Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

Ete&a, M®S. február 22. 6SZAKMAGVARORS75ÄG 3 A KGST-rőí és hazánk nemzetközi kapcsolatairól Részletek Apró Antal elvtárs beszédéből Megtérül a befektetés Zárszámadás Milánt beszélgetés az igrici Kossuth Tsz elnökével Mint lapunk február 19-1, teámba ti számában közöltük, á megyei pártbizottság mű­szaki értelmiségi alctívaülést rendezett Miskolcon, az ÍJZMT-székházban. Az aktí­vaülésen Apró Antal elvtárs, pártunk Politikai Bizottságá­nak tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnök­helyettese mondott beszédet. ^\z aktívaülésen elhangzott beszéd egyes részleteit szom­bati . számunkban közöltük. Apró Antal elvtárs azonban részletesen szólt a KGST te­vékenységéről, a nemzetközi gazdasági együttműködés egyes kérdéseiről is. Beszé­dének ezt a részét alább kö­böljük. X­© Á KGST munkája évről évre fejlődik. A KGST-orszá­gokban a gépipar 1950—05. között hétszeresére, a villa­mosenergiaipar öt és félsze­resére, a vaskohászat terme­lése mintegy négyszeresére, a színesfémkohászaté pedig csaknem négy és félszeresé­re növekedett. Sikeresen fej­lődik a külkereskedelem ,s, ennek alapján kölcsönös áru­forgalmunk 1960—6ó. között mintegy háromszorosára emelkedett. A KGST-országok ma 700 milliárd kWó villamos ener­giát, 250 millió tonna olajat, 120 millió tonna acélt, 300 ezer darab esztergagépet és nagyon sok egyéb nyers­anyagot. gépet, felszerelést és fogyasztási cikket állítanak elő. 1965. januárjában Prá­gában tartották a KGST XIX. tanácsülését, amely jó­váhagyta Jugoszlávia részvé­telét is a KGST egyes szer­veinek munkájában. Az el­múlt évben öt alkalommal tanácskozott a KGST végre­hajtó bizottsága és igen fon­tos témákat vitatott meg. Megtárgyalta többek között a „Barátság” kőolajvezeték épí­tésének befejezését, és hatá­rozatot hozott a vezeték tel­jesítő-képességének további növelésére. Ez a vezeték döntő szere­pet játszik a KGST-orszá­gok kőolaj ellátásában. Eddig több mint 12 millió tonna kőolaj érkezett ezen a vezetéken az érintett országokba, ezen belül 4.2 millió tonna hazánkba. A magyar népgazdaságnak a második ötéves tervben alapvetően így sikerült meg­oldania kőolaj-ellátását. A Vezeték megépítésével jelen­tés kőolajfeldolgozó ipar jött létre a KGST-orszagokban. Számos új vegyipari üzem létesült az NDK-ban, Len­gyelországban, Csehszlovákiá­ban, s hazánkban is, Százha­lombattán. A végrehajtó bizottsági ülések több fontos, gazdasági együttműködéssel kapcsolatos kérdést is megvitattak. így többek között határozat szü­letett, hogy a KGST-országok a Közeljövőben nemzetközi szakosítási konferenciát tar­tanak. © A KGST ... ások vasko­hászata az elmúlt 15 évben nagyon sokat fejlődött, gyor­sabb ütemben növelte terme­lését, mint ahogy a vilá­gon átlagban a kohászati ter­ítékek termelése emelkedett. Az acél fejlődése a KGST- °>'szágokban az elmúlt 15 év Matt több mint háromszoro­sára nőtt, ugyanakkor a vi­lág fejlődési átlaga ennél ke­vesebb. Részesedésünk a vi­lág acéltermelésében 16 szá­zalékról 28 százalékra nőtt. Hasonló’:•••poén emelkedett s. Vasérc, a nyersvas termelés. ®z acél és a melegen henge­réit áruk gyártása. Az 1966— 7 0. évi fejlesztési tervek szin­tén jelentős programokat tűz­ben ki célul az egyes KGST- Ot-sz* "okban. Vasércből mint­egy 51, nyersvasból 45. acél­ból 41. hengerelt árúból 43 •íazaHkkal kell növelni 1966 '—70. között a termelést. En- hek eredményeként az egy lakosra juló acél­termelés a KGST-orszá- gokban a jelenlegi 357 ki­logrammról 1970-re mint­egy 478 kilogrammra nö­vekedik. Ezen belül például Csehszlo­vákiában az egy lakosra ju­tó acéltermelés mintegy 784 kilogramm lesz, ami ugyan­csak meghaladja a fejlett kapitalista országok jelenlegi szintjét. Több KGST-ország­ban új kohászati üzemeket építenek. Hazánkban és az NDK-ban kisebb ütemű ter­melésnövekedéssel számolha­tunk. itt az értékesebb acél­féleségek termelése, a hazai és a külföldi igények jobb kielégítése a cél. A végrehaj­tó bizottság legutóbbi ülésén foglalkoztak a vaskohászati berendezések gyártásának szakosításával is. A hozott határozatok el­sősorban a hengerdei be­rendezések gyártásának szakosítására vonatkoznak: fokozottabb, összehangol­tabb tevékenységet irá­nyoznak elő az egyes szo­cialista országokban. © Ma mar több közös intéz­ménye, vállalkozása is van a KGST-országoknak és ezek sikeresen dolgoznak. Egyik ilyen intézmény a KGST-or- szágok közös bankja, amely 1964. január elsején alakult. A bank 300 millió rubel alap­tőkével rendelkezik, hazánk hozzájárulása ehhez 21 millió rubel, és feladata: megvaló­sítani a tagországok közötti sokodalú elszámolásokat, hi­tel- és pénzügyi műveleteket lebonyolítani, mindezzel se­gíteni a külkereskedelmi for­galom bővítését A bank üzleti kapcsolatai ma már túlnőnek a KGST- tagállamokon. Az elmúlt időszakban eredményes, konvertábilis devizamű­veleteket hajtott végre egyes nyugat-európai or­szágok, Svájc, NSZK, Ang­lia, Franciaország stb. bankjaival. Ä végrehajtó bizottság meg­vitatta annak lehetőségeit is, hogy a bankban elhelyezett alaptőke egy részét aranyban és átváltható valutában ké­pezzék ki. Másik nagy jelentőségű kö­zös vállalkozás a Prágai Vil­lamosenergia Teherelosztó és a Béke-távvezeték, amelyet hét európai szocialista ország hozott létre. A teherelosztó 167 milliárd kWó villamos energia felett rendelkezik. (Hazánk egész évi termelése 10,8 milliárd kWó.) Az egye­sített energiarendszer lehe­tővé teszi, hogy az egyes or­szágokban a pillanatnyilag jelentkező üzemzavarokat rö­vid idő alatt elháríthatják. A magyar népgazdaság számára ez is igen hasznos körül­mény, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb hazai tartalé­kot építsünk ki és ez beru­házás megtakarítást eredmé­nyez. Hazánk természetesen ielentös mennyiségű villamos energiát Importál is. elsősor­ban a Szovjetunióból. Idén 1.5 milliárd kWó-t, 1970-bon pedig már 3.3 milliárd kWó villamos energiát hozunk be a Bé­ke nemzetközi távvezeté­ken. Az elmúlt évben eredmé­nyesen dolgozott a KGST- országok közös vagonparkja is. A 92 700 vagonnal rendel­kező kocsi nark ma már a kö­zös áruszállítások 80—85 szá­zalékát bonyolítja le. Az együttműködés eredménye­ként javult a vasúti vagonok kihasználása. csökkent az Üres vagonjárat © A KGST , .jkes bizottsá­gai behatóan foglalkoznak az atomerőművek építésének Kérdéseivel is. Az címűit év végén meg­kaptuk egy 800 MV-os szovjet atomerőmű terv- ’'kum--*'’eióját. Ez vo- nyezsí típus. 1970 utá" -.dikség lenne egy ilyen erőmű felépítéséi :• hazánk­ban is. A villamos energia iránti szüloséglet világviszonylatban évente átlag 7 százalékkal emelkedik, az atomerőművek teljesítménye viszont 4—5- ször gyorsabban növekszik, mint a klasszikus erőművek teljesítménye. A következő években a szocialista orszá­gok. közül a Szovjetunió szá­mos nagy teljesítményű atomerőművet kíván építeni Nyugat-Ukrajnában. Az NDK 1980-ig 2000 megawatt össz­teljesítményű atomerőmű építését tervezi. Csehszlová­kia a jelenleg építés alatt ál­ló 150 megawattos atomerő­műben egy további 300 mega­wattos villamos teljesítmé­nyű reaktor felállítását ter­vezi. Románia 10 éves villa­mosítási tervében 1000 mega­watt villamos teljesítményű atomerőmű építése szerepel. Nemzetközi becslések sze­rint 1980-ra 150—250 ezer megawatt teljesítményű atomerőmű fog üzemelni, ami a világ akkori villamostelje- sítményének 8—12 százalékát teheti ki. Éppen ezért az általános fejlődést és hazánk energiaszegénysé­gét figyelembe véve, szo­rosan együttműködve a Szovjetunióval, mi most foglalkozunk egy atom­erőmű építésének lehető­ségével. 1965-ben hazánk nemcsak a KGST-n belül, hanem a két­es több oldalú együttműkö­dés formájában is fejlesztet­te gazdasági kapcsolatait a szocialista országokkal. Az el­múlt évben eredményesen megkezdte, illetve folytatta tevékenységét az INTERME- TALL közös kohászati szer­vezet. a Golyóscsapágyipari Egyesülés, az Intranszmas és Agromas magyar—bolgár kö­zös vállalat, a Haldcx ma­gyal'—lengyel közös szén- bányászati vállalat. A KGST-országok között már évekkel ezelőtt jelentősebb együttműködés alakult ki a kohászatban. Sajnos, a KGST-n belül nem lehetett létrehozni egy közös szervet, ezért 1964. júliusában, ma­gyar kezdeményezésre, létre­jött az INTERMETALL Csehszlovákia és Lengyelor­szág részvételével, amelyhez később csatlakozott az NDK, a Szovjetunió és Bulgária is. Ha azt vesszük, hogy e kö­zös szervezethez tartozó or­szágok együttvéve mintegy 107,5 millió tonna acélt, és kb. 80 millió tonna hengerelt árut termelnek, lemérhető a közös vállalkozás nagyszerű­sége. Az INTERMETALL alap­vető feladatai közé tartozik a különböző kohászati termé­kek kölcsönös cseréje, a meg­levő kapacitások optimális kihasználása és az egyre fo­kozódó profilmegosztás. A szervezet működésének első éve után nagyszerű eredmé­nyekről számolhatunk be. Több mint 800 ezer tonna hengerelt áru kölcsönös cse­réjét valósította meg az 1N- TERMETALL. Jelenleg e szervezet foglalkozik a ko­hászai! együttműködés kiszé­lesítésével is, valamint a kö­zösen megoldandó termelési és beruházási feladatokkal. Bizonyos körülmények mi­att a KGST-országok közötti gazdasági együttműködés még nem mindenütt fejlődik a kívánt mértékben. Az evves szocír’l-'a o~""<e''’-nnk időlegesen lehetnek eltérő gazdasági érdekeik. Számos esetben tehát hosszabb időre, sokoldalú, alapos és türelmes munkára van szükség, hogy megtaláljuk a kölcsönös ér­dekeket. a kölcsönös el„fi­lmt az egyes országok között. Pártunk és konr/’ wink arra törekszik, hogy részben a KGST-n belül, részben ne- dig e két- és több oldalú együttműködési formák fel- használásával a termelés, a kereskedelem, a műszaki-tu- 'lománvos együttműködés és n gazdasági élet sok más te- ’ Kilétén fejlessze közvetle­nebb kapcsolatait az egyes szocialista országokkal. Az igrici tsz elnöke tréfá­san mindig arról panaszkodott, hogy az ö határukban nem volt egy fia földbirtokos sem. így nem volt kitől „örökölni” legalább valamirevaló istállót, vagy egyéb gazdasági épüle­tet:. Mindent maguknak kel­lett felépíteniük, ráadásul az a homokos föld sem a leg­jobb, sok befektetést igényelt. Beszéljünk a kertészeiről — A kertészet az együk fő üzemágunk — mondja Török László tsz-elnök. — Az elmúlt év bruttó bevételének 33 szá­zalékát a kertészetből nyertük. Előzőleg ez is sok beruházást igényelt. Most már korszerű öntözéses gazdálkodást foly­tatunk. Tíz munkacsapat dol­gozik itt, közülük négy' bene­vezett az országos versenybe. Reméljük, jó helyezést érnek el. mert teljesítették vállalá­sukat. Az egy tagra tervezett 30 090 forint termelési érték helyett 40 500 forintot értek el. — Hányán dolgoznak a ker­tészetben? — Százhármán, főleg nők. Csak az öntöző munkacsapat­ban vannak férfiak. No és hogy el ne felejtsem, nagysze­rű bulgárunk van, Konstadi- nov Atanász. Ügyes ember! — Hogyan értékesítik a zöld­ségféléket? — Ez igen érdekes. Jó mód­szerünk van. Valamikor sok árvitánk volt a MEK-kel. Mi­vel régi szerződő felek va­gyunk, megtaláltuk a megol­dást. Előre meghatározott ár­ra szerződtünk tavaly' is. Te­hát a primőrt is ugyanannyi­ért adiuk, mint később. Ez biztonságot ad. Az elmúlt év­ben 300 holdon termeltünk zöldségfélét, az idén 500 hold­ra szerződtünk velük. Emelkedett a níunkaegjrség értéke Az elmúlt gazdasági év ele­jén úgy tervezték, hogy hat forinttal emelik a munkaegy­ség értékét. A tervezés reális volt, sikerült is 30 forint he­lyett 36 forintra emelni a munkaegység értéket, ehhez jött még 13.90 forint nem mun­kaegység szerin ii jövedelem. — A sok évi befektetés most kezd megtérülni — sorolja az elnök. — Több istállót építet­tünk, s tavaly 1009 hízónak tudtunk férőhelyet biztositani. Száz saját nevelésű anyako­cánk van, törzsállomány. Szarvasmarha-tenyésztésünket Nagyobb óla ftartalom, magasabb ár Kísérletképpen már 1957- ben megkezdték, s azóta mind nagy'obb arányban vetik ha­zánkban az átlagosan 40—50 százalék olajtartalmú intenzív szovjet napraforgó fajtákat. Nemcsak bőséges a magter­mésük, hanem egyúttal kiváló minőségű olajat tartalmaznak. Tenyészidejűk 115—120 nap, vagyis a hazai fajtákénál vala­mivel rövidebb. Legutóbb a termelők any'agi érdekeltségének fokozása ér­dekében az intenzív szovjet napraforgó fajták felvásárlási árát mázsánként 545 forint­ban állapították meg, mig a hazai fajtákat 410, illetve 440 forintos mázsánkénti áron vá­sárolják fel. Központi készle­tekből megkezdték az Intenzív szovjet napraforgó fajták ve­tőmagjának kiszállítását. Mire március második felében, vagy' április elején vetni kezdik a napraforgót, körülbelül száz vagonnyi vetőmagot kapnak a szerződést kötő termelő üze­mek. most fejlesztjük. Az állatte­nyésztésből több mint két és félmillió hasznunk volt; — Sokat panaszkodtak ed­dig a talaj viszonyaikra is. — Arra bizony lehetett, de már nem sokáig lehet. Eddig 500 hold talajjavítását fejez­tük be, az új gazdasági évben még 200 hold javítását tervez­zük, s így folyamatosan 1000 holdat kell átalakítanunk. — Milyen a termésátlag a javított talajon? — Nagy'on kedvező. A ho­mokos talaj 50 mázsa cukor­répát adott holdanként. Ta­valyi termelési átlagunk 200 mázsa volt. A holdanként! 35 —40 mázsás burgonyatermés­sel szemben a javított talajról tavaly 96 mázsát takarítottunk be. A kenyérgabonánál is emelkedés mutatkozik, a négy' éven át 8 mázsás holdanként! átlag hely'ett tavaly' 11.90 má­zsa termett. Nincs munkaerő' probléma — Előnyösen változott meg nálunk a munkaerő-összeté­tel. Sok fiatal dolgozik a tsz- ben, garantált munkaegységet fizetünk nekik. Nincs gon­dunk, még az igény’es növé­nyekkel sem. Tavaly, az isko­laév végén 14 gyerek jelentke­zett munkára. Van utánpótlás. — Mi vonzza a fiatalokat a Kossuthba? — Nem tudnám megmonda­ni. Egyik faluban ilyen, a má­sikban más a szellem. Pedig vannak a szomszédban jó gaz­daságok, ahová mégsem men­nek a fiatalok. Igazán nem tu­dom, mi az oka; Ha Török László nem akar szerénvtelen lenni, mi azért megmondhatjuk, hogy bizo­nyára nagy szerepe van eb­ben a tsz vezetőségének is* amely nemcsak biztos jövedel­met kínál a fiataloknak, ha­nem munkafeltételeikkel Is tö- rődikj A. L Harc a hullámverés ellen a Bodrog és a Tisza gátjain Vasárnap és hétfőn tovább folytatódott a küzdelem a meg­áradt Tisza és a Bodrog gát­jain, valamint a dél-borsodi belvizes öblözetekben. Az Eszakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság hétfői tájékozta­tása szerint a Tisza felső sza­kaszán javult a helyzet. Tisza- bercel és Tokaj között már csak első fokú, Tokaj és Inér­szán továbbra is mindenütt harmadfokú készültség van. A Bodrog árhulláma hétfőn hajnalig igen lassan, összesen 6 centimétert apadt, majd is­mét áradni kezdett. A Bodro­gon harmadfokú árvízvédelmi készültség van továbbra is. Mind a Tisza, mind a Bod- róg gátjain megfeszített erő­nütt sikerült a gátak tartós­ságát megvédeni. Az árvíz- és belvízvédeke­zésnél több mint 1400-an dol­goztak az elmúlt napon. A belvizes öblözetekben tíz ál­landó és 39 hordozható szi­vattyú emelte át a káros bel­vizeket. A szivattyúk másod­percenként 30 köbméter, azaz óránként 108 millió liter bel­Bodrogparti részlet Bodrogkeresztűrnál, hát között pedig másokfokú az árvízvédelmi készültség. To­kajnál ez elmúlt 24 órában csaknem 3ü centiméteres apa­dást mértek. Inérhát alatt a Tisza Borsodot érintő szaka­vei folyt az elmúlt két napon a hullámverés elleni védeke­zés. A helyenként elés erős szél nagy hullámokkal tá­madta a hatalmas ártér felől a védvonalakat. Rozséból ké­szített védőművekkel minde­vlzet továbbítottak a folyók, ba. Megyénkben sikerült több mint 1500 holddal csökkenteni a belvizek állal borított terü­let nagyságát. A még elöntött területek nagy része rét és le­gelő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom