Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

Vasárnap, lOGG. január 23. ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 Kibővült a hatáskör — Humanizmus és mechanizmus Akik emberi sorsokkal manipulálnak — Néhány örvendetes jelenség Ä dossziék, nz ügyiratok tömkellege fekszik a Területi Egyeztető Bizottság íróasztala­in, a fiókok, szekrények mé­lyén; Vannak, akik egyszerű ügyiratoknak, szokványos jogi eseteknek tekintik. Pedig töb­bet jelentenek annál. A kézzel, géppel írott sorok önzésről, fe­gyelmezetlenségről, megtépá­zott becsületekről, humanitás­ról, közömbösségről, emberi sorsokért való felelősségérzet­ről tanúskodnak. I — Ä múlt év január elseje óta — mondja Beck Kálmán elvtárs, a TEB elnöke — a Munka Törvénykönyvének módosítása eredményeként és következményeként megszapo­rodtak feladataink. A korábbi években ugyanis, a vállalati egyeztető bizottságok állásfog­lalásai után a dolgozók vagy hozzánk, vagy közvetlenül a bírósághoz fordulhattak. Az említett módosítás alapján azonban minden munkaügyi problémával másodfokon (az üzemi, vállalati munkaügyi döntőbizottságok, után) kizáró­lagosan mi foglalkozunk. A megnövekedett tennivalók kö­vetkeztében néha nz a bírálat is érhet bennünket, hogy ké­sünk az egyes ügyekbenl ál­lásfoglalással. Ez az előbbivel és azzal van összefüggésben, hogy még nem sikerült bizto­sítani a megnövekedett munka arányában a szubjektív felté­teleket. Mit tehet a TEB? Elsősor­ban a legsürgősebb ügyeket vizsgálja. Arra gondolunk, hogy amikor valaki valami­lyen oknál fogva az utcára ke­rül — kenyérkérdésről van szó, nem lehet, várni. Hiszen ilyen esetben legalábbis a TEB döntéséig minden perc. minden óra pokoli kínokat szülhet. Más esetben, amikor nem kenyérkérdésről, hanem például anyagi kártérítésről, mondjuk n nyereségrészesedés­sel kapcsolatos büntetésről van szó, egy-két heti elhúzódás nem okoz egetverő gondot. A TEB munkájához, a dön­tésekhez igen nagy segítséget nyújtanak a munkaügyi dön­tőbizottságok. — A megyében — közli Beck elvtárs — mintegy 400 munkaügyi döntőbizottság mű­ködik. E bizottságok szervezeti felépítésük révén, munkájuk felelősségteljesebb végzésével, komoly minőségi fejlődésről ta­núskodnak. A mintegy 400 kö­zött 01 döntőbizottsági elnök nem jogtanácsos, de jogvégzett ember. Az ÓKtl-ben például egy ilyen jogvégzett embert függetlenítettek, akinek így több módja és lehetősége var az ügyek behatóbb tanulmá­nyozására. 2 A megyében több, és első­sorban nagy vállalat van, mint például az ÖKÜ, az LKM, a DIGÉP, a BVK, ahol nagy rutinnal, kiforrott módszerek­kel, mély humanitással fog­lalkoznak az emberi sorsokkal, ügyekkel. Ezekről a helyekről a büntetést kapó dolgozók a TEB-től általában csak a bün­tetés enyhítését kérik. A DI- GÉP-ből tavaly például mind­össze 3 iigy került ide. Az in­dokolások, döntések általában (persze itt is akad sajnálatos kivétel) megalapozottak, s kü­lönösen az ÓKÜ-ben mély hu­manitásról tanúskodnak. Az elmúlt évben a TEB 280 fegyelmi üggyel foglalkozott. A döntést nyolcvan esetben a dolgozók javára kellett meg­változtatni. Ez arra mutat, hogy még akadnak vállalatok, ahol nem elég körültekintően hoznak döntéseket, illetve vannak munkaügyi döntőbi­zottságok, amelyek vagy nem biztosak a dolgukban, vagy nem akarnak „ujjat húzni” az Illető vállalat vezetőjével. Az utóbbi esetben találkoztunk megtorlást szándékkal is. Az egyik miskolci vállalatnál pél­dául mivel a munkaügyi dön­tőbizottság nem a vállalat, ha­nem a dolgozó ügye mellett foglalt állást, az Igazgató ezt személyes sértésnek véve, a bizottság elnökét más munka­körbe akarta helyezni; Egyről azonban elfeledkezett: az elnö­köt két, illetve háromévi véde­lem illeti, s így a TEB meg­semmisítette az igazgató ön­kényes, elítélendő döntését; Egy megyei vállalatnál az egyik dolgozót büntetésből más, alacsonyabb beosztásba helyeztek, ami miatt havonta 300 forinttal kevesebb mun­kabért kapott volna. Bár ala­pos volt az indokolás — s a büntetés is arányban volt az elkövetett hibával — a TEB mégis másképpen határozott; Ugyanis az említett dolgozó 15 éve ügyködött a vállalatnál s mindössze 1 éve hiányzott a nyugdíjazásáig. Ebben az eset­ben a havi 300 forintos bár­csökkenés súlyos, hosszú évek­re szóló és jóvátehetetlen bün­tetés lelt volna; A statisztika néha érdekes képet mutat. A TEB nz elmúlt évben 74 esetben helyezett vissza elbocsátott dolgozókat. Nagyobbrészt azért, mert egyes vállalatok ügyes „ma­nőverrel” akartak megszaba­dulni egyik-másik, vagy éppen egy füst alatt több dolgozótól. A Fémlemezipari Művek sá­toraljaújhelyi részlegében pél­dául „átszervezés” címén el­bocsátottak négy dolgozót. Az átszervezés „hamis alibi” volt, mert felvettek helyettük hat új dolgozót. Mondanunk sem kell, hogy a TEB az intézke­dést megváltoztatta, ponto­sabban a négy dolgozónak igazságot szolgáltatva, vissza­helyezte őket munkakörükbe. Vannak esetek, amikor „ügyesebben” manővereznek emberi sorsokkal. Átszervezés címén eltávolítanak dolgozó­kat, kivárják n TEB döntését, s makor úgy vélik, hogy meg­szabadultak a számukra „kel­lemetlen emberektől”, feltöltik a hiányzó létszámot. Arra szá­mítanak, hogy az elbocsátottak belenyugszanak ..a vállalat ér­dekében” végrehajtott „átszer­vezésbe”. Több esetben azon­ban az érintett dolgozók az ügy újbóli megtárgyalását kér­ték, s ezt követően nemcsak visszahelyezték őket, hanem anyagi kártérítésben is része­sültek. Sajnálatos, hogy nincs információnk arról, vajon kap- tak-e büntetést a dolgozók és a vállalat kárára manipulálók? Arról viszont tudunk, hogy mennyire elkeserednek az ilyen emberek, ha velük törté­nik hasonló, becstelen, ember­telen „játék”. 4 örvendetesen csökkentek az igazolatlan mulasztásokból adódó vitáié, ügyek. Ez egyrészt a Munka Törvénykönyve mó­dosításának hatása. A notórius üzemi „vándormadarak” is jobban meggondolják, érde- mos-e a vándorlás, másrészt indokolt esetben a vállalat nem akadályozhatja meg a dolgozónak más vállalathoz, esetleg a képzettségének meg­felelő magasabb beosztásba ke­rülését. Igaz, van gazdasági .szerv, ahol az igazolatlan ki­maradást túlságosan mechani­kusan értékelik. Nem hajlan­dók figyelembe venni semmi­féle elfogadható körülményt, a hosszú évek óta tartó becsüle­tes munkát, n váratlanul fel­bukkanó családi és egyéb gon­dokat. Szerencsére azonban a legtöbb vállalatnál mindjob­ban mérlegelik az adott körül­ményeket, a dolgozó egész ma­gatartását. s erényeit és hibáit együttesen figyelembevéve hoznak döntéseket. Cs. B. Az idő múlása nem sürget ugyan túlságosan, hiszen a ko­rábbi években csak februárban tartották meg termelőszövet­kezeteink a zárszámadó köz- gyűléseket. Ennek ellenére, bár még csak január utolsó előtti hetében vagyunk, 112 közös gazdaság elkészítette megyénk­ben az 1965-ös gazdasági év mérlegét. Sőt, négy tsz-portán immár értékelték, „lezárták” az elmúlt évet, túl vannak a számadáson, ki-ki pontosan tudja a közösség tagjai közül, mennyit fejlődött a gazdaság, mennyit ért az ő munkája. S ki-ki elmondta véleményét egy egész esztendőről és az elkö­vetkezendő tennivalókról is. Január 15-én, a tiszakeszi Tiszamenti Termelőszövetkezet közössége „nyitotta meg” az idei zárszámadások sorát. S ta­nácskozásuk, a gazdálkodás mérlege — ha szabad így mon­dani — jó ómen az idei zár­számadásokat tekintve. A ti- szakesziek ugyanis a legna­gyobb mértékben „vették ki részüket” az 1965-ös év kedve­zőtlen időjárása okozta rossz­ból! Oizalísílés — nein aiapfsiamil A hosszantartó és az utóbbi évtized legnagyobb tiszai ára­dása ugyanis Tiszakeszinél „tetőzött’. S bár hosszú napo­kon át a termelőszövetkezet, a község minden tagja, vezetője a gátakon harcolt, az árvíz mégis több mint ötmillió forint kárt okozott a gazdaságnak. Azonban a szakemberek, a tag­ság rátermettsége, a gazdaság valóban nagyüzemi jellegét, fejlettségét bizonyító gyors és ésszerű intézkedések, no mega jőkürtön is. Több közös gaz­daságban azonban megakadá­lyozta a már kész számadá­sok megvitatását a januári va­lóban téli. hóesésben, hófú­vásban egyaránt bővelkedő időjárás. így a zárszámadó közgyűlések többsége a követ­kező napok, hetek fontos fa­lusi eseménye lesz. Egy azon­ban bizonyos — az előjelek már korábban is mutálták —, hogy az eddig »elkészített, s a szakemberek segítségével ösz- szeállitott, tehát pontos, reális számadások szerint 1935-ben jól, a korábbi éveknél ered­ményesebben dolgoztak me­gyénk termelőszövetkezetei. S a már eddig megtartott né­hány közgyűlés hangulatából arra következtethetünk, hogy a kedvezőbb felvásárlási árak, az ösztönző országos intézke­dések következtében 193G-ban több élelmiszert, hízottsertést, zöldséget, gyümölcsöt termel­nek, több árut akarnak adni termelőszövetkezeteink a jobb ellátás, az export növelése vé­gett, mint az elmúlt évben. llmú a tervek! Ehhez természetes — már ami az 1966-os év munkájá­nak tervezését, helyes szerve­zését illeti — néhány alapvető feltétel még hiányzik. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának legutóbbi ülésén is szó esett már róla, hogy kés­lekedik a tervek előkészítése, s ez gondokat, kapkodást, vég­ső soron kárt okozhat mind a termelőszövetkezeteknek, mind a népgazdaságnak. Éppen ez­ért a végrehajtó bizottság úgy határozott; mielőbb hozzá kell kezdeni termelőszövetkezeten­ként az évi tervek készítésé­hez; A valóságban azonban azóta sem sok történt. S nem is az ezzel foglalkozó, a tervezést segítő szakemberek, nem is a közös gazdaságok hanyagsága miatt, Eliieriiíni a fiepkoisf, a lilzonyfa'ansáoo!! A megyei tanács mezőgazda­sági osztályának szakemberei panaszkodtak, hogy még min­dig nem kapták meg hivata­losan, milyen elszámolási árak­kal tervezhetnek a termelőszö­vetkezetek. E nélkül viszont elképzelhetetlen az ésszerű, reális tervezés. Nagy vonalak­ban ugyan igy is lehet készül­ni az új gazdasági évre, azon­ban sem a beruházások, sem az áruértékesítés, végső soron tehát a részletesebb gazdálko­dási és eredmény-tervezés sem. jelölhető reális számokkal. 13 nélkül pedig nem terv a terv! Igaz, hogy az új árváltozások, a változott dotációs módszer megnehezítette a különböző termelési igazgatóságok, a mi­nisztériumok, a bank szakem­bereinek munkáját is. Azonban ki-ki úgy érzi; korábban kel­lett volna elkezdeni a munkák illetve jó lenne, ha minél gyor- sabban megtalálnák a módot rá, hogy lehetőleg ne az első évnegyed végéig „húzódjék” a tsz-tervek elkészítése. Mert az ilyen késedelem eddig még egyszer sem hozott jót, csak kapkodást. bizonytalanságot. S a legtöbb esetben a késeden lem miatt nem sikerült befe­jezni mindazt, amire egyéb­ként a mezőgazdasági üze­mekben a meglevő adottságok alapján készültek! Barcsa Sándor tagok igazán nagyszerű mun­kája képes volt ellensúlyozni a természeti csapást Bár csak 3G forintot terveztek egy-egy munkaegységre, a mérleg ké­szítésekor kiderült, hogy a je­lentős kár ellenére nem 3G, ha­nem 40 forintot fizethetnek! így természetesen jó, bizakodó volt a közgyűlés hangulata, s bizakodó a még csak szóban, javaslatokban körvonalazott tervezgetés is az 1966-os évre. ü íelvásárfösi árak emelésének hatása Hasonlóan pozitív mérleggel, az erősödés, a fejlődés jegyé­ben zárták az elmúlt évet Al­sóvadászon, Hejőbábán és He­Nem hiánycikk a viharlámpa Szigorúan ellenőrzik a lovaskocsik kivilágítását Megoldódott a viharlámpa probléma. A kereskedelem 120 000 viharlámpát impor­tált az NDK-ból. Ezenkívül a hazai ipar az eddiginél jóval több, az idén 60 000 viharlám­pát gyárt A következő évek­re az igényeknek megfelelően, sőt, még tartalékkal is szá­molva, évi S0 000—90 000 vi­harlámpa importjáról gondos­kodott a kereskedelem. Az érvényben levő közleke­dési rendelet betartása érde­kében ezután a rendőri szer­vek szigorúan ellenőrzik a lovaskocsik kivilágítását és a mulasztókat megbírságolják. Felhívás a vegyipar nyugdíjasaihoz A vegyipari dolgozók szak- szervezete kéri azokat a nyug­díjasokat akik vegyipari vállalattól kerültek nyugál­lományba, jelentkezzenek volt vállalatuk vagy jogutóda szak­szervezeti bizottságánál, nyil­vántartásba vétel végett. iiiiiiiiiiii!immiiiiicmtEiiiiiEiimiiiimiiiiiiiisiisuiticteiiiiiaiEiinsiiiiiiiiiiiititiiiimti(iiiiiiiit)tiuimii{imiiiifiiiEmiiti[tmiiiiaiiniiici2iiit>i:iiiitisi(ciiieiiiiiii(iiiiimEiiiiiiiiiiiiiiiiit Ha gyakran hallunk vala­miről, hajlamosak vagyunk rá, hogy megunjuk a témát, elsiklunk tartalma fölött,' mégha fölöttébb érdekes vagy értékes is. A Borsodi Vegyikombinát­ban 71 brigád, 953 ember azonban nem clkoptatni, ha­nem újabb és újabb tarta­lommal akar megtölteni egy — napjainkban gyakran emle­getett — témát: a szocialista brigádmozgalmat. Hogy mi­ként tehetik ezt meg, erről tanácskoztak a közelmúltban brigádvezetői értekezleten, „s ehhez adnak segítséget a gyár szakszervezeti bizottsá­gának Irányelvei. A mozgalom hármas jel­szavát követve, továbbra is a munkában, a tanulásban és nz életmódban akarnak olyan célokat elérni, amelyek mél­tóvá teszik őket a szocialista címre. Szép munkásig erek Ami a termelést illeti, az 1965-ös évet szép eredmény­nyel zárta a Borsodi Vegyi­kombinát: műtrágyából 10 400 tonnával, ammóniából 4727, hipóból 2704, PVC-porból pe­dig 204 tonnával többet adott a tervezettnél. És a tavalyi 70 szocialista címért dolgozó brigád 904 tagja nagy „hú­zóerőt” jelentett e szép mun- kasikerck elérésében. Ez az erő pedig nem csökken, sőt, újabb brigádok csatlakozásá­val növekszik. S erre az erőre bizton számíthat a gyár Idei termelési tervének teljesítése során is. „A szocialista brigádmoz­galom továbbfejlődésének kulcsa: a munkahelyen adott segítség.” Az említett irány­elvekben ezzel a megfogal­mazással arra utalnak, hogy a brigádok adjanak több se­gítséget munkahelyeiknek, ra­gadják magukkal a brigádon kívüli társaikat is. Mindig és mindenütt van miben segíte­ni: a műszaki intézkedést terv'' részleteinek végrehajtásában, a beruházás gyorsításában, a termelékenység növelésében, az önköltségcsökkentésben, az export fokozásában, az im­port megtakarításban, az újí­tási feladatterv kidolgozásá­ban, vagy a munkavédelmi in­tézkedései» gyors bevezetésé­ben, a munkafegyelem meg­szilárdításában ... Abban pedig, hogy melyik brigád és hol, miben segítse leginkább a termelést — a gazdasági vezetők irányítása nélkülözhetetlen. És mint Ká­dár János elvtárs hangsúlyoz­ta: „... a vezetők a brigádok támogatását ne társadalmi munkaként fogják fel, ha­nem hivatásszerű munkaként”. Az idén ilyen irányelvek szerint kívánnak dolgozni a szocialista brigádtagok. Minimum nyolc általános iskola és szakképzettség Az új brigádszerződések megkötésekor most már egyik legfontosabb feladat: felmér­ni a brigádtagok szakismere­tét, általános műveltségi szín­vonalát. Ezek után személyen­ként megállapítják, hogy ki­nek milyen szakképzettséget, iskolai végzettséget kell elsa­játítania abhoz, hogy a többi munkatárs átlagát elérje. A szocialista címei elnyer­ni akaró brigádok tagjai mi­nimális követelménynek tart­ják a nyolc általános Iskola elvégzését és a munkakörük­höz szükséges szakképzettség megszerzését. Irányelvük: „a korszerű gépek kezelése, az automatikus berendezések irá­nyítása tanult embereket kö­vetel”. Iskolán kívüli művelődé­sükhöz pedig nagy segítséget nd majd az az egész évre szó­ló kulturális program, ame­lyet összeállít a nagyüzemi pártbizottság és szakszerveze­ti bizottság a gyár Radnóti Miklós Művelődési Otthoná­nak vezetőivel karöltve. A rendezvényeken kívüli könyv­tár, képzőművészeti, iparmű­vészeti szakkör vonzza az ér­deklődőket. Szakmai tudásukat gyara­píthatják a munkásakadémiá­kon és azokon a szakmai elő­adásokon. amelyek tartását a gazdasági vezetőktől igénylik. Es nem hiányoznak igényeik közjül a politikai viták sem. Életmódjukon is változtatni akarnak Szocialista módon élni. — Mint Széplaki Kálmán, a gyár szakszervezeti bizottságának termelési felelőse is megálla­pította: c körül tapasztalható a legtöbb általánosítás és for­malitás. Gyakran felvetődik a kérdés: mi a különbség a cím nélküli munkabrigádok és a szocia­lista brigádok között? A leg­utóbbi brigádvezetői értekez­let elfogadta azt a meghatá­rozást, hogy a különbség a termelési eredményeknél nem mindig határolható cl élesen. A tanulási törekvéseknél már jobban — a szocialista bri­gádok javára! A döntő kü­lönbséget pedig az életmód­juk változtatásáért, mind job­bá. tartalmasabbá tételéért vállalt közös célkitűzéseik, ön­nevelés! törekvéseik szabják meg. A közös kirándulásokon, színház-, mozi- és múzeum- látogatásokon kívül, törődnek egymás családi életével, ma­gatartásával. esetleges kispol­gári nézeteik megszüntetésé­vel is.. Uj irányelveik már; személyre szóló nevelési cé- ■ lók kidolgozását is előírják, j A brigádvezetőkre különösen: nagy feladat vár: a brigádta-: gokat emberileg és politikai-: lag egyaránt nevelniük kell.: Ehhez természetesen szüksé-: gíilc van a párt-, a szakszerve-• zet és a KtSZ-szervezetek se-: gítségére is. ■ A BVK-ban már több évre: visszanyúló hagyományai van-: nak a szocialista brigádmoz-i galomnak. Az áramellátást • üzemrészben például Kiss j Ernő, a laboratóriumban Per-: jési Zoltánné brigádja több: mint 6 éve tulajdonosa a szó-: cialista címnek. Ezért a SZOT: elnökségének 'határozata ér-: leimében, ezüstplakettel tiin-j te tik ki ezeket a brigádokat.: A műtrágya üzemben Seres: Balázsék négy ovo tartják a: címet — bronzplakettet kap-- nak. Hasonló indokkal, hason-; ló kitüntető plakettet nyert: a telepfenntartási üzem dől-: gozóinak mintegy 80 százaié-: ka. Kolmann Zoltán üzemve-: zető éppen a napokban je-; len tette be: az idén már vn-- lamennyi dolgozó a szociális-: ta cím megszerzését akarja.: A műszerészüzem már birio-: kolja ezt a címet. Kilencszázötvcnhárom em-í bér ilyen célokkal — külön; értékét jelenti a gyárnak. Sai hozzájuk hasonló emberek: százezrei emelik magasabbra] társadalmunk értékét is. (Rutlkay) = Hegyeim® ! négyzetméter felöl üveg • A Miskolci üveggyárban az [év első négy hónapjában 250 [ezer négyzetméter szines ön- itöltüveget készítenek, amely [az építőipar ilyen célú szük­ségletét előreláthatólag mint- iegy három évre fedezi. A to­vábbiakban az üzemet, csak- [nem ötmillió forint ráforditá- isával, az építkezésekhez szük­séges különböző üvegféleségek [gyártására állítják át. Az elő­irányzott összegből 430 négy­zetméter alapterületű, 10 méter [magas új üzemcsarnokot, s eb­ben olvasztókemencéket továb­bá karbantartó műhelyt, gép­házat, valamint, a dolgozók [korszerű tisztálkodására 120 [személyes fekete-fehér rend­szerű öltözőfürdőt építenek, i Ez év nyarán megkezdik az 'át nem látszó, úgynevezett .opak falburkoló üvegcsempék [gyártását. Ezekből a legválto­zatosabb színekben és az igé­nyeknek megfelelő méretben, [ebben az évben mintegy száz­ezer négyzetméter készül. A [továbbiakban pedig évente [500—600 000 négyzetméter [mennyiség gyártására rendez­kednek be. Ugyancsak megkez­dik az év második felében a minőségi üvegtéglák próba- gyártását is. A többféle mére­tű, tíz centiméter vastagságú iiyegtégla-félesőgből a jövő év­től kezdve évenként mintegy kétmillió darabot bocsátanak az építőipar rendelkezésére. Zárszámadások - hóakadályokkal 053 ember cella a Borsodi Vesfiomliiíséílian

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom