Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Soiái&tg Bßjj ßsztertdipi ! XXII. évfolyam, 1. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1966. január 1. tf ' Világ proletárjai, egyesüljelek! Az uj óv alkalmából a Nép- szabadság szerkesztősége és a |Magyar Táviratai Iroda né­hány kül- és belpolitikai vo­natkozású kérdést intézett Ivei- dar Jánoshoz, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt központi Bizottságának első titkárához. ' Alább közöljük a kérdéseket I es lvatíár János válaszait. KÉRDÉS: A vietnami agresszió kiterjesztése, a Dominika belügyeibc való beavat­kozás, a reakciós, jobb­oldali erők támadásit In- don '/.iában, a nyugatné- ,”'c militaristák nyílt ’ff éi oejelcntésc az atu fegyverekre és más nemzetközi esemé­nyek azt a benyomást kelti „ mintha az imperi­alisták az utóbbi időben magukhoz ragadták volnr a kezdeményezést. Mi erről az ön vélemé­nye? VÁLASZ; i Az imperializmus a nemzet­közi politikában sem tud fel- mutatni s' runiféle, a jövőbe mutató clg indolást. Ilyen ter­veink csak nekünk vannak, akik a szocializmus, a társa­dalmi haladás elveit valljuk ;es a tartós béke megteremté- fséert küzdünk. De, akinek nincs átfogó terve jövőt il­letően, az a kezdeménvező sze­repet sem ragadhatja magá­hoz Az imperialista világ­rendszer válságban van: szo­rongatja szocialista világ­rendszer or zágainak növekvő ei -je, nyomást gyakorolnak rá a gyarmati örökség minden formája ellen küzdő népek és sajat dolgozóinak osztályhar- ja, nehezítik helyzetét a ve- £ . kapital sta országok egy­íSétóff’ ^ Ädö el" Csak arró' • ’ehet beszélni, mii7 rialista hatal­inak, s különösen az amerikai fela,IS4k a múlt évben fo­héblt aAek eUen ir?nyul6, békebontó támadásaikat. A y'' .asKzt;isnk. >dején hangozta­tott bekeszolamokkal szemben Khfimí!lb,k kormünya katonái r«h ',,kai szerencséltette az kis^ä. n™ háborút Dél-Viet­DemokraUku^ aKöYi?tna"li pen. » a-íabban katonaftómt? lássál fenyegetik Laosz és Kmbodzsa területét és népét Ázsiában nemcsak háborút folytatnak, hanem fciszmíi- lz ellentéteket a gyarnTaUiga Wól felszabadult országok ki­lőtt és országokon belül, el­lenforradalmi akciókat’szer­eznek; bátorítják a népeile- >es erőket, védelmezik a ko- hniaijsta rendszer maradvá- jyait. Afrikában is; Latin- Imerikában terrort alkalmaz­ik a haladó mozgalmak el­fő- Európában pedig azoknak nyugatnémet rnilitaristák- a kezébe akarnak atom- jP-yvert adni. akik a lörténe- aV, aba' régóta véglegesített atarok revíziójára törnek. hn az is tény " s ezt az “ő.erdcai imperialisták is jól íolvk —’ bogy e »íhrkósbot”- f “tikával szemben magában K Egyesült Államokban is l i ii az elégedetlenség és izöv ,kozás> s még NATO-beli leseiket sem tudták kié» r es al<eióra bírni, s ami bika* °nlosabb, a megtumadol- icni nem tudták megfélemlí- Éunrt ***^8 kevésbé lcigázni, hövekvő ellenállással »«toznak, győzelem szá­mukra ' nem látható, s mind­jobban lelepleződnek a világ közvéleménye előtt. Igv értem azt, hogy az im­perialisták nem ragadták ke­zükbe a kezdeményezést. Ag­resszív cselekedeteik sokkal inkább a szorongatott kalan­dor hazárd lépeseire emlékez­tetnek. KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát a békés egymás mellett élés elvének érvényesí­tésére a jelenlegi nem­zetközi helyzetben? VÁLASZ: A békés egymás mellett élés elve számunkra nem propapandaszólam, nem tak­tika, hanem egész korunkra érvényes lenini elv, amely­nek érvényesítéséért minden körülmények között a mosta­ni nemzetközi helyzetben is lehet és kell küzdeni. Mi abból indulunk ki, hogy a szocialista építőmunkához békére van szükség, a kom­munisták történelmi küldeté­se, hogy az emberiség érde­kében küzdjenek egy újabb világháború megakadályozá­sáért, azért is, mert a szo­cializmus eszméjének világ­méretű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiséit nasrencséjé re a világháború immár nem végzetszerűen elkerülhetet­len. a Szovjetunió, a 14 szo­cialista ország, a gyarmati iga alól felszabadult népek, s a kapitalista országok hala­dó mozgalmai, ha egyesítik erejüket, képesek meggátolni az imperializmust egy új vi­lágháború ki robbantásában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. En­nek megfelelően mi teljes mértékben szolidárisak va­gyunk az amerikai agresszor ellen küzdő vietnami testvé­reinkkel és minden, az impe­rialisták által megtámadott néppel, s tőlünk telhetőén tá­mogatjuk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nem­zetközi kérdések politikai, tárgyalások útján való meg­oldásának. Normális viszony­ra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista vi­lággal is, ideértve a hozzánk közelebb eső európai országo­kat, s a távoli Amerikai Egyesült Államokat is. A mostani helyzetben fél­reértések is adódnak a békés egymás mellett élés értelme­zésében. Mi tudjuk, s a ka­pitalista országok kormányai­nak is meg kell tanulniuk, hogy a béke oszthatatlan, képtelenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fej­leszthetik politikai kapcsola­taikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés elvét es gyakorlatát rá kell kényszerí­teni- az imperialistákra, s ebben nemcsak a kommu­nistáknak van feladatuk, ha­nem minden embernek, aki bármilyen okból ellene van a háborúnak, a föld bármely részén éljen s. KÉRDÉS: Milyen lehetőségek nyit­nak ebben a helyzetben a Magyar Népköztársa­ság nemzetközi tevé­kenysége számára, ho­gyan hasznosítjuk ezeket a lehetőségeket? VÁLASZ: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye 1965- ben is erősödött. Ezzel együtt Prága, Varsó. Moszkva, Isztambul ges, 1965. évi statisztikája is. Eszerint Miskolcról és környé­kéről csaknem 38 ezren vettek részi a* esztendő különböző tár;.--- lUcLása.Vt. Külföld"., több, mint ‘Jä00-an jártak az IBUSZ-szál. Legtöbben, mint­egy 800-an az NDK-ban. 1965- ben 790 belföldi társasautó­buszt indított a miskolci IBUSZ több mint>31 ezer or­szágjáró utassal. külpolitikai tevékenységének] lehetőségei is tovább nőve- j kedtek. H A nemzeti önbecsülést fel) nem adva is jól tudjuk, hogy. nekünk, mint kis országnak; nincs döntő befolyásunk a. világpolitika alakulására.• Mégis, hála népünk politikai! és az építésben elért sikerei-• nek. szocialista társadalmi] rendszerünknek, szavunk sú-< lya növeltszik a nemzetközit életben, s ezt mi mindenkor; a szocializmus, a haladás, a- béke javára fordítjuk. ] A múlt évben bővitettük- kapcsolatainkat; és együttmű-J ködösünket a Szovjetunióval,; az európai szocialista országok-j kai, távol-keleti szocialista or-, szagokkal, elsősorban a Vietna-t mi Demokratikus Köztársaság-; gal. Bővültek kapcsolataink azj európai kapitalista országok-, kai, közöttük jelentősebb po­litikai lépéseket realizáltunk Ausztriával. Franciaországgal és Angliával is". Tovább fej­lődtek kapcsolataink Ázsia. Afrika országaival, Latin-Ame- rikával. Növekedett szerepünk a különböző nemzetközi szer­vezetekben, közöttük az Egye­sült ’Nemzetek Szervezetében, ahol kormányunk álláspontját képvisel" külügyminiszterünk ismert fellépésével széleskörű felismerést vívott '.ti. és a lés- ’-•éiA' ütés«,- • ke« -a mi kep- ti'~>:*r»nk töltötte be ab ! sziá­mii politikai bizottság elnöki tisztét. Az 1966-os esztendőben Is szándékunkban áll és köteles­ségünk is, hogy hasonló szel­lemben tovább folytathassuk és szélesítsük a Magvar Nér>- köztársasásr külpolitikai tevé­kenységét. Hazánk képviselőire a nemzetközi politikában az a megtisztelő szereo vár. hogy minden területen növekvő akti­vitással tevékenvked’onek és Önálló kezdeményezéssel is működicnek közre a szocioli'- mus, a béke javára, a vi’ás nemzetközi kérdések megoldá­sa éróekéhon, szoros eevütt- működ'tsben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamai- vai. valamennyi szocialista or- szággal, a haladás minden ere­jével. KÉRDÉS: Hogyan látja a szocialis­ta országok együtt mű­ködésének eredményeit és távlatait, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének problémáit, s ezek hatását a jelenle­gi nemzetközi helyzetre? VÁLASZ: Mint ismeretes, az utóbbi években a nemzetközi kommu­nista mozgalmon belül és a szocialista országok együttmű­ködésében is új problémák merültek fel. Mivel c kérdései; rendkívül fontosak, mi nagy figyelmet fordítunk rajuk. Jó­magam 1965-ben részt vettem a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén, jártam a Szovjetunió­ban, Jugoszláviában, Mongó­liában, s több, itthon folytatott nemzetközi tanácskozáson is sok személyes tapasztalatot szereztem. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a vita tovább folytatódott, az ösz- szes szocialista országok és az összes kommunista párt egy­ségét nem sikerült megterem­teni. Mégis kijelenthetjük, hogy a múlt évben fejlődött, erősödött a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommu­nista mozgalom, a haladó erők kapcsolata és együttmű­ködése. S egyben azt is je­lenti, hogy az egységtörekvé­sek erősödtek az egységbon­(If oly tatás a 2. oldalon.) Kol I ed ál ás, n y á j ford í tá s, ajándék a „koma-iáiba“’ Üj esztendő ] víg az erdő ? csörrentés, bányász területe- most kell újulni. / Üjutáskor ken, Bükk-kömyéki falvakban víg örömet / most kell hirdet- a fejtő anyagokkal űzött vi- ni — hangzott egykor a dal dám robbantás. És kint. a me- ós hangzik sok helyen még zőn nyájforditás jelzi az év- ma is a Hernád völgyében, végét, no meg az új kezdetét, amikor Újév hajnalán fiatal A csordások kiterelik a csor- gyerekek járnak köszönteni, dát a halárba, aztán visszafor- Persze, nem egészen önzetle- ditják. Nem jelent ez mást. nül. mert pár garast mindig mint a megújulást a csorda kaptak érte Miskolcon és a életében éppűgv, mint ahogv megyében is. Ezt nevezték ito- „„ . . V. , _ ledül ásnak. ls mcSulul Szilveszter Mielőtt azonban a gyerme- siszakájának fordulóján, kék Újévkor elindulnának jó- Aztán beköszönt az új esz- kívánsággal párosított Pénz- tendő. és megérkeznek az szerző körútjukra, a mezokon , felhangzik a Szilveszterkor el- ajándékok, amelyeket mmde- maradhafcatlan ostorixittogta- m'innen küldenek egymásnak tatás, a kertek alatt a lánc- vidéken a „koma-tálba". Konfetti, szerpentin, papírtrombita A kereskedelem jó előre gondoskodott róla - hogy az űj esztendőt köszöntő vidám em­berek beszerezhessék az ilyen­kor nélkülözhetetlen kelléke­ket, A szilveszteri mulatságok­ra 1965-ben is több ezer mé­ter szerpentint, sok száz pa­pírcsákót, mulatságos álarco­kat, rengeteg konfettit vásá­roltak az emberek. S éjfél után a miskolci fó utca hangos volt a papírtrom- bi ta-koncerttől. Vendegeket vár a Bükk Sokan töltöttek a SzHveaitert a Bükk turistaházaiban, s a kettős ünnepen is több száz természet­járót várnak a nükkbe. A termé­szet szépségein kívül más „csaló- gatóról*’ is gondoskodtak a turista- házak. Szentlélekm, a Herman Ottó turistaházban például házS disznótoros, vadászételek és első­sorban természetesen korhclyleve* szerepel az ünnepi étlapokon. „Kifosztották” a jelmczköksimzdt Csúcsforgalom volt az el­múlt napokban a miskolci jel­mezkölcsönző holtban. Már az ünúep előtt egy héttel sokan válogattak a divatos kiscstélyi ruhák, stólák, báli belépők között. Akadt jócskán olyan férfi, aki Szilveszter délután­ján sietett szmokingot kölcsö­nözni. Kazincbarcikára egy tánc- versenyre kértek szép ruhá­kat, s a Heves megyei Balaton község év végi mulatságára is Miskolcról vittek jelmezeket. Újévi malac és a többi mai a hallban játszott a ze­nekar, hogy minden helyiség­ben táncrapcrdülhessenck a vidám szilveszt evezők. Éjfél­kor a hagyományos pezsgős koccintáshoz is jutott elég habzó ital a poharakba. Egye­dül a miskolci Vcndéglátóipari Vállalat éttermeiben tízezer palackkal várták a vendége­ket. Az idei Szilveszter újdonsá­ga volt a miskolci arnsi Pin­ce-borkóstoló. Az ünnepre megnyílt az oldalág is. Itt íe sokan köszöntöttek Üj ivet, „Telt ház” volt Szilveszter éjjel a szórakozó helyeken, Az éttermek, a kisvendéglők kü­lönleges ételekkel várták az Újévet köszöntő vendégeket. A miskolci Avas Szálló fehér termében vidám műsort, mu­tattak be ez alkalommal, amelyben Lady Zsuzsa, Sza­badj/ József és Makay Sándor, a Miskolci Nemzeti Színház művészei léptek fel. Ejfél után a legtöbb szórakozó helyen élő kismalacot sorsoltak ki a jelenlevők között. A Polóniában ez alkatom­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTPSAGANAK LAPJA Kádár jáii.ös elrtárs újévi nyilatkozata Megyénkből, az IBUSZ kü­lönböző évvégi társasutazásai révén, jó néhányan külföldön kcf-cinlötlvik Szilveszterkor, s A'.:5: /Ctii ' r.oban, Moszkvában, Isztam­bulban, esetleg a Földközi- lenger partjainak valamelyik városában köszöntik az új esz­tendőt. Elkészült különben a mis­kolci IBUSZ-iroda nem végle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom