Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

fiSZAKM AGl'A RORSZÁG Kedd, 1366. február 28. ..................... ................... a •««« « *« »««»»*<• a e *a*e^.s-s ar~se ^Hogy mik vannak... I Az angliai Covcntryben, r nemregen speciális bizott- : sáp foglalkozott azzal a : kérdéssel, hogyan kell küz- ’ denl a. kiskorú szerzőknek : a. falakra rótt. olyan jellegű • feliratai ellen, mint. például : „John szerelmes Elhelbe". \ A falak tcleraqasztása pla­• kálókkal és hirdetésekkel : csak súlyosbítja a helyze- : tét: a gyerekek bajuszt raj- l sóinak a színésznőknek és a : rcklámszépségeknek. A bi- : zottsáfj határozatot Hozott, • hogy „a feliratolcat hala- : déktalanul meg kell sam­• m.isíleni, nehogy szerzőik \ a.zt higgyék: örök emléket : hagynak az utánuk kövat­• kezö nemzedékekre". Bemuíutó term,eh as ismeret ter jesztés szolgálatúban A mezőgazdasági és műsza­ki szakismeretek széleskörű elterjesztésére hasznos kezde­ményezést valósítanak meg megyénkben. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a TIT- tel közösen elhatározta, hogy három helyen, Sátoraljaújhe- yen, Encsen cs Mezőkövesden úgynevezett isme rét térj esztö bemutató termeket létesít, ízek lényegében kisebb labo- ratóriunfok lesznek, ahol szakemberek irányításával a alusi fiatalok biológiai, ké­miai és agrotechnikai kísér­leteket végezhetnek. A helyi­ségeket különböző szemléltető és kísérleti eszközökkel, film­vetítőkkel, mikroszkóppal és szakmai könyvtárral szerelik fel. A termekben kísérleti be­mutatókkal egybekötött elő­adásokat tartanak, amelyekre meghívják a környező falvak lakóit is. Az idén ebben a há­rom községben, 1370-ig pedig a megye minden járási székhe­lyén berendeznek *’..... bemu­t ató termet. Hány orvos van a világon? Az ENSZ jelentése szerint az orvosok száma a világ la­kosságához viszonyítva a kö­vetkezőképpen alakul: Észak- Ameri kában és Európában minden ezer lakosra, Indiában minden 0000 lakosra, Afga­nisztánban minden 33 000 la­kosra, Etiópiában minden 96 000 lakosra és Dél-Viel- namban minden 100 000 lakos­ra jut egy orvos. A megfelelő ellátáshoz manapság világ­szerte hárommillió orvosra, „20 év múlva pedig — ami­korra a számítások szerint 5 milliárd ember fog élni — 5 millió orvosra lenne szükség. Ma az egész világon 1.5 mil­lió orvos működik, vagyis fel­annyi, mint ahány kellene. Q-tgifzr.leJ/1 A képernyő előtt Kabaré, film, dokumentum-műsor lenségével, a különböző szá­mok ötlettelen egymásután­jával ezt a műsorfajtát idéz­te. Különösen közreműkö­dött ebben a kísérő zenekar, amely rézfúvós szerszámait a divatosabb gitárra cserélte át, és megtanította a nézőket a Bi-bi-bala-bala szövegű „zeneműre”. A TV jelenti című össze­állítás mindig érdekes, friss, változatás szokott lenni. Most is az volt. Két részleté­hez mégis kell megjegyzést fűznünk. Helyszíni közvetí­tést latiunk egy vívó-viadal­ról. A riporter átadta a mik­rofont egy ismert vívónőnek, hogy ő konferáljon szaksze­rűen. A vívónőnek a szép magyar beszéd — úgy látszik — nem kenyere, elfogultsá­gát is nehéz volt levetkőznie, a versenyzőt csak a kereszt­nevén emlegette (honnan kell a nézőknek így ismerni?), s a hivatásos riporter egyszer sem szólt bele. Kár az ilyes­mit erőltetni. A vivónő csak vívjon, mérkőzzön sikerrel, a riporter pedig végezze a ma­ga dolgát. Ugyanebben a mű­sorban helyszíni közvetítést láttunk egy divatbemutató­ról. A riporter kísérő-szöve­ge, amelyben ezt is felsorol­ta. hogy cím szerint melyik boltban lehet egyik-másik modellt megvásárolni, a ri­portot inkább a Magyar Hir­dető kisfilmecskéihez tette hasonlatossá, mintsem a jó riporthoz. Benedek Miklós Csillagászati napok A természettudományos vi­lágkép megismertetésére a ta­vaszi szünidőben megyénk több településén tartanak csil­lagaszati napokat. A TIT csil­lagászati szakosztályának tag­jai változatos programot dol­goztak ki. Eszerint Sátoralja­újhelyen, Özdon, Edelényben és Mezőkövesden, a nemrég megalakult csillagászati klu­bokban kiállításokon, előadá­sokon és filmbemutatókon is­mertetik, magyarázzák meg a legújabb csillagászati, vala­mint űrkutatási eredménye­ket. Este pedig a szakemberek irányításával távcsövei vizsgál­ják majd a világmindenséget. A csillagászati napok iránt különösen a középiskolákban nagy az érdeklődés. Az előadá­sokon a fiatalok számos izgal­mas, időszerű kérdésre szeret­nének választ kapni. Kúlyu a parkban Jó lenne megtudni egyik­másik teherautó vezetőjétől, honnan vesz magának annyi bátorságot:, hogy keresztül­gázol parkon, játszótéren. A felázott talajon olyan kátyúkat rajzol a négy kerék, hogy nincs az az. Istenháta mögötti kis község, ahol ilyet látni lehetne. Addig rendben van a do­log, hogy az áruval közel kell állni, teszem fel, valamelyik fűszerüzlet raktárának bejá­ratához, hogy minél köny- nyebben rendeltetési helyére juttathassák. A raktári ajtót játszótér, vagy park átgázo- lásával megközelíteni azon­ban már a józan ész szerint is tilos. A játszótéren kis gyermekek vannak, könnyen a kerekek alá kerülhet akár­melyik. A park pedig kör­nyezetünket szépíti, rend- bentartása nem olcsó mulat­ság. Volt szerencsém azt. is ész­revenni a minap a III. kerü­letben. hogy az említett te­rületekről csak ügy tud a gépkocsi lejutni, hogy átgá­zol ,a közeli út szegélyköve­in. Amikor már nem bírják a terhelést, sacpen ki fognak dőlni azok is. Ezúton kérjük a gépkocsi­vezetőket, kíméljél; parkja­inkat, játszótereinket. Lejárót kérnek Renoválják a diósgyőrvas­gyári közös fürdőt. Sok nyugdíjas tölti el itt órait, gyógyíthatva a meleg víz­ben, a forró gőzben fájó test­részeit. Hiányozni fog a für­dő, remélik, nem tart soká­ig a munka, a javítás. Ezzel kapcsolatban kéréssel fordul­nak az illetékesekhez; ké­szítsenek a nagy medencé­hez korláttal ellátott lejárót, olyat, amilyen a kis meden­cénél van. Idős korban kis­sé a járás is clbizonytalancr dik, hátha még az út a forró víztől síkos is. Kérik, hogf a villanyórát is hozzák rend- j be, mert bizony, az nagyon régen egyhelyben áll. B. I. • •••••• ••••••••••••• MlltmigMII •••••••••' ] Mezőgazdasági üzemek, figyelem! csapágyjavftó részlege (Buda­pest, VI., Szinyei Mersc u. 2<5-1 Telefon: 315-724), ahol a hibás gördülőcsapágyákat rövid ha-1 téridőre és kifogástalan álla­potban javítják meg; Ezen munkájukkal segítik a* üzemeltetőket is, mert ezáltal lényeges önköltségcsökkentés* érhetnél; el, cs a munkát sí | esetleg hiányzó csapágyak mi­att nem kell szüneteltetni. A tavasz közeledtével min­den gépjavító állomás, állami gazdaság és termelőszövetke­zet felkészül a mezei munkák­ra. Ehhez szükséges, hogy az erőgépek, a traktorok, a veto­es egyéb mezőgazdasági gé­pek jó karban legyenek. A gépjavításhoz, mint a múltban, most is nagy segítséget nyújt a Szerszámgép- és Gördülő­csapágy Javító Szövetkezet Drámaiság a művészetekben A Magyar Tudományos A ka dómia nyelv- és irodalomtudo­mányi osztályának színháztu­dományt munkabizorisága és a Színháztudományi Intézel közös rendezésében hétfőn a Tudományos Akadémia Képes- termében egésznapos konfe­renciát tartottak „A drámaiság a művészetekben” címmel. A tanácskozás szünetében dr. Székely György, a Szín­háztudományi Intézet Igazga­tóhelyettese sajtótájékoztatót tartott. Elmondta többek között: a Színháztudományi Intézet gondozásában körülbelül két hónap múlva jelenik meg az „Uj Színház” című, album formájú lap. Az újság célja, hogy a színházművészet lé­nyeges kérdéseiről bővebben számoljon be az érdeklődők­nek, állandóan figyelemmel kísérje és elemezze a világ színházi eseményeit. Az „Uj Színház” rendszeresen közöl majd részleteket új magyar drámákból, és szívesen várja a fiatal írók darabjait is. Szokatlanul hosszú színpa­di pályafutás. 317 előadás után képernyőre került a Vi­dám Színpad korábbi, nagy­sikerű műsora, (írta Hóna Ti­bor), a Több nyelven beszé­lünk! című „idegenforgalmi kabarétanfolyam’’. Valami kevéssel csökkentették ugyan a műsort, a játékidőt lerövi­dítettél;, a televízió követel­ményeihez igazodva kis mér­tékben átrendezték. 317 sike­res előadás után meddő do­log lenne a műso’-t értékelni, egyes számait elemezgetni, de egy-két megjegyzés azért ma is időszerű. Elsősorban az, hogy a fővárosi siker nem azonos az országos igénnyel, és ez a műsor minden jótu­lajdonsága ellenére is, kifeje­zetten budapesti jellegű, el­sősorban a pesti lakost szó­rakoztatja, az országos érdek­lődésre számot tartó részecs­kéi olyan általánosságok, igen sokszor hallott Itabaré- t.ré fa-variációk, amelyeket más összeállításokból már megismerhetett a televízió közönsége. Kazal László szi- porkázóan szellemes konfe­ranszinak csípős, bátor hang­ja, Pécsi Sándor „zürichi” sajtótájékoztatója képviselte a legélesebb politikai kaba­rét. Érdekes volt a Kása András — Vass Mari —Kibc- <fí Ervin trió élő prospektusa és annak több illusztrációja. Nagy bravúr volt a Romhá- nyi József Versére alkalma­zott szám. a megelevenedett plakátok bíráló játéka. Vio­la,—Kibédi kettőse a külföl­diek bámulásáról, a stewar- des-kettős, a Kása—Géczi duett szokványos, a Záró­vizsga pedig régi keret el­nyűtt megoldás, itt-ott csi­korgó tartalommal. A politi­kai kabaré frissen általában jobb. Ez a műsor meglehetős késéssel jutott a tv-nézők- iiöz. Jó nyolcvan percet nyúj­tott. © Mire a lomb lehull..'., ak­iorra jósolta 1914 nyarán az első világháború befejezését a kacskakczű német császár, a harcias bajuszé Vilmos. Hogy mennyire tévedett, azt már tudjuk, de a háború el­ső hónapjainak igen sok apró mozzanata eddig csak a had- történészek előtt volt Ismert. A televízió ismert és népsze­rű. Száradunk című sorozata, amely a legkülönbözőbb do­kumentumok felsorakoztatá­sával ismerteti meg a nézők­kel a XX. század történeté­nek legfontosabb mozzanata­it, vasárnapi, immár ötödik adásában 1914 második felét, a háború első félcsztendeiét mutatja be elemző módon. Bokor Péter alkotása most Is precíz, izgalmas és roppant agllativ, meggyőző. © E héten fejeződött be a Két tűz között című, négyré­szes szovjet film. Sajnos, nem emelkedett túl az c té­makörben látott legtöbb film színvonalán, belengte valami naivitás, s ez devalválta a bemutatni kívánt tettel; ér­tékét. Művészi kifejező esz­közei között is sok volt a sablon. D’Arlagnan-t, a kemény- kötésű gascognei lovagot, il­letve hú társait is elérte a végzet: A három testőr oly sok feldolgozás után, most ismét elénk került. Ez alka­lommá! az olasz televízió A két asszony zúzmarát és csípős hideget hoz nagykendője bolyhán. Me­zőkövesden szálltak fel. s a félálomba szendergő kocsiban halk neszezéssel keresnek helyet maguknak. Egymással szemben ülnek le, s ők is szunyókálni próbálnak. Már elmúlt öt óra, s las­san kivilágosodik. — Juliihoz mégy? — szólal meg halkan az idősebb, mert neki már nem megy Ilyenkor az alvás. — Oda is. — El még a Teri? — El, de nen jó neki ott, Pesten. — Nem csodálom ... — Mindig a négy fal közt. Nem gyógyul az már meg soha. ű már vég­leg megháborodott,.. Az utasok felfigyelnek a két asz- szony beszélgetésére. Az utolsó szó zavaróan, keserűen úszik az almás csendben. Egy tarka kendós asszony­ka kiváncsi tekintettel néz a beszélők­re, de szája nem kérdez, csak a sze­me. Nem figyelnek rá, maguktól is folytatják: — Sóim sem tudja az ember, mi végre szüli a gyerekeket. Szegény Te­ri ... Hány éves volt a Jóska? — Tizennyolc. A tanyáról jött be a háború alatt, aztán lehúzták a lábá­ról a csizmát... abba a nagy hideg­be ... úgy találták, megfagyva, az út mellett. Kati lánya húsz volt. amikor eltemette, Feri meg, úgy tudom, hu­szonegy. — Azt szerette a legjobban, a Ferit. Abba háborodott bele. — Ki tudhatja azt. lehet, hogy csak azért, mert már a harmadikat vesz­tette el... A szomszéd vágányon dübörögve ro­bog az ellen vonat. — Haj, jaj! Nem tudjuk, mire ne­veljük a gyerekeket. A tarka kendős assaony nem áll - hatja tovább szó nélkül. — No. a mai fiatalok már nem teke­tóriáznak sokat. Hamar elszaladnak az orvoshoz. Nekem öt van, de ha az Is­ten megadta, engem nem vinne rá a lélek.., A fiatalabb feléje fordul. — Aid nem akarta, régen is tett ró­la Ki, hogy. Nekem csak kettő van. Már tizennégy éves volt a fiam. ami­kor megint úgy lettem. Mondtál; is, csak nem vagyok bolond, hogy megint kicsivel kezdek. No. agyon is vert vol­na az uram! Megfeleltem én minden­kinek, hogy ez az én dolgom. — Úgy bizony, nem ad azoknak enni más, csak mi. Az idősebb kövesd! asszony nem szél a vitába, nem bizonykodik. Kosarából kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk'. Asszonyok a vonaton 'kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk kkkki fehér kendőt vesz ki. kést és egy nagy piros almát. Hámozni kezdi, s cikken­ként eszegeti. Amazok szapulják a mai fiatalokat, s a régieket is, akik úgy, ahogy, tettek róla. A fiatalabb kövesd! asszony egészen bclemelegedik a felháborodásba. — Olyan is van, aki megszüli, aztán meg eldobja. Nevelje az állam. — Soha nem tudom megérteni, hogy visz rá valakit a lélek gyermeke elha­gyására. — Mindenki a maga baját tudja — veti közéjük kurtán véleményét az al­mát majszoló néni. Jön a kalauz, s megszakad a beszél­getés. A néni komótosan összehajtogat­ja a szalvétát, megtörli kését, s min­dent visszarak a kosárba. Még az al­mahéjat is. — Volt nálad egy állami gyerek a nyáron, Mari. Mi van azzal? — Visszament szegényke. De milyen nehezen. Hogy rimánkodott, hogy tart­sam magamnál. — Emlékszem, nagyon utánad volt. — Kicsi még. Mit kezdenék vele. Míg várom, hogy ez a második, a ké- ö-gyerek megnőjjön. — Pedig ez lány .. . — Hát igén, gondolkodtam én rajta, mert, hogy az uram is igen szeretett volna mindig egy lánygyereket. A tarka kendős kérdi: — Hogy került magukhoz? Az idősebb válaszol, némi büszke­séggel: — A gönci gyermekotthonból valók ezek. Sok helyen voltak a faluban. Nyári vakációra fogadtuk be őket. Nálam is volt. — Nem tudom én, jól teszünk-e ve­iül;? — sóhajt a fiatalabb. — Mert itt van ez az én lányom. Ez annyit ri- mánkodott, hogy a szívem facsarodott össze. Hadd legyek a te gyereked — mondta. A kis buta még azt se átallot- ta volna, hogy ő velem maradjon, s a fiamat küldjem helyette az otthonba. — Nem sajnálod? — Dehogy nem! Igen megsirattam, mikor vissza vitték. Ruhát, cipőt, szép fehérneműt is vettem neki. — Elférne még nálatok..,. Az asszony nem felel mindjárt. Nézi a suhanó póznákat, emlékszik az el­múlt nyárra. — Még a kezem is csókolgatta. A kis buta ... Azért, milyen másként tud hízelegni egy kislány... De hát mit tu­dom én, miféle természet lakik benne. — Nyáron kihozod megint? — Ki, persze, hogy ki. Csak ne len­ne fekete hajú. Mi mind szőkék va­gyunk ... — Nem lesz az semmit — jegyzi meg a néni. Hangjában nincs semmi rábeszélés, semmi agitáció. Csak úgy. az. utazás unalmából fűzi tovább a beszélgetést, de keresetlen szavú megjegyzései an­nál meggyőzőbbén hatnak. Neki igazán mindegy. Annál jobban kapkod halk ösztönzései után a másik. — A gyerek is megszerette. Sokat emlegeti. — Látod-é. A tarka kendős nem mond véle­ményt, neki van öt. Csál; figyel. Mi lesz a vége? A gyermekei el vesztése miatt megháborodott Terit valahol Hatvannál elhagytuk. Adamovics Ilona Derűs morzsák Az utcán cgy férfi áll ki» kutyái vaj. a kutya nyakában „Segíts*' I i»ck a világtalanon” feliratú tábljl ló??, s előtte egy kis tál fekszik M földön, adományokkal. ! A7. egyik járókelő pénrt helyül a tálba, s a következőket mondj*! a koldusnak: — Nincs aprópénxem, öt ce**** I teszek a tálba, és hármat vi»»**' veszek. i — Mt ar., hogy öt centet? & I csak két centet adott: — Hiszen ön lát!? Ez csalás! — Semmiféle csalás, a knO* | vak, nem én! A lakástulajdonos a fiaid | albérlőhöz: — Tegnap késő este cgy járt magánál, pedig világosát I megmondtam önnek, ho<Ú nem egyezem bele idegen hók | gyek látogatásába. — A menyasszonyom voV-1 — Miért nem mutatta ^ I akkor nekem? — Sajnos, még nem tudó| a nevét. »Miskolci Nemzeti Szí#! műsora 22. kedd. Bérlclszünct. Mayái óra. 2ü. szerda. Bérlclszünct. May»» óra. tr I ?A. csütörtök. Pcthes. Maya. 10 Egérút. “I Bemutató. én 23. péntek, óra. 26. szombat. Petőfi, ifjúsági. ES1 út. 15 óra. Madách, Maya. 19,30 óra. 27. vasárnap. Bérlctszünet. EgdP* 15 óra. Él Shakespeare. Egérül. 19,30 or 28. hétfő. Nincs előadás. 1, kedd. Gárdonyi iíj. Egérül 17,30 óra. Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi fnn.lesucok1. ^ I Fel,már 21: Deák Bála, I l„ 18 órakor; Csorna s. u. 1„ 18 órakor: ve C.7. Antal. Pereces, Szón I általános Iskola, 18 órakor; V, út I ler Józan rne pereces, Csehov tf”' orvosi rendelő, 16 órakor. ,,, i Február 23: Barka! Miklós, *5:1 Tóth Árpád utca l., t« óráéiul Bojkó Imre m„ Tokaji F. utca’pl i7 órakor; oaradrtal Ferenc, toll Bodrogi Zs. utca 12., 18 óra ej I dr. Giber Katalin, Srmmc!'ii,',| Kórház, Csabai kapu 8—13., 18 Stj'l kor; ifj. Horváth Béla. EM. r:ÁI lésgazdasági és Szervezési in Kér I Rudas l,. utea 4,, 16 órakor: ‘.M dccz Sándor, ratyolat vá'|8i<| kultúrterme, Győri kapu 48., fjit| órakor: T.adl IMván, in., Gag9«'| utea n/2„ 18.KI órakor: NáSl’J(l| nos. ITT., Alpári Gy. utca 52",,dl órakor: Pásti Latos, rtr., Trma u„j-l 23.. 17 órakor; pasid Sándor. Vjél lóezy utca 27.. 17 órakor; SHljíj Andor, tíazlczy utca J5.. t* kor; Tasi Lászlón*. Miskolci U 1 izet Ladi-telep, 16 órakw. musical-feldől gozásában. Igen mulatságos volt a terjengős romantikus történet egy jó órába sűrítve, mintegy ön­maga paródiájaként. Jó szó­rakozást nyú jtott. A mind­végig énekszóban megeleve­nedett történet során Ri­chelieu bíboros például a Víg özvegy dallamát énekelve töpreng, (... csak a nő, nő, nő ...), a Mylady pedig a Ha megversz is, imádlak én dal­lamára fúrja a királynőt, akit koronás férje a Marina, Marina dalával tisztel meg, miközben a testőrök csa-csa- csára vívnak egymással. Az elmúlt fél évszázad igen sok sikeres dallama adott egy­másnak randevút ebben a kellemes persziflázsban. René Clair ameriltai emig­rációban, 1944-ben készült filmje, a Holnap történt cí­mű, fantasztikus alapéleire épült, szórakoztató játék, vé­konyka, általános tanulság­gal. másfél órás kellemes időtöltéssel. © Művelődési intézményeink színpadain mind ritkábban bukkan fel már napjainkban a régi, rossz emlékű OR.T- esztrád, ami az ötvenes évek végén elözönlőit minden pó­diumot. Sajnos, sajátos vál­tozatban visszatérni látszik a legnagyobb nyilvánosság előtt, a televízió képernyőjén. Ezt juttatta eszünkbe az el­múlt heti Van kedve táncol­ni?, amely rendezési igényié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom