Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

4

ESZAKMAGYARORSZÄG

réntek, 1066. február 4Vita az építéspzdasáyi és szervezési lüifató munkáról

Az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja az EM. Építésgazdasági és Szervezési Intézet miskolci kutatószervezetének munkájáról ma, február 4-én, pénteken fél 5 órakor a MTESZ helyiségében klubestet ■!- tart. £

A találkozás során, amelyen í minden valószínűség szerint * érdekes vita bontakozik ki, *2* ifj. Horváth Béla tudományos T osztályvezető, a miskolci ku- í tatószervezet vezetője mond í bevezetőt. Olyan kérdésekről f lesz szó, amelyek szorosan £ összefüggnek az egyesület % miskolci csoportjának mun- j kújavai, feladataival. 4*

Olvasóink panasza:

Lakáshoz kézbesítsék az előfizetett újságokat!

Több insu! százötven millió az ózdi kohászat íejíeszícsére

Az Ózdi Kohászati Üzemek fejlesztésére az idén több mint százötven millió forintot fordítanak. Ebből az összegből, többek között, három nyolcvan méter magas téglakéményt építenek az acélmű Marz-ke- mcncéinek biztonságosabb, gazdaságosabb üzemelésére. Ugyancsak az acélműben három füstgázzal működő kazánt állítanak üzembe, amellyel az eddig kárbaveszett, felesleges hőt hasznosítják. A három kazán egyenként mintegy két és félmillió forint értékű gőzt termel majd.

Befejezik az idén a kohók anyagellátása szempontjából fontos beruházást, az elegytért munkák gépesítését Az idei tervekben szerepel még többek között egy nagyteljesítményű fúvógép megvásárlása, amely a nagyolvasztók jobb levegőellátását szolgálja majd. Az ózdi kohászat új létesítményei jelentős mértékben hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az idén a tavalyinál több kohászati terméket állítsanak elő.

Az elmúlt év májusa óta több alkalommal szóvátet- tük azokat az anomáliákat, amelyek a bérházak kapualjaiba felszerelt postai kézbesítő szekrények használatából adódnak. Különösen sérelmesnek tartottuk, hogy az előfizetett újságokat is e plóhládácskába gyömöszölik, s nem kézbesítik az előfizető lakásához, holott ő éppen azért fizette elő a lapot, hogy reggelenként otthonában elolvashassa. Legjobb esetben vasárnaponként viszik el az újságkihordók a lapokat, de akkor sem mindig. Reggelenként hálóruhás, illetve a hálóruhára télikabátot húzó emberek szaladgálnak a lép- csőházakbhn: vajon megérke- zett-c már a földszinti ládi- kákba az újság?

Túlmenően a kapualji lá- dikákból adódó egyéb panaszokon, azt is szóvá tettük, hogy nem egy házban előállt az a fonák helyzet, hogy míg a levelet lakáshoz kézbesítik, mert ajánlott levél, pénzesutalvány, vagy egyéb tértivevényes küldemény egy-egy bérházban mindig adódik, s a kézbesítő, ha már fent jár az emeleten, szétosztja a postát, addig az újságért, amelynek reggelenként az előfizető ajtajában kell lennie, hajnali hálóruhás népvándorlást kell szervezni.

A posta mind több házban szereli fel ezeket a ládákat,

Évről évre növekszik a bé lyeggyüjtők száma Borsod banf különösen Miskolcon Nemrég készített statisztika •jelentésekből kitűnik, hogy a: év végén megyénkben 44 fel nőtt bélyeggyűjtő körben ősz szesen több mint 700 tag voll Az ifjúság körében is hódi a filatélia, 32 körben 300-ai gyűjtik a magyar és külföld bélyegeket

Éppen ezért a Magyar Bé lyeggyüjtők Országos Szövetségének elnöksége, figyelembe véve Borsod ,, telítettségét”, úgy határozott, hogy megalakítják a területi szakbizottsá-l got Miskolcon. A napokban megválasztották n vezetőséget, s így Borsod és Nógrád megyét átfogó szakbizottság el-! nöke Fekete László, a városi tanács vb-elnöke lett, elnökhelyettese Tester János, a Mis-1

Tankolás

(Bunte Illustrierte karikatúrája)

c] Megalakult

pja TIT fiadiudosnáuvi szakosztálya

KI A hadtudományi kérdések p] iránti növekvő érdeklődés tu- “jdományos igényű kielégítése ú] tette szükségessé a TIT hadtu- L(j dományi szakosztálya meg- Cj alakulását. A szakosztály fellő adata katonapolitikai, hadi- ín technikai, hadmüvészeti, hadfi történeti témákból a legjobb Cl szakemberek bevonásával élőin adások tartása, fjj Hazánk védelmi erejének Knövelését, az igaz hazafiság cl* (>J mélyítését, a nemzetközi helyezet katonapolitikai helyzeténJ nek helyes értékelését egyaránt rCjól szolgálják az ilyen tárgyú n] előadások. A miskolci Erlel- lílmiségi Klubban az alakuló - s]ülésen a társadalomtudományi n] szak titkár ismertette a megjelentek előtt a TIT célját, szer- I“vezeti felépítését, a tagság jo- (jjgail, kötelességeit, a szakosa- ríltályok ‘feladatait. Mivel 3 szakosztály évad közben alakult meg, a népművelési tervek és a szerződések szerint folyó ismeretterjesztésbe már nehéz bekapcsolódni, de témáit ajánlani a következő év- kjadra már most elkezdi a szak- új osztály.

új Ezek után került sor a veze- G] tőség megválasztására. A szakin osztály elnöke: Braun Márton alezredes, titkára: Menczel ín Béla őrnagy. A megválasztot t [í, vezetőség ezután a munkatervi Pn feladatokat tárgyalta meg;

Éber József szaktitkáf

kolci Vízművek igazgatója, titkára pedig dr. Fövenyessy József, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatóságának vezetője.

Az Északmagyarország terii- rületi szakbizottság munkájáról Fekete László elmondotta, hogy fő feladatuknak tekintik a bélyegújdonságok minél rö- videbb időn belüli eljuttatását

a gyűjtőkhöz. Hozzásegítik a tagságot a gyors cserék szervezéséhez, lebonyolításához és néhány kiállítás megrendezéséhez. A területi iroda Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky utca 4. sz. alatt működik. Itt intézik majd két megye filate- listáinak béiyeggyűjtéssel kapcsolatos ügyeit.

cm rrj cm cm ni cm cn cn cm cm cm m cn cm cc

Örömhír a bélyeggyűjtőknek

MABEQSZ területi szakbizottság alakult Miskolcon

bizonyos fokig bizonytalanná téve az önmaga kézbesítő munkáját. Egy nem régi keletű hír szerint további 30 000 darabot rendeltek egy vidéki gyárban, s ez további bérházak kézbesítésének szomorú sorsát veti előre.

Olvasóink folyamatosan panaszolják: nem azért fizettek elő, hogy reggelenként a lap után mászkáljanak — ha ugyan megtalálják munkába indulás előtt a levél- szekrényben, s ha már úgyis lejönnek a kapuba, megvehetik a kívánt lapot példányonként a legközelebbi újságárusnál. A panaszok mindig fokozódnak: helyenként lapok is eltűnnek. A posta vezetői korábban külföldi tapasztalatokra hivatkoztak. Ez a hivatkozás az újságra aligha érvényes, mert bár a levelet sok helyen hasonló módon kézbesítik, az újságokat mindenütt lakáshoz viszik.

Több rendbeli megjegyzéseinket a posta válasz nélkül hagyta. Olvasóink, akiknek , ilyen irányú kiszolgálására hívták életre a posta hírlapkézbesítő szolgálatát, választ és olyan intézkedést, várnak, amely visszaállítja a korábbi, lakáshoz történő hírlapkézbesítési rendet. Ezzel a posta nem végez több-r letmunknt, pusztán azt. teszi, amire vállalkozott, és ami- nek díja az/ előfizetési ősz- szegben már benne van.

Ítélet

egy külföldi g ép ka esi veszető ügyében

J. A. E. Pondemer 34 éves francia állampolgár, egy franciaországi kereskedelmi cég gépkocsivezetője a múlt év decemberében Peugeot gyártmányú gépkocsijával Mezőkövesd Fő utcáján este előzni akarta az előtte haladó kerékpárost Későn vette észre, hogy a kerékpáros lassított, s megállni készült, így a kocsija oldalsó részével a kerékpárt elütötte. A kerékpár utasa, Tóth Pál né mezőkövesdi lakos kerékpárjával a gépkocsi hátsó kereke alá került, míg négy éves gyermeke az úttest szélére esett. Tóth Pálné az eset következtében koponyacsont törést, fej- és mellkaszúzódást, 8 a trp cn nci cn tra ccurp rrp trp cn én ctp ca'

napon tül gyógyuló, míg gye«? meke kisebb sérülést szenvedett.

A miskolci járásbíróság az ítélet meghozataláig lakhely elhagyási tilalom alatt tartolt

gépkocsivezetőt foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés miatt vonta felelősségre, s ezért őt hét hónapi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, és 1600 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását azonban három éri próbaidőre felfüggesztette. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott őszinte, beismerő vallomását, a cselekmény elkövetésének megbánását, büntetlen előéletét, családos állapotát és azt is, hogy la sérültek elsősegély nyújtá- jsához tevékenyen hozzájárult, jsűlyosbító körülménynek vet- jte viszont, hogy gondatlan jcselekményével két személy jólétét veszélyeztette. Az ítélet j jogerős.

1 december 18-úr. a bécsi Polltechnikum (Műszaki Egyetem) OuO egy^t termében a híres, ma- gyár származású Meissner Pál tartott előadást. Az ekkor 19 éves Irinyi János feszülten figyelt. Most olyan dologról volt szó, ami az ő fantáziáját már évek óta foglalkoztatta. A használatban levő, nehezen kezelhető tűzveszélyes „gyufák” tökéletesítéséről volt szó. „Többek között az ólom hyperoxidjáról tartott fölolvasást, s a barna port kénvirággal dörzsölget- te üvegmozsárban, Ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyűlni. Mikor ez nem történt, nekem hamar eszembe jutott, hogyha kén helyett. foszfort vett volna, az már régen égne” — írja élete végén Irinyi János.

Irinyi ebben az ismerősei kérésére írt visszaemlékezésében találmányának további sorsáról is 'beszámol. Többek között elmondja, hogy „Egyik társamnak, kinek apja Fünfhausban gyáros, s az István téren boltos volt, mondám: hozzon nekem ólompírt (minium), választóvizet, s egy húszast adtam neki a „Fekete kutyánál”, mert mondám cüntíhölclit akarok csinálni. A foszfort forró vízben granuláltam, kihűlés után a megmért barna porral, és hogy a fára ráragadjon, arab márgá- val összekevertem, a tíz szál olyan cündhölcliről lefaragván a meggyűlő (Bertholet párizsi tanár által föltalált) keveréket, ennek helyére a magam keverékét kentem és a fácskákat az ablak párkányára tettem száradni.” Irinyi visszaemlékezésében azt is elmondja, hogy este az új gyufát már sikeresen próbálta ki. Másnap pedig találmányát megmutatta barátainak, tanulótársainak, magának Meissner Pálnak és egy P. F. nevű mechanikusnak. P. F. összehozta kisenyickei Römer István kereskedővel, aki az 1830-as évek

elején került Sárospatakról — ahol ap-' ja ügyvéd volt — gyógyszerészként

Becsbe.

R

ömer István az új, a találmányok, az újítások után rendkívül nagy érdeklődést tanúsítotc. 1833—1836. között maga is mintegy 20 újítását szabadalmaztatta, és a kereskedelem mellett már évek óta a gyufagyártással is foglalkozott. Irinyi és Römer István másnap ismét találkoztak, Rómernelc az egykori Kiirtner- Tor Theaterrel szemben álló házában. Erről a találkozásról ugyancsak Irinyi János már idézett visszaemlékezése alapján alkothatunk képet. Römer elmondotta. hogy a találmány eredményével tökéletesen meg van elégedve. Egyben bemutatta leányát, a csinos, 17 éves Adeleisét is, aki elszavalta Csokonai: „Földiekkel játszó égi tünemény” című megzenésített költeményét. Miután a leány csak ennyit tudott magyarul és Rómer már régen szerette volna leányát taníttatni a magyar nyelvre, ezért egyben Irinyit a Jeánya tanítására is felkérte. Amit Irinyi örömmel el is vállalt. Ezt követően tért Römer István a tárgyra és ajánlotta fel a honoráriumot, amit Irinyi előbb vonakodott elfogadói, mert egyrészt nem ismerte találmánya értékét, másrészt Rómer szép leánya is jelen volt. De meg azért is, mert Irinyi jól tudta, hogy mint magyar származású ember, osztrák privilégiumot úgysem kaphat. Végül Is 60 forintért és 3 garasért adta el Irinyi a találmányát. Természetesen később voltak olyan vélemények is, hogy a fenti összeg téves. Az 1930-as években egy Jansche nevű újságíró által publikált levél alapján olyan hírek, terjedtek el, hogy Irinyi 7000 forintos honoráriumot kapott. Mások pedig azt vitatták, hogy a találmányt ingyen engedte át. Mindkét véleményt — bár időnként az utóbbi, meg

ma is kísért —már régen megcáfolták.

Irinyi János és Rómer István kapcsolatában még egy kérdés vár tisztázásra. Nevezetesen az, hogy Rómer a találmány megvételével anyagilag tönkre tette-e Irinyit? Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem! Egyrészt azért nem, mert Irinyi János később, 1839. december 19-én, Pesten gyufagyárat alapított. Tehát hasznosította találmányát. Másrészt a! teljes, széleskörű hasznosításra is lehetősége volt. A Kassán megjelenő „Uj Szó” című magyar- nyelvű lap 1963. május 9-í számában megírja, hogy a világhírű susicei Sold gyufagyárat egy olyan dél-csehországi .munkás alapította, aki valaha Rómer István gyárában dolgozott Becsben. A találmányt itt csak elleste, majd mikor hazakerült, a saját elgondolása szerint hasznosította. Ugyanezt Irinyi János is megtehette volna Magyarországon. Mint tudjuk. Pesten az első magyar gyufagyár alapításával meg is próbálta a hasznosítást, de kezdeményezése a hazai közöny és meg nem értés következtében elhalt. Ebben az időben tulajdonképpen csak egy igaz segítője, barátja volt Irinyinek, Kossuth Lajos. Kossuth gyűjteni is próbált Irinyi gyárának a megmentésére, de sajnos, szavai süket fülekre találtak.

K

ülönben Irinyi 1837-ben megkérte Rómer Adeleise kezét. De Rómer István ekkor már elhunyt felesége, von Langen bárónő óhajának megfelelően, másnak ígérte leányát. Ez Irinyit igen elkeserítette. A kudarc annyira bántotta, hogy valóságos nőgyűlölővé lett. Csak 49 éves korában házasodott meg. Azonban Rómer Istvánról soha nem nyilatkozott elítélően.

Buday György

A sárospataki Römer István és a „gyufáé” Irinyi jános

zsíitát például 257 alkalommal

kölcsönözték ki. Sajnos, az irodalmi és kritikai folyóiratokat kevesebben. Ezen, reméljük, segít majd az új módszer, amit rövid időn belül bevezetünk: lehetővé tesszük olvasóinknak, hogy a folyóiratokat, ugyanúgy, mint a könyveket, hazavihessék. Tavaly nyáron vezettük be a hanglemezkölcsönzést. Alig félév alatt 257 Beethoven, Chopin, Mozart stb. lemezt kölcsönöztek ki, illetve hallgattak meg helyben a könyvtár látogatói. Ezzel segítséget nyújtottunk és nyújtunk a munkások korszerű zenei műveltségének megszerzéséhez. Ez évben valószínűleg bevezetjük az idegen nyelvlecke lemezek kölcsönzéséi is, amivel a korszerű nyelvtanuláshoz adunk segítséget. Tevékenységünkben mindezeken kívül számos irodalmi est megrendezése, bibliográfiák összeállítása, reklám-plakátok kiadása szerepel. Talán még annyit: januártól új, ízléses olvasó-igazolványokat adunk ki, s reméljük, ezek is újabb olvasókat toboroznak majd nekünk.

AZ ELMONDOTTAK is igazolják azt, amit cikkünk elején fejtegettünk: eleven, pezsgő az élet a munkáskerület könyvtárában, a Bartók Béla Művelődési Házban. S e tevékenység fontosságát aláhúzza az, hogy a munkúscentrumban zajlik. Diósgyőrvasgyár dolgozói, lakosai — közülük legalábbis 8309 — ebben a könyvtárban találják meg mindazokat a szellemi javakat, amelyek nélkül már nemigen tudnának meglenni, s amelyek egyre inkább formálják, alakítják nemcsak nyolcezer ember, de egész Diósgyőrvasgyár kulturális arculatút.

Nyikes Imre

nek hatásosságát leginkább gz olvasottsági arány fejezi ki. Hogyan alakult ez a két diósgyőri nagyüzemben 1965-ben, s számíthatnak-e még fejlődésre?

— AZ olvasottsagi

arány mindkét nagyüzemben megfelel az országos átlagnak. Célunk az, hogy az elkövetkező években a gépgyári 21.5 százalékról és a kohászati 25.4 százalékról 30 százalékra emelkedjünk, ami nagyon szép eredmény lenne. Bár fejlődési lehetőségeink meglehetősen kötöttek, tovább szeretnénk haladni az eddig megtett úton. Letéti könyvtáraink közül (a Diósgyőri Gépgyárat nem számolva), az LKM munkásszállója, a „Béke” szálló bonyolítja le a legnagyobb forgalmat (1965-ben 254 beiratkozott olvasó 8991 kötetet kölcsönzött), de számos üzemnek még nincs saját üzemi könyvtára. A fejlődésre így itt van nagy lehetőség, s számunkra ez qnnái is inkább fontos terület, mivel ez a réteg foglalja magába a bejáró dolgozókat is. Ismeretes, hogy az LKM dolgozóinak mintegy fele vidéki, s ezeknek a munkásoknak í-endkívül nehéz kulturális fejlődési lehetőséget biztosítani. Úgy gondolom, könyvtárunkra e tekintetben felelősségteljes és fontos feladat jut.

— A könyvkölesönzéscn hívül milyen más fontos művelődéspolitikai feladatot tölt be a könyvtár? Milyen újdonsággal lepték meg a diósgyőri munkás olvasókat ez évben1

— Könyvtárunkban, noha külön olvasóteremmel sajnos nem rertdelkezünk, egyre népszerűbb a folyóirat és napilap kölcsönzés, amelyekből ötven- hét féle található nálunk. Csak mint érdekességet említem meg, hogy a Film Színház MuA MISKOLCI perem-városrészek: könyvtárai között ; Bartók Béla Művelődési Háj könyvtára vezető szerepet toll Be. Működésének jelentőségéi akkor mérhetjük fel igazán, ha tudjuk, hogy ez a könyvtár látja el a szellemi elfoglaltság egy részét jelentő olvasnivalóval a két diósgyőn nagyüzem dolgozóit és a szorosabb értelemben vett munkáskerület lakosait. A könyvtár az utóbbi tíz év alatt olyan jelentős fejlődési szakaszt hagyott maga mögött, amelyre méltán lehetne büszke bármely más hasonló intézmény.

Cserháti Janos, a könyvtár vezetője így foglalta össze az eltelt periódus történetét:

— Tíz évvel ezelőtt mindössze 2470 beiratkozott olvasónk volt. Azóta egyenletes emelkedéssel jutottunk el a mai szintre, oda, hogy 8309, többségben munkás olvasó keresi fel rendszeresen könyvtárunkat! Az olvasók számával párhuzamosan gyarapodott könyvállományunk és a kölcsönzött könyvek száma is. Tíz évvel ezelőtt a könyvállomány 21 855 kötetből állt, ma 78 285-ből. Az akkor kölcsönzött kötetek száma 65 927 volt, az elmúlt évben 212 678. Ezt a fejlődést kedvezően segítette elő a könyvtár szervezeti felépítése. A Lenin Kohászati Művekben 33 üzemi letéti könyvtárunk van, s nemrégtől hozzánk tartozik a Diósgyőri Gépgyár könyvtára is. Az LKM-ben például 3646 beiratkozott olvasóval rendelkezünk, akik közül 2308 szocialista brigádtag. Különösen ez utóbbi szám mutatja: könyvtárunk döntő szerepet tölt be a diósgyőri munkások tudatformálásában.

— A könyvtárak működésé8309 olvasó a diósgyőri vasas könyvtárban