Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

ßSZAKMAGYARORSZAG

Vasárnap, 19S5. december IS,

Foek Jenő elv társ nyilatkozata

(Tolytatas a J. oldalról.)

százalékkal, összesen több mint \ milliárd forinttal növeli a bérből és fizetésből' élők reáljövedelmét.

A termelékenység gyorsabb növelésével további terven kívüli lehetőség nyílik arra, hogy a központilag elhatározotta- kon túl, az üzemek bérkorrekciókat hajtsanak végre. Ezt szolgálja az is, hogy a vállalatok a tartón létszámcsökkentéssel megtakarított béralapnak 75 százalékát, fordíthatják a. dolgozók fizetésének növelésére, valamint jutalmazására, az eddigi 50 százalék helyett. Az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek az export növelésében és az import csökkentésében. Ez remélhetőleg ugyancsak azt eredményezi, hogy béremelésre és jutalmazásra is felhasználható terven felüli összegekhez jutnak.

KÉRDÉS

A húsarak emelés« nyilván módosítja, a háztartások étrendjét. Hogyan elégítjük ki a más élelmiszerek iránt várhatóan megnövekedő igényeket"

VÁLASZ:

A disznó- es marhahús fogyasztásának varható csők- VALASZ: kenését mindenekelőtt több A l"í~ tojás és baromfi fogyasztásával lehet pótolni. Intézkedéseket teszünk, hogy e cikkekből megfelelő legyen az ellátás, és az árak ne emelkedjenek. Jelenleg mindkét cikkből elég jelentős exportunk van.

A marhahús a tőkés piacokon

jó exportcikkünk, ha ebből többet tudunk exportálni, a baromfi és a tojás kevésbé gazdaságos exportjának csökkentésével, az utóbbiakból jobban el tudjuk látni a hazai piacot. Terveink szerint, 1966-ban az ideinél körülbelül 30—40 százalékkal több baromfit juttatunk — a hazai fogyasztóknak.

Ami a zöldség- és gyümölcsellátást illeti, joggal reméljük, hogy közepes időjárás mellett az ideinél legalább 30 százalékkal nagyobb lesz a zöldséges gyümölcstermelés; ennek következtében az ez évihez képest csökkenni fognak az árak. A hazai ellátás követelményeit a cikkek exportjánál is lényegesen jobban figyelembe vesszük, mint ebben az esztendőben.

KÉRDÉS:

A tájékoztatóból kitűnik, hogy a jövő évi bér- és árintézkedések zöme csak február 1-tó), egy részük még később kerül lievezetésre. Mi indokolja, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően már most nyilvánosságra hozták a. tervbe vett intézkedéseket?

Árintézkedéseknél ez valóban szokatlan. Ügy gondoltuk azonban, hogy helyes, ha éves tervünk nyilvánosságra, hozatalakor teljes összefüggésükben a dolgozók elé tárjuk szándékainkat. A részletes árjegyzékek — ahogy már említettem — csak a későbbiekben

készülnek el és csupán a bevezetés napján kerülnek nyilvánosságra.

A Központi Bizottság novemberi ülésén, a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban, már nyíltan szóltunk életszínvonal politikánk irányelveiről és a nyilvánosságra hozptt beszámoló is említi az ár- és kereseti arányok fokozatos megváltoztatásának szükségességét. A tiszaszeder- kényi gyáravató ünnepségen összegyűlt több ezer hallgató előtt én már nyíltan beszéltem az ármódosításokra vonatkozó, akkor már jórészt kiala kult elképzeléseinkről. Viszont a liszt,, a kenyér, a cukor, a zsír árának emelkedéséről elterjedt híreket cáfoltam, mert ezek a híresztelések ak kor sok helyen bizonyos mértékű felvásárláshoz vezettek. Mivel határozatok akkor még nem voltak, beszédemnek ez a része csak rövidítve kerülhetett nyilvánosságra. Az enyhén szólva nem szerencsés rövidítés sajnos, félreértésekre adott alkalmat, amelyeket csak most, a döntések közzétételével oszlathatunk el.

Népünk felnőtt, öntudata erősödött. Joggal bízunk abban, hogy meg fogja érleni intézkedéseink célját, amely a népgazdaság továbbfejlesztését, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A pártnak és a kormánynak az a kérése, hogy járuljon hozzá minden dolgozó jövő évi tervünk hiánytalan megvalósításához, munkája hatékonyságának fokozásával, a termelés újabb sikereivel — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő.

Fokozatos, meggondolt,

jól előkészíteti végrehajtás

Beszélgetés Varga Gáborncval az iskolareform néhány időszerű kérdéséről

— mindenkor fokozatos, lassú és meggondolt. Ü.i oktatási formákat. csak ott szervezünk, ahol a feltételek biztosítottak, és csak ott szüntetünk meg valamit, ahol erre eleve adott, minden feltétel és lehetőség. Ugyancsak fokozatosan történik a szakközépiskolák átszervezése is az országgyűlésen többször emlegetett, formára, nevezetesen arra, hogy egy szakma helyett szakmai csoportokra képezzen. E tekintetben első talán a kereskedelmi jellegű szakközépiskolai szervezés lesz, mert. ott látszanak

ügyi vonatkozású további változásokról beszélgettünk.

— A parlamenti vita óta a szülők körében nagyarányú érdeklődés és itt-ott nyugtalanság tapasztalható, mert szó esett bizonyos fokú középiskolai átszervezésekről, és a szülők, akik— Sok szó eseti a szakmunkásképzésről. Mutatkozik-e nagyobb érdeklődés ez Irányban?

baknak, illetve ott lelhetők fel a mielőbbi átszervezés legjobb lehetőséged.

— Általánosságban beszéltünk tanulókról- Bizonyos iskolafajtákban sok, máshol igen kevés a leánytanuló. Van-e valami elképzelés a sajátosan női jellegű oktatásra?

— Oktatási életünket irányító szerveink igen sokat foglalkoznak a. lányok problémájával. Szóba került, hogy a kémunkás szemmel

t

(Viszontválasz az „Uj Embernek“)

tóm.

ideig

M

egértük, hogy az „Üj Ember” Anonymus glosszaírója (lapjának december 12-i számában, annak „Katolikus szemmel” rovatában) belénk csípett. Egy memoár cikk miatt Pontosabban, mert emlékeztünk és emlékeztettünk. Méí pontosabban, mert a kelleténél jobban és többre emlékeztünk, mint az manapság — egykori kapcsolatai miatt — a Római Katolikus Egyháznak hasznára és dicsőségére válhatna.

A bótai templomépités és ■templomszentelés körülményeiről van szó, amelyről lapunk november 16-i és 17-i számában olvasóinkat részletesebben tájékoztattuk. Olvasóink egyebek között ebből a cikkből is meggyőződhettek arról, hogy-. 25 évvel ezelőtt a feudál-kapi laüsta M agyarországon miként borult egymás keblére áz úri és papi ravaszság, — hogy a munkások, a parasztok és a. kisemberek kizsákmányolásában, fizikai és szellemi elnyomásában miként fogott össze és talált megfelelő partnerre a tőkés-földbirtokos osztály és a feudális főpapság.

Őszintén szólva a rossz emlékű bótai templomszentelés 25. évfordulója nekünk bizony már eszünkbe se jutott volna, ha erre Borsodbótán maga Dorogi István plébános úr buzgólkodása fel nem hívta volna figyelmünket. De felhívta, hisz a kellemetlen emlékű jubileumra furcsa módon meginvitálta a község közismerten haladó szellemű mai vezetőit is. De ez nem érdekes.

T

ermészetesnek tartjuk, hogy az „Űj Ember” nem tetszését nyilvá-, nítja aposztrofált cikkünk miatt. Vari viszont ebben a glosszácskában néhány dolog, ami már nem ennyire természetes. Nevezetesen az, hogy az „Üj Ember” ma sem igyekszik elhatárolni magát a bótai jubileumtól, ami sokkal inkább emlékezteti a katolikus munkásokat is a kizsákmányolásra, a testi-lelki elnyomásra, a főurak és főpapok dölyíére, az álszent és képmutató úri nagylelkűségre, a kúriai dinom-dánomokra, az egykori templomszentelésen felvonult. Gömbös-féle politikusokra, gyárosokra, földbirtokosokra és főpapokra. — mint konkrétan a templomszente- Üésre. Aztán az eero természetes, hogy a glosszaíró tájékozatlansággal gyanúsít bennünket, s a fogalmak összekeverésével megpróbálja elbagatellizálni az egykori templom- ■ szentelés körülményeit és társadalmi lényegét. Félreértés ne essék, a 25 évvel ezelőtti ; bótai templomszentelésről és nem egy akármelyik más templomszentelesről van szó! Meg azután az se természetes, hogy az „Űj Ember” glosszaírója lapunk olvasóit rossz memóriájú, nem gondolkodó embereknek tartja, akikkel egyszerűen „el lehet hitetni” bizonyos dolgokat, s a jámbor olvasó azt csak úgy egyszerűen „beveszi”, mint serdülő gyerek a katekizmus tantételeit. Szóval ez már egyáltalán nem természetes. A- glosszaíró tárgyi tévedéseiről nem is szólva, amelyekből viszont éppen az „Uj Ember” tájékozatlanságára derülhet fény.

Nézzük közelebbről.

Az „Üj Ember” glosszaírója — elterelve a dolog lényegéről a figyelmet — kioktat bennünket, hogy .. a templom- szentelés évfordulóit évről

évre megünneplik. Ez sokszor összeesik a templombúcsúval ...” — s ezt „világias külsőségekkel is emlékezetessé teszik”. A lényeg — írja az „Üj Ember” — a templomhoz, a templom védőszentjéhez kapcsolódik, s a hívek számára az évforduló „a lelki összeszedett- ség napja ..a nevezetesebb évfordulókon (25, 50, 100, több 100 év) pedig renoválásra is sor kerül

„Ez történt Bótán is, nem több és nem kevesebb — írja, majd így folytatja; — A templomszentelés 25. évfordulóját ünnepelték a helybeli katolikusak, nem pedig Borbély- Macky Emilt, a község egykori földesurát, amint azt Csépányi Lajos igyekszik elhitetni olvasóival az Északmagyarország hasábjain. Lehet, hogy a cikk írója nem tud arról, hogy egy- : házközségeink megünneplik a 1 templomszentelés évforduló- > ját, de annyit neki is tudnia 1 kell, hogy a katolikus temp- 1 lomokat nem világi nagyságok, 1 főurak, földbirtokosok tiszte- • Jetére szokták felszentelni, ha- ' nem Isten tiszteletére. Bízó- • nyos, hogy sokan élnek még

Bótán, akik a 25 évvel ezelőtt templomszentelésre emlékeznek. Emlékeznek annak külsőségeire is. De nagyon nehé: elhitetni az Északmagyarország olvasóival, hogy azok a ( Ibótaiak, akik az idei templombúcsú ünnepén az ünnepekre összegyülekeztek, a 2í évvel ezelőtti idők visszajötté- ért könyörögtek volna istenhez. Kár, hogy csak hallomásból értesült a templomi ünnepségről. Személyes élmény másról győzte volna meg a cikkírót” — írja az „Uj Ember”.

E

jnye, ejnye! Az „Üj Ember” cikkírójának azután igazán illenék tudni, hogy a temp- lömbúcsú ünnepét Bótán nem október 17-én tartják, hanem minden évben január elsején.

Aztán azt is bizonyára tudja az „Üj Ember” cikkírója, hogy — állításával ellentétben — „a templomszentelés évfordulóit évről évre” nem ünnepük meg, a felszentelés megújítására rendszerint csak a nagyobb restaurálások után kerül sor. (Meglehet, egyházi berkekben újabban növelik, szaporítják „a lelki összesze- dettség” lehetőségeit, alkalmait, a különböző évfordulók számontartásával is, ami viszont az egykori hívek eltávolodásával, a felvilágosultság, az emberi értelem növekedésével függ össze.)

Viszont Bótán mindenki tudja, hogy október 17-én sem templombúcsú ünnepe, sem ezt megelőzően restaurálás nem volt. Csak egy dolog volt; a 25 évvel ezelőtt ravasz hátsó gondolatokkal, fantasztikus úri képmutatással és országra szóló csinnadrattával megépített templom felszentelésének negyedszázados jubileuma. A Dorogi plébános úr által nehezen összetoborzott, erősen megcsappant létszámú hívek is nyilván erre emlékeztek. Mi másra emlékezhettek volna?

D

e vajon lehet-e a 25 évvel ezelőtti bótai templomszentelésre emlékezni anélkül, logy emlék-képeink között meg ne elevenednének az egykori is nem mindennapi templom- , zen teles főbb motívumai és ;ő figurái? Köztük is elsősor- Mn Vitéz Borbély-Maczky Smil földbirtokos és főispán, íz országáruló fasiszta Göm- Jös Gyula és a véreskezű Hé- as Iván egykori kebelbarátjának hamisan szónokié alaki a.

meg a többieké is; a méltósá- gos országgyűlési képviselőké, a kormányfőtanácsos gyár- és bányaigazgatóké, a vitéz huszárezredeseké és a báró földbirtokosoké. Mert megítélésünk szerint ezen a témplom- szentelésen még Kriston püspök személye is háttérbe szorult kissé a íőispánl pár és előkelő vendégei mögé, — jóllehet késő estébe nyúlóan együtt parol áztak és együtt dorbézoltak a bótai kúriában.

Miért állítja hát az „Üj Ember” névtelen glosszaírója, hogy ez a jubileum is épp olyan volt, mint a többi templomszentelésé. Nem több és nem kevesebb?! Kellemetlen talán vállalni a történelmi rokonságot azokkal a figurákkal, akiket már rég elfújt a történelem szele? Vagy pedig nehéz élesen elhatárolnia magát tőlük s a kellemetlen emlékű jubileumtól? Mi értelme van itt a ködösítésnek és a mellébeszélésnek? Ki itt a tájékozatlan?

A

zt például mi egyáltalán nem állítottuk, hogy az évforduló megünneplésére összegyűlt bótai hívek „a 25 évvel ízelőtti idők visszajöttéért kö- jyörögtek volna Istenhez”. Ezt — az „Üj Ember” cikkírójával Mentéiben — mi nemcsak íem akartuk elhitetni olva- óinkkal, de értelmetlen dologiak is tartanánk, hiszen azt, imi két évtizeddel ezelőtt nú- unk örökre véget ért,, azt ne- íéz lenne bárkinek is vissza- mádkozni. Csupán annak a rivánságunknak adtunk han- ;ot, hogy Borsodbóta hagyo- náhyainak ápolását, s annak Időntését, hogy például Bótán nire emlékeztessük felnövő Ifjúságunkat, bízzák a község nai vezetőire, a párt- és a ÍISZ-szervezetre, a tanácsra, község lelkiismeretes peda- ógusaira, s ifjúságunk jó me- nóriájú szüleire. Ez így persze gészen más. Mert abban iga- a van az „Űj Ember” glosszaírójának, hogy „sokan élnek nég Bótán, akik a 25 évvel ez- lőtti templomszentelésre ém- íkeznek*’. Szerintünk emlé- eznek bizony annak külsősedre is, társadalmi háttérére s lényegére is. És az „Üj Emer” csipkelődése is bizonyítja, ogy nem is árt néha, ha emlékeznek. Persze, népi „kato- kus szemmel”, hanem az osz- ílyöntudatos munkás szemé- el és fejével.

Csépányi Lajos 1

Az országgyűlés legutóbbi ülésén sokrétűen megvitatta, hogy az 1961-ben törvénnyé lett iskolareform végrehajtásában eddig milyen eredményeket értünk el, mely területen mutatkoznak nehézségek, melyek a soron következő feladatok.

Az országgyűlési vita felmért és utat mutatott, s bár nagyon alapos volt, a végrehajtás gyakorlati munkájáról természetszerűleg nem adhatott tájékoztatást. Az a Művelődésügyi Minisztériumra és a tanácsi művelődésügyi apparátusra vár. A középiskolákra vonatkozóan azóta meg is jelent. rendelkezés.

Varga Gábomét, a Borsod megyei Tanács vb elnökhelyettesét kerestük fel a napokban. Mint elnökhelyettes, művelődésügyi vonatkozású kérdésekkel foglalkozik, és országgyűlési képviselő is, tehát törvényhozó és a. törvény végrehajtója egyszernélyben. A. parlamenti iskolareform-vitáról és a vita után várható oktatásíiervi vr»n;if.kYVzásii frv'irá'hHi \rnlnek gyermekei pályaválasztás előtt állnak, nem látnak elég tisztán.

— Az érdeklődés természetesnek tekinthető, de nyugtalanságra nincs ok. Az országgyűlés vitája hosszabb távlatra, előre tekintve vitatta meg oktatásügyünk fejlesztését. A szeptemberben kezdődő iskolaévben a középiskolák: gimnáziumok. technikumok, szak- középiskolák a jelenlegi szervezeti formájukban kezdik meg a munkát, vesznek fel tanulókat, akik a megkezdett tormában járják is majd végig i négy ével. Középiskolai vonatkozásban az, iskolareform második szakaszának előkészülete folyik, ez az előkészítés azonban igen hosszadalmas, >ok felmérést, alapos szervező munkát igényel, különféle tan- -ervi és egyéb dokumentációs anyagok elkészítését, így tehát' nincs ok az aggodalomra. A változások csak fokozatosan cövetkeznek be, a későbbi dőloben.

— UKxaiasi eietumcet ír; nyitó szerveink igen sokat fog lalkoznalc a. lányok probléma jával Szóba került, hogy a ke sőbbiekben lehetőséget keller biztosítani sajátosan női szál munkák, a nőkhöz közeleb álló munkacsoportok, foglal kozási ágak elsajátítását oélz középfokú oktatási intézme nyék létesítésére. Természete sen erre Is vonatkozik a má említett fokozatosság elve, é az az alapelv, hogy csak ol szervezünk új oktatási forrná ahol erre minden lehetősé biztosítva van.

— A pályaválasztás segítő eddigi társadalír tevékenység kielégitő-e

— A pályaválasztást mind inkább társadalmi üggyé kel tenni, szélesebb alapokra kel helyezni a jelenleginél. El kel érnünk pályaválasztási mun Icánkkal, hogy a szakmunkás képzésnek és a szakmunkás nak nagy becsülete legyen má a pályaválasztás előtt álli gyermeknél vagy annak szü lei előtt; Ne csak a lcözépislco Iából kimaradottak kerüljenel a szakmunkásképző intézetek be. Már az előbb utaltam rá hogy a szakmunkásképzői nem a munkások és parasztéi gyermekeinek szánt külön intézetek. Más szülők gyermeke is járhatnak oda, mint ahogj a munkás- és parasztgyesrme keknek is nagyobb részarányi kell biztosítanunk a középiskolákban. Hasonló módon ? középiskolák különböző tagozatos osztályai tanulóinak ösz- szetételcn is változtatnunk kell, hogy a tagozatos osztály nyújtotta sajátos képzésben a lehetőségeken belül minden gyermek egyformán részesülhessen. Összegezésül megismétlem ; Az országgyűlés vitájában felmerült elképzelések, javaslatok nem máról holnapra jelentkező változásokban valósulnak meg. Az iskolareform-törvény további végrehajtását mindenkor alapos felmérés,’ átgondolt előkészítő munka előzi meg; a szülőknek nincs okuk nyugtalanságra. Ismételten hangsúlyozom, hogy a pályaválasztásnál a szakmunkásképzést is éppúgy figyelembe kell venni továbbtanulási lehetőségként, mint a középiskolákat, hiszen a jól- cépzett szakmunkásra egyre több szükség lesz, és a szakmunkásképző intézetet végzett fiatalok könnyen elvégezhetik najd felnőtt tagozaton a középiskolát is. A diákoknak pe- lig továbbra is legfontosabb eendöjük a szorgalmas, ki- artó tanulás.

Benedek Mikit*— Feltétlenül kívánatos, hogy mind több fiatal és szülő érdeklődése forduljon a szakmunkásképző intézetek felé. A jövőben ezekben a tanintézetekben jelentősen emelkedik a képzés szintje. Több elméleti képzést kapnak a szakmunkás tanulók, s általában a szakmunkásképzés sokkal közelebb kerül a középiskolához, mint .régebben, vagy éppen még napjainkban is van. Kívánatos. hogy az általános iskolái végzett, illetve végző gyermekek tovább tanulásánál a szülők vegyék figyelembe a szakmunkásképző intézetek nyújtotta lehetőségeket is, és ne legyenek ezek az intézetek kizárólag a munkás és parasztgyermekek továbbnevelői. Más szülőkategóriák gyermekei is meglelhetik itt a továbbképzésüket, és a magasabb képesítéshez vezető utat.

— Napjainkba« még sokféle szerv kezében van az oktatási munka irányítása. A Művelődésügyi Minisztérium mellett a szaktárcák is intézkednek. Várható-e ebben változás?

— Feltétlenül. Az Országos Oktatási Tanács már megala- cult. Ennek mintájára alakul majd meg minden megyében — Borsodban Misicolccal közösen — a Megyei Oktatási Ta- lács, amelynek feladata lesz, íogy minden olyan szervnek i munkáját koordinálja, ame- yik valamilyen jellegű szervezett formájú képzéssel fog- alkozik. Feladata lesz, hogy igységes elképzeléseket alakítón ki, azok végrehajtásához a ' ehetőségeket megteremtse, ; űztosítsa és előkészítse a re- i

orm további végrehajtásának ^ ...... I

gyes fázisait.

— A diákokat, elsősor- 1 ban a középiskolásokat ’ foglalkoztatja , az érett- i ségi kérdése, bár a mű- 1 velődésfigyi miniszter az 1 országgyűlésen utalt , rá, hogy még készülni , kell az érettségire,

i

— Én is csak ezt. mondha- i am. Érettségi még hosszú f léig lesz. Alapos felmérést, j okoldalú előkészítést kíván, ( a ezt a nagy jelentőségű vizs- j át meg akarjuk szüntetni. A j, iákoknak feltétlenül tanul- ( iok kell, nem elsősorban az r rettségi vizsga kedvéért, j- fangsúlj'ozzuk a fokozatossá- r }t. A reform végrehajtásának z térne, legyen szó akár az c j-l-es gimnáziumi oktatási tl műszerről, vagy a 4+2-es ( lakközépiskoláról, esetleg a izépfokú 6zaktechmkumokról