, illetve hallgattak meg helyben a könyvtár látogatói. Ezzel segítséget nyújtottunk és nyújtunk a munkások korsze­rű zenei műveltségének megszerzéséhez. Ez évben valószínűleg bevezetjük az idegen nyelvlecke lemezek köl­csönzéséi is, amivel a korsze­rű nyelvtanuláshoz adunk se­gítséget. Tevékenységünkben mindezeken kívül számos iro­dalmi est megrendezése, bib­liográfiák összeállítása, rek­lám-plakátok kiadása szerepel. Talán még annyit: januártól új, ízléses olvasó-igazolványo­kat adunk ki, s reméljük, ezek is újabb olvasókat toboroznak majd nekünk. AZ ELMONDOTTAK is iga­zolják azt, amit cikkünk ele­jén fejtegettünk: eleven, pezs­gő az élet a munkáskerület könyvtárában, a Bartók Béla Művelődési Házban. S e tevé­kenység fontosságát aláhúzza az, hogy a munkúscentrumban zajlik. Diósgyőrvasgyár dolgo­zói, lakosai — közülük leg­alábbis 8309 — ebben a könyv­tárban találják meg mindazo­kat a szellemi javakat, ame­lyek nélkül már nemigen tud­nának meglenni, s amelyek egyre inkább formálják, ala­kítják nemcsak nyolcezer em­ber, de egész Diósgyőrvasgyár kulturális arculatút. Nyikes Imre nek hatásosságát leginkább gz olvasottsági arány fejezi ki. Hogyan alakult ez a két diós­győri nagyüzemben 1965-ben, s számíthatnak-e még fejlő­désre? — AZ olvasottsagi arány mindkét nagyüzemben megfelel az országos átlag­nak. Célunk az, hogy az el­következő években a gépgyári 21.5 százalékról és a kohászati 25.4 százalékról 30 százalékra emelkedjünk, ami nagyon szép eredmény lenne. Bár fej­lődési lehetőségeink meglehe­tősen kötöttek, tovább szeret­nénk haladni az eddig meg­tett úton. Letéti könyvtáraink közül (a Diósgyőri Gépgyárat nem számolva), az LKM mun­kásszállója, a „Béke” szálló bonyolítja le a legnagyobb for­galmat (1965-ben 254 beirat­kozott olvasó 8991 kötetet köl­csönzött), de számos üzemnek még nincs saját üzemi könyv­tára. A fejlődésre így itt van nagy lehetőség, s számunkra ez qnnái is inkább fontos te­rület, mivel ez a réteg foglalja magába a bejáró dolgozókat is. Ismeretes, hogy az LKM dolgozóinak mintegy fele vidé­ki, s ezeknek a munkásoknak í-endkívül nehéz kulturális fej­lődési lehetőséget biztosítani. Úgy gondolom, könyvtárunk­ra e tekintetben felelősségtel­jes és fontos feladat jut. — A könyvkölesönzéscn hí­vül milyen más fontos műve­lődéspolitikai feladatot tölt be a könyvtár? Milyen újdonság­gal lepték meg a diósgyőri munkás olvasókat ez évben1 — Könyvtárunkban, noha külön olvasóteremmel sajnos nem rertdelkezünk, egyre nép­szerűbb a folyóirat és napilap kölcsönzés, amelyekből ötven- hét féle található nálunk. Csak mint érdekességet említem meg, hogy a Film Színház Mu­A MISKOLCI perem-város­részek: könyvtárai között ; Bartók Béla Művelődési Háj könyvtára vezető szerepet toll Be. Működésének jelentőségéi akkor mérhetjük fel igazán, ha tudjuk, hogy ez a könyv­tár látja el a szellemi elfog­laltság egy részét jelentő ol­vasnivalóval a két diósgyőn nagyüzem dolgozóit és a szo­rosabb értelemben vett mun­káskerület lakosait. A könyv­tár az utóbbi tíz év alatt olyan jelentős fejlődési sza­kaszt hagyott maga mögött, amelyre méltán lehetne büszke bármely más hasonló intéz­mény. Cserháti Janos, a könyvtár vezetője így foglalta össze az eltelt periódus történetét: — Tíz évvel ezelőtt mind­össze 2470 beiratkozott olva­sónk volt. Azóta egyenletes emelkedéssel jutottunk el a mai szintre, oda, hogy 8309, többségben munkás olvasó ke­resi fel rendszeresen könyvtá­runkat! Az olvasók számával párhuzamosan gyarapodott könyvállományunk és a köl­csönzött könyvek száma is. Tíz évvel ezelőtt a könyvállo­mány 21 855 kötetből állt, ma 78 285-ből. Az akkor kölcsön­zött kötetek száma 65 927 volt, az elmúlt évben 212 678. Ezt a fejlődést kedvezően segítet­te elő a könyvtár szervezeti felépítése. A Lenin Kohászati Művekben 33 üzemi letéti könyvtárunk van, s nemrég­től hozzánk tartozik a Diós­győri Gépgyár könyvtára is. Az LKM-ben például 3646 be­iratkozott olvasóval rendelke­zünk, akik közül 2308 szocia­lista brigádtag. Különösen ez utóbbi szám mutatja: könyv­tárunk döntő szerepet tölt be a diósgyőri munkások tudat­formálásában. — A könyvtárak működésé­8309 olvasó a diósgyőri vasas könyvtárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom