Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
Péntek, 1968. február 4. ESZAKMAGYAIíORSZAG 3 Zárszámadás kellemes meglepetésekkel Halmajt. a tél gyönyörű fehérsége ölelte. Csúszósak voltak az utcák. A művelődési ház bejáratát kitárták. Oda gyülekeztek az emberek. Asz- szonyok, meg férfiak vegyesen, munkában kivívott és megszerzett egyenlő jogokkal. Voltak vagy százharmincán. Tele a terem. Mintha egy nagy kórus gyűlt volna összeg A hangok egyelőre szabálytalanul kavarogtak — zsongássá egyesülve. Később aztán kitisztult minden hang, minden szólam. A nyitányt a főmezőgazdász adta meg. Keveset beszélt. Az ilyenkor illetékes vezetőnek, az elnöknek adta át a szót. Egy nuiitasyssg: SO forint 70 fillér — Sikereinket a becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti tagoknak, és azok családtagjainak köszönhetjük. Nem volt könnyű az 1965-ös év. A tavaszi áradás következtében víz alá került a kertészetünk, a kukorica, cukorrépa és a kalászosok egy része. Közel négyszáz hold. Ennek termése elveszett, kiesik bevételünkből... ősszel az összetorlódott munkák miatt nem tudtuk maradéktalanul elvégezni az őszi mélyszántást, valamint teljesen elmaradt a trágyázás és műtrágyázás... A hiányosságok közt el kell mondanom azt is, hogy éppen a legnagyobb munkák idején a vezetőség nem tartott rendszeresen üléseket, s ez bizonyos félreértésekre adott okot. Ebből a hibából is okultunk, s elmondhatom, hogy már rendszeresen megtartjuk üléseinket és minden problémát kollektíván vitatunk meg... Miközben az elnök beszélt — az emberek figyeltek és fejek bólintása jelezte az egyetértést. — Jól tudjuk — folytatta az elnök —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. decemberi határozatában takarékos gazdálkodásra hívta fel az ország népének figyelmét. Mi a takarékosság elvét alkalmaztuk már 1965- ben is. Feladatunk azonban, hogy a takarékosságot 1966- ban fokozzuk. Hogyan lehet nálurk takarékoskodni? Egyszerűen és mindenütt. Azzal is, hogy nem pocsékoljuk a takarmányt, rendben tartjuk a kazlakat és prizmákat, vigyázunk még a lovak kötő- fékjére és az istrángokra is. Mert nagy igazság az, hogy sok kicsi sokra megy. A takarékosságból eredő haszon minden termelőszövetkezeti tag jövedelmét emeli... — Fáradozásunk nem volt. hiábavaló — mondta a továbbiakban az elnök. — A fel nem osztható szövetkezeti alap egy év alatt 62 százalékkal növekedett: egy évvel ezelőtt 1 469 000 forint volt, jelenleg 2 382 000 forint. Az egy szántó- egységre jutó gazdálkodási eredmény a tavalyi 1483 forintról 2403 forintra emelkedett, s ezzel termelőszövetkezetünk jelentősen előre lépett a gazdálkodás megszilárdításában. Ez volt az első meglepetés. Ekkor zsondult fel a kórus először. De percnyi idő múltán következett a még nagyobb, a mindenkit váratlanul érintő meglepetés. — Termelőszövetkezetünkben az egy munkaegységre jutó részesedés a prémiumokkal együtt 50 forint 70 fillér... Ezt talán senki sem várta. Örömfakasztó kellemes csalódás dobbant az emberekben. Egységes Kicsengésű vita Először Asztalos András bácsi beszélt. Köztiszteletben álló öreg. Fogatos a szövetkezetben, de a faluban ő a Hazafias Népfront elnöke. Az összefogás szépségét és népi tartalmát méltatta, majd megkérdezte: , — Mennyi volt a termelőszövetkezet közös vagyona 1961-ben, és mennyi most? Az elnök válaszolt. — 1961-ben mindössze 800 000 forint. Jelenleg közel 11 millió ... Az emelkedés kerek tízmillió öt év alatti,| Ezek a számok önmagukért beszélnek. G. Tóth Józsi bácsi következett. Hetven éves öreg, nyugdíjas már, de az amortizációs alap és a tartalékolási alap után érdeklődött. Bodolai Lajos állattenyésztési dolgozó, a termelőszövetkezet egyik leghűségesebb tagja, akit mindenki szeret és tisztel, szenvedélyesen beszélt a felesleges vitákról és az el nem végzett munkákról. — Senki se feledje cl, se a tagság, se a vezetőség — mondotta —, hogy 370 hold földünk ■ szántatlan maradt és legalább 150 holdra elegendő trágyát nem hordtunk ki. Ezt ki kell hordani tavaszig, különben drágán fizetünk a mulasztásért. Hasonlóan nagy felelősség- tudattal, átélt szenvedéllyel beszélt a termelőszövetkezet jelenéről és jövendőjéről Ber- náth Sándor növénytermesztési brigádvezető. — Hogyan alakult a gépek üzemelési költsége? — kérdezte Galambosi József. — És: miért vásárolta meg a vezetőség decemberben az öntöző berendezést? A Kesznyéten környéki termelőszövetkezetek az elmúlt esztendőkben vízhasznosítási társulatot alakítottak, amely célul tűzte ki, hogy a Sajó és a Hernád közötti jelentős területeket bevon az öntözéses gazdálkodásba. A tervezett öntözőrendszer megépítése azonban igen nagy beruházást igényel, ami egyelőre nem lenne kifizetődő a gazdaságok számára. A társulat nem oszlott fel és nem is szünetelteti működését. A napokban ülést tartottak a társulatba tömörült termelőszövetkezetek képviselői és elhatározták, hogy átalakulnak vízgazdálkodási — A gépek üzemelési költsége a tervezett alatt maradt — válaszolta az elnök —, tehát jól alakult. Az öntöző berendezést pedig csak elhoztuk, de nem fizettük ki. Hitelbe kaptuk, az a mostani zárszámadás tételeit nem érinti, mert csak 1966-ban kell kifizetni. Sokan beszéltek. Egy témáról — sok hangon. Kottázni lehetett volna a felszólalásokat és kikerekedett volna belőle a mű. Egységes, harmonikus szerkezetű mű, amelynek alaphangja és végső kicsengése tiszta. Nem más, mint a közöshöz való ragaszkodás, jelen és jövendő ismerete, belülről feszítő nagy akarat, hogy még jobb legyen az élet. Ez csendült ki a halmoji Aranykalász Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűléséből. Jó közgyűlés volt, méltó a közös küzdelemhez és a közösen elért eredményekhez. Szcndrel József társulattá, Több olyan víz- rendezési feladatot oldanak meg, amely biztonságosabbá teszi területükön a gazdálkodást. így már az idén mintegy tízezer köbméternyi földmunkát teljesítenek, amellyel a káros belvizek levezetését segítik elő. A társulatba tömörült gazdaságok már rendelkeznek kisebb-nagyobb öntözőberendezésekkel, s ezeknek szakszerű üzemeléséhez öntözési szakmérnököt alkalmaznak. Azt is elhatározták, hogy közös erővel 100 holdas mintalegelőt létesítenek, s általában javítják a Sajó és a Hernád között a legelőgazdálkodást, Átszervezték a kesznyéteni vízhasznosítő társulatot I így nem gazdaságos! Elkészült a nikketeső üzem, de nincs alkatrész Az ipar azt mondjai nem éri meg, a lakosság viszont keresi Most egy éve, hogy tele voltak panasszal a bodrogker-esz- tűri kerámikusok: „Tudnánk mi több hordozható cserép- kályhát készíteni, mint ameny- nyit eddig is gyártottunk, ha elegendő vasvázat kapnánk. Számoltunk: jól járna a szövetkezet, és jól járna a lakosság. De az ipar is számolt: nekik a vasváz készítés nem gazdaságos, kis volumenű munka, ezért csak innen-onnan cseppentenek valamit...” Nem Sokkal később jelentettük, hogy az egyre jobban magára talált Tokaji Vegyesipari Ktsz felvette gyártmányai közé a hordozható cserépkályha alkatrészeinek gyártását. Mi több: négyszázhatvanezer forintos beruházással nikkelező részleget építettek a szövetkezet udvarán és azt december harmiheadi- ka óta rpár próbaüzemclik. Azt. hittük, ezzel megoldódik a bodrogkercsztúriak gondja, és talán még a sárospatakiakon is segíteni tudnak, de tévedtünk. Mert most a tokaji is tele van panasszal. Mintha az égy év előtti szavakat hallanánk: „A szövetkezet nagy gondot fordított a nikkelező részlegre és nagy jövőt jósolunk neki. Itt van a szomszédban Bodrogkeresztúr, a kerámia gyárat maradéktalanul el tudnánk látni kész vasvázzal. Kiszámítottuk, hogy a beruházás értéke is hamarosan megtérülne, mindenki megtalálná a maga számításait. De számolt az ipar is: Nem kapunk öntvényt. Azt mondják, ezen nem keresnek, kis volumenű munka, sok baj van vele, ezen kívül nem lehet tonnára mérni.. Itt a kör bezárul. Bodrog- keresztúrból továbbra is leveleznek vasváz után, Tokajból utazgatnak öntvényt keresni: „Az ipar, Dunaújváros, Ózd és a Lenin Kohászati Művek néha megszán bennünket és cseppent-csurrant valamit.” Am a nikkelező üzem 1 V létrehozása így drága befektetés volt, és a gond végleges megoldását mégis csak az jelentené, ha azt tervszerűen üzemeltethetnék. A hordozható cserépkályha gyártás nemcsak a kiváló bodrogke- resztúri mestereknek ad kenyeret, hanem a felhasználók számára is igen célszerű. Elegendő, ha az ember a miskolci vasüzletekben körülnéz. Itt- ott kapnak valamit, annak függvényében, ahogyan a készítőket ellátják anyaggal. De azt a pár darabot pillanatok alatt szétkapkodják. A nagyüzemeknek minden bizonnyal meg vannak a maguk indokai. Belátja ezt Papp János is, a tokaji szövetkezet elnöke. Hiszen ő maga sorolja, hogy az újfajta cserépkályha felső ajtajának öntéséhez hatféle forma szükséges. Igényes munka, s ahogy ők mondják, sokat kell vele pepecselni. Hát persze, ez az álláspont nem fogadható el; mert igaz ugyan, hogy sem a Lenin Kohászati Müvektől, sem az ózdiaktól és a dunaújvárosiaktól nem kívánhatjuk, hogy cserépkályha- ajtók öntésével foglalkozzanak, de szocialista iparunkban ettől még meg lehetne és meg is kell találni a módját annak, hogy valahol ezt is felvegyék a profilba. A harmadik ötéves terv célkitűzéseiben egyebek között az is szerepel, hogy a termelésnek jobban kell alkalmazkodnia az igényekhez. Azokból a cikkekből, amelyek iránt eddig is nagy volt a kereslet és ezt a keresletet nem tudtuk kielégíteni, többet kell termelni. Ebben csak kis részt jelent a Tokaji Vegyesipari Ktsz nikkelező üzemének tervszerű kihasználása, de hatása sokszorosan kiterjedne a társszövetkezetekre, a lakosságra, és nem utolsósorban a tokaji munkaerőgondok megoldására. Onodvár! Miklós (•to: Sx. Gy. A nikkelező üzem dolgozói már elsajátították a szakma fogásait Miért adunk állami támogatást? A z elmúlt "években kevés szó esett az állami támogatásokról, ezért sokan csodálkozva olvasták, hogy az állam a tüzelőanyagokra és a városi — különösen a budapesti — helyi közlekedésre mintegy 2 milliárd forint ösz- szegű támogatást folyósít- Emellett az állam még sokféle címen és módon ad pénzügyi támogatást: egyes üzemek működéséhez, bizonyos tevékenységek elvégzéséhez, a központilag kialakított termelői árak, vágj7 fogyasztói árak adott színvonalának fenntartásához. Így például támogatást nyújt azoknak az új vállalatoknak, új üzemegységeknek, emelyeknél a próbaüzemeltetés a vállalat, vagy az üzem hibáján kívül többletköltségekkel jár (munkások betanulása idején alacsonyabb teljesítés, átmenetileg magasabb selejt, illetve nagyobb anyagfelhasználás stb.). Ilyen átmeneti jellegű többletköltségek fedezésére 1966-ban mintegy 85 millió forint összegű állami támogatást folyósítunk. Az utóbbi hetekben közismertté vált: a mezőgazda- sági termékek felvásárlási árának emelését főleg ax tette szükségessé, hogy a mezőgazdasági üzemek ax 1966. január elseje előtti árszínvonal miatt többségükben nem tudták biztosítani az önálló gazdálkodás anyagi-pénzügyi feltételeit, ax elhasználódott termelési eszközök pótlására szükséges pénzügyi alapot. Ezért a termelőszövetkezetek gyakran hitelek felvételére és — különféle jogcímeken — állami támogatásra szorultak. Az 1966. január 1-ével életbelépő felvásárlási áremelések jelentősen elősegítik a mezőgazdasági termelés helyes irányú továbbfejlesztését, és fontos lépést jelentenek a közgazdaságilag megalapozott árarányok kialakításához. Egy ideig azonban még az új mezőgazda- sági árszínvonal mellett is szükség van a központilag nyújtott anyagi támogatásra. A termelőszövetkezetek részére 1966. évben nyújtandó állami támogatások összege meghaladja a 4,6 milliárd forintot. Ez az érték a következő főbb tételekből áll: A termelőszövetkezetek építkezésére, gépi beruházásaira A gyenge termelőszövetkezetek támogatására Gépállomási díjkedvezmény és tsz-cknek itatandó gépállomást gépek javítására Talajjavításra és talajvédelemre Üt és távvezeték építésére Az állattenyésztés állami támogatására Bét- és legelőgazdálkodásra ' Fásításra, erdőfelújításra Vetőmagra Szakember átcsoportosításra és tanfolyami célokra 800 millió FI 700 - * 870 . » 180 „ „ 770 „ „ «0 „ 120 „ 170 „ 190 „ „ 110 „ Gyakran ipari-, termelés-, vagy fogyasztáspolitikai okokból egyes termékek termelői, vagy fogyasztói árát oly módon állapítják meg, hogy az állami támogatást — vagy ahogy mondani szokták — árkiegészítést tesz indokolttá. Az árkiegészítések formájában adott állami támogatás sokszor nemcsak a közvetlen támogatást élvező ágazat, hanem közvetetten más ágazat támogatását is jelenti. Az ipar például a nitrogénműtrágya és a szuperfoszfát termelés elősegítésére csaknem 990 millió forint árkiegészítést kap, ami közvetetten a mezőgazdaság támogatását is jelenti. A lakosság sokszor nem is sejti, hogy az általa megvásárolt egyes termékek, vagy az általa élvezett szolgáltatások mennyi közvetlen állami támogatást tartalmaznak. Így például a háztartási mosógép és centrifuga termelés elősegítésére ez évben 85 millió forintos állami támogatást kap az ipar. A távfűtésre 1966. évben 90 millió forint, a gázgyártásra több mint 100 millió forint árkiegészítés áll rendelkezésre. A nyitva felejtett, vagy csepegő vízcsapok okozta többletvízfelhasználás és az érvényes vízdijaknál magasabb önköltség miatt az állam a lakossági vízszolgáltatáshoz ez évben 75 millió forint támogatást ad. A mozik részére 1966-ban 102 millió forint, a színházak részére pedig több mint 150 millió forint állami támogatást biztosítunk. Minden mozilátogató minden alkalommal több mint egy forintos állami támogatást élvez. Az egyes színház- látogatók által esetenként élvezett állami támogatás színházanként különböző: Állami Operaháznál 38 forint, a Nemzeti Színháznál 36 forint, a Szegedi Nemzeti Színháznál 30 forint, a Pécsi Nemzeti Színháznál 33 forint, a Kecskeméti Katona József Színháznál 18 forint körül alakul. Az 1966. február 1-én életbelépő fogyasztói árváltozásokról szóló kormány- nyilatkozat leszögezte, hogy a kenyér, liszt, tej stb. fogyasztói ára változatlan marad. E fogyasztói árak jelenlegi színvonalának fenntartása számos terméknél csak jelentős összegű állami támogatással lehetséges. Az élelmezési iparnak a tej felvásárlásra és feldolgozásra adott állami támogatás például 890 millió forint, a liszttel kapcsolatos állami támogatás pedig több mint 380 millió forint A gazdálkodó egységek (vállalatok termelő- szövetkezetek) és állami támogatást élvező különböző intézmények (színházak, mozik, népi- művelési intézmények stb.) a gazdálkodás jobb megszervezésével, a költségekkel való ésszerű takarékossággal, a minőség javításával (ez áll a kulturális intézményekre is) sokat tehetnek az állami támogatás csökkentése érdekében. Helyes a kormány törekvése: ahol csak arra lehetőség van, fokozatosan olyan helyzetet teremtsünk, hogy az adott termékkel, vágj7 szolgáltatással kapcsolatos költségek ne egész társadalmunkat, hanem az adott termék, vagy szolgáltatás igénybevevőjét terheljék. Az állami támogatás csökkentése révén megtakarított. pénzeszközök lehetővé teszik, hogy nagyobb összegeket fordítsunk niás területek, termékek fejlesztésére, a központi célkitűzések megvalósítására, mindenekelőtt az életszínvonal emelésére. Ezért kívánatos, ha a jövőben a dolgozók támogatását igényelve igyekszünk az állami támogatás' mértékét a legszükségesebb szintre csökkenteni, vágj7 megszüntetni. E. T. Termelési tanácskozások kezdődtek a Lenin Kohászati Müvekben A Lenin Kohászati Müvekben kedden megkezdődtek az új év első termelési tanácskozásai. Gondos előkészítés után — húsz napon át — mintegy 170 munkahelj-en tartanak munkaértekezleteket. A szocialista brigádok munkájának elbírálásán felül arról is döntenek, hogy az acélmű dolgozóinak minap közzétett évi munkaverseny felhívásával kapcsolatban az egyes üzemek, gyárrészlegek,’ munkacsapatok milyen módon, milyen vállalásokkal akarnak hozzájárulni munkahelyük, a gyár előtt álló feladatok gazdaságosabb megvalósításához.
