Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
fcerta, 5965. áctscíttbes1 1. Eszakmagyarország 3 Hogyan csinálunk millió forintos selejíet? Üvegfúvás — tüdő nélkül Kép és valóság pl áss — Véli ásások 6 milliós adósságból 5 milliós Tejpótlő a borjaknak A Phylaxia premix üzeme borjútápszert gyártó részleggel bővült. A korszerűen berendezett üzemben a poralakú új készítményből évente ezer tonnát készítenek. Bckegyűlés Sáforaljaűjlielycn VILMANVI SETA i vezi az ilyen gőzvezeték-csa• tornákat. — Mindezek után önök ho• gyan „könyvelik el” ezt a • munkát? i — A mi munkákban ez selejt De figyelembe kell ven■ ni, hogy mi itt, Kazincbarci- : kán évente átlagosan 100 mil- ; lió forint értékű munkát építünk be. És ehhez viszonyítva i ez a gőzvezeték kis hiba... — Mikor lesz végre készen a csatorna? ; — Még október második fe• lében befejezzük. 1965. november 16. Beszélgetés a Borsodi Vegyikombinát i kommunális építési osztályán . Bajkó Bálint műszaki ellenőrrel és Lajtai Lajos osztalyveze- ! tövei. : — Átvették már hivatalosan a gőzvezetéket? i — Hivatalosan még nem, . mert meg kell várnunk a jogi eljárások befejezését, különben a gőzvezeték már egy hónapja üzemel. — Véleményük szerint mi volt a fő baj ennél az építésnél? ~ A csatorna a műszaki ellenőrzés semmibe vevését ■ sínyli. Ezenkívül a tervezőnek meglehetősen felemás állás. pontjával is találkoztunk: nem I fontos követni a tervet, meg fog ez így is állni. Pedig a tervnek mindig precíznek kell 1 lennie. S ha esetleg nem így van, akkor is: nem analfabéták veszik kezükbe, hanem szakemberek. És rajtuk sok ' minden múlik ... — Ezek után van valami kérésük? — Igen. Mégpedig az újság■ íróhoz. Ne írja meg mindezt. Rontaná a két vállalat közötti viszonyt. Mert az emberek i bírálat esetén ahelyett, hogy megmutatnák, „no, többet . ilyen nem fordul elő”, általában inkább megsértődnek. Kü- , lönben is, tudnánk még mondani hasonló ügyeket..„ • — Micsoda károk ezek nép- gazdasági szinten — folytatta elöljáróban említett ismerősöm. — Képzelem, mibe kerülhetett ez a csupán 171 méter hosszú gőzvezeték! Csak a pereskedés, a huza-vona menynyi ember idejét, energiáját kötötte le! És mennyi megszívlelendő tanulságot vonhatunk le belőle ... Igen, akinek szívügye a mi rendünk, annak sértődöttség helyett a tanulságokat kell le: r r& minap hevesen vitatkoznunk egy idős munkásember- ipbL Jól ismerem, tudom róla, toogy tiszta szívvel híve társadalmi rendünknek, gondos őr- ffiője közös vagyonúnknak, ép- jpen ezért erős indulatok ragadják el, ha valahol visszaélést lát, vagy a népgazdaság vagyonának herdálását veszi észre. így volt legutóbb is, amikor a Borsodi Vegyikom- binát „kis hibás” gőzvezetékéiről beszélgettünk. Olyan indu- fatosan kérdezte, ahogyan ffisak a valamit nagyon féltő ssnber tudja: —■ Valóban úgy volna, hogy a forintokkal már tudunk takarékoskodni, de a milliókkal még nem? ötven, vagy száz Sorint elpazarlásáért szigorú felelősségre vonás jár, a millió forintos selejtet pedig „el- ítímítjuk”?... Az esetet, a gőzvezeték ('Ügyét, amelynek kapcsán a kérdéseket hallottam, így jegyeztem fel vázlalfüzetemben: Ú Egymillió 648 ezer forint. Ennyiből akart a Borsodi Vegyikombinát gőzvezetéket építtetni a gyár melletti két munkásszállóhoz, hogy központi fűtéssel is biztosítsa a szállók lakóinak kényelmét. A kivitelező, a vezeték építője: a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat kazincbarcikai kirendeltsége. A munka elvégzésére tervezett és szerződésben elfogadott idő: 1963. március 15 — 1964. június 30. 1964. július 15. A Borsodi Vegyikombinát, mint beruházó, kijelenti, hogy nem veszi át a létesítményt, és úgynevezett késedelmi, valamint hibás átadási kötbért követel. A kivitelező tiltakozik. A gőzvezetéket idő közben már leföldelték. A beruházó arra hivatkozik, hogy a leföldelést megtiltotta, mert a műszaki ellenőrzés már a gőzvezeték építése közben hibákat fedezett fel, s nem fogadta el a kivitelezőnek azt a véleményét, hogy a hibák ellenére is befejezik a munkát, „majd a többit a joggyakorlatra bízzuk”. 1964. október. A Borsodi Vegyikombinát bepereli a 31. sz. Építőipari Vállalatot. 1964. október 28. A felperes kérésére az ÉM. Mélyépítés Tervező Vállalat egy találomra feltárt szakasz és a talaj- mechanikai adatok alapján szakértői véleményt készít. Idézet a véleményből: „A védöcsatorna téglafalazata és a vasbeton koszorú gerendái töröttek... A felemelt ;- fedlap fővasalása több helyen- védtelen a korrózióval szem- i, ben. Az V. akna téglafalazatá- ban található habarcs szem- mel láthatóan nem H 80 minő- ségű. Se színe, se szilárdsága- nem felel meg ennek ...” A felperes elrendeli, hogy g négy különböző helyen ássák i fel a csatornát. A szakértői :, vizsgálat összegezése: „A felperes joggal tagadta- meg a létesítmény műszaki- átvételét, mert a mélyépítési i szerkezetek nem felelnek meg 5 az előírásoknak, s a veszélyezettség állandóan fennáll, be- i omlások lehetségesek ...” 1964. november 16. Az ügy a 1 budapesti Központi Döntőbi- z zottság előtt. i Közben a gőzvezeték üzemel! A Központi Döntőbizottság- határozata: a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat fizessen a t Borsodi Vegyikombinátnak há- 1 rom napon belül 94 950 forint ’ kötbért, a szakértői vizsgálatért nyolc napon belül 4 ezer 100 forintot, a döntőbizottsági eljárásért 4 ezer 120 forintot.- A javítási póthatáridőt 1965. június 30-ban állapítja meg. 1965. június 30. A Borsodi c Vegyikombinát ismét nem veszi át a gőzvezetéket. Ok: még nincsen készen. j 1965. október 12. Beszélgetés . a 31. sz. Építőipari Vállalat kazincbarcikai irodájában Lovas László központi főépítés- " vezető, Kovács Kázmér épí- 1 tésvezető és az újságíró kö• zött. Utóbbi kérdez: — Miért nem készült el hi- i bátlanul a gőzvezeték az ere- deti határidőre? 1 — A terv nem volt egyértelmű. A költségvetés is mást írt elő, mint a terv. Például H 25 L minőségű habarcsot, ami gyengébb, mint a H 80. — A kivitelezők lelkiisme- ‘ retesen dolgoztak? •— Kétségkívül sok minden c múlott az építőipari dolgozók " lelkiismeretességén. Köztudomású azonban, hogy az építő- l ipar a legkevésbé rendelkezik- szakmunkásokkal. A mi válla• latunk például itt, Kazincbar- cikán 700 emberrel dolgozik. . Ennek körülbelül fele szakmunkás, és mintegy 300 törzs. gárda-tagunk van. s — Felelősségre vonták-e ■ azokat, akik rosszul dolgoztak? — Igen. Több ember el- 1 len fegyelmi eljárást indítot- tunk. Sokan azonban már elmentek a vállalattól. Külön■ ben a tervező is levonta a ta-‘- nulságot: azóta nem téglafala-! t zattal, hanem vasbetonból tér-] Lelkes hangulatú békegyű- íést rendezett Sátoraljaújhelyen a városi tanács dísztermében a Hazafias Népfront járási és városi bizottsága. A gyűlés befejező eseménye volt annak a nagyszabású békemozgalomnak, amelynek során november hónapban a járás különböző üzemeiben, intézményeinél röpgyűlése- ken, értekezleteken vitatták meg a részvevők a nemzetközi helyzetet, ítélték el a világbékét veszélyeztető agresszív cselekedeteket. A békegyűlésen Fülöp Lászlónak, a városi népfrontbizottság titkárának .megnyitója után dr. Tóth István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Ismertette a Béke-Világtanács legutóbbi kongresszusának határozatait, s általános képet adott a nemzetközi helyzetről, a békemozgalom idő- szeiú kérdéseiről. Részletesen taglalta az amerikaiak barbár terrorbombázásait a vietnami nép ellen, az indonéziai, a dominikai, a rhodésiai fejleményeket, Nyugat-Né- snetország atombomb# fényeit, amelyek mind-mind nyugtalanító jelenségek, és ■seszélyt jelentenek ®ss emberiség szent; ügye, a nemzetek közötti béke számára. A továbbiakban hangoztatta az előadó, hogy Borsod megye lakosai, az üzemek, a vállalatok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, az intézmények dolgozói csaknem 250 gyűlésen emel- ’ ték fel tiltakozó szavukat az agresszorok Vietnam ellen ■ irányuló barbár támadásai és ] a haladó embereknek egyes. országokban tapasztalható üldözése ellen. Felhívta a hallgatóságot; ebben a nagymúltú városban és a szabad-! ságharcos hagyományokban i gazdag járás községeiben a' dolgozók fogjanak össze, áll- janak helyt a munka, a béke! frontján, hogy a dolgozó em-j berek millióinak összefogása,' szolidaritása gátat vethessen az agresszorok béke elleni merényletének. ! A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Tóth István elvtárs kiosztotta azokat az aranykoszorús jelvényeket, amelyeket az Országos B«ke- tanács elnöksége a békemozgalomban és a különfél» társadalmi munkákban élen járó dolgozóknak adományozott. A kitüntetettek nevében Bújdos János mondott meg-] illetődötten köszönetét, ■ Talpunk alatt ropogott a gyenge jég, kopogott az utca, a korai tél fehérsége villogott mindenütt. Bánhegyi Istvánénál, a Vilmányi községi Ta- [nács elnökével sétáltunk az J utcán, nézegettük a falut. Bekentünk az iskola udvarára : is, mert a régi épülettől nem látszik az új, a bővítés, amely sokkal szebb, korszerűbb, . mint az öreg. ■ — Uj iskolaigazgatónk is van — mondta a tanácselnök. — Kiss Géza. Igen sokat ígérő. tapasztalt, felkészült pedagógus. Nem fiatal ember már, és ami szintén lényeges, nagy családot nevel, így a szülő szemszögéből is értékelni tudja a gyerekekkel kapcsolatos problémákat. Két orvos Az iskolától kissé távolabb két szép lakást mutatott a tanácselnök. Olyanok, mintha újak lennének. De nem egészen újak, átalakítottak. ; Egyikben dr Győrfi Albert, az orvos lakik, a másikban dr. Nagy József, az állatorvos. > — Ezt is megértük — mondta a tanácselnök. — Vilmány egyszerre két doktort kapott. Eddig egy se volt, ebben a faluban még nem lakott orvos, se ilyen, se olyan. ' Az orvos lakása három szo- • to® összkomfort, Wsnne a víz Is, fürdőszobával, angol WC- vel. Sajnos, az állatorvos lakását még nem tudták ennyire felszerelni, de az is megfelel a célnak, három szobás, 150 000 forintot költöttek rá. Az állatorvos eddig Vizsolyban lakott, nemrég nősült. — Nekünk megéri — mondta Bánhegyi István. — Sokkal jobb az állatorvosi ellátás, és azt reméljük, hogy a fiatal doktor az állategészségügyi követelmények betartására is megtanítja majd az embereket. A két orvos lakására összesen 350 000 forintot költöttek. Ebből mindössze 65 000 forint volt az állami támogatás, a többit községfejlesztési alapból tették hozzá és kiegészítették társadalmi munkával. Ugyancsak községfejlesztési alapból renoválták az óvodát, amely most annyira szép, hogy megálltunk előtte és úgy nézegettük. Ami nincs Az utca közepén haladtunk, nem volt sár, nem kerestem a járdát. A tanácselnök juttatta eszembe. — Sajnos, egy méternyi járdánk sincs — mondotta. — Sáros időben, bizony, kellemetlenebb a séta. De jövőre ehhez is hozzákezdünk. Társadalmi munkával és község- fejlesztési alapból. — Szívesen vesznek részt az emberek a társadalmi munkádban? — kérdeztem. — Szívesen — felelte. — Csak szólni kell, és mozdul mindenki. Sőt, sokszor talán többet is akarnak, mint amit bírunk. ■— Mit például? — Például, művelődési otthont. Sajnos, nincs olyan helyiségünk, ahol összejöhetnének az emberek beszélgetni, olvasni, tanulni, szórakozni. Az ifjúságnak sincs olyan helyisége, ahová szívesen eljárnának. Az egyik soron levő feladatunk éppen ezért egy megfelelő művelődési otthon építése. A vísmü Vilmány fölött, a hegyek közt igen jóvizű források vannak. Bent, a faluban rossz a víz, kutat sem érdemes fúrni. A források vizének lehozata- lát a hegyek közül már ötven évvel ezelőtt megoldották. Vezetéket építettek, a források köré aknákat, és gravitációval jön a finom víz. Persze, a falu ötven évvel ezelőtt kisebb volt, mint most. Azóta sok új ház épült, de a vízvezetéket nem bővítették. — Most első dolgunk az aknák felújítása — magyarázta a tanácselnök —, azután kibő- vítjük a vízvezeték-hálózata* te. Az aknák felújítására 175 000 forintot kaptunk az államtól. — Mikor csinálják meg? — Ha az idő engedi, karácsonyra elkészül. — És a bővítést? — Az további feladat Arra még pénzt kell szerezni. Reméljük. ebben is segít az állam; — A házakban nincs vízvezeték? — Néhány helyen van. Ezt is szorgalmazni szeretnénk. Felújítjuk az aknákat Mbővít- jük a hálózatot s akkor mozgósítjuk az embereket hogy vezessék be a vizet a lakásokba is. Ezt viszont természetesen, nem fedezheti az állam. — Fürdőszoba vasi már a házakban? —- Egyelőre nincs. Yfe nélkül nem sokat ér. Többek közt ezért is szeretnénk szorgalmazni a víz bevezetését a házakba. Akkor érdemes lesz fürdőszobát építeni Séta közben megtudtam, hogy a tanácstitkár éppen iskolán van, és elég sok az elnök dolga. Ö látja el a titkári teendőket is. Amíg viszont az elnök volt iskolán, a titkár helyettesítette. De a tanács munkája aktív. Rendszeresen megtartják a vb-üléseket és a tanácsüléseket is. A tanácsülések népesek. A vilmányi tanácstagok megválasztásuk után dolgoznak. Minden nácstag elvégzi feladatát MMstíP Üveggyár, Sajószentpéter. A szakma villanásnyi képe ma is úgy él emlékezetemben, ahogy a korabeli művészek ihletett pillanatokban vászonra festették. Lángot csapó kemencék torkánál verejtékező testű óriás, nyakán kidagadt erek, szájában üvegfúvó pipa. Körülötte sokfajta üvegtárgy, keserves munka terméke. A kép a múlté, csupán az emlékezel őrzi. A mai valóság más. Tüdő nélküli üvegfúvás — roppant mennyiségben, fantasztikus sebességgel. Hajszál pontossággal összeállított technológiával. Kérdísfk és válaszok A Sajószentpéter! Üveggyárban 60 millió darab kon- zerves üveget készítenek egyetlen esztendő alatt. Szalontai Károly igazgatóval beszélgetek egy esztendő göröngyös útjairól. Mert; az volt! — Hetvennégy százalékról indultunk, hitét, bizalmát és kedvét vesztett emberekkel... Nagyon nehéz volt. Most öt milliós pluszunk van. És a termeléssel együtt sok minden megváltozott — mondja az igazgató. Persze, ma is vannak gondok az üveggyár házatáján. Az évekkel ezelőtt kezdett rekonstrukció még mindig félúton van. 1961-ben 28 000 tonna üvegárut termeltek. Akkor volt egy felmérés, és kiderült, hogy, a „szűk keresztmetszetek” felszámolása után akár 56 ezret is készíthetne a gyár. Mindenkinek tetszett a lehetőség. A konzervipar pedig sok üveget várt. A kivitelezés során készült egy tanulmány 7 milliós költséggel — egy másik periig 127 millióval (!!!). Mindkettő reálisnak tűnt. Lassan azért mégiscsak bővítették a kapacitást. Érkezett 3 darab üveggyártó automata gép, majd újabb kettő. Viszont az áramot és levegőt szolgáltató berendezések már alig bírták ezt a terhelést. Ezek az ötletszerű fejtess- tési megoldások ideges, kapkodó légkört szültek a gyárban. Idények és feíléfelek A gyáron belüli „eí2e».$= mondás” rossz viszonyt szüli a dolgozók és vezetők között Nem voltak szinkronban as igények és a feltételek. A vezetők mindenáron tervtelje« sítésí akartak. A dolgozók pedig követelték a feltételeket, a szervezett munkakörülményeket. A vezetők között napirenden voltak a torzsalkodások. Néhány vizsgálat után a felügyeleti párt- és gazdasági szervek elmentek egészen & személyi cserékig. És lassan ismét egyenesbe jött a vállalat. Uj módszerek — Ilyen körülmények között kerültem az igazgatói székbe — mondja Szalontai Károly. — Alapelvünk az volt, hogy visszaadjuk az embereknek a munkájukba vetett hitét és egymás iránti bizalmát. Úgy érzem, sikerült ... S ezzel együtt megváltoztattuk az igényeket én a feltételeket is. Azóta nincs egyéni ügyeskedés — a közösség számlájára. A szerelő csoportot is átszervezték. Uj intézkedéseket hoztak az igazgatói alap képzésére és elosztására. Alaposan kidolgozott pontrendszer alapján díjazzák a munkaverseny legjobbjait. Mindenkit munkája szerint. S ezek a látszólag apróságok alapjaiban megváltoztatták az üveggyári helyzetet és hangulatot. 102 százalék a termelékenység, 9 százalék a megtakarítás és 5 milliós a plusz termelés. Talán nyereségfizetés te lesz ... Jobban megy a munka as üveget olvasztó kemencék környékén, s az automaták is fürgébben nyomják a poharakat. Sajószentpéteren „vastűdö- ből” fújják az üveget — em- béri szívvel! Pauloviís Ágost**»
