Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-15 / 295. szám

fi lyukóbányai szkip-akna tornya világ proletárjai egyesüli etek! XXI. évfolyam, 295. szám. Ära: 50 fillér Szerda, 1985. december 15 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ki eleire L épten nyomon hangoz­tatott kívánság, hogy az ifjúságot az életre kell nevelni. Amikor Ózonban az életre nevelésről beszélünk, csak nagyon rit­kán visszük végig a gondola­tot; milyen életre is akarjuk felkészíteni gyermekeinket — nrra. a tegnapi életre-e, ami a konzervatív szülői intelmeken oly gyakran átsüt, vagy a maira, amelyet ismerünk; s élünk, avagy a jövőre gondo­lunk, amelynek csak kibonta- Kozoban vannak a. körvona- lai. Nem gondoljuk végig fl-jyidezt, s ebből nagy bonyo­dalmak, ellentmondások szár­maznak'. s végső soron lehetet­lenné válik, hogy a nevelési követelményekkel következete­sek legyünk. És mindezt bonyolítja, hogy nem tudjuk mindig átfogni a teljes életet, hogy annak csu­pán egy-egy darabjára fordít­juk a figyelmet. így az élet­re nevelés részfeladatokra szű­kül le. Emlékszünk még az ötvenes évek elejére, amikor a politikai nevelés vált el egészségtelenül a nevelés egyéb területeitől. Az utóbbi években egy má­sik. egyébként nagyon fontos területet szakítottunk ki a ne­velés egészéből, a munkára ne­velést. Az életre nevelés és a munkára nevelés közé egyen- lőségi jelet tettünk. Néni lát­tuk, vagy nem akartuk meg­látni, hogy az utóbbi csak ré­sze —, igaz, nagyon fontos ré­sze —- az előbbinek. Kiszakí­tottuk, fetisizáltuk a munká­ra nevetést, s ebből követke­zően túlzásokba estünk — ez pedig ártott magának a mun­kára nevelésnek is. Sokan hit­ték, hogy ha a gyermekeket beviszik az üzemekbe, egycsa- pásra minden megoldódik, azonnal szocialista felfogású- akká válnak. De a munkás- osztály egészéről kialakult he­lyes képet nem lehet azonosí­tani személy szerint minden munkással. Hiszen köztük is vannak lógósok, a társadalmi tulajdonnal mit sem törődök, az ifjúsággal foglalkozni nem szeretők. És éppen azok. akik csak brossúrákból ismerték « munkásokat, riadtak meg legelőször, azok hangoztatták: pedagógiai okokból vigyék el­különített tanműhelyekbe a gyerekeket. A tanműhely mellett szőlő érvek mögött természetesen voltak mások, indokoltak is. Hiszen ott valóban rendszere­sebb ismereteket kaphatnak a gyerekek, s nem zavarják a termelés folyamatosságát sem. Ki ne emlékeznék azonban azokra az évekre, hogy egyik­másik munkás káromkodik, lóg, vagy éppen nem ügyel kellőképpen a minőségre. S még egyes nevelők „féltették” a viszonylag „steril” körülmé- rayek között elért nevelési Eredményeket, közben nem gondoltak arra. hogy az isko­lai elvégzése után úgy is va­lamilyen munkahelyre kerül­nek a gyerekek. Csakhogy ak­kor már nem lesznek a hátuk mögött a pedagógusok, akik most valamiféle befolyással jmégis csak lehettek volna rá­gok. . iszakftottuk hát a ne­velés egészéből a mun­kát, s ennek a mun­kára nevelés is kárát hiszen — miként Ilku elvtárs fcitegette parlamenti beszédében — a pedagógiai eél is háttérbe szorult, s he­lyébe a praktikus oldal, a szakmai előképzés lépett S erről nem a munkára nevelés tehet, nem azt kell tévesnek minősíteni, félredobni, hanem ezt a szemléletet, amely min­dig túlságosan is kiragad va­lamit, s ezzel elszakít az élet­étől. Sokszor hangoztatott igaz­ai!ís& feces' as éltet ®asda& m K élet sokszínű, de a nevelési gyakorlatban ezt nem mindig veszik figyelembe. Egyes pe­dagógusok gyakran „idealizál­ják” az életet oly módon, hogy amikor a jóra és a szépre akarják formálni az új nemze­déket, csak a jót és szépet mu­tatják be, s közben mellőzik a rosszat, a csúnyát, az elíté­lendőt. munkára nevelés el­vét természetesen nem adtuk fel, nem is ad- hattuk fel, hiszen tár­sadalmi alapja a munka, s ez­ért azt: mindig megkülönböz­tetett figyelem illeti meg. Nem is az volt a baj, hogy a mun­kára neveléssel sokat törőd­tünk— azt ezután is meg kell tennünk —, hanem az, hogy a munkát nem az élettel egy­ségben szemléltük, hogy bár tudatunkban ott volt előkelő helyen a munka, a munkára nevelés, de azt nem támogat­ta eléggé nevelésünk egésze. Csak beszéltünk róla, de ne­velési gyakoi-lalunkban alig vettük figyelembe, hogy a kö­rülöttünk levő élet ’ egésze változik, fejlődik, hogy az életre nevelés nem csupán a munka megszerettetését jelen­ti, hanem az esztétikai neve­léstől a testi nevelésig min­dent. Hazánkban nagy-nagy vál­tozások mennek végbe nap­jainkban — az életnek új vo­násai születnek, új fegyelem, új felelősségérzet, új nemzeti öntudat, s új, szocialista jelle­gű kapcsolatok alakulnak ki az emberek között — de az ezekből adódó nevelési felada­tokat nem elemeztük eléggé, nem törődtünk kellően azzal, hogy ezek a tulajdonságok tu­datosan vésődjenek bele ifjú­ságunkba. Az életre nevelésen persze nem csupán azt értjük, hogy nevelésünkben az élet minden területét, tényezőjét figyelem­be kell venni, — tehát nem csupán „területileg” kell szé­lesíteni a nevelést —, hanem azzal is törődni kell, hogy ez a nevelés dinamikus, a változó élethez igazodó legyen. Sajnos, még nem szoktatjuk kellően hozzá a fiatalokat, hogy meg­birkózzanak a változó, fejlődő élettel, nem alakítjuk ld ben­nük azt a belső rugalmassá­got, amelyre oly nagy szükség van a még csupán körvonalai­ban mutatkozó jövőért való küzdelemben, s a még mo­dernebb holnap lehetőségeinek a kihasználásában. A mozgé­konyságra és a küzdelemre va­ló készség kialakítása helyett ma még iskoláinkban gyakran olyan jövőt rajzolunk a fiata­lok elé, amely mentes a gon­doktól és a bajoktól. Félő, hogy az ilyen légkörben nevel­kedett gyermekek a holnapért való kemény küzdelem he­lyett fantáziálásra adják a fe­jüket így aztán csalódások­nak lesznek kitéve. Ez pedig könnyen cinizmushoz vezethe­ti őket agy-nagy szükség van tehát a nevelési elvek állandó és tudatos ala­kítására, a mai és a jövő élet követelményeinek megfelelően. Nem véletlen, hogy — a nevelési kérdések­ről szólva — a parlament leg­utóbbi ülésén oly erősen hang­súlyozták, hogy a való élettel ismertessük meg gyermekein­ket. Nem, egyáltalán nem je­lenti ez azt, hogy a gondokon és a bajokon kell rágódni, még kevésbé azt, hogy eltú­lozzuk azokat. De hallgatni sem szabad róluk, ha azt akar­juk, hogy a mai fiatal nemze­dék tudatosan és következete­sen harcoljon a jobb és szebb holnapért Az életre csak úgy lehet felkészíteni a fiatalokat, ha a nevelés a való életből indul ki. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács kedden ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztése alapján megvitat­ta és elfogadta az 1966. évi népgazdasági tervet. A terv részletes ismertetését a va­sárnapi lapok közlik. A pénzügyminiszter be­ígi tervet nyújtotta az 1966. évi állami költségvetés tervezetét. A kormány a javaslatot megvi- _ tatta, elfogadta, s felhatal- 1 mazta a pénzügyminisztert, | hogy a jövő évi állami költ­ségvetésre vonatkozó törvény- javaslatot az országgyűlés legközelebbi ülése elé ter­jessze. 4 Munkaügyi Minisstérium kősleménye a karácsony előtti munkaidő beosztásról December 24-én, pénteken, az egy műszakban dolgozó vállalatoknál (hivataloknál, intézményeknél) a vállalat igazgatója — a szakszerveze­ti bizottsággal egyetértésben — engedélyezheti a szombati napon megállapított munka­idő beosztást. Az így kiesett munkaidőt a vállalat igazga­tója által — a szakszerveze­ti. bizottsággal egyetértésben — megállapított időben és módon 1965. december 15. és 1968. január 15. között kell pótolni. Ebben az esetben a munkaszüneti napon, heti pihenőnapún végzett munká­ért, túlmunkáért pótlék nem fizethető. A határozatban foglaltak alkalmazhatók az 5 napos munkahétben dolgozókra is. A határozat nem vonatko­zik a kereskedelmi-, a közle­kedési-, valamint a lakosság ellátását szolgáló többi válla­latokra. Karácsony előtti munkaidő beosztásukat a szakminisztériumok szabá­lyozzák. Államcsiny-íiísérleíet hiúsítottak meg Bolíviában A bolíviai katonai hatósá­gok bejelentettéit, hogy ösz- szeesküvést lepleztek le, amely a katonai junta meg­döntésére és a száműzött Victor Paz Estcnssoro elnök hatalmának visszaállítására irányult. Hivatalos verzió sze­rint a volt elnök nemzeti forradalmi mozgalmának tag­jai és más baloldali elemek vettek részt a szervezkedés­ben, A két, három és négy mű­szakban dolgozó vállalatok­nál az eddigi szabályoknak megfelelően engedélyezhető a munkaidő-csökkentés, illetve az utolsó műszak elhagyása. Az újévet megelőző mun­kaidő beosztás nem tér el az álalános szabályoktól. Az egy műszakban dolgozó munka­helyeken december 31-én a szokásos pénteki munkaidő­beosztás szerint kell dolgozni. A két, három és négy mű­szakos vállalatoknál a mun­kaidő a vonatkozó rendelke­zéseknek megfelelően csök­kenthető. Foto: Szabados György A# Kedden a moszkvai Kreml­ben a szovjet vezetők meg­kezdték tárgyalásaikat Bu- mediennel, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság forradalmi tanácsa elnökével és Minisztertaná­csa elnökével. Szovjet részről a tárgyalá­sokon részt vesz Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podcjor- iijj, továbbá Vlagyimir Novi­kov, a Szovjetunió miniszter- elnökének első helyettese, valamint több más hivatalos személyiség. Algériai részről a tárgyalásokon részt vesznek a Bumedien kíséretében | Moszkvába érkezett szemé- j lyek. Mint közölték, a szovjet vezetők és Bumedien között a Kremlben történt őszinte és baráti megbeszélés során eszmecsere folyt a Szovjet­unió és Algéria baráti kap­csolatainak további fejlesz­téséről. Néhány időszerű nemzetközi kérdést is meg­vitattak, A Szovjetunió Legfelsőbb; Tanácsának elnöksége és a j szovjet kormány a Kreml nagy palotájában ebédet Á is ser ve zieh a Legfelsőbb Hadműveleti Parancsnokság reset eset Az Antara hírügynökség kedden ismertette a tájékozta­tásügyi minisztérium közlemé­nyét, amely bejelenti az orszá­gos pénzreformot. Uj rúpiát vezetnek be, egy új rúpia ezer régi rúpiával lesz egyenértékű. A régi bankjegyeket hat hóna­pon belül kivonják a forga­lomból. A rendelkezés hétfőn este 8 órakor lépett életbe. A hivatalos indoklás szerint az erélyes penzreformot az lette szükségessé, hogy a kormány a jövőben ma­ximálisan tudja ellenőriz­ni a forgalomba kerülő pénzt és egyensúlyba tudja hozni a költségvetést. IS roeíorat kiterjed az egész or­szágra, tehát a jövőben Indo­néziában egységes pénz lesz. (Nyugat-Iriánban eddig más pénz volt használatban.) Az AFP rámutat, hogy a de­valválás már hetek óta esedé­kes volt, miután az országot nagyméretű infláció sújtja, a rúpiának nincsen arany- fedezete, az inflációt pe­dig az utóbbi időben a termelés és az export tar­tós csökkenése idézte elő. Sukarno indonéz elnök kedden felmentette Suband- rio külügyminisztert a Leg­felsőbb Hadműveleti Parancs­nokság (KÖTI) elnökhelyette­si tisztsége alól —, jelenti a Reuter iroda. Subandrio hi­vatalát a KOT! élén ugyant csak elnökhelyettesi rangban három személy veszi át. Na- sutíon tábornok hadügymi­nisztert a katonai kérdések, Hamengku Buwonót, a pénz­ügyi ellenőrző tanács vezető­jét, a gazdasági kérdések és Ruslan Abdulgani tájékoz­tatásügyi koordinációs mi­nisztert a szociális és politi­kai kérdések intézésével bíz- : ták meg. I Suharto bejelentette: A I vezetésben megváltozott leg­| felsőbb hadműveleti pa­I rancsnokság szerdán összeül, ! hogy megvizsgálja az ország- ! ban uralkodó helyzetet adott Huari Bumedien; Al­géria forradalmi tanácsán nak és minisztertanácsának elnöke tiszteletére, aki híva-; talos látogatásra érkezeti hétfőn Moszkvába. Nyikolaj Podgomij, ® Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke felszólalt az ebéden. Podgomij azt mondotta; hogy a két ország vezetőinek eszmecseréje az őszinteség és melegség légkörében folyik. Hangoztatta, hogy a Szovjet­unió „sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt a jövőben is Algéria testvéri népének”. Huari Bumedien kifejezte azt a meggyőződését, hogy látogatása a Szovjetunióban elő fogja segíteni az algériai —szovjet barátság további megerősödését Indiai-kínai összetűzés Az indiai hadügyminiszté­rium közleménye szerint. Szikkim indiai védnökségi te-, rület észalti részén összetűzés­re került sor egy indiai őregy­ség és kínai katonák között.. In­diai jelentések szerint 30 kínai katona elesett. Az indiaiak, vesztesége két fő volt, továb­bi hét katona eltűnt. Az Uj-Kína hírügynökség je­lentése szerint ebben az össze­tűzésben mindössze egy kínai hatona esett el, viszont öt in-, diai vesztette életét, kettő pe­dig fogságba esett. Mint a UPI rámutat, az ősz- t szetüzés 1961. augusztusa óta í a legsúlyosabb konfliktus volt ‘az indiai—kínai határon. ** Uiást tartott a Miniszter tanács Elfogadták as 1966, évi a énét a sd a s tís? i tervet

Next

/
Oldalképek
Tartalom