Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
Péntek, 10C6. január 21. fiSZAKMAGTAROTüSTlAG s Terveink teljesítéséihez foizíosítva vannak az objektív és szubjektív feltételek A megyei páribisotistig kibővített ülésének vitájából „Állják a havat“ a diósgyőri kohásznak A havazás a szokásosnál is jóval nagyobb feladat olé állította a Lenin Kohászati Művek dolgozóit. Az üzemek munkájának folyamatosságához ugyanis naponta több ezer tonna anyagot kell megmozgatni. A mintegy félméteres hó eltakarítására minden üzemnél jó előre brigádokat szerveztek, amelyek megállás nélkül tisztítják az utakat, a vasúti vágányokat, hogy az anyagmozgatásnál ne legyen fennakadás. Erre a célra munkába állították a hóekékkel felszerelt tehergépkocsikat, traktorokat is. Az érc és koksz szállítmányok, a különböző kohászati adalékanyagok ugyan nem érkeznek olyan folyamatosan, mint máskor, a tartalék készletekből azonban pótolják a szükségletet. A gondos felkészülés, valamint a dolgozók odaadó munkájának eredményeként a gyár termelésében eddig még nem keletkezett fennakadás, zavar. Hiányzások csak néhány kisebb üzemnél fordultak elő. Jelentős többlettel, mintegy 5000 tonna félkész, illetve kész termékkel tetézte meg eddig esedékes tervét a gyár három hengerműve, valamennyi túlteljesítve előirányzatát. Ugyancsak többlet mutatkozik több középüzem termelésénél is. Ezekkel együtt a gyár mintegy 6000 tonna vegyes kohászati termékkel haladta túl összesített havi tervét /I községi népfrontbizotfság tervei a 750 éves Göncön Színyei Béla, a gönci községi népfrontbizottság elnöke, a napokban megtartott, kibővített bizottsági ülésen tájékoztatta a megjelenteket a népfrontvezetők év elején, Miskolcon megtartott 3 napos tanácskozásáról. A tájékoztató, valamint a hozzászólások azt tükrözték, hogy a népfrontmozgalom fejlődik, színvonalban is mind hatékonyabbá válik. Mindezt igazolja többek között, hogy számszerűleg is gyarapszik a népfront-aktivisták tábora. „Építsünk sport-termet“ Böcsödi József bizottsági tag a vita során elmondotta, hogy a fiatalság mindinkább megtalálja számítását helyben is, azonban a kulturális és a szórakozási lehetőség nem biztosított számukra. A KlSZ-szervczet helyisége, az ifjúság számához viszonyítva, igen szűkös. A tsz-klub nagyon kicsi. A művelődési otthonban a mozi működik. Feltétlenül szükséges olyan terem létesítése, ahol a szórakozáson kívül a téli sportolási lehetőség is biztosított a fiatalság számára. A község általános- és középiskolájába több mint hétszáz tanuló jár, tornaterem azonban nincsen. Egy sportolás céljára alkalmas helyiségben, átmenetileg, ez is megoldást nyerhet. Javasolja a községi tanács kertjében, alkalmas helyen levő, 12x18 méteres belső vi- lágú, 80 centiméter vastag kőfalból épített csűr átalakítását sport-teremmé — társa«! dalmi munkában. A javaslat teljes egyetértésben kerül a községi tanács legközelebbi ülése elé. A szülőföld hazahív Bagómért Béla, a népfrontbizottság titkára tájékoztatta az ülést a község fennállásának 750. évfordulójával kapcsolatos tennivalókról. Az ünnepséget a községi tanács művelődésügyi állandó bizottságának albizottsága szervezi a járási tanács vb művelődésügyi osztályával együtt, a Hernád menti Kulturális Hónap keretében. Szükségesnek látszik e munkához a községi népfrontbi- zottság segítőkészsége is. Javasolta egy 20 tagú bizottság megválasztását. A bizottságot egyhangúlag megválasztották azzal, hogy feladata lesz felkutatni a község történetére vonatkozó emlékeket és dokumentumokat. Gyűjtsön a helytörténeti kiállításhoz minél több anyagot. Mindezeken kívül a bizottság dolga lesz a kataszter készítése a községből elkerült és szerte az országban, esetleg külföldön élő, Göncön született honfitársakról és azok meghívása az ünnepségre. A községi népfrontbizottság szeretné elérni, hogy minden Göncön született ember, bárhol is él és dolgozik, együtt ünnepeljen a háromnegyed ezredéves évfordulón a szülőföldjén. Németh Imre országgyűlési képviselő Ahol az alumínium hajók születnek Az alumínium alkalmazása a hajóápítésben csak a leguíolső évtizedben terjedt el. Hazánk ebben a tekintetben előkelő helyet foglal cl. A Magyar Hajó- és Darugyár váci telepén már 1018-ban gyártottak kisebb alumínium hajátcslekct, 1952-től pedig tervszerűen építenek alumíniumból haj lkat, valamint acclkonsüukciójú hajótcstckrc aluminium felépítményeket. Sőt, még, s ez bizonyára nemcsak a BVK-ban van így, számos olyan tartalékkal rendelkeznek, amelyeket jó lenne már valóban kiaknázni a gazdaságosság, a termelékenység növelése végett. Nem, vagy csak nagyon nehezen lehet előbbre lépni például a létszámcsökkentésben. Sok a fölösleges papírmunka, zsúfolt az adminisztráció, s már szinte nevetséges, ahogy egyesek késleltetik a racionalizálást. Eddig főleg azért késlekedett a „tartalék feltárása”, mert azon vitatkoztak, hol kell elkezdeni a csökkentést. Fent-e, lent-e? Azután hogyan? Először az adminisztrációs munkát, a papíráradatot csökkentsék-e, vaffv az adminisztrátorok számát? így viszont még évekig lehet vitatkozni. Helyesebb lenne azonnal és határozottan lefaragni azt, ami fölösleg, ami csak a termo’ést drágítja. Lent is, fent is, a népgazdaság valamennyi területén! S ezzel a pártbizottsági ütésen felszólalók, az egész párt- bizottsági ülés egyetértett. Remélhetőleg ennek 1055-ban meg is lesz a pozitív hatása. get alapbérként osztjuk fel, s így 5 százalékos bérfejlesztést hajtunk végre. Ez a módszer serkentően hat a gyár dolgozóira, a munkásokra. Természetesen ehhez szükséges, hogy a szakemberek, a szakvezetők, a szakszervezeti bizottság, a pártszervezetek segítsenek kidolgozni a rendelkezésre álló összeg he'yes elosztását. S kérnénk, természetesen, a megyei pártbizottság és a városi pártbizottság további segítségét, mert munkájuknak, tanácsaiknak 1965-ben nagyon sokat köszönhettünk. Az elmúlt év sikerein kívül a helyes anyagi ösztönzés eredményeiről számolt be Takács István elvtárs is, a Borsodi Vegyikombinát pártbizottságának titkára. Mint elmondotta, a munkafegyelem, a szakemberek, a munkások hozzáértése, munkaszeretete az egyik alapvető momentuma annak, hogy 1965-ben számos területen túlteljesítették tervüket, s többek között 18 400 tolnával több nitrogén műtrágyát és 250 tonnával több PVC-port adtak a népgazdaságnak. 1966-tól még többet várnak, mert a feladatokhoz megvannak a szükséges feltételek. összegezte az 1965-ös év munkáját, s a valóság ismeretében, a tájékozottság segítségével határozta meg a megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek 1966-os feladatait is. Hogy mennyire reálisan, arra bizonyság a termelést irányító vezetők, szakemberek, dolgo•7ró ír wól orrtión vo I Az MSZMP Borsod megyei Kizottságának január 17-én tartott ülésén tizenhét vállalati vezető, szakember fejtelte ki véleményét. S a vélemények egybehangzóan megállapították, hogy a megyei párt-végre- liajtóbizottság reálisan, sokoldalúan, az új feladatok szempontjából tanulságosan Cél tudatosság, jobb szakmai hozzáértés zalékos selejttel dolgoztunk, ami nem mondható rossznak, hiszen a nagy kohászati üzemekben átlagosan 2.5 százalék a selejt. Azonban 1965-ben már 1.95 százalékra tudtuk csökkenteni a selejtet, s csupán ez egymagában 17 millió forint tiszta megtakarítást jelentett — mondotta Énekes elvtárs. Ezek természetesen csak adatok. S az idáig vezető út? — Eredményeink legfőbb forrása mindenekelőtt az, hogy sikerült valóban tudatossá tenni gyárunk dolgozói, műszaki vezetői előtt a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatát, annak fontosságát, közvetlen összefüggését az egyes emberek érdekeivel. S ezt a pártszervezetek, a kommunisták segítségével értük el, akik nap nap után figyelemmel kísérték a termelést, ellenőriztek, informálódtak a gondok felől, valóban ott éltek a mindennapi munka közepette.;. De igen sokat segített az az egészséges versenyszellem is, amely az ózdiak felhívása nyomán alakult ki, és szinte mindenkinek szívügyévé vált... Nos, szeretném (s bizonyosan úgy is lesz), ha ez a munkastílus, ez az együttműködés 1966-ban ugyanolyan, illetve még jobb lenne, mint az elmúlt évben) Igen sok sző esett a vita során róla, hogyan, müven formában segítsék, ellenőrizzék a kommunisták, a pártszervezetek az 1966-os feladatok teljesítését. A Lenin Kohászati Művekben, az Özdi Kohászati Üzemekben már tavaly is az egész üzemi kollektíva egyetértése, együvétartozása volt a nagyszerű eredmények egyik alapja. A vezetők, a pártszervezetek, a kommunisták a munkásokkal egyetemben beszéltéit meg a tennivalókat. Minden titkolózás nélkül terveztek és dolgoztak. S ha valaki hibát követett el. egvformán alkalmazták a feleiösség- rovonást. Egyformán követelték a fegyelmet munkástól, vezetőtől. S amint a felszólaló igazgatók mondották, 1966-ban még jobban kívánnak élni e lehetőséggel; Ezt hangoztatta felszólalásában Jeszán Sándorné. a Pamutfonó szakszervezeti titkára ÍS; A Pamutfonőban 1965-ben bevezették a 6 plusz 2-es munkahetet. így hat munkanap után minden dolgozó két szabadnapot tölthet otthon, viszont az üzemben a gépek kihasználása fokozódott. S e módszerrel a Pamutfonóban minden beruházás nélkül tehát csupán a termelékenységgel, a technika jobb hasznosításával növelték a termelést. Ezt más formában csak több milliós új beruházással lehetett volna megvalósítani. Az új munkarendet azonban csak a dolgozók egyetértése, a sok beszélgetés, tervezgetés, meggyőzés, a szinte mindennapos tanácskozás segítségével lehetett elérni. S ma már az új munkarenddel egyetért, segíti az üzem egész kollektívája. Hiszen az új munkarend révén újabb 300 nő jutott munkához. Mint a gyárak, az üzemek vezetői, pártmunkásai mondották, az új elemekkel bővült, bérrendszer, s a reális premizálási módszer megnyerte a dolgozók tetszését. Elsősorban az olyan dolgozókét, akik becsületesen, fegyelmezetten termelnek. Azonban hogy a jobb valóban érvényesüljön, ahhoz a pártszervezetek, a szakszervezetek tevékeny, mindennapos munkájára van szükség. Havasi Béla elvtárs, a városi pártbizottság első titkára ehhez a következőket fűzte hozzá: — Akár a létszámgazdálkodás, akár a munkaszervezés, a termelékenység fe’adntait nézzük, rengeteg a tennivaló. S pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata a műszaki, a gazdasági vezetőkkel, a dolgozók, a közvélemény bevonásával feltárni a belső tartalékokat. Fontos, hogy a pártnapok és a termelési tanácskozások szelleme, légköre olyan legyen, amelyben feltárulnak a hibák is, az eredmények is. Ahol személyre szóló a bírálat, s a dicséret. 1966-ban erősíteni kell a kritikai szellemet, a vitaszeüemet, hogy ne legyen senki közömbös közös dolgaink iránt. Ezt elsősorban a kommunistáknak kell megteremteniük. Számos hozzászólás, a hozzászólások számos része, részlete bizonyította, hogy a tervek reálisak, azok teljesítéséhez megvannak az objektív és a szubjektív feltételek megyénk valamennyi területén, valamennyi üzemében. Ha ki-ki becsülettel teljesíti kötelességét, az 1966-os év jobb eredményekkel zárul, mint 1965! • Á kibővített pártbizottsági ülésen elhangzott hozzászólások összegezésének második részét lapunk holnapi számában közöljük. Együtt, egyetértésben a munkásokkal A második ötéves terv utolsó esztendeje, 1965, szép sikereket hozott Borsod igen jelentős ipari üzemeinek termelését, a termelés gazdaságosságát illetően. Hogy ez korántsem a véletlen, hanem a céltudatosság, a jobb szakmai hozzáértés, az intenzívebb tevékenység és a jó vezetés következménye, erre bizonyságul hadd idézzünk megyénk öt jelentős ipari üzeme vezetőinek, pártmunkásainak felszólalásából. Nagy érdeklődéssel hallgatta a pártbizottsági ülés két kohászati üzemünk igazgatójának hozzászólását, véleményét. Elsősorban azárt, mert mind Ózdon, mind Diósgyőrött éppen az annyit emlegetett tervszerűség, ésszerűség, gazdaságosság, a helyes kooperáció, s a vezetők, a pártmunkások és a termelő munkások közötti megértés, összhang volt és lesz a jövőben is az eredmények. a sikerek forrása. Dr. Énekes Sándor elvtárs, á Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója jogos büszkeséggel számolt be róla, hogy 1965-ben az előző évhez képest 4.5 százalékkal sikerült csökkenteni az önköltséget! Ilyen : eredményre az év elején nem is számítottak. — Az eredmények egyik döntő összetevője a minőség javítása volt, 1964-ben 2.59 szá- ; 2$ milliós többlet ezer tonnával több acélt var tőlünk az ország, elsősorban a diósgyőri blokksor, mint tavaly. Számításaink alapján, a már tavaly is eredményesen alkalmazott módszerek segítségével reméljük, hogy 196S- ban 15—20 ezer tonnával több alapanyagot adunk; Jelentős pozitívum mind megyei, mind népgazdasági szempontból, hogy ilyen eredményekről, többletről adott számot Gácsi Miklós elvtárs, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, Takács István elvtárs, a Borsodi Vegyikombinát párt- bizottságának titkára, Jeszán Sándorné elvtárs, a Pamutfonó szakszervezeti titkára egyaránt. S mint hangoztatták, úgy látják, érzik, 1966-ban sikerül méginkább előbbre lépni, különösen a bérszínvonal, a premizálás új elvek, szabályok szerinti reálisabb alkalmazásának segítségével, amely- lyel a dolgozók egyetértenek! Az Ózdi Kohászati Üzemek nyersvasból 1.0 700, acélból 13 900, hengerelt áruból 16 600 tonnáival termelt többet a tér- 1 Vezettnél 1965-ben. Ezzel igen : jelentősen hozzájárult mind az exporttervek növeléséhez, mind a belső szükségletnek a ■ tervezettnél is jobb ellátásához. Mégis, mit tart Csépányi Sándor elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója a legnagyobb sikernek? — Huszonhárom millió fo- : rinttal többet termeltünk, 12 : százalékkal csökkentettük a ' selejtet, s 20 százalékkal kevesebb volt a reklamáció, mint ; 1964-ben. De aminek elsősorban örülünk, s örül a minisz- l térium is, hogy immár negyed- i évről-negyedévre az ütemnek : megfelelően termeltünk. Sike- ' rült! ■— Tervünk, hogy ez évben i ne csak negyedévről-negyedcv- : re, hanem hónapról-hónapra, ' tételesen teljesítjük majd a í tervet Ez évben jónéhány dolgozó tevékenykedett. Ez is segítette, hogy az elmúlt évi plusz termelést 100 százalékban a termelékenység növelésével biztosítottuk. Azt tettük, hogy teljes részletességgel tanulmányoztuk a gyár létszámhelyzetét, korra, beosztásra^ teljesítményre való tekintettel. És rájöttünk, hogy a teljesítmény növekedése szempontjából, helyes, ésszerű programozással jelentős „aranytartalékkal” rendelkezünk. Ezt javasoljuk más üzemeknek is; •— Az elmúlt évi létszámmegtakarítás következtében rendelkeztünk bizonyos plusz béralap tartalékkal. Ezt az alapot célprémiumként használtuk fel. az elosztást konkrét feladatokhoz kötöttük. Ez is hasznos, célravezető volt; Azonban még inkább az lesz 1966-ban, mert a rendelkezésünkre álló plusz pénzösszeA Diósgyőri Gépgyár, a több gyár egyesítését követő kezdeti nehézségek után, 1965-ben először bizonyította az összevonás szükségességét. Készáruban 120 millió forinttal, a teljes termelést tekintve 130 millió forinttal termelt többet, mint 1964-ben, s az exporttervet 39 millió forinttal teljesítették túl. Gácsi elvtárs, a gépgyár vezérigazgatója elmondotta, hogy az eredmények a nagyobb hozzáértésen, a jobb felkészültségen túj, a helyes bérpolitikának, a megfelelő anyagi ösztönzésnek köszönhetők) íme, két tényező: — Igyekeztünk nagyon következetes létszámgazdálkodást folytatni. Az előző évhez viszonyítva 132 dolgozóval csökkent a gyár létszáma. Huszonkettővel "kevesebb adminisztrátor és héttel kevesebb műszaki Ha érvényesül a megfelelő anyagi ösztönzés
